Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Friss topikok

  • mrcxqj: @vaccinium: :) (2014.04.25. 00:40) Szemlélődés: önfeladás és teljesség
  • Izrael misztériuma: isten neki fakereszt... MTI 2014. április 24., csütörtök 11:41 Keresztet állíttat Magyarország első Keresztény Színház... (2014.04.25. 00:37) István a király?
  • kaleidoscope: @Domikk: Az általad később belinkelt cikkekről egy korábbi kommentemben biztosan nem tudtam véleményt mondani. Szerin... (2014.04.24. 23:29) A pápa válaszol ...
  • Izrael misztériuma: @Pandit: tanácsos nemcsak Orbánnal, hanem a Jóistennel is jóban lenni, ha gázszerelésből akar valaki meggazdagodni...... (2014.04.24. 13:47) Ugocsa non coronat!
  • Izrael misztériuma: Valami olyan történt Abdán, ami Radnóti Miklós ottani halála óta soha még. Bocsánatot kértek azoknak a leszármazottai,... (2014.04.24. 13:09) Hogyan alkották meg a zsidó népet?

Címkék

1% (1) aa (1) abortusz (2) advent (5) afrika (1) ágnes (1) ajánló (1) akarat (1) alapérzelmek (1) alapítvány (1) alaptörvény (1) alföldi (1) alkohol (1) alkoholizmus (1) alkotmány (1) állam (6) állatok (1) álmaink (1) álmok (1) amerika (3) angyalok (1) anonim-keresztény (1) anyuka (1) apokalipszis (1) ápolók (1) árvíz (1) aszófő (1) attila (1) augusztus20 (1) Azerbajdzsán (1) bábel (1) babona (3) bajnai (1) balázs (1) bálvány (1) bankok (1) barát (1) barátság (1) beatles (1) békepapok (1) beszélgetés (3) beteg (1) betegekszentsége (1) betegség (1) biblia (3) bíboros (1) bibó istván (1) bizalom (2) bizonyosság (1) biztonság (1) blog (5) bölcs (1) boldogság (8) bolsevizmus (1) börtön (2) boszorkányság (1) búcsú (1) budapest (1) buddha (1) buddhizmus (3) bulányi (1) bűn (5) bűnbocsánat (1) bűnös (1) bűntudat (1) caritas (1) cigányok (3) Címkék (2) cölibátus (2) csábítás (1) család (2) csapda (1) csend (3) csernus (1) csillagászat (1) csoportdinamika (1) danbrown (1) dávid fia (2) dawkins (1) dcb (1) demokrácia (2) démonok (1) deviáns (3) diákok (1) diana (1) digitális (1) diktatúra (3) doktori (1) döntés (3) dopping (1) drog (1) drogfogyasztás (1) egészség (1) egészségügy (1) egészségügy; (1) egyenjógúság (1) egyház (42) egyhaz (1) egyházak (1) egypártrendszer (1) egyszerűség (2) együttérzés (1) együttlét (1) elengedés (1) élet (6) életvédő (1) elhagyatottság (1) elkötelezettség (1) elköteleződés (1) ellenség (1) ellenzék (1) elme (1) elnők (1) elváltak (1) elvárás (1) ember (1) enciklika (1) enneagram (1) eredeti bűn (2) ereklye (1) eretnekség (2) erkölcs (1) erőszakmentesség (1) érték (3) értékesség (1) értelem (2) érzékenység (1) érzelem (4) érzelmek (2) ész (2) esztergom (1) etika (3) eu (1) eucharisztia (3) európa (5) evolúció (4) ezotéria (2) facebook (2) fájdalom (1) fazekas (1) félelem (1) felelősség (2) feltámadás (7) ferencesek (1) ferencpápa (3) férfi (2) fiatal (1) fiatalok (5) fiatalság (1) fidesz (1) fidesz kdnp (1) film (5) filmkritika (2) filozófia (6) fitalalok (1) foci (1) fogadalmak (1) fogadalom (1) fogyatékosok (1) forradalom (1) freud (1) függőség (1) fundamentalizmus (1) gazdaság (7) gén (1) generális (1) geréb (1) gibbson (1) globális (1) globalizáció (2) globalizmus (1) gondolat (9) gondolatébresztő (16) gondolatebreszto (1) gonosz (1) graffiti (1) gyámhivatal (1) gyerek (1) gyerekek (1) gyermek (2) gyilkosság (1) gyógyulás (1) gyónás (3) györgy (1) gyurcsány (2) háború (1) hajléktalan (2) hajléktalanok (1) hála (1) halál (7) haldokló (1) halhatatlanság (1) hatalom (4) határontúli (2) hazai (1) házasság (3) házasságelőtt (1) hazugság (2) hellerágnes (1) hellókarácsony (2) hell miksa (1) hercegnő (1) hinduizmus (1) hit (18) hitetlenség (3) hitgyüli (1) hittan (1) hivatás (6) hivatas (1) homokzsák (1) homoszexualitás (1) hospinvest (1) humor (2) húsvét (2) idő (2) ifjúsági (2) igazság (5) igazságtalanság (1) ignác (3) ima (13) indentitás (1) india (1) ingyenesség (1) internet (3) intimitás (2) intolerancia (1) iskola (2) isten (19) Isten (2) istenfia (1) istenhit (5) istenkép (3) izlám (1) izrael (1) jálics (1) japán (2) jelenések (1) jezsuita (10) jezsuiták (5) jézus (9) jézuskrisztus (1) jézus krisztus (3) jézus társasága (4) jogok (1) józan (1) józsef (1) kabir (1) kalkutta (1) kapcsolat (3) karácsony (3) karizmatikus (2) katolikus (8) kdnp (4) kegyelem (1) kép (1) képmutatás (2) kererszténység (1) keresztény (2) kereszténység (6) keresztség (1) kgb (1) kiállítás (1) kiengesztelődés (1) kincs (1) kisértés (1) kisjézus (1) kispapok (1) klasszikus (1) klímaváltozás (1) kognició (1) koldulás (1) költészet (1) kommunikáció (3) kommunista (1) kommunizmus (1) kontempláció (1) kontroll (1) könyv (1) könyvajánló (1) konzervatív (1) konzervativizmus (1) kórház (1) korház (1) kormány (2) korunk (1) közösség (7) közvélemény kutatás (1) kreacionizmus (2) kreativitás (1) Krisztus (1) krisztus (3) kritika (1) krízis (1) különbözőség (1) külpolitika (1) kultúra (5) kultura (1) küng (1) labirintus (1) lakoff (1) látomás (1) leánykérés (1) lélek (1) lelkész (1) lelki (1) lelkiállapot (1) lelkiélet (2) lelkigondozás (1) lelkigyakorlat (2) lelkimester (1) lelkipásztor (1) lelkiség (7) lelkivezetés (1) lelkivezető (1) lelkizés (2) lemondás (1) lengyelek (1) liberális (1) liberalizmus (1) liturgia (1) logika (1) lottó (1) lufi (1) ma (1) madrid (2) magány (3) magis (1) magyar (2) magyarok (2) magyarország (1) Magyarország (1) magyarság (4) manipuláció (3) mária (1) marx (1) Maslow pirmisa (1) mások (1) materializmus (1) média (1) meditáció (2) medjugorje (1) megbocsátás (2) megengedés (1) meghallgatás (1) meglepetés (2) megszállottság (2) megtapasztalás (1) megtermékenyítés (1) megváltás (1) mém (1) miniszterelnök (2) mise (1) misszió (2) misztika (2) mkpk (1) modern (3) motiváció (1) mozi (1) mszp (1) munka (1) mustó (1) művészet (1) múzeum (1) muzulmán (1) nagyböjt (1) nagyhét (2) nagytőke (1) nemzet (4) nemzetközi (3) népesség (1) népszavazás (1) népszerűség (1) néri szent fülöp (1) nevelés (3) newage (1) nietzsche (1) (2) nobel díj (1) nők (2) nyár (1) nyitottság (1) nyócker (2) nyugalom (1) nyugati világ (2) obama (2) odafigyelés (1) ok (1) okkultizmus (1) okozat (1) oktatás (2) oligarchia (1) olimpia (2) oltáriszentség (1) olvasmány (1) önfeladás (1) öngyilkosság (1) önismeret (4) önkielégítés (1) önközpontúság (1) opera (1) ópium (1) orbán (6) ördög (2) öreg (1) öregotthon (1) öregség (1) örmények (1) örök (1) örökélet (1) öröm (3) örömhír (1) ország (1) orvos (1) őssejtkutás (1) ószövetség (2) otthonszülés (1) palesztinok (1) pap (2) pápa (18) papok (2) papság (4) papszentelés (1) paradox (2) párbeszéd (3) parbeszed (1) párkapcsolat (1) párt (1) pártpolitika (3) passió (1) pedagógus (1) pedofília (2) pénz (3) pilinszky (2) Pi élete (1) plágium (1) plébánia (2) pluralista (1) pluralizmus (2) pogányság (1) pokol (4) politika (25) populista (2) pornográfia (1) prédikáció (1) prófétaiság (1) protestáns (1) pszichológia (2) pünkösd (1) pünkösdi (1) purgatórium (1) püspök (3) püspökök (2) putyin (1) racionális (1) racionalitás (2) ráolvasás (1) reformok (1) rehabilitáció (1) reinkarnáció (2) relativizmus (1) rendszerváltás (2) rock (1) rockopera (1) róma (1) román-magyar (1) rossz (2) sajnovics janos (1) sátánizmus (1) schmitt (1) sci fi (1) secondlife (1) segély (1) sex (1) sivatag (1) skatulya (1) sólyom lászló (1) sötét (2) sötétség (1) spiritualitás (1) sport (1) srilanka (1) szabad (1) szabadakarat (1) szabadsá (1) szabadság (8) szabály (1) szdsz (2) szegények (2) székelyember (1) szekularizmus (1) szellemek (3) szemlélődés (3) szent (5) szentek (1) szentírás (1) szentjánosbogár (1) szentlélek (1) szentmise (2) szentség (1) szentségek (1) Szent Benedek regulája (1) szent ignác (1) szenvedés (5) szenvedők (1) szerelem (1) szeretet (10) szervezet (1) szerzetes (3) szerzetesség (2) szex (3) szexualitás (2) szférák (1) Szíria (1) szív (2) szobordöntés (1) szociális (2) szolgáltatás (1) szolidaritás (6) szomorúság (1) szörnyetegek (1) sztrájk (2) születés (1) szűrővizsgálat (1) tábor (2) találkozó (2) támogatás (1) tanács (1) tapasztalat (1) tarsadalom (1) társadalom (8) tea (1) teljesség (1) templom (2) teológia (2) tér (1) teremtés (2) teremtő (1) természet (2) természetfeletti (3) test (1) thatcher (1) thomasmann (1) tisztaság (1) tisztelet (2) tolerancia (2) tóra (1) török (1) történelem (1) törvény (1) tradició (4) tudás (2) tudomány (11) tükrözés (1) túlvilág (2) tüntetés (1) turul (1) üdvösség (1) üdvözülés (1) ügynökök (2) újraházasodottak (1) újszövetség (2) ünnep (1) usa (1) üzenet (1) üzlet (1) vágy (2) vakáció (1) válás (1) választás (4) választas (1) választások (1) vallás (12) vallas (2) vallások (9) valóság (2) válság (1) változás (2) vaslady (1) vatikán (2) vélemény (3) véletlen (1) vénusz (1) vers (1) vértanúk (1) vezetés (1) vigasz (1) viktor (1) világ (3) világháló (1) világnézet (5) világtalálkozó (1) vírus (1) visszatekintés (1) web (1) weber (1) Z-generáció (1) zene (3) zsidók (2) zsinat (1) Címkefelhő

Az Avatar arroganciája - James Cameron naivitása

2010.01.22. 20:46 Satori

A sikerfilmek történetét dokumentáló szakemberek, művészettörténészek 2010-től újabb fejezetet illeszthetnek eddigi feljegyzéseik közé. Az Avatar, minden idők eddigi legnagyobb pénzügyi ráfordításával készült – és már eddig is a legnagyobb pénzügyi nyereségét hozó – moovie-ja, elbűvölően szép jeleneteivel immár hetek óta tartja káprázatban a magyar nézőket (is). A rendező, James Cameron – aki persze nem rajtunk gazdagodik meg – igazán szép filmet csinált. Nehéz róla rosszat mondani. Én mégis összeszedem magam, és – megpróbálom!

