Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Nők a volánnál

2011.10.03. 16:22 pacsy

Hadd kezdjem messzebbről a témát. Ezekben a napokban gyászol az afrikai közélet: 2011. szeptember 25-én meghalt a kontinens első női Nobel békedíjas aktivistája Wangari Maathai. Életében 71 esztendejébe elképzelhetetlenül sok mozgalmas esemény, szenvedés és – igen! – siker is belefért.
A szerencsés (gondviselésszerű) véletlennek – no és persze a posztgyarmati egyházi oktatási rendszernek – köszönhetően a tehetséges fiatal kenyai lány az elemi után középiskolába iratkozhatott (akkoriban lányok számára csak egyházi intézményben volt erre lehetőség), majd ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, hogy biológiából és kémiából szerezzen tudományos fokozatot. Kiegészítő Németországi tanulmányok után 29 évesen tért vissza hazájába, s első nőként doktorált, majd tanári állást kapott a University of Nairobi-n. Azonnal belevetette magát a politikába is: az ébredező afrikai nőmozgalom élére állt, éhségsztrájkkal akadályozta meg, hogy a korrupt és erőszakos Moi-rezsim felszámolja a város egyik legszebb nemzeti parkját, az Uhuru parkot. Többször letartóztatták, bebörtönzéssel próbálták elhallgattatni, egyszer pedig a rendőrök olyan brutálisan megverték, hogy eltört az állkapcsa – Afrikában már csak ilyen a sorsa a politikai ellenzéknek… (sok helyütt ma is).

Maathai-t azonban nem lehetett megtörni. Egyszerre küzdött a nők jogaiért és a környezet megmentéséért: a kenyai nőtársadalom mozgósításával elérte, hogy az elsivatagosodás megállítása érdekében mintegy 30 millió fát ültessenek Kelet-Afrika-szerte.  Mellesleg három gyermeket is szült (az itt még alig számít családnak!); és – bár házassága ráment a rengeteg mozgalmi aktivitásra (a válóperben férje azt panaszolta, hogy „túl erős egyéniség”, akit „nem lehet irányítani”, s a bíróság elfogadta ezt az érvelést) –, félve mondom ki: életének gyümölcsei mintha mégis őt igazolnák.

Nem pusztán a külső elismerésekről beszélek. Nem a könyveire gondolok; vagy, hogy hány egyetem választotta díszdoktorrá (a Yale is!); azt sem látom perdöntőnek, hogy 2002-ben elsöprő többséggel beválasztották Kibaki elnök (már jóval demokratikusabb) parlamentjébe, ahol környezetvédelmi miniszterhelyettes lett; sem az nem győz meg önmagában, hogy 2004-ben váratlanul telefonhívást kapott a Svéd Nagykövetségről, ahol a nagykövet közölte, kapcsolja Oslót, mert – első környezetvédőként és első afrikai nőként – neki ítélték a Nobel békedíjat. Harca számomra hosszú lejáratú fejlődési vonulatba illeszkedik.

Wangari Maathai halálának napján – különös egybeesés! – Abdullah Szaúdi király, a 88 éves tekintélyes politikai matuzsálem, bejelentette: a szunnita muszlim vallási tekintélyekkel történő alapos egyeztetés után úgy döntött, 2012-től a nők is politikai választójogot kapnak, sőt jelölhetők lesznek – mondjuk talán így – a helyi „helyhatósági választásokon” is.

Lám, az Arab Tavasz szellője mintha meglegyintette volna e távoli teokratikus monarchia vezetőit is. Demokratizálódunk. A XXI. század elején igazolódni látszik az amerikai politikafilozófus Francis Fukuyama tétele: a társadalmi gazdasági fejlődés hosszú távon politikai jogok iránti igények benyújtásával jár együtt; a kulturális evolúció mai fokán pedig beérni látszik a változás: lassan ugyan, de feltartóztathatatlanul haladunk a liberális demokrácia terjedésének útján. Úgy tűnik, az emberi jogok egyetemes nyilatkozata – bár a konkrét megfogalmazások mindenkor finomításra szorulnak – olyan antropológiai igényt fogalmaz meg, amelyet hosszú távon nem lehet hallatlanra venni. A világméretű társadalmi kísérlet a nők emancipálására sikeresnek bizonyult; a folyamat, ami megváltoztatja a világpolitikát, kibontakozóban van.

A szaúdi nők ugyan még nem kaphatnak jogosítványt (ott még rend van! :), politikai sorsukat lassan azért már kezükbe vehetik. A többi pedig már csak idő kérdése… Mielőtt pedig „Na, szerbusztok!”-ot mondanék, férfitársaim, sietek leszögezni: a tendenciát, szerintem, mindenképpen éljeneznünk kell!

51 komment

Címkék: afrika politika nők egyenjógúság

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr583275564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zzsuzsici 2011.10.04. 22:05:49

Először is: nagyon aranyos ez a fekete arc, szimpatikus nekem! Az aranyosság mellett van benne valami nagyon erős keménység is. Másodszor: Mindazzal együtt, hogy nagyon érdekes a meglátásod a "liberális demokrácia terjedéséről", ami abban nyilvánulna meg, hogy a nők Afrikában szavazati jogot kapnak, hát...nem tudom. Szerintem inkább az a tény, hogy egy-két folyamat párhuzamosan megy végbe a világon. Egyrészről a liberális gazdaságpolitika, gazdaságfilozófia megbukott, összedőlt a világrend, illetve a szemünk láttára dől össze a banki, pénzügyi hatalmak világa. Meglehetősen nagy elefántok, liberális elefántok küzdenek a fennmaradásukért. Valami megrendült. Nem tudom mi lesz belőle, talán egy olyan forgatókönyv jöhet, mint egy scifiben, ahol újjászületnek a gonosz ufók, feltámadnak és újraszaporodnak... (bocs) remélem azonban ez nem lesz ennyire egyszerű. Szóval, hogy témánál maradjak, (ami nekem sajnos mindig problémát okoz) én úgy érzem, az, hogy a nők szavazati jogot kapnak, még önmagában semmiképpen nem jelenti azt, hogy átvennék a férfitársadalom szerepkörét. Én csak egy esélyt gondolok abban, hogy létrejöhet valamilyen egyensúly. Nem? Azért az is szörnyű lenne, ha minden így maradna. Gondolom ez Afrikában egy egészen más súlyú kérdés, mint Európában. Amúgy pedig, ha majd megint lesznek mamutok a földön, azokat tutira pasik fogják üldözni....hmm

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2011.10.05. 05:54:20

Nagyon jó poszt, mindennel egyetértek. Főleg az utolsó előtti bekezdésben leírtaknak örülök, de tudom, hogy sajnos nagyon sok keresztény egészen másként gondolkodik a liberális demokráciáról és az alapvető emberi jogokról. Pedig ez utóbbiak szerintem annyiban és azért jelentenek alapvető "antropológiai igényt", mert egybeesnek a Teremtő akaratával, mellyel szemben a diktatúra és a jogtiprás a sátán műve.

pacsy 2011.10.05. 07:57:52

@zzsuzsici: Ja, bocsánat, a "liberális demokrácia" szó mostanában valóban szörnyű-rossz csengésű szó a magyar füleknek (s nem is ok nélkül). Viszont ez nincs mindenhol így: a "liberális" szó például azt is jelentheti, hogy nem nyilvánosan kövezik meg a házasságtörőket vagy vágják le a tolvajok kezét (mint máig is néhány arab országban), többpártrendszer van, és a nők is továbbtanulhatnak. De a mammutüldözést én sem kényszeríteném rájuk! :)

macikuckó 2011.10.05. 15:16:58

@pacsy: Valami ilyesmire gondoltam, amikor az egyensúlyról beszéltem. Nem hinném, hogy nekem olyan jó dolgom lenne egy 100 évvel ezelőtti faluban, vagy akár városban.....És Afrikában sem hiszem. Nem tudom magam sok gyerekes háziasszonyként elképzelni. Túl jó dolgom van!

flora 2011.10.05. 15:53:41

@pacsy: Biztosan én nem vagyok elég tájékozott a Nobel-díjasok között, ezért külön köszönöm, hogy írtál róla! És nem azért, mert Nobel-díjas, hanem mert fontos, amit csinált.
Nőként nagyon rosszul érint, amikor tudatosítom, hogy pl. Afrikában a többségnek baromi nehéz az élet, de a nőknek különösen. Mondjuk, ebből a szempontból minden tőlünk keletebbre ill. Dél-keletebbre lévő ország már gázosabb.
Küldök Neked egy cikket, lehet, hogy ismered a hölgyet, közel száz évvel ezelőtt ő volt Mo-on az első női parlamenti képviselő, ráadásul keresztény volt:)
www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=465:kereszteny-feminista-slachta-1-resz&catid=34:ittesmost&Itemid=58

pacsy 2011.10.05. 19:10:21

Köszi @flora:! Engem érdekel a feminizmus. Egyébként történetileg teljesen egyértelmű, hogy keresztény nők indították el. Remélem, folytatják (folytatjátok :) is!
A talitásokkal amúgy jóban vagyunk! Megkeresték a jezsuitákat az induláskor. www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=146:kovacs-lajos-sj-igy-lettem-en-pap-2&catid=43:lelki&Itemid=69

j.gabi 2011.10.05. 20:28:34

@zzsuzsici: És milyen szép az, hogy mindezt azért írhatod le, mert egy liberális demokráciában élünk. :-) Akik zsarnoki rendszerekben élnek, azoknak nem ilyen könnyű rendszerkritikát ilyen sommásan megfogalmazni.

Talán mégis van valami jó a szabadságban (liberalismus), vagy éppenséggel a nemes érzületben (liberalitas), illetve az előzékenységben, udvariasságban (liberalis). Annak ellenére, hogy politikusok elkoptatták a szavakat. De sokkal nemesebb gondolatokat is elkoptattak, amelyek ettől függetlenül tovább élnek.

j.gabi 2011.10.05. 20:37:38

@flora: Az egyetlen kommentet olvastad? :-)

zzsuzsici 2011.10.05. 20:51:11

@j.gabi: Hát ja, kimaradt a "sommás rendszerkritikámból" az amit Te leírtál! Tényleg!!:-))

flora 2011.10.05. 20:57:46

@j.gabi: Olvastam a kommentet! Vicces!

Egyébként vannak dolgok, amik lehet, hogy elkopnak szavakban, de ha tettekre váltod őket, akkor ugyanolyan nagyszerűek maradnak! Pl. hiába hangzik el egy szappanoperában ezerszer, hogy "szeretlek", a legalpáribb/leggiccsesebb/legnevetségesebb módokon és szitukban, attól még ha tényleg szeretsz valakit...

j.gabi 2011.10.05. 21:23:51

@flora: Nem tudom, hogy vicces-e, végül is pont az inverze a cikknek (posztnak): tőröl metszett, többszáz éve túlhaladott paternalizmus. Azt tudnám, hogy az ilyen pókok ezzel mit kompenzálnak?

flora 2011.10.05. 21:30:36

Szerintem annyira atavisztikus, hogy az már vicces! De az tény, hogy gyorsan menekülőre fognám, ha ezt szóban adná elő nekem:)
Nem biztos, hogy kompenzál, lehet, hogy helyből ilyen!

j.gabi 2011.10.05. 21:30:39

@zzsuzsici: Naugye. :-) Nem tudok azzal megbarátkozni, amit egyre több helyen látok, hogy a "libaeralizmus" szitokszóvá vált. Számomra azt jelenti, hogy: "nem szólok bele, hogy te hogy élsz". Ez persze nem jelenti azt, hogy átveszem/átvesszük mások, esetleg rossz, szokásait. És benne van az, hogy akár tanúságtételt is tehetünk, de csak a személyünk és az életünk által.

Ettől én még sajnos messze vagyok, de a jóra való törekvés a lényeg.

Röveidebben: a moralizálás nem kell. A jó példa kell, hogy így, ahogy mi keresztények élünk, jobb élni.

j.gabi 2011.10.05. 21:41:32

@flora: Ilyen "ember" nem úgy terem. Szerintem ezek örök kompenzálók, mint itt egyvalaki. Ezeknek találták ki az összeesküvés elméleteket, a fajelméletet, a sok különböző hülye elméletet, hogy ők "tudják" ezeket és ezáltal különbnek érezhessék magukat. Nem kárhoztatom őket. Szerintem a legtöbb embernek van ilyen korszaka: stílus, öltözködés, zene. Hogy más lehessen, mint a többi. Van akinél szépen belesimul az életbe, van aki "úgy marad". :-)

zzsuzsici 2011.10.05. 21:58:05

@j.gabi: Igen, viszont az utolsó mondatodat nem egészen értem: tényleg jobb úgy élni, és ha igen, honnan tudod? Nincsen ebben valami fensőbbség tudat? Viszont amire én gondolok, az az, hogy szerintem külön kell választani azt, amikor a liberális gazdasági rendszerről beszélünk (ami a banki és pénzügyi hatalmat jelenti a világon) és azt, amikor az életről beszélünk, amit te is írtál: nem szólok bele, hogy Te hogy élsz!! És igen tanúságtételt is tehetsz, mint keresztény a személyes életed által, de ez szerintem csak akkor lesz mások számára is követendő és hiteles, ha nincsen ott az, hogy : lássátok ti nem keresztények így kell élni, nem úgy ahogy ti szerencsétlenkedtek, ügyetlenkedtek és elszúrjátok a dolgaitokat....:-)))

j.gabi 2011.10.05. 22:10:31

@zzsuzsici: Onnan, hogy éltem másképpen is. :-) Egyébként erről szól a tanúságtétel: mutat valamit az ember, aztán a másiknak vagy tetszik, vagy nem.
Mi abban hiszünk, hogy igen. Ezért vagyunk keresztények. De nincs különösebb kényszerítő erő.

A másik témakörhöz: mi magyarok, már kipróbáltuk a másik eshetőséget is, erre vagy emlékszel, vagy nem. Én igen. Nem volt jobb. Bankkártyád/számlád van-e? Az interneten megnézed-e a vásárlási lehetőségeket, a repülőjegyeket, a bútor árakat, az akciókat, ha venni akarsz valamit? Használod az infrastruktúrát.

Vagy: cipőt a cipőboltból, ahogy a régi szlogen mondta. Apelláta nem volt. :-)

Szerintem nem ez a legnagyobb baj ebben a világban.

flora 2011.10.06. 10:45:49

Visszatérve a bejegyzésre és Wangarira, azért a válóok nem csak abból a szempontból érdekes, hogy egy patriarchális férfi-nő viszonyra utal, hanem felveti azt a kérdést, mondjuk a számomra, hogy egy erős egyéniségű nő mennyire frusztrálja, hogy ne mondjam "kasztrálja" a párját egy kapcsolatban.
Másrészt azt is, hogy nagyon nehéz egy életet, különösen egy nőnek, különösen Afrikában, de akár nálunk is, a magánélet mellett másnak is odaszentelni. Főleg egy társadalmi szintű ügynek.

bölcsésztanár 2011.10.06. 15:04:37

Szerintem ahhoz, hogy egy nő a közéletben ilyen nagy szerepet vállaljon, nagyon sok mindent be kell áldoznia a családja életéből. Szép és megható, ahogy pl. Lévai Anikó ír a konyhájáról meg a gyerekeiről, de nehezen tudom elképzelni, hogy egyetemi oktatás mellett ENNYI MINDENRE jutna ideje. (Lehet, hogy csak egy-két előadást tart hetente, akkor értem.)
Mindenesetre egy teljes állás, meg ami azzal jár, ha valaki emberekkel foglalkozik (készülés, lelki terhek, amiket hazavisz, konferenciák, továbbképzések stb.), akkor csak önmaga töredékét viszi haza a családjának. Mondom én, aki mezei tanár vagyok, még csak nem is fontos pozícióban. De valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha még ennél is több felelősségem és munkám lenne, hogy pihenném ki magam és hogy jutna idő mondjuk arra, hogy a lányomat megtanítsam főzni.
Persze, nem tökéletes senki, és inkább az a kép van előttem, ahogy egy női politikus vagy közéleti személyiség gyerekét a nagyi és a babysitter neveli jórészt. Ő meg vasárnapi anyuka. Vagy férfi.
Nézzünk Hoffmann Rózsára. Brrrrrr!

