Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (50) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (21) ima (13) isten (19) jezsuita (11) jézus (10) katolikus (9) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

Mienk a kórház - kinek dolgozol

2008.07.03. 23:35 scapinelli

Miután A pirruszi győzelem című egészség-és  médiaügyicikkecském érdemtelenül nagy port vert fel, és az egyik hozzászóló úgy vélte, hogy „felültem a HospInvest pr-ének”, gondoltam, itt az ideje, hogy helyszíni szemlén győződjek meg arról, mi az igazság. Tegnap Kiskunhalason, ma Egerben és Gyöngyösön jártam, és erről a saját blogomon részletesebben be fogok számolni. Most csak annyit: nem tartom különösen jónak a cég eddigi pr-ét, de nagyon úgy tűnik, tanultak az elmúlt idők baklövéseiből: készségesen segítettek, hogy beszélhessek munkatársaikkal, orvosokkal és ápolókkal, közalkalmazottakkal, – remélem, ezúttal jól mondom – de betegekkel is: korlátlanul.

Kötve hiszem, hogy bármely megyei kórházban hasonló nyitottsággal találkoznék. Kiskunhalason nem csak én jártam, hanem a parlament egészségügyi bizottságának elnöke és alelnöke, Kökény Mihály és Mikola István volt miniszterek. Jelenlétük a cég Semmelweis Ignácról, a halasi kórház névadójáról elnevezett éves kitüntetéseinek díjkiosztóján pozitív jelzés a társadalom felé, hogy a magas politika is kezdi röstellni, hogy az egészségügy a pártpolitika martaléka lett. Ideje, mert Halason is, de főleg Egerben, az emberek keserűen panaszkodtak, hogy belerángatták őket a politikába. Volt tegnap Halason azonban egy kevésbé prominens, de annál fontosabb látogatócsoport is: az egri kórház egy egész busznyi munkatársa, akiket ugyanaz vezérelt, ami engem is: tudni akarták mi az igazság a sok szenvedélyes csatározás mögött. „Az alföldiek nyugodtabbak, nem hangoskodók” – értékelte a látogatást F. Gy.-né, egri ápoló. Persze nem mindenki hisz a szemének, van, aki inkább a sajtónak. Az egyik kollégája másnap, azaz ma, azzal az ironikus megjegyzéssel fogadta a helyszíni szemléről érkezőt: „Megvolt a fejtágítás?” Vagy egy másik kommentár, ami persze kérdésként hangzott el: „Csupa szép és jót mondtak”? Amiből kitűnik, a hevesiek nem csak hevesek, hanem szkeptikusok is, és egy bizonyos pontig igazuk van: a rossz pr rosszabb, mint semmilyen pr. Rossz az a pr, mely minden áron bizonygatni akar, míg a jó, olyan, mint az eskü: csak a tiszta igazságot kell mondani. Ezt mondta a BBC elnöke is, amikor kitört a II. világháború, és megkérdezték őt: most mit fognak mondani? De mi az igazság?

Amit a HospInvest elmulasztott, és ez jó esettanulmány mind diákjaimnak, mind minden újítónak ebben az országban, hogy felmérjék a „dolgozók” lelkiállapotát az ajánlattétel pillanatában. A szakember hajlamos a technikai paramétereknek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint az emberieknek. Nekem az elmúlt két napban szüntelenül kedvenc fontainebleau-i tantárgyam, a Szervezeti Magatartás – mi angol neve, Organizational Behavior után csak OB-nek becéztük – esetei jutottak eszembe: ott megtanítottak minket, hogy az emberi tényezőt ne becsüljük le, sőt tegyük első helyre: jóval a pénzügyi és a marketing-szempontok elé.
Egerben a faliújságon olvashattam: Miénk a Kórház. Aláíróként a Kórházvédő Bizottság szerepelt. „Hagyjanak minket dolgozni!” – írják továbbá az amúgy névtelen szerzők. Továbbá: A HospInvest Irodája a mi intézményünkben, a mi felszereléseinkkel nem működhet a rovásunkra!” Ki itt a mi? Mert a még tulajdonos megyei közgyűlés csődbiztost küldött másfél éve a kórházba, akit a munkatársak (a „dolgozók”) szégyenlősen csak „önkormányzati biztosnak” neveztek, mert hát ki beszél szívesen csődről? Heves megyében – és egyebütt országunkban - legfeljebb ’56 pár forró napja alatt mondhatták a kórházról, hogy a „Mi kórházunk”. A pártállam idején, bármennyire is elterjedt volt a királyi többes, a vicc leleplezte a „tied a gyár”-retorikát, amennyiben így folytatta a mondókát: magadnak lopod. Érdemes elolvasni ebben az összefüggésben Bartha Eszter "Munkástudat – 1989" című tanulmányát a köztulajdon és a „dolgozók” tudatállapotának kölcsönös viszonyáról. Szinte hihetetlen, de egy korabeli pártdokumentum (1972-es jelentés!) állapította meg, „sok helyen a munkások úgy érzik, hogy csak a munkához van joguk”. A rendszerváltás után még az ebbe vetett bizalom is megrendült. A beruházóknak, az új tulajdonosoknak, látniuk kell, hogy nem légüres térben, nem szűzföldeken indulnak, hanem egy szenvedésekkel teli korszak egy válságos pillanatában. Minden gondolatukban jelen van saját és családjuk, barátaik minden tapasztalata, és az ezekből fakadó félelmek. Ezekkel a kísértettekkel kell elsősorban megbirkóznia a vezetőségnek, s nem a sajtóval vagy a politikával, amely persze szíthatja még az ellentéteket, mélyítheti a sebeket.
Míg a köztulajdont csak a névtelen „Bizottság” magasztalja fel „mienkké”, addig a magántőke az emberek képzeletében feketemunkát, minimálbéren bejelentett munkásokat – akiknek a zsebből kifizetett pénz majd hiányozni fog a nyugdíjukból és táppénzükből – jelent, amint több interjúalany elmondta nekem. S mivel komoly szakmai beruházóval, magyar felelős tőkével még nem találkoztak a gyakorlatban, csak a munkabért lefaragó, szakszervezeteket üzemeikből kitiltó külföldiekkel, és feketemunkával gazdálkodó „maszekokkal”, pánik, de legalábbis szorongás vett erőt rajtuk, amikor szóba került a kórház átadása egy beruházónak. S még, aki nem volt zsigereiben ellene a magántőkének, az is úgy nyilatkozott: „Privatázió OK, csak ne a HospInvestnek. No itt mégse tökéletes a cég kommunikációja.

