Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Kié a Biblia? A Miénk!

2008.07.10. 23:30 scapinelli

Kié is a Biblia? Válaszunk – a miénk – kétértelmű. Jelentheti azt, hogy mindnyájunk közös kincse, és a „mi” ebben az esetben nem értelmezhető elég tágasan. De persze egy kis hangsúlyeltolódással úgy is értelmezhető, hogy „csak a mienk”. Komoróczy Géza, akit felkértek, hogy a Biblia Éve alkalmából előadást tartson az Ökumenikus Nemzetközi Bibliai Szimpóziumon június 23. és 25. között Esztergomban, azon kesereg, hogy a „mi” értelmezése ebben az esetben korántse volt ökumenikus. Főleg az bántja, hogy a Biblia-év rendezvényein nem vesznek részt a zsidó hitközösségek – foglalja össze panaszát az „És”-ben. Csakugyan, az azonos nevű (Biblia Éve) honlapon, mely a Bibliát „promotáló” év alkalmából jött létre, a három keresztény egyház, a katolikus, a református és az evangélikus hirdette meg az eseményt: „Boldog, aki olvassa” mottóval. Ezért aztán Komoróczy Géza irritálva kérdezi: „Mi keresnivalója van egy keresztény Biblia-promóción annak, aki a Biblia, jelesül a héber Biblia, a Tanakh történeti hátterével foglalkozik, és az ókori Keleten belül judaisztikát tanít egy állami egyetemen?” Jó kérdés? Persze csak akkor, ha azonosulunk a tanár úr egyéb kijelentéseivel: „mintha ebben a Biblia-évben a római katolikus egyház – nem a biblikus tudósok: az egyház mint intézmény – magának akarná lefoglalni a Bibliát.” Ha így volna, az katolikus szempontból is hiba lenne, de miért gondolja ezt a judaisztika tanára? Nemde, tudományának ítél oda olyan elsőbbséget, amellyel az csak szorosan vett szakterületén bír. A Bibliát nem egyetemei tanszékek számára írták, hanem liturgikus szándékkal, az Istentisztelet számára. Jó erre időnként emlékezni.