flora 2011.10.06. 15:47:29

@bölcsésztanár: Igen, nekem is az az érzésem, hogy egy egyszerű dolgozó nő is elképesztően nehéz helyzetben van, ha a családjának is szán némi időt az életéből. És segítségre is szorul. Csak, mint tudjuk, a többgenerációs családi együttélésnek annyi, marad a babysitter meg a befogható rokonság.
Milyen érdekes ellentétes folyamatok: Miközben az egyén személyiségfejlődésében a legegészségesebb dolog, ha akár egy nő, akár egy férfi leválik a szüleiről és önállóan él, családot alapít, aközben tkp. rengeteg segítségre lenne szüksége, pl. a gyerekek mellett. És itt jön be a megfizetett segítség, a gyereket pénzért vigyázza valaki, ami ugye, nem ugyanaz, mint ha a nagymami, tántika, ángyika tenné. A gyerek eleve gyökértelenebb. Különös...
Mit kell megnézni Hoffmann Rózsán? Ő a parlamentben az új Dávid Ibolya? :)))

j.gabi 2011.10.06. 16:39:59

Azért arról ne feledkezzünk meg, hogy a "pici babáknak" nincs egész életükben szükségük "apu-anyu-plüssnyuszi" gondoskodására, bármennyire is szeretnék ezt hinni a szüleik. Sőt, az ált.isk. 1-2. osztályában kellemetlen lesz számukra.

zzsuzsici 2011.10.06. 18:56:31

@flora: Ibolya és Rózsa, Rózsa és Ibolya, tetszik:))@j.gabi: persze, hogy nincsen egész nap szükségük arra, hogy anya délelőtt főzni tanítsa, délután pedig varrni, de azért nagy hangsúllyal ott kell lenni az tuti. Különben 2.3. osztályban jönnek elő sztem a gondok.

flora 2011.10.06. 20:27:40

@zzsuzsici: Nahát-nahát:)))

@j.gabi: Én biztosan nem vagyok a háziasszonyok gyöngye, az anyák legjobbika, de a gyerekeim elég szépen lefoglalnak, pedig már nem alsósok..

flora 2011.10.08. 12:49:04

@saintlouisdefrance: Nem valami jó, de azért vidám:)

Kislánykoromban láttam egy filmet Emmeline Plankhurstról és a szüfrazsettekről, nagy élmény volt! Annyira, hogy már felnőttként egy jelmezbálon szüfrazsett voltam én is - elég nagy sikerrel:)))

saintlouisdefrance 2011.10.08. 13:54:14

@zzsuzsici: ajjajjaj, ezt megtudva rólad, inkább visszavonulok anélkül, hogy bevédeném kedvenc BBC gyermekműsoromat : )

saintlouisdefrance 2011.10.08. 13:54:56

@flora: az előző komment természetesen neked volt szánva...

flora 2011.10.08. 14:16:45

Na, jó, voltam tavasztündér is:)

bölcsésztanár 2011.10.11. 22:50:49

Látom, kifulladt a vita. Kicsit gondolkodtam az eredeti felvetésen, és arra jutottam, hogy tényleg kell női képviselet egy társadalomban, csak szerintem a feminizmus és annak hozadéka sokat is ártott. Mert ha tényleg nők, és nem férfiasított, karrierista vasladyk képviselnének minket, a társadalom felét, akkor lenne, aki meghallja végre, hogy miken kéne változtatni.
Akkor tényleg lenne valódi választás család és karrier között, és aki szeretné, tudná csinálni mindkettőt, akkor nem kéne alapítványoknak nyomulni, hogy a családon belüli erőszakra felhívják a figyelmet, lenne, aki elmondja a tinilányoknak, hogy mivel jár,ha 15 évesen anyuka lesz, tátárátárá.....

zzsuzsici 2011.10.12. 21:36:59

@bölcsésztanár: Ha nem "férfiasított vasladyk képviselnének minket.." akkor kik? A nem férfias nők? A nem férfiasított, nem vasladyk otthon vannak és főzni tanítják a lányukat, mosnak, szép képeket akasztanak a falra és játszóterekre hurcolásszák a gyerekeiket, miközben a férfias férfi apukák vadásznak a mammutra? vagy?????? Szóval azt akarom kérdezni, hogy a nem férfias nők tudják képviselni a női nem érdekeit általában? Van ennek így értelme? Egyáltalán hol húzódik a férfias nők és a nem férfias nő típusok között a határ? Ezt most csak azért kérdezem, mert elgondolkodtató, hogy a pasik egy sikeres nő életpályájában a liberális demokrácia ébredését látják. Hmm. Kellene nekik a középkor. Még az is lehet egyébként, hogy az őskorban nem volt patriarchális a közösségek élete. Én inkább egyfajta egyenlőséget képzelek el, és azt, hogy a tűzre vigyázó ősanyának ugyanannyi beleszólási lehetősége volt, mint a mammutra vadászó ősapának.

