Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Nézz fel, Hannah!

2009.11.26. 21:26 bonne

November 6 és 10 között a Vatikán asztrobiológia konferenciát rendezett 31 kutató részvételével. Az asztrobiológia egy igen szerteágazó interdiszciplináris tárgy, az élet kapcsolatát kutatja a világegyetem többi részével. Helyet kap benne a fizika, biológia, kémia, geológia, asztronómia, planetológia és más szaktárgyak. Fő kutatási területei: az élet eredete és az élethez szükséges vegyületek kialakulása, a földi élet evolúciója, jövőbeli kilátások, valamint az élet valószínűsége más bolygókon, holdakon. Egy nagyon fiatal tudományról van szó, 13 éve van elismerve és azóta kutatók tucatjai "nevelik" egymást főként saját kutatási területeik eredményeivel.

A eseményről szóló híradások nagyrészt szenzációként tálalták, hogy épp a Vatikán rendezi az ez évi konferenciát, idézve Dr. José Gabriel Funes jezsuita papot, a Vatikáni Obszervatórium igazgatóját egy korábbi interjúból:a földönkívüli élet lehetősége nem ellenkezik a hittel, ugyanis nem szabhatunk határt Isten kreatív teremtő tevékenységének. Egy másik interjúban Guy Consolmagno jezsuita testvér, csillagász, megemlíti: azt állítani, hogy Isten nem teremthetett más világokat (akár párhuzamos univerzumokat is) már a tizenharmadik században eretnekségként volt nyilvántartva. Mindkettőjük szerint a földönkívüli élet lehetősége érdekes kérdéseket vet fel, például: megváltásra szorulnak-e a földönkívüliek, van-e lelkük, stb.

Személyesen két nagyon különböző irányzatot látok a témában. Az egyik a tudományos megközelítés, mindazzal ami a konferencián elhangzott, a másik pedig többé-kevésbé erőltetett kérdések feltevése, ami csak azt mutatja, hogy habár hivatalosan heliocentrikus világnézetünk van (mint embereknek), kérdéseink egyre inkább arról tanúskodnak, hogy még mindig körülöttünk forog a világ. Most ahhoz hasonló kérdésekre gondolok, amik hosszú időkig kísértették az emberi faj történelmét: van-e a nőknek lelke, ember-e zsidó, a fekete, valamint újabban: képesek-e az állatok tudatos viselkedésre? Ezek a kérdések szándékosan vannak úgy fogalmazva, hogy azzal előítéleteinket táplálják és nézeteinken a lehető legkevesebbet kelljen változtassunk.

Egy harmadik irányzatot is látok, ami a tudományos megközelítés és a merész kérdésfeltevés egészséges kombinációja: az, amivel a sci-fi (tudományos-fantasztikus, tényszerű-kérdésfeltevő, stb.) foglalkozik. Szeretem a sci-fit tágan értelmezni, hogy helyet kapjon benne minél több tudomány, fizikán kívül pl. a pszichológia, elmetudomány, szociológia, politika, etika is. A fantasztikus komponens lehetőségeket boncolgat, azokat a lehetőségeket, amelyek a tudományos komponens területeit érintik. Ezért szeretem például a Star Treket. Olyan helyzeteket mutat be, amelyek kihívás elé állítják a gondolkodásmódunkat, párbeszédbe helyezve a megszokottat és a szokatlant, különböző szociális és politikai rendszereket, vallásokat, erkölcsi felfogásokat és dilemmákat.
A Star Trek TNG "The Measure of a Man" c. epizódjában például az a fő kérdés, hogy Data, az android jogosan tekinthető-e élőnek, vannak-e jogai, dönthet-e szabadon önmagáról. Az Enterprise sorozat "Stigma" c. epizódja két fura helyzetet is bemutat, az egyik a vulkáni előítélet, ami egy telepátiára képes kisebbséget sújt: egy gyógyíthatatlan betegség van jelen a kissebbség bizonyos tagjai agykérgében, amit telepatikus úton, "elme-egyesítéssel" tud terjedni (párhuzam: a homoszexálisok és az AIDS). A bűn itten: mivel a legfőbb jó az érzelmek kiirtása, mindenki veszélyes, aki nem nyomja el azokat. A másik helyzet: Phlox dokit meglátogatja egyik felesége, az ő bolygójukon minden férfinak három felesége van, minden nőnek három férje. Szerintük az emberek túlságosan félénkek, nem tudják elengedni magukat. A Deep Space 9 sorozat csak úgy bővelkedik a különféle vallások, mitológia és tudomány, spiritualitás és racionalitás párbeszédével, szinte lehetetlen lenne hirtelen egy ilyen epizódot előrángatni, olyan sok van. Ezekben a történetekben láttam meg először, mit is jelent radikálisan nyitott lenni úgy, hogy közben nem leszünk huzatosak.