Amúgy, ami emberileg érthető, a tanár úr, aki az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékén „professor emeritus”, és harmadmagában az MTA Judaisztikai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a maga portékáját dicséri. Cikkében, illetve előadásában hangsúlyozza, hogy a Biblia olvasását ők tanítják helyesen, sőt mi több elfogulatlanul: „több diákunk párhuzamosan jár valamelyik keresztény felekezet egyetemére, lett belőle ferences vagy piarista szerzetes, református lelkész vagy theologiai (sic!) tanár”. Mennyi az a több? Mert a név szerint felsorolt volt hallgatók (alumni) száma a tanszék és a Kutató Intézet közös honlapján 19. Egyikük a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezetője, ahol még egy alumnus is tevékenykedik, míg öt másik a Pázmány Péter Katolikus egyetemen oktat, mintegy igazolva, hogy a tanszék csakugyan kiképez keresztény kutatókat. De persze az is feltűnik, hogy egy zárt tudományos közösségről van szó: az Intézet maga a három főmunkatárs mellet csak egy titkárnőt és egyetlen tudományos segédmunkatársat foglalkoztat, Komoróczy Szonja Ráhelt. Családi vállalkozás ez, amely ettől függetlenül fontos szerepet tölt be: kiképzi az egyetemek számára a tanári utánpótlást. A kör bezárul. Ilyen családias légkörben egy hatalmas szervezet, mint a katolikus egyház, félelmet kelthet. Ami megmagyarázza a tanár úr fenntartásait. Míg magát a Biblia-értelmezés igazi letéteményesének tartja, az „egyházi predominancia, a kizárólagos képviselet (Alleinvertretung) igénye és másfelől az oktatás rendszer, hogy így mondjam, Bibó István egy kifejezést variálva, szekuláris (világiasság) defeficit-je nem tette lehetővé társadalmi méretben a Biblia kiemelését kizárólagosan vallási értelmezés közegéből, egyenrangúsítását a nagy irodalom alkotásaival”. Itt álljunk meg egy pillanatra. A professzor igyekezetében, hogy tanszékének potenciális jelentőségét kiemelje, mintha az ideologizálás csapdájába esett volna, akár tudatosan. A „kizárólagos képviselet” mögé beszúrt német fordítás, Alleinvertretung, árulkodó. Mutasson a professzor úr pápai dokumentumot, ahol ez a kifejezés használtatik! A szakszó valójában a német külpolitika kulcsszava volt a hidegháború idején, mellyel a bonni székhelyű német szövetségi kormány azt az álláspontját védte, hogy a német nép egyedüli törvényes és legitim képviselője, és nem osztozik ebben a Német Demokratikus Köztársaságnak mondott képződménnyel, melyet nem ismert el. A történelem Bonnak adott igazat, de gondolom, Komoróczy tanár úr nem ebben látja a párhuzamot. Bibó István becsempészése a történetbe sem túl szerencsés, mert szekuláris deficitről beszélni bármilyen összefüggésben alaptalan, és nem is tudományos, hisz a deficit megállapításának előfeltétele, hogy meghatározzuk az elérendő szintet: mihez képest áll fenn a deficit? Mindezt a tanár úr még fokozza, amikor a „római katholikus dominanciájú (…) Biblia-évet „veszélyesen zsidóellenes”-nek nevezi. Hiába is olvasom az „Élet és Irodalom” teljes 3. oldalát elfoglaló cikket át többször is, a szerző ezt a zsidóellenességet sehol sem bizonyítja, miközben nem szalajtja el az alkalmat, hogy belső vitát is gerjesszen, amikor a haszid hitközség Tóra-kiadását bírálja. A legelemibb hibát azonban akkor követi el, amikor a héber Biblia újszövetségi értékelése ellen hadakozik: ez – bár „akarva-akaratlanul” – hallgatólagos „fentről lefelé” harc a zsidók ellen, állítja. A nyelvész elfelejt két apróságot: ti., először is azt, hogy egymilliárd keresztény nem tudományos dokumentumként, hanem életvitelének zsinórmértékeként használja a Bibliát, ami nem, hogy távol lenne annak eredeti, zsidó használatától, hanem éppenséggel annak újjászületése nagyobb léptékben. Nemde a zsidók nem Bibliáról – ami szorosan véve könyveket jelent – hanem a Törvényről és a prófétákról beszél, azaz megint csak életvitelének alapkövéről? A második pontocska sem kisebb horderejű: az Újszövetség nem pusztán előzményt lát az Ószövetségben, történelmi és kronológiai értelemben, hanem beteljesülést: Jézus Dávid Fia.

18 komment

Címkék: törvény szentírás biblia újszövetség ószövetség tóra bibó istván dávid fia

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr38562974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

abraka 2008.07.25. 11:04:13

Nagyon jó ez a poszt, mert sokféle árnyalatot megjelenít abból, hogy milyen sokféle módon gondolkodunk arról, hogy mi a Biblia.
Ettől függetlenül, azt hiszem, nem teljesen értem, ezért lehet, hogy elbeszélek mellette, de azért megpróbálom leírni, hogy mit gondolok a Szentírásról. Illetve arról, hogy hogy vagyok vele.

1.) Idén a Biblia éve van. Kiraktuk a Könyvet az oltár elé, de nem világos számomra, hogy mit kell most tenni. Eddig is olvastam (naponta), ezután is fogom, de azt hiszem, sokszor nem értem. De nem azért nem értem, mert a "Lélek nem szólít meg", hanem, mert amikor kimegyek az utcára, vagy dolgozni,stb., akkor nem köszönnek vissza az olvasott szavak. Vagy csak nagyon ritkán.
Ez hogy lehet?
Én vagyok a hibás?
Egyáltalán, arra való a Szentírás, hogy az ember a napi életvitelét értelmezze benne?
Vagy "csak" arra, hogy megismerje a kinyilatkoztatást?

2.) Óriási kulturális különbségek, és emiatt értelmezési akadályok vannak. Nem tudom, számít-e mindez, de mivel nem ismerem a kor emberének (Ó- és Újszövetség) hétköznapi és ünnepi, (stb .....!) életvitelét, gondolkodását, nem tudom az értékén kezelni azt, amit olvasok.
Ha valaki 1 dénárért dolgozik, az sok vagy kevés?
És ez csak a felszín, mert a motivációk, az erények és a bűnök, stb, stb. értése még fontosabb lenne.