24 komment

Címkék: pártpolitika hospinvest egészségügy;

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr76552263

FITYISSZ 2008.07.04. 12:49:33

Drága Scapinelli!

Mindig kedveltem a nagy szociális érzékenységgel rendelkező, a világ gazdagabb feléből hazatántorgó, két állampolgársággal, külföldi kapcsolati tőkével-rokonsággal-baráti kapcsolatokkal rendelkező észosztó szerzetes testvéreimet, akik ha megbetegedtek, külföldről kapták a gyógyszert, és ha már másként nem megy, legfeljebb Münchenben megoperáltatom magam!
Szerintem igazad van.
Éljen a szolidaritás, éljen a HospInvest!
Én most bemegyek a fürdőszobába és ledugom az ujjam a torkomon!
..............
Szeretettel: FITYISSZ

magister 2008.07.04. 15:24:20

Mivel a szerző - Scapinelli – a nagy visszhangot kiváltó korábbi írása után személyesen tájékozódott, ez a tény mindenképpen dicséretet érdemel! A leírtakon lehet és kell is vitatkozni, de FITYISSZ-féle személyeskedő stílusban folyó érvelés nem vezet sehová.. Ez nem jelenti azt, hogy mindben egyet kell érteni. Például fontos a pr, de nem a legfontosabb! Szerintem az írás egyik fontos megállapítása, ami továbbgondolásra alkalmas, a következő:
„Szinte hihetetlen, de egy korabeli pártdokumentum (1972-es jelentés!) állapította meg, „sok helyen a munkások úgy érzik, hogy csak a munkához van joguk”. A rendszerváltás után még az ebbe vetett bizalom is megrendült. A beruházóknak, az új tulajdonosoknak, látniuk kell, hogy nem légüres térben, nem szűzföldeken indulnak, hanem egy szenvedésekkel teli korszak egy válságos pillanatában.”
Az emberek fejében – akaratlanul -– sok minden keveredik. Egyesek nosztalgiával vannak a régi idők után, míg mások senkit és semmit nem vesznek figyelembe céljuk elérésének érdekében. Mi a megoldás? Kérem szépen, hogy akit ezek a problémák komolyan foglalkoztatnak, és keresztény szemszögből keresik a választ a problémák megoldására, feldolgozására, azok tanulmányozzák az Egyház társadalmi tanítását. Az emberi munkáról, és annak méltóságáról Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában olvashatunk részletesen: 144-171. (Bp., Szent István Társulat, 2007) Ebből például kiderül, hogy: „A társadalmi tanítás úgy szembesült a munka és a tőke közötti viszony kérdésével, hogy megvilágította mind a munka elsőbbségét a tőkével szemben, mind pedig egymást kiegészítő jellegüket.” (152.old.) Kezdődjön el értelmes párbeszéd, amely nem érzelmekre épül, hanem tapasztalatokra és a végiggondolt érvek ütköztetésére

Skrabski Fruzsina (lelkylola) · http://mandiner.blog.hu/ 2008.07.04. 20:48:43

Én csak azt nem értem, hogy a szerzőnek miért életcélja a Hospinvest megvédése?
Számomra annyi derült ki, hogy lehetett beszélgetni a munkatársakkal. Na bumm. (Egyébként bárhol lehet.)
Hogy a magántőke elleni harc, az szocialista felfogás -, ezt eleget hallottuk az SZDSZ népszavazási ellenkampányában. Lebutitott érvelés.
Nem derült ki, hogy egy csődközelben lévő kórházból a befektető hogy akar nyereséget termelni?
Nem derült ki, hogy pontosan mi a problémája a dolgozóknak?
Tulajdonképpen semmi érdemleges információ nem derült ki. Ez olyan, mintha meglátogatnám a szerzőt és utána arról írnék, hogy béna képeket tesz ki a szobájába, ezért nincs igaza az egészségügy privatizációja kérdéskörben.