Ha azzal a kérdéssel akarunk foglalkozni, hogy milyen következményekkel járhat földönkívüli civilizációkkal történő kapcsolatfelvétel, elég szétnéznünk, milyen következményekkel járt mindeddig a saját bolygónkon létező kultúrák találkozása. Ha az érdekel bennünket, hogy egy erkölcsi kérdésben hogyan tudna megegyezni egy földlakó és egy E.T., elég ránéznünk arra, hogyan kezeljük a saját morális dilemmáinkat, hányszor beszélünk magas lóról, hányszor zárunk ki másokat a "magasabb jó" hangzatos szabályai nevében. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan kezelnénk űrből érkezett látogatóinkat, visszaemlékezhetünk arra, hogyan kezeltük azokat, akik máshogy néztek ki, máshogy gondolkoztak, máshogy éltek, mint mi, vagy pedig megnézhetjük a D9-t.

Ha az asztrobiológia konferencia csak helyszínében egyezett is a katolicizmus középpontjával, ha a felmerülő gondolatok el is kerülték egy földönkívüli civilizációval való találkozás etikai és vallási következményeit, két dolgot nem árt elfelejtenünk: azt, hogy semmi új a nap alatt (nem fogunk "csak úgy", gyökeresen megváltozni, csupán attól, hogy ezennel nem melegekről, négerekről, zsidókról vagy protestánsokról van szó, hanem E.T.-ről), valamint, hogy "Isten minden teremtménye testvérünk" (P. José G. Funes SJ).

Ennyi, ami számomra biztos, a többi merész kérdésfeltevés kérdése. És tévedni pedig igenis szabad.
 

41 komment

Címkék: tudomány gondolatébresztő sci fi

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr201552617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Johannesz · http://kereszteny.blog.hu 2009.11.27. 09:54:46

Egyik Nóbel-díjas anyagtudós mondta egyszer, hogy mennyire megdöbbennénk, ha a Holdon egy magától működő alumínium-gyárat találnánk. Pedig ennek a valószínűsége jóval nagyobb, mint annak, hogy életre leljünk, mert a legegyszerűbb élő szervezet is sokkal bonyolultabb egy ilyen alumínium-gyárnál.

A magam részéről - kezdő fizikusként - tudom, hogy a mi naprendszerünk kitüntetett. Általában nem ilyenek a naprendszerek. A Napok ilyenek, de körülöttük általában 1-2 bolygó kering csak nagyon közel a naphoz.

De mindegy is, hogy milyenek a naprendszerek. Az élet kialakulásának valószínűsége nagyon-nagyon kicsi. A magam részéről nagyon szeretem a sci-fiket, de azt gondolom, nem túl nagy a valószínűsége annak, hogy lenne élet a Földön kívül. Az Univerzumra úgy tekintek, mint egy hatalmas játszótérre, amit az Úr készített nekünk.

Androidus · http://d-ketto.blog.hu 2009.11.27. 10:33:52

Igaz, hogy baráti társaságban folyamatosan egyedül maradok ezzel a nézetemmel, de akkor is azt mondom, hogy annak az eseménynek a valószínűségét vizsgálni, amely eseménynek a bekövetkezte előfeltétele annak, hogy itt álljunk, és vizsgáljuk ezt a dolgot, hiábavalóság. Teljesen mindegy, hogy mit matekozunk ki, az nem változtat semmin.

A gyengébbek kedvéért: hiába jön ki az, hogy LEHETETLEN, hogy itt legyünk, az nem mond ellent annak, hogy itt vagyunk. Azt viszont valószínűsíti, hogy magunk vagyunk.

Ky-Lí 2009.11.27. 11:02:58

bonne :)) tetszik a felvetésed. Örülök, hogy mersz kérdéseket feltenni, provokálni. Azt hittem, hogy újabban beköszöntött a "békés" Kádár-rendszer a jezsuita blogra, velem az élen.

