Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

boldogság (8) egyház (48) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (16) hit (20) ima (15) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (10) orbán (9) pápa (18) politika (25) szabadság (9) szeretet (10) társadalom (9) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

Válasz a válaszra

2017.09.27. 18:19 SzabóFerencSJ

A közelmúltban jelent meg egy írás a „Katolikus Válaszon”, amely több jezsuitát marasztal el, mint „szentségtörő gyakorlat” támogatóit, ők a „magyar kaszperisták”. http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/09/19/magyar_kasperistak De mit is javasolt Walter Kasper bíboros?

 

Ferenc pápa legfőbb célja az, hogy az Egyház mindenekelőtt a Jézus által hozott örömhír, az Atya irgalmas emberszeretetének hirdetője és tanúja legyen a mai világban. Ha tehát alaposabban értelmezni akarjuk Ferenc pápa dokumentumait (például a ma még sokat vitatott Amoris laetita kezdetű szinódus utáni buzdítást), ismernünk kell a mögötte meghúzódó kommúnió-egyháztant, amelynek egyik jellemzője éppen a „szinodális” szemlélet, a közös útkeresés, a széles nyitás, a párbeszéd és a dinamikus együttműködés az igazságosság, a béke és a szeretet civilizációja megvalósítására a pünkösdi Lélek vezetésével.

A családdal foglalkozó 2014. októberi rendkívüli szinódusra készülve Ferenc pápa felkérte Walter Kasper bíborost, hogy a 2014 februárjában megtartott konzisztóriumon tartson előadást a család mai problémáiról. A bíboros februári merész felszólalása feltűnést keltett.[1]

Kasper bíboros Ferenc pápa programjának szellemében világított rá a „család Evangéliuma” lényegére. Az Evangélium nem törvénykódex, hanem fény és annak az életnek az ereje, amely maga Jézus Krisztus, és aki megadja azt, amit követel. Ez az Evangelii gaudium folyton visszatérő alapgondolata: a szeretet és az irgalmasság primátusát kell hirdetni és erről kell tanúskodni.

A bíboros teológus  így fogalmazza meg a problémát: „Lehetséges-e olyan fejlődés, amely – nem törölve el a hagyományos dogmatikus normát – előrehaladás lenne a kérdés megoldásában és elmélyítené az újabb hagyományokat?”  A válasznak árnyaltnak kell lennie. (Familiaris consortio 84)[2]

Két helyzetet elemez, amelyeket már felvetettek hivatalos dokumentumokban, és amelyeket meg kellett oldania a szinódusnak. Az egyik: olyan elvált újraházasodott felek helyzete, akik szubjektíve meg vannak győződve arról, hogy előző házasságuk orvosolhatatlanul megromlott, és soha nem is volt érvényes. Kasper emlékeztet arra, hogy a házasság érvényességének megítélésében nem lehet az érdekelt felek szubjektív véleményére hagyatkozni. Ezt (egyház)jogi úton kell tisztázni, amire a lelkipásztornak figyelnie kell. A második nehezebb helyzet: az érvényes egyházi, szentségi házasság után elváltak, és új polgári házasságot kötöttek. Ebben az estben több kérdést kell tisztázni: vajon csak lelki áldozás engedélyezett nekik, vagy szentségi áldozáshoz járulhatnak? Mennyire vannak egyesülve Krisztussal? Ha a szentségi áldozásból kizárjuk őket, vajon nem kérdőjelezzük-e meg az Egyház szentségi jellegét? Ezzel felforgatnánk a II. Vatikáni zsinat egyháztanát, amely szerint „az Egyház mintegy szentsége, azaz jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész  emberi nem egységének” (Lumen Gentium 1).

