@uszo:
"szentkoronás nemzetikeresztény klerikális eszmeiség gettóba zár bennünket és elszakít európától."

amire orbán még csak haloványan célzott posványosfürdőn, azt V. és gazdája kimondta:
drang nach Osten
ez az újmagyar politika...

@uszo:
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház új igazgatója a tegnapi évadnyitó társulati ülésen meghirdette a színház új programját: „A Nemzeti Színház el fog különülni Európától, és tiszteletet vált ki”. Ezekben a szavakban Orbán Viktor politikájára ismerünk. A politikai alapon frissen kinevezett Vidnyánszky Attila a miniszterelnök őszinte hangja.

„Elkülönülünk Európától” Megszólalt Orbán Viktor őszinte hangja
liberalisokblogja.blog.hu/2013/08/22/_elkulonulunk_europatol_megszolalt_orban_viktor_oszinte_hangja

zerintem ezért lettek olyan nagyon idegesek a fidesznyik talpnyalók a szegedi bemutató láttán...

@uszo:
“van nemzeti sajtónk, nemzeti filmünk, nemzeti színházunk, nemzeti oktatásunk, amelyekből kiszorítottuk a zsidó szellemet”.
(goebbels)

A Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülésén Vidnyánszky direktor meghirdette a színház zsidótlanítását és művészet helyett a propaganda szolgálatába állítását: “a színház az egyik legkifejezőbb eszköz egy ország építésére, (…) néhány év alatt képes megváltoztatni egy nép fogékonyságát”. Ők nem kérdéseket tesznek fel, hanem az általuk vallott igazságot adják elő, propagandát folytatnak, amivel építik az “ő országukat”. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere hasonlóképpen egyértelműen fogalmazta meg a politikai elvárást: a “nemzeti” színházi státusz megerősítését várja, és “nemzeti” alatt ezúttal is azt kell érteni, hogy “nem zsidó”. Van nemzeti színházuk, van nemzeti filmjük, van nemzeti sajtójuk, van nemzeti oktatásuk, akárcsak Goebbelsnek, és ezek lényege a zsidótlanítás. A zsidó szellem ugyanis rombolja a nemzeti szellemet, ahogyan azt a két világháború között az Orbán-rendszer egyik favorizált ideológusa, a hungarizmus atyja, Prohászka Ottokár püspök is volt kedves kifejteni ezt, Bangha Béla jezsuita idológussal egyetemben. Banghát eddig méltatlanul nem fedezte fel magának a náci ideológiára épülő Orbán-rendszer. A nácizmus és a politikai katolicizmus édestestvérek, a nácizmus csupán szekularizálta a katolikus egyház antiszemitizmusát, amelyre az identitása épül.

Bartus László: Náci-e vagy?
nepszava.com/2013/08/velemeny/bartus-laszlo-naci-e-vagy.html

én inkább úgy fogalmaznék, hogy a nemzeti/keresztény kurzus és az egyház között az összekötő kapocs már a múltban is a nacionalizmus és politikai antiszemitizmus sajátságos keveréke volt, ahol nem voltak egyértelmű határvonalak, a történelmi keresztény egyházak pedig némi aprópénz ellenében - egymással is vetélkedve - hűségesen az utolsó percig e nemzetvesztő politika kiszolgálói lettek...

@misihanna:
"mi az, hogy nemzeti kultúra? És milyen a nem nemzeti kultúra?"

ha meg akarod érteni a "nemzeti" kultúra fogalmát, akkor elolvasásra javaslom dezsőbácsi elsodort faluját, ami irodalomnak nulla, de hatástörténete miatt kell foglalkoznunk cáfolatával, mivelhogy a "népies" írók is az ő köpenyéből bújtak elő s lett is nagy sikerük a nyilasok táborában, utána lányos zavarukban rögtön beálltak rákosipajtás szekértolójának...
erre mondta nagy írónk, hogy nemhiába, csőcselékünk csak egy van...
és ezt az embert emelte be a NER a nemzeti alaptantervbe, bár maga a nemzeti együttműködés szókapcsolat is szálasitestvér agyalmánya volt 44-ben...
a nemzeti egyébként ebben a szóhasználatban azt jelenti csupán, hogy nemzsidó, míg a zsidó az, aki nemnemzeti, azt pedig, hogy ki a zsidó, azt én döntöm el, mondta a neves antiszemita...

@Izrael misztériuma:
"Nálunk, magyaroknál viszont ez a nemzeti sport is virágzik: gyűlölni Szent Istvánt, amiért – úgymond – „kiirtotta saját népét”, és – úgymond – „idegen fegyverek segítségével a kereszténység rabigájába hajtotta” szegény magyarokat. Ez a történelemszemlélet fellelhető ma a te környezetedben, és a Jobbik háza táján (amúgy jól megfér a „Jézus is magyar volt” elmebajával), és sok mai fiatal – akiknek közös jellemzője, hogy semmit sem olvasnak, semmit sem tudnak, ellenben mély és elpusztíthatatlan öntudat lakik koponyájukban – boldogan veti rá magát ezekre a szomorú elméletekre"

A "progresszív" :) Bayer.....

"Az ő életük áldozatát, az ő hitüket téptétek széjjel ezzel a szemétséggel, ezzel a mocsokkal, amivel volt bátorságotok kiállni most a szegedi dóm lábához. Abba a térbe, amit Horthy Miklós és Klebelsberg Kunó lelke tölt ki a mai napig."
www.magyarhirlap.hu/level-szorenyi-leventenek#sthash.PncgPuPa.dpuf

.....dühödten rázza a szentkorona rácsait.

Várszegi Asztrik meg így gondolta.

"Szent István ünnepe ma feladat mindannyiunknak. Történeti „István-eseményünk”-nek új olvasatot kell keresnünk. Az Egyháznak csak egy, evangéliumi-gyökerű olvasata lehetséges, ez teszi Istenre hagyatkozva élővé a Lélekben. Jézus Krisztus Egyházának külső erő sem fenntartója, sem megtartója nem lehet. A keresztény élet nem külsődleges tagság, hanem életstílus, életforma.."
"Hogyan kell István-eseményünket újraolvasni? A 21. század körülményei között kell a saját megélt hittapasztalatunk révén a jó magot, az Evangéliumot eljuttatni a földbe, az emberek szívébe. Jézus Örömhírét a ma keretei között akarjuk megélni és megvalósítani, hogy nekünk is és másoknak is erő és öröm fakadjon belőle"
www.familiamagazin.hu/cikk/2008.augusztus-szeptember/torteneti_istvan-esemenyunk_uj_olvasata/2/

@uszo:

Két részt idéztél Bayertól. Az elsőben szerintem igaza volt. Vannak, akik magyar- sőt magyarságirtás miatt gyűlölik Istvánt. Ez kb annyira hiteles mint az 'Egyház a tudomány ellensége' típusú szólamok.

Klebelsberg vállalható, szerintem jó lenne ma is egy ilyen kultúrpolitikus.

@khamul:
Tudod nem annak az embernek kéne etikai kérdésekben oktatást tartani mások számára, ilyen nagy arccal, aki a lovastengerész lelke iránt rajong. Annak a lelkiségnek tudjuk mi a következménye. Ennek okán számomra primitív hőbörgésnek tűnik az egész eszmefuttatása.
De más is gondolt így beszédére ameddig lehetett.

"Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes még szintén hétfőn, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elítélte Bayer Zsolt közíró szavait, s hozzátette: olyan embernek nincs helye a Fideszben, aki emberek egy csoportját állatnak tekinti.
Az atv.hu összefoglalója szerint Navracsics Tibor a műsorban azt mondta: Bayer Zsolt írása súlyos, demokráciát sértő állításokat tartalmaz, s megcsúfol minden olyan demokratikus közösségi elvet, amiben a Fidesz hisz.
A miniszterelnök-helyettes azt nem tudta megmondani, milyen konzekvenciákat von le ezzel kapcsolatban a Fidesz erre hivatott testülete, de mint mondta ő maga mélyen elítéli ezeket a gondolatokat. Származása alapján nem lehet beskatulyázni senkit - mondta a műsorban Navracsics Tibor."
www.egriugyek.hu/mindenki-ugye/1416-hatalmas-a-felhaborodas-bayer-zsolt-rasszista-irasa-miatt-oesszefoglalo.html

"A halottak mostanában sokat és jól írnak"
(Márai Sándor)

A Hallgatni akartamban Márai elkészíti a Horthy-rendszer "neobarokk fasizmusának" mérlegét, és ezzel mintha a korszak mai szerecsenmosdatását kísérő vitában is leadná posztumusz szavazatát. Megfontolandó, amit "a trianoni békeszereződés elhibázott rendelkezéseit" követő, tragikusan zsákutcás revíziós politikáról vagy a meghalni a haláltáborokba és az orosz frontra küldött magyarokról ír. "Zsidó nem lehet törpe" - ezzel a mondattal jellemzi például a jogfosztó törvények hatályát, mármint azt a helyzetet, hogy kifogástalannak minősülő pedigré nélkül nem lehetett elhelyezkedni még cirkuszban sem. Arról pedig, hogy a háború után "a jobboldali társadalom úgy érezte, a kommunisták jogfosztása igazolja az ő múltbeli bűneit", azt írja: "Ez a gonosz és tragikus tévedés talán a legmélyebb erkölcsi bukás, amelyben a magyar kispolgári és polgári társadalom ez évtized során elmerült."

"Nem kell mosás" - Márai Sándor: Hallgatni akartam
magyarnarancs.hu/konyv/nem-kell-mosas-86029

Kedves Zsolt!

"Szeretném felhívni a figyelmedet rá, hogy véletlenül náci szöveget írtál. Nyilván nem volt szándékos, csak úgy jött, a nehéz, nehéz Ady-bánat, a haza megmentésének rettenetes ódiuma, az a felpuffadt keserv, ami visszanéz rád a tükörből, a sok bántás és a többi nagy gond, Erdély, szlovák rendszám, birkacsorda, plakátkampány, hát automatára állt a szövegszerkesztőd, gondolom, mert neked papírod van róla, hogy nem vagy antiszemita, úgyhogy nyilván nem is vagy antiszemita, meg rasszista se, ezt a teljes kormány tanúsítja,...
Szóval, felhívnám a figyelmedet, hogy véletlenül leírtad azt a jelzős szókapcsolatot, hogy a keresztény fehér „faj”. Az igaz, hogy a „faj” szót idézőjelbe tetted, de azért leírtad. És kicsit meg is keveredtél, mert azt is írtad, hogy akik a keresztény fehér „faj” vesztét, a magyarok halálát akarják már 1919 óta, azok a ’68-asok."mandiner.hu/cikk/20130302_babarczy_eszter_level_bayer_zsoltnak

"A francia Jeune Afrique című lap az év legrasszistább mondatát keresi, a 10 esélyes szerző között pedig Bayer Zsolt is helyet kapott.

A Magyar Hírlap publicistájáról egyébként azt írják, hogy a “szélsőjobboldali” Fidesz egyik alapítója. Nyilván nem lehetett a verseny szervezőinek könnyű kiválasztani egyetlen Bayer idézetet, de végül ők emellett tették le a garast:

a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen."
most.444.hu/2013/05/29/bayer-zsolt-a-legrasszistabbak-kozott/

@uszo:
"a keresztény fehér „faj”.

