Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (50) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (21) ima (13) isten (19) jezsuita (11) jézus (10) katolikus (9) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

Elhácé - avagy egy "isteni" kísérlet

2008.09.14. 23:30 bonne

Már hónapok óta izgatottan vártam a Svájc-Franciaország határvonalat átszelő Large Hadron Collider (LHC) beindítását. Mások valószínüleg még jobban, sokan még valószínübben egyáltalán nem. A fizikusok részéről sok az elvárás, ugyanakkor mindenfele vilgvégés gondolatok terjengtek. Mi lesz akkor, ha az eddigi legnagyobb kísérlet egy apró fekete lyukat fog létrehozni, ami felfalja az egész Földet, majd a Naprendszert? (élő webcam - www.cyriak.co.uk/lhc/lhc-webcams.html a helyszínről, mindenesetre) Mi lesz, ha a kísérlet létrehozza az elméletileg létező "strangelet" részecskét, mely létrejöttének a pillanatában megsemmisíti az egész Univerzumot? Bírósági perek indultak, hogy megakadályozzák az LHC részecskegyorsító indulását, mind a félelemtől vezérelve, e félelem azonban javarészt "jogos aggodalomnak" volt álcázva – és bemutatva. 

Tudva, hogy szerdán elindul a Nagy Kísérlet 10.000 (tízezer) fizikus résztvételével, már kedden letöltöttem az LHC@home képernyővédőt, mely hasonló elveken működik, mint a SETI@home (SEarch for exTra errestrial Intelligence). A működése egyszerű: amely gépen ez a programocska fut, a képernyővédő a háttérben lekér egy feladatot, számolgat úgy tizenvalahány órácskát, majd megküldi az eredményt a kutatási központba. A SETI@home esetében még nem sikerült pozitív eredményre bukkanni, viszont az LHC@home konkrét eredményeket fog tudni felmutatni, ugyanis konkrét kísérletekről van szó. 

Kedden a képernyővédő a "BOINC is idle" - várakozó mód - szöveget jelezte ki, azonban szerdán délelőtt, óriási örömömre már a "calculating process no. ....." (... számú folyamat számítása) szöveg várt, amint egy beszélgetésről épp visszatértem.

A BBC Radio4 egésznapos komoly programot szentelt az ügynek (Big Bang Day), a Guardian brit napilap kissé lazábbra vette a figurát. Mivel a konkrét tudományos háttérnek könnyen utána lehet nézni az interneten, ezért amellett döntöttem, hogy egy pár olvasói levelet idézek a Guardian szerdai számából:

"Vajon, lehetséges volna, hogy 13.9 milliárd éve egy LHC gyorsított részecskéket ütköztetett és így létrejött a mi Univerzumunk? Ez esetben Isten ekvivalens volna egy 10.000 tagú fizikus teammel, akik megnyomják a gombot és azt mondják: Legyen világosság."

"Sokan aggódnak, hogy ez a kísérlet hova vezet. Feltételezem, hogy ha a kormány tudna ilyen veszélyekről, szórólapokat osztogatott volna "Mit tegyünk, ha egy fekete lyuk tűnik fel a horizonton?" címmel"

"Éppen, amikor úgy néz ki, hogy Manchester City végre valahára kupát nyerne, jön a hír, hogy itt a világ vége! Tipikus..."

"Én csak azt szeretném mondani, hogy micsoda megtiszteltetés, hogy publikálják e levelemet a Guardian utolsó számában!"

Komolyra fordítva a szót, az LHC témában még áprilisban volt egy érdekes beszélgetésem Guy Consolmagno jezsuita fizikus-csillagásszal, természetesen szóbakerült a világvége téma is. Hamar megoldottuk a témát, lézárva annyival, hogy "ha be is következne az Univerzum pillanat alatti megsemmisülése, mi semmit nem vennénk észre belőle, valószínüleg az élet ugyanúgy menne tovább... Néhány ember azért valószínüleg felfigyelne arra, hogy valami megváltozott, de a többség észre sem venné."

Abból indultunk ki, hogy világunk, pontosabban az idő nem föltétlenül lineáris. Nem egy lehetséges kimenetele van a dolgoknak, hanem megszámlálhatatlanul sok. Egy esetleges világmegsemmisülés mindig az idő elágazásainak egy mellékágában történne, ellenkező esetben ugyanis nem lenne senki, aki tudatosan meg tudná figyelni az eseményeket - nem létezvén semmi megfigyelhetőnek. ... vagy valami más.

Ezekkel a gondolatokkal valószínüleg filozófusok sokasága vitatkozna, érvet érvre halmozva, viszont ami tény az az, hogy az utóbbi évtizedek fizikája már sokmindenben belépett a mindaddig csak filozófusok által birtokolt területekre. Ezzel a kísérlettel tovább is megy, már teológiai kérdések is felvetődnek. Pl.: mindig marad egy üres hely a kirakósban, amit semmivel sem tudnak kitölteni, vajon ez Isten létezését bizonyítaná?

Függetlenül attól, hogy mit sikerül és mit nem sikerül bizonyítani, egy ilyen kísérlet mindenképpen nagyobb fényt vethet arra, hogy a Teremtés nagyságrendekkel sokszínűbb, mint azt eddigi legmerészebb álmainkban is gondolni mertük volna. Ugyanakkor nemcsak a válaszaink, hanem a kérdéseink is megsokszorozódnak, új kérdésekből is olyan sok lesz majd, hogy az csak megerősteni tud minket abban a hitben, hogy minden, ami minket körülvesz egy gigantikus misztérium, amit soha nem tudunk kimeríteni.

És mégis, valahogy megadatott nekünk, hogy tudatos részei lehessünk.

 

11 komment

Címkék: tudomány isten teremtés világnézet gondolatébresztő

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr100658528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

replay 2008.09.15. 08:59:44

Szerintem a nagy hadron ütköztetőben olyan fizikai kísérleteket végeznek, amelyek a mai fizikai elméleteket fogják alátámasztani, vagy megcáfolni. Nem érdemes világvégét jósolni.
Persze az emberek általában félnek az ismeretlentől. Amikor megépült az első vonat, a tudósok azt számítgatták, vajon az emberi szervezet kibírja-e majd a szédületes 25 km/h-sás sebességet.

dr. prof. phd. stb. 2008.09.15. 10:21:37

"Néhány ember azért valószínüleg felfigyelne arra, hogy valami megváltozott, de a többség észre sem venné."

:-) Mennyire így van! Ha nem lenne egészen sírnivaló, jót röhöghetnénk ezen!

-- Egyébként érdekes, ahogy a történelem során bizonyos felfedezések, melyeknek nincs direkt hatása a hétköznapi életre, fantasztikus lakossági reakciót váltanak ki. Más felfedezések pedig, mint pl. a cipzár, visszhangtlanok maradnak, de mindenki használja őket...

-- Megint más felfedezések hatását pedig, (melyek éppen úgy igazolják a teremtés összetettségét) évszázadokig fel sem ismerjük.

* Na és mi van, ha ennek a kommentnek az olvasása óta hatszor zuhantunk fekete lukba? (Ez persze akkor sanszos, ha valaki az utcán sétálva olvas.)

wths 2008.09.15. 17:08:34

Teologiai kerdesek mar joval korabban is felmerultek. Eleg ha csak az einsteini "Az oreg name kockazik." kijelentesre gondolunk. Szerintem egyebkent - horribilie dictu - egyetlen teologiai kerdes merul fel minden tudomanyos kiserlettel kapcsolatban valoban komolyan. Ez pedig akovetkezo: Valyon lehet-e szo szerint ertelmezni a Biblia vonatkozo reszeit - pl.: genezis - vagy sem? Minden mas lehet gondolatebreszto, okot adhat erdekes eszmefuttatasokra, de igazabol nem hiszem, hogy barmilyen szinten relevans volna hittetelek szempontjabol.
Masrol fogalmaznak meg allitasokat ugyanis. Ennek legkirivobb peldaja az angolszasz vilagban oly divatos evolucio vs. teremtett vilag harc. Az evolucio egy folyamat megfigyelt szabalyairