Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Egy, szent, katolikus és apostoli Egyház

2009.11.22. 20:07 Zalai Láma

Szent és bűnös Egyház?

Az utóbbi években szentszéki nyilatkozatok és ökumenikus események kapcsán katolikus és nem katolikus teológusok részéről újra meg újra vitatják a zsinati egyháztant, nevezetesen a Lumen Gentium 8. pontját. A párbeszédet a Hittani Kongregáció 2000-ben megjelent Dominus Jesus kezdetű nyilatkozata („Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemesen üdvözítő voltáról”) kissé felforrósította. A nyilatkozat és utána a 2007-ben kiadott „Válaszok néhány egyháztani kérdésre” c. dokumentum egyaránt a zsinati egyháztant magyarázza, nevezetesen a Lumen gentium 8. pontjában szereplő kitételt: „Krisztus egyetlen Egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk (…) e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egyházban áll fenn , létezik (latinul: subsistit in)”. Most nem e vitatott kitételt, nem is az Egyházi Krédóban szereplő négy ismertető jegyét szeretném magyarázni, csak a „szent” jelzőhöz fűznék néhány gondolatot, minthogy az említett zsinati dokumentum 8. pontjában ezt is olvasom: „Krisztus szent, ártatlan, szeplőtelen” (Zsid 7,26), azért jött, hogy a nép bűneit kiengesztelje, „a bűnösöket is magába foglaló Egyház viszont egyszerre szent és mindig megtisztulásra szorul, ezért szüntelenül a bűnbánat és a megtisztulás útját járja.”

Yves Congar (1904-1995) domonkos teológus, a zsinat előtt, alatta és utána is nagyon sokat foglalkozott egyháztani kérdésekkel és az ökumenikus párbeszédben is élen járt. Tudjuk, hogy a korábban tanbeli elhajlással gyanúsított teológust élete végén (egy évvel halála előtt) bíborossá nevezte ki II. János Pál.) Y. Congar az egyház jegyeiről írva elhelyezi azokat az egyháztan történetében. Bírálja azt a leegyszerűsítő értelmezést (J. Maritain), amely a szent Egyház „személyéről” és bűnös „személyzetéről”, tagjairól beszél. Ez ugyan nem tévedés; az egyházatyák szövegeivel alá lehet támasztani ezt a szétválasztást. Igaz, hogy az Egyház „formális alapelveit” tekintve teljesen tiszta. De – fűzi hozzá Congar – ha valaki elvágja az Egyháztól tagjait, tehát éles határvonalat húz a tiszta Egyház és a bűnös világhoz tartozó tagok között, nemde dologivá teszi az élő személyeket, akik az Egyházat, Krisztus Testét alkotják? Mert az emberek, a Test tagjai nincsenek kettéosztva: az Egyház szentségének ragyogása ezekben az élő emberekben van; de ez a szentség a történelmi és konkrét egyház tagjaiban korlátozott, nem teljes. Azt mondhatjuk tehát P. Congarral, hogy a „szent Egyház – bűnös tagok” megkülönböztetés (szétválasztás) leegyszerűsíti a bonyolult valóságot, a könnyű megoldást választja. Így nem nehéz válaszolni bizonyos történelmi nehézségekre, az Egyház árnyoldalaira (pl. inkvizíció, Galilei-eset), ha minden hibát, bűnt egyszerűen az egyház tagjainak számlájára írunk, és így tisztán őrizzük meg az Egyház eszményi „személyét”. (Utalás Jacques Maritain könyve címére: „Az Egyház személye és személyzete.”) Az igaz, hogy a keresztények szennyezik be az Egyházat. De ugyanakkor az is igaz, hogy Egyház, Krisztus Teste a megváltás és a megszentelődés helye. Congar atya így következtet: „Krisztus a bűnös Egyházat szentté tette; megtisztította minden szennytől. Az Egyház csakis azért szent, mert Feje, Krisztus állandóan megtisztítja.”