Nos, George Coyne, akit már te is belinkeltél párszor, bájosan jegyzi meg a tudományos elméletek nagyképüségét illetően, hogy bizonyos kérdések megválaszolásában: "...give us a little more time, please, for god's sake ..." :))

Főként az 5' perctől ajánlom, de nagyon:

video.google.com/videosearch?client=safari&rls=en&q=george%20coyne&oe=UTF-8&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=en&tab=wv#client=safari&rls=en&q=george+coyne&oe=UTF-8&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=en&tab=wv&qvid=george+coyne&vid=-9107699085623209515

2009.11.27. 11:36:58

Androidus:
Úgy érted, éppen hogy ellentmond!? Két eset lehet:
1. nem is lehetetlen
2. a dolog nem volt előfeltétel

Valamilyen esemény (legyen az bárminek előfeltétele vagy sem) bekövetkeztének a valószínűségét vizsgálni egy gyakori tudományos feladat.
Persze ettől még lehet hiábavalóság is. Viszont érdekes is lehet. (lehet, hogy baráti társaságban ezért maradsz egyedül, mert őket érdekli :-))

Az tökéletesen igaz hogy a matekozás semmin nem változtat, maximum az elménk élesedik. :-)

jan 2009.11.28. 12:25:40

engem csak azért zavarna, ha kiderülne, hogy vannak kis zöld ítík rajtunk kívül az univerzumban, mert kicsit becsapva érezném magam, hogy az Úr ezt az igen fontos infót eddig nem nyilatkoztatta ki nekünk. persze az is lehet, hogy ez igazából nem is olyan fontos, és ezért nem nyilatkoztatta ki.

amúgy mellesleg eszembe jutott, hogy nem érdekes, hogy ezeket a földönkívülieket valamiért mindig magunknál intelligensebbeknek képzeljük el? közben meg lehet, hogy síkhülyék hozzánk képest;)

bonne 2009.11.28. 14:09:58

@jan: igen, szeintem érdekes érzés ez a "becsapva lenni", vajon nem ez az érzés van amögött, hogy ez a téma csak nagyon marginálisan bukkant fel eddig (egyházi körökben)?

aztán, hogy okosabbak vagy nem, biztos vannak mindenfélék, engem az gondolkoztatott el, hogy az "ismeretlennel" való találkozás mindig arra "provokál" minket, hogy szembesüljünk azzal, KI az, aki azzal a bizonyos ismeretlennel találkozik. vagyis addig nem fogjuk figyelembe venni egy ilyen találkozás lehetőségét, amig ez az alapfeltétel nem teljesül.

magyarul: még mindig nagy gondban vagyunk, amikor önmagunkat mint egy egységes emberi fajként meg próbáljuk határozni (a biológiai meghatározáson kívül nem sokra terjed) - hogy arról ne is beszéljek, hogy milyen kínkeservesen próbáljuk meg felfogni, hogy nemcsak emberek vagyunk, hanem egy bioszféra szerves részei...

Ez valami olyasmi, mint amikor egy férfi kapcsolatba szeretne kerülni egy nővel, de identitása, mint férfi (azon kívül, hogy ezzel "biológialag" tisztában van) hadilábon áll.

tempefoi · http://tempefoi.blog.hu/ 2009.11.28. 18:29:22

Bradburytől olvastátok a Marsbéli krónikákat? Épp effajta találkozásokról ír. Az ember jön, a világ meg csendben vagy látványosan pusztulni kezd körülötte. Igaz, védekezik; nem adja könnyen magát. Emlékeztek, a szovjetkor egyik jelszava volt, hogy az ember legyőzi a természetet.

Hát a küzdelem egyelőre minimum döntetlen, eltekintve a legyőzés mint törekvés bárgyúságától. A legyőzést szívja meg Oedipus is, ugye.

Egyébként ki mondta, hogy a nőnek lelke van? :-))

tempefoi · http://tempefoi.blog.hu/ 2009.11.28. 19:20:03

Más, de nem teljesen: hogyan reagál, és reagál-e az egyház arra az újabban ismét aktív mesterkedésre, hogy a keresztény vallás számos elemét áltudományos, hol a sci-fi, hol apokrif történelemtudományi álelméletek segítségével próbálják magyarázni? Ilyen az a bárgyúság, melyből egész könyv jelent meg, hogy Pál skizoid hallucinációkban részesült és hogy a jelenlét-érzés, a szentek jelenlétének élménye pszichiátriai kórkép. Vagy az űrruhába bújtatott Jézus, az Indiában tanító Jézus, stb.

jan 2009.11.28. 20:15:35

@bonne: van benne valami. azt viszont nem értem, hogy mire gondolsz, amikor azt mondod, hogy nehezen tudjuk magunkat egységes emberi fajként meghatározni. mi ebben a nehézség? azt persze vágom, hogy definiálni nehéz, hogy mi az ember, de hát definiálni mindet nehéz, sőt lehetetlen.