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.07.05. 00:06:43

2008.07.03. 23:35 scapinelli
"Rossz az a pr, mely minden áron bizonygatni akar, míg a jó, olyan, mint az eskü: csak a tiszta igazságot kell mondani. Ezt mondta a BBC elnöke is, amikor kitört a II. világháború, és megkérdezték őt: most mit fognak mondani?"

Sir Frederick Ogilvie, aki 1939-ben ezt mondta, 1942 elején épp azért mondott le, mert nem hagyták neki, hogy ezt a médiapolitikát folytassa. Ezzel szemben erős cenzúra érvényesült, a "morál fenntartása" sokkal fontosabb volt, mint az igazság. Mondjuk meg is nyerték a britek a háborút, szó se róla, bár a Birodalom odalett.

Amúgy látogatásod során rákérdeztél a konkrét szerződéses viszonyokra? Kaptál példányt (másolatot) a megkötött szerződésekből ill. kiküldött szerződésmintákból? A Hospinvest Zrt - Heves megyei önkormányzat - Hospinvest Agria Kft - munkavállaló négyszögre gondolok, illetve hogy ki milyen szerződésben miért vállal garanciát, milyen szankciók vannak kikötve, mi a helyzet a kollektív szerződéssel, ilyesmik.

DA 2008.07.05. 02:43:36

Kedves Scapinelli, kisse ugy erzem, es bocsass meg ha keretlenul es talan rosszul elemzem szandekaid, nyugatrol hazatelepultkent szeretned, ha Magyarorszagon nem szitokszo lenne a kapitalizmus, a magantokes stb. De hidd el, itt nem errol van szo. Egyszeruen arrol, hogy ma az egeszsegugy alulfinanszirozott, es ebbol hasznot kivenni erkolcstelen. Az allamnak valahogy az ember megbocsajtja (nem igazan, de majdnem) a rossz mukodest, de aki ezen meg nyereszkedik is, azt mar nem. Es ne dolj be, kerlek a Mikola fele blodlinek:"A Fidesz paradigmaváltását jelzi Mikola István nyilatkozata is, aki látogatása során olyan szakmai befektetőnek nevezte a HospInvest-et, amely nem profitorientált, hanem saját egzisztenciájának fenntartásában érdekelt." (Mi vaaaaan????)

saintlouisdefrance 2008.07.05. 15:29:15

„A társadalmi tanítás (...) megvilágította mind a munka elsőbbségét a tőkével szemben, mind pedig egymást kiegészítő jellegüket."


A munka nem rendelkezik elsőbbséggel a tőkével szemben.

Y=f(L,K)

a munka és a tőke a termelés egyenrangú tényezői, amelyekből a rendelkezésre álló technológia szerint számunkra hasznos termékeket állítunk elő

A technológiától függően a tőke nemcsak kiegészítője, hanem helyettesítője is lehet a munkának.

Gondolom Magister sem kézzel mos a teknő felett görnyedve egy délutánon át, csak mert néhány hiperbölcsész úriember a Vatikánban rébredt a munka elsőbbségére a tőkével szemben.

Gondolom ő is fogja inkább a tőkét (mosógép) és beledobálja a ruháit. Majd az egésznapos nagymosást megúszva a kanapén kényelmesen elfeküdve olvasgatja az Egyház társadalmi tanításának kompendiumát.