Kasper bíboros  a régi egyház gyakorlatára –  a türelem és az irgalom lelkipásztori gyakorlatára utalva – keresi a kiutat, de előbb itt válaszol azoknak az ellenvetésére, akik attól tartanak, hogy – megengedve a házasságról szóló egyházi tanítás fejlődését (az 1983-as kánonjogi kódex 1093-as kánonja már nem helyez kilátásba kiközösítést, mint az 1917-es tette) – kikezdi a (szentségi)házasság felbonthatatlanságáról szóló tanítást. Erről azonban nincsen szó, hanem a személyek iránti figyelem és az irgalmas Isten lelkipásztori képviselete a cél.

Kasper bíboros  konkrét javaslatában és érvelésében részben a Nagy Szent Vazult és Nazianzi Szent Gergelyt követő Joseph Ratzinger professzor egy 1972-es tanulmányára is hivatkozik.

Az Egyháznak az első századokban, az üldözések idején, szembe kellett néznie a keresztények aposztáziájával, hittagadásával. Ezeket nevezték latinul lapsi-nak, elbukottaknak, akik megtagadták keresztségi esküjüket. E „megtérőknek” a régi  egyház penitenciatartást, bűnbánati/megtérési gyakorlatot írt elő (tehát nem keresztelte őket újra, hanem) az új vízkeresztség helyett a „könnyek keresztségét.”„A hajótörést szenvedőknek, a vízbe fúlóknak nem másik hajót ajánlott, hanem a szabadulás/üdvösség deszkáját.” [5]

Ezt a hasonlatot alkalmazza Kasper bíboros az elvált és újraházasodott hívő katolikusokra: az érvényes (szentségi) házasság után nem egy második házasság („második hajó”) engedélyezése, hanem a „szabadulás deszkája”: tehát kellő bűnbánat, igazi megtérés – valamint több konkrét feltétel -  után a szentáldozáshoz járulás lehetősége.  Nemcsak lelki áldozás, hanem teljes részvétel a szentáldozásban. Ezt egyöntetűen be kellene vezetni az Egyházban. Kasper bíboros azokat a szakembereket, akik ezt vitatják, emlékezteti a Krédóra: „Hiszem a bűnök bocsánatát.” Függetlenül a vitatott részletektől, az Egyház mindig középutat keresett a rigorizmus és a laxizmus között, hivatkozva az Úrtól kapott felhatalmazásra, az oldás-kötés, a bűnbocsánat  lelki hatalmára (Mt 16,19, 18, 18, Jn 20,23). Ha ez alkalmazható a bűnbánó gyilkosra, hasonlóképpen az őszinte bűnbánatot tartó  házasságtörőre is.

Két szempontot kell tehát összekapcsolni a lelkipásztori segítésben: engedelmeskedni az Úr parancsának és közvetíteni Isten végtelen irgalmasságát. Kasper bíboros itt  rögtön hangsúlyozza: „Isten irgalmassága nem olcsó kegyelem, amely felmentene a megtérés alól.”

Walter Kasper bíboros megoldási javaslata tehát egyszerre megőrzi a házasság felbonthatatlanságát (ezt sohasem vonta kétségbe) és az irgalmasság gyakorlását, feltéve, hogy az elváltak megtérnek, és az egész Egyház tanúskodik gyökeres megtérésükről. Az Egyház megtérésre szólítja fel az elvált és újraházasodott hívőket, de ez a felhívás teljes igazságában csak az Isten bocsánatát közvetítő/kiosztó Egyháztól jöhet.

Az Egyháznak jelnek kell lennie, de hogyan lehet a hűség és irgalmasság közti felbonthatatlan kapcsolatjel a lelkipásztori tevékenységben az elvált és polgári házasságot kötött hívők körében? Meg kell különböztetni a javasolt megoldást (az „üdvösség deszkája”) a kellő feltételek mellett semmiséget kimondható helyzetektől, amikor a felek újabb szentségi házasságot köthetnek, de mindig ügyeljenek a lelkipásztorok, hogy a bűnbánat és a szív megtérése igazságban történjék meg.

De ezek még általános elvek. Egyedi, konkrét helyzetekben több feltételt tisztázni kell.

