Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Választásra ítélve

2009.03.01. 21:34 áterpáter

Relativizmus(1) és fundamentalizmus(2): első látásra két ellentétes dolgot jelentenek. Én azt gondolom, hogy ugyanannak az éremnek csupán két odaláról van szó, mert  mindkettő a modernizmus jelenségében gyökerezik.
A modernizáció lépésről lépésre aláásta a zárt, hagyományos emberi közösségeket, amelyekben az emberiség nagy része a történelem folyamán élt. Ezekben a közösségekben nagyfokú konszenzus uralkodott a valóság alapvető kognitív és normatív defincióiról. Ilyen és hasonló konszenzusok bizonyos élethelyzetekben a magától értetődőséget jelentik az egyén és a közösség életében, azaz ezek a definiciók önmagukban evidens, megkérdőjelezhetetlen igazságokként jelennek meg. 

Ezzel szemben a modern feltételek következtében legtöbb ember olyan közösségben él, ahol a változatosság vette át a konszenzus helyét, és ahol a bizonyossággal nehezebb szembetalálni magunkat. A relativizmus nemcsak mint egy világnézet írható le manapság, hanem mint egy olyan felértékelt tudás is, amely kifejezetten ünnepli a konszenzus hiányát.

Ebben a bizonyosság-hiányos helyzetben a fundamentalisták olyan abszolút bizonyosságot keresnek, amely alátámasztja világnézetüket. Aki nem ért egyet, azt mint ellenséget vagy meg kell téríteni, vagy ki kell kerülni, vagy extrém esteben el kell távolítani.

Az elmúlt kétszáz év tanúsítja, hogy éppúgy létezik világi, mint vallási fundamentalizmus. Természetesen mindkettő (relativizmus és fundamentalizmus) alapjaiban veszélyezteti egy társadalom erkölcsi alapját, főként a liberáldemokráciáét. A realtivizmus azért, mert az erkölcsiséget öncélú játéknak tekinti, a fundamentalizmus azzal, hogy kölcsönösen ellenséges táborokra osztja a társadalmat, melyek képtelenek egymással kommunikálni.

Ezen két ideológia fokozatos erősödését és a köztük lévő szakad elmélyülését látva felvetődik bennem a kérdés: milyen alapon lehetséges érvényes erkölcsi ítéletünk, ha a középút egyre vékonyabb és járhatatlanabb lesz?
 
Ugyanis van egy pár olyan erkölcsi elv, amelyet mindannyian elfogadunk, pl. hogy a rabszolgaság bármilyen formája megengedhetetlen. A mai ember érzékenysége teszi elfogadhatatlanná a rabszolgaságot. Szándékosan használom az érzékenyéség szót, mert az erkölcsi ítélet nem feltételez egy hitakatust, összehasonlítva a vallási propozíciókkal, amelyek empirikusan nem közelíthetők meg.
Ide tartozik "az emberi méltóság sérthetetlensége" is (a német alkotmány első sora). Természetesen ezen elvek gyakorlati és politikai alkalmazása mindig problémát jelent. Éppen ezért ezek magyarázata óriási értelemező-apparátust igényel, mert nem vallási vagy pártideológiai alapon vonatkoznak kötelezően mindenkire.

Már Weber két féle etikáról beszélt a "Politika, mint hivatás" c. 1919-ben publikált esszéjében: az elvek etikájáról és a felelősség etikájáról. Az elvek etikája olyan cselekedet végrehajtását jelenti, amelyek abszolút elveken alapszanak, függetlenül a következményektől. Fanatikusok, változtlanul ezt az etikát követik. A felelősség etikája esetében - amelynek hátterében lehetnek ugyan abszolút elvek - a cselekedeteket a lehetséges következmények józan értékelése vezeti.

Megítélésem szerint a relativizmus és a fanatizmus nem meríti ki az összes lehetőséget, sőt biztos, hogy valami közepeset kellene kitalálni ahhoz, hogy elkerüljük az egyre erősödő fenti extrém helyzeteket úgy a társadalomban, mint a vallásokban. Miért?

Először is: a fundamentalizmust nem egy angyal sugallta nekünk, és történelmi perspektívába helyzve úgy tűnik, hogy egy modern jelenségről van szó. Nem azonos a hagyományos vallásossággal. A tradicionalisták nagyon toleránsak tudnak lenni, a fundamentalisták viszont nem. A fundamentalizmus (legyen az vallási vagy ideológiai) alapjaiban szeretné visszaállítani azt, ami a modernizáció következtében, mint magától értetődő, mint természetesen elfogadott elveszett.

Másodszor: épp a modernizáció az, ami ezt a magától értetődőséget aláássa. Ha bizonyos kognitív és normatív ideákat magától értetődőknek tekintünk, akkor ahhoz szükségeltetik egy társadalmi kontextus, amelyben legtöbb ember körülöttünk (vagy hozzánk legközelebb állók), egyetértenek ezekben a valóságdefinciókban. Ilyen zárt közösségeket a modernitás nem favorizál. Folyamatosan olyanok vesznek kerül bennüket, akiknek más a világnézetük, a normáik, az életstílusuk. Ezt az általános tendenciát látszólag a társadalom nagy része előnyben részesíti, de sokak számára mindez nagy tehert is jelent.

Választásra vagyunk ítélve, ez a modernitás terhe. Egyesek ezt felszabadítónak élik meg, mások nyomasztónak. A fundamentalizmus (legyen az vallási vagy ideológiai) bármilyen formája ennek a pszichológiai problémának a megoldását kínálja: "Gyere velünk, csatlakozz hozzánk, mi megadjuk azt a biztonságot, amire vágysz. Tudni fogod ki vagy, tudni fogod, hogyan élj. Nálunk van bizonyosság a hitedre." Ez egy nagyon csábító ajánlat, és főként demokráciákban nagyon sok ember elfogadja ezt az ajánlatot, legyen az vallási vagy ideológiai fanatizmus.

Az elmúlt 5 év egyházpolitikáját követve milyen irányú tendenciákat észlelsz magad körül és szíved szerint merre tartanál?

 
(1) Relativizmus: az igazságról való minden állítás irreleváns és elérhetetlen.
(2) Fundamentalizmus: bizonyos igazság agresszív és intoleráns attitűddel történő érvényesítése. (saját definciók)

22 komment

Címkék: társadalom etika relativizmus fundamentalizmus

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr65974292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zzzsuzsa 2009.03.01. 22:14:56

A tendencia az, hogy a kétféle irányzat keveredik és egyre többen érzik elviselhetetlennek, CSAK az egyikhez tartozni. Valahogy úgy gondolom, hogy mindenkinél MÁSHOL vannak a hangsúlyok, és például NAGYON sok katolikus közösség az általad "intoleráns" attitüd hibájában szenved ezzel is elriasztván a "másik oldalon" lévőket, viszont ez fordítva is így van: a "másik oldalról" - szóval az abszolút "relativista" , ateista közegből is rengeteg igazságtalan, felületes vád éri az előbbieket. Én azt érzem, hogy ez sokak számára már nem járható út többé. Az egyértelmű, hogy "hangsúlyeltolódások" mindíg is lesznek és kell is, hogy legyenek, de a két szélsőség egyre inkább kell találjon egy olyan "medret", ahol összefolyhatnak.

zzzsuzsa 2009.03.01. 22:18:00

Persze ez csak egy példa a sok közül!

Joejszaka 2009.03.02. 09:12:17

Jó cikk, jó meglátások.

Joejszaka 2009.03.02. 09:21:04

A megoldás vajon a tradicionalizmus megerősödése lenne a közösségekben?

Ha tagja vagyok egy tradiciókra erősen adó közösségnek, akkor abból következik a megoldás is:

(1) az abszolút értékek relativizálódását nem fogadom el. Vagyis kb. tartom magam ahhoz, ami a Credoban befoglalva vallunk. Részben ez tartja össze a közösséget ugyanis.

(2) A fundamentalista gondolkodás a félelemből ered. A fundamentalista annyire félti az identitását, hogy inkább ráerőlteti mindenkire, hogy így ne is érhesse támadás. (Remélem elég világosan írom.) Nos, egy tradicionalista elveket valló kisközösségben az identitásom nincs veszélyben: A közösség számomra fontos tagja folyamatos megerősítést adnak a világnézetem helyességéről, ezért nem zavar annyira a körülöttem lévő világban rejlő értékmentesség. Épp ezért nem lesz szükségem fundamentalista gondolkodásra.

jan 2009.03.02. 09:44:42

@Joejszaka: van valami abban, amit írsz.

Avatar 2009.03.02. 11:04:11

gondolom a cikkhez berakott kép némi gúny kifejezésére szolgál...
De vajon mikor vagyok kigúnyolásra érdemesebb, ha elfogadom, hogy az én apám mondjuk csak egy egyszerű gyári munkás, vagy ha milliomos grófnak hazudom, és rendkívül büszke vagyok állítólagos származásomra, miközben reggelente a gyárba jár melózni a fater...?

áterpáter 2009.03.02. 12:17:48

@Joejszaka:

attól tartok, hogy nem lehetséges már a tradicionalizmus. Ahhoz kellenének az eltünt hagyományos társadalmi (archaikus) formák, a valóságról alkotott általánosan elfogadott definiciók. Ilyenek már nincsnek. A falusi közösségek is megszünni látszanak, nincs olyan érték, ami összehozza őket, szabadon és elvárások nélkül. Ha még működik bennük vmi vagy olyan látszatot keltenek mintha, akkor az csupán a falka szellem, hogy védjük meg magunkat a betörőktől, a cigány bűnözőktől, az idegenektől.

Városon biztosan nincs tradicionalizmus s ahol van ott a épp a régi burzsoá sznob elemek erejéig működik. lásd a budapesti katolikus "értelmiségi" réteget.

Ezért hangsúlyoztam a bejegyzésben, hogy a két szélsőség egyre erősebb, miközben vékonyodik a középréteg.

@Avatar:

"...az én apám mondjuk csak egy egyszerű gyári munkás, vagy ha milliomos grófnak hazudom, és rendkívül büszke vagyok állítólagos származásomra,..."

tetszik, mindig ilyennek láttam az angol turistákat. Otthon szénbányász, külföldön min. a királyné második unokatesója.

bölcsésztanár 2009.03.02. 12:51:25

@áterpáter:
"Városon biztosan nincs tradicionalizmus s ahol van ott a épp a régi burzsoá sznob elemek erejéig működik. lásd a budapesti katolikus "értelmiségi" réteget."

Ez nagyon vicces, én is ilyennek látom őket, csak nem merem hangoztatni.
Én viszont tapasztalok valamiféle egészséges "tradicionalizmust" magyar táncházas körökben. (nem a véresszájú MIÉP és Gárda szimpatizánsokra gondolok)
A hagyományos magyar paraszti kultúra felelevenítése és átértelmezése szerintem segít az identitás kialakításában, mindenképp ad értékeket. Nagyon sok keresztény családot ismerek, akik ennek révén találtak olyan önazonosságot, ami középen van a relativizmus és a fanatikus fundamentalizmus között és abszolút vállalható minden szinten.

Avatar 2009.03.02. 13:04:02

@áterpáter: A kérdésem megválaszolása elől ügyesen kitértél. De hogy ne tereljük az angol turistákra a témát, megkérdezem nyíltan:
Szerinted melyik a nevetségesebb, aki elfogadja, hogy az embereknek a majmokkal közös ősei vannak, vagy aki foggal körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy igenis minket Isten teremtett a maga képére, az evolúció minden bizonyítéka ellenére is?

áterpáter 2009.03.02. 13:52:13

@Avatar:

ha így értelmezed a bejegyzést (teremtés vs evolució), akkor a kép megválasztása valóban tévedés volt részemről. Bocsánat.
Nem is akarok OFFolni, de ha már kérdezed: én egyiket se tartom nevetségesnek, mert elég sok szomorú vádaskodás lett az interpretációkból az elmúlt évtizedekben. Az evolució mellett elég sok tudományos érv szól ahhoz, hogy elfogadjuk alaptézisnek, de ez nem zárja ki a termetést, és most nem a 6 naposról beszélek.

Dr. szpahi 2009.03.02. 17:37:25


@avatar

Én az áterpáter által feltett képet nagyon is helytállónak látom. Az evolúció elmélete ugyanúgy a modernizmus terméke, mint a fanatizmus vagy a relativizmus. De most nem szeretném az egyik előző poszton létrejött vitát újrakezdeni. Akit érdekel, olvassa el a pro és kontra érveket.

@áterpáter A fundamentaliuzmusnak és a relativizmusnak is különböző fokozatai vannak. Ha ezeknek nem a szélsőséges változatait képviseljük, mindkettő elfogadható. Azaz: tudatában vagyok annak, hogy nem csak az én világértelmezésem létezik, és hogy az én értelmezésem se "bizonyíthatóbb" a másénál, de mégis ragaszkodom hozzá, nem szélsőséges fanatizmusból, hanem tudatosan választva az adott álláspontot, mint egy matematikus vagy fizikus, aki az általa kiválasztott axiómákra felépíti saját tételeit. A relativizmus elismerése nem zárja ki a személyes döntést és helytállást, és az így értelmezett fundamentalizmusnak sem kell másokat kizárónak lennie.

Dr. szpahi 2009.03.02. 17:47:12

Ui. A fenti példám talán annyiban sántit, hogy a keresztény hit mint axiómarendszer itt nyilvánvalóan Isten kegyelmének kérdése, a rá épített "tételek" pedig nem annyira az okoskodás eredményére, mint a Szentlélek által sugallt igazságok megértésére vonatkoznak.

máramaros 2009.03.02. 21:45:07

@áterpáter: nem vagyok személyesen érintve, de azért durvának találom ezt: "a régi burzsoá sznob elemek erejéig működik. lásd a budapesti katolikus "értelmiségi" réteget". Mégis milyen alapon éehet ilyen intoleráns és ugyanakkor öntelt kijelentést tenni? süt belőle az undor .. miért sznob a régi és mi az, hogy burzsoá? nagyon differenciálatlan...

máramaros 2009.03.02. 21:46:20

@áterpáter: vagy ahogy ma mondják: nemá.............................................................

zzzsuzsa 2009.03.02. 22:10:28

@máramaros: Szerintem igaz, amit áterpáter ír!úgyis lehetne fogalmazni, hogy ez a "réteg" elitista, távolságtartó és hihetetlenül intoleráns, valamint kirekesztő (tud lenni) de ez persze nem minden esetben van így. Hála istennek!

máramaros 2009.03.03. 07:06:00

@zzzsuzsa: azért ez igen más megfogalmazás!
"Lásd a budapesti "katolikus" értelmiségi réteget..."
Minden pesti értelmiségi sznob és burzsoá????? (hogy jön ide 2009-ben a burzsoá??) Ki mondja ezt??? Egy jezsuita? A rend története mutatja, hogy igen sokáig elsősorban a tanult (=értelmiségi) emberekhez éreztek hivatást!
A falusi rétegről ugyanilyen kategórikus: "nincs olyan érték, ami összehozza őket, szabadon és elvárások nélkül. Ha még működik bennük vmi vagy olyan látszatot keltenek mintha, akkor az csupán a falka szellem, hogy védjük meg magunkat a betörőktől, a cigány bűnözőktől, az idegenektől."
Teljesen általánosító, a médiából és a tankjönyvekből vett sztereotipiák mentén.Olyan, mint a felosztás: vagy ilyen, vagy olyan (a közép vékonyodik....) Bátor dolog minden magyart két nagx dobozba gyömöszölni.És nem hiszem, hogy érdemes. Pont ezen a blogon.
Tartalmilag lehet ebben olyasmi, amivel egyetértenék, de így megfogalmazva nem tudom elfogadni.

Joejszaka 2009.03.03. 10:16:10

@áterpáter:

"attól tartok, hogy nem lehetséges már a tradicionalizmus. Ahhoz kellenének az eltünt hagyományos társadalmi (archaikus) formák, a valóságról alkotott általánosan elfogadott definiciók. Ilyenek már nincsnek."