magister 2008.07.06. 00:23:28

Köszönöm saintlouisdefrance válaszát, megjegyzését. Sajnos az én hibám, hogy a szerző csak az általam kiragadott mondatból tudja levezetni következtetéseit. Belestem abba a hibába is, hogy feltételeztem azt, hogy valaki utána néz azoknak az utalásoknak, amikre hely- és időhiány miatt csak röviden hivatkoztam. Talán nem járok messze az igazságtól, hogy kritikusom az idézetnek a teljes szövegkörnyezetét nem ismeri. A szerző más szemszögből közelíti meg a kérdést, ezzel semmi baj nincs. Tiszteletben tartom! Ezt nevezzük párbeszédnek! De térjünk vissza Egerre, s ne a kanapén olvasgatva bölcselkedjünk, ami jogos észrevétel!
Nézzük most tehát más szemszögből a korábban felvetett kérdést:
Közismert az, hogy az egri kórháznak nagy az adóssága, ezt már a megyei közgyűlés (ahol az összetételben korábban patthelyzet volt, és ez nemrégen megváltozott), mint fenntartó nem tudja kiegyenlíteni. Ez csak tőke bevonásával lehet. Honnét legyen? Az állam adjon? A helyiek hozzanak létre gazdasági társulást? Ez kikből álljon? Mi a garancia a dolgozók jogainak védelmére? Esetünkben az nagyon fontos, hogy a kórházi dolgozók miben próbálják védeni jogaikat, például megmarad-e a közalkalmazotti státuszuk stb. Ennek elvesztése jogos félelmet szül. Az új tulajdonos meddig, és milyen feltételekkel biztosít nekik munkát? Hol találnak munkát, ha azt elvesztik, hiszen Hevesben kevés a munkalehetőség. Amíg a dolgozók nem kapnak jogos garanciát jogaik védelmére bármely befektetőtől, addig érthető a harcuk! Összegezve. Én a leírtak alapján a munkát, azaz adott esetben az embernek a munkához való jogát, úgy részesítem előnyben a (bevont) tőkével szemben, hogy annak biztosítania kell a munkásoknak a korábban jogszerűen megszerzett jogait. Ez egyéni olvasatnak is tűnhet, de talán kivitelezhető, és adott esetben a technológiának itt nincs köze a történethez. Esetünkben a modern technológiának a korszerű gyógyászati eszközök esetében lesz fontos szerepe. De ez már más kérdés, addig is el kell jutni: az új tulajdonos hogyan és miből tudja fejleszteni a kórházat. Ekkor történetünkben a tőke kiegészítője lehet a(z orvosi ) munkának – a betegek gyógyulása érdekében.

saintlouisdefrance 2008.07.06. 06:19:11

a korházi alkalmazottak nem egyszerű munkások, ők közszolgáltatást biztosítanak a társadalom számára, aminek pedig joga van, legalább, hogy emberi méltósága megmaradjon miután belép egy egészségügyi intézménybe. ez ma nem adott. a betegek sokkal nyomorultabbak mint a korházi dolgozók. az ő érdekük nem élvez elsőbbséget?

"a munkát, azaz adott esetben az embernek a munkához való jogát, úgy részesítem előnyben a (bevont) tőkével szemben, hogy annak biztosítania kell a munkásoknak a korábban jogszerűen megszerzett jogait."

nem világos számomra mit ért a szerző munkán és tőkén. Talán nem járok messze az igazságtól, hogy kritikusom nem termelési tényezőkként tekinti ezeket, hanem számára a munka a munkás, a tőke meg a hospinvest. azaz szimbólumok.

a tőke nem egy személy, csoport, vagy intézmény. a tőke az, ami a termeléshez kell, és nem munka.

amire a szerző szerintem utalni szeretne, azt pénznek hívják. pénzért lehet termelési tényezőket venni (többek között munkát és tőkét)

amikor a magánbefektető tőkét von be egy korház működésébe, akkor mi gyakorlatilag pénzt veszünk kölcsön tőle.

kölcsönkért pénzért kamatot szokás fizetni, így nézve talán nem olyan erkölcstelen, hogy a befektetőnek profitja legyen. kétségtelen, jó szerződést kell kötni. de nem erre akarok kilyukadni.

a dolgozó jogai elsőbbséget élveznek a gonosz burzsoá kapzsiságával szemben. egyértelmű, hogy az egyháznak azzal kell lennie aki kiszolgáltatott és igazságtalanság éri.

ám amikor a munka és a tőke szavakkal próbáljuk kifejezni ezt , akkor az már egész mást jelent.

és megint máshogy értik az emberek... és ez a lényeges!

a "társadalmi kód" szerint valójában azt mondjuk, hogy a kétkezi munka többet ér (hasznosabb, becsületesebb, etc.) mint befektetőnek lenni. vagy kereskedőnek, vagy bármi másnak. pénzzel kapcsolatban lenni.

ilyet pedig nem szabad mondani.

magister 2008.07.06. 12:23:39

Köszönöm saintlouisdefrance válaszát. Azt hiszem, most kezdődött el az igazi párbeszéd: a fogalmak tisztázása, ütköztetése, s nem cinikus utalásokkal érvelünk. Most csak egy dologra reagálnék: „nem világos számomra mit ért a szerző munkán és tőkén.”- kérdezi kedves vitapartnerem. A munka számomra az emberi egzisztencia alapvető dimenzióját alkotja, mely nemcsak a kenyérkeresést jelenti, hanem olyan társadalmi és közösségi erőforrásokat mozgósít, amelyek a közjavára is vannak. A tőke pedig adott esetben a pénzpiac, amely alapvető szerepével kedvezően befolyásolja a gazdasági és társadalmi rendszer egész fejlődését. Bizonyára ezek az értelmezések is mást jelenthetnek egyesek számára, de merem remélni, hogy nem szimbólumok, mert erre igazán nem gondoltam korábbi levelemben.

Scapinelli · http://scapinelli 2008.07.06. 15:24:21

Kedves Fityissz,

Látom, tájékozott vagy: kettős állampolgárság, stb. A logikában egyébként ezt a típusú érvelést argumentum ad hominem címkével illetik. Lásd Wikipedia: "Az argumentum ad hominem (latinul „személyre szabott érvelés”), vagy röviden ad hominem, olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít."

Barátom, te ebbe nyakig beleestél. Vigasz, vagy nem, a sajtó is szünet nélkül beleesik!

Ha véletlenül érdekelnek a tények, 2001-ben életveszélyes tályogom volt, valószínűleg ételmérgezésből kifolyóan. Münchenben lettem rosszul, tehát nem is kellett volna odautaznom kezelésre, de nem volt német betegbiztosításom. Ezért lázasan hazautaztam vonaton, és este kihívtam a mentőket. Jó nagy késéssel jöttek, és borogatást és sok vizet (szóval, hogy igyak!) ajánlottak. Másnapra nem észlelvén semmi javulást, elmentem gyalog a háziorvoshoz, aki kétórai várakozás után beengedet a váróba (mindez a megboldogult vizitdíj előtti időkben volt), de amikor kivizsgált, megrémült, és azonnal hívta a mentőket! Azonnal hívta, de azok két óra múlva jöttek. Szerencsére a doktornő a Szent imre Kórházba utalt be, Azért szerencsére, mert ott nagyszerű csapat dolgozik, és megmenetették az életemet. Persze "last minute", úgyhogy a tartományfőnökök feladta nekem a betegek kenetét,de erre már nem emlékszem, mert elvesztettem az eszéletemet. Így a magyar betegellátást nem képeskönyvekből ismerem, hanem tapasztalatból. Hogy teljes legyen a kép, tavaly gyomorvérzés miatt be kellett mennem a schwabingi (ez is München...) kórházba, ott is tartottak mindjárt: nos, a Szent Imre "szolgáltatása" messzemenően meggyőzőbb. S végül: bár nem betegként, de látogatóként a napokban alaposan szemügyre vettem a gyöngyösi HospInvest tulajdonában lévő Bugát Pál kórházat, és ugyancsak meglepett, mennyivel jobban felszerelt és szervezett, mint a müncheni kórház!

Külöben érdekelne, milyen személyes tapasztalataid vannak, amik nem az "ójságból" származnak!

Scapinelli · http://scapinelli 2008.07.06. 15:35:40

Kedves terembura,

Igen, rákérdeztem a szerződésekre, nálam van egy példányuk. Próbálom beszerezni on-line, és akkor felteszem a blogomra, vagy ha nem, beszkennelem. Úgy vélem azonban, a szerződések a munkatársakat és azok - ahogy látom, hiányos -érdekképviseletét illetik: nekik kell megítélniük, érdemes-e a váltás! A cég megfigyeléseim szerint igyekszik minden alkalmazottat megnyerni, azokat is, akik először nemet mondtak.

De aki se nem alkalmazott, se nem munkaadó, az a szubszidiaritás elve alapján - szerintem - ne akarjon atyáskodni a kalapos király módjára: az érintetteknek "megvan a magukhoz való eszük." Ha nincs, ezen külső vitatkozók nem tudnak segíteni. Különben cikkem az újságírói etikáról és a párbeszéd kultúrájáról szólt, és csak másodlagosan az egészségügyről, illetve harmadlagosan a HospInvestről. Kár, hogy ezt oly kevesen érzékelik!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.07.06. 20:03:10

Kedves Scapinelli,

írod, hogy "a cég megfigyeléseim szerint igyekszik minden alkalmazottat megnyerni" - a kérdés csak, az melyik cég? A Hospinvest Zrt? A Hospinvest Agria Kft? Vagy egy harmadik fél? Nem mindegy.

A garanciális elemek a Heves megyei önkormányzat és a Hospinvest Zrt közötti szerződésben vannak, ha jól értem. Ebből is van példányod?

Amit arról mondasz, hogy senkinek semmi köze a tranzakcióhoz, az a munkaadó és alkalmazott magánügye - a konkrét esetre vonatkoztatva nonszensz. A megyei önkormányzat köztestület, az a választópolgárokat képviseli. Ha annak köze van az ügylethez, akkor természetesen a választóknak is. Ezen túlmenően az éppen hatályos provizórikus alkotmány (1949. évi XX. törvény) szerint az egészségügyi ellátás állami feladat, tehát par excellence közügy.

35. § (1) A Kormány [...]
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság [...] az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével [...] valósítja meg.

jab.complex.hu/hjegy.php?docid=94900020.TV

Jog és törvény uralma - vagy ennek hiánya - még inkább közügy, ilyen esetben a polgárnak egyenesen kötelessége állást foglalni, még akkor is, ha épp nem közvetlenül az ő bőrére megy a játék.

Az újságírói etika és a párbeszéd kultúrája értelmezhetetlen fogalmak, ha nem tudunk megegyezni arról, hogy először is a valóságos helyzetről mondunk igazat és csak az után ütküztetjük a véleményeket.