A film – annak, aki még nem látta (http://www.youtube.com/watch?v=d1_JBMrrYw8&feature=related) – egy bűn nélküli világba, egy távoli bolygón élő humanoid faj őserdei civilizációjába kalauzol bennünket. Itt él a Na’vik népe, zavartalan békességben önmagával, a természettel és istenével. A gyönyörűen fényképezett tájakon minden az élet zavartalan szépségéről, harmóniájáról beszél. Az ember számára azonban – aki csak egy gyermek esetlenségével (vagy még pontosabban egy elefántéval a porcelánboltban) mozog ebben a közegben, a Pandora őserdejében töltött minden pillanat telis-tele van életveszéllyel. Aki nem ismeri és nem tiszteli ezt a világot, aki nem tartja be törvényeit, az – fabula narrat de te – kiszolgáltatottságát erőszakossággal próbálja ellensúlyozni. S mi van, ha mindehhez még az ember pénzéhsége is társul?

Erre az édeni bolygóra érkezik egy deréktól lefelé megbénult tengerészgyalogos fiatalember, filmünk főhőse, hogy megkeresse a gyógyításához szükséges pénzt, és vállalkozék egy különös misszióra. Be kell épülnie a bolygó őslakosai közé, hogy lehetőleg békés eszközökkel rávegye őket arra, hogy a falujuk alatt rejtőző értékes ásványkincslelőhelyet átadják a telhetetlen kitermelőknek. Nagy piaci értékű küldetéséhez hősünk a 22. század élvonalbeli technológiáját veheti igénybe: új testet, „avatart” kap – a szó eredeti jelentése „megtestesülés” (valamely indiai istenség inkarnációja). Az új test hasonló a bennszülött Na’vikéhoz: kék a bőre, hegyes füllel, széles orral és csaknem 4 méteres magassággal, a kisebb gravitációhoz alkalmazkodott hajlékony és rugalmas izomzattal rendelkezik. Innentől kezd fokozódni a drámai feszültség: az erőszak felé sodródó civilizációs konfliktusban főhősünk fokozatosan „átáll”, érzelmileg és egzisztenciálisan is azonosul új avatarjával és a néppel, amely befogadta.

Nehéz elkerülni a teológiai párhuzamot: a Na’vik élete csakugyan modellezi az emberiség életét a bűnbeesés előtt (az persze, hogy volt-e ilyen pillanat ténylegesen, nem része a katolikus hittételeknek!). A film alapkoncepciójának Rousseau-i naivitása mégis szembeötlő. Filozófiai (és tapasztalati) alapon aggályosnak tűnik számomra azt feltételezni, hogy tényleges univerzumunkban valóban léteznek olyan szabad lények, akik nem éltek vissza szabadságukkal mások rovására, akiknek életéből tehát teljes egészében hiányzik a bűn. A (a romlatlan emberi természetre vetített) romantikus idea filmtörténeti előzményei – és erre talán kevés kritikus figyelt fel – ebből a szempontból leginkább talán a Tarzan-filmek megejtő utopisztikus naivitására hasonlít. (A politikafilozófiában pedig emlékezetes módon legutóbb a marxisták vízionálták a megvalósítható – s a film által idealizált – földi paradicsomot. Csakhogy ebben az agendában ma már legfeljebb Dél-Amerika néhány szélsőséges vezetője osztozik, akiknek esetleg még néhány történelmileg rosszul informált követőjük hisz; ők is csak addig-meddig…)

Olcsó és kicsit igaztalan is lenne talán a projektmenedzser stáb tagjait (rendező, forgatókönyv író, producer) azzal bántani, hogy semmit sem bíztak a véletlenre: minden klisét is bevetettek a siker biztosítékául (látvány, kaland, szerelmi szál, velejéig romlott ellenség, legyőzhetetlen főhős stb.). Hiszen sokkal több is van a filmban: szóba kerül posztmodern korunk minden jelentősebb – csak érdekes, vagy egyenesen előre vivő – ideológiai áramlata és kihívása (feminizmus, ökológiai gondolat, ezotérikus miszticizmus, kultúrközi találkozás stb.). Mondom, szép és pozitív a film! Hogy mitől arrogáns mégis? Mert naív a rendezője.

Hogy mi az, ami zavar benne? Nos, például az amerikai tengerésztgyalogos apoteózisa, aki a megkapó felkészületlenség bájával vág neki a csillagközi kalandnak – s nő fel fokozatosan a feladathoz. Kicsit átsüt az ideológia: „More risk, more gain” – aki többet kockáztat, többet nyer! (Just do it, Avatar!) Nem kell-e emögött még mindig a bukott G.W. Bush-korszak neokon(zervatív) külpolitikai szűklátókörűségét és arroganciáját sejteni, amit nem lehet egy egyszerű „rendszer-” (ill. elnök-) „-váltással” elintézni. Attól tartok, ez még mindig ugyanaz a cowboy-mentalitás, amitől úgy szenved a világ – máig is. Ehhez képest az már meg sem kottyan a filmben, hogy – magától értetődően – a legeldugottabb istenhátamögötti őserdőben is beszélnek angolul (legalább egy kicsit és legalábbis a vezetők…). Bizony, az amerikai provincializmust nem szabad alulbecsülni.

Mondom: az Avatar gondolatgazdag alkotás. Számomra a legtermékenyebb téma belőle – és ez a problémaérzékenység talán éppen szerzetesi mivoltomból fakad – a „kettős élet” lehetőségének-lehetetlenségének mérlegelése. A film főhőse ugyanis – mint mondtuk – felbérelt kémként érkezik, hogy információkat szerezzen a Na’vik életmódjáról, és rávegye őket – a bolygóközi botrány elkerülése végett lehetőleg békés eszközökkel –, az inter-planetáris tőke térnyerésével való együttműködésre. Ez is gyönyörű gondolat egyébként: bár a (földi eredetű) gátlástalan, profitorientált multi-vállalat számára kell lehetővé tennie a bolygó – és lakói – kizsákmányolását ( és időnként vissza is tér földi testébe, hogy rendszeresen jelentsen megbízőinak), ám lépésről lépésre számára is tarthatatlanná válik ez a kettős identitás. Eleinte ő is erőszakos és érzéketlen, mint (majdnem) minden fehér, de mivel emberséges, nyitott és tiszta szívű, fokozatosan megtanulja az új játékszabályokat. Fokozatosan alakul át tehát, mintegy „megtér” egy igazabb filozófia és életvezetés számára. Ez mélyen keresztény gondolat. Az az összefüggés azonban mintha homályban maradna, hogy – jóllehet az élet értéke közös vallásos örökség –, a szeretet „új parancsának” központi szerepéről a vallástörténetben Jézus Krisztus beszél legegyértelműbben. Hősünk végül szabadon dönt új, válaszott önazonossága (és megtalált kedvese) mellett.

Ha már itt járunk, a bolygó őslakosságának vallása is érdekes. Ewa istenanya tisztelete egyfajta immanens vallásosság. Termékeny gondolat ez a további teológiai eszmélődés számára is. Mert lássuk csak közelebbről! A kultusz immanens, hiszen az ősökkel való kapcsolat, a „üres” értelem telepatikus kommunikációja, vagy a tiszta és harmonikus bio-hálózat nem pusztán humbuk, hanem – a film szerint – „tapasztalati valóság”. Egyébként szerintem is! Hiszen a teológia tapasztalati tudomány – ahogy a metafizika is. Legfeljebb azt sietek leszögezni, hogy a „tapasztalati” szón itt nem az empiriát (érzéki tapasztalatot) értem. És talán a transzcendens Isten nincs is annyira a zsebünkben – és elvileg soha nem is lesz –, amennyire azt Amerikában szeretik gondolni.

A halál ábrázolása ismét csak mélyértelmű. Tényleg – vélhetően – a filmben ábrázolt mintára alakulna át a szenvedés tapasztalata, ha mindig képesek lennénk meglátni a nagy összefüggéseket, a szenvedés értelmét. Kétségkívül így volna ez egy olyan világban, amelyből egyformán hiányzik a bosszú- és bírvágy, az élvezet- és hatalomvágy is. Filozófiai alapú filmkritikám lényege azonban éppen arra a felismerésre épül, hogy a mi világunk éppenséggel NEM ilyen. És – attól tartok – nem is lesz ilyen soha többé. A bűn eltörölhetetlen realitás. Szeretnénk, hogy ne így legyen, mégis bennünk él, nem menekülhetünk előle. (Legfeljebb multiplex mozikba – szűk 160 percre…)

A kötelező drámai elem is jól sikerült a filmben: minden férfi kicsit úgy jön ki a 3D-s multiplex pláza légkondicionált szentek-szentjének cinema centerként szentesített szentélyéből, hogy „turuk-maktu”-nak (a tettenetes ragadozó szárnyas ősgyíkot is megszelidíteni képes idomárnak) érezheti magát. És ez talán jól is van így (ilyen fantáziák nagyon segítenek bennünket a személyiségfejlődésben – legkésőbb a serdülőkor végéig).

De nem szabad az Avatarról rossz kritikát írni! Az emocionális effektek itt is kifogástalanul működnek; néhány erős jelenetnél – mi tagadás – nekem is összeszorult a torkom (Hollywood megtanulta pengetni az érzelmeink húrjait, és a közösségi élmény is biztosított); ráadásul az álomgyár most mindezt (kulturális-politikai) önkritikára és jó célra használja! Gyönyörű – egyebek között – a szexualitás szentségének rehabilitálása; vagy a pénzéhes gazdasági oligarchia embertelenségének kipellengérezése, csakúgy, mint az önmagunkkal (=természettel=természefölöttivel) való harmónia felmagasztalása is. A kedvenc gesztusom pedig az, ahogyan az őslakos törzs tagjai egymás szemébe nézve köszöntik egymást: „Látlak téged.” – Ezt akár Jézus is mondhatta volna.

Szeretetném, ha mi keresztények is tanulnánk az Avatarból – de James Camerun antropológiai és teológiai naivitásának átvétele nélkül…
 

108 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr341693687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

VIII. Nagyapó 2010.01.22. 23:52:08

Sorry, de nekem erről az jut eszembe, amit Józsi bácsi mond, amikor kijön a moziból a Csillagok háborújáról:

"Hát én ezt már nem hiszem el!"

Kajla 2010.01.23. 09:22:37

@VIII. Nagyapó: Dehát a 'Babszem Jankót' sem hisszük el. És a 'Krisztus legendákat' sem. Nem értem mire vonatkozik a megjegyzésed.

Makkász1 2010.01.23. 10:20:44

"Nehéz elkerülni a teológiai párhuzamot: a Na’vik élete csakugyan modellezi az emberiség életét a bűnbeesés előtt (az persze, hogy volt-e ilyen pillanat ténylegesen, nem része a katolikus hittételeknek!)." Na én ezt most nem teljesen értem. Milyen pillanat volt-e ténylegesen? Mármint bűnbeesés előtti korszak? És ha volt, akkor AZ nem része a katolikus hittételnek? Magyarázatot kérek szépen!
A kritika egyébként igen jó :)

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.01.23. 10:26:58

Előrebocsájtanám, hogy még nem láttam a filmet, de nagyon várom már.

"Filozófiai (és tapasztalati) alapon aggályosnak tűnik számomra azt feltételezni, hogy tényleges univerzumunkban valóban léteznek olyan szabad lények, akik nem éltek vissza szabadságukkal mások rovására, akiknek életéből tehát teljes egészében hiányzik a bűn."

