Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Ne skatulyázzatok, hogy titeket se skatulyázzanak! - Mt 7,1 szabadon

2010.03.02. 11:02 homo secuiens secuiens

Nagyon nagy fába vágom a fejszémet, de csak belevágom. Mindig is foglalkoztatott a kérdés – és jól tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül –, hogy mindent meg kell határozni, pontosan körülírni, akár embereket is jellemezni kell és meghatározni a helyüket, szóval valamiféle skatulya kell, hogy mozogni tudjunk a világban. Kell???

Az enneagramról beszélgettünk többször is az elmúlt héten, és ez hozta bennem ismét elő a kérdést. Az enneagram egy ősi tipológia, amelyet nemrégiben újra felfrissítettek és kilenc személyiségtípust határoz meg, nagyon dinamikus rendszer, de az adott személytől függ, hogy segítségként veszi magára vagy skatulyaként. De nem az enneagramról, hanem a skatulyáról szeretnék írni, mert az jelen van a hétköznapi életünkben. Már gyerekkorunkban hallottuk, hogy „ne légy olyan kétbalkezes!”. Ami magyarul annyit jelent, hogy ne légy ügyetlen. Tehát a bal kezünk ügyetlen. Már a név megkülönböztető, ugyanis van jobb kéz a balnál! És ha ballábbal keltél, ugyanez a helyzet. (az én ágyam különben úgy van, hogy mindig jobbal keljek, amúgy meg nem hiszek a skatulyában, de csak így fér el az ágyam – mázlista vagyok :))

Aztán a legelvetemültebb skatulya, amikor emberek bedobozolására kerül sor, és itt nem arra gondolok, hogy egy pszichológiai rendszer alapján kiderül, hogy a szangvinikus alaptulajdonságai illenek rám, ez is lehet bedobozolás, ha nem tudom szabadon kezelni. Sokkal inkább arra gondolok, ahogy egymást különböző tulajdonságok, megnyilvánulások alapján beskatulyázzuk! Félreértés ne essék, nemcsak a rossz skatulyákra gondolok, a jókra is! Pl. gyerekkoromban mindig azt mondták mindenkinek a szüleim, hogy jó fiú vagyok, jól tanulok, mindent jól-jól-jól, (na jó, nem volt teljesen alaptalan a kijelentés), de az életemre úgy hatott, hogy ha valamit rosszul teszek, utálom magam, persze ma már nem annyira, mint tegnap! Magyarul: a teljesítmény kénye szerez meg magának:)! De amint láttátok, rossz és jó skatulyákról írtam, tehát a skatulyákat is beskatulyáztam.... Ajaj! Lehet egyáltalán nem skatulyázni??? De ha egyáltalán nem akarok skatulyázni, akkor azt jelenti, hogy tisztán akarok látni, vagyis: tudni akarom, van skatulya vagy nincs skatulya...

És itt rejlik szerintem a skatulyázás oka. Mert a skatulya segít abban, hogy kontroll alatt tarthassam a helyzetet. Vagyis: amit meg tudok határozni, azt ismerem, azt kezelni tudom, de ha nem is, legalább tudom, hogy mi az. Kell-e tőle félni vagy sem, meglephet-e vagy sem! És onnantól, hogy meghatározok tárgyakat, helyzeteket, személyeket, onnantól számomra az illető tárgy, helyzet vagy személy annak a skatulyának a lakója, és igen nehéz onnan kikerülnie, ha jól leragasztom a skatulyát! De akkor mi legyen? Engedjük el a skatulyát? Vagy csak finoman ragasszuk le, hogy azért átmeneti biztonságunk legyen? Vagy nyitott skatulyákkal éljünk? Vagy nem is kell skatulya?

És arról nem is írtam, amikor első látásra skatulyázunk...
 

42 komment

Címkék: skatulya enneagram

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr821798204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

f365414 2010.03.02. 15:42:45

két féle ember van: aki skatulyázik meg aki nem.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.02. 17:46:26

Hogy is van az? Ki az előítéletes? Aki meleg vízre vágyva a piros szelepet tekeri...

zzzsuzsa 2010.03.02. 23:23:48

A skatulyázásról: Akkor van nagy gáz, ha egy gyereket beskatulyázza a tanára, vagy óvónénije, vagy akár a csoporttársa, mert számára akkor már minden út le van zárva. Szóval ez a kiszolgáltatottság az, ami döbbenetes egy ilyen helyzetben. És ilyenkor kell egy jól működő szülő, aki finoman képes reagálni a dolgokra és ezzel, megnyitni az utakat a gyereke számára.

Kajla 2010.03.03. 05:28:03

@zzzsuzsa: ... de ha a szülő skatulyáz, az még veszélyesebb. És lehet ez az irreális elvárás is.

Kajla 2010.03.03. 06:25:04

@zzzsuzsa: iskolát lehet váltani, családot nem.

azallamenvagyok 2010.03.03. 08:26:23

a skatulya segítség: nyelvi eszköztárunk szegényes ahhoz (és dinamikusan változó, térben és időben is), hogy összetett leírást tudjunk adni bármiről is, erre jönnek a skatulyák. egy nyelvi kényelmi igényt elégítenek ki. a liberalizmus pedig pont azzal veti el a káosz magvait, hogy mindenáron ellenzi a "megbélyegzést", skatulyázást, persze ők is a maguk nyelvi kényelmével, skatulyázásával (rasszista, hülye konzervatív, a katolikus egyházról alkotott véleményeket felejtsük is el) teszik mindezt.

a titok a skatulya nyitva hagyása: attól, hogy valamit definiálok, sztereotipizálok valamilyennek, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy ez változzon. és ezt feltételezni kell(ene) mások skatulyázása kapcsán is...

visszatérve: túl sok figyelmet kap a téma, pedig egyszerű önkifejezés és nyelvhasználat, nem várhatjuk el az emberektől, hogy minden mondatuk előtt az abban használt szavakat (gyűjtőkifejezéseket) pontos mentegetőzéssel körítve definiálják.

van is egy mondás, hogy akinek nem inge...

azallamenvagyok 2010.03.03. 08:28:28

@f365414: háromféle ember van: aki tud számolni, és aki nem.

:)

homo secuiens secuiens 2010.03.03. 09:11:07

Szándékosan mostam össze a skatulyázást és a címkézést. Ha jól értem, akkor az a nyitott skatulya, ha a címkéből nem készítünk skatulyát? Jól van na, én is tudom, hogy kicsit szőrszálhasogatóan hangzik, de a hétköznapokban igen nagy károkat tud okozni kapcsolatokban és lelkekben az ítélet, előítélet, a skatulya...

azallamenvagyok 2010.03.03. 09:11:55

szóval nem a skatulya a gond, hanem az emberhez való negatív hozzáállás, a skatulya rossz felhasználása...

azallamenvagyok 2010.03.03. 09:13:44

@homo secuiens secuiens: tényleg szőrszálhasogatóan hangzik:)

(gondolkodik)

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.03. 09:36:43

@azallamenvagyok: 10 féle van, mert van, aki ismeri a kettes számrendszert, és van aki nem...

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.03. 09:41:44

@homo secuiens secuiens: Szerintem az ítélet veszélyesebb, mint az előítélet. Az előítélet - a megismerő tevékenység feltételeként - emberi- és nélkülözhetetlen, az - embertársainkra egyenként vagy csoportosan kimondott, következményekkel bíró ítélet viszont isteni tulajdonság, érzés, pontosabban az ítélő ember megvalósítja ama gyümölcs-hosztesz 'kígyó' jóslatát: "Olyanok lesztek, mint az Isten."

azallamenvagyok 2010.03.03. 09:42:21

@homo secuiens secuiens: gondolkodtam, és kénytelen voltam egyre szélesíteni a gondolatok körén. min múlik a címke az előítélet a skatulya?

először is zárjuk ki az előítélet legszélsőségesebb fajtáit, és zárjuk ki azokat az embereket, akik valamiféle gyűlölködési kényszerük kiélése miatt menekülnek az előítéleteikbe (férfi, nő, kisebbség elleni gyűlölet), mert ez egyértelműen elutasítandó

viszont ők csak kisajátítják a nyelvi eszközt etikátlanul, tehát először is nem szabad hagyni, hogy pár futóbolond befolyásoljon minket

és itt kezd bonyolódni a helyzet: a címke, az előítélet, a skatulya az én eszközöm arra, hogy megteremtsem a rendet a világomban (jogos vagy jogtalan mintázatok alapján), és nyilván ezt más is megteheti.... ezt képlékenynek kell hagyni, hogy biztosítsam saját fejlődésemet, sőt időről időre nem árt őket megkérdőjelezni.

viszont ott van az egyén, akire ráhúzzák mindezeket, akinek szellemi fejlődése során ezt fel kell(ene) használnia: nyitottság, átgondolás, a kérdések felvetésének ereje...

további bonyolítás, hogy ez az idealizált helyzet volt: emberek vagyunk érzésekkel, társadalmi normákkal (előítéletekkel), képzelgésekkel

és félreértésekkel

innentől kezdve a minőséget a szándék és a befogadás fogja meghatározni.

magyarul a skatulyázás általános megítélésére nincs lehetőség, a motiváció és a módozat minősítheti a skatulyázót, a skatulyázottat pedig az önkritikai érzék:)

azallamenvagyok 2010.03.03. 09:43:12

@Kitalátor feljegyzetei: az előítéleten lehet változtatni, az ítélet viszont végleges, igaz:)

Johannesz · http://kereszteny.blog.hu 2010.03.04. 10:54:26

A skatulyázás szerintem az ember absztrakciós képességéből ered. Abból, hogy pl. már kisbaba korában tudja az ember, hogy a cumisüveg az cumisüveg. Ha eltörik és kap egy másikat, arról is tudja, hogy cumisüveg (pedig egészen máshogy néz ki).
Jól észrevehető ennek a kifejlődése, amikor eleinte pl. a bögrére is poharat mond a kisgyerek, majd később rájön, hogy miben különbözik a bögre a pohártól és ezzel két részre osztja az addig egy kategóriában lévő pohárszerű dolgokat. Lesznek poharak és bögrék. De pohár ugye az is, amelyik szögletes, amelyik kerek, a piros, meg az átlátszó is. De legyen bármilyen a pohár, a be lett skatulyázva pohárnak.
Ha erre nem lenne képes az emeber, akkor mindig mindent újra kellene tanulnia. Nem tudná, hogy a piros pohár is arra alkalmas, amire az átlátszó.
Az emberek (be)skatulyázása véleményem szerint ugyanebből ered.és milyen jó, hogy működik: Te lány vagy, én meg fiú, stb...
A skatulyázás az egyik legfontosabb tulajdonsága az embernek. Enélkül képtelen lenne fejlődni.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.04. 11:43:00

@Johannesz: "Te lány vagy, én meg fiú, stb.." Ez egy ma már nem eurokonform és főleg nem polkorrekt előítélet. (A maró gúnnyal átitatott tehetetlen düh és káromkodás milyen szmájlival fejezhető ki?)

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.03.04. 11:43:44

A pszichológia az emberismeret gyorsétkezdéje.

álomfejtő 2010.03.04. 11:59:34

Jelenits István Élet és Evangélium c. kötetében a 172. oldalon "Találkozás:szócikk egy képzeletbeli enciklopédiából" c. írásában jól kifejti az előítéletességet új és régi találkozásainkban.

Shine) 2010.03.04. 14:45:08

@Johannesz: Gondolom, Kitalátor a gender (és hasonló) ideológiákról írt.

A skatulyákkal, előítéletekkel szerintem akkor van gond, ha nem engedjük meg saját magunk, főként pedig a másik számára, hogy valóban az legyen és azzá lehessen, ami valójában (lehetne).
Pl. minden olyan esetben, amikor én már előre tudom, hogy ő mit fog mondani / gondolni / tenni.
Valamiféle (hamis) biztonságérzet elérésére törekszem, megfosztva egyúttal a másikat, hogy azzá lehessen a kapcsolatunkban, amivé - jó esetben - mondjuk Isten megálmodta.
...én gyakorlok kontrollt a másik felett...
A futóhomokra épített ház jut erről eszembe. Meg az, hogy én sem vagyok mentes ettől időnként...

