Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (50) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (21) ima (13) isten (19) jezsuita (11) jézus (10) katolikus (9) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

Olvassam vagy ne olvassam?

2008.06.21. 00:00 scapinelli

A korábbi generális, P. Kolvenbach egyszer a maga szokott humorával a római Írók Házát úgy mutatta be egy illusztris vendégnek: „Ez az Írók Háza. Az írók a második emeleten laknak. Az olvasók a harmadikon.” A kultúrkritikusok viszont arról panaszkodnak, hogy a „harmadik emelet” lakatlan. Igaz, egy ideje, hála a kis szemüveges Potternek – a szemüveg magában is ígéretes program – zsibongás hallatszik a korábban néma folyosón. De a felnőttek, főleg az egyetemisták nem olvasnak könyvet, legfeljebb az Internetet böngészik. Kérdés persze, vagyis inkább nagy rejtély, hogy minek jelenik meg annyi, de annyi könyv, miért oly népszerű a Könyvhét, és egyáltalán… ha tényleg nem olvasunk?

Pierre Bayard (OK+) erre keresett választ a „Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?” (2007, Szeged: Lazi) Tézise: A KÖNYVEKET NEM OLVASNI KELL, HANEM BESZÉLNI RÓLUK. Vagy írni, ami akár jövedelmező is lehet. E markáns kijelentést idézetekkel támasztja alá – ki tudja, hol olvasta őket, ha nem olvas – főleg az amúgyis szarkazmusáról elhíresült Oscar Wilde-tól. „Soha nem olvasok olyan könyvet, amelyikről kritikát kell írnom: az annyira befolyásolna.” Bayard hihetetlen bravúrral az általa állítólag nem olvasott klasszikusoktól mindig olyan mondatokat idéz, amelyek tökéletesen alátámasztják érvelését: ne olvasd, hanem ismerd a könyveket, főleg tudd azokat egy kulturális keretbe elhelyezni. Az a gyanúm, Bayard professzor csal, és mégis beleolvas a könyvekbe. Amit ő úgy ismer be, hogy négyfajta könyvet fogad el hiteles osztálynak: IK, azaz ismeretlen könyv, ÁK, azaz átlapozott könyv, HK, azaz hallomásból ismert könyv, EK, azaz elfelejtett könyv. Nos, én kihívóan azt állítom, hogy Bayard könyvecskéje – szerencsére nekem vékonyka, igaz így is 188 oldal, OK, azaz olvasott könyv. A + nála annyit jelent, hogy „elismerő véleménnyel” vagyok róla. Két + lenne a „nagyon elismerő vélemény”. No azt, azért mégse kockáztatom meg! Szellemessége dacára – vagy éppen azért – elsiklik néhány jelentős probléma felett, mint amilyen a gyermekkori olvasás és a gyermekirodalom: a gyerek nem felejti el a mese egyetlen sorát sem, és a nagy kérdés: felnőttként miért felejtünk. Bayard könyvének veszélyes utóélete a magyar kiadás utószavában tetten érhető: „Az olvasás túlértékelése ugyanis világosan összefügg azzal, ahogyan a nyugati civilizáció a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás egyetlen hiteles formájának tekinti, holott jól tudjuk (tényleg? szerk.) hogy történeti szövegekről van szó, amelyek sok változatban maradtak fent, és amelyeket kritikusan is meg lehet közelíteni.” (183). No erről beszélgessünk a Biblia évében! De addig is, döntsétek el: a Biblia számotokra IK, ÁK, HK, EK, vagy netalántán OK +++. Ami új kategória. 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr45530891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fityissz 2008.06.21. 08:06:42

Ismerek egy idős asszonyt.
Nem tudom, hogy napi olvasója az Irásnak vagy sem, gyanítom inkább hallgatja. A templomban? Lehetséges.
Számomra Ő egy új kategória: MK (Megélt Könyv)
(Az Irás legyél Te-Magad!)
A jelenlétében pillanatokra nekem is sikerül.

Pázmán Enikő 2008.06.21. 20:54:47

Az én életemben a Biblia: HK ->EK->OK->OK->OK-> OK-> mk->MK

balu 2008.06.22. 11:21:04

Kedves Enikő! Szeretem a szerénységed. :)

Pázmán Enikő 2008.06.23. 15:41:29

Kedves Balu, gondoltam, hogy nagyképűséggel fognak vádolni a fentiekért, de az MK számomra azt jelenti, hogy amikor bűnt követek el, megélem annak a hasonlóan bűnös bibliai szereplőnek a lelkiállapotát, aki előbb követte el ezt, mint én.
Ez is egy fajta megélés, nem?

citromfű 2008.06.27. 02:04:20

Sartre is arról volt híres (állítólag) hogy tucatjával írta a saját könyveit, míg másoktól egyetlenegyet sem olvasott el. Némi iróniával (ami nem jellemző ránk) hozzátehetnők: meg is látszik rajta - nem tud "kívülről" (külső szemmel) gondolkodni.

Azért az egyetemisták olvasnak néha, ha mást nem, hát tankönyvet! :)

Tényleg nem kell túldimenzionálni az olvasást (ezt egy könyvmoly mondja), ez is csak egy információ-befogadási forma a sok közül (viszont nagyon mély, hatékony, ha adott egy kis csend is hozzá)

Izrael egyik nagy, magyar származású politikusa úgy nyilatkozott: ateista vagyok - kedvenc könyvem a Biblia. A legjobb történelmi könyv.
A Biblia igenis történeti könyv - a kérdés az, hogy minek a történetéé? Egy megélt, személyiség (élet-)
formáló valóságé vagy egy ideológiáé (a sok közül)?
Itt tudom nagyon értékelni "fityissz" és enikő kommentjét...

citromfű 2008.06.27. 02:05:55

Enikő naggyal, elnézést