Ez érdekes felvetés, később vitatkoznék vele, de nem feltétlenül.

"Bizony, az amerikai provincializmust nem szabad alulbecsülni."

Provincializmus azokra a művészeti irányzatokra jellemző szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiesség, amelyek elszakítják a részt az egésztől és alárendelt jelentőségű problémákat, érdekeket általános jelentőségűekké nagyítanak fel, legtöbbször a nemzeti jelleget romantikusan túlhangsúlyozó, a népiesség keretei közt mozgó stílusban. Ugyancsak negatív ellentétpárja a kozmopolitizmus.
Hát igen... A magyart sem...

"ilyen fantáziák nagyon segítenek bennünket a személyiségfejlődésben – legkésőbb a serdülőkor végéig"
Nagyon vicces!

katog 2010.01.23. 15:19:39

Most kicsit sajnálom, hogy még nem láttam a filmet, és már az sincs kizárva, hogy megnézem, csak azért, hogy jobban értsem, miről írsz. :)

A sokadik bekezdésnél eszembe jutott, vajon láttad-e már a Zsinóron c. animációs filmet. Valamiért azt gondolom, kapcsolódik (messziről, de valahogy mégis) - és kíváncsi lennék, az hogy tetszett/tetszene.

bonne 2010.01.23. 16:38:32

"Szeretnék avatart a hozzászólásaim mellé"
Megyek, és ma este megnézem:)

VIII. Nagyapó 2010.01.23. 16:40:20

@Kajla: Csak arra, hogy mennyire érdemes az itt leírtakat számon kérni egy mesefilmen.

(Az meg, hogy egy olyan filmen, emiben mégiscsak inkább demokrata dumák köszönnek vissza, valaki a Bush-korszak ideológiáját fedezi fel, nekem különösen megmosolyogtató.)

kelta 2010.01.23. 16:46:47

Az csak engem zavart, hogy a filmben minden olyan cuki volt? Az összes állat vagy növény úgy nézett ki, hogy odalehessen adni a Happy Meal menü mellé a mekiben. Nekem az egész film giccsesnek tünt. A másik problémám a főhössel volt, szerintem az "átállása" egyáltalán nem volt hiteles.

Cameron naivitása volt ami még idegesített, cuki navik mind jófejek, és a végén a természet is segít, mer az olyan cuki, meg így lehet párhuzamokat vonni a globális felmelegedéssel.

tistedur 2010.01.23. 18:08:44

a szerző a naivitás arroganciájának ostorozása mellett írhatna majd egyszer a tapasztalás/tudás arroganciájáról is :)

kis_csirke 2010.01.23. 18:24:27

@bonne: de csakis 3D-ben nézd meg!!!!

A napokban kérdeztem az egyik barátomat (3 gyerekes családapa, egyetemi oktató), milyen a film. Ő azt mondta, a történet "gagyi", de a 3 D technika lélegzet - elállító.

Dr. szpahi 2010.01.23. 18:30:56

@kelta:

Tökéletes volt az Avatar - Happy Meal párhuzamod!

Szerintem is olyan ez a film, mint egy mekis burger: a mesterséges ízeivel egy pillanatra hazavágja az ízlelőbimbókat, viszont másnap már az egész a klozettben köt ki.

Bár a poszt eszmefuttatása kitűnő, a filozofikus tartalom számonkérése egy ilyen tucatfilmtől talán túl magas mérce (asini caput ne laves nitro).

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.01.23. 18:42:18

@Dr. szpahi: "olyan ez a film, mint egy mekis burger: a mesterséges ízeivel egy pillanatra hazavágja az ízlelőbimbókat, viszont másnap már az egész a klozettben köt ki."
Még szerencse, hogy SOHA nem ettem mekis burgert...
Akkor lehet hogy tetszeni fog a film???

Dr. szpahi 2010.01.23. 18:47:47

@Talon Karrde:

"Még szerencse, hogy SOHA nem ettem mekis burgert...
Akkor lehet hogy tetszeni fog a film???"

Úgy van összerakva, hogy az emberek 90 %-nak feküdjön. A többieket meg úgyis lesz**ják.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.01.23. 18:49:55

@Dr. szpahi: Értem. Te biztos a 10%-ba tartozol akkor. Akkor meg mit szólsz bele?

sHelf 2010.01.23. 18:52:03

Egyébként érdemes elolvasni a "Project 880", Cameron által megálmodott eredeti forgatókönyvnek az összefoglalóját. Sok kérdésre (pl. az átállá hitelessége) bővebb választ ad, csak nyilván nem fért bele az időbe.

chud.com/articles/articles/21969/1/PROJECT-880-THE-AVATAR-THAT-ALMOST-WAS/Page1.html

Dr. szpahi 2010.01.23. 19:00:28

@Talon Karrde:

Tévedsz! Én is szoktam mekiben uzsonnázni, de nem képzelem azt, hogy egy luxusétteremben vagyok.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.01.23. 20:46:38

@Dr. szpahi: Áh, szóval te a mekis burgerről beszélsz! Én a filmről.

Johannesz · http://kereszteny.blog.hu 2010.01.23. 20:58:59

Már tegnap láttam ezt a posztot, de gondoltam, addig nem olvasom el, míg meg nem nézem a filmet. Ez szerencsére megtörtént; friss élmény még :)
Nekem ami nem tetszett (márpedig mindenki ezt várja a film végére), az az volt, amikor a férfi teljesen "avatárrá változott". Ha mindenképp a vallási, vagy szimplán csak a való életben lévő helyzetünkben való párhuzamot keressük, ez valami olyasmi, mint amikor egy férfi nővé operáltatja magát. Szóval hogy nem az lesz, aki. Mert test és lélek egysége; ez így már nem fér bele.
Mégis felszabadultabban jöttem ki a moziból, mintha a végén a férfi a félig bénult testében folytatta volna az életét. Bár bele lehetett volna vinni egy olyan figurát, hogy a négy méteres kék lyányzó elfogadja úgy, ahogy van emberi alakban, mert azt szereti, ami Ő - annak ellenére, hogy nem pont ezt a valóságot észlelte. De ha így lett volna vége, akkor is csak annyit mondanánk rá, hogy "nagyon amerikai", ahogy most is ezt mondjuk a végére.

felician 2010.01.23. 21:33:16

@katog: Én láttam a Zsinóront, szerintem egy pazar ötlet pazar kivitelezésben egy iszonyúan semmis sablonszorival agyoncsapva! Nagy kár érte szerintem! f

bonne 2010.01.24. 03:37:42

@kis_csirke: igen 3D-ben néztük:)
A sztori kész Pocahontas, lásd alább:
www.kreten.hu/vegyes/2140b.jpg

De azt hiszem, ez is egy mese. Mese felnőtteknek. És úgy is kezelendő. Hogy naív? Melyik mese nem az? A mese ad egy fantáziavilágot, ahol a dolgok nem az általunk megszokott mederben folynak. Ha túlságosan naív, vagy túlságosan valószerűtlen, még ha nem is történik a mesében semmi érdemleges, csupán azáltal, hogy egy ilyen "tükör-világot" mutat be megnöveli a kontrasztot a valós és elképzelt világ között. Ez segít abban, hogy jobban lássuk a valós világnak azon elemeit, amelyben ez a kontraszt erősebben megnyilvánul.

A kibányászandó érc, az "unobtanium" szó szerint "elérhetetlent" jelent, jelképezi azt, hogy a mások életének árán, a kapcsolatok rombolásának árán semmi érték nem nyerhető ki sehonnan...

Ami engem illet, jót szórakoztam, nem bánom, hogy megnéztem, sőt, örülök.

Aztán benne visszacsengett (számomra, mert belemagyarázni nem akarok dolgokat) az Ubuntu filozófiája, az, hogy ebben az elképzelt világban mindent a Kapcsolat határoz meg, a benne élő lények egymással mély lelki kapcsolatban tudnak élni, legyen az a lovuk vagy a sárkányuk, vagy a természet egésze. Őket ez a Kapcsolat határozza meg, ezért akárminek a pusztulása önmaguk egy részének pusztulását jelenti, ezért fájdalmas.

A főhős átalakulása nekem nem tűnt nehezen hihetőnek. JS, amint pár hónapot eltöltött az avatarja testében a következőképp fogalmazza meg élményét a naplójában: "Kifordult a világ, többé nem tudom, melyik lét az álom és melyik a valóság." Az ehhez hasonló állapotok mély exisztenciális változást képesek okozni az emberben. Számomra az lett volna nehezen hihető, ha e változás és értékrend-átrendeződés nem történik meg JS-ben az előbb említett naplóbejegyzés után. Egyébként az is érdekes, hogy ezt ő a filmnek pontosan a közepén mondja.

Kifordul a világa, ennek következtében átrendeződnek az értékei, majd amikor ez megtörténik, minden visszafordul. Egyébként ez történik az imában is, a lelkigyakorlatban is.
@Talon Karrde: szerintem Satori eredetileg nem "provincializmust" akart írni, hanem "kolonializmust".

fab3 2010.01.24. 10:01:35

"Szerintem az volt a filmben a legrosszabb, hogy a bennszülöttek nem tudtak magyarul." A fent említett kritikák mellett szerintem ez is ott szerepelhetne a többi mellett.
Őszinté szólva nem hiszem, hogy a felemlegetett hiányosságok, igaz vagy sem, számon lehet kérni a filmen.
A kákán csomót keresni jut mondás eszembe tudván, hogy egy sikertelen Koppenhága után egy elbeszélés (nem nem teológiai vagy történelmi dokumentumfilm!!!) ilyen erőtelejesen és milliók számára megindítóan képes érthető módon(!) beszélni arról, mit jelent kapcsolat, 'személyes' 'társadalmi' és 'természeti' szinten.
Eléggé klisé azt hajtogatni, hogy az amerikaiak amerikaik. És hogy mekisek. Hát milyenek legyenek...ha már stereotípiáról beszülnk, nekem jobban bejönnek, mint a búval bélelt magyarok. (ez most egy általános kijelentés volt és nem személyeskedés !!!) Minden hibájuk ellenére önbizalmuk (nem aroganciájuk!) mindennapi lelki lecke lehetne számunkra (mondom személyes tapasztalataim alapján)
Röviden: szerintem a poszt és a kommentek egy része a 10% hiányról beszél ahelyett, hogy a 90% értéket próbálná megragadni. Ezt pedig sajnálom.

fab3 2010.01.24. 10:06:22

egy különálló gondolat. Csak nekem tűnt úgy, hogy az Avatar sokat merít a Matrixból (Avatar-jelenség) és a Misszióból? (inkulturál megváltó(k) az ősi ártatlanság nevében szembeszáll(nak) a kizsákmányolással)
Ha kettőbl az egyik igaz, legalább igaz, akkor a film igenis vallásos.
De hogy rosszat is mondjak. A film közben mikor a történet kicsit 'leült', többször volt olyan érzésem mint egy hosszúra nyúlt prédikáció alatt: 'Na most már jöhetne az Ámen.' Lehet csak mert későn este néztem.

fab3 2010.01.24. 10:11:08

Bocsi ha egyszer már 1x elküldte a rendszer...

Más:
Csak nekem tűnt úgy, hogy az Avatar sokat merít a Matrixból (maga az Avatar-jelenség) és a Misszióból? (az inkulturálódott/megtért megváltó(k) síksra száll(nak) az ősi ártatlanság megvédésére, szembe a kegyetlen kizsákmányolással)
Hogy rosszat is mondjak, mikor a sztori kicsit 'leült', többször eszembe jutott az, ami hosszú prédikációk esetében: 'Na most itt jól jönne egy Ámen.'