A Horthy-korszak kezdetén, 1920 szeptemberében fogadta el a Nemzetgyűlés a numerus claususról szóló törvényt. Ebben korlátozták az egyes "nemzetiségek" és "népfajok" arányát a felsőoktatási felvételi eljárások során. A törvény legegyértelműbb szakasza a felvételi engedélyekről így fogalmazott: "...arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét." Ez elvben a zsidónak minősített diákok esetében hatszázalékos arányt jelentett.
Akkoriban a felvételinél a jelöltek vallására kérdeztek rá, ennek alapján sorolták be a jelentkezőket. Ugyanakkor az egyes egyetemek eltérően értelmezték a jogszabályt: volt, ahol a vallást, máshol viszont a származást vették figyelembe a zsidónak minősített felvételizőknél. Így például az orvosi karon nem fogadták el, ha valaki keresztény vallásra tért át az izraelita hitről.
Végül Klebelsberg Kunó kultuszminiszter foglalt állást az orvosi egyetemi álláspont mellett 1927-ben, ami Kovács M. Mária történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanszékvezető professzora szerint azt mutatja, hogy a numerus clausus faji alapon, és nem egyszerűen a vallásuk szerint különböztette meg a zsidónak minősített diákokat.
Hogy a numerus clausust valóban a zsidónak minősített személyek miatt alkották meg, az a törvény végrehajtási utasításából és a jogszabály 1920. szeptemberi nemzetgyűlési vitájából derült ki. Prohászka Ottokár katolikus püspök beszéde is egyértelművé tette ezt, amikor azzal mentegetőzött, hogy "ez nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem". Beszédét a Pesti Hírlap idézte 1920. szeptember 17-ei számában: "A mi problémánk nem abban áll, hogy a gentry tönkrement, hanem abban, hogy a helyét nem a magyar parasztságból felszívódott középosztály, hanem a zsidóság foglalta el. Tehát mi nem azt hibáztatjuk, hogy a zsidóság megteremtette a maga kereskedelmét, (...) abban van a hiba, hogy túlsúlyba került, a minket leszorító része lett."
De nemcsak Prohászka püspök vélekedett így, hanem Teleki Pál miniszterelnöknek is hasonló volt a véleménye. Ablonczy Balázs történész 2004-ben a Rubicon különszámában írt Teleki álláspontjáról a "zsidókérdésben" hozott intézkedésekről. Teleki szerint "a keresztény társadalom érdekeinek intézményes megvédése" végett volt szükség erre.
Akadémiai előadásában Kovács idézte Horthy Miklóst, aki az első, 1938-as zsidótörvényt "20 százalékos numerus claususként", a másodikat pedig "6 százalékos numerus claususként" emlegette, jelezvén, hogy a korszak számos vezetője éppen a numerus claususban látta a zsidók elleni törvényhozásnak azt a modelljét, amelyhez a későbbi zsidótörvények kapcsán vissza lehetett nyúlni.
A hazai történészek szerint a numerus clausus megsértette a jogegyenlőség elvét, hiszen magyar állampolgárokat különböztetett meg. A nemzetközi botrány hatására is döntött aztán a magyar kormány a törvény módosításáról. Bethlen István kormánya 1928-ban vette ki a numerus claususból a "nemzetiségek" és "népfajok" arányára való utalást Kovács tanulmánya szerint. A zsidókat nemzetiséggé nyilvánító 1920-as végrehajtási utasítást megsemmisítették. Bethlen külpolitikai megfontolásokból módosított 1928-ban a numerus claususon, hiszen azt még 1924-ben egy párizsi találkozón az Alliance Israélite előtt is védte, miszerint "állami érdek" ez, amely "egyformán sújtja az összes intelligens elemeket".
Akadémiai előadásában Kovács M. Mária rámutatott arra, hogy az 1928-as intézkedés látszólagos volt, hiszen annyi történt csupán, hogy a népfajok aránya helyett foglalkozási rátákat szabtak meg a szülők esetében az egyetemi felvételiknél. A foglalkozási kvóta arányszámait azonban a foglalkozási statisztikák felekezeti megoszlása alapján alakították ki, tehát az egész rendszer éppúgy a zsidók kiszorítására szolgált, mint a korábbi kvótarendszer - véli Kovács M. Mária.

Így kezdték számolni a magyar zsidókat
www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121127-numerus-clausus-es-a-zsidotorvenyek-a-horthykorban.html

@Izrael misztériuma:
Bethlen István 1931-es bukása után, a gazdasági világválság egyre súlyosbodó körülményei között Gömbös Gyula került hatalomra 1932-ben. Gömbös ekkortól nem folytathatta a 20-as években meghirdetett politikáját, vagyis az általa alapított fajvédő párt programját nem valósíthatta meg kormányfőként. Sőt az 1920-ban általa is megszavazott numerus clausust sem módosította vissza az 1928-as enyhítés után.
Ugyanakkor a gyakorlatban mindez másképp nézett ki Kovács M. Mária szerint. Az állami antiszemitizmus 1932-től a leglátványosabban az egyetemi numerus claususszal kapcsolatban erősödött meg. Hóman Bálint kultuszminiszter 1932-ben utasította az egyetemeket, hogy a felvételnél "rigorózusan" járjanak el. Ez rögtön a zsidó diákok arányának jelentős csökkenéséhez vezetett. 1933 őszén - tehát öt évvel az 1938-as zsidótörvény bevezetése előtt - Hóman a parlamentben bejelentette, hogy a kormány a numerus clausust a középiskolákra is ki kívánja terjeszteni, mert "feltétlenül el kell érnünk azt az eredményt, hogy a magyar keresztény ifjúság és a zsidó ifjúság között az egyetemen nem lesz semmiféle arányban eltérés az országos arányszámaihoz képest".
Két hónap múlva Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a minisztertanácson beszélt arról, hogy "a jövő évben be fogják tartani a zsidó arányszámot". A kultuszminiszter tehát nyilvánosan, a belügyminiszter pedig zárt körben nyilatkozott meg arról, hogy a zsidókvóta a maga eredeti - 1920-as - értelmében ismét érvényben van, s hogy a kormány újabb numerus clausus bevezetését fontolgatja. A bejelentéstől számított négy évben - tehát az 1938-as zsidótörvény bevezetését megelőzően - a zsidók aránya az egyetemeken és főiskolákon 9,7 százalékról 3,9 százalékra csökkent
(u.o.)

@Izrael misztériuma:
A korszak meghatározó kultúrpolitikusa, Klebelsberg Kunó úgy vélte, hogy a törvényhozás „azzal a nyílt szándékkal” alkotta meg a numerus clausus törvényt, hogy „a zsidóságot fajnak jelentse ki. […] Mert ha fajnak van egyszer minősítve a zsidóság, akkor nem lehet a fajtól menekülni úgy, mint – mondjuk – a felekezettől az áttéréssel, vagy a nemzetiségnél azzal, hogy az ember más nemzetiségűnek vallja magát.” Vagyis a zsidókat azért kellett származás szerint osztályozni, nehogy vallási vagy anyanyelvi szempontokra hivatkozva „menekülhessenek” a korlátozások alól.

Jogfosztás - 90 éve
Tanulmányok a numerus claususról
Kovács M. Mária: Numerus clausus Magyarországon, 1919 - 1945

ezekhez az urakhoz képest a bayerzsolti a "zsidókérdésről" semmi, de semmi újat nem tud már mondani nekünk...

@uszo:

Bayer vállalhatatlan figura. A kérdéses dologban viszont (a jobbikos újpogány szubkultúra jellemzése) szerintem teljesen igaza volt.

@Izrael misztériuma:

Köszönöm a hozzászólást, tanultam valamit.

@khamul:
"Klebelsberg vállalható, szerintem jó lenne ma is egy ilyen kultúrpolitikus."

Az imént olvasottak ismeretében, nem lenne jó, de azért van, sok is.

@uszo:
1920-ban a magyar parlament azért fogadta el a numerus clausus néven jegyzett antiszemita törvényt, mert akik kigondolták, kiharcolták és bevezették, antiszemiták voltak. Nem a politikai racionalitás vezette őket, hanem a zsidóellenesség, az antiszemita ideológia. Ezen keresztül látták és értelmezték az őket körülvevő világot, ebből vezették le politikai céljaikat. A numerus clausus színtiszta zsidótörvény volt, ideglázban fogant gyűlölettörvény, a gyűlölet hozta létre, s célja az volt, hogy normává emelje és állandósítsa azt a zsidóellenes érzületet, amely a háború, a forradalmak és az ezeket követő különítményes pogromok alatt lángolt fel az országban. A numerus clausus szószólói nem csináltak nagy titkot abból, hogy a törvényt egy általános zsidótörvény felé vezető első lépésnek tekintetik. Teleki Pál, Prohászka Ottokár, Bangha Béla, Bernolák Nándor és sokan mások észrevették, hogy a forradalmak utáni hónapokban eljött a kedvező pillanat antiszemita céljaik jogállami eszközökkel – törvényhozás útján – való megvalósításához.

KOVÁCS ANDRÁS ANTISZEMITÁKTÓL SÚJTVA
Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva
A numerus clausus Magyarországon, 1920-1945

@uszo:
„Nem a jogrendet kell most megmenteni,
hanem a keresztény magyarságot.”
(Prohászka Ottokár)

A hazai nyilvánosságban a zsidóságot célzó numerus clausus-követelés alapját jelentő koncepció egyik első megjelenése Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök nevéhez fűződik. Prohászka már az I. világháború alatt felvetette, hogy a magyar kultúrának megújulásra van szüksége, aminek lényege, hogy a zsidó kulturális „hegemóniát” egy új, keresztény értelmiség felnevelésével kell megszüntetni. Prohászka szerint a zsidók nem veszik ki részüket a haza védelméből, ehelyett az egyetemi helyeket foglalják el a keresztény ifjúság elől: „Menjünk végig a frontok gyűrődésein s tapasztaljuk meg, hogy minél közelebb jutunk a tűzhöz, annál több ott a keresztény nép, s minél hátrább kerülünk, annál több ott a zsidó. Az pusztul, ez óvja irháját – a jövendő magyar kultúra javára! A honvédelem nagy, nehéz munkáját végzik egyetemi ifjaink is s nem érnek rá tanulni; addig az egyetem s műegyetem padjain tért foglalnak mások, kikből itthon bőven van, s kik – nem gondolhatok mást, azért mondom ki – csak azért maradhattak itthon, mert degeneráltak.”9
Prohászka írása élénk reakciókat váltott ki a magyar sajtóban. A zsidó frontszolgálatosok és hősi halottak aránya évekig vitatéma maradt. Szabolcsi Lajos az Egyenlőségben statisztikai adatokra támaszkodva részletesen cáfolta a zsidó katonák háborús részvételére vonatkozó vádakat, kimutatva, hogy arányszámuknak megfelelően kivették részüket a harci cselekményekből, és rágalmazási pert is nyert a kérdésben. (Szabolcsi 1993: 316–326). Ezek a tények semmilyen hatást sem gyakoroltak a zsidóellenes sajtóra. A Népújság10 1918. június 16-án vezércikkében ünnepelte a székesfehérvári püspököt, amiért az fel merte vetni a „legnagyobb kérdést”: „A nagyhírű és messzire előrelátó főpap bátran és erőteljesen feltette a nagy kérdést a magyar közönség előtt: »Magyarország, mi lesz a te ifjúságodból?« És a nemzetnek kíméletlenül feltárta a jövendő szomorú kilátásait […] A zsidóság olyan hirtelenül vagyonosodik a világháborúban és gyermekeit olyan tömegekben zúdítja a felső iskolákba, hogy maholnap arra ébredünk, hogy a magyar intelligenczia tervszerűen kicserélődik. […] Az egyetemen abszolút többségben vannak a zsidó fiúk és leányok. Mi lesz a hazából, ha ebből a sok kis zsidóból, mind nagy zsidó lesz? Ezek lesznek a mi parancsoló uraink és mi az ő rabszolgáik és jobbágyaik.”11

Monori Áron: A numerus clausus és a magyar katolikus sajtó 1919–1920
www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/03_numerus_clausus

@Izrael misztériuma:
„Prohászka 1917–1919-től kifejezésre jutó antiszemitizmusa szerves része volt a már ekkor szerveződő és formálódó antiliberális-újkonzervatív jobboldali gondolatkörnek és publicisztikának” (Gergely 1994: 162). A korabeli magyar katolikus sajtóban a zsidókkal kapcsolatos kérdésekben (is) megfellebbezhetetlen tekintélynek számított. Mellette a keresztény kurzus leghatásosabb képviselője, agitátora és szervezője Bangha Béla volt. Neki és környezetének befolyása elsősorban (de nem kizárólag) a KSV újságjain keresztül érvényesült (Gergely 1977: 269).
Prohászka „»elátkozott népnek« tartotta a zsidókat […] Úgy ahogy voltak nemzeti veszedelmet, »poloskákat és patkányokat« látott bennük” (Kiss 1987: 251). A magyar zsidósággal kapcsolatos előítéleteit, illetve a zsidóság társadalmi szerepéről vallott felfogását ismertető publicisztikái a 1890-es évektől kezdve jelentek meg különböző orgánumokban. A „zsidókérdésről” vallott nézeteinek összefoglaló munkája külföldön jelent meg, angol, majd német nyelven.12 Ez a műve témánk szempontjából rendkívül fontos, mivel a numerus clausus-törvény nemzetgyűlési vitájában gyakran hivatkoznak rá mint a javaslat eszmei megalapozására (N. Szegvári 1988: 115).
A székesfehérvári püspök zsidókkal kapcsolatos írásai (függetlenül attól, hogy a 19. század végén vagy a világháború után születtek-e) masszív antiszemitizmusról tanúskodnak. Prohászka a hazai zsidóság állampolgári egyenjogúsítását végzetes hibának tartotta: „A keresztény társadalomban a zsidókat emancipálni annyit tesz, mint az erkölcstelenségnek s az erkölcsiségnek ugyanazt a szabadságot, a lelkiismeretnek s lelkiismeretlenségnek ugyanazon jogokat adni” (Prohászka 1929: 7). „Magyarország nem volt felkészülve a zsidók »recepciójára« (az 1848-as emancipációs törvényre).13 A zsidók addigi jogkorlátozása – amely védelmet és biztonságot nyújtott a magyar társadalomnak – megszűnt, s jogaik kiterjesztésével az ország hirtelen egy intelligens és ravasz faj szabad hódításának lett kitéve” (Prohászka 1920: 3). A szerző szerint az emancipáció következményeként 1867 után elkezdődött Magyarország és főképpen a magyar középosztály rohamos elzsidósodása. A zsidók elárasztották a jogászi és az orvosi pályákat, a kereskedelmet és a bankszektort. A falvakban a helyi kereskedelmet, a kocsmákat és az uzsora-üzletet tartják a kezükben, kizsákmányolják a keresztény magyarokat. Uralják az irodalmat és a sajtót. Mindenen uralkodnak, és elnyomnak mindent, ami keresztény és magyar (Prohászka 1920: 3–5). Mindezt a püspök által bemutatott „zsidó morál” magyarázza: „A zsidóság mindenütt fekély, mely megmérgezi a morálist, kiváltképp az üzleti világban. Lealacsonyítja az erkölcsi színvonalat s a korrupciót általános divattá emeli. Meghamisítja az erkölcsi fogalmakat, tagad minden törvényt és eszményt, s lelkiismerete nem lévén, megfojtja szívtelenül áldozatait, melyeket behálóznia sikerült” (Prohászka 1929: 2). Prohászka szerint a hazai zsidók asszimilációja felületes és nem őszinte, a magyar államhoz és társadalomhoz érzelmileg nem kötődnek, nemzetidegenek: „Hogy állunk az asszimilációval és a keveredéssel, amely egyesítené az idegen zsidót a magyarral, és megszüntetné az antropológiai és faji különbségeket? [A zsidó] idegen volt és idegen maradt. Magyarul beszélt, de zsidónak érezte magát. Magyarországon élt, de megragadt zsidóságában. Közösséget alkotott a közösségen belül” (Prohászka 1920: 5–6).
A judeobolsevizmus vádja is szerepel Prohászka repertoárjában. Az 1918–1919-es forradalmakat szerinte „a zsidók” csinálták. Ők a felelősek Magyarország lerombolásáért: „Jött a bolsevizmus árja, és akik a gátat megnyitották előtte, magyarul beszéltek, de zsidók voltak” (Prohászka 1920: 7).
Prohászka ugyanitt még egyértelműbbé teszi, hogy számára a „zsidókérdés” faji kérdés: „A zsidókérdés valójában faji kérdés, a Judaizmus nem egy vallásos szekta, hanem pontosan meghatározott faj vagy nemzet, amely szemben áll a honos fajjal, az állam fő támaszával” (Prohászka: 1920: 6). Ezzel együtt a vallási egyenlősítést is ellenzi: „a zsidóságot nem szabad recipiálni a keresztény államoknak, hanem védekezniök kell ellene, s ahol s ahogy lehet, túl kell adniok rajta” (Prohászka 1929: 3).
A helyzet Prohászka szerint nagyon komoly, hiszen félő, hogy Magyarország teljesen zsidó befolyás alá kerül: „A középkorban létezett a Német Nemzet Római Birodalma. Létrejöhet ma a Zsidó Nemzet Magyar Állama? Valójában ez a kérdés képezi a zsidóproblémát Magyarországon” (Prohászka 1920: 7–8). Az ország ilyen szintű „elzsidósodása” ellen természetesen védekezni kell. A megoldás a zsidók intézményes visszaszorítása – diszkriminatív törvénykezéssel: „Magyarországnak is megvan a joga, hogy nemzeti jellegét hangsúlyozza, és féken tartsa mindazt, ami idegen tőle. Nem pogrommal, nem is erőszakkal, hanem alkotmányosan a törvényhozás által” (Prohászka 1920: 7).
(u.o.)

@Izrael misztériuma:
Bangha Béla – hasonlóan Prohászkához – Magyarország tragikus helyzetének okát szintén a hazai zsidók „térfoglalásában” látta. 1920-ban megjelent, Magyarország újjáépítése és a kereszténység című könyvében14 drámai hangon vázolta a helyzetet, „feltárta” a szerinte ide vezető okokat, s végül ismertette a „keresztény magyar kibontakozást” szerinte biztosító programot.
Az I. világháborúról, a Tanácsköztársaságról és Trianonról szólva a felelősök keresésére és megnevezésére buzdít.: „Nemzetünk üszkös romhalmazán ülve […] keresnünk kell az okokat, melyek ezt a rettenetes földindulást és végítéletet a fejünkre hozták, s a módokat, ahogy ezeknek a kártevő okoknak továbbható pusztításait megakadályozhatjuk. […] Ki volt itt a háttérben? Ki vagy mi csinálta mindezt? Kinek volt mindez érdeke? S mért nem tudott a nemzet és a nemzetnek értékesebb része ellenállni a rettenetes öncsonkító, önmarcangoló őrületek egész sorozatának?” (Bangha 1920: 7–8). Kifejti, hogy 1867-től kezdve Magyarország gazdaságilag, kulturálisan és morálisan egyaránt beteggé vált . A problémák hátterében Banghánál is mindig „a zsidó” áll: „A liberális jelszavak, a zsidók recepciója […] a nálunk azonnal elzsidósodott szabadkőművesség gyors elterjedése és a plutokrata-szabadkőműves-pánszemita uralom alá került sajtó Magyarország szellemi ábrázatát úgyszólva egy-két éven belül kicserélték, a nemzet gondolkodását és érzésvilágát a speciálisan szemita ízű logika és morál felé terelték. A nemzet védtelen lett belső árulóival, felforgatóival, a mérges miazmák terjesztőivel szemben.” Az országban – fejtegette Bangha – szinte minden téren a zsidóság került hatalmi pozícióba (Bangha 1920: 11–16).
A harcos jezsuita a bolsevizmus mellett a világháború kitörése mögött is a zsidókat látta: „[A világháború] a nemzetközi plutokrácia által rendezett óriási földrengés volt. […] Sorsunk előre meg volt pecsételve: bennünket a nemzetközi szabadkőművesség és plutokrácia az enyészetnek – európai gyarmatnak – szánt és erre a célra eszközül – miként Oroszországban – a szociáldemokrata forradalmat szemelte ki” (Bangha 1920: 17). „Nem minden zsidó volt bolseviki, de azért nem egészen alaptalan az a felfogás, amely szerint már az első forradalom, de főleg a kommunizmus nem volt egyéb a destruktív zsidóság összeesküvésénél a keresztény és nemzeti Magyarország megsemmisítésére” (Bangha 1920: 158).
Bangha történelmi „bizonyítékokkal” alátámasztva leírta, hogy a liberalizmus, a szociáldemokrácia és a bolsevizmus egyaránt zsidó találmány, illetve utóbbi kettő egy és ugyanaz (Bangha 1920: 59–114). A demokráciával szembeni fenntartásait azzal igazolja, hogy a „liberalizmus, a plutokrácia és a szociáldemokrácia vezetői, a szabadkőművesség és a zsidóság azért lelkesednek anynyira a demokratizmusért és a köztársaságért, mert abban a pénz, az agitáció és a sajtó révén korlátlan uralomra tehetnek szert: a fölséges nép többé-kevésbé mindig azt fogja ott tenni, amit ők akarnak” (Bangha 1920: 182).
A megoldást abban látja, hogy „magát a nemzettestet kell megszabadítanunk a fertőző kóranyagoktól” (Bangha 1920: 18). Hogy kik jelentik ezt a „kóranyagot”, azt az előzmények alapján nem nehéz kitalálni. Bangha konkrét lépéseket is követelt a zsidók visszaszorítására. Drasztikusan korlátozná számukat a katedrán, a sajtóban, a színházi és általában a művészeti életben, valamint a bankvilágban és kereskedelemben (159–161). A vidékre külön figyelmet szentel: „Mindenekelőtt a falvakat kell megtisztítani a zsidó alkoholárustól és vegyeskereskedőtől, megvonva tőlük a trafikjogot […] A falu lehetőleg ne is lásson zsidót; ez volna a legjobb”. Az oktatásról csak annyit mond, hogy „az elszegényedett keresztény osztályok ifjúságának magasabb kiképzését […] állami eszközökkel is elő kell mozdítani” (Bangha 1920: 161, 162).
A katolikus sajtóra talán legnagyobb befolyással bíró klerikusok tehát nem titkolták zsidókkal szembeni fóbiáikat, és megoldást is kínáltak a „zsidóproblémára”. Politikai „szentháromságuk” az antiliberalizmus, a szociáldemokrácia- és kommunizmus-ellenesség, valamint az antiszemitizmus volt. Magyarország korabeli bajaiért elsősorban a hazai zsidóságot tették felelőssé, a nemzeti sérelmek mögött szinte mindig „a zsidót” látták, a nemzeti célok megvalósítását a zsidóság visszaszorításával vélték elérhetőnek. Prohászka és Bangha ezen nézetei erősen hatottak a katolikus lapokra.
(u.o.)

@uszo:
Igaz.

@khamul: ; IM; @uszo

Szerintetek van bármilyen hatása bárkire is ma Prohászkának és társainak?
Őszintén kérdem.
Állítom, hogy a nagy többségnek fogalma sincs kik ők és miért lennének fontosak. (tudom ez engem minősít, de Bangha Béláról talán még életemben nem hallottam. Most kb. annyi lesz róla a képem, hogy ő egy antiszemita valaki volt :-) )
Ellentétben pl. PO "nagy ellenfelével" Ady-val akiről azért még egy általános iskolás is hallott valamit.

@Pandit:

Elég kevesen ismerik alaposan Prohászka életművét. A legtöbben azért rokonszenveznek vele, mert azt érzékelik, hogy van egy nagy formátumú egyházi ember, akit sokan bírálnak. Azzal már nem foglalkoznak, hogy ez a bírálat jogos-e.

@khamul: Te jogosnak tartod?

@telihold83:

Prohászkának voltak vállalhatatlan megnyilvánulásai. Elfelejteni nem kell, de katolikus iskolát biztos nem neveznék róla.

@khamul: Értem és köszönöm. Szerintem mindenkinek vannak vállalhatatlan megnyilvánulásai, de konkrétabban engem az érdekel amit a keresztény magyar ifjúság taníttatásával kapcsolatban vallott és amiben a nézetei megegyeztek a Bangha B. nézeteivel. Teszerinted ezt nem igazán jól ítélték meg ők akkor, ezt gondolod vállalhatatlannak?

@telihold83:

Elnézést, valami félreértés lehet. A Prohászkával kapcsolatos vitához eddig nem szóltam hozzá.
Klebelsberggel kapcsolatban volt egy megjegyzésem, de IM felvilágosított - köszönet érte.

@khamul: Én sem szóltam hozzá, a vita nem érdekel. Arra figyeltem fel amit Prohászka jogos vagy jogtalan bírálatával kapcsolatban mondtál és hirtelen kíváncsi lettem az álláspontodra. Vajon az oktatással kapcsolatos nézetei, amit már sokszor és sok helyen hallottam vele kapcsolatban emlegetni, azok neked a vállalhatatlanok vagy valami más. Ha nem akarsz, persze nem kell válaszolni, sebaj.

@khamul:
Nem volt vita Prohászkáról. IM csak úgy elővette a kalapból.
Ezek szerint szerinted ma nincs nagy hatása (gyak semmilyen) PO életművének. (?)
Én hajlok arra, hogy egyetértsek.

@khamul:
"legtöbben azért rokonszenveznek vele, mert azt érzékelik, hogy van egy nagy formátumú egyházi ember, akit sokan bírálnak"
Érdekes, hogy egyesekben mi vált ki rokonszenvet.

@Pandit:

'Érdekes, hogy egyesekben mi vált ki rokonszenvet.'

Azt mondják, hogy a 2. világháború utáni amerikai antikommunista hisztéria egyik mozgatórugója is a megvert, megalázott németek iránt feltámadó rokonszenv volt. 'Talán mégsem csináltak mindent rosszul' 'Talán jobb lett volna, ha a németek legyőzik az oroszokat'

@Pandit: "Szerintetek van bármilyen hatása bárkire is ma Prohászkának és társainak?
Őszintén kérdem.
Állítom, hogy a nagy többségnek fogalma sincs kik ők és miért lennének fontosak"

Az lehet, hogy a nagy többségnek fogalma sincs kik ők és miért lennének fontosak, azonban azoknak akik majd hittanra és etikára fogják oktatni a gyerekeket azokra bizony hatással vannak.
A kat. felsőoktatásban, ahol a leendő hit és etika tanárok zömét képezik MA képzésben, ma P.O.-t Magyarország apostola és tanítójaként jellemzik.
A katolikus megújhodás nagy apostolaként aki felvirágoztatja a magyar katolicizmust és megvívja harcát a liberalizmussal. (Az meg tudott kiknek a találmánya.)
Antiszemitizmusáról rasszizmusáról szót sem ejtenek legfeljebb úgy, hogy azt liberális, ateista, stb. egyház ellenes koholmánynak tekintik.
Tehát az antiszemitizmus, ma a katolikus értelmiség köreiben és igen jelentős arányban, a prohászkai szintig szalonképes. Ők ezt egyébként antijudaizmusnak nevezik.
Visszautalnék Orvos Leventéről folytatott beszélgetésünkre IM-val.
Bangha páterről nagyjából ugyan ezeket el lehet mondani.

@khamul: Prohászka nem volt antiszemita és nem kell félni magyarként és katolikusként vállalni őt szerintem. Tisztelhetjük pusztán csak azért amit hazaszeretetben és hitben alkotott. Kimosdatnunk, vagy szégyenkeznünk miatta pedig végképpen nem kell úgygondolom. Lehet, hogy egyszer még szentté is fogják avatni.

Gergely Jenő könyve tankönyv. Ezt tanulják akik majd tanítani fogják.

Az 1919 utáni Prohászka értékelésének leginkább neuralgikus része a lkeresztény kurzusr hónapjaiban vállalt közvetlen politikai szereplése. Kétségtelen, hogy 1918n1919-ben összeomlott a régi világ, maga alá temetve a történelmi Magyarországot. Prohászka a forradalomban is kereste a kereszténységgel rokon emberi lényeget, amint a magát kereszténynek és nemzetinek mondó ellenforradalomtól is azt remélte, hogy valóra váltja a keresztény szociális programot. Mindkettőben gyorsan csalódnia kellett, mert kiderült kereszténytelenségük. A Horthy-korszak katolikus egyháza és közéleti katolicizmusa pedig n ha néha meg is lengette tiszta zászlóként Prohászka nevét n nem az ő szellemében működött. "

"A szuperlatívuszok ismétlése helyett azt szeretnénk kiemelni Prohászka magyar katolicizmuson belüli szerepéből, hogy elméletileg ő képviselte a modern gondolkodást, de nem a modernizmust. Politikailag pedig a keresztény szociális reformokat az alkotmányos parlamentáris demokrácia keretei között vélte csak megvalósíthatónak. Ha pedig ezt a mai terminológiákkal akarjuk leírni, úgy a kereszténydemokráciában megvalósuló szociális piacgazdasággal lenne egyenértékű. Korszerű-ségének és aktualitásának titka azonban ennél általánosabb: az ő gondolataival, hozzáállásával és módszerével lesz csak képes a mai egyház megérteni a 21. század emberének lelkivilágát, elbizonytalanodott lelkének nyomasztó problémáit. Ebben ismerték fel a kortársak és értik az utódok az lörök Prohászkar titkát."
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/katolikus-egyhaz-1/ch07s04.html

Na ebbe a képbe persze hogy nem fér bele az antiszemitizmus.
Tehát e-szerint, amit csinált az nem az.

Eddig nem voltam rá kíváncsi, de akkor most megyek és elolvasom a "Hitvédelem és hazaszeretet avagy antiszemita volt-e Prohászka?" Barlay írást. Beleolvasva a tartalomjegyzékbe, máris hasznosnak látszik.

Ajánlom a téma iránt érdeklődök figyelmébe Gárdonyi Máté történész papot, aki véleményem szerint egyházi körökben ma a téma legelismertebb szakértőjének számít, de persze nem a legdivatosabbnak.
Meggyőződésem eljön az idő, hogy ahol Ő most tanít, ott majd tanítani is fogják elméletét.

"Mit mondhatunk Prohászka és Bangha antiszemita érvrendszerérõl a katolikus
teológia szempontjából? Mindenekelõtt azt, hogy a kollektív jogkorlátozás, majd a
teljes jogfosztás igazolása szükségszerûen elvezet – akár kimondva, akár kimondatlanul – minden ember azonos méltóságának (a teológia nyelvén: az istengyermeki
méltóságnak) tagadásához. Ez a nézet pedig szemben áll úgy a teremtéstörténet
antropológiájával, mint a jézusi igehirdetéssel, és alapjaiban kezdi ki a mindenkinek
felkínált üdvösség keresztény tételét. Nem kevésbé problematikus a társadalmi program és a teológiai nyelvezet egymásba csúsztatása. Prohászka és Bangha társadalomképének fundamentuma volt, hogy a szociális feszültségeket a „kereszténység” és a
„zsidóság” antagonisztikus ellentétével magyarázták. Ennek az lett az egyháztani
következménye, hogy nemcsak a „zsidó” szót használták a vallási összefüggésbõl
kiragadva, hanem a „keresztény” szónak is más jelentést adtak, mint amire az eredetileg utal (Krisztus követõje, az egyház tagja). Ez kifejezetten Banghánál érhetõ tetten, hiszen számára a katolikus egyház elsõdlegesen nem hitbeli közösség volt,
hanem „kultúrközösség”, mint „katolicizmus” világnézet, ideológia, amelynek
„harcba kell szállnia a krisztusi örökség, a keresztény civilizáció és a fehér faj megmentése érdekében”.34 Az egyházképnek ez az eltorzítása nemcsak mai szemléletünkkel ellenkezik, tulajdonképpen nem volt korrekt a korabeli katolikus teológia
horizontján sem, noha nem tagadhatjuk, hogy elfogadhatónak tûnt a teológiát hivatásszerûen mûvelõk körében is. Prohászka püspök és Bangha páter antiszemita
koncepciójának legsúlyosabb következményeként – a holokauszt perspektívájában –
mégis azt jelölhetjük meg, hogy „sajtóapostolkodásuk” hozzájárult a magyar társadalom lelkiismeretének végzetes eltompításához."
www.hdke.hu/files/csatolmanyok/12_GardonyiMate_Azantiszemitizmus_Funkcioja_ProhaszkaOttokar.pdf

"Eredeti szöveget és fordítását is közli BARLAY Ö. Szabolcs, Hitvédelem és hazaszeretet,
avagy antiszemita volt-e Prohászka, Székesfehérvár, 2003, 133–143, 163–171. (Barlay
pamfletje Prohászka védelmében íródott, ám – véleményem szerint – éppen azt erõsíti
meg az olvasóban, hogy Prohászka gondolatmenete oly mértékben antiszemita, hogy
teljességgel védhetetlen.)"
uo.(Gárdonyi)

@telihold83:

A szenteket a Lélek vezeti, így kényes kérdésekben és nehéz időkben is megtalálják a helyes választ. Szent volt Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Márton Áron vagy a nyilasok börtönét is megjárt Mindszenti.
Prohászka nem volt szent. Tényleg nagy formátumú személy volt, akit lehet szeretni, de kanonizálni nem szabad - sem az Egyházban sem azon kívül.