Y. Congar egyik híres könyvében (Igaz és hamis reform az Egyházban), szemmel tartva az ökumenikus párbeszédet, kifejti, hogy az Egyház Isten üdvözítő szándékainak helye; az üdvösségterv Krisztusban lényegében már megvalósult, de még nem teljesedett be. A már és még nem dialektikája Congar egyháztanának lényege. Mivel az Egyház a Fő, Krisztus Teste, és így az Egyház Isten üdvözítő tervének végpontja, már egy, katolikus, apostoli és főleg szent. De mivel a Test tagjai bűnösek és a bűnös világ közepette teljesíti küldetését, az Egyház még nem teljesen szent, állandó megtisztulásra szorul, a bűnbánat zarándokútját járja itt a földön, mígnem a parúziában (a végső időkben) el nem jut Krisztus teljességére.

 

20 komment

Címkék: egyház szent katolikus bűnös üdvözülés

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr531526899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bölcsésztanár 2009.11.22. 20:24:09

Nekem ezért tetszik az a liturgikus szöveg, hogy "földi zarándokútját járó Egyházad". Nagyon bölcs valaki(k) lehetett, aki ezt így megfogalmazta.

zzzsuzsa 2009.11.22. 21:02:59

Nem tom, de én ehhez túl buta vagyok.Tagja, vagy teste, végpont, vagy kezdet? Nem tök mindegy hogy fogalmazunk? Biztos nagyon fontos a teológia tudománya, de nekünk földi kis lelkeknek inkább közvetlen emberekre van szükségünk! Kit érdekel a szent Egyház, Ez nem valós dolog! Egyházat nem látok, beszélni róla annyi, mint halottnak a csók. Viszont látok egyházi embereket. Jókat, rosszabbakat.

APOSTOL - Szemben az árral. · http://1gondolat.blog.hu 2009.11.23. 16:47:00

Mikor a szentmisén a Credot mondjuk, nekem is furcsa valahogy ez a rész.
Elmondom persze, nem akadok fel rajta.
Igazából az egyházban is hiszek. :)
De valahogy mégis furcsa.

Gandalf Garaboncias 2009.11.24. 14:20:38

Ha van türelmetek egy háromoldalas protestáns reakciót elolvasni ennek kapcsán, ajánlom e linket (az oldal alján lapozni kell majd a következő oldalakhoz):
www.parokia.hu/publikacio/cikk/83/

NickNickNick · http://nemzetiagyhalal.blog.hu/ 2009.11.25. 00:23:01

szerintem ez elég egyszerű. maga az egyház, mint Jézus hagyatékának letéteményese, a küldetését, alapértékeit tekintve szent. az egyházhoz tartozó emberek meg alkalomadtán gyarlók és időnként vétkeznek. ha pikírt akarnék lenni az A8-cal furikázó karrierpapok felé, Jelenits tanár úr mondott egyszer egy olyat valamelyik hittan órán, hogy sok keresztény templomban a gyertyatartót ördögfej díszíti, és ez nem csak arra utal, hogy Lucifer (fényt hordozó) volt a neve, hanem hogy az ördög, minden mesterkedése ellenére, valahol Isten tervét teljesíti be. szerintem ez alapján egy-két bűnöket elkövető pap is belefér a képbe ;)

Kajla 2009.11.25. 04:15:47

@Nick_: Jelenits tanár úr aranymiséje lesz most vasárnap a Tabánban, 6 órakor, talán többeket érdekel.

tempefoi · http://tempefoi.blog.hu/ 2009.11.25. 11:09:52

Nem szabad feladni az olyan axiómákat, melyekre a kétezer éves keresztény kultúra épül. A szent tamási, ágostoni illuminatio is olyasmire utal, hogy a kiáradás egy újabb, magasabb minőségbe helyezi a dolgokat. Ha nem szent az, ami a szentséget kiszolgáltatja, pusztán azért mert emberekből áll, akkor a következő lépés a megvalósult vulgármateralizmus lesz, hogy "már semmi sem szent".