3.) Az Ószövetség egy mai katolikus (mást nem mondok) számára holt betű. Sokszor a szavak szintjén sem értjük, de azt, ami el van rejtve benne, az egyszerűen reménytelen!
Irodalmi szöveggyűjtemény, kultikus iratok, történelem, versek, allegóriák.
De az ívet, és a mondanivalót nem vesszük komolyan. Ha felhangzik egy zsoltár, nekem (sajnos) lemegy a függöny. Ez óriási veszteség és baj.

Szóval, lenne mit tenni ezen a területen.
Felnőtt hittan? Ti mit gondoltok?

Jan 2008.07.25. 12:15:01

abraka:
Sokat segíthet egy személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat.

mazsola 2008.07.25. 13:03:56

Abraka,

ha szabad javasolnom: Bp, Párbeszéd Háza, Horánszky utca, szeptember végétől szerda esténként 7 órától Nikodémus Biblia kör.

Tartalmas együttlétek, jezsuita pásztor vezetésével.
Sokat lehet tanulni a biblia értelmezéséről!

abraka 2008.07.26. 13:20:33

Vegyünk egy példát, amit találomra kimásoltam:

"És az Isten adott bölcsességet Salamonnak és igen nagy értelmet és mély Szívet, mint a fövény, mely a tenger Partján van.

Úgy hogy a Salamon bölcsessége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsessége és Egyiptomnak egész bölcsessége.

Sõt bölcsebb volt minden embereknél, még az Ezráhita Ethánnál is és Hémánnál, Kálkólnál és Dardánál, a Máhol Fiainál; és Híre neve vala minden nemzetségek között köröskörûl.

És szerze Háromezer példabeszédet, és az õ énekeinek Száma ezer és öt volt.

Szólott a Fákról is, a Libánon Czédrusfájától az Izsópig, a mely a Falból nevekedik ki; és Szólott a Barmokról, a Madarakról, a Csúszó-Mászó állatokról és a Halakról is.

És jõnek vala minden népek közül, hogy Hallgassák a Salamon bölcsességét; a földnek minden Királyaitól, a kik Hallották vala az õ bölcsességét." (1. Kir 5, 9)
-------------
Kérdések:
Mit jelent a "bölcs" szó itt?
Salamon okos volt?
Képzett természettudós?
Próféta?
Jó politikus?
Kihez hasonlítják?

De a fő kérdés: Miért van ez benne a Szentírásban?
Mi közöm van nekem Salamonhoz?

Persze elmehetek én lelkigyakorlatra, hittanra, akárhova, de szerintem ettől még nem fog változni a helyzet. Ha én megértem, attól a szomszédom megint csak nem érti. Csak elbeszélünk egymás mellett, ha szóba kerül ez, vagy bármi más.

Rendszer szinten van a gond, az a baj, hogy van egy szent szöveg, amit az egyének nem tudnak a sajátjuknak tekinteni. Nem élnek belőle, hanem végeznek bizonyos vallásos cselekményeket, mert ez a szokás.

Ez a probléma egyébként szerintem mindenkinek feltűnik, csak nem beszélünk róla. Talán mindenki azt gondolja, hogy a másiknak ez nem probléma.
Ha pedig feltesszük a fenti kérdéseket 100 kereszténynek, kapunk kb. 50 különböző választ. Így legyünk egyek? Vagy ebben nem is kell az egység?

szpahi 2008.07.27. 22:02:17

Kedves Abraka!

Én is rendszeres Bibliaolvasó vagyok. Úgy érzem, hogy engem személyesen is megszólít (javítok: csak személyesen szólít meg). Azaz a mindennapi életemet általa próbálom megérteni és irányítani. Igaz, hogy főleg az Újszövetség érdekel.

Azt nem tudom, hogy a szomszéd mit ért belőle, és úgy érzem, hogy ez nem is az én dolgom. Ugyanakkor én sem igyekszem mindent megérteni belőle, hiszen melyik ember értheti meg tökéletesen Isten szavát?

Ami fontos az számomra egyértelmű: "Új parancsolatot adok nektek: úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket." (fejből idéztem, ezért lehet, hogy nem pontos). Szerintem ebből 3 dolog következik:

1. Az Ószövetség számunkra, keresztények számára csak az Újszövetséggel együtt érvényes.

2. Az Újszövetség viszont önmagában is teljes értékű.

3. A felebaráti szeretet parancsához képest Krisztus szeretete mélyebb szeretet, hiszen a másokért való önfeláldozást is magában foglalja.

citromfű 2008.07.28. 15:39:35

Kedves Abraka!

A Salamon-történet pl. pont azok közé tartozik, amelyeknek nagyon is sok mondanivalója van a mai ember számára, ill. a kereszténység kialakulása szempontjából is. Mert hogy kezdődik ez a történet, mármint Salamon bölcsességéé?

Királyok I. könyve 3. fejezet 5. verstől:

5 Gibeonban megjelent az Úr Salamonnak, éjszaka, álmában. Így szólt az Isten: "Kérj, mit adjak neked!" 6 Salamon azt felelte: "Nagy irgalommal voltál szolgád, az én atyám, Dávid iránt: hűségesen, jó lélekkel és egyenes szívvel járt színed előtt; mindvégig irgalommal voltál hozzá: megajándékoztad egy fiúval, aki most a trónján ül. 7 Igen, Uram és Istenem, királlyá tetted szolgádat atyám helyett. De hát fiatal ember vagyok, nem tudom, miként kell uralkodni. 8 Ráadásul kiválasztott néped élén áll szolgád, egy nagy nép élén, amely akkora, hogy se szeri, se száma. 9 Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te népes népedet?" 10 Tetszett az Úrnak, hogy Salamon ilyen kéréssel fordult hozzá. 11 Ezért így szólt hozzá az Úr: "Mivel épp ezzel a kéréssel fordultál hozzám, nem hosszú életet vagy gazdagságot kértél magadnak, nem is ellenséged életét kérted, hanem bölcsességért könyörögtél, hogy szem előtt tartsd az igazságot, 12 lásd, megadom neked, amit kértél. Bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem."

Azt hiszem, a tanulság eléggé egyártelmű: a bölcsesség az igazság bensőséges és átfogó szeretete az egyik legfőbb erény, a legnagyobb adomány, amit ember kaphat (Istentől). Ezért előnybe kell részesíteni más adományokkal szemben. Hogy mi a bölcsesség? Ez derül majd ki Salamon történeteiből, amelyeket szintén leír a Biblia. Nem, nem okosság. Okosság lehet pl. ha valaki nagyon otthon van a biológiában. Ekkor mondjuk: okos a biológiában. De ettől még nincsenek átfogó ismeretei a világ működéséről. A bölcsesség ikább a világ átfogó, struktúrált ismerete, ami nem veszik el az apró részeletkben, viszont össze tudja kapcsolni az egymástól távolinak tűnő területeket is, ezért pl. "okos" váalszt tud adni az olyan kérdésekre, mint "hogyan éljünk helyesen?"

A keresztény erények (kegyelmi adományok) kialakulásának tekintetében a következő fontos lépcső majd Szent Pál korintusiakhoz írt levele (főleg a 13. fejezet), ami - Jézus nyomán - új erényeket állít a dobogó legfelső fokára: hit, remény, szeretet.

Hja, szóvla azért vannak itt összefüggések és konkrét mondanivaló a mai ember számára, persze tényleg nem könnyű felfejteni őket. Az egyik oldalon szükség van őszinte, szenvedélyes keresésre ("akkor is meg akarom érteni Isten üzenetét, a kinyilatkoztatást!), másrészt persze szükség van tanítókra (hittanóra, lelkigyakorlat, szentmise, keresztény közösséghez tartozás, baráti beszélgetések...) mert hát az ember társas lény, meg tudjuk egymással osztani az infót...ezt gondolom, tisztelettel. Üdv!

UI: véletlenül választottad épp ezt a Salamon-példát? Csak mert ez volt a most vasárnapi ószövetségi olvasmány (az általam idézett rész).

Barabás Dóra 2008.09.22. 23:34:20

A Bibliát nem liturgikus célokra, nem istentiszteletek számára írták. Egyes részeit használták és használják ilyen célokra.
Még csak az sem tartom helyesnek, hogy a Bibliát írták. Legfeljebb összeszerkesztették.

bardajszan 2008.10.02. 20:31:38

A közvetlen tudományos válasz Komoróczy vádjaira:
dzsundi-sapur.blogspot.com/2008/07/izraeli-vallsok-keresztnysg-zsidsg-s.html

És az eltitkolt politikai történet (botrány), ami mögötte van:
dzsundi-sapur.blogspot.com/2008/07/paleoepigrfia-vita.html