Johannesz · http://kereszteny.blog.hu 2009.11.28. 21:21:08

@jan: "amúgy mellesleg eszembe jutott, hogy nem érdekes, hogy ezeket a földönkívülieket valamiért mindig magunknál intelligensebbeknek képzeljük el?"
Ez általában azért van, mert Ők jönnek a Földre. Ez magával vonzza, hogy intelligensebbnek kell lenniük, mert mi nem tudunk elmenni hozzájuk

Johannesz · http://kereszteny.blog.hu 2009.11.28. 21:23:42

@tempefoi: Igen, manapság igen elterjedt vélemény, hogy az emberiség vírusként emészti fel a körülötte lévő környezetet, stb... De én azért még hiszek a Teremtés Könyvének azon részében, amikor az Úr megteremti az embert és azt mondja erre, hogy "jó" és minden, amit teremtett, az "nagyon jó".

bonne 2009.11.28. 21:48:43

@tempefoi: habár off, de legyen, "a jelenlét-érzés, a szentek jelenlétének élménye pszichiátriai kórkép"

Voltam egy előadáson, ahol egy pszichiáter erről beszélt, írtam is róla asszem, link hamarosan, mert sietek, szóval nem arról volt szó, hogy a jelenlét érzése kóros, hanem arról, hogy van egy spektrum, aminek egyik felén található a benevolens állapot, amikor valakinek a jelenlétét érzem, a másik felén pedig a skizofrénia, ami már kóros. Az állapotok leírása hasonló, de annyiban különböznek, hogy a kóros állapotban lévő személy nem képes igazán kifejezni magát, elzárkózik a kommunikációtól és saját világába zárkózik.

(csak a korrektség kedvéért... aztán ugyanez áll a többi, említett "bárgyúságra")

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.28. 22:32:06

@bonne:
Azt szokták mondani, hogy addig nincsen baj, míg én beszélek Istenhez, a probléma ott kezdődik, amikor azt hiszem, Ő szólt hozzám...

tempefoi · http://tempefoi.blog.hu/ 2009.11.28. 22:48:08

OK, fogadjuk el, hogy Pál egyfajta skizoid hallucinációkban részesült megtérésekor. Jézus esetleg maga a/is hallucináció? A jelenségnek azon értelmezése ellen tiltakozom, melynek keretében más vallású urak próbálják gyanús könyveikben lejáratni a kereszténységet. Nos, ezt nevezem bárgyúságnak.

Az asztrobiológia más tészta, létező kérdésekre keres válaszokat.

Ha jól olvasom, az álatalad említett tanácskozáson Jose Gabriel Funes az AP-nek adott interjújában elmondta: az élet eredetének kérdését boncolgatták, illetve hogy bárhol a Világegyetemben létezhet-e az élet. Ennek lehetősége számos filozófiai és teolóiai vonatkozása is lehet. Ezzel együtt főleg a kérdés tudományos részével foglalkoznak.

Egyébiránt milyen következtetéseket vonna, vonhatna le az egyház abból, ha kicsi zöld kőevők tornásznának a Hold kráterein?

De tényleg, mit?

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.28. 23:02:54

@tempefoi:
Szent Pál a rohamai igen pontosan dokumentáltak:
Útban Damaszkusz felé egy éles fényvillanást látott maga körül, lováról a földre zuhant. Látását egy időre elvesztette, nem tudott sem inni, sem enni. Egyes kutatók szerint Pálnak eksztatikus epilepsziás rohamait követően érzékelési és arcideg-problémái voltak.
Dr. David Bear pszichiáter úgy vélekedik, hogy a temporális lebeny epilepsziás rohama során megfigyelhető normálistól eltérő agyi működések a szenzitivitás, a belső látás és a figyelem összekapcsolódása által valóban szerepet játszhatnak a kreatív gondolkodásban és a kiemelkedő művészi teljesítményben.
Bear szerint „a temporális lebenyben bekövetkező kisülés következtében az érintett személy különös késztetést érezhet az igazság vagy a szépség felkutatására.”

bonne 2009.11.28. 23:08:09

@tempefoi: Na rendben, elmondtad, elmondtam, aztán ismát elmondtad, nem arról van szó, hogy "egyfajta skizoid hallucináció", hanem hogy van valami, aminek egyik oldala skizoid, de itt a másikról van szó. Nem egészséges összemosni.

Aztán: igen, jól olvasod, szó szerint ezt mondom.

Egyébként a "kicsi zöld kőevő" kifejezés lehet, hogy egykor ugyanolyan sértő lesz, mint a nigger vagy a buzi. Na de ez már túlságosan spekulatív.

Milyen következtetéseket? Következtetést nem (azon kívül, hogy már nem spekuláció a létük, hanem biztos tény), csak kérdéseket. És ezektől a kérdésektől őszintén kicsikét félek... Na most kézzeld: jön veled szembe egy jóvágású, tök intelligens ití, erre az az első kérdés, hogy "csá, szivi, van lelked, vagy csak agyad?" - vagy pedig "elért hozzátok a megváltás, vagy dirrekt azért jöttetek?"

Erre mondtam, hogy viselkedésünk története az eddig megismert más kultúrákkal ezeket a kérdéseket valószínűs E.T. (hehe)

@jan: Kérdésedre reflektálva és az eggyel fennebb lévő bekezdést felhasználva: olvastad a Dűnét? Pontosabban azt a passzust, ahol kiderül: a távoli világokra nem engedték, hogy a Földről százféle misszionárius menjen téríteni, mert az egyik Jézust hirdette, a másik Mohamedet, stb. Erre hazazavarták az összes bagázst, és addig nem engedték vissza, amig egy egységes tannal nem jöttek. Ez lett az "Orániai Katolikus Biblia". Sci-fi, de eddig az egyetlen műfaj, mely érinteni merte a témát (tudom, vitatható).

Egyelőre egymás előtt a másik földön-kívülije vagyunk. Kulturálisan, antropológiailag, vallásilag, és nem csak felszínesen, hanem gyökeresen.

bonne 2009.11.28. 23:11:05

aztán lehet, hogy megint két ugrással elébb tartok, mint kellene...

...ki tud ezen a földi időn eligazodni...

izrael miszteriuma (törölt) 2009.11.28. 23:12:06

egy volt apáca így vélekedik könyvében:
"Epilepsziás lévén, gyakran támadtak fura képzeteim, amelyekről tudtam jól, hogy pusztán idegrendszeri eredetűek. Vajon a szentek elragadtatott víziói nem lehettek-e csupán hasonlóképpen elmeállapotbéli rendellenességek?"
(Karen Armstrong: Isten története)

jan 2009.11.28. 23:23:19

@bonne: a Dűnét nem olvastam, de állítólag a 19. században Afrikában ugyanolyan ciki volt, hogy voltak katolikus és protestáns hittérítők is, és nekik is nekikszegezték a kérdést a helyiek, hogy akkor most ugyanazt hirdetik de mégse, szóval hogy is van ez?;)

bonne 2009.11.28. 23:33:47

@jan: na, kb ugyanezt mondom, nincs új a nap alatt, nem attól fog megváltozni a világszemléletünk, hogy kiderül, E.T. létezik, ha más népek s vallások megismerése nem tette meg, ez sem fogja.

Ahogy mondani szokták: majd elmúlik

amancich 2009.11.29. 09:06:35

@izrael miszteriuma:

"Szent Pál a rohamai igen pontosan dokumentáltak"

Lehet, hogy nem figyeltem eléggé, de nem tiszta, hogy akkor most melyiket fogadod el: hagyományos értelmezés, elmekórtani, vagy a kettő együtt. Dr.Bear végkövetkeztetése is érdekel.

Gyemekkori olvasmányainkból is tudjuk, hogy az indiánok szentként tisztelték az elmebetegeket. Foglalkozásomból adódóan, de orvosi-pszichológiai szakismeret nélkül módomban áll időről időre velük érintkezni, valóban sajátos kapcsolatban állnak valami transzcendenssel, ebből persze nem vonom le azt a következtetést, hogy a transzcendenciára való nyitottság is elmekórtani alapon állna fenn.

tempefoi · http://tempefoi.blog.hu/ 2009.11.29. 13:36:28

@izrael miszteriuma: Nincsenek források Pál "hangyáira", kizárólag Bear-nek "vannak"; szerintem igenis a vallásos emberek érzületeibe való belegázolást célzó, bizonyos körök által előszeretettel művelt idiotizmusról van szó. Ilyen volt kb. amikor a bolsik uszodát vagy az egyházat primitív vulgármaterialista okfejtésekkel lejárató kiállításokat rendeztek be a korabeli világ legvallásosabb népe, az orosz nemzet pravoszláv templomaiban.

