Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (49) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (20) ima (13) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Hány kiló a csomagod?

2008.06.20. 19:38 homo secuiens secuiens

 

 

 

 

 

 

Sorban álltunk. Csekkinhez (jó magyar kifejezéssel). Ilyenkor megy a duma: - Hány kiló a csomagod? - Nem tudom. Lehet rá kell fizetnem! Stb.

Ekkor tűnt fel egy fiatal pár. Sok csomagjuk volt. Aztán hamar kiderítették, hogy ráfizetés nélkül nem fog menni. Így aztán megvolt a feladat. S az ember, egy Isten csudája, olyan fajta, hogyha megjelenik a feladat, akkor nekilát azt megoldani. Na, hát itt is elkezdődött. Elindultak segítséget keresni! Először szelektáltak, és kis csomagokat készítettek, majd figyelték, kinek van kisebb bőröndje. Aztán meg elindultak, és kérdezősködtek. Sok helyen visszautasításra találtak: - Sajnálom, nekem már megvan a húsz kiló.

 Mások gyanakvó szemekkel nézték őket, filmjelenetek bukkantak fel szemeik előtt. Valaki nekem is mesélni kezdett egy ilyen filmet, ahol így csempésztek drogot! Ebben a pillanatban lépett oda a fiatalember, hogy el tudnék-e vállalni egy kisebb csomagot. Mondtam, hogy van hely, de mi van benne. Egyből rávágta, pia ajándékba, kis üvegek, de jól be vannak celuxozva (ismét jó magyar kifejezés). Kicsit megnőtt a hátizsákom alkoholtartalma, de ez még belefér!

Ezután kezdtek el cikázni a gondolataim… Valóban segítség?! Az tény, hogy jól esett látni, ahogy többen átvállaltak az ő „terheikből”. Jó volt érezni, hogy a szükséghelyzetben, bár ott is magyarok vagyunk, de összetartunk. De vajon kell nekünk gyűjteni a „terhet” (pláne, ha nem létszükséglet)???

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr52531260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sHelf 2008.06.21. 10:20:54

szerintem tökjó, hogy átvállaltad, én pl nem biztos hogy megtettem volna. de nem mindig csak létszükségletben segítünk másokon, ez normális, bár a helyzet kicsit furcsa.

Pilgrim 2008.06.21. 13:10:40

Kérdés, hogy mennyire bízunk meg egymásban. Hogy érdemes-e megbíznunk egymásban. Becsülendő, ha valaki ilyen helyzetben is segít másoknak, ez azt jelenti, hogy maximálisan jóhiszemű vagy akár pillanatok alatt is képes kiismerni az idegen szándékait és az ő jóhiszeműségét. Őszinte típus vagyok, én megmondtam volna, hogy miért nem vállalom át tőle a csomagot: mert alapvetően bizalmatlan vagyok és idegeneknek csak létszükségletben segítek, igaz, akkor viszont maximálisan. Ez viszont nem tartozik abba a kategóriába. Nem feltétlenül jó tulajdonság ez, az is lehet, hogy éppen az illető, szóbanforgó ember jószándékú lenne, de úgy gondolom, felelősek vagyunk saját magunk épségéért, biztonságáért és nem feltétlenül kell magunk ellen kihívni a sorsot csak azért, hogy elmondhassuk: segítettünk átvinni neki néhány üveg italt. Ezekben a helyzetekben fontos az ismeretség, és mindannyiunknak tudni kellene, hogy segítséget onnan várjon csak, akit már kellőképpen ismer - ezzel együtt ne hozzuk azzal zavarba és kellemetlen helyzetbe az idegent azzal, hogy nagy eséllyel vissza fog utasítani minket. Ennek természetesen vannak fokozatai.

Pázmán Enikő 2008.06.21. 20:43:47

A Bangkog Hilton című film jut eszembe, Nicole Kidmannal, aki ugyanígy segítve drogot kapott "ajándékba", és halálra itélték egy idegen országban.

harasztka 2008.06.21. 21:52:40

Én is úgy gondolom, hogy azért ez ennyire nem egyszerű - nem kérnék ilyet, mert nem akarnám kellemetlen helyzetbe hozni a másikat. Nem ismer - akarhatok ártani is neki.. csempésztethetek vele kábítószert ..
az más, ha valami tényelg nagyon fontos dologról van szó - akkor kérnék - bizalommal támaszkodnék a többiekre - de ez - úgy érzem - nem az a helyzet..

xterx 2008.06.22. 08:12:43

Számomra egy nagyon nagy kérdés mindig is, hogy mikor segítek azzal a másikon, ha megteszem, amit kér, és mikor azzal, ha visszautasítom a kérését; hogyan döntsem el,hogy épp melyik helyzet van.

Pázmán Enikő 2008.06.23. 15:58:02

Kedves Teri, ha éppenséggel olyan az életállapotom, hogy jó kapcsolatban vagyok a Teremtőmmel, akkor a Szentlélekre hagyatkozva felismerem, hogy mikor kell, vagy nem, segítenem. Persze, egy nem segítés esetén keresztrefeszíthetnek, előbb. De utóbb a szeretet motiválta jó megoldás feltámadást eredményez. Ehhez sok- sok türelem és hit kell.

vuvuvu 2008.07.02. 15:48:47

A repülés elég kényes téma, nekem is rögtön a Bangkok Hilton c.film jutott eszembe, illetve az, hogy Londonban mindig megkérdezik hogy egyedül csomagoltam-e be a bőröndömet vagy volt-e ott valaki vagy van-e olyan csomag nálam ami nem az enyém hanem valaki megkért hogy vigyem el neki.

A drogcsempészettől a terrorizmusig terjedhetnek azok a veszélyek amelybe az ember gyanútlanul belekeveredhet és amivel nemcsak saját hanem utastársai testi épségét is veszélyezteti.

Kérni kell a Szentlélektől a bölcsességet, hogy segítsen felismerni melyek azok a helyzetek amelyekben valóban segíteni kell és melyek azok, amelyekben rossz döntést hozok ha segítek.

fraki 2008.07.18. 02:39:27

Naivitás volt. Pláne, ha ajándékról van szó, aminek szinte nincs is tétje, viszont annak nagyon is van, ha mégsem ajándék az az ajándék.