@khamul: Tisztelem a tájékozottságodat és a Léleklátást amivel bírsz, (nem iróniának, vagy csipkelődésnek szántam, hanem komolyan!)de engedd meg nekem, hogy a Prohászka kérdésről a saját véleményemet magam alakítsam ki, ehhez ragaszkodom. És köszönöm a válaszodat.

@telihold83:
Prohászka Ottokar: Judenfrage in Ungarn (1920)
mtdaportal.extra.hu/books/prohaszka_ottokar_judenfrage_im_ungarn.pdf

@telihold83:
Prohászka Ottokár: Zsidókérdés Magyarországon
www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=19700:prohaszka-ottokar-zsidokerdes-magyarorszagon-&catid=650:zsidokerdesek-magyarorszagon&Itemid=217

@telihold83:
Jóhiszemű értelmezés
Kíváncsi voltam, vajon a magyar katolikus egyház - legalább is annak néhány mértékadó személyisége - mit gondol arról, hogy Prohászka nevének választásával a cserkészcsapatok és egyházi oktatási intézmények nemcsak a püspök emlékét örökítik át, hanem - implicit módon - antiszemita nézeteit is. Mi lehet annyira jelentős Prohászka tevékenységében és tanításában, ami miatt szemet "kell" hunyni antiszemitizmusa fölött? Vagy tán épp antiszemitizmusa miatt jött újra elő? Folyt erről vita az egyházi közéletben, a katolikus értelmiségben? És a legnehezebb: mi kellene ahhoz, hogy valami változzon?
Levelem vétele után Pannonhalmáról - ahol 1998-ban tudományos konferenciát rendeztek a II. János Pál pápa által megfogalmazott Emlékezünk: Megfontolások a Soáról című dokumentum magyar vonatkozásairól - Várszegi Asztrik főapát, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja hívott vissza:
"Szerintem Prohászka nevének választását az idősebb nemzedékben inkább az öröklött tisztelet, mint ismeret motiválja, s e tiszteletnek nincs köze Prohászka antiszemitizmusához. Lehet, hogy ez nagyon jóhiszemű értelmezés, de azt gondolom, ez felel meg a valóságnak. Prohászka spirituális megújulást szorgalmazó egyénisége, antifeudalizmusa, filozófiai nyitottsága, párbeszédkészsége, szociális érzékenysége eredendően friss levegőt hozott az egyházba az akkori neobarokk Magyarországon. Az első püspök volt, aki nyíltan szólt a szegénység problémájáról. Antiszemita kijelentéseit az első világháború utáni történeti kor összefüggésében kell elemezni, amikor állandó probléma a zsidótőke szerepe és a tunya magyar urak alkalmatlansága a gazdálkodásra, a háború veszteségei, a kommün és az ország megcsonkítása, ami hihetetlenül sokkolta a magyar társadalmat, benne a katolikus egyházat. Minderre egyfajta reakció volt Prohászka antiszemitizmusa."
Közbevetésemre, hogy fajelméleti alapon reagálni bármilyen traumára finoman szólva is butaság és bűn, Várszegi Asztrik így felelt: "Elfogadom. De a megtörténtet meg nem történtté tenni nem tudom." Megjegyzésemre, hogy az egyház nem reflektál arra, hogy Prohászka antiszemitizmusa a legszélsőségesebb körök számára szolgál hivatkozási alapul, így válaszolt: "Nem tudom, hogy a prohászkai antiszemitizmusnak van-e utóélete a katolikus egyházban. Erre nem tudok választ adni.

Prohászka Ottokár kultusza: "Ma is megköveznék"
magyarnarancs.hu/belpol/prohaszka_ottokar_kultusza_ma_is_megkoveznek-62644

@Izrael misztériuma:

'Mi lehet annyira jelentős Prohászka tevékenységében és tanításában, ami miatt szemet "kell" hunyni antiszemitizmusa fölött? Vagy tán épp antiszemitizmusa miatt jött újra elő? Folyt erről vita az egyházi közéletben, a katolikus értelmiségben?'

Nem folyt érdemi vita Prohászkáról.

Nem hiszem hogy az összes Prohászka utca, iskola, cserkészcsapat stb. mögött antiszemitizmus húzódna meg. Nagyjából az a helyzet vele is, ami Teleki Pállal és Wass Alberttel: amikor több évtizednyi kényszerű hallgatás után szabadon lehetett róluk beszélni, akkor túlsúlyba kerültek a szépítő,nosztalgikus hangok.
Emellett sajnos igaz az is, hogy a múlttal való szembenézésre még nem került sor. Sokan úgy gondolják, hogy a magyaroknak nincs semmilyen felelősségük a zsidóság sorsával kapcsolatban. Szeretjük magunkat lovagias népnek gondolni, és próbálunk kizárni mindent, ami ezt a hitünket megingathatja.

@khamul: A magyaroknak nincsen felelősségük szerintem, hanem egyes családoknak, embereknek, személyeknek akiket mások befolyása, vagy a maguk rossz döntése rossz cselekedetekre vitt, azoknak van, de ez nem vonatkozik mindenkire. Nem lehet azt kimondani, hogy itt egyformán felelős mindenki aki magyar és keresztény.

@telihold83:

Kollektív felelősség nincs, de kollektív utóhatások vannak.
A nemzeti összetartozás nagyon erős dolog. Néha mondunk olyanokat, hogy 'a londoni olimpián 7 aranyérmet nyertünk' vagy 'ennyi meg ennyi Nobel-díjasunk van'. Tesszük ezt annak ellenére, hogy pontosan lehet tudni, hogy kik nyerték az aranyérmeket, és kik kapták a Nobel-díjat.
Őseink tettei - jók és rosszak egyaránt- itt élnek köztünk. A bűneik addig mérgezik a levegőt, amíg szembe nem nézünk velük. Ezért a MI legelemibb érdekünk az emlékezet megtisztítása.

@khamul: Az eleje rendben van és vállalható. (:-))
Senki sem kényszeríthet rám/ránk, a családomra pl. olyan bűntudatot amiről már messziről látszik, hogy esztelen, vagy valami nagyon rafinált szándék húzódik meg mögötte. Csak egyetlen zsidó férfi van akinek a halála miatt gondolkodás nélkül.

@telihold83:

A bűnösnek legyen bűntudata, a többieknek ne. Természetesen a múlt tárgyilagos feltárására gondoltam, nem önostorozásra.
Abban természetesen igazad van, hogy ezzel is vissza lehet élni, ahogy Rákosiék és utánuk mások is megtették.

@khamul:
"Őseink tettei - jók és rosszak egyaránt- itt élnek köztünk. A bűneik addig mérgezik a levegőt, amíg szembe nem nézünk velük. Ezért a MI legelemibb érdekünk az emlékezet megtisztítása."

szívemből szóltál!
(IM)
"Az emlékezet megtisztítása" szókapcsolat nemcsak a múltra visszanéző bűnbánat és megbocsátás jelentésmozzanatát foglalja magába, hanem - az "ecclesia semper reformanda" elv jegyében - a jövő iránti felelősségét is. Nyilvánvaló, hogy a pontosabb emlékezés, a tisztábban látás, amelyhez a múlt kritikai feldolgozása vezethet el, a kollektív emlékezet legfőbb funkcióját, az előretekintést szolgálja. Az így megnyíló perspektíva a múlt terheitől való megszabadulás szemantikai többletével járul hozzá a megtisztulás értelmezéséhez, egyszersmind lehetővé teszi a jövőbeli cselekvés indítékainak indulatmentes újragondolását[7] - a hit szeretetteljes szolgálatban realizálódó tanúsítását. "A mai és a mindenkori egyház kötelességének tartja - mondja a pápa -, hogy megtisztítsa e szomorú események emlékezetét a harag és a bosszú mindenfajta érzésétől."[8] Az események közismert összegzéséből itt talán elegendő a közös momentum említése. A bocsánatkérések tematikáját figyelembe véve az evangélium iránti hűtlenség lényege az igazságként hirdetett egyházi tanítás erőszakos érvényesítése, ami egyet jelent az igazság megsemmisítésével. Keresztény alapmeggyőződés szerint bármely hitigazság értelme és lételeme a szeretet abszolútumának alárendelt türelmes igazságosság, s bármilyen fokú kirekesztés - az igazság nevében - összeegyeztethetetlen a mindenkori kirekesztettek igazságának képviseletével. "Ha az egyház ilyen alázattal fordul múltja felé - jegyzi meg a bűnbánati cselekményt kommentáló Etchegaray bíboros -, azért teszi, hogy jobban vállalhassa jelenét és szabadabban léphessen az új évezredbe. [...] A melldöngető mea culpázás keveset érne, ha nem folytatódnék testvéreink felé kinyújtott kezünkben és a jóvátételben."[9]

Mártonffy Marcell
"Az emlékezet megtisztítása"
Megjegyzések a kiengesztelődés katolikus programjához
www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/vallasokeuropa2/martonffy.htm

Hali!
Nem győztetek meg. Szerintem PO (és társai) ma már marginálisak. Lehet itt erről műkedvelő vita és szörnyülködhetünk dolgokon, de ez azért elég lényegtelen marad.
A miheztartás végett ugyanezt gondolom a cserkészetről is. Ma már anakronisztikus.
A rendszerváltás után meg lehetett próbálni újra, ez OK, de nem jött be igazán. Ez van.
Hogy ez baj-e? Azt nem tudom, de talán érdemesebb ma fontosabb dolgokkal foglalkozni.
(Persze az is lehet, hogy tudtok olyat amit én nem.)

Az a cél, hogy mind több gyermek részesüljön keresztény nevelésben, hogy szívja magába óvodás és iskolás korban azokat az értékeket, amelyeken Európa és Magyarország felépült.

Hoffmann Rózsa: minél több gyermek részesüljön keresztény nevelésben
www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/323014_hoffmann_rozsa_minel_tobb_gyermek_reszesuljon

úgy látszik, a horthy emléktábla a keresztény nevelés értékei közé tartozik, mert viktor rögtön, zsebből ötmilliárd forinttal jutalmazta...

Nem tudják, ki volt Horthy
mandiner.hu/cikk/20120521_nem_tudjak_ki_volt_horthy

a tüntetők tudják, de a zorbán mega püspök nemtuggya!

@Pandit:
prohászka ébresztgetése manapság nemzeti és keresztény program egyben: jobbról kell körözni a szélsőjobbot, mert viktor éles ésszel felismerte, hogy sokan vagyunk, de nem elegen, mindenki hozzon még egy embert és az egyház ehhez statisztál erőtlen kísérletet téve, hogy ez a PO nem az a PO, akit a nyilasok olvasnak bosnyákzoltán meleghangú bevezetőjével ellátva...