A vallásoos élményekkel foglalkozik pl. William James "Vallási élmények sokszínűsége", d eBear meredek következtetéseiig nem jutott el más.

Vajon miért nem jelenhet meg, főleg minden nyelvre lefordított világsikerként, mondjuk egy, a mozlim vagy a zsidó vallást lejárató, e vallás híveit megalázó helyzetbe hozni kívánó munka? Bizonyára pusztán a véletlen műve. Ill. kivétel a Sátáni veresek, de hát a fogadtatást tekintve nem hiszem, hogy sokan kísérleteznek ilyesmivel.

A jelenlét-érzés és a halántéklebeny aktivitása közötti összefüggés valóban fennáll, de ennek semmi köze ahhoz, amit a síklelkű materialisták nem képesek felfogni.

Ez a hit.

Aki tudományos módszerekkel akarja kihámozni, vagy szélhámos , vagy rosszindulatú és a lejáratásra törekszik, vagy szimplán tévúton jár.

S a végén oda jut, mint Parsifal, aki élve hámozza ki a lovagot páncéljából, hogy azt magára öltse. Kb. úgy keresik ezek a lökött materialisták a hitet, az élő hitet, s dobják félre aztán, mint a szerencsétlen lovag tetemét Parsifal. Vagy ha jobban tetszik, Parzival.

saintlouisdefrance 2009.11.29. 14:18:43

@tempefoi: a temporális lebeny rendellenessége miatt kialakuló epilepsziás roham kutatása nem a hívő emberek és hitük ellen irányul, egyszerűen arra lehet egy magyarázat, hogy amúgy normális emberek időnként miért kezdik azt hirdetni, hogy Isten beszélt hozzájuk és kinyilatkoztatást tett általuk. Szent Pált nagyon régen élt, de a Seventh-day Adventist Church alapítója, Ellen G. White például egy remek példa az ilyen esetre.

ez az elmélet mintha azt sugallná, hogy a hit az ember veleszületett tulajdonsága. ezt inkább jó mint rossz hírnek kellene tartanod, hiszen ennek alapján nevezhetnéd az ateistákat is "természetellenesnek".

kaktussz 2009.11.29. 14:30:02

A poszt felvetése kapcsán a Kapcsolat (Contact, 1997) c. filmre hasonlít.

A becsapottság érzése kapcsán annyit mondanék, hogy az üdvösségünk szempontjából nem gondolom, hogy bármit is számítana a "zöld manók" létezése. A kinyilatkoztatás ha jól tudom, az üdvösséghez szükséges dolgokat tartalmazza.

Vannak, vagy nincsenek, azt hiszem majd időben megtudjuk. Egyelőre azt hiszem, hogy a saját fajtánkkal (fajunkkal) kellene dűlőre jutni, a minket körülvevő természettel kellene egy egészséges egyensúlyt kialakítani. Amikor még a környezetünkben élő népekkel, népcsoportokkal sem tudunk egyről a kettőre jutni, akkor mit akarunk a "manókkal"? Azt gondolom, hogy még nem vagyunk felnőve a problémához.

bonne 2009.11.29. 15:28:53

@kaktussz: szerintem sem vagyunk, amint már kifejtettem

Ky-Lí 2009.11.30. 18:02:36

@izrael miszteriuma: @saintlouisdefrance:

Emberemlékezet óta a Nyugati lelkimesterek egyetlen "mértéket" állítottak úgy a misztikusok élményei mint minden lelki élet számára: mit mutat a hétköznapi életed. Vagyis minden lelki (misztikus vagy pszichés zavar, esetleg LSD hatására elért) élmény lényege: gyümölcséről ismerszik meg.

Kenneth Wapnick "Mysticism and Schizophrenia" (Journal of Transpersonal Psychology, vol. I. no.2) címmel egy híres cikket jelentetett meg még 1969-ben amelyben egy skizofrén naplóját hasonlítja össze avilai szt. Teréz írásaival. Nagyon sok közös dolgot talál bennük, de végkövetkeztetése ugyanaz, mint a hagyományos meglátásoké: hogyan élnek ezek a személyek a hétköznapokban.
És egyszerű a képlet, amíg a beteg egyre jobban bezárkozott és alig ápolt emberekkel kapcsolatot, addig szent Teréz egy jókedvű, nagyon aktív vki volt.