NickNickNick · http://nemzetiagyhalal.blog.hu/ 2009.11.25. 19:29:06

szerintem ezekből a hívek nem sokat értenek és nem is feltétlenül profitálnak belőle. a papságnak inkább az egyszerű, "földhözragadt" dolgokkal kéne foglalkoznia, mint pl. a szeretetparancs, a közösségépítés, szegények és elesettek szolgálata, a szociális igazságosság, a remény és örömhír, Jézus mint életpélda megélése a hétköznapokban. ezekre szerintem nagyobb igény lenne. miközben ég a ház, ikebanázunk a konyhaasztalnál hülyeségekkel, amik csak arra jók, hogy embereket elválasszanak egymástól, idióta képet alkossanak az egyházról a nemhívők körében (és a hívők józanul gondolkodó részében), és elvonják a figyelmünket az evangéliumi EGYSZERŰSÉGTŐL, amire a hitünknek épülnie kell. Jézus szerintem jobban örül két jócselekedetnek, mint ha dogmákon szöszmötölünk. Jézus eléggé kicikizte a farizeusokat, akik éppen úgy elvesztek a saját "tiszta hitük" útvesztőiben és az aprólékos vallási előírásokban (meg a korabeli egyház- és társadalompolitikában politikában), mint ahogy most a Vatikán szerencsétlenkedik. szerintem.

kb.137 2009.11.25. 19:57:11

@Pisti, az aragorn:
Hasznomra volt a három oldalas, tisztességre törekvő elemzés. Köszönöm a linket.

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.25. 21:43:58

@Nick_: szent és bűnös egyház...
"Soha, sehol nem volt semmi elviselhetetlenebb az emberi közösség számára, mint a szabadság."
(Dosztojevszkij)

Ezért volt kénytelen a szabadságtól szenvedő embert áltatni az egyház, ezért tartóztatja le a főinkvizitor a Földre viszatért Krisztust:
"Kijavítottuk, amit okoztál, s a csodára, a titokra, és a tekintélyre építettünk. Az emberek pedig örültek, hogy ismét nyájként vezetjük őket, s végre megszabadítjuk szívűket ettől a rettenetes ajándéktól, amely oly sok kínlódást okozott nekik."
(Dosztojevszkij: Karamazov testvérek)

NickNickNick · http://nemzetiagyhalal.blog.hu/ 2009.11.25. 22:38:15

@izrael miszteriuma: hát igen, a felelősség kérdésébe nem nagyon mertem belemenni ... rázós téma. ha egyik oldalról nézem, akkor horribilis, amit művelnek, a másik oldalról talán jót akarnak a maguk módján, csak nem elég bölcsek hozzá. meg ahhoz, hogy a korlátaikat lássák. és ne felejtsük el, hogy rengeteg béklyó az egyház politikai szervezetén nem belső, hanem külső eredetű.

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.26. 13:22:00

@Nick_:
Én csak azt akartam ezzel mondani, hogy nem a dogmatizált hittételek, és nem a Tanító Hivatal készteti arra az embert, hogy higgyen, hanem a hétköznapi hitbeli tapasztalat és az isteni Gondviselés munkálkodása a lelkekben...

kb.137 2009.11.26. 21:06:03

@izrael miszteriuma:
Fogadjuk el e tekintélyes író kritikáit és remetéskedjünk szabadon, hallgatagon egész életünkben...?
Szerintem a dogmaalkotó hivataliakban is a tapasztalat és Gondviselés munkálkodik, ugyanígy kritikusaikban, nemkülönben bennünk. Szabadon választhatunk a munkálkodások eredményei között, s erősíthetjük, gyengíthetjük egymás hitét. Nyáj vagyunk, s egyben pásztorok. Ez se leányálom, sőt.
Ez a természetes állapotunk, nem a remeteség - rovom magam.

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.26. 22:32:59

@kb.137:
igen, a Lélek ott fú, ahol akar, akár a Hivatalban is, volt már rá példa...

Az ember közösségi lény, és a hitet nehezen tudja megélni egymagában, de 1 évnyi remeteséget mindenkinek ajánlanám, másképpen néz utána a világra!

bölcsésztanár 2009.11.26. 22:58:09

@tempefoi:
Melyek azok az axiómák, amikre 2000 éves keresztény kultúra épül? Pl. az olyan egyházjogi törvény (lehet, hogy nem ez a neve), ami ma is érvényben van, hogy a pap lehet akár alkoholista, pedofil, szexmániás vagy mindez egyszerre, az átváltoztatás, amit mise közben végez, akkor is érvényes, mert az ember erre van felszentelve? El kell menni a szélsőségekig ahhoz, hogy észre vegye az ember: a betanult, ránk rakódott (rám ugyan nem, mert nem hallgatom gyerekkorom óta) keresztény kultúra olyan buta mondatokat ad az ember szájába, amit kis agymunkával lehet azért látni. Bocs, de a demagógia néha felbosszant.

Zalai Láma 2009.12.18. 08:28:27

Csak úgy látom értelmét a blogozásnak, ha valóban párbeszédet létesítünk. Felszínes, szellemeskedő, szétágazó játéknak szememben nincs értelme.

Amikor az egyház "jegyeiről" (egy, szent, katolikus, apostoli), nevezetesen a "bűnös egyház" kérdéséről eszmélődünk, ez nem "szöszmötölés dogmákon" (Nick), hiszen az ökumenikus párbeszéd egyik lényeges kérdésköréhez tartozik az, hogy melyik egyház közelíti meg a Krisztus által akart Egyház eszményét. Persze, ez elsősorban a teológusok és a hivatalos egyházak dolga. Az egyszerűbb hívekkel nem kell ilyen síkon a dogmákkal foglalkozni. A II. vatikáni zsinat egyébként óvott a hamis irénizmustól, tehát attól, hogy a keresztények párbeszéde során a békülékenység jegyében elmossuk az alapvető igazságokat, feladjuk önazonosságunkat. Ezt nem akarják a nem katolikus partnerek sem!

A papság csak foglalkozzon az egyszerű, "földhözragadt" dolgokkal, ahogy Nick írta, példákat hozva (persze, jó, ha papság a teológiában is tájékozott!); de az alapvető igazságok nem "hülyeségek", amelyek elvonják figyelmünket az evangéliumi egyszerűségtől. Pontosan az egyetértést keressük a régen vitatott tanbeli kérdésekben, kiindulva abból, amiben egyetértünk (keresztség stb., vagy a lutheránusoknál 1999 óta a megigazulás). Mindig szükség van a szeretet párbeszédére, amelyet a zsinat alatt VI. Pál a Szentföldön kezdeményezett Athenagorasz ökumenikus pátriárkával.

Szóval - szaknyelven - az ortopraxis (szeretet cselekedetei), szükség van az ortodoxiára is, az igaz keresztény tanításra, amelyet az első századokban az egyház a Hitvallásokban foglalt össze. Nem a farizeusok aprólékos előírásairól van szó ( egyetértek abban, hogy nem kellene pl. a Lefebvre-féle tradicionalisták liturgikus és egyéb "szöszmötölésével" annyit foglalkozni a terjedő ateizmus korában).

Világos tehát, hogy ha itt "blogozunk", elvi kérdéseket vitatunk, nem helyettesítjük az igehirdetést. Kíváncsi lennék, hogy Nick mit válaszolna pl. a Hit Gyülekezet "teológusainak" vagy a most krízisben levő anglikánoknak? "Szeressük egymást, gyerekek"!?

Naómi80 2009.12.20. 17:21:29

"Jelenits tanár úr mondott egyszer egy olyat valamelyik hittan órán, hogy sok keresztény templomban a gyertyatartót ördögfej díszíti, és ez nem csak arra utal, hogy Lucifer (fényt hordozó) volt a neve, "
Ez nem Jelenits volt, hanem Diabolosz tanár úr!

Naómi80 2009.12.20. 17:37:03

A lámpás

21Ezután így folytatta: "Vajon azért gyújtanak lámpát, hogy a véka vagy az ágy alá rejtsék? Nem azért, hogy a lámpatartóra tegyék? 22Mert nincs elrejtve semmi, amire fény ne derülne, és nincs titok, amely nyilvánosságra ne jutna. 23Akinek van füle a hallásra, hallja meg!"

F.T. - törölt (törölt) · http://www.metacafe.com/watch/2123225/ 2009.12.27. 22:17:07

HOGYAN EGYEZTETHETŐ ÖSSZE AZ EGYHÁZ SZENTSÉGE A BENNE TAPASZTALHATÓ BOTRÁNYOKKAL?

Válasz:
Az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai súlyos bűnösök. Az Egyház ui. Jézus Krisztus keresztáldozatának és a Szentlélek megszentelő tevékenységének köszönheti szent mivoltát.

Magyarázat:
Az Egyház szent, mert a végtelen szent Isten alapította; szent, mert jegyese, Jézus Krisztus sugárzik át rajta, aki életét adta az Egyházért; és szent, mert a Szentlélek őrzi. Az Egyház szentsége természetesen nem jelenti tagjainak bűntelenségét. Az Egyház nem tagjaiban, hanem céljaiban és Főjében szent. Azáltal szent, akihez tartozik és aki alapította, s nem azok által, akik hozzá tartoznak, annak ellenére, hogy nem ritkán egyes tagjaiban is felragyog az Egyház szentsége. Az atyák az Egyházat „bűnösökből álló bűntelennek" nevezték, sőt Clairvaux-i Szt. Bernát kifejezése még élesebb: Sancta Meretrix (Szent Szajha).
A bűnös ember így az Egyház szentségét meg sem karcolhatja. Vagy azért, mert a bűnös tagnak olyan súlyos a vétke, hogy el is veszítette az Egyházhoz való tartozását, vagy azért, mert bűnbánata és Krisztus kiomló vére által megszentelődik.

Igazolás:
Szt. Pál apostol tanítja, hogy Krisztus szentségessé tette Egyházát: „Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen" (Ef 5,27). Az Apostol szerint: „Isten temploma szent, ti vagytok az" (1 Kor 3,17). Ezért mondjuk: Szent Egyház.
Szt. Pál apostol is súlyos hibákat és bűnöket talál már a korai Egyházban is, de meg sem fordul a fejében, hogy az Egyház megszűnt volna Egyháznak és szentnek lenni. Kiközösítést követel és nem új alapítást: „Egyébként az a hír járja, hogy paráznaság fordul elő köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok közt sincs, hogy tudniillik valaki apja feleségével él. S ti még kérkedtek, ahelyett, hogy bánkódnátok, és kizárnátok magatok közül, aki effélét művel" (1 Kor 5,1).
Júdás is bemocskolta személyét és apostoli hivatalát, de az a többi apostolt nem érintette. Bűne és következményei csak reá szállottak, nem az Egyházra: „Közénk számított, a mi szolgálatunk jutott neki is részül. Gonoszsága bérén telket szerzett magának, amikor pedig lezuhant, kettérepedt és kifordultak a belei" (ApCsel 1,17).
Szt. Péter is megtagadta Jézust, de bűnbánatát elfogadta Krisztus, és az Egyház vezetője maradt, bár Jézus megkövetelte tőle a hitvallást: „Majd harmadszor is megkérdezte tőle: »Simon, János fia, szeretsz engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: »Szeretsz engem?« S így válaszolt: »Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.« Jézus ismét azt mondta: »Legeltesd juhaimat!«" (Jn 21,17).
Maga Jézus is megmondta, hogy a bűnök és a botrányok elkerülhetetlenek egy közösségben, ez azonban csak a személyre nézve jár következményekkel: „Lehetetlen, hogy botrányok elő ne forduljanak. De jaj annak, aki okozza őket!" (Lk 17,1).
Sokan úgy gondolják, hogy a Római Egyház már rég megromlott s csak idők kérdése, mikor omlik végleg össze. Ennek határozottan ellentmond Jézus csalhatatlan ígérete, hogy ü Egyházával marad „mindennap, a világ végezetéig" (Mt. 28, 20), s az a másik kijelentése is, hogy amíg az Egyház Szent Péter sziklatalapzatán áll, addig „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta" (Mt. 16, 18).

Naómi80 2009.12.28. 18:32:41

Ámen
".Az evangélium meggyökerezik. 4Meg vagyunk győződve, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok. 5Evangéliumunk ugyan nemcsak szóval jutott hozzátok, hanem hathatósan, a Szentlélek kiáradásával és meggyőző erejével. Hiszen tudjátok, hogyan léptünk fel köztetek, tiértetek.

A tesszalonikaiak mint követők és példaképek. 6Követőink lettetek, és az Úr követői. A sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadjátok az igét, 7úgyhogy Makedóniában és Achájában minden hívő példaképévé lettetek. 8Tőletek terjed el ugyanis az Úr igéje, nemcsak Makedóniában és Achájában, Istenbe vetett hitetek mindenüvé eljutott, úgyhogy nem is szükséges róla beszélnünk.

Az evangélium tartalma. 9Hiszen az emberek maguk beszélnek róla, hogyan jutottunk el hozzátok, s hogyan tértetek a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istenek szolgáljatok, 10s hogy várjatok a mennyből hallottaiból feltámasztott Fiát: Jézust, aki megment minket az eljövendő haragtól. "
süti beállítások módosítása