@Izrael misztériuma:
Tudom nem vagyok nagyon tájékozott. Misére is jobbára csak vasárnap járok, de hol program ez?
A kormányban? (Szívesen megkérdeznék egy két kormánytagot mit tud PO-ról. Gyanítom a többség jobban tudná mia különbség az A6-os és az A8-as Audi között :-) )

Még mindig nem hiszem, hogy ez lényeges. Van egy olyan sejtésem, hogy pl. a hitoktatók aki majd a kötlezeő hit/erkölcs oktatást tartani fogják jó része számára teljesen ismeretlen PO és munkássága, vagy ha tudnak róla nem tartják fontosnak, pláne átadandónak.
Fontosabbnak tartják talán pl. Pál Feri, Böjte Csaba, Ferenc pápa, stb megnyilvánulásait és munkásságát.
Persze lehet, hogy tévedek.

@Izrael misztériuma:
Tudom nem vagyok nagyon tájékozott. Misére is jobbára csak vasárnap járok, de hol program ez?
A kormányban? (Szívesen megkérdeznék egy két kormánytagot mit tud PO-ról. Gyanítom a többség jobban tudná mia különbség az A6-os és az A8-as Audi között :-) )

Még mindig nem hiszem, hogy ez lényeges. Van egy olyan sejtésem, hogy pl. a hitoktatók aki majd a kötlezeő hit/erkölcs oktatást tartani fogják jó része számára teljesen ismeretlen PO és munkássága, vagy ha tudnak róla nem tartják fontosnak, pláne átadandónak.
Fontosabbnak tartják talán pl. Pál Feri, Böjte Csaba, Ferenc pápa, stb megnyilvánulásait és munkásságát.
Persze lehet, hogy tévedek.

@khamul:
Belon Gellért tanulmányának egy részletével írom le, hogy mennyire nem értünk egyet. Ez a megközelítés áll hozzám a legközelebb és ennyi nekem elég is a témából. Egészen felvállalható és nem csak kicsit szerethető kategória az én szememben.
"Antiszemita volt-e? Igen is, meg nem is. Az apostol ellentmondásossága ezen a ponton is megmutatkozik. És itt is vállalta a már korábban is több oldalról jövő, de a történelem ítélőszéke előtt is az ítéletet.
Tudnunk kell, hogy a húszas évek – egyébként Európa-szerte észlelhető – antiszemitizmusa még a nácizmus előtt zajlott le, bizonyos tekintetben tehát más volt, mint ahogy azt most nézzük. A hitleri brutalitás egy táborba kovácsolta össze öldöklésével és a koncentrációs lágerekkel megtámadott zsidóságot. A húszas évek zsidósága osztott volt: az asszimilált zsidóság és a cionista zsidóság (pl. erre vonatkozólag Makai Gy. kitűnő könyvét: Izrael Állam és cionizmus. Bp. Kossuth, 1973.). Prohászka sohasem beszélt az asszimilált, illetve az asszimilációt elfogadó zsidók ellen. Hiszen kitűnő zsidókkal állt benső barátságban, halálakor izraelita részről is elparentálták. Legbensőbb gazdasági embere is zsidó származású volt, aki 1922-ben dőlt ki mellőle hirtelen halálával, s akit így örökít meg: „Én egyik legjobb emberemet vesztettem el s gazdaságilag kiszámíthatatlant” (1922. nov. 13.). És szinte minden megnyilatkozásában kiveszi a „jó zsidókat”.
De megkérdezhetjük, hogy akkor, amikor már erőteljes hangok hallatszottak fajvédelmi irányban, miért nem hallgatott el? Az olyan nagyságrendű ember, mint Prohászka, nem hallgathatott ebben a kérdésben. Marx is külön tanulmányban foglalkozik e kérdéssel. A nácizmussal szembeni ellenállásnak egyik hazai szellemi vezére, Szekfű Gyula 1920-ban megjelent munkájában a tudós higgadtságával és a történetírók ítéletével súlyos fejezeteket szentel a zsidókérdésnek, és ezekben súlyos megállapításokat tesz. A higgadt tudomány által Prohászka igazolva érezhette magát, hogy ne kerülhesse ki ezt a kérdést. Hogy kifejezései sokszor élesek és a mai fülnek bántók, azon csak az csodálkozik, aki nem tudja, hogy Marx tudományos fejtegetéseiben ilyesmit ír: „Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz…” (Idézve Makai könyvét 23.o.) A cionizmus első teoretikusa, Hess reálisan látja a zsidó gazdasági élet – itt Kelet-Európáról van szó – „parazita szerkezetét”. (uo. 52. 1.). Hazai viszonylatban mikor Prohászka a cionizmus próbálkozásaira utalt, a zsidó Sándor Pál ezt kiáltotta közbe: Bolondság és lehetetlen utópia! (Ö. M. XXII. 257; az országgyűlési Naplóból). Ha a zsidók ilyesfajta kifejezéseket használnak még a tudomány szenvedélytelenségében is, nem volna szabad olyan egyértelműen rossznéven vennünk a szónoki túlzásokat attól, aki a cionista hatalmi szervezkedés megindulásától féltette a magyarságot. Az biztos, hogy senkit nem üldözött, sem vagyonától, sem életétől nem akart megfosztani senkit sem azért, mert zsidó."
/Belon Gellért: Bibliai elmélődések/

@khamul: "A bűnösnek legyen bűntudata, a többieknek ne." Számon tudod ezt kérni egy pedofil áldozaton? Ha ilyen egyszerű lenne ez. Az "önostorozás"-ra a nők állítólag hajlamosabbak. Gondolom valami okuk van erre. Azok a nők akikre az életem során felnéztem, mind vezeklők voltak és lelkileg mind egészségesek. A matekproffom pl. köszönet érte.
Úgy tűnhet, hogy valamiért kipécéztelek és mindenáron vitatkozni akarok veled, pedig nem. Úgyhogy részemről itt van vége. Azért búcsúzóul ha már szentekre hivatkoztál és Prohászkától függetlenül, én is felhozok a szívemnek kedvesekből egyet: Apor Vilmosnak hívják.

@khamul: Kérlek,hogy ne vedd támadásnak,vagy kötözködésnek, amit írok,becs’ szó,nem annak szánom!!!
Hajdanában, engem is besoroztak katonának. Maradjunk annyiban, hogy olyan egységhez, ahol néhány hét múlva (mikor már kicsit ismertük egymást) úgy kérdeztük a másikat, hogy : Te miért kerültél ide…?
Emlékszem, ha - az akkori szokás szerint- velem üvöltözött valamelyik „nehéztiszt”, akkor, bár felment a pumpám, de (- ugyan úgy, ahogy elmondásuk szerint, a többiek is tették, hasonló szituációban-), magamban próbáltam mindvégig arra koncentrálni, hogy: szegény a Te Anyád.
(Mielőtt, még bárki téves következtetést vonna le velem kapcsolatban, bevallom, hogy, ez, túlságosan gyakran csak a „Te Anyád”-ra sikerült…)
Egy kicsit úgy éreztem (én is), hogy az –akkori- kiszolgáltatottsági szabályok szerint, ezzel a dolog, kicsit „elrendeződött”.
Ugyanez a módszer nem működött, akkor, ha a mellettem lévőkkel üvöltözött valamelyik nehéz gyermekkorú. Mert akkor, hiába próbáltam arra koncentrálni, hogy az Ö Anyja, nem az én dolgom, nem az én problémám…, nem az én ingem…azt éreztem,hogy-képletesen- kinyílik a bicska a zsebemben.
Egyszóval, nem tudom, - hogy, ki , hogy van vele-,de, nekem,-általában- gondjaim vannak az ilyen típusú mondatokkal, hogy:
-„A bűnösnek legyen bűntudata, a többieknek ne”.
vagy
-„Akinek nem inge, ne vegye magára.”

@telihold83: @manlakos:

"A bűnösnek legyen bűntudata, a többieknek ne."

Nagyon megragadott Titeket ez a mondat. Célszerű nézni a szövegkörnyezetet is: arra utaltam ezzel, hogy a DOLGOK TERMÉSZETE MIATT a múlt bűneinek a feltárása mindannyiunk elemi érdeke.
Nem vájkálni kell, hanem tisztázni., és HA ez megtörtént, akkor nem felejteni, de lezárni.

Gondoljatok az egyházi ügynök-ügyekre! Ki beszélne már róluk, ha az érintettek 1990-ben (vagy 1989-ben) kiálltak volna, és azt mondták volna, hogy 'bocsássatok meg, jelentettem!'.

@telihold83:

Még egyszer: Prohászka nagy formátumú ember volt, akit lehet szeretni. Azt viszont kétlem, hogy kanonizálni kéne őt.

Hasonlóan érzek Teleki Pállal, aki bírja a szimpátiámat (remélem, olvassa e sorokat), de egyáltalán nem tudok minden megnyilvánulásával azonosulni.

@khamul:
Továbbra is szeretném ha válaszolnátok mi a jelentősége ma PO "nagy formátumának"?

@Pandit:

Szerintem gyakorlatilag szinte semmi. Prohászkának vannak lelkes követői, de befolyásuk nem látszik nagynak.
(ha erre irányult a kérdés)

@khamul:
Aha. Köszi

@khamul: Jólesett volna ha elolvasod a tanulmányrészletet, amit nem copypasteltem, hanem időmbe telt míg bepötyögtem. Persze lehet, hogy olvastad csak jelentéktelennek tartottad a szöveget, esetleg antiszemitának a szerzőt, vagy baleknak engem :-( , nem kaptál levegőt annyira ütős a szöveg, nem tudom:P

Én nem mondtam, hogy kanonizálni KELL,csak azt, hogy ez még megtörténhet, ki tudja. Nekem nem fontos ez a kanonizálás egyáltalán. Meg nem is vagyok tagja semmilyen P.O. körnek.El tudom képzelni, hogy nagyon szelíd emberek a szoros követői, már csak a korosztályból visszakövetkeztetve is. Tényleg nem lehetnek ütősek, vagy befolyásosak, vagy ilyesmi. Ettől még van hatása ma is P. O.-nak szerintem rajtuk kívül is többekre.
Az fontos, hogy ha P. O. személye szóba kerül, akkor nem fogok azok közé tartozni akik úgy deklarálják, hogy igen, az antiszemita püspök.

Amúgy vicces, hogy azt gondolod odaát olvasnak is :-), végülis, ha nem házasodnak, akkor egy csomó fölös energiájuk marad ilyesmire, erre eddig nem gondoltam.

@telihold83:

Kedves Telihold83,

még tegnap elolvastam a tanulmányrészletet. Rég volt a kezemben a Belon-könyv, ennek ellenére hamar ismerős lett a szöveg.
Én sem szoktam fröcsögni, ha szóba kerül Prohászka. Igazából nem vált ki belőlem semmilyen indulatot.
Egy percig sem hiszem, hogy náci vagy nyilas lett volna. Az életműve impozáns, de vannak vitatható részei.

(Csak mellékesen: a 'nem lehet antiszemita, mert volt neki zsidó barátja' típusú érvek szerintem nem meggyőzőek, még az általam tisztelt Belon Gellérttől sem)

Ha egyszer szentté avatják, akkor alázatosan tudomásul fogom venni, hogy tévedtem.