Hol a honlapod? Ami a "Scapinelli" után áll, az nem link.

saintlouisdefrance 2008.07.06. 23:14:26

"A munka számomra az emberi egzisztencia alapvető dimenzióját alkotja, mely nemcsak a kenyérkeresést jelenti, hanem olyan társadalmi és közösségi erőforrásokat mozgósít, amelyek a közjavára is vannak"

ez mandeville méhek meséje, és arról szóll, hogy az egyének önzése gazdasági szempontból a társadalom javára válhat. (helikon, 2004). mi viszont másról beszélünk.

a munkaerő kínálata úgy jön létre, hogy: "fogysztás- és szabadidő-orientált egyének véges idejüket igyekeznek úgy megosztani keresőtevékenység és
nem keresőtevékenységek - szabad idő - között, hogy maximális kielégüléshez jussanak" (Gábor R. I, Munkaügyi Szemle, 2006, 6. sz. 18.o. : )

a munka egy nyomorult termelési tényező, amit a munkavállalók birtokolnak és a munkaadónak adnak bérbe.

"A tőke pedig adott esetben a pénzpiac, amely alapvető szerepével kedvezően befolyásolja a gazdasági és társadalmi rendszer egész fejlődését."

a tőke nem a pénzpiac.

a pénzpiac az egy társadalmi intézmény amin keresztül a pénz allokációja megtörténik.

pénz: bármikor beváltható termelési tényezőkre és fogyasztási javakra.

amire a szerző gondol, ha már muszály, nevezzük pénztőkének. de csak azért, mert a pénz bármikor átváltható tőkére.

a tőke jelentése: gépek, gyárépület, a termelés nem munkaszerű tényezői)

ezekkel rendelkeznek a munkaadók.

tehát:

1. a munkaadónak van tőkéje.
2. a munkavállalónak van munkája.
3. a kettőből a rendelkezésre álló technológia szerint olyan termékeket állítanak elő, amelyeket a társadalom hasznosnak tart.
4. eladják a termékeiket.
5. a munkavállaló megkapja a munka bérleti díját, a bért
6. a munkaadó megkapja a tőke bérleti díját, a profitot.

nincs elsőbbség. egyenrangú tényezők.

Y=f(L,K)

saintlouisdefrance 2008.07.06. 23:22:47

Magister nem válaszolt arra sem, hogy kinek az érdeke élvez elsőbbséget. a társadalomé vagy a korházi dolgozóké?

és hogy mit gondol kettejük viszonyáról, már ami az érdekeket és a kiszolgáltatottságot illeti?

saintlouisdefrance 2008.07.06. 23:33:56

terembura,

"az éppen hatályos provizórikus alkotmány [no comment] (1949. évi XX. törvény) szerint az egészségügyi ellátás állami feladat, tehát par excellence közügy."

jó, persze.

ettől még scapinelli imádott szubszidiaritás elve szerint továbbra sem te vagy az a szintje a folyamatoknak, amelyen a döntés meghozatalához a legtöbb információ áll rendelkezésre, és amely szinten azt a leghatékonyabban lehet végrehajtani.

veled ellentétben scapinelli ezen a szinten próbál információt, tapasztalatokat gyűjteni.

magister 2008.07.07. 00:42:09

Azt gondolom saintlouisdefrance gondolatainak elemzése itt számomra véget érnek. Két különböző „iskolához” tartozhatunk. Sok mindenben igaza van, de nem egyformán olvasunk mondatokat. Például, ha én azt írom, hogy az adott helyzetben (=Eger) értelmezek valamit, az még nem jelenti azt, hogy az minden esetben igaz. És kiemelem: egyetlen tőke (?) /befektető (?)/ fenntartó (?) mellett nem tettem le a voksot! Ezt tényleg a helyi érdekelteknek kell megtenniük! Igazán senki sem válaszolt arra, hogy konkrétan, mit és hogyan kellene tenni Egerben – javaslat szintjén! (Egyik levelemben több kérdést feltettem!) Még egy kérdés megválaszolásával adós vagyok, aztán befejeztem ezt a történetet: „Magister nem válaszolt arra sem, hogy kinek az érdeke élvez elsőbbséget. a társadalomé vagy a kórházi dolgozóké?” Ez nagyon jó kérdés, csak rosszul van adott esetben feltéve. Szerintem a kórházban dolgozók úgy élveznek elsőbbséget, hogy nyugodt körülmények között tudjanak dolgozni, akár egzisztenciálisan, akár szakmailag, Ezek nem közvetlenül az egész társadalomra hatnak, hanem a betegek gyógyulására. Ők persze nem egyenlők a teljes társadalommal, de egy szelete. Nem lehet mindent a közgazdaság szemszögéből nézni. Eger története azért volt érdekes nekem, mert az itt történtek a jelenlegi egészségügyi helyzetben sok mindenre hatással lehetnek. De túlságosan elméletbe ment a dolog megvitatása, ezekkel a szőrszálhasogató gondolatokkal nem tudok már mit kezdeni (értsd: képességeimet meghaladja!), mert akkor már tényleg a politika –egészségügy – gazdasági tényezők hármasságába kerülünk. Ezt pedig tudatosan kerültem!
Köszönöm az észrevételeket, sokat tanultam az egészből. Tudni kell abba hagyni egy vitát is, elismerve, hogy a másiknak is lehet igaza. Viszont értelmiségi párbajozásban nem kívánok már részt venni. Roma locuta, causa finita –részemről.

saintlouisdefrance 2008.07.07. 01:22:21

Magister, nem kell megsértődni. Ha megbántottalak, akkor bocsánatot kérek.