thotferi 2011.10.13. 11:53:44

"tűzre vigyázó ősanyának ugyanannyi beleszólási lehetősége volt, mint a mammutra vadászó ősapának."
Mibe ? A mammut vadászatába ? A férfi sem szólt bele milyen technikával készül finom ropogósra a mammuthús! Minden nem maradjon meg annál a tevékenységnél, amelyhez a legjobban ért, a legtöbb affinitása van hozzá ! Ne akarjon valaki csak azért mammutra vadászni nő létére, mert valakik a televízióból erre biztatják, hogy ne foglalkozzon a gyerekeivel, adja őket bölcsibe, oviba, de az a legjobb a mammutvadászó nőnek, ha ilyen "apróságai" egyáltalán nincsenek is .

zzsuzsici 2011.10.13. 13:48:35

@thotferi: Pont nem erre gondoltam!! Pont arra gondoltam, hogy az ősanya vigyázott a tűzre, az ősapa vadászott, de MINDKETTEN EGYENLŐEN JÁRULTAK HOZZÁ A KÖZÖSHÖZ. Mert elképzelhető, hogy a női tevékenységek is ugyanolyan fontosnak számítottak.De ez csak egy feltételezés. Ha megnézzük az állatvilág, pl a páviánok életét, ott a domináns hím az abszolút első.Ő osztja le a dolgokat. Az oroszlánok pedig fantasztikus módon élnek. A domináns tulajdonképpen a nőstény, mivel ő vadászik, ő neveli a kölyköket, viszont a hím eszik először a zsákmányból, és egész nap fekszik, pihen, ki van szolgálva és csak akkor kel fel, ha veszélybe sodródtak a család tagjai. Ez most patriarchátus, vagy fordítva? érdekes nem?? Szóval én csak azt szeretném mondani, hogy az az első, akinél a fizikai erő van. De ez még nem jelenti azt, hogy a szellemi erő is feltétlen ott kell, hogy legyen....

2011.10.13. 14:39:24

Abszolút nem komolyan, de ebben a kérdésben az állítvilág egyátalán nem igazít el minket. Magad is hoztál példát erre is arra is. (Mondjuk genetikailag valószínűleg közelebb állunk a páviánokhoz, de ez itt abszolút nem jelent semmit.), Ugyanakkor pl. sokan lenyűgözőnek és sokban követendőnek találják pl. farkasok vagy akár a hangyák társas viselkedésének egyes elemeit is. :-)

Annyiban egyetértek, hogy nem biztos, hogy haszontalan a humán-etológia tudományának eredményeit is figyelembe venni amikor erről gondolkodunk.
Jómagam óvakodnék túlzottan általános szabályokat fellállítani ezekben a kérésekben. Nyilván persze, hogy a poszt főszereplő hölgye esetében abban a világban erre volt szükség, és ezért hősies és nagyon progresszív amit képviselt és tett.

Feri!
"A férfi sem szólt bele milyen technikával készül finom ropogósra a mammuthús!"
Aztán EZT MEG honnan tudod?
Lehet, hogy nekünk a közösségnek is jobb, ha egy mamutvadászathoz affin és értő nő (pontosabban személy) mamutvadászattal foglalkozik és nem gyereket nevel (rosszul), nem?

bölcsésztanár 2011.10.13. 19:24:25

@zzsuzsici:
Igen, igazad van. Csak azt akartam mondani, hogy szerintem ma nálunk nem az van, hogy ha nő kerül vezető pozícióba, akkor új szempontokat és más látásmódot hoz. Hogy azokon a területeken, ahol fontos lenne a nők hangját meghallani, ők se hallják. Beszállnak a férfiak játszmáiba, hatalmasdisat és pozícióharcot játszanak ahelyett, hogy elérnének konkrét változásokat.

thotferi 2011.10.13. 19:46:47

@Pandit: "Aztán EZT MEG honnan tudod?"
Onnan, hogy ha egész álló nap a mammut után kódorgok, akkor nincs időm a mammuthús ideális sütésének technikáját kikisérleteznem, szakácskönyvet sem érek rá írogatni. Ha tehát azt akarom, hogy finomat egyek estére, akkor jobban teszem, ha ebbe nem szólok bele, rábízom a gyengébb nemre, mert tudom, hogy ha tegnap is finom volt, akkor valószínűleg ma, meg holnap is az lesz.
Lehet, hogy 100 nőből egy affinitást érez a mammutvadászathoz és szembe is kerül a mamuttal, de ez még kevés. Ha azt akarja, hogy ne a mammut vacsorázza meg őt, mint egy roppant vakmerő hölgyeményt, akkor rendelkeznie kell még az affinitáson felül a megfelelő fizikai kondíciókkal is, hogy felvegye a versenyt a többi mammutvadász férfival.
Az affinitás és az erő meg a hozzáértés ritkán találkozik egyszerre!

zzsuzsici 2011.10.13. 21:42:39

@bölcsésztanár: Ez egyébként tényleg így van, és sokszor mondják azt, hogy pl a politikába be kellene hozni a nőket, és igazad van, hogy azt látjuk, hogy amint hatalomba kerülnek még durvábbak tudnak lenni, mint a férfiak néha. Ezt sem szeretném általánosítani, de jó ha visszagondolunk a fenti példára. Amúgy az ördög sztem az általánosításban is rejtőzik, és most megint előhozom Csernus dokit, aki azt mondja, hogy az igazi nő és az igazi férfi hasonló okok miatt lesz "igazi". Csernus azt mondja, attól lesz valaki igazi nő, férfi, mert békében van önmagával és a világgal. Szóval nem sztereotipizál, hogy egy igazi nőies nő, meg férfias férfi..hanem mindkét részben ez.....

pacsy 2011.10.16. 20:33:17

@zzsuzsici: "Az oroszlánok pedig fantasztikus módon élnek."

www.youtube.com/watch?v=zt_7s-Nv2W4&feature=related - remélem, tetszeni fog! ;)

zzsuzsici 2011.10.16. 21:13:01

@pacsy: Nagggyon köszi!! Jó ötletet adtál, ki kell venni a gyerekkönyvtárból és meg kell nézni a gyerekkel...

De ha már oroszlánok, akkor itt van még egy nagyon jópofa, bár izgi dolog, a filmbeli gondozót talán az apukájuknak gondolják. Vagy lehet, hogy az anyukájuknak?? :))
cukkermukker.hu/2011/10/4/ennyire_szeretunk

zzsuzsici 2011.10.16. 22:43:08

ez teljesen rossz, bocs, töröld!!!

mariannna 2011.10.25. 18:13:59

köszöntök Mindenkit!

@pacsy: érdekel a feminizmus! hálásan köszönöm! Végre egy férfit!

Jómagam nem foglalkozok feminista teológiával, ám két éve kaptam egy meglepit. Ennek eredményeképpen most ez a helyzet:

Nőbecsülő családban felnőtt 28 éves nő vagyok. Plébániánkhoz 14 falu tartozik összesen. Hetente tartok igeliturgiát. Minden héten fel kell készülnöm egy prédikációval (ez egyszerre szép és keserves). Rengeteget kapok lelkiekben az öregektől és nagyon bírom őket.

Megjegyzés: tudom, hogy ez a helyzet nem a magyar egyház sajátossága. Kapok is hideget - meleget, balról - jobbról rendesen.

Jó éjt :)

mariannna 2011.10.25. 18:58:27

jajjj, és fontos dolgot hagytam le az előzőből:
- pozitív papképet adott nekem az Isten, olyan plébánosunk volt, aki kimondta hangosan is, hogy a cölibátusa számára nehéz, de kitartott. Ennek a folyamatnak, küzdelemnek gyümölcseit élvezhettük mi hívek is és elmondása szerint az ő istenkapcsolatát is megújította.
Ergo: igeliturgia ide vagy oda: a cölibátus értelme mellett kitartok és nem vagyok a nők pappá szentelése mellett.
üdv :)

Szutykovics Petkogradov 2011.10.26. 00:29:59

@mariannna Kedves!! Én 65 éves férfi vagyok és őszintén csodállak az elkötelezettséged miatt. Nehéz lehet a cölibátus:)))) Én egy fejér megyei faluból származom, itt is élem életem legnagyobb részét és itt a papok nagyon fáradtak. Én is fáradt vagyok a sok fáradt pap miatt, nem is veszek részt minden vasárnap a szentmisén. Ezért engem nem szólnak meg a faluban, mert már csak 15-20 ember gyűlik össze Isten házában ha vasárnap megszólal a harang. nem tudom, hogy ez a cölibátus miatt van e, de fő a kitartás!!! Kézcsók: SzP

mariannna 2011.10.26. 08:56:13

@Szutykovics Petkogradov: Köszönöm a szavaidat!

Nem számít, hogy mennyien ülnek a padokban, mert elég az is, hogy legalább egy figyel arra, amit az Isten üzen. Gondolatban mindig csak egy-nek szól a prédikáció (és nem azért, mert fütyülök a többire), és majd az Isten dönti el, hogy melyik az az egy, vagy lesz-e az egy-ből több is.

És pedig csak addig élek cölibátusban, ameddig férjhez nem megyek.
Szép napot és kitartást! :)

2011.10.26. 09:45:47

@mariannna:@Szutykovics Petkogradov:
"Nehéz lehet a cölibátus"
"addig élek cölibátusban, ameddig férjhez nem megyek"
Hja, a házasság sem kevésbé nehéz. (Igaz nekem feleségem van.) ;-))))

marianna, tisztelet a bátor és hűséges a helytállásért!
P.

mariannna 2011.10.26. 11:23:37

@Pandit: hja,a szüleim mondogatták is hajdanán,hogy csak az első 50 év lesz nehéz a házasságban :)

Szutykovics Petkogradov 2011.10.26. 13:06:38

@mariannna: Kedves! Mindig is csodáltam az olyan hívő embereket mint Ön! Ez igazi hit! Isten felé fordulás, önmegtagadás. Ez az, amire én egész életem során nem voltam képes. Viszont nem is akartam. Mégis csodálom azokat, akik ilyen tiszta életűek. Ha nem lennék 65 éves, biztosan meghínám Önt egy Fejér megyei kirándulásra. Remélem nem sértettem meg Önt a szavaimmal. Kezeit csókolom!: SzP

mariannna 2011.10.27. 21:14:30

@Szutykovics Petkogradov:
Kedves SzP!
Szavait egyáltalán nem találtam sértőnek. Jólesik és meghat. "Hívő és tiszta életemről" csupán annyit, hogy minden nap megküzdök a megtérésemért és/vagy annak megtartásáért, megéléséért. Egy különleges, kegyelmekkel tarkított és ugyanakkor viharoktól tépázott "hullámvasút" ez.
Szép estét!

Szutykovics Petkogradov 2011.10.27. 21:45:21

@mariannna: Nagyon köszönöm kedves válaszát, és elgondolkodtatott az, amit írt. Sajnos én elég egyszerű ember vagyok, nem is tudom, hogyan küzdhetnék meg a megtérésemért. Megküzdeni másért szoktam. Magamért, a családomért. Istenhez minden nap fohászkodok, de azon kívül, hogy ez már megrögzött szokásommá vált, nincsen különösebb jelentősége az életemben. Szentmisére nem sokat járok, mert ott csak a kioktató prédikációkban van részem. Nekem első sorban a mező és az erdő a szentélyem. Amikor a hegyoldalból elnézek Fehérvár felé, látom a szebbnél szebb dombokat, fákat, erdőt, akkor úgy érzem, velem van a jó Isten. Ott tudok a legjobban "imádkozni" egy egy mondattal csupán. Sőt van úgy, hogy nem gondolok semmire, úgy imádkozom. Tudom és nagyon röstellem, hogy így eltávolodtam az Egyháztól. Ön Kedves nagyon más világban él, mint én, nem is akarom ezzel tovább Önt bántani! Nem tudom, hogy nagyon nagy baj e az, hogy én már nem is fogok vasárnapi szentmisékre járni. Megbüntet e engem ezért a jó Isten? Üdvözülhetek e egyáltalán?

thotferi 2011.10.27. 22:18:27

Mars azonnal a pokolra !
Beste gyaur !
süti beállítások módosítása