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.04. 15:14:30

Off: A Reakció nevű skatulya megszűnt, helyét a Mandiner foglalta el, kéretik kicserélni a (bútort) címkét!

cserenkov 2010.03.04. 18:29:14

@Kitalátor feljegyzetei: Elolvastam a cikket, és majdnem elhánytam magam.
Az köztudott, hogy a gender elméletet a kísérleti tudomány megcáfolta. Izraeli kibucokban figyelték, hogy az árva gyerekek hogyan viselkednek maguktól, minden ráhatás nélkül.
a lányok maguktól mentek babázni, fözőcskét játsszani. a fiúk pedig birkózni kezdtek, meg háborúsdit játszottak.

www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=agyszex&ID=26867

homo secuiens secuiens 2010.03.04. 19:31:32

Tehát szükség van a címkére, de nincs szükség a skatulyára? Vagy nem lehet ilyen egyszerűen elképzelni? Azt gondolom, hogy a címkéből nagyon könnyen tudunk skatulyát fabrikálni, címke nélkül pedig nem élhetünk. Talán itt kellene figyelmesebbnek lennünk?
A kontroll, biztonság, a biztonság megteremtése nagyon fontosak. Talán képesek arra is, hogy irányítsák a folyamatot, hogy a címkéből skatulyát készítsünk...?!

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.05. 08:28:22

@cserenkov: A totalitárius ideológiák követőit a tények soha nem befolyásolják.

Shine) 2010.03.05. 08:37:30

@homo secuiens secuiens: "Tehát szükség van a címkére, de nincs szükség a skatulyára? "
Én nem hinném, hogy ezek nélkül ne lenne élet.

Vajon hogyan viszonyul Jézus a címkéhez / skatulyához?

"Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: "Honnan van ennek bölcsessége és csodatevő ereje? NEM AZ ÁCSNAK A FIA?""

Pedig, ha úgy tetszik, ez egy egészen nyitott skatulya, hiszen még csak nem is kijelentés, hanem kérdés formájában hangzott el, Jézus mégis határozottan elutasítja, és nem is tesz ott több csodát.

Nem lehetséges, hogy mi is hiába várjuk a csodákat, ha címke és/vagy skatulyakészítéssel töltjük az időnk egy részét?

homo secuiens secuiens 2010.03.05. 09:05:24

@Shine): Jaj nektek farizeusok... vagy a betegeknek kell az orvos... a bűnösöket jöttem hívni, nem az igazakat... Ezek valamelyest címkék, szerintem! De nem skatulyák, mert Jézus teret és lehetőséget ad arra, hogy ezt a címkét elhagyják vagy megváltoztassák! Az Ószövetségben és a zsidó népnek különösen fontosak a nevek, már a nevek is címkék, Jézus neve is címke, amiből skatulyát is készítenek a kenyérszaporítás után, amikor királlyá akarják tenni a Messiást, Jézusnak el kell menekülnie onnan! Mert nekik van egy képük arról, hogy milyen a Messiás! Ehhez a skatulyához akarják faragni Jézust!
És igen, csodák történhetnek, amikor elengedünk egy skatulyát, és megengedjük, hogy a másik ember kibontakozzon előttünk, úgy, ahogy van, és nem szorítjuk bele a mi elgondolásunkba!

Shine) 2010.03.05. 09:24:51

@homo secuiens secuiens:
Ezek szerint Jézus úgy volt vele, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni... Bocsi:)

homo secuiens secuiens 2010.03.05. 09:31:26

@Shine): Ezt Te mondod! :) Én csak azt szerettem volna írni, hogy vannak olyan jelenetek is az evangéliumokban, amelyek megcáfolják azt, amit írtál! Szerintem Jézus tudott elfogadó is lenni, de örült akkor is, amikor adhatott, én így olvastam :)

Shine) 2010.03.05. 09:40:14

@homo secuiens secuiens:
Egyetértünk:) és köszi a cáfolatokat!
Egyébként valahogy ezt is olyan utánozhatatlanul jól csinálta Jézus, hogy tudott szólni így is, meg úgy is, mégis mindig hiteles volt.