Feltételek egyedi esetekben

Walter Kasper javaslatában a következő feltételeket sorolja fel, hogy egyedi esetekben a szentáldozáshoz való bocsátás lehetséges lehetne:

  • bűnbánat az első házasságban elkövetett vétkekért;
  • az első házassághoz kapcsolódó függőségek tisztázása;
  • ki van zárva a „visszatérés” az első házassághoz;
  • a második házasság megkötése nem járt újabb bűnnel;
  • eltökéltség, hogy a második polgári házasságot a hit szerint élik;
  • vágyakozás az Eucharisztia vételére;
  • botránkoztatás elkerülése;
  • kellő megkülönböztetés az egyedi esetben;
  • belső fórumon lelki vezető segítsége;
  • végső soron a jól informált lelkiismeret dönt

Mindezeket a feltételeket részletesen kifejti az Amoris laetitia nyolcadik fejezete..

Ismételjük, mint maga W. Kasper is tette későbbi magyarázataiban: nincs és nem lehet szó az érvényes szentségi házasság felbontásáról, hanem az új, már visszafordíthatatlan polgári házasságot, egyedi esetekben, az említett okokból és feltételekkel  nem kell úgy tekinteni, mint tartós ágyasságot (halálos bűn állapotát), hanem etikailag értékes élet- és szeretetközösséget, és belső fórumon esetleg a lelki vezető megengedheti a szentségekhez járulást.[3]

Kasper bíboros ismertetett javaslatával nem akart elébe vágni a szinódusi munkáknak és a pápai döntésnek, csak emlékeztetni akarta az egész Egyházat Isten mindig felajánlott irgalmasságára.

Az Amoris laetitia vitatott pontjai (398. és 301.) kifejezetten nem utalnak Kasper javaslatára, amelyet a szinódusi nyelvi csoportokban megvitattak, és egy jelentős kisebbség nem fogadott el. De a Schönborn bíboros által vezetett német csoport (amelynek tagja volt Kasper bíboros is), nyitottnak mutatkozott a kényes kérdés további tisztázására.[4]

Ferenc pápa az „irgalmasság primátusát” akarja gyakorolni. Ezt hirdeti: „Isten neve Irgalmasság.”  Ezt több könyvében, cikkében, interjújában megmutatta Walter Kasper, aki ezt hangoztatja: „Irgalmasság: az evangélium alapfogalma – a keresztény élet kulcsa”, amikor a teológiai megfontolásokat ötvözi a filozófiai, lelkiségi, lelkipásztori és társadalmi megközelítéssel, hogy válságokkal küszködő világunkban feltárja az irgalmasság legmélyebb jelentését.[5]

 

[1] Walter Kasper, A család evangéliuma, Előadás a bíborosok konzisztóriumán, Jezsuita Kiadó,Budapest, 2015. – Vö. Szabó Ferenc SJ, Házasság és család Krisztus fényében, 150–168.

[2] Nagyon tanulságos Eva-Maria Faber–Martin M. Lintner szakszerű tanulmánya  in Stephan Goertz–Caroline Wittig (szerk.), Amoris laetitia, Un punto di svolta per la teologia morale? San Paolo, 2017. A gyűjtőkötetet németből fordította olaszra: Antonio Autiero.(= Goertz–Wittig 13–79.220–248: „Sviluppi teologici sulla questione dei divorziatiri e i risposati in Amoris laetitia”-  A szerzőpáros aprólékos elemzéssel összeveti a Familiaris consortio 84. pontját és az Amoris laetitia 298–305. pontjait. Megmutatják, hogy mi a folytonosság és morálteológiai fejlődés az újraházasodott elváltak bonyolult kérdésében II. János Pál családszinódusához viszonyítva Ferenc pápa Amoris laetitia dokumentumában. Az Amoris laetitia nem hivatkozik W. Kasperre, de lényegében – sokszoros megkülönböztetéssel – az ő javaslatát és a Schönborn bíboros által vezetett haladó német nyelvi csoport nézetét (nyitását”) követi. (E csoportnak volt tagja W. Kasper is.)