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.24. 10:20:11

először egy technikai észrevétel: a navik azért tudnak pár szót angolul, mert az "antropológus" csaj tanította őket, említik is tanító néven.
Szóval legalább nem logikátlan.
A spirituális rész szerintem teljességgel elfogadható, ha nem gondoljuk, hogy a kereszténység szó szerint vétele a legtutibb vallás, és sokan nem gondoljuk ezt.
Az, hogy a természet egy egységes rendszer, egy elég kézenfekvő állítás. A Földön is bioszférának nevezik, és elég széles körű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy nem lehet egyes részeit csak úgy, minden további nélkül a magunk kedvére szabni, mert a hozzá kapcsolódó rendszerek is változni fognak, megjósolhatatlan irányba.
Nevezhetjük ezt Gaia-koncepciónak, ami szerintem vallásos érzület nélkül is megállja a helyét.

A poszt lényege azonban a bűnmentesség lehetetlenségének tagadása.
Valóban, a Földön nemigen van ilyen. Viszont ez a film ezzel a poszttal adott egy lehetőséget a bűn nem transzcendens definiálására: a rendszer működésének felborítása.
Nekem elég nyilvánvaló, hogy az állatok és a növények, a kövek stb. nem tudnak bűnt elkövetni, ez csak az ember lehetősége. Csak az embernek van meg ugyanis a lehetősége, hogy tönkretegye azt a rendszert, ami őt magát is életben tartja.
(Ebben az ételemben a na'vik nem emberek, sőt, még humanoidnak sem lehet őket nevezni.)

Sokan vagyunk, akik nem hiszünk a túlvilági élet lehetőségében. Így kénytelenek vagyunk arra törekedni, hogy ez a világ legyen olyan tökéletes, amilyen csak lehet.
(A teljes sikerhez meg kellett volna állni a na'vik technikai szintjén. Ezen már sajnos túl vagyunk.)
Erre egy eszközünk van: a világ minél teljesebb megismerése, hogy tudjuk, mit tehetünk meg és mit nem.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.01.24. 10:38:42

Honnan veszed, hogy a na'vik közt nincs bűn? A film nem ábrázolja, de mivel kidolgozott büntetési módjaik vannak, valószínűleg ők sem mentesek a bűntől.

A filmben a naivitás nem itt van, hanem ott, hogy azt hiszi, hogy a háború véget ért és nem jönnek vissza a zsoldosok még többen, még több fegyverrel.

Hitetlen? 2010.01.24. 10:42:51

Emberek!!!!!!!
Ez csak egy üzlet!
Én és családom nem megyünk el megnézni, hisz így segítjük az amerikai film ipart!

A mai kultúra a sátán értékének a közvetítője és szót sem érdemel az ilyen film ami nagyon szép csomagolásban tálalja elénk az ő hamis illúzióit amikre az ember vevő.
Elakarja hitetni velünk az anyagi mennyország létét és arra ösztönöz, itt hozzuk létre a saját égi országunkat.

Fogyasztóvá varázsolni, butítani.
Ez a mai kor minden egyes üzenete!

kis_csirke 2010.01.24. 10:56:41

@Hitetlen?: ezzel a "keresztény-gettóépítő" hozzáállással elősegítesz egy társadalmi "szakadást" és az általad emlegetett sátán munkatársává válsz.
Ha nem veszel tudomást a körülötted lévő folyamatokról ("szót sem érdemel az ilyen"), akkor ne csodálkozz, ha nagyon hamar kirekesztve fogod érezni magad és még jobban siránkozol, hogy milyen gonosz a világ.

A kovásznak el kell keveredni a tésztával, hogy megkelessze. Nem válogat, milyen tésztába akar bekerülni.

kis_csirke 2010.01.24. 11:18:01

@Hitetlen?: bocs, most olvasva látom, kicsit átragadt rám is az "avatar arroganciája". A fent neked írtak érvényesek, de végy le kérlek a lendületemből :-).

Hitetlen? 2010.01.24. 11:30:42

@kis_csirke:
Legyünk bűnözők és bűn üldözők egyszerre!
Két urat nem szolgálhatunk!
Példa mutatással, jó kedvel és szeretettel több mindent el érhetünk, mint úgy ahogy te szeretnéd barátom.

Jézus nem lett "fogyasztó" vagy tolvaj és vámos!
Mégis példája és embersége által követői lettek sokan a bűn világából .
Régen nekem is ez volt az elgondolásom mint neked.
Megértelek és nem akarlak meg győzni, mert később magad is rájössz, mi fontos és mi hasznos hitednek.
Imádkozz és kérd az Istent nyissa meg számodra a fel ismerés kapuját.
Legfőbb példaképed Jézus legyen.

kis_csirke 2010.01.24. 11:38:47

@Hitetlen?: Jézus valóban nem lett fogyasztó, de igen-t mondott a körülötte lévő emberekre (akikkel nem nagyon lehetett dicsekedni, hirtelen haragú halász, ex-vámos, férjezelen(?) nő és mindenféle falánk és borissza ember volt köztük). Közel engedte magához őket, megismerte az életüket és ily módon mutatott nekik utat. De ehhez ő magának együtt kellett velük élni, "keveredni" velük.

(Már rég elmúlt az idő, amikor pusztán legfőbb példaképem volt Jézus, nem is vágyom erre. Remélem, hogy most ő az életem társa és "keveredik" velem.)

felician 2010.01.24. 12:41:59

@peetmaster:
@Lord_Valdez:
és többiek...

Olvasta valaki, és eszébe jutott valakinek e kérdések kapcsán Daniell Quinn tanmeséje, az Izmael?

Egy elég zavarba ejtő értelmezését adja a bűnös létállapotnak: gyakorlatilag az emberi csoportoknak a természettel való együttélési módjából. Vannak a Meghagyók, azaz a természeti, vadászó-gyűjtögető, úgymond "bűnbeesés előtti" népek, és az Elvevők, a földműves, "civilizált", bűnbeesett társadalmak, akik a "ki élhet és ki nem" kérdés eldöntési jogát (a jó és rossz tudását) kiragadták az "istenek" kezéből. (No, mi mindenestül utóbbiak vagyunk.) Az a különösen zavarba ejtő, hogy ebben az értelmezési keretben a bibliai második teremtéstörténetnek és a Káin-Ábel sztorinak egy olyan plauzibilis értelmezését adja, amilyet mástól még nem nagyon hallottam!
f

Kajla 2010.01.24. 13:06:10

@Hitetlen?: "Régen nekem is ez volt az elgondolásom mint neked.
Megértelek és nem akarlak meg győzni, mert később magad is rájössz, mi fontos és mi hasznos hitednek.
Imádkozz és kérd az Istent nyissa meg számodra a fel ismerés kapuját."

Miért vagy benne ennyire biztos, hogy te már tudod, te már rájöttél? Miért a másik fülét kell megnyitni?

Biztos-e, hogy neked már mennyitotta Isten a felismerés kauját?

kelta 2010.01.24. 17:37:12

@peetmaster: hogy a világ olyan tökéletes legyen amilyen csak lehet, ahhoz mér kell a navi'k technikai szintjén maradni?

@Lord_Valdez: A filmben a naivitás nem itt van, hanem ott, hogy azt hiszi, hogy a háború véget ért és nem jönnek vissza a zsoldosok még többen, még több fegyverrel.
egyetértek, ha annyira kell az az érc akkor úgyis megszerzik. Aminek ekkora értéke van azt előbb-utóbb elveszik onnan.

@fab3: csak nekem az a bajom, hogy nem találtam a 90% értéket

pacsy 2010.01.24. 18:31:11

Nekem nagyon tetszett a film! (És ez messze a többség véleménye - az utóbbi két hétben ui. vagy húsz magyar jezsuita megnézte.) Nem kell hittanórát számon kérni rajta! Satori barátom kicsit egyoldalú - de mi így is szeretjük... :)

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.24. 19:32:04

@kelta: azért, amit @felician : írt.
felician: nem ismerem, amit írsz. Az jutott eszembe, hogy szerintem a jövő feletti uralom a lényeg, ha nem akarunk efféle erkölcsi fogalmakat bevezetni.
Nem a ki él, és ki hal kérdése, illetve pont azért lettek földművelő társadalmak, hogy a vadászat véletlenszerűségét kiküszöböljék. Mind a mai napig az számít tudományosnak, ami leginkább képes megjósolni a jövőt.

bonne 2010.01.24. 19:42:00

És én mindeddig naívan azt hittem, hogy 2154 az az év, amikor Jonathan Archer kapitány megtalálja a Kir'Sharát és sikerül megállítania egy vulkán-andoriai háborút (ja, és ez utóbbiak is hupikék színűek)...

(csak megakadt a szemem az évszámon)

tistedur 2010.01.24. 19:45:44

@bonne: az egy másik valóság :)

bonne 2010.01.24. 20:00:18

@tistedur: ez mindent megmagyaráz

tistedur 2010.01.24. 20:06:18

@bonne: ez a jó a párhuzamos univerzumokban :)
(mennyi-mennyi lehetőség a térítésre vagy a vértanúságra :P )

felician 2010.01.24. 21:44:55

@peetmaster: Hát igen, a könyvben is ezzel védekezik a fickó, akit Izmael tanít...

"a jövő feletti uralom a lényeg", "pont azért lettek földművelő társadalmak, hogy a vadászat véletlenszerűségét kiküszöböljék"

Erre mondja eztán Izmael, a gorilla, hogy a vadász-gyűjtögetők egymillió évig fennmaradtak, míg a földműves társadalmak tízezer év alatt tönkretenni látszanak a bolygó bioszféréját (mint ahogy nem egy földművelő társadalom élte már ki maga alól a földet valóban - ld. Húsvét sziget, Mangareva sz., Maja államok, Anaszázi kultúra, Grönlandi vikingek, Haiti stb.) - úgyhogy ezt a jövő feletti uralom dolgot benéztük...
Másrészt meg azt mondja, hogy a vadászat egyáltalán nem is olyan esetleges általában, mint mi gondoljuk, miközben a természetkizsákmányolást ideologizáljuk (ezzel tán lehet vitatkozni), és hogy amúgy nagyon kemény árat fizettünk ezért a vélt-valós biztonságért: sokszintű társadalmak szolgarétegekkel, túlépesedő vidékek, háborúk, kisközösségi létforma felbomlása(melyre pedig optimálva vagyunk): depresszió, agresszió, "valami nem stimmel"-érzés, megnövekedett esély a boldogtalanságra stb.
És elég viszkető telitalálatai vannak ám az fickónak...
Olvassátok el: Daniel Quinn: Izmael
f

Satori 2010.01.24. 22:49:18

@Makkász1: "Nehéz elkerülni a teológiai párhuzamot: a Na’vik élete csakugyan modellezi az emberiség életét a bűnbeesés előtt (az persze, hogy volt-e ilyen pillanat ténylegesen, nem része a katolikus hittételeknek!)." Na én ezt most nem teljesen értem. Milyen pillanat volt-e ténylegesen? Mármint bűnbeesés előtti korszak? És ha volt, akkor AZ nem része a katolikus hittételnek? Magyarázatot kérek szépen!"

Kedves Makkász1! Arra utaltam, hogy a katolikus egyház bizonyos bibliai helyekre utalva (1Kor 15,21, Róm 5,12-21) csakugyan egyértelműen tanítja (trienti zsinat: DS 1510-1516), hogy létezik eredendő bűn, amelyet az emberek ráadásul "örökölnek". Lehetséges teológiai értelmezés szerint azonban ez a bűnre való hajlandóságot jelenti (klasszikusan: "az emberi természet megromlott, az akarat rosszrahajlóvá lett"). Magyarán, hogy az első ősember már képes volt választani a lelkiismeretében megszólaló jó és az esetleg csak önérdekeit szolgáló rossz között, és hogy az a világ, amiben már sok rosszat tettek, egyre inkább támogatni kezdte ezeket a bűnös döntéseket. (E helyzet genetikailag és társadalmilag is meghatároz bennünket.)