"Qu'on me donne six lignes écrites de la main du plus honnête homme, j'y trouverai de quoi le faire pendre."
(Richelieu)

ats 2008.07.07. 02:37:49

Scapinelli beszámolójával talán pótolt valamit a tisztelt Sajtó által mindeddig el nem végzett munkából. Sajnos még ezzel sem kaphattunk annyi információt, amiből mi - az egészségügy szempontjából csak befizetők és elszenvedők - igazán meg tudnánk ítélni azt, hogy a kórházak privát kézben, vagy állami működtetésben végeznék jobban a gyógyítást. Önmagában csak a Hospinvestet emlegetni kevés ehhez. Ne feledjük, hogy ebben az ügyben a szakmai (orvosi és közgazdasági) érvek elé tolul a szerződés erősen politikai nyomásra történt közgyűlési elfogadtatása - a hírek szerint ugye, és mint minden ilyen esetben az ellenkező oldal sajtójának a rendszeres, módszeres ágálása érzelmi kérdést csinált a szakmaiból. Még most sem látunk igazán tisztán az ügyben.
Szerintem az ország közéleti kérdésekben aktív túlnyomó többsége saját pártpreferenciái szerint foglal állást a kérdésben. Nem tudom, hogy van-e a másik politikai oldalnak is hasonló befektető-favoritja a kórházüzemeltető pályán, ha igen, akkor felvethető a kérdés, hogy azt hogyan ítélné meg a közvélemény. Szidjuk a sajtót, mert kevés információval szolgál, pedig ez csak a második nagy hibája. Az első az, hogy eleve érzelmi állásfoglalásra akar kényszeríteni - a maga pártállása szerint.
Érdemes megjegyezni, hogy papíron még érvényes a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény alapelve: műsorszolgáltatás nem szolgálhatja párt, politikai szervezet érdekeit... Tud valaki olyan hírforrást, melynek nem lehet azonnal megmondani a pártállását? Hol van ebben a világban esélye annak, hogy információk alapján tudjunk dönteni???

Deák Gábor 2008.07.08. 12:57:40

Az egészségügy alulfinanszírozottsága tény, és ez baj. Különösen, mert a kórházvilágban minden piaci áron vehető meg, és nyilvántartott kivéve a dolgozók bérét. Ez a bajok egyik okozója, vagyis, hogy "egyéb bevételi forrás" után kénytelen nézni sok dolgozó. A másik világjelenség a beteg (és orvosa) oldalán jelentkező "végtelen igény" (hiszen az egészség visszaszarzéséért semmi sem drága), és az emberek által befizetett pénz (TB kassza) véges volta közti ellentmondás. A HospInvest olyan pénzt vesz ki, olyan belső tartalékot hoz elő, a "kórházüzemből", amit csak ő tud kivenni mérethatékonyságánál stb.fogva. Például a gyógyszereket, a szakmai anyagokat - varrófonal, kötszer,katéter stb.-gépeket,élelmezést,energiát stb.,jóval olcsóbban tudja megvenni több kórházára, mint a szóló kórházak.Ez nem függ a finanszírozastól és egyébként benne marad, a rendszerben, kvázi elvész.Ezt forgatjuk vissza, és lehet alapja később, a megtérülésnek. A munkaszerződés szövegét a www.hospinvest.hu közérdekű információk, egri munkaszerződés site-on lehet felkeresni. A Heves Megyei Önkormányzat és a HospInvest Zrt. közti vagyonhasznosítási szerződés ugyanerre a site-ra feltesszük 48 órán belül. Még valami. Nem (csak) és nem elsősorban a magántőkére van szükség a magyar egészségügyben. A pénztől nem változik meg a kórházi működés minősége és hatékonysága. A vállalkozó rendteremtő szándékára, érdekére is szükség van. Ezt persze - mivel közszolgálatról van szó közpénzből - az államnak, a társadalombiztosítónak kell(ene) kontrollálni. Ezt hívjak, szektorsemlegesen finanszírozott szabályozott piacnak. (lsd. a Fidesz T\49O6 számú törvényjavaslata 6. paragrafus 2OO8 február 7-i beadás, www.mkogy.hu)

FITYISSZ 2008.07.08. 15:07:59

Kedves Scapinelli!