homo secuiens secuiens 2010.03.05. 10:00:56

@Shine): Nem bántotta a címkéket, de nem készített belőle skatulyát! Az írástudó farizeus Nikodémus és a vámos Lévi is lehetett tanítványa! Mert az emberek lényegét, vágyait, keresését nézte...
Hagyományos katolikusok nem egyszer másképp viselkednek, viselkedünk! Bezzeg x hogy viselkedik, mégis ott ül a templomban az első padban, vagy pár éve még párttitkár volt, most a pap körül lebzsel... De vajon közelről is ismerjük-e a helyzetet, amikor így nyilatkozunk?! Ha beskatulyázom, akkor ő rossz, én meg jó lehetek:) Magam előtt, természetesen:)

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.05. 10:05:05

@Shine): Illő tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy ezt az alapelvet nagyon sokan vallották és vallják ma is. Példának okáért a mélyen vallásos világhírű ökölvívónkat, Papp Lacit megkérdezte egy ferences atya, hogy hogy tudja azt a kemény sportot összeegyeztetni hívő katolikusságával, akkor pontosan ezzel az idézettel válaszolt: "Jobb adni, mint kapni"...
(A létminimum borotvaélén táncolva, amikor rákényszerülök, hogy elfogadjak adományt, támogatást, viszonzást nem váró segítséget, nagyon is igazat adok neki.)

cserenkov 2010.03.05. 11:23:54

@Kitalátor feljegyzetei: "támogatást, viszonzást nem váró segítséget"
Amikor a müller péter megkérdezte Papp Lacit, hogy miért vet keresztet a meccsei előtt. nem érzi-e ellentmondásnak, hogy az ellenfele is keresztet vet. akkor most melyiküket szereti jobban az Isten?
Papp Laci azt mondta, hogy ilyenkor mindig azért fohászkodik, hogy a Jóisten lásson egy élvezetes meccset, és semmi többet nem kért.

YganA 2010.03.15. 17:40:22

Amikor a postban megláttam az Enneagram szót, azonnal felcsillant a szemem – no ez számomra nagyon érdekes téma lesz.

Aztán telt-múlt az idő, és úgy éreztem, itt mégsem terem számomra semmiféle hozzászólási ingerenciát jelentő babér. Abban alakult ki egyetértés, ami végsősoron számomra is evidencia, hogy milyen helytelen dolog is a „beskatulyázás”.

Azért mégsem múlt el teljesen az első benyomásom, hogy milyen jó kis téma ez, így vissza szeretnék térni az indító gondolatok egy másfajta vetületéhez.

Az a tapasztalatom és mély meggyőződésem is, hogy nagyon is hasznos lehet, ha észrevesszük, tudatosítjuk magunkban: igenis különbözőnek születtünk – sokféle testi-lelki adottságban, és aztán a megtett rövidebb-hosszabb életutjaink is különféle bélyegeket nyomtak ránk, ami tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni bármifajta kapcsolatunkban sem.

És ez nem jelent minősítést, elítélést, megítélést – csupán tudomásulvételét és figyelembe vételét, hogy egyikőnk inkább talán „sas”, a másikunk „gólya”, a harmadik talán „cinege”, és így tovább – máris valamifajta személyiségrendszernél vagyunk (mint pl. az Enneagram is)

Persze, a madarak rendszerezése az emberi személyiségekhez képest sokkal-sokkal egyszerűbb, de talán mégis hasznos analógiákat lehet találni.

Pl. a sas jobb, mint a cinege? Vagy a gólya rosszabb, mint a galamb? Szó sincs ilyesmiről, csak egyszerűen MÁS. És ennek megfelelően mindegyik típusnak másfajta igényei vannak a kiteljesedéshez, és a környezetnek is másfajta elvárásai lehetnek velük szemben.

Hol lehet ennek a „rendszerezésnek” hasznát venni az emberek között? (Keressük most együtt a téma pozitiv oldalát!)

Pl. a gyerekek, fiatalok nevelésénél, életpályájuk segítésénél. Figyeljük meg teljes odafordulással őket: milyen speciális talentumokkal érkeztek erre a bolygóra? Magasugrásban jeleskedik-e inkább ő, vagy a csillagokat szereti tanulmányozni? A hangok világa vonzza, vagy rendet szeret rakni a játékai között? Csapatjátékos-e, vagy inkább vezéregyéniség? stb, stb. És akkor a csillagnézőre nem azt mondjuk, hogy kétbalkezes, a vezéregyéniségre pedig, hogy diktátorpalánta, hanem megkeressük a sajátos tehetségüket legjobban segítő megoldásokat, annak érdekében, hogy jobban működő következő generációk lakjanak a Földön.

Egy másik kézenfekvő terület: párkeresés, párunkkal tartós harmonikus kapcsolat ápolása.

Ha a párunk egy „galamb”, fogadjuk őt így el, ebben a galambságában legyünk partnerei, és ne legyenek olyan elvárásaink, mint egy „sassal” szemben.

Persze, azt sem árt tudomásul vennünk, hogy ha saját magunk inkább „cinke”, mint „gólya” vagyunk – ne a gólyák világából válasszunk magunknak nagy, lehetetlen erőfeszítésekkel követendő modeleket!

Használjuk a „skatulyákat” jól, az áttekinthetőség, eligazodás, a segítés, megértés szándékával!

Y.

kis_csirke 2010.03.15. 18:08:25

@YganA: ehhez picit könnyebb hozzászólni.
Az enneagram-ot (és egyéb tipológiákat) a maga részéről nem kedvelem, bár arra felhívja a figyelmet, hogy különbözőek vagyunk, s az elvárásainkat érdemes egyénre szabni.
Alapvetően nem tartom rossz dolognak a skatulyázást, segít eligazodni a kapcsolatokban, csak arra kell vigyázni, hogy a skatulya anyaga kartonból legyen, ne betonból (=észre tudjuk venni, ha a partner megváltozik).

YganA 2010.03.15. 19:12:21

@kis_csirke: "segít eligazodni a kapcsolatokban, csak arra kell vigyázni, hogy a skatulya anyaga kartonból legyen, ne betonból (=észre tudjuk venni, ha a partner megváltozik)." - teljesen egyetértek.

A tipologiákkal kapcsolatban pedig lehet, hogy más "skatulyában" vagyunk, én kedvvel és jól tudtam-tudom használni őket, persze a megfelelő rugalmassággal.

Szeretettel: Y.

kis_csirke 2010.03.15. 19:50:41

@YganA: az enneagram könyv (legalábbis, ami nekem megvan) például nagyon inspiráló, jó nyelven van megírva, de az a gondom, hogy válaszoltam a kérdésekre, s kijött rám eredményként egy szám. OK. Elolvastam (nem nagyon tudtam elfogadni, ami oda volt írva, de jól van). Két hónappal később (kicsit pihentebben) újra elvégeztem a tesztet és egy teljesen más eredményt kaptam. Nem hiszem, hogy alapvetően változnék 2 havonta! Vagy a használt könyvben rossz a kérdéssor, vagy én értelmeztem rossszul a kérdéseket, vagy nem stabil a besorolási rendszer.

(Egy mérőrendszer megbízhatóságának az egyik kritériuma az ismételhetőség. Ez itten megdőlt, ezért nem foglalkozom az enneagrammal (és hasonszőrű testvéreivel).)

amancich 2010.03.15. 20:26:14

@kis_csirke:

A teszt csak az egyik lehetőség önmagad beazonosítására, de erre is van egy apró trükk. Próbáld ki úgy hogy az válaszoljon helyetted, aki a legközelebb áll hozzád, és vita esetén neki adj igazat. Működik.

kis_csirke 2010.03.15. 22:23:43

@amancich: köszi (ha majd egyszer rájövök, ki áll hozzám a legközelebb, bevetem ezt a trükköt :-)))).

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.16. 13:50:40

@YganA: "Használjuk a „skatulyákat” jól, az áttekinthetőség, eligazodás, a segítés, megértés szándékával!"
Ühüm!
Ezért nem jó dolog a nem- és a fajfogalom keverése, még példaként sem...
süti beállítások módosítása