Arról azonban egyáltalán semmit sem akar tanítani az egyház (legalábbis megengedett katolikus dogmaértelmezés szerint), hogy a bűnbeesést - amiről az Ádám-Éva mítikus köntösbe öltöztetett ún. "történeti etiológia"-műfajú bibliai elbeszélés beszél a Teremtés könyvében - megelőzte-e valami olyan TÉNYLEGES, konkrét, történelmi korszaka az üdvtörténetnek, amikor még paradicsomi állapotban éltek az emberek. Lehet, hogy a bűnbeesés AZONNAL megtörtént, az első pillanatokban, amint az előember a törzsfejlődés (NB: evolúció!) bizonyos pontján homo sapiens-szé vált (azaz szabad akarattal - és ehhez tartozó felelősséggel - rendelkező személlyé).

Az eredendő bűn tény; olyasvalami, ami nem tekinthető az egyes ember személyes bűnének (DS 456), mivel mielőtt az ember döntene, konkrét bűnös történelmi léthelyzete bizony már MINDIG meghatározza ezt a döntést. Az ember ezért megváltásra szorul. Aki szellemi természetű lényként (a film nyelvén "humanoidként") születik ebbe a kozmoszba, az szabad személyként szükségszerű választással dönti el - ti. az én világképem szerint -, hogy szabadon beleegyezik-e személyes bűnével abba, hogy eredendően bűnös legyen, vagy (a hitben és a szeretetben) szabadon ABBA egyezik bele, hogy megváltott lény legyen. (Ilyet egyelőre csak mint embert ismerünk; de érdekes kihívás lenne a teológiának, ha felfedeznénk más értelmes fajokat is, szellemi képességekkel, szabad akarattal.)

Most érthetőbb, vagy csak tovább bonyolítottam?!

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.01.25. 05:13:59

@felician : Pfffff, ez egy mekkora gondolat! Na, megyek is, és végig/továbbgondolom :-) Köszi.

mammamusz 2010.01.25. 09:01:07

Még nem olvastam végig a kommenteket, de tényleg fontos, hogy egy mesének valósághű története legyen? Hiszen azt sem hisszük el, hogy miután a farkas hasát felvágják és megtöltik kővel, még el tud menni a folyóhoz inni. Ez egy mesefilm. Szép, jó és a kivitelezése remek. De emlékezni az ember csak a kivitelezésre emlékezik, a többire nem, és én szerintem nem is kell. Vagy én tévedek?

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.25. 09:54:20

@felician : én nem védekezek, csak próbálom megmagyarázni :)

Az lehet, hogy a vadászt fenntartható, a földműveléssel meg azok a bajok vannak, amiket felsoroltál, de akkor mi különböztet meg minket az állattól, ha nem tervezhetünk előre? Úgy értem, tudatosan?

ISándor · http://szolonaplo.blog.hu/ 2010.01.25. 09:57:13

"mondjatok egy szót és én bebizonyítom, hogy az amiből az jön az Gorog" :-)
Bazi nagy görög lagzi c. filmből.

szóval ez a film keresztény nem kétséges merthogy
Avatar a Pocahontasbol
Pocahontas a Szinuhéből (Mika Waltari)

Mika Waltari meg keresztény író úgyhogy slussz
:-))))

Bocsánat csak humor volt. (remélem)
:-)

felician 2010.01.25. 11:04:23

@peetmaster: értelek, persze.
Ugyanakkor nagyon jól hozod azokat a magyarázatmódokat, amelyekkel a könyv is leszámol(ni igyekszik)... s azt mondja, ezeket a dolgokat "Kultúra Anya suttogja a fülünkbe".

Hogy mi különbözetet meg az állatoktól akkor, ha nem tervezünk előre? Hát, először is KELL-e jobban különböznünk az állatoktól annál, mint amennyire fajként eleve különbözünk tőlük? Amúgy az előre tervezés képessége nálunk faji jelleg, és a vadászó-gyűjtögető életmód sem nélkülözi egyáltalán. Egy vadászat pl. nagyon sok előre tervezést igényel, ha nem akarod ötletszerűen hajigálni a lándzsát össze-vissza. Itt inkább olyasmiről van szó, hogy elkezdi-e az ember koncepciózusan irtani a közvetlen vagy közvetett versenytársait, versenytársait (kártevők, az állataid ragadozói, erdőégetés termőföldért, stb.), --- ez tűnik a földművelés bűnbeesésének --- vagy egészleges módon RÉSZE MARAD a rendszernek, amely így fenntartja, a mellett, hogy időnként persze tizedeli is, mint minden más fajt. Az ember bűne (amit az Elvevők persze valóban emberségük kritériumaként kezelnek) az lenne, hogy a rendszer fölé helyezi magát és uralkodni kezd rajta. Nota bene: elég nehezen is jutottunk odáig, hogy egyáltalán emberként tekintsünk a fennmaradt Meghagyó társadalmak tagjaira... pedig hát... nehéz a mellett érvelni, hogy kevésbé emberi az az élet amit ők élnek, mint a mi életünk, sőt, ha az ember komolyan belegondol, kényelmetlen "sőt"-ök kezdik kísérteni...
:) f

Pandit 2010.01.25. 11:41:32

Azonban ezek a "meghagyó" társadalmak (A filmet nem láttam, így nem tudom abban hogyan van) nem hinném hogy ugyanilyen tudatos megfontolásból választották a "meghagyó" változatot. Egyszerűen mint csoport még itt tartanak a természet kihívásaira adott válaszaikban.
Ahol már társadalmi rend kezd felálni szükségszerű lesz a valamiféle a természettől való elkülönülés és ezáltal ellentét a "Társadalom" és a "Természet" között. Ez egyébként kicsiben és az állatok között is így van szerintem. Lásd pl a farkasfalkák működését)
Én másképp fogalmaznék, nem elveszítenénk az emberségünket, hanem egyszerűen ilyen Az Ember.
Bármennyire is tetszetős egy ilyen "meghagyó" társadalom képe azt létrehozni csak tudatosan, tervszerűen tudnánk, akkor meg kicsit "fából vaskarika" az egész, hogy blog egyik szerzőjét idézzem :-)
Másrészről az is igaz, hogy az Ember is - a maga gondolkodó és rendszereket alkotó mivoltával együtt(!) - a Természet része. És ezt tetszik nem tetszik a Naviknak is el kell fogadniuk. Vagy vegyék fel a kesztyűt és .... :-)

tistedur 2010.01.25. 12:30:11

@Pandit: a vadászó-gyüjtögetők esetében is van társadalmi rend, ráadásul ez egy teljesen sikeres életmód cca160 000 éve (ha a homo sapiens idaltut veszem az ember kezdtének :))
a társadalom és a természet közötti ellentét a mi saját gőgünkben van:Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.
a mi döntésünk az, hogy hogyan "uralkodunk".

Pandit 2010.01.25. 13:40:36

@tistedur:
Azt hiszem picit félreértettél. Valószínűleg nem fejtettem ki kellőképpen.
Az első bekezdésedben megfogalmazott dologról mindketten ugyanazt mondjuk. :-) (ld pl a farkasokra utalásomat)
Azt gondolom, hogy a "szükségszerűen van valamiféle" (minden szót fontosnak tartok!) ellentét (mármint a Természet mint "rendszer" és a Társadalom mint a tőle függetlenül értelmezhető "rendszer" közötti ellentét, vagy ha úgy tetszik különbözőség) a dolgok logikájából következik a gőgnek ehhez (még) nincsen köze. (Természetesen nem állítom hogy ezzel kapcsolatban ne lennénk gőgösek, de az másik kérdés szerintem)
Ugyanakkor az utolsó bekezdésemben jeleztem azt is hogy tisztában vagyok vele, hogy a két rendszer valójában nem független!
Egyetértek mi döntjük el hogy "hogyan uralkodunk", de szerintem fontos tudnunk azt is, hogy alapvetően milyenek vagyunk, hogy ne utópisztikus, sőt az embertől idegen dolgokra törekedjünk feleslegesen.
Egyenlőre tehát úgy gondolom, hogy bármilyen hosszú ideig sikeresek voltak kultúrák, az efféle berendezkedés visszalépés lenne. Illetve mindegy, úgysem sikerülhet, ez az irán zsákutca.

A sokáig sikeres dologról meg a kékmoszatok jutnak eszembe azok milliárd évek óta sikeresek. (Ez persze csak vicc)

tistedur 2010.01.25. 13:55:34

@Pandit: de kékmoszatok tényleg sikeresek :) a véleménykülönbség szerintem ott van kettőnk között, hogy én nem gondolom azt, hogy "szükségszerűen van valamiféle" ellentét a természet és a társadalom között (a farkasfalkák esetében te pl. miben látod ezt az ellentétet?)
a visszalépést és sem tartom lehetőségnek-legalábbis saját elhatározásunkból.a vadászó-gyüjtögetők számomra arra példák, hogy ez a fajta "létezés" nem idegen az embertől, maximum tőlünk idegen- de ez inkább kulturális hatás, nem eleve elrendeltetett :)

Pandit 2010.01.25. 14:17:23

Jajj. Ne haragudj, ezt most nincs időm kifejteni, de nem is olyan lényeges. (Csak annyi, hogy én a rendszerek közötti "ellentétre" gondoltam, nem közvetlenül "természet" és "társadalom" közöttire, heszen maga a falka is a természet része, ahogyan azt elismertem), de ez igazán nem lényeges.
A másik dolog a fontosabb:
Persze önmagában nem idegen, de az abba az irányba törekvés már igen. És ez szerintem az Emberbe "bedrótozott" dolog és nincs értelme "hadakozni" ellene.

Satori 2010.01.25. 14:36:39

Íme három perc ízelítő abból a látványból és izgalomból, ami a filmben 180 percig megy: www.indavideo.hu/video/Avatar_6/

vizitunderex 2010.01.25. 15:09:04

@bonne: Meg vagyok győződve róla, hogy így van! És ne feledjük el, az az ember, aki visszajön a kapun, sohasem lesz pontosan ugyanaz, mint aki átlépett rajta. És ez a lényeg. Különben már rég meghaltunk volna.

Endrosz 2010.01.25. 17:36:39

@Dr. szpahi:

"Bár a poszt eszmefuttatása kitűnő, a filozofikus tartalom számonkérése egy ilyen tucatfilmtől talán túl magas mérce (asini caput ne laves nitro)."

Igen, én is ezt akartam mondani. Ha egyszer egy Avatarhoz hasonlóan csúcsra járatott filmben hibátlan keresztény etikát látnék tükröződni, na azon nagyon megdöbbennék. :)

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2010.01.25. 17:59:11

@felician : közben elolvastam.
Valóban érdekes kérdéseket vet fel; magam is gondolkoztam sokat ebben az irányban. Én úgy fogalmaztam meg, hogy az élet körforgás, mint a fű-gazella-oroszlán-fű, és az a bűn, ha ezen kívül/felül állónak tekintjük magunkat.

kis_csirke 2010.01.25. 21:15:59

@Satori: protestálok nagynövésű csirke testvérem megurcolása ellen :-)))))))))). Az a rusnya kék tigrisszerű lény megölte vagy "csak" igába hajtotta?

Lehet, hogy meg kellene nézni a filmet?

Satori 2010.01.25. 22:44:29

@kis_csirke: Nem fogod megbánni...! ;-)

felician 2010.01.26. 15:28:03

@peetmaster: Elolvastad?! De jó, hogy van, akinek tényleg érdemes könyvet ajánlani!!! :) Ez igen, és milyen gyorsan!

Egyébként én is abban látom a könyv-béli gondolkodás achilles-sarkát, amit @tistedur: és @Pandit: feszegetnek itt, vagyis hogy mennyire szükségszerű az, hogy egy Meghagyó társadalom a létszáma növekedésével előbb-utóbb Elvevővé váljon, illetve hogy elképzelhető-e, hogy egy törzsi társadalom pusztán belátásból eleve lemondjon a saját létszáma lehetséges növeléséről, ami aztán elvevővé teszi előbb utóbb. Mert ha ez az egész átmenet szükségszerű (márpedig nekem úgy tűnik - s az a tízezer évvel ezelőtti "bizonyos határ" sem nagyon lehet véletlenszerű, ekkor ért véget ugyanis az utolsó nagy eljegesedés, ami azért nem kicsit változtatott az ember létfeltételein), akkor szerintem az a fejcsóválós attitűd is elhibázott kissé, amivel a Quinn járja körül az Elvevők témáját - igaz, a végén (talán az utolsó beszélgetésnél) belátóbbnak tűnik ő is.

