Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

boldogság (8) egyház (48) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (16) hit (20) ima (15) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (10) orbán (9) pápa (18) politika (25) szabadság (9) szeretet (10) társadalom (9) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

A pusziruha

2016.09.22. 14:03 pacsy

pusziruha.jpgEngedéllyel mesélem a következő történetet. Úgy esett, hogy egy sokgyermekes, Pécs mellett élő keresztény családban a nagylány alaposan összeveszett az édesanyjával. Nincs is ebben semmi rendkívüli, hiszen az ilyesmi a legjobb családban is előfordul. A dolog úgy kezdődött a dolog, hogy közvetlenül azután, hogy a 13 éves kamaszlány hazajött az iskolából, valami csúnya szó futott ki a száját. Az anyja persze rászólt – türelmesen, de egyértelműen –: „Mi itt nem beszélünk így!” Folytatódott a pourparler, mígnem valahogy megismétlődött a dolog: a szó újra elhangzott. Sőt aztán harmadszor is – egy kicsit talán „már csak azért is”... „Mi itt nem beszélünk így – nyomatékosította az anya –, és ha ez még egyszer előfordul, rácsapok a szádra!” Így történt aztán – nyilván azért is, hogy a nagylány kipróbálja, meddig lehet elmenni (meg mert ugye ilyesmi még úgysem történt soha itthon annak előtte) –, a nagylány újra kimondta a szót – s meg is történt a baleset.

12 komment

Ferenc pápa forradalma

2016.09.13. 11:32 Satori

papa.jpgAhogy látom, a Time Magazin Ferenc pápát újra beválogatta a világ legbefolyásosabb személyiségeinek 100-as listájába. Nem biztos, hogy jót tesz az ilyen népszerűség; persze nehéz is ellene védekezni. Az is vitatható (s vitatját is eleget), hogy vajon tényleg „prófétai” vezetőre van-e szükség manapság, vagy inkább egy megbízható hivatalnok kellene az egyház élére. Nekem mindenesetre jó érzés tudni, hogy jó ember ül Péter „trónján”, aki ráadásul értő kezekkel kormányozza az egyház sok vihart átélt hajóját. Talán ezért van, hogy szívből drukkolok a „forradalomhoz”, amit meghirdetett. Erről szól Andrea Riccardi, a politikus, egyháztörténész és egyházi mozgalomalapító egy korábbi cikke, amit alább aktualizáltam (vö. Corriere della Sera, Mercoledi 22 settembre 2013).

15 komment

Öt perc lelkiélet: az imádság fajtáiról

2016.09.06. 09:40 pacsy

otperclelek.jpgAz evangéliumban időnként arról olvasunk, hogy Jézus elhívja tanítványait egy magányos helyre. Mit akar ott velük? Leggyakrabban – ha jól olvasom a vonatkozó szöveghelyeket (vö. Mt 3,14; Mk 6,31 stb.) – egyrészt azt, hogy „kipihenjék magukat”; másrészt pedig, egyszerűen hogy „Vele legyenek”. Jézus fontosnak tartottak, hogy tanítványai úgy éljenek, hogy Istennel kapcsolatot tartanak. Röviden: imádkozni akarta tanítani őket. És mi vajon mit csinálunk, amikor a nap folyamán egyszer-egyszer leülünk, hogy csendes időt szakítsunk magunknak az imádságra?

12 komment

Tanácsok teológusoknak (és talán nem is csak nekik...)

2016.08.09. 15:14 pacsy

pv_1.jpgNemrég fejeztem be egy teológushallgatóknak tartott kurzust. A végén megengedtem magamnak, hogy kilépjek a hagyományos tanári szerepből, és személyes tanácsokkal is előálljak. Szám szerint három dolgot kötöttem a lelkükre. Csupa olyat, ami – szerintem – egész életükben hasznos lehet. Kíváncsiak vagytok, mit mondtam? Nos, ha igen, elárulhatom. De ne várjatok nagy elméleti okosságokat! Nagyon gyakorlatias lesz... ;)

15 komment

Öt perc lelki élet: a „rutinról”

2016.05.30. 17:34 pacsy

pacsy.jpgRöviden szeretnék nektek egy olyan témáról írni, amiről majdnem soha nem olvashatunk a spirituális élettel kapcsolatban. Pedig nekem úgy tűnik, hogy fontos, sőt nélkülözhetetlen kérdés; olyasvalami amivel mindenki találkozik, ha valaha is komolyan és tudatosan rászánta magát a lelki életre. A „rutinról” lesz szó. Arról, ahogy a dolgok állandó ismétlődnek, napról napra, hétről hétre, évről évre ugyanúgy… A rutin hétköznapi tapasztalat a vallásos életben. (A szerzetesi életben pedig talán még inkább, ahol az élet rendszerezett, strukturált és világos kerete között zajlik – ami bizony gyakran nincs rutin nélkül…)

275 komment

Exhortáció papnövendékeknek

2016.05.17. 14:44 pacsy

pap.jpgNemrégiben kispapoknak kellett elmélkedési pontokat adnom. Ilyenkor az ember próbálja előszedni a legjobb tudományát és olyasmit igyekszik mondani, amit tényleg a legfontosabbnak tart. S lehetőleg úgy, hogy az segítse is őket; hogy aztán majd „nagy pap” korukban is emlékezzenek rá… Én arra jutottam, adnék egy pár gyakorlati tanácsot arra vonatkozóan, mi segít megmaradni a papságban – és a szó legigazibb, lelki értelmében örömet találni benne.

57 komment

Menekültválság – Avagy betűk és valóság

2016.04.26. 13:29 Kajtor Domonkos

Augusztus. Szokott, nyár végi angol időjárás. Napsütéses hajnalok, borongós délelőttök és esős délutánok. Szokásos teázások és szokásos beszélgetési témák. Kivéve egyet. Érdekesebbnél érdekesebb hírek jönnek Magyarországról. Megszállás, rezsim, segélyszervezetek, kerítés, Unió, regisztráció… mindez az angol sajtó egymásra halmozott betűrengetegében nem éppen rózsaszínű ködbe burkolt ezüsttálcán tálalva. Nekem nem is tűnt ki semmi szokatlan. Csak a rendtársak érdeklődése miatt néztem fel egy pillanatra az angol nyelv rejtelmei mögül. Meglepve tudatosult bennem, hogy „otthon” vagy pont az „otthonon” kívül valami nagyon nincs rendben. Onnantól kezdve egyszerre gyűjtöttem a külföldi sajtó és a magyar rendtársak, rokonok információit és véleményét, sokszor elkerülhetetlen ellentmondásba ütközve. Akkor még egyáltalán nem gondoltam, hogy testközelből és ennél még mélyebben: szív közelből fogok találkozni a menekültkérdéssel, magukkal a menekültekkel.

49 komment

A spirituális mint udvari bolond – egy szokatlan önmeghatározás

2016.04.11. 14:42 pacsy

udvaribolond.jpgElöljáróim utasítására sok éven keresztül egy régi és nagyhírű intézményben, a Pápai Német-Magyar Papnevelő Intézetben  (Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum) dolgoztam, mint (magyar és nem magyar) növendékek lelki vezetője (magyarul: „spirituális” :). Ezen az alapon egy alkalommal arra is lehetőségem nyílt, hogy részt vegyek a német spirituálisok éves találkozóján. Az összejövetelt abban az évben Trierben tartották (ami történetesen Karl Marx szülővárosa – de nem azért…! :) A kollégák között szinte azonnal otthonosan éreztem magam; és nem csak azért, mert a húszegynehány résztvevőből hatan voltunk jezsuiták (plusz az egyik meghívott előadó… :) A nyelvi nehézségek ellenére úgy tapasztaltam, hogy a kollégák többségével, hogy úgy mondjam „egy húron pendülünk”: könnyű velük közös hangot találni, és a beszélgetések is nagyon érdekesek, informatívak a számomra. Bár már korábban is tudtam egyet, s mást a német egyházról, ez a perspektíva azért sok új szempontot tartogatott. Az mindenesetre megnyugtató volt hallani, hogy nem csak nálunk Magyarországon vannak problémák… :)

117 komment

Szentelés előtt

2016.04.02. 18:57 Horváth Ferenc László

jump.jpg
Szentelésre készülök.
Diakónus leszek.

Kétezer-tizenhat. Április három.

Ez egy egyszeri esemény az életben.

Milyen érzés ez (testileg-lelkileg)?


Nem könnyű erre válaszolni, pedig csak rá kellene tekintenem, mi van bennem most az esemény előtt. Megosztani még nehezebb. Ráadásul úgy írni erről, hogy nem találkozok az olvasóval. Legalábbis nem szemtől-szemben. Valami tükröt mégis tartok.

A testemben érzek egyfajta várakozást, feszültséget, amiben lehet adrenalin is, mert hirtelen tud rám jönni a fáradtság. Ugyanilyen hirtelen az érzékeim időnként kiélezettebbek. Nem lett jobb a látásom. Sem a hallásom. Sem a szaglásom. Inkább valahogy jobban érzékelek olyan hangot, ami addig háttérzaj volt vagy látok meg olyan tárgyat, ami mellett el szoktam menni.

A lelkiállapotom valamennyire tükrözi ezt. Egyszerre élek meg izgalmat és elengedettséget. Van bennem olyan öröm, mint amikor vízbe szeretnék ugrani, de nem tudom milyen is a víz. Elég mély-e? Elég tiszta-e? Milyen a hőmérséklete? Láttam sokakat ugrani. Sokan vannak benne. Tudom, hogyan kell ugrani. Ezt most én élem meg. Én állok az ugrás előtt. Mindenki nézi, hogyan sikerül. Nem azért figyelnek, elrontom-e, hanem, hogy együtt örülhessenek velem, amikor történik. Várom, hogy ugorhassak.

Még annak van egy hátborzongató hatása, ahogy belegondolok, hogy erről írni csak most, csak előtte egy nappal tudok. Holnap már nem menne.

4 komment

Kinek a pap avagy (néhány olyan filmről, melyben papok szerepelnek) I.

2016.03.09. 10:18 Korponai Gábor

vlcsnap-2016-03-08-22h30m34s222.png2016. február 28-án zajlott le a 88. Oscar-gála. Ennek kapcsán egy filmes sorozat formálódott lassan bennünk. Olyan filmeket vennénk sorra az Oscar-gála kapcsán vagy az elmúlt pár évből, melyekben papokkal is találkozhatunk.

19 komment