Más: szt. Ignác maga (aki folyton picknickelt a Szentháromsággal az imáiban) egyáltalán nem tartja az ilyen és hasonló élményeket a lelkiélet és előmenetel szerves részének. Számára Isten akaratának az állandó keresése és megtétele (egy rakás önképző gyakorlattal, self-abnegation) sokkal fontosabb minden másnál. Így is meg lehetne fogalmazni: szeretni és szolgálni Istent az emberekben. Ha ez megy akkor szinte tök mindegy, hogy milyen élményeid vannak.

És: nem szeretném most azt hitetni el a jezsuitákról, hogy annyira aktívak, hogy egyáltalán nem érdekli őket a misztika. Szinte azt is lehet mondani, hogy a nyugati misztika nagyon jó ismerői és szisztematizálói voltak. Csakhogy pár nevet említsek:
Poulain, August - Des Graces d'Oraison
Yves Raguin - Path to contemplation
William Johnston (számos műve) stb.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.11.30. 20:27:03

@Ky-Lí: Köszi, ezt az egészet már régen akartam gondolni, csak nem tudtam így magamnak összerakni egyedül.

fuhur 2009.12.03. 13:17:34

"A magam részéről - kezdő fizikusként - tudom, hogy a mi naprendszerünk kitüntetett. Általában nem ilyenek a naprendszerek. A Napok ilyenek, de körülöttük általában 1-2 bolygó kering csak nagyon közel a naphoz."

Te akkor sokkal többet tudsz a távoli naprendszerekről mint bárki ezen a bolygón.

"De mindegy is, hogy milyenek a naprendszerek. Az élet kialakulásának valószínűsége nagyon-nagyon kicsi. "

Arra gondolsz, hogy Isten kis valoszinűséggel teremtett egynél több bolygóra életet (akkor érdekelne mire alapozod), vagy arra hogy isten létének valoszinúsége nagyon kicsi (Akkor egyetértünk)

fuhur 2009.12.03. 13:22:30

"engem csak azért zavarna, ha kiderülne, hogy vannak kis zöld ítík rajtunk kívül az univerzumban, mert kicsit becsapva érezném magam, hogy az Úr ezt az igen fontos infót eddig nem nyilatkoztatta ki nekünk. persze az is lehet, hogy ez igazából nem is olyan fontos, és ezért nem nyilatkoztatta ki."

Elég sok más fontos tényt is elhallgatot előlünk.
pl hogy a föld gömbölyű, a nap körül kering, és hogy hány bolygo is van a naprendszerben. a világ kora, de még az amerikai indiánok léte is ilyen.

És akkor a kvazárok meg a rádiógalaxisokról, meg arról, hogy a föld mennyire jelektételen helyet foglal el az univerzumban, még nem is beszéltünk. :-)

fuhur 2009.12.03. 13:26:12

"De én azért még hiszek a Teremtés Könyvének azon részében, amikor az Úr megteremti az embert és azt mondja erre, hogy "jó" és minden, amit teremtett, az "nagyon jó"."

Igen csak nem tudod kinek, és mire jó. Semmit nem tudsz Isten valódi céljáról.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2009.12.03. 15:22:23

@bonne: Ez egy olyan poszt, amit időnként újraolvasok mióta megjelent. Ha van odafent nagykönyv az érdemeinkről, akkor ezt neked oda felírták jópontnak :-)

kaktussz 2009.12.04. 11:57:30

egy TV műsor kapcsán eszembe jutott egy gondolat, pontosabban néhány kérdés...
Miért is foglalkozik az ember a földönkívüli élet problematikájával, egyáltalán honnan is van az emberben ez a furcsa vágy, hogy keressen valakit, valamit, hogy nincs egyedül a hatalmas Világegyetemben? Lehet-e ez valamiféle "pótlék", valamiféle istenkeresés?

bonne 2009.12.04. 12:27:37

@kaktussz: Minden lehet pótlék, de ez nem jelenti azt, hogy minden az. Amúgy sem a témátúl függ, hogy ez most pótlék, vagy sem, hanem az egyén hozzaállásától.