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 19:28:46

Kedves Barátaim,

Egy Szent Pálnak szentelt evangélikus rendezvényről jöttem haza, amelyenek vendégeként Orosházán beszéltem pedagógusokhoz, most szombaton. Ma délben pedig, és az előző három este a rákosligeti búcsúban mindig újra és újra a Szentírásról. Sajnálom, hogy írásaitokat csak most látom, és nem tudtalak ezért benneteket az említett rendezvényekre időben meghívni. Viszont: nézzétek meg a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium honlapját, ott meghirdettünk jövő péntek-szombatra egy szimpóziumot, ahol sok kérdésetekre kaptok választ: szentignac.hu/ Scapinelli

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 19:37:29

Kedves Abraka,

Köszönöm a bókokat! A Biblia Éve egy nagy esély az Egyházaknak, de az egyes hívőknek is, amely amúgy mindig fennáll, csak tudod, hogy van: a születésnapodon többet foglalkoznak veled, mint más napokon. No ez csak egy ügyefogyott metafora! Különben valóban néha nem könnyű olvasmány, itt segít egy Bibliakör. Ha Pesten élsz, gyere el hozzánk szerda esténként. 19 és 21 óra között a vasárnapi evangéliumot boncolgatjuk közösen. 20-30 különböző korú férfi és nő, akik nagyra értékelik egymás társaságát, és alig várják, hogy megint szerda legyen! Helyszín: a Horánszky utca 20., a földszinten, egy frissen tatarozott teremben, a Párbeszéd Házban. Próbáld ki egyszer! Itt 2 óra alatt nagyon sokat megtudsz. Nem kizárólag a beszélgetést moderáló "Scapinellitől," hanem a többiektől is! Várunk! (Más érdeklődőt is!) Nem kell előre bejelentkezni!

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 19:45:33

Kedves Abraka,
Megragadott, hogy azt mondod, hogy az Ó-Szövetség "egy mai katolikus számára holt betű." Nos, most vásárnap, például, - és ez vasárnaponként gyakori - az Ó-szövetségi olvasmány Izajás próféta könyvéből megvilágítja Jézus újszövetségi példabeszédének (Mt 21, 33-43) értelmét. Ha párhuzamot vonsz, megérted, hogy Jézus hallgatói, a főpapok, miért csendesedtek el, és miért ítélték el olyan keményen a kitalált szőlőmunkásokat: mert ismerték Izajást!
Különben ismered vasárnapi gondolataimat?
Lásd: www.parbeszed.com/main.php?folderID=946 Érdekelne, segített-e megértened ebben a konkrét esteben a Bibliát? Fel is iratkozhatsz!

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 19:47:35

Mazsola kedves,
Köszönöm, látom, te már reagáltál helyettem is! Sorjában olvasom és kommentálom a hozzászólásokat, elnézést az ebből adódó ismétlésekért! Szóval: találkozunk most szerdán 19 órakor!

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 19:55:56

Kedves Abraka (03)
Kitartó türelmed mutatja: vágyakozol az Igazságra. Jó úton haladsz. Az mégis fura kérdés, hogy miért van benne Salamon (persze csak neki tulajdonított) ennyi mondása a Bibliában. Mint jó jezsuita megkérdezem: Miért ne? De azt is kérdezhetném: tulajdonképpen mi zavar ebben? Különben semmilyen szöveg, se Shakespeare, se Goethe nem hat úgy, mint egy fejfájás elleni tabletta: elég lenyelni. A szövegeket meg kell rágni, csócsálni és emészteni.Elnézést a hasonlatért! A tudást nem adják ingyen! Te pedig, ugye, vágysz a tudásra?

Scapinelli · http://scapinelli 2008.10.05. 20:04:06

Kedves Dóra,
Azért árnyaltabban kéne fogalmazni! "Nem liturgikus célokra"? Zsidó testvéreink ezt megcáfolnák! Persze, a Bölcsességeket valóban minden szakértő szerint nem a liturgia számára írták: amolyan napi tanácsok az életvitelre, inkább korabeli katekézis. De a Szentírás igen jelentős hányada, a liturgikus használatban csiszolódott azzá, ami. Egyébként a Biblia nem is egy esszéantológia, és bár vitathatatlanul szerkesztők keze nyomát hordja magán, azok azt szerkesztették össze, amit előzőleg mások leírtak.

vitalis (törölt) 2009.01.24. 15:47:08

scapinelli,
,,Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól ered...”
(Jn 4,22)

