Vihar a „genezáreti tavon”, avagy nem a vízzel, hanem a szelekkel van baj

2018.04.23. 15:13 "fityisz"

Európai helyzetértékelés választások után

Baráti körben, ismert bibliai történettel próbálták ismerőseim leírni az egyház, illetve Európa jelenlegi helyzetét, sorsát. Megállapították, az apostolok bárkájának és a mindenkori egyházunknak és Európának ugyanaz a helyzete. Első pillanattól kezdve ellenséges erők gyűrűjében élünk, így kellene győznünk a rontás erői felett.

vihar.jpg

Jézus fellépésekor, amikor még meg sem kezdi nyilvános működését a mester, a pusztai felkészülésekor már olvassuk: vadállatok közt élt, de angyalok szolgáltak neki. Isteni és evilági, önközpontú, materiális erők feszülnek egymásnak és próbálják Jézust eltéríteni tervétől, később pedig egyházát ellehetetleníteni. A húsvéti esemény óta viszont tudjuk, hogy félelemre nincs ok, mert legyőzte a világot és velünk lesz a világ végezetéig. A hullámok viszont kétségtelen megnőttek és ijesztően hatnak a bárkában ülőkre. Ahogy az evangélista írja, a víz már-már megtöltötte a csónakot. Valaki megjegyzi: Igen, ezek a menekültek! Ez a menekült-áradat!

Akár, hogy is nézem, szerintem nem a vízzel van a probléma, hanem a szelekkel, illetve azzal, akik a „szelet vetik”, hogy vihart arassanak, mert számukra ez kifizetődő. A bárka nem volt lyukas, ezért, ha nem lennének szelek, akkor a víz sem jutna a csónakba. Tehát: ne a szegény menekülteket okoljuk sorsunkért, hanem azokat a „ránk uszult ordas eszméket”, amelyek évszázadok óta hajtják a vizet, a menekülőket a csónakunkba. Talán még ez sem lenne baj, ha a sátáni eszmék és ideológiák nem erodálnák közben a hajóban helyet foglalók gondolkodását, értékrendszerét is, hogy végleg a „levesbe” küldjenek minket.

Csak az utolsó századokra visszatekintve a kívülről és belülről pusztító erőkre, csoda, hogy eddig nem süllyesztették el a hajónkat. Hogy mire gondolok, nem nehéz kitalálni: a gyarmatosításokra, mások leigázására, kizsákmányolásra, a korlátlan profitéhségre, iparilag hátrányos helyzetű országok ásványkincseinek kifosztására, helyi háborúk folytonos kirobbantására, az univerzum megrablása, nemzetgazdaságok tönkretétele. Itt él hajón belül is közöttünk az önzés, önközpontúság, hatalomvágy, dicsőségvágy, hedonizmus, korrupció, pozícióhajhászás, természeti környezetünk tönkretétele, a személyes autonómia túlhangsúlyozása… Szinte képtelenség befejezni a sort, felsorolni bűneinket, gaztetteinket, melyeket az állítólagos „fenyegető bevándoroltak” ellen elkövettünk.

„Véreim Magyar kannibálok” – ahogy Fekete Gyula bátyánk mondaná ma is! (Tragikus módon most is 35–40 ezer magzatot gyilkolunk le csak itt Magyarországon.) Nem a menekülők millióival van baj, - ők a maguk szempontjából érthetők – ott a probléma, hogy nem vesszük észre, a romboló, pusztító eszmék és szelek már évtizedek óta átfújnak a kerítéseken, a dróthálókon a bárkánkba és elvégzik pusztító munkájukat a szívünkben. Talán a szívünk köré kellett volna felépíteni egy szűrőt, hogy ez a nemzetek Európáját pusztító sok mocsok ne érjen el bennünket.

Miniszterelnök Úr azt mondta, új helyzet van. Az előző kormány felállításánál még nem volt menekültválság. Új struktúrákra van szükség. Új kormányra van szükség!

Igen! Most már egyértelmű a globális zsarnokság jelenléte.

Izgatottan várom milyen lesz az új struktúra!? Lesznek e szűrők a szívek körül is, és nem csak kerítések.

Egyenlőre azt tapasztalom, hogy továbbra is átfújnak a kerítésen a szelek. „Idegen fújnak a szelek! – és úgy látom, ez a bárkában ülők között is sokakat nem igen zavar. Az ének szövege is ugyan az, mint a rendszerváltoztatáskor: „Szabad ország, Szabad madár, jaj de szép, ki szabadon jár!” Egy kicsit megspékelve a „Hajrá Magyarok!” felkiáltással!

Az igazsághoz tartozik, hogy azért valóban inkább rólunk, magyarokról szólt a dal. Nem úgy, mint korábban, de félelmetes igazságok fogalmazódnak meg Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról írt versében. Érdemes végiggondolni! Csak a költemény befejező részét idézném:

 

Beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,

néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,

mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn a háznál,

s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni kívánni,
karod kitárni,

bilincseit a szolga,
maga így gyártja s hordja;
belőled bűzlik árad,
magad is zsarnokság vagy;

vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,

mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg , ki voltál,
porod is neki szolgál.

 

Jézus azt mondta: „Ne féljetek! Én legyőztem a világot!” Csak remélni tudom, hogy itt Közép-Kelet Európában a Duna-Tisza Köze is beletartozik ebbe az ígért „Paradicsomba”.

3 komment

Címkék: választások Jézus

A bejegyzés trackback címe:

http://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr3113857018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hermes the God in Yellow 2018.04.24. 08:36:22

"Miniszterelnök Úr azt mondta".

ennyi elég is. hogy mersz hozzátenni akár egyetlen szót is?

szemtelen!

izgatottan várom milyen lesz az új struktúra. lesznek-e éjféli csengetések, menetek az utcán egyirányú vonatutak felé. addig is, te csak imádkozz a paradicsomodért.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2018.04.24. 17:25:52

@Hermes the God in Yellow: Marhára meglepődtem ezen a kommenten. Lehet, hogy félreérted ezt a posztot. Vagy én! De mindenesetre valamelyikünk igen, mert marhára megdöbbentem a kommenteden, és egyelőre azt tenném hozzá, hogy szerintem a költő nem azt akarta mondani.

Hermes the God in Yellow 2018.04.24. 23:24:40

@Felicitasz: nem tudom eldönteni, hogy a költő mit akart mondani. igyekeztem igazodni a hangneméhez, de most már én is azt hiszem, hogy nem fejeztem ki magam elég homályos világossággal.