Mivel Neked érdemes volt könyvet ajánlani, bátorkodom még felhívni a figyelmedet (többiekét is) egy sokkal vastagabb és komolyabb, de szintén rendkívül érdekfeszítő könyvre a témában: Jared Diamond: Összeomlás - Baljós címe dacára nem egy pesszimista könyv, tulajdonképpen egy nagyon élesszemű tudós sok kutatatási anyagra épülő elemzése olyan letűnt vagy máig élő társadalmakról, amelyek a saját természet-kizsákmányolásukból fakadó kemény környezeti kríziseket éltek meg a múltban, és vagy összeomlottak belé, vagy átvészelték valahogy, és megtanultak - az Izmaelre visszautalva saját kifejezésemmel - mondjuk Fenntartók lenni. Ilyen is van, bár nem sok (Tikopia, Japán, valamelyest Izland meg még néhány - ott még nem tartok:), de ez minden szempontból reménykeltő! (Diamond könyveit egyébként általánosan ajánlom! Szerintem a korunkat meghaladó színvonalú gondolkodásmóddal és nagyon jó előadásmóddal megáldott elemző! Amit ír, az még szórakoztató is!) f

Cirus 2010.01.26. 16:34:48

Nekem személy szerint nagyon tetszett a film. itt egy érdekes link, Fr. Barron az Avatarról:
www.youtube.com/watch?v=wtZyku2H1PI

Elgondolkodtató.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.01.26. 22:41:37

"Gyönyörű – egyebek között – a szexualitás szentségének rehabilitálása"

Ehhez csak annyit hogy Cameron ilyen utasítást adott a grafikusoknak, kb. szó szerint: "a navik olyanok legyenek hogy a néző akarja megb*szni őket".

Itt olvasható eredetiben (a fuck szóra kell rákeresni): io9.com/5354315/avatar-concept-designer-reveals-the-secrets-of-the-navi

Ennyit Cameron naivitásáról. Ki van itt minden találva kíméletlenül, a nép pedig beszop mindent.

Satori 2010.01.26. 23:20:18

Kösz, @Cirus:, kb. ezt akartam mondani, amit Barron atya...

kis_csirke 2010.01.27. 09:50:21

No, megnéztem. Igaz, hogy nem moziban, nem 3D-ben, hanem otthon, de legalább értem, miről beszéltek.

No, a nagycsirke-testvérem meghurcolásával kapcsolatban megnyugodtam: mindig a csirke (vagy griff vagy mi) választja ki a harcost :-).

A film nekem azt üzeni, hogy el kell fogadnunk. hogy Amerika fejlett része és Európa már nem keresztény. Az jó, hogy a "jó" oldalon van egy nagyfokú spiritualitás, de (az aranyórás Baron atyával egyetértve) ez már nem egy személyes istenkapcsolat hanem valami "legyünk a természettel összekapcsolva" dolog.

Szóval Satori még írhattál volna sokkal kevésbé "becsomagolt" kritikát is.

A film nézése közben azon gondolkoztam, hogy majd újranézem a Mátrixot és a Missziót...

Endrosz 2010.01.27. 16:36:05

"Ennyit Cameron naivitásáról. Ki van itt minden találva kíméletlenül, a nép pedig beszop mindent."

(nem endikének szól, úgy általában)

Jelenleg a világ négy legnagyobb bevételű filmje közül kettőt Cameron jegyez (a másik a Titanic). Nem hiszem, hogy erről a trónról egyhamar letaszítaná valaki. Hogy a fenébe lehet ennek tudatában NEM jól bevált receptekre, gombnyomogatós-érzelem-csapolásra, könnyen-emészthető-gyorsan-felszívódó-ideológiára, színes-animált-vizuális-bénításra alapozó filmet várni?!? Persze, hogy olyan, amilyen, azért népszerű. ;)

"A film nézése közben azon gondolkoztam, hogy majd újranézem a Mátrixot és a Missziót... "

Na igen, a Missziót nem lehet elégszer megnézni. :)

Én egyébként nem láttam az Avatárt, megnéztem az előzetest, és nem izgatott fel. Ebben biztosan benne van az is, hogy én régóta ismerem a számgépes grafika fejlődését, sok játékkal játszottam a C64 korszak óta. Nekem más, korábbi élmények nyújtottak letaglózó, szemkápráztató élményt; aztán ezt is feldolgozza az ember, és továbblép. :)

lenoardo999 2010.01.30. 08:03:25

Kicsit csodálkozom, hogy itt nem említette meg senki: de számomra a tengerészgyalogos Na’vivá válása, egyre erősödő ráeszmélése a na’viságra, azonosulása, együttérzése, a ki nem mondott, de nyilvánvaló „nem e világból való vagyok”, de tényleg két természet egy személyben, meghalása és feltámadása EWA segítségével - hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsem: együtt túl sok, hogy ne ugorjanak be a posztban említetteken túl) bibliai (de újszövetségi) párhuzamok és valamiféle ki nem bontott (szerintem szándékosan, hogy ne keltsen indulatokat) Krisztus-értelmezés. (Már csak azért is, mert egyébként közismertek az ilyesféle teóriák (Krisztus valójában földönkívüli, tettei, csodái, feltámadása így immanens módon is könnyedén magyarázhatók).

Satori 2010.01.31. 11:33:26

@pacsy: "Nem kell hittanórát számon kérni rajta! Satori barátom kicsit egyoldalú"

Olyan jó, hogy itt vagy nekünk Te, aki minden egyoldalúságra rámutatsz!! ;-) Fő az egyensúlyérzék! - és a magabiztosság... Nem készülsz véletlenül misszióba? Ezzel a stílussal sikereket jósolok! :(

pacsy 2010.01.31. 12:13:40

Hello Satori, na mi van, csetelünk?

Nyugi-nyugi, nincsen semmi baj! Nem kell ugrani minden apróságra. Nem-egyetérteni meg szabad! Ha nem bírod a feszültséget, írj az asztalfiókodnak...

telihold83 2010.01.31. 14:41:58

@kis_csirke:

(Már rég elmúlt az idő, amikor pusztán legfőbb példaképem volt Jézus, nem is vágyom erre. Remélem, hogy most ő az életem társa és "keveredik" velem.)

Ha valóban így lenne akkor nem ez lett volna az utolsó szavad ahhoz akivel vitába szálltál! Engedd meg, hogy kicsit kételkedjem a magaslataid láttán...

kis_csirke 2010.01.31. 14:52:15

@telihold83: nem vitatom el a jogodat, kételkedj nyugodtan.

kis_csirke 2010.01.31. 14:56:13

@telihold83: nem vitatom el a jogodat, kételkedj.

kis_csirke 2010.01.31. 14:57:46

@kis_csirke: egyszer akartam küldeni csak, bocsi.

türkiz 2010.01.31. 15:01:03

@Satori: Jogos! (Még engem is szíven ütött... gondolom, mennyire téged!)
Csak idéznék neked valakit vigaszul, biztos magára ismer: "Úgy érzem, ez méltatlan hang...a blog etikája és kialakult gyakorlata érdekében - kérem, hogy ne minősítsétek egymást!". :)

telihold83 2010.01.31. 18:10:37

@Hitetlen?:

Egyetértek, ez tényleg elsősorban üzlet és méghozzá hatalmas! A környezetemben főleg azok a megkereszteltek rajonganak érte akik egyáltalán nem ismerik és élik a saját hitüket, nem is kíváncsiak Jézusra, a templomba évente egyszer elmennek ha elmennek. Viszont a nagy űrt amit az igaz hit mellőzése okoz a lelkükben állandóan be kell tölteniük valami vallási moslékszerűséggel. Erre tökéletes ez a fajta "ezoterikus miszticizmus".
És annyit szeretnék még mondani, hogy nem tartalak "keresztény-gettóépítőnek". Pál apostol is egyértelműen beszélt ebben a tekintetben. Nem lehet kicsit ide is tartozni, meg kicsit oda is, kicsit ide is mondogatni meg kicsit oda is, mert éppen a sátán munkatársait lehet felismerni erről.

telihold83 2010.01.31. 18:41:16

@kis_csirke:

Köszönöm, hogy megengeded....

Kajla 2010.02.01. 06:55:30

@telihold83: "Nem lehet kicsit ide is tartozni, meg kicsit oda is, kicsit ide is mondogatni meg kicsit oda is"

Mit értesz ezen? Hogyan vonatkozik ez az erről a filmről alkotott véleményekre?

kis_csirke 2010.02.01. 07:28:40

(@Satori: DDDD :-)))))

Gyertek ki inkább havat lapátolni, tegnap este 50 percig ástam, hogy vissza tudjam rakni az autót az udvarra.)

türkiz 2010.02.01. 11:07:11

@kis_csirke: Szegény! Itt is van, aki havat lapátol, de az nem én vagyok :) :) :) Gyönyörködöm a porcukor-világban, főleg, hogy a hó miatt erre felé ma nem volt tanítás... :)

telihold83 2010.02.05. 16:30:13

@Kajla: Nem tudom elképzelni, hogy a hitét komolyan vevő ember nagy érdeklődést mutasson egy ilyen film iránt. Kicsit csalódott vagyok....
Nekem is lenne egy kérdésem:
"'Krisztus legendákat' sem hisszük el..." ezt hogy kell érteni?

Kajla 2010.02.05. 19:30:18

@telihold83: Szerintem ennek a hithez kevés köze van. Ez is egy ’mese’, amin egy hívő, vagy hitetlen egyaránt szórakozhat vagy bosszankodhat, nem hiszem, hogy ez hit kérdése lenne. A Krisztus legendák Zelma Lagerlof bájos történeteire utalt, amiket sokat olvastam a gyerekeimnek, bár nyilvánvaló, hogy ahogy a cím is mutatja, nincs valóságtartalmuk. Mégis, az emberek Jézusról alkotott hitét szépen bemutatja.

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.06. 10:51:16

Jó hír az Avatar rajongók népes magyar táborának a határon innen és túl! Elkészült végre a film magyar nyelven beszélő változata magyar nyelvű felirattal nagyothallók részére. Ezzel végre sikerül megállítani a Hollywood filmeseinek nyomulását! Ezt minden magyarnak látnia kell a Kárpát medencében! Ingyenes letöltés, licencdíj és egyéb járulékos költségek nélkül! (Egyenlőre még csak a film előzetését sikerült megkaparítanunk, de hamarosan jön a teljes változat!)
A történet röviden:
Vona Gábor az US Navy veteránja, aki mellesleg tolókocsiba kényszerült beteg, a gyógyulás reményében elvállalja, hogy a manhattani zsidó karvajtöke katonájaként a navik bolygójára/Magyarországra menjen, és ott beépülve a hupikék törpikék/magyarok közé, segítse ezt a bonyolult hadműveletet. Terve sikerül is: a navik/bennszülöttek bizalmába férkőzve hamarosan pártvezér lesz, sikerül elaltatni az őslakósok éberségét, amikor váratlan fordulat történik: beleszeret egy hazafias érzésű leányzóba, és átáll az ő oldalukra, majd pedig boldogan élnek, míg meg nem halnak…
Siess, még ma nézd meg, mert a 20th Century Fox keze messzire elér, és lehet, hogy holnapra már levetetik youtube oldalairól!
www.youtube.com/watch?v=ONByeFA9V-4
Utóírat
A legjobb hozzászólások:
Nagyon ott van, ez tényleg odabasz! Győzzön a JOBBIK! Amúgy is kedvencem a film, meg igazi Vona fan vagyok, úgyhogy telitalálat!
En is felismertem Magyarorszagot es az Izreali megszallokat amikor lattam ezt a filmet :D

Kajla 2010.02.06. 13:45:45

@izrael miszteriuma: Én azt hiszem, hogy nem sok hozadéka van ezek terjesztésének. Még akkor sem, ha elrettentésnek szánod.