Amíg az ember csak a barlang környezetéről tudott, a kérdései a barlang környesetére vonatkoztak. Amikor sejteni kezdték, hogy a Föld gömbölyű, felvetődtek azok a kérdések, hogy mi van ott, ki van ott. Amikor megtudtuk, hogy Naprendszerünk csak egy a sokmilliárd közül, kérdéskörünk természetszerűleg kitárult, hogy magába foglalja az egész mentális világot.

Endrosz 2009.12.07. 02:22:04

@bonne:

'Egyébként a "kicsi zöld kőevő" kifejezés lehet, hogy egykor ugyanolyan sértő lesz, mint a nigger vagy a buzi. '

Ebben a témában a sci-fi irodalom nem kevés alkotást hozott létre, Asimovtól a mozikban idén bemutatott District 9-ig. Kedvenceim Lem alkotásai, akinek fő témája volt ez (Az Úr Hangja, Kudarc, Solaris...), illetve Robert Sheckley egyik írása, ami "Ez mind te vagy" címmel jelent a Zarándokút a Földre című novelláskötetben. Utóbbi az egész "Találkozás az idegenekkel"-toposz olyan keserű szatírája, hogy csodálom, hogy még senki sem vitte filmre. :)

fuhur 2009.12.07. 12:57:21

@Endrosz: "Ebben a témában a sci-fi irodalom nem kevés alkotást hozott létre, Asimovtól a mozikban idén bemutatott District 9-ig."

A District 9 nagyon jó, és az a legjobb, hogy azok a bevágások a film elején (aki nem tudná, a film áldokumentum filmként indul), amikor arról beszélnek az utca emberei, hogy "ezek nem emberek", meg "El kell őket költöztetni, inét" Azok igazi dokumentumfilm részletek, amiket igazi nyilatkozók igazi menekültekről mondanak.

A film SZVSZ nem a földönkívüliekről szól...

Ajánlom mindenkinek.

bonne 2009.12.07. 17:15:09

@fuhur: a cikk végén a D9-hez eredetileg gy link is tartozott, nem is tudom, hová tűnt. Nos, mindegy, a District 9-ra vezetett (volna), mint kifejezett példája annak, hogy csak azért, mert a "másikat" ezennel nem "niggernek" vagy "zsidónak" hívjuk, hanem "ráknak", a viszonyulásunkon nem fog változtatni. Maximum csak a felszínre kerülnek azok az iszonyaink, amelyeket emberekkel szemben "nem illik", illetve politikailag nem korrekt dolog emlegetni.

Amúgy szerintem sem róluk szól, hanem rólunk

s t y x 2009.12.21. 13:49:10

Én is szeretem a Star Trek sorozatokat, de miután rátaláltam a Voyager sorozatra az összes többi elhomályosodott. Speciális helyzetük miatt rengeteg új fajjal találkoznak és egyedül vannak 7 szérián keresztül, ügyesen-nyitottan és szabályhűen kell hozzáállniuk a számukra ismeretlen világokban. Sokkal jobban, mint bármely másik ST sorozatban.

District 9: ez a film a két alkotó (Neill Blomkamp, Sharlto Copley) egy korábbi 5perces rövidfilmjéből nőtte ki magát nagy filmmé. Ez a rövidfilm nagyjából hasonló dologról szól, azonban a megjelenő riportrészletek egy része eredeti amikor az idegenekről beszélnek. Ezek az idegenek akikről a dél afrikai lakosok beszélnek, nem mások mint az erőszakkal áttelepített afrikaiak, akik a menekülttáborokban éltek:

"Because the film takes place in 1990, while apartheid was still in effect in South Africa, the aliens were forced to live amongst the already-oppressed black population, causing conflict with them as well as the non-white and white population.

All of the interview statements which do not explicitly mention extraterrestrials were taken from authentic interviews with South Africans who had been asked their opinions of Zimbabwean refugees."

Eléggé weird.

Linkek a film kapcsán:
en.wikipedia.org/wiki/District_9
en.wikipedia.org/wiki/Alive_in_Joburg
www.youtube.com/watch?v=WHYBpljIckE
en.wikipedia.org/wiki/Apartheid

jánosbácsi (törölt) 2013.10.07. 10:44:11

@Johannesz:

A kanadai védelmi miniszter bejelentése a földönkívüli életről:
Magyar felirattal! Durva!

www.youtube.com/watch?v=98sM14521sk
süti beállítások módosítása