[3] Vö. Francesco Card. Coccoparmerio, Il capitoloottavo della Esortazione Apostolica post sinodale Amoris laetita, Libr. Ed. Vaticana, 2017.

[4] Bővebben lásd Szabó Ferenc SJ, Házasság és család Krisztus fényében, 162–168.

[5] W. K. Irgalmasság, Új Ember, Bp., 2014. – Vö. Ferenc pápa – A gyengédség és a szeretet forradalma, Vigilia, 2015. Vö. Ferenc pápa, Isten neve irgalmasság, Beszélgetések Andrea Torniellivel, Helikon, Bp., 2016.

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr212903510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gábor Váczi 2017.09.27. 21:44:46

"vajon csak lelki áldozás engedélyezett nekik, vagy szentségi áldozáshoz járulhatnak?" - Kasper (és így Szabó Ferenc) gondolatmenetének az alapvetése, amire azután a következtetését építi, téves. Az újraházasodott elváltak pontosan ugyanúgy nem részesülhetnek lelki áldozásban sem, mint szentségi áldozásban. Lelki áldozásban csakis az tud részesülni, akit külső fizikai akadályok akadályoznak meg abban, hogy szentségi áldozást végezzen. A bűn állapota nem külső fizikai akadály. Bűnnel a Krisztussal egyesülés egyszerűen objektíve nem történhet meg: Isten, a legfőbb jó nem költözik, nem tud oda költözni, ahol bűn akadályozza meg Őt ebben. Márpedig a házasságtörés állapota, az Egyház tanítása szerint, a belső természete miatt (tehát a körülményektől és a szándéktól függetlenül) bűn. Újraházasodottként áldozni csak az FC 84 feltételeivel lehet, azokkal azonban szentségileg is lehet, nemcsak lelkileg.

Gábor Váczi 2017.09.27. 21:46:47

Világosan megérthető mindez a lelki áldozásról a Magyar Katolikus Lexikon szócikke alapján: lexikon.katolikus.hu/L/lelki%20%C3%A1ldoz%C3%A1s.html
Egyszerű hívőként világosan meg lehet ezt érteni, nem kell bíborosnak lenni hozzá...

Még jobban kifejti ezt a lelki áldozásról a Katolikus Válasz két cikke:
katolikusvalasz.blog.hu/2017/08/16/nigeriai_biboros_biralja_az_aldoztatas_felteteleinek_konnyitesevel_probalkozokat
katolikusvalasz.blog.hu/2017/07/10/szentaldozas_glutenerzekenyseggel

Gábor Váczi 2017.09.27. 21:53:58

"megengedve a házasságról szóló egyházi tanítás fejlődését (az 1983-as kánonjogi kódex 1093-as kánonja már nem helyez kilátásba kiközösítést, mint az 1917-es tette)"
A kánonjog fejlődése nem a házasságról szóló egyházi tanítás fejlődése!

"Joseph Ratzinger professzor egy 1972-es tanulmányára is hivatkozik"
Joseph Ratzinger (Benedek pápa) hivatkozott, 1972-es tanulmányát nyíltan visszavonta! Már 1991-ben is nyilatkozott erről, de legutóbb ezt 2014-ben erősítette meg, épp Kasper újbóli rá hivatkozására válaszolva. Több híroldal is beszámolt erről, példának lásd mondjuk ezt: www.catholicnewsagency.com/news/ratzingers-retraction-the-fruit-of-42-years-of-theological-maturation-54465

Gábor Váczi 2017.09.27. 22:08:28

"a második házasság megkötése nem járt újabb bűnnel;
eltökéltség, hogy a második polgári házasságot a hit szerint élik;
...
botránkoztatás elkerülése;"
Hiszen épp a második házasság megkötése A bűn, amiből nem kilépve (a pl. közös gyermek sérülése miatti súlyos ok esetét kivéve, ami esetben is a "testvérként és nővérként" teljes önmegtartóztatásban élés elengedhetetlen feltétele és jele a csak külsőleg akadályozott, belül őszinte és elkötelezett bűnbánatnak; lásd FC 84) nem lehetséges a szentáldozás. A második polgári házasság "a hit szerint" egyszerűen objektíve nem élhető (a zárójelben és az FC 84-ben leírt helyzetet kivéve). A botránkoztatás pedig elkerülhetetlen és meg is történik, ahol objektíve bűnös állapottal való szakítás nélkül részesítenek valakit szentségekben, és mások ezt a példát látják.