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.06. 14:20:48

@Kajla:
először azt hittem én is, hogy ez egy paródia, de nem, véresen komoly...
Döntsd el, melyik oldalon állsz!
Avatar előzetes Jobbik módra - videó
barikad.hu/node/46240

Kajla 2010.02.06. 15:29:43

@izrael miszteriuma: Sajnos félek, hogy nem értesz, vagy én értelek félre téged. Egy hasonlattal tudnék élni: egy pornográf írást háromféleképpen is kezelhetsz:

1. Nem törődsz vele, magadban bosszankodsz.
2. Ország világ elé tárod (pontosan idézed, rámutatsz), hogy mindenki lássa, milyen borzasztó dolgok vannak.
3. Írsz róla, de a pontos idézést mellőződ, mert az környezetszennyezés lenne.

Mind a 3 mellett lehet érvelni, nem vitatom. Az én megjegyzésem arról szólt, hogy az 1 hozadéka lehet jobb, mint a 2-é.

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.06. 15:43:49

@Kajla:
Elfogadom az aggodalmadat, én is egy napot gondolkodtam rajta, és lehet, hogy helyesebb lett volna, ha nem beszélünk róla, mivel ezzel akaratlanul is reklámozzuk a jelenséget. Mentségemre legyen mondva, csak azért mertem belevágni, mert meg vagyok róla győzödve, hogy az itteni bloggerek felnőtt, érett gondolkodású emberek, akikre nem lehet káros hatással egy ilyen butácska kampányfilm, hanem legfeljebb egy jót nevetnek rajta. Ezt az általam itt eltöltött közel egy év pozitív tapasztalatai alapján merem állítani!

YganA 2010.02.06. 16:06:21

Kedves @izrael miszteriuma: magam részéről is @Kajla véleményével értek egyet: helyesnek tartanám, ha ebben a blogban semmiféle kampány-témát nem boncolgatnánk.

Így érezném magam továbbra is jól itt.

Szeretettel

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.06. 16:22:10

@YganA:
Bevallom, elfeledkeztem arról a régi bölcsességről, miszerint:
1. étkezés közben nem szabad megjegyzéseket tenni a kaja minőségére vonatkozólag
2. az étkezés közbeni beszélgetés témája lehetőség szerint valamilyen magasztos téma legyen, ami mindnyájunk lelki épülését szolgálja.
:-)

telihold83 2010.02.06. 16:45:25

@Kajla:
Köszönöm a segítséget:-), az ember nem olvashat el mindent. A filmmel kapcsolatosan: nem fogunk egyetérteni, de ez nem baj:-). Én úgy gondolom, hogy ez egyáltalán nem olyan ártatlan és ártalmatlan dolog mint gondolod.

Kajla 2010.02.06. 17:08:40

@telihold83: Igen, akkor ebben nem értünk egyet, valóban én nem látom veszélyesnek, és csak zárójelben mondom, hogy a film veszély ide vagy oda - nem tetszett. A Krisztus legándák talán neked is tetszenének, ha van időd javaslom (legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1199)

telihold83 2010.02.08. 09:32:34

@Kajla: Köszönöm szépen nagyon kedves vagy:-), a rövid ismertető tényleg kedvet csinált, még az időt kell hozzá kisakkozni..

Tgr 2010.02.08. 10:36:47

"Erre mondja eztán Izmael, a gorilla, hogy a vadász-gyűjtögetők egymillió évig fennmaradtak, míg a földműves társadalmak tízezer év alatt tönkretenni látszanak a bolygó bioszféréját"

Egy darab szikla az űrben meg százmilliárd évig is fennmarad, akkor az még sokkal felsőbbrendűbb? A fejlődés mindig instabilabb, mint a sztázis, de attól még nem lesz rosszabb. (Keresztényeknek: miért volt szükség az egész isteni tervre a bűnbeeséssel/megváltással, ha vegetálhatott volna az ember örökké az édenkertben is?)

Nem mintha a "természetellenes" emberiség meg a "természetes" minden egyéb szembeállítása megállná a helyét: egyrészt az élőlények jól láthatóan addig szaporodnak, amíg be nem töltik a rendelkezésre álló helyet, és az ember is csak ezt teszi (csak éppen a legtöbb más faj nagyon régóta van már itt, ezért elérte a korlátait, és kialakult valamiféle egyensúlyi helyzet, de ha ezt megbolygatod, pl. vándorpatkányokat viszel Új-Zélandra, akkor azok határozottan elvevő módon fognak viselkedni). Másrészt a legnagyobb fajkihalásokat eddig közel sem az ember okozta, hanem pl. az első fotoszintetizáló kékbaktériumok, amik az addigi redukáló légkört oxidálóra változtatták, ami szinte a teljes kortárs élővilágot kiirtotta (és mellesleg lehetővé tette a sokkal nagyobb energiaigényű magasabbrendű élőlények kialakulását).

zhal 2010.02.09. 11:39:06

"léteznek olyan szabad lények, akik nem éltek vissza szabadságukkal mások rovására, akiknek életéből tehát teljes egészében hiányzik a bűn"

Az, hogy keresztény értékrend szerint (sem) kellett volna erőszakkal beavatkozni a természetes életmódjukba szerintem nem azt jelenti, hogy "teljes egészében hiányzik a bűn" az őslakosok életéből. Miért ne lett volna bennük is féltékenység, törzsek közötti torzsalkodás, akármi. Felületes feltételezésnek látszik, hisz ha dokumentumfilm lenne, akkor sem tudná a teljes képet bemutatni, ez meg ugye mese. Mégha tartalmas tanmese is, specifikus mondanivalóval. Mellé vetíteni egy teológiai kérdést, amiről ez itt nem szól, tán nem érdemes, erre épülve kritizálni, meg pláne nem. Szerintem. Béke. :)

Hitetlen? 2010.02.12. 18:28:23

Üdv! Mindenkinek!
Megnéztem!
Jellemzés: Unalom
Persze az amerikai tengerész gyalogos menti meg az emberektől a népet és vezetővé is választják.
Mondani valója gyakorlatilag nincs és mesének sem mondanám.
James Cameron legunalmasabb és csapni való filmét láthatjuk.
Egy pozitívumot találtam!
A jelenlegi amerikai társadalom erkölcsi értékrendjét és jövőjét láthattam össze sűrítve kettő és fél órába.

cserenkov 2010.02.12. 20:57:42

Egy szempontra szeretném felhívni a figyelmet. A számítógép, az internet megjelenésével egy legújabbkori információs forradalomnak vagyunk szemlélői.
Manapság 14 éves gyerekek töltenek le filmeket (és zenéket) magyar felirattal - a hivatalos bemutató előtt - , ebből követekezik, hogy a jövőben senki nem lesz kíváncsi a moziélményre(na erre már ma sem sokan kíváncsiak) valamint a DVD kiadásokra. A net úgy gyalogolt keresztül a film és zeneiparon, mint Guttenberg a kódexeken. Nem lesz miből finanszírozni a filmeket. Eltűnhet a sűlyesztőben. A film pedig jó dolog!
Lehet, hogy a 3D menti meg a mozit.

Satori 2010.02.13. 12:39:09

@cserenkov: "A net úgy gyalogolt keresztül a film és zeneiparon, mint Guttenberg a kódexeken."

Video killed the radio star - :-)
www.youtube.com/watch?v=Iwuy4hHO3YQ

Vagy inkább, üdítésképpen, egy kis kontemplatív zene kontemplatív lelkeknek: www.youtube.com/watch?v=I9GuFiAAo7w&feature=PlayList&p=822EE927441BDED7&playnext=1&playnext_from=PL&index=15

amancich 2010.02.20. 21:51:55

Egy faj átültetésének legnagyobb szabású kísérlete az újabb korban az észak-amerikai kontinens túlnyomóan germán lakossággal való betelepítése volt. Mivel a klimatikus viszo­nyok eléggé különbözőek, azért az eredeti faj típusán mindenféle változás volt várható. Az indián vérrel való keveredés elenyészően csekély, úgyhogy nem játszik szerepet. Boas[5] úgy véli, sikerült kimutatnia, hogy a bevándorlóknak talán már a második generációjánál anatómiai változások jelentkeznek, főként a koponyaméreteikben. Mindenesetre a bevándor­lónál kialakul a jenki-típus, amely annyira hasonlít az indiánhoz, hogy amikor a közép-nyugaton való tartózkodásom alkalmával egy gyárból kitóduló több száz munkás elvonult előttem, kísérőmhöz a következő megjegyzést intéztem: sohasem gondoltam volna, hogy az indián vérnek ilyen magas bennük a százalékaránya. Ő nevetve válaszolt, bármibe hajlandó fogadni, hogy ebben a nagy tömegben, ebben a sok-sok emberben együttvéve egyetlen csepp indián vér sem folyik. Ez sok évvel ezelőtt történt, amikor még sejtelmem sem volt az amerikai lakosság érdekes elindiánosodásáról.

Ennek a rejtélynek csak akkor jöttem nyitjára, amikor nagyon sok amerikait kellett analízissel kezelnem. Ekkor ugyanis az európaiakkal szemben figyelemre méltó különbségek adódtak.

Először is feltűnt a négerek nagy befolyása, természetesen pszichológiai befolyása, vérkeveredés nélkül. Az amerikai ember emocionális megnyilatkozását, elsősorban nevetését, legjobban az amerikai lapok képes mellékletein lehet tanulmányozni; az utánozhatatlan Roose­velt nevetés ősformájában az amerikai négernél lelhető fel. A viszonylag laza ízülettel való sajátságos járás, vagy a himbálózó csípő, ami az amerikai nőknél oly gyakran tapasztal­ható, a négerektől származik. Az amerikai zene legfőbb ösztönzését a négerektől kapta, ugyanígy a tánc is. A vallásos érzés megnyilatkozósai, a revival meetingek [újjászületési összejövetelek], a holy rollers ["szent hempergők"] és egyéb abnormitások erősen néger befolyás alatt állnak, és a híres amerikai naivitás mind kedves formájában, mind az inkább kellemetlen megnyilatkozási módjában könnyen összehasonlítható a négerek gyerekességével. Az átlagosan rendkívül élénk temperamentum, ami nemcsak a baseball-mérkőzések alkal­mával mutatkozik meg, hanem egészen feltűnően a szokatlan nyelvi expresszivitásban, amire a legékesebb példa a szüntelen és végtelen fecsegésáradat az amerikai újságokban, ami aligha származik germán elődöktől, sokkal inkább egy néger falu chatteringjéhez [karattyolásához] hasonlít. Az intimitásnak csaknem teljes hiánya és a mindent elnyelő tömeges társadalmi élet a nyitott kunyhókban zajló primitív életre emlékeztet, a törzs összes tagjának teljes identitá­sával. Az volt a benyomásom, mintha minden amerikai házban valamennyi ajtó mindig nyitva állna, mint ahogyan az amerikai vidéki városkákban kerítés sem található. Úgy tűnik, mintha minden utca lenne. Természetesen nehéz részleteiben eldönteni, hogy mit kell a négerekkel való szimbiózis rovására írnunk, és mi tulajdonítható annak a körülménynek, hogy Amerika, szűz talajon, még mindig pioneering nation [pionír nemzet]. Ám nagyjából és egészben véve félre nem ismerhető a négerek jelentős befolyása az általános népi karakterre.

A primitivitásnak ez a fertőző volta ugyanilyen jól megfigyelhető más országokban is, azonban nem ilyen mértékben és nem ebben a formában. Afrikában például a fehér ember elenyésző kisebbségben van, és ezért a legszigorúbb társadalmi formák betartására kényszerül a négerekkel kapcsolatban, hogy az úgynevezett going black ellen védekezzen. Ha a primitív befolyásnak nem tud ellenállni, már el is veszett. Amerikában azonban a négerség, kisebb arányszáma miatt, nem degeneráló, hanem olyan sajátságos hatást fejt ki, amit nagyjában és egészben véve egyáltalán nem nevezhetünk kedvezőtlennek - feltéve, ha nem szenvedünk éppenséggel jazzfóbiában.