@Izrael misztériuma:

"ezekhez az urakhoz képest a bayerzsolti a "zsidókérdésről" semmi, de semmi újat nem tud már mondani nekünk..."

De, már letagadni sem tudja, hogy mondta.

"A felperes írásművének és ezen keresztül a személyének uszító, antiszemita, zsidóellenes minősítése, mint vélemény, nem indokolatlan. Az olyan jellegű cselekmény, amely egy népcsoport ellen irányul és kifejezésre juttatja a szerzőnek azt a sajnálkozását, hogy e népcsoportot vagy e személyeket nem sikerült maradéktalanul elpusztítani, általában uszító, és ha ez zsidó származású személyekre vonatkozik, azt antiszemita, zsidóellenes magatartásnak minősíti a magyar nyelv és közbeszéd."
www.nepszava.hu/articles/article.php?id=674608

@khamul: KIcsit késve tudtam csak elolvasni, bocsánat. Szerintem jó érv, de könnyen megadom magam és okés, rendben, jól van :-))

"A korszak meghatározó kultúrpolitikusa, Klebelsberg Kunó úgy vélte, hogy a törvényhozás „azzal a nyílt szándékkal” alkotta meg a numerus clausus törvényt, hogy „a zsidóságot fajnak jelentse ki. […] Mert ha fajnak van egyszer minősítve a zsidóság, akkor nem lehet a fajtól menekülni úgy, mint – mondjuk – a felekezettől az áttéréssel, vagy a nemzetiségnél azzal, hogy az ember más nemzetiségűnek vallja magát.” Vagyis a zsidókat azért kellett származás szerint osztályozni, nehogy vallási vagy anyanyelvi szempontokra hivatkozva „menekülhessenek” a korlátozások alól."
"Jogfosztás - 90 éve
Tanulmányok a numerus claususról
Kovács M. Mária: Numerus clausus Magyarországon, 1919 - 1945"

És most nézzünk egy részletet az 5.osztályos erkölcstanból.

"- A magyarság Európa egyik legnyitottabb népe, vendégszeretők, barátságosak, Szent István óta így ment ez ezer esztendőn át, míg a 20. század elején egy elvesztett háború és sok befogadott nép szémtbomlasztotta az országot. Népünk továbbra is nyitott és vendégszerető maradt, de a mély seb, amit Trianon ejtett rajtunk, máig nem gyógyult be."
www.nepszava.hu/articles/article.php?id=675158&referer_id=toplist

Miért is kell nekünk világnézetileg semleges oktatás?
Mikor olyan egyértelmű így minden.

"Témakör: Kulturális-nemzeti közösség
Az óra témája: Magyar nagyjaink, példamutató életük
Az óra célja és feladata: A magyar nemzeti tudat erősítése, a nemzeti múlt tiszteletére nevelés,
a magyar történelmi alakok tetteinek pozitív elfogadása, a példamutató életre való elhatározás
erősítése, a megbecsülés fontosságára való nagyobb figyelem kialakítása, kulturált
véleménynyilvánításra nevelés, saját vélemény megfogalmazása, egymás véleményének
elfogadása, egymásra figyelés, önbecsülés erősödésének támogatása,
Kulcsfogalmak: példakép, föláldozás, segítség, kitartás, önbecsület, érték, hazaszeretet,
hősiesség, bátorság, magyar büszkeség"
www.erkolcstan.hu/system/files/oravazlat/2013/magyar_nagyjaink_peldamutato_eletuk.pdf

Azért én a tanító néni helyében a szemléltető eszközök közé betettem volna ezt a kis nótát is hisz a magyar nemzeti tudat és magyar büszkeség fejlesztéséhez, ápolásához szükséges minden sarkalatos erényt bemutatja a fiatalok számára kedvelt formában. :)

www.youtube.com/watch?v=iCubsg6XySY
"Boldogasszonyunk, jó égi patrónánk
Tehozzád könyörgünk, hozzád száll imánk
Óvd meg ezt a népet, óvd meg nemzeted
Áldja minden gárdista neved.

La-lálalá-lá

BÁTORSÁG

La-lálalá-lá

BÜSZKESÉG

La-lálalá-lá

HŰSÉG

Lallala-lalállalá
La-lálalá-lá

BECSÜLET

La-lálalá-lá

TISZTASÁG

La-lálalá-lá

FEGYELEM

Lallala-lalállalá"

"Petrás János, a Kárpátia Zenekar basszusgitárosa, énekese a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát vehette át Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől március 15-e alkalmából"
www.atv.hu/belfold/20130315_lalalala_batorsag_a_jobbik_kozeli_karpatia_enekeset_is_kituntettek

Világnézetileg semleges oktatás fából vaskarika, ilyen nincs , sosem volt és sosem lesz.

@bélaybéla:
Tudod Te mit értenek világnézeti semlegességen?

@uszo: "Tudod Te mit értenek világnézeti semlegességen?"

Remek a kérdés!

Én például azt értem világnézeti semlegességen, ha a menzán lehet válogatni kóser-, halal-, orthodox böjtös-, buddhista vegetáriánus és egyéb vallási előírásoknak megfelelő menükből is. De mint tudjuk, ez nem így működik.

@uszo: "Tudod Te mit értenek világnézeti semlegességen?"

Remek a kérdés!

Én például azt értem világnézeti semlegességen, ha a menzán lehet válogatni kóser-, halal-, orthodox böjtös-, buddhista vegetáriánus és egyéb vallási előírásoknak megfelelő menükből is. De mint tudjuk, ez nem így működik.

@m-athos:
A fenébe!
Pedig kipróbálnám mindet.

Natália nővér 1936-os látomása alapján engesztelő kápolna épül a normafán...

Natália nővér látomása beteljesül a Normafán
index.hu/belfold/budapest/2013/09/10/natalia_nover_latomasa_beteljesul_a_normafan/

a focipályák után jöhetnek az egyházi projektek!

„A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom.”

Mindszenty József bíboros a templom felépítésének szándékát, PL 2930/1947 . levéltári számú levelében írásban rögzítette:

„Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön. A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét ...”
engesztelok.hu/engesztel-kapolna/oesszefoglalo-szz-maria-a-vilag-kiralynje-engesztel-kapolna-uegyerl

@Izrael misztériuma: @csaba carmarthen:
www.vilagkiralynoje.hu/tortenelmi_attekintes/

@m-athos:
Ha a menzán lehet válogatni, az nem világnézeti kérdés, hanem pusztán jólét.
Ha valakinek ez kell a vallásossághoz, a böjthöz az már régen rossz.
(Amúgy sejtem, hogy csak példázat lett volna)

A semlegesség azt jelenti, hogy nem lehet senkinek sem válogatni a menzán, hanem mindenki egy kilúgozott, "semleges", íztelen, illatmentes, vitaminhiányos egyenkosztot kap, hogy elsorvadjon a teste és a lelke.

@bélaybéla:

Úgy emlékszem nálunk elég "semleges" ízetlen ételek voltak a menzán, de valahogy mégis sikerült túlélni komolyabb testi és lelki sorvadások nélkül.

Viszont amikor valaki a forráshiányos iskolai menzák egyszerű ételei mögött nem a szűkös költségvetést látja, hanem valami ördögi ártó szándékot a gyerekek testének és lelkének elsorvasztására, ott valóban jelentkeznek a lelki sorvadás jegyei, de a probléma nem a gyomorban kezdődik, hanem a fejben.

@Urfang: Ha mindenki ugyanazon a semleges koszton nő fel, akkor soha nem fogja megtudni milyenek a valódi ízek, és a különbséget sem fogja tudni meglátni az elkorcsosult és az ép , egészséges , erős, energiától duzzadó test és lélek között !

Hogy nem látod az ördögi szándékot, tervet, amikor a vidéki gazdálkodókat belefullasztják az általuk megtermelt egészséges gyümölcsökbe, zöldségekbe; fillérekért sem veszik meg tőlük, miközben a városi iskolásgyerekekhez ebből semmi sem jut ?
Szerencsére, vidéken még élnek ép lelkű és ép gondolkozású emberek, akik nem mindent a szegénységre fogva hárítanak el maguktól, hanem tudnak cselekedni és semleges koszt helyett nem "túlélni" akarnak, hanem önfeledten, boldogan élni.
"A polgármester elmesélte, hogy meghívták egyszer egy konferenciára, ahol a japán fűzről volt szó. Ő felállt, és elmagyarázta, hogy van annál egy sokkal jobb megoldás: az almafa, a meggyfa és a körtefa. Azt is minden évben lemetszik, de még gyümölcsöt is terem, amiből lekvárt, vagy pálinkát is lehet készíteni."..."Az önkormányzatnak van hetven darab sertése, amiket a saját tulajdonú vágóhídon dolgoznak fel. A környező települések közül csak Rozsályon van vágóhíd."..."Az önkormányzati konyhán naponta négyszáz adagot főznek, amit főleg az iskolások fogyasztanak el. Az iskolába 243 gyermek jár, közülük 85 rozsályi, a többiek a környező településekről járnak be. Ők naponta háromszor ingyen étkeznek."
www.elelmiszer.hu/greennovacio/cikk/peldaerteku_a_magyar__onfenntarto_falu

"ha Orbán Viktor rendszere demokrácia (ahogyan ő maga és rajta kívül még néhányan mások is állítják), akkor ezeknek a kétharmados többséggel meghozott törvényeknek az egyszerű többséggel való hatályon kívül helyezése természetesen a jogállami normák megsértésének tekinthetőek. Amennyiben viszont ezt a rendszert nem tekintjük demokráciának, akkor sem a törvényei, sem az intézményei nem köteleznek minket.

Tehát, a demokratikus ellenzék kötelessége, hogy világosan állást foglaljon, demokráciának tekinti-e Orbán Viktor rendszerét, vagy nem tekinti annak! Ezzel nemcsak a választóknak küld egyértelmű üzenetet a szándékairól, de mindenden választópolgár számára kijelöli a vonatkoztatási pontokat. Ilyen egyértelmű vonatkoztatási pontnak számítanak a Fidesz és a Jobbik esetében a kommunistázás, a nacionalizmus, illetve a sovinizmus és a vezérelv. A demokratikus ellenzéknek magától értetődő módon szintén szüksége van a tájékozódási és viszonyulási pontokra. Rendkívül fontos, hogy a demokraták meg tudják magukat különböztetni a demokrácia ellenségeitől."
www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/329516_van_e_jogallami_alternativa_az_orban_rendszerrel

@uszo:
Nyomoznak a szegedi püspökségen
Adónyomozók jelentek meg kedden a Szeged-csanádi püspökség épületében. Kiszivárgott információk szerint egy bejelentés nyomán kezdtek vizsgálódni. A rajtaütésszerű nyomozás tényét több forrásból megerősítették. A nyomozás részleteiről a hatóságok szerdára ígértek tájékoztatást.