„Mi, keresztények valójában még távolról sem fogtuk fel a zsidóság mindenkori szerepének jelentőségét. Nem tekintjük nemes olajfának, amire rá lett oltva az idegen ág, pedig „nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.” (Róm 11,18) XI. Pius pápa azt mondta, hogy mi, keresztények, lelki értelemben szemiták vagyunk. „Mindaddig, amíg a zsidó vallás teológiánkon és történelmünkön kívül marad, potenciálisan antiszemiták vagyunk." (Etchegaray bíboros) Istennek terve van a zsidósággal, s ha teológiánkban és szellemiségünkben eltaszítjuk ezt a kissé félreeső testrészt, antiszemiták maradunk, és nagyon sokat veszítünk.” (Ephraim testvér: Izrael misztériuma)

vitalis (törölt) 2009.01.24. 18:09:50

@abraka:
"Jézus zsidó volt. Mit kezdhet egy teológiában nem jártas keresztény olvasó ezzel a kijelentéssel? Hogy tudná elképzelni a zsidó Jézust az, aki semmit sem - vagy csak nagyon keveset - tud a zsidóságról?
Az Evangéliumok eredetileg a törvényhű zsidóknak íródtak. A szerzők joggal feltételezték, hogy olvasóik nagyon jól ismerik a zsidó törvényeket, rítusokat és szokásokat, ezért szükségtelennek tartották a részletes magyarázatot. Éppen ezért, egy mai zsidónak bizonyos tekintetben könnyebb az Evangéliumot olvasni, mint egy nem-zsidónak. A zsidó számára az Evangélium egy "nyitott" könyv. "Otthon" érzi magát benne, mert lépésről lépésre a jól ismert törvényekkel, előírásokkal, rítusokkal, imákkal, szokásokkal - röviden: saját zsidóságával - találkozik. Nem szorul rá, hogy a Jézus korabeli zsidóságot tanulmányozza, hiszen a szokások, rítusok, stb. szinte változatlanul megmaradtak: ugyanebben élt Jézus a tanítványaival 2000 évvel ezelőtt."
Zsidó könyv-e az Evangélium.DOC
groups.google.hu/group/katolikus-punkosd/files?&sort=size

vitalis (törölt) 2009.02.05. 00:16:50

„Mit tegyünk hát testvérek? Talán mindenekelőtt azt, hogy a zsidók és keresztények közös Szentírását ne csak a keresztény teológia szemével olvassuk, hogy vegyük figyelembe a zsidó értelmezés hagyományát is. Nem olvasható másként az Újszövetség, mint csak úgy, hogy mellette fekszik az Ószövetség is.”

ige 2009.03.03. 08:47:18

A "Biblia éve" kicsit disszonáns is lehet, hiszen minden hívő állandó feladata, az Ige terjesztése, életében e szerinti tettekkel való tanúsítása. Talán ezért nem érezhetik sikeresnek, mert magától értetődőnek kellene lennie.
Tanulmányozása, mondanivalójának kihámozása sokszor nehéz. Sok mindent nem értek, de folyamatosan nyílnak az ajtók. Sokat jelent ha ismerjük azon történelmi kort, és az akkori politikai helyzetet. Ez aprólékosmunka, de sikerre vezet. Pl. a Zsoltárok (23.) megértéséhez el kellett olvasnom, hogy a régi pásztor hogyan terelgette, godozta nyáját. Ezek után gyönyörű kincset ismertem meg az Igében, és egyértelmű lett üzenet. Nem kellett találgatni, egyszerűen (magától értetődően) ott volt. Fáradtságos munka, de a célt (Istent megismerni) tekintve a legjobb "befektetés"
Nekem sokkal nehezebb megértenem a katekizmus egyes gondolatait, mivel mindíg keresem, hogy annak tartalma hogy keletkezhetett a Bibliában leírtakból, illetve a hagyományokból, és a mai életben mennyire élhető. Igyekszem mindennek utána járni, hiszen a hit meggyőződésen kell, hogy alapuljon. Isten segítségével ez (türelemmel, kitartásaal) csak siker lehet. Sokat segíthet egy kutató elemző, nem belemagyarázó közösségben ezekrőlbeszélgetni. Az idő legtöbb része az előkészítést igényli (Ismerni régi történelmi eseményeket, szokásokat, kapcsolódó művészeti és tudományos alkotások felkutatása stb) kívánom minden keresőnek, hogy nyissameg lelkét a Szentlélek előtt, HOGY VEZETVE LEHESSEN!
süti beállítások módosítása