A különös mármost az, hogy az indián jellegből keveset vagy éppen semmit sem veszünk észre. Az előbb említett fiziognómiai hasonlóságok egyáltalán nem Afrika felé mutatnak, hanem jellegzetesen amerikaiak. Ezek szerint a test Amerikára, a lélek pedig Afrikára reagálna? Erre a kérdésre úgy kell válaszolnom, hogy csak a modorukat befolyásolták a négerek; az pedig, hogy miként alakult a lelkük, még külön vizsgálat tárgya.

Természetes, hogy amerikai pácienseim álmaiban a néger - mint személyiségük csökkent értékű felének kifejezője - nem csekély szerepet játszik. Hasonló esetben az európai ember csavargóról vagy az alacsonyabb néprétegek más elemeiről álmodna. De a legeslegtöbb álom, és különösen az analitikus kezelés kezdetén fellépő álmok, meglehetősen felületesek. Csak messzemenő és mélyreható analízisek során bukkanunk olyan szimbólumokra, amelyek indiánokkal állnak vonatkozásban. A tudattalannak a progresszív tendenciája, más szavakkal a hősmotívum, az indiánt választja szimbólumául. Így az Egyesült Államok bizonyos érmeire indiánfejet verettek, ami a korábban annyira gyűlölt, most pedig közömbös indián megbecsülését jelenti. Egyben ez annak az előbb említett ténynek a kifejeződése, hogy az amerikai hősmotívum az indiánt választotta eszményi alakjául. Bizonyára egyetlenegy amerikai kormánynak sem jutna eszébe, hogy Cetewayónak vagy valamelyik másik néger hősnek a fejét vésesse ércpénzeire. Monarchikus államok szívesen látják királyuk képét érméiken, demokratikus államok pedig eszményeik másféle szimbólumát tartják ideálisnak. Egy ilyen amerikai hősfantázia részletes példáját a Wandlungen und Symbole der Libido (A libidó változásai és szimbólumai) című könyvemben közöltem. Ehhez tucatjával sorolhatnék még hasonló példákat.

A hős mindig a legnagyobb vagy legerőteljesebb törekvést testesíti meg, vagy pedig azt, amivé ez a törekvés válhat, és ezért egyúttal azt is, amit leginkább szeretnénk megvalósítani. Ezért mindig nagyon fontos, hogy a hősmotívumot milyen fantázia kíséri. Az amerikaiak hősfantáziáiban az indián karakter játssza a főszerepet Az amerikai sportfelfogás messze maga mögött hagyta az európai kedélyességet. Egyedül az indián beavatási szertartások vehetik fel a versenyt a hajlíthatatlanul szigorú amerikai tréning kíméletlenségével és kegyetlenségével Ezért bámulatra méltó az amerikai sportnak a teljesítménye. Mindabban, amit az amerikai valóban akar, kiütközik az indián: a kitűzött célra való rendkívüli koncentrációban, a hajsza szívósságában, a legnagyobb nehézségek rendületlen elviselésében az indiánok összes legendás erényei teljes mértékben érvényesülnek. [Vö. Jung: Jung Negroid and Indian Behaviour.]

A hősmotívumnak nemcsak az élethez való általános beállítottsághoz, hanem a vallási problémához is köze van. Egy abszolút beállítottság mindig vallási beállítottság, és bárhol válik is egy ember függetlenné, ott megjelenik a vallása is.

Amerikai pácienseimnél azt találtam, hogy a hős fantáziaalakja az indián vallás ismertető jegyével is rendelkezik. Az indián vallási formák legfontosabb alakja a sámán, a doktor és a szellemidéző. Ezen a téren az első és Európa számára is fontossá vált amerikai lelemény a spiritizmus volt, a második a Christian Science [1866-ban alapított és imával gyógyító tevékenységet kifejező keresztény szekta, illetve ennek tanítása] és a Mental Healing [szuggesztiós gyógykezelés] egyéb formái. A Christian Science ráolvasási rituálé: a betegség­démonokat száműzik, az engedetlen testre "ráénekelnek", és magas kulturális nívónak megfelelő keresztény vallási varázslattal való gyógyításra használják. A szellemi tartalom sivársága elképesztő, mégis a Christian Science-nek eleven, határozottan életerős gyökerei vannak, és létrehozza azokat a csodákat, amelyeket a hivatalos egyházakban hiába is keresnénk

Nincs a földön még egy ország, ahol a jelszó, a slogannek nevezett varázsformula átütőbb hatóerővel rendelkeznék, mint Amerikában. Az európai csak nevet rajta, azonban megfeledkezik arról, hogy a szó varázserejébe vetett hit nemcsak hegyeket mozdít el. Hiszen Krisztus maga is ige volt, az IGE. Ez a pszichológia idegenné vált számunkra, az amerikaiakban azonban még elevenen él. Ezért nem tudhatjuk, hogy egyszer még mit tesz Amerika.

Az amerikai ennek megfelelően különös látványt nyújt számunkra: európai ember egy néger modorával és egy indián lelkületével. Osztozik az idegen területek kizsákmányolóinak sorsában: egyes ausztráliai törzsek állítják, hogy az ember semmiféle idegen földet nem bitorolhat, mert ott idegen ősök szellemei élnek, és így az újszülöttekben idegen ősök szellemei öltenek testet. Ebben sok pszichológiai igazság rejlik. Az idegen föld asszimilálja a hódítóit. De - eltérően a közép- és délamerikai latin hódítóktól - az észak-amerikaiak, ha a legpuritánabb szigorral is, de fenntartották az európai nívót; azt azonban már nem tudták megakadályozni, hogy indián ellenfeleik lelkeivel ne hasonuljanak. A szűz föld mindenütt azon mesterkedik, hogy a hódítónak legalább a tudattalanját a bennszülött lakosság színvonalára süllyessze le. Ezért az amerikai emberben tudatos és tudattalan között akkora távolság tátong, amilyen az európaiakban nem található: éles feszültség uralkodik a tudatos magas kultúra és a tudattalan átmenet nélküli primitivitása között. Ez a feszültség azonban potenciális pszichikus energiát jelent, ami az amerikainak korlátlan vállalkozó szellemet és egyenesen irigylésre méltó lelkesültséget kölcsönöz, ami Európában ismeretlen. Éppen azzal a ténnyel, hogy őseink szellemeinek még birtokában vagyunk, azaz hogy számunkra mindent a történelem hozott létre, tudattalanunkkal ugyan kontaktusban vagyunk, de éppen e kontaktus révén egyben foglyok is vagyunk, és történelmi determináltságunkban annyira elfogultak, hogy a legnagyobb katasztrófák szükségesek ahhoz, hogy megembereljük magunkat, hogy például politikai vonatkozásban többé ne úgy viselkedjünk, mint ötszáz évvel ezelőtt. A tudattalannal való kontaktus földünkhöz bilincsel és rendkívül nehézkes mozgásúvá tesz bennünket, ami a haladó jelleg és minden egyéb kívánatos mozgékonyság tekintetében nem éppen előny. Ám nem szeretnék túl sok rosszat mondani a mi jó anyaföldünkhöz való viszonyunkról. Plurimi pertransibunt [legtöbben átutazunk csupán], aki azonban hű marad a földhöz, az maradandó. Az eltávolodás a tudattalan­tól és ezzel a történeti meghatározott­ságtól, egyértelmű a gyökértelenséggel. Ez a veszély fenyegeti azt, aki idegen földet hódít meg, de magát az egyént is, ha valamilyen "-izmus" előidézte egyoldalúság következtében elveszíti az összefüggést lényének sötét, anyai, földszerű ősokával.

/ C. G. Jung
FÖLD ÉS LÉLEK*/

níííííííííííííííííícse 2010.03.01. 01:12:04

Nem rossz ez, de szerintem ez "csak" egy MESE. És mint olyan, nem az lényeg, hogy ilyen létezik-e, létezhet-e, hogy ez a film mennyire valóságos, a lényeg az, ha LÉTEZNE ilyen társadalom, akkor a pénzéhes ember pontosan ilyen flegmán ki tudná irtani...ez egy mese, egy tipikus mese, a lényege, hogy szórakoztasson és legyen tanulsága. szerintem. És úgy gondolom, hogy mindkét kirtikériumnak megfelel...

és igen, az már megint más kérdés, hogy a mese gyerekeknek szokott szólni, de szerintem butaság az, hogy csak a gyerekeknek szólhat a mese. Ugyanúgy tudja egy felnőtt ember is élvezni, lehet rá ugyanakkora hatással is.
Bárgyú kicsit a sztori, nyilván, de az, hogy ne legyen bárgyú, nem feltétele a mesének.

illetve lehet, hogy ez a lekoptatott, egyszerű mese igenis nagyon aktuális a felnőtteknek is ; "ne azzal fejlődjünk, hogy minnél nagyobb materiális jólétet harácsolunk össze, hanem jellemünk ápolásával, a szellemi élet legyen fontos, ne az ipod" - és akkor ilyen egy egyszerű tanulság egy meséből, ami azért fontos dolog nem ?
szóval egy szó, mint száz, érdekes volt megismerkedni ezzel a meglátással, de szerintem fölösleges volt ezt a kritikát ilyen alapokra helyezni, hiszen ez egy mese, és annak igazán remek...

Arról nem is beszélve, hogy ez a 3d-s technológia a filmművészet egy fontos fordulópontja valószínűleg, mert kaptunk általa egy, az eddiginél sokkal kifinomultabb ecsetet. Amit eza film igen jól prezentál.

álomfejtő 2010.03.01. 09:50:48

ADMIN, nincs most mondanivalóm, de olvasni azért szeretnék.

cserenkov 2010.03.01. 10:12:04

@amancich:
Te! Ez hosszabb, mint a post. Ha mindenki ennyit írna, akkor garantáltan elmenekülnek innen az olvasók.
foglald össze, az menő!

fraki 2010.03.15. 21:18:03

Kedves szerzetes úr,

"Attól tartok, ez még mindig ugyanaz a cowboy-mentalitás, amitől úgy szenved a világ – máig is."

János vitézt ne tessék olvasni, more risk, more gain.

jabbok 2010.03.16. 13:12:14

@felician : Ez az "elvevők" és "meghagyók", pontosabban a primitív társadalmak idealizálása nagyon leegyszerűsített.

Illuzórikus.

Nekem ebben a témában a Black robe - a Fekete köpeny - című film sokkal átgondoltabbnak tűnik. A megtérítendő indián törzsek értékei, sokszor keresztényeket megszégyenítő keresztényi értékei mellett reálisan bemutatja a korlátaikat is.

Alig hiszem, hogy a naív, primitív, természettel összhangban élő, törzsi népek között - A VALÓSÁGBAN - kevesebb vagy ritkább volna a brutális kegyetlenség, vagy az önzés (esetleg a minálunk ismerttől eltérő formákban).

A bűn sokkal rettenetesebb és egyetemesebb valóság, mint az Avatar-szerű naív amerikai mesék sugallják. És megszabadulni tőle is sokkal bonyolultabb.

És ami a fő: sokkal személyesebb, személyre szabottabb. Nem lehet egy társadalmi össz-nekibuzdulással, közfelismeréssel megtenni.

Nictuku 2010.05.19. 13:18:47

Kedves itt megfordulók!
Leegyszerűsíteném ezt az Avatar kérdést,mégpedig olymódon,hogy a film nem egyéb,mint a kizsákmányoló világgal (főként északAmerika) teljességgel azonosult történetíró,aki éppenséggel marhanagy lelkiismeretfurdalást érez az Indiánok kiirtása,földjeik elvétele miatt. Vagy csak nekem tűnt fel az indián vonal a filmben? Gyűjtögető,meghagyó ,elvevő .....nem hinném hogy ez a lényeg,ez csupán egy idealizált természetkapcsolat álma plussz az indiánkultúra siratása. :o)