Az egyházmegye többségi tulajdonában alakult meg 2010-ben a KITE Szeged elnevezésű futballklub, amely az NB III-ban kezdte, de föl akarták juttatni az első osztályba, hogy Szegedre is legyen miért egy nagy stadiont építeni. A klub már Szeged 2011 néven az NB II-be még följutott, ahonnét azonban idén júniusban kiesett. Ezt követően a felnőtt keretet Gyulára, a szintén az egyházmegye által működtetett Grosics Akadémiára költöztették át.

A 2010-es választás előtt személyesen kampányolt Lázár János támogatására. A mostanra Lázár János felügyelete alá került Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől az egyházmegye több mint 2 milliárd forint támogatást kapott a szegedi Fogadalmi templom felújítására.

nol.hu/belfold/nyomoznak_a_szegedi_puspoksegen

@uszo: Szerencsére nem ti mondjátok meg mi demokratikus - bár a bélyeg felsütéséhez rendkívül értetek!
Cionizmus Magyarországon:

szabadriport.wordpress.com/2013/03/20/aki-diktal-cionizmus-magyarorszagon-is/

Hogy lehet bűnben követni Jézust?

www.origo.hu/nagyvilag/20131009-vatikan-uj-torvenyt-fogadtak-el-a-penzmosas-ellen.html?sec-1

És itthon mi a helyzet?

www.nepszava.hu/articles/article.php?id=619618

www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/feljelentettek-a-szeged-csanadi-egyhazmegyet-519806

"A valódi demokrácia nem pusztán szabályok formális betartásának eredménye, hanem olyan értékek meggyőződéses elfogadásának gyümölcse, amelyek a demokratikus eljárási módokat inspirálják: minden emberi személy méltósága, az emberi jogok oltalmazása, a közjónak, mint a politikai élet céljának és mértékadó kritériumának az elismerése."

"A Tanítóhivatal elismeri az államon belüli hatalommegosztás elvének szükségességét. Ezért kívánatos, hogy minden hatalmat az azt a maga keretei között tartó más hivatalokkal és hatóságokkal ellensúlyozzanak. Ez a jogállam elve ahol a törvény és nem az emberek önkényes akarata uralkodik"

"Akik politikai felelősséget viselnek , nem feledkezhetnek meg a képviseleti munka erkölcsi dimenziójáról s nem becsülhetik alá azt, ami annyit jelent hogy osztoznak a nép sorsában és megoldásokat keresnek a társadalmi problémák kezelésére."
(Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma)

Igazad van. Ma Magyarországon úgy tűnik tényleg nem mi mondjuk meg mi a demokratikus.

www.youtube.com/watch?v=RDxf1D6EsFY

A hamis egyház!

Ezért politizálnak, mert ők nem papok!
Egy pap nem foglalkozik világi ügyekkel! Aki foglalkozik az nem pap.

@jánosbácsi: Bárki politizálhat Magyarországon, sőt kötelessége lenne a papoknak is , hogy politizáljanak, de ettől eltiltotta papjait az egyház, a kat. és prot. egyházak is mind. Azért tiltották el őket, mert akkor az a veszély fenyegetné a szabadkőműveseket, hogy szemben találják magukat egy választókerületben, egy pártban a még hiteles és népszerű, tisztességes lelki vezetőkkel. Ez tűrhetetlen lenne számukra és veszélyes is.
Régen a papság politizált, és ezért nagyon haragudtak a szabadkőművesek. Martinuzzi Fráter György legkiválóbb politikus volt, aki megmentette Magyarországot és Erdélyt, ezért nyírták ki a Habsburgok. Tomory Pál érsek egy kiváló hadvezér volt, aki életét adta a hazáért. Rengeteg példát tudnék felsorolni, de ma már nincsenek ilyen papjaink, mert nem lehet nekik beleszólásuk a szabadkőművesek ügyeibe : a politikába.

Más: Jézus teste a tészta és vére a bor !

@bélaybéla: Ezt nem tudtam, így más az olvasata a papi politizálásnak !

@jánosbácsi: Persze, abban igazad van, hogy mára már a szabadkőművesek rátették a kezüket az egyházakra is. A vezető pozíciókban mindenképpen csak ők ülhetnek, és hűen kiszolgálják a kenyéradó gazdáikat. Aki szembe merne szállni velük, azt elintézik rövid úton, mint például Hegedüs ref. püspököt, akit mindenhonnan kiebrudaltak és kényszernyugdíjaztak. Aztán a temetésére egyetemlegesen kivonultak , holott előzőleg ők tették tönkre a püspököt. A püspök azonban még a temetésére is nemkívánatosnak nyilvánította őket, de az ő arcukon rinocéroszból van a bőr, ezért szépen megjelentek és úgy tettek, mintha mi sem történt volna közöttük.www.youtube.com/watch?v=7dhAgfKVKAA

@bélaybéla: Azt már régen észre vettem, hogy milyen óriási szakadék van a néppel érintkező kispapok és a püspöki kar habzsi-dőzsije között. A kispapok nyomorban élnek - hiszen így hitelesebbek - a vezetőik, érsek, püspök ( tisztelet a kivételnek ) pedig picit máshogy élnek.
Az Egyházban már régen felfedezhető a szabadkőművesség - bármennyire is fújjanak (látszólag ) egymásra.

Politikai kereszténységről akkor beszélünk, amikor a hatalom paternalista, atyáskodó módon igyekszik rátelepedni az egyházakra. Amikor eszközként akarja felhasználni az egyházakat a saját céljai érdekében. Semelyik párttól, még egy polgármestertől sem tudom elfogadni, hogy természetes szövetségesének tekintsen bennünket, és ebből kiindulva igényt formáljon az egyházak politikai támogatására. Mindenkivel együtt kell dolgoznunk egy közös értékrend kialakításán, de ettől még senkinek nem vagyunk a „természetes szövetségesei”. Éppen eléggé meg akarták nyomorítani az egyházakat a diktatúra idején, elvárva, hogy lényegében kritika nélkül támogassák a hatalmat. Szerencsére akkor is voltak, akik ellenálltak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok kormányzása idején is sok megaláztatás és méltatlan mellőzés érte az egyházakat. Másik oldalról kétségtelen, hogy az egyházak is újra és újra próbálnak kokettálni a hatalommal. Persze, ha normális finanszírozási rendszer lenne Magyarországon – mint ahogyan nincs –, akkor az egyházak sem szorulnának rá, hogy folyton anyagi ügyekről egyezkedjenek a kormányzattal. Olyan finanszírozásra gondolok, ami kiszámítható és áttekinthető szabályok szerint történik, kormányváltás után is megmarad. Nem pedig arra, amit mondogatnak néhányan, hogy a hívők tartsák el az egyházakat. Nagy butaság. Mintha azt követelnék, hogy az operabarátok jegybevételeiből tartsák el a Magyar Állami Operaházat. Az egyházaknak nemcsak oktatási és szociális tevékenysége, hanem lelki munkája is gyógyító hatással lehet a társadalomra.
– Milyen mértékben itatja át a politikai kereszténység a pártokat?

– Bizonyos fokig mindegyik pártnál jelentkezik, de a Jobbiknál a legdurvábban. A Jobbik szóhasználatát és gondolatvilágát, azt, ahogyan a legfontosabb keresztény jelképet, a keresztet politikai célokra használja, kénytelen vagyok kategorikusan istenkáromlásnak, blaszfémiának minősíteni. Megjegyzem: attól sem vagyok boldog, hogy a kereszt a KDNP pártcímerében is helyet kapott. Ahogyan nem szívesen hallom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök időnként azzal kezdi beszédét, „tisztelt gyülekezet”, és úgy fejezi be, „Soli Deo Gloria” (Egyedül Istené a dicsőség – a szerk.). Örülök, ha magánemberként ezt gondolja, de kormányzati szintre talán nem kéne vinni.

Fabiny püspök a politikai kereszténység veszélyéről
nol.hu/belfold/20131212-a_politikai_keresztenyseg_veszelye

erettsegizz.com...
II. Szilvesztertől kér koronát.
(..)
A koronával együtt apostoli hatalmat is kapott, így szabad kezet adtak neki a magyar egyház kiépítésére...

erettsegizz.com/tortenelem/az-allamalapitas-2/

@Izrael misztériuma: Na végre, egy normális emberi hang.

@csaba carmarthen: Ha tudod, hogy meg van hamisítva a hivatalos történelem, akkor miért ebből idézel ?
A magyarok nem kértek koronát, hanem követelték, ami az övék volt.

"Váczi Péter és Gerics József is alaposan kutatta a kérdést, és egyértelműen bizonyították, hogy II. Szilvesztertől egészen biztosan nem kaphatta a Szent Koronát Szent István. "www.sokkaljobb.hu/content/igenis-lehetett-istv%C3%A1n-fej%C3%A9n-szent-korona-interj%C3%BA-pap-g%C3%A1bor-m%C5%B1v%C3%A9szett%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sszel

"Az eredeti latin szövegben is benne van ez a kettősség, és a ,,követel” igének ott az a szó felel meg, hogy flagitare. Mármost ha az ember utánanéz a középkori latin nyelv szótáraiban a ,,flagitare” ige jelentéseinek, akkor a példamondatokból kiderül, hogy az eredeti jelentése: járandóság behajtása, visszakövetelése. Tehát egy járandóságról van szó, ami lehet adó, és akkor annak a behajtását jelenti, de jelentheti kölcsönadott pénznek a visszakövetelését is. Ráadásul mindezt hevesen. Ennek az igének a töve a flagelluméval, a korbácséval közös, és így mintegy visszautal a ,,flagellum Dei”, ,,Isten ostora” kifejezésen keresztül – Atillára. Hiszen Atillát nevezték így a kortársak, illetve nevezi így az utókor, egészen napjainkig. Hát ez bizony meg kellett hogy gondolkoztasson."www.szent-korona.hu/tortenete.htm

@uszo:
Ha a hajléktalanság kriminalizálásának ügyét, a gyengék és elesettek helyzetét és ezzel szemben a futballra költött pénzt tekintjük, csalódást jelentett az elmúlt év a kormány politikája szempontjából – mondta a hvg.hu-nak Fabiny Tamás. Az evangélikus püspökkel készített interjúnkban szóba kerültek a magukat kereszténynek mondó, rovásírásos táblát állító önkormányzatok, és a „kényelemszerető, sikerorientált konzumkereszténység” is.

Fabiny püspök: "Nem helyes, ha az egyház úgy érzi, a hatalom oldalán a helye"
hvg.hu/itthon/20140102_Fabiny_Orban_keresztenyseg_szegenyseg

Ezért szólalt fel a katolikus egyház magyarországi feje: a pénzért és a hatalomért. Nehogy már Orbán Viktor az ő kontójára képzelje magát a Jóistennek.

Majd eldönti Orbán Viktor, melyik egyház mennyi pénzt kap
magyarnarancs.hu/narancsblog/majd-eldonti-orban-viktor-melyik-egyhaz-mennyi-penzt-kap-93062

de miért hallgatott erről öt évig, miért csak most nyitotta száját szólásra?!

www.youtube.com/watch?v=Qiq_crd9J-Q

Engem érdekelne ennek a magyarázata: "A morális ismer olyan helyzeteket, amikor nem két jó, hanem két rossz között kell választanunk." (áterpáter)

Én úgy tudom, hogy az erkölcs területén csak jó és rossz között választhatunk, vagy két jó között.