Az ember közvetlen családjára és a barátainak egy részére gondolok. Ez biztosíthatja azt a közeget, amiről beszélek. Talán. Majd tíz év múlva megmondom, hogy sikerült-e. Bölcsésztanárnak igaza van: ilyen közösségeket lehet találni népzenész, cserkész, stb... körökben.

"Városon biztosan nincs tradicionalizmus s ahol van ott a épp a régi burzsoá sznob elemek erejéig működik. lásd a budapesti katolikus "értelmiségi" réteget."

Ezt nem értem. Első generációs budapesti vagyok, tehát vidéki, és a katolikus/keresztény barátaim 95%-ban szintén ilyenek. Qrvára nem érzem magamat és őket se burzsuának, se sznobnak. Igazából marhára örülnék, ha éreznék magamban egy kis burzsuáziát. Arra szoktam vágyakozni, mindig amikor eljő a fizetésnap. Egy kicsit több burzsuáziára.

Hihetetlen meglepetés volt, hogy Bp.-en egy templomban nem csak vénasszonyok vannak, hanem tele van kisgyerekes családokkal. Ez még akkor is jó, ha történetesen sznobok.

Mit értesz amúgy burzsoá sznob elemeken?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.03.03. 10:18:35

Hát. nekem a modernitás előtti dolgok szimpatikusabbak... egy relativista társadalom könnyen széteshet és a konszenzus hiánya miatt irányíthatatlanná válhat. Persze nem akarok senkit sem kényszeríteni semmire fizikailag, és emiatt ugye nehézkes a kérdés...

zzzsuzsa 2009.03.03. 10:34:33

@máramaros: Egyetértek! Csak még egy gondolat, hogy ez az "attitüd" tényleg ijesztő, de van ennek egy olyan oldala is, hogy fel lehet háborodni az ájtatatosságon, a képmutatáson és kirekesztésen...stb is és ez sok esetben jellemző erre a rétegre. Csak még egy: Az ellenkező oldal, a mindent relativizáló, durván vádaskodó és erőszakosan meggyőzni, lebeszélni, megsemmisíteni..stb akaró másik oldalról is beszélhetnénk legalább ennyit.

szpal 2009.03.03. 11:32:45

A kereszténység egy dologban csak fundamentalista lehet, nem engedhetünk abból, hogy egyedül Krisztus által üdvözülhetünk. Isten e tekintetben alapvető, vagyis fundamentális kinyilatkoztatást adott magáról. Viszont sok más dolog, pl. a papi nőtlenség, női papság, evangelizáció intenzitása és módszerei stb. olyan sokszor relatívnak tűnő dolgok, amelyekre nem biztos, hogy a Szentírásban megtaláljuk a 100%-ig biztos választ. Ha bizonyos élethelyzetekre mechanikusan és erőltetve próbáljuk ráhúzni a bibliát, akkor könnyen mi is rossz értelemben vett fundamentálisak leszünk, de hiszek abban, hogy a Szentlélek Isten vezetése a halott szöveget élő igévé teheti. ("Van, aki különbséget tesz a napok közt, a másik meg minden napot jónak tart. kövesse mindenki a maga meggyőződését.
Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi. S aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és ő is hálát ad Istennek." Róm14)

bonne 2009.03.16. 22:22:34

@áterpáter: "(1) Relativizmus: az igazságról való minden állítás irreleváns és elérhetetlen."

Ez nem a relativizmust írja le, hanem leginkább valamiféle "objektív morális anti-realizmust", de megeshet, hogy csak valamiféle non-kognitivista irányzatot.

Relativizmus: az erkölcsi kijelentések (X jó/rossz) igazságértékét (igaz/hamis) az egyén határozza meg (Szubjektivizmus/Egyéni relativizmus), vagy pedig az illető kultúra (interszubjektivizmus/kulturális relativizmus)

Avatar 2009.03.18. 16:13:40

@Dr. szpahi:
Van-e bármi köze annak, hogy mikor keletkezik egy elmélet, ahhoz, hogy igazak-e az abban megfogalmazott állítások?
Valóban a modernizmus terméke-e a fanatizmus, vagy már a közép-, ó- sőt őskorban is voltak szép számmal (vallási) fanatikusok?
süti beállítások módosítása