Két családtag és kb. egy tucat barát ismerős alól, mellől, fölül stb. számoltak fel és tettek tönkre egészségügyi intézményeket.
Egy műszer értékesítésre(herdálásra) elvittek, hogy fogalmam legyen, miként szóródik szét a magyar vagyon.
(Nem kellett Gyöngyösre, Egerbe utaznom, hogy lássak dolgokat!)

Tényleg, nem akarok cinikus lenni!
2001 óta eltelt 7 év, ezért kívánom, hogy ne legyen újabb tályogod!!!
Éljen a szolidaritás és a HospInvest!

Egyébként ragozd tovább a témát!
Jól áll neked!
Érdemes lenne nyomortelepeket is látogatnod, hogy lásd, kik azok akik sohasem fognak bejutni egyetlen HospInvest által finanszírozott intézménybe.
Pusszantalak!

terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.07.10. 16:25:10

saintlouisdefrance 2008.07.06. 23:33:56
"az éppen hatályos provizórikus alkotmány [no comment]"

Mi ez a no comment? Olvastad az alkotmány preambulumát?

1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: [stb]
jab.complex.hu/hjegy.php?docid=94900020.TV

Ez bizony expressis verbis ideiglenes, azaz: provizórikus.

trickortreat 2008.07.10. 23:06:43

Fityissz azért egy bocsánatkérés még odafért volna mert elég ronda volt a beszólásod... :(
Hospinvestbe nekem nincs energiám beleásni magam, úgyhogy ahhoz inkább nem szólok hozzá.
Azért értékelhetnétek, hogy a Scapinelli legalább elment megnézni mi a helyzet. Ha nem is csinálta tökéletesen, odamenni csak azért hogy itt blogolgasson, szép dolog. :)

hofher,jozsef 2008.07.20. 11:28:44

Bocsánat a sértésekért!!!
Úgy látom ez a blogolás nem megy nekeme. Tényleg néha kemény voltam, pedig nem akartam senkibe belemászni.

Silenciumot rendelek magamnak blog ügyben.
További jó beszélgetéseket!

mos6 2008.09.03. 13:20:00

Néhány tény a gyönygösi kórházzal kapcsolatban:
1. A Hospinvest (HI) a működtetés egy éve alatt semmilyen érdemi beruházást nem hajtott végre. A kórház a magyar átlagnál lényegesen jobb felszereltségű volt, az ellátott betegek száma több volt korábban, mint jó néhány megyei kórházban.
2. A HI két alapvető változtatást hajtott végre. Egyrészt majdnem az összes középvezetőtől megszabadult (pl. mindkét belgyógyászat, sebészet, szülészet, intenzív osztály, neurológia), s helyükre maga nevezett ki új vezetőket.
Ez az egyik ismert vállalatirányítási stratégia: új vezér kirúgja a középvezetőt, s hozzá lojálisakat nevez ki. Ez lehet, hogy cipőfelsőrészkészítő üzemeknél működik, kórházban végtelen károkat okozhat, s a kórházirányító szakmai hozzá nem értésének eklatásns példája. Az orvoslás nemcsak beteg és orvos, de orvos és orvos viszonylatában is abszolút bizalmi kérdés. Évekbe telik, mire kialakulnak azok a természetes kapcsolatok, ahol az általam kezelt betegnél tudom, hogy melyik belgyógyászt érdemes szív, melyiket vérnyomásprobléma esetén bevonni a döntésbe.
3. A másik alapvető változtatás az volt, hogy a megmaradt dolgozókra jutó terhelés - változatlan bérek mellett - drasztikusan, kb 30-50%-kal megnőtt. Egy olyan kórház esetén, amelyik már a korábbi érában is a magyar átlagnál lényegesen nagyobb mértékben zsigerelte ki a dolgozóit.
4. A gyögyösi (és a magyar kórházi) orvos megérdemli a sorsát. Nincs semmi önbecsülése. Zokszó nélkül elviseli, hogy nem veszik emberszámba. Mentség vagy sem: a magyar alkalmazotti rétegre, a közfinanszírozásban dolgozók majd mindegyikére jellemző ez a lakáj mentalitás. A legnagyobb lakájok a parlamenti képviselők, mert nekik van a legnagyobb veszteni valójuk. Rosszat szólnak, legközelebb a pártvezér nem teszi őket választhatóvá. Az orvosnak, még a gyöngyösi HI alkalmazottnak is van vesztenivalója. Ezért viseli el, hogy betanított segédmunkásként bánnak vele azok, akik belőle élnek. Nem jött rá, hogy ellenében lehet, de nélküle nem betegellátást végezni.
Ez a belső tartás elvesztésével járó folyamat megtöri az embert. Kiélezett szituációkban, ami az orvoslás esetében gyakori, sokkal többet hibázik az, aki belül nem erős.
5. A HI nem bűnös. Az elefánt kiválóan elvan a szavannákon, s ott mindannyiunk örömére él. Ha az elefántot beengedik a porcelánboltba, ott is el van persze. A bűnös az, aki az elefántot beengedte a porcelánboltba.