"és egy jelentős kisebbség nem fogadott el." A TÖBBSÉG nem fogadta el. Bizonyítható ez, hiszen megvannak és nyilvánosan elérhetők a záródokumentumok passzusaira szavazások eredményei. Ezt is bizonyította már a Katolikus Válasz: katolikusvalasz.blog.hu/2017/03/13/megszavaztak-e_a_szinodusi_atyak_az_ujrahazasodottak_aldozasat_szabo_ferenc_sj_azt_allitja_hamisan_h

Gábor Váczi 2017.09.27. 22:12:14

Tévedni emberi dolog. A szerző Szabó Ferenc SJ atya természetesen belátásra juthat a fentiekben. Ha/amikor azonban már pl. szavazások számszerű és ellenőrizhető eredményeiben nem jut belátásra, és folytatólagosan sokadjára írja le, hogy volt bármiféle többség, aki a Kasper-javaslatot valaha is elfogadta, a vita ott már nem teológiai természetű, a tévedés már nem naív, a szándék pedig már nem tiszta.

matthaios · http://www.matthaios.hu 2017.09.27. 22:45:36

„Az újraházasodott elváltak azonban nem kaphatnak szentségi föloldozást, sem szentáldozáshoz nem járulhatnak, sem bizonyos egyházi megbízatást nem kaphatnak, amíg ez az állapot tart, mely objektíven ellenkezik Isten törvényével.”

A Katolikus Egyház Katekizmusának a Kompendiumából (349, uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=400 vagy a Vatikán honlapján: www.vatican.va/archive/compendium_ccc/documents/archive_2005_compendium-ccc_hu.html ).

Kasper bíboros álláspontja nyilvánvalóan szembenáll a Katolikus Egyház tanításával.

matthaios · http://www.matthaios.hu 2017.09.27. 23:15:14

A Katolikus Egyház Katekizmusából ( www.katolikus.hu/kek/kek01601.html#N23 ):

«1650 Napjainkban számos országban sok katolikus él, akik miután a polgári törvények szerint váláshoz folyamodnak, új polgári házasságot kötnek. Az Egyház Jézus Krisztus szava ("Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét és máshoz megy, házasságot tör." [Mk 10,11--12]) iránti hûsége miatt vallja, hogy nem ismerheti el ezt az új együttélést érvényesnek, ha az elsõ házasság érvényes volt. Amennyiben elvált házasok polgárilag újraházasodtak, olyan helyzetbe kerültek, mely objektív módon áthágja Isten törvényét. Éppen ezért amíg e helyzet fönnáll, nem áldozhatnak. Ugyanezen oknál fogva bizonyos egyházi feladatokat sem vállalhatnak. A szentgyónásban történő kiengesztelõdés csak azokat illeti, akik bánják, hogy a Krisztushoz való hûség és szövetség jelét megtörték, és kötelezik magukat, hogy teljes önmegtartóztatásban élnek.»

Kasper bíboros álláspontja tehát szembenáll a Katolikus Egyház tanításával.

studiorum 2017.09.28. 00:18:22

Teljes mértékben egyetértek a Katolikus Válasz cikkével és matthaios hozzászólásával!

csaba_carmarthen 2017.09.28. 00:56:37

www.youtube.com/watch?v=5uhUvexMTsU&t=1m56s

A Katolikus Egyház Katekizmusa - AZ EGYHÁZ UTOLSÓ PRÓBATÉTELE

675 Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. [639] Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, [640] fölfedi a "gonoszság misztériumát" egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett. [641]

www.youtube.com/watch?v=archF91fjHI&t=13

fasírt 2017.09.28. 13:58:26

Kedves Szabó Ferenc atya ! Köszönöm, hogy reagált a KV. cikkére. Így kicsit tisztább a kép. Én, mint laikus, nem tudom mi az igazság, próbálok nyitott lenni, és megérteni miről szól a diskurzus.
Nagyon örülnék, ha a mostanában szintén nagy visszhangot keltett, a pápának címzett "korrekcióról" is írnának, amit szintén nem igazán értek. Az egyszerű laikus hívek kicsit összezavarodtak, hogy mi zajlik most az egyházban...
Köszönettel és imával, várom írásaikat.

JezsuitaBlogAdmin 2017.10.02. 15:06:13

Szabó Ferenc atya tömbösített válasza a kommentekre ( regisztrációja folyamatban)

KV –nak és híveinek. - Szabó Ferenc SJ válasza (jezsuita) blogja kommentjeire
1) A W. Kasper -javaslatot igyekeztem pontosan ismertetni.
2) A 2015-ös szinódus pápának benyújtott záró javaslatait (propozíciók) valamennyi 94 javaslatát 2/3-os többséggel elfogadták.
Vigyázat! Nem a 2014-es rendkívüli szinódus záró javaslatairól van szó, amelyet a KV idéz a szavazatokkal, jogtalanul bírálva engem
ress.vatican.va/content/salastampa/it/bollettino/pubblico/2014/10/18/0770/03044.html
ttps://it.zenit.org/articles/sinodo-divorziati-risposati-approvata-per-due-voti-soluzione-caso-per-caso/
Kasper javaslata kifejezetten nem szerepel a fenti ZENIT-közleményben, de a 84., 85., és 86. pontokban felismerjük német nyelvi csoport álláspontját (ennek tagja volt Kasper, vezetője Schönborn bíboros). A 84. pont , amely az elvált újraházasodottak szentségekhez járulásával foglalkozik, 178 igen és 80 nem szavazatot. Tehát éppen csak 2 szavazattal éppen csak elérte a 2/3-os többséget.
3) Mivel ilyen sok volt a „nem”, a Relazione finale, végső zárójelentés már elejtette ezt a javaslatot; Ferenc pápa sem hivatkozik buzdításában (Amoris laetita) kifejezetten (csak egy lábjegyzetben utal rá) a Kasper-féle javaslatra.
4) Hogy mi mégis a kis „nyitás”, vagy előrelépés a Familiaris consortio-hoz viszonyítva, erről lásd jeles német morálteológusok tanulmányát, amelyre írásom 2. jegyzetében hivatkozom. Újra ide másolom:
2 Nagyon tanulságos Eva-Maria Faber–Martin M. Lintner szakszerű tanulmánya in Stephan Goertz–Caroline Wittig (szerk.), Amoris laetitia, Un punto di svolta per la teologia morale? San Paolo, 2017. A gyűjtőkötetet németből fordította olaszra: Antonio Autiero.(= Goertz–Wittig 13–79.220–248: „Sviluppi teologici sulla questione dei divorziatiri e i risposati in Amoris laetitia”- A szerzőpáros aprólékos elemzéssel összeveti a Familiaris consortio 84. pontját és az Amoris laetitia 298–305. pontjait. Megmutatják, hogy mi a folytonosság és morálteológiai fejlődés az újraházasodott elváltak bonyolult kérdésében II. János Pál családszinódusához viszonyítva Ferenc pápa Amoris laetitia dokumentumában. Az Amoris laetitia nem hivatkozik W. Kasperre, de lényegében – sokszoros megkülönböztetéssel – az ő javaslatát és a Schönborn bíboros által vezetett haladó német nyelvi csoport nézetét (nyitását”) követi. (E csoportnak volt tagja W. Kasper is.)

matthaios · http://www.matthaios.hu 2017.10.02. 16:24:54

@JezsuitaBlogAdmin:

Arra a nyílt ellentmondásra a fenti válasz nem tér ki, ami a Katolikus Egyház tanítását tartalmazó katekizmus és Kasper bíboros álláspontja között van.

studiorum 2017.10.02. 23:40:24

@JezsuitaBlogAdmin:

Én is várom a választ arra, amit matthaios jogosan föltett.

studiorum 2017.10.03. 10:33:10

@JezsuitaBlogAdmin:

Várjuk Szabó Ferenc SJ, társai és a JezsuitaBlogAdmin egyértelmű(!) válaszát a Katolikus Egyház Katekizmusa Kompendiumának 349. és a Katolikus Egyház Katekizmusának 1650. pontjára.

csaba_carmarthen 2017.10.04. 02:28:42

" A rozsafuzerrel le fogjatok gyozni azokat a nehezsegeket, amiket a satan a katolikus egyhazra akar kenyszereteni."
85/6/25

,,Az imádság által meg fogjátok találni a kivezeto utat a lehetetlen helyzetekbol.'' (1985.márc. 28.)
upload.emecclesia.hu/doc_89561475.pdf

FATIMA 100 - VALASZUTON
www.youtube.com/watch?v=lAAkEp0BV9Q

„Kérem a papokat, hogy szilárdan álljanak a hitben, és törődjenek a rájuk bízottak hitével!” (1981. június 27.)
www.medjugorje.hr/hu/medjugorjei-jelenesek/a-szuzanya-uzenetei/bevezeto-az-uzenetekhez/

1985. junius 25., kedd, a jelenesek negyedik evforduloja

Marija azt kerdezi a Gospatol,

mit kivan a papoktol?

,,Mindnyajatokat a rozsafuzer imadkozasara hivlak.

Hivjatok az embereket erre az imara.

A rozsafuzerrel le fogjatok gyozni azokat a nehezsegeket, amiket a satan a katolikus egyhazra akar kenyszereteni.

Papok, imadkozzatok a rozsafuzert!

Szanjatok kello idot a rozsafuzerre!''
www.ppek.hu/text/mennyh01.txt

@studiorum: @matthaios: @Szlanka: @Gábor Váczi:

"Drága gyermekem, ez a nagy szomorúság időszaka, nemcsak számodra, hanem mindazok számára is, akik szeretik Fiamat.

Arra kell buzdítanom benneteket, drága gyermekek, hogy továbbra is legyetek erősek és hűek Isten Szent Igéjéhez, Fiamért. Ő, az én szeretett Fiam, lehorgasztja Fejét gyötrelmében, látván azt a borzalmat, ahogy Egyháza a Szeme láttára felmorzsolódik.

Kérlek, imádkozzatok reményért, és imádkozzátok Szent Rózsafüzéremet minden nap, azokért, akik Rómában kormányoznak.

Imádkozzatok mindazokért, akik a Katolikus Egyházat vezetik. Kérlek, foglaljátok bele azt az illetőt is, aki Péter Székében ül, mert nagy szüksége van imáitokra........"
nagyfigyelmeztetes.hu/2013/03/az-udvosseg-anyja-imadkozzatok-rozsafuzeremet-mindazokert-akik-romaban-kormanyoznak/

csaba_carmarthen 2017.10.07. 23:17:49

“We believe that if the rosary is prayed by about a million Poles along the borders of the country, it may not only change the course of events, but open hearts of our compatriots to the grace of God,” the organisers say on their website.

“The powerful prayer of the Rosary can affect the fate of Poland, Europe, and even the whole world,”
(...)

..The Polish bishops’ conference has endorsed the event, and asked all Catholics to join the rosary prayer for “the intentions of Poland and the whole world,” even if they are physically unable to make it to the border...

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

The Virgin Mary and Islam (Full Documentary)
www.youtube.com/watch?v=b8jGBL7gPtI

www.breitbart.com/london/2017/09/27/million-christians-pray-rosary-poland-border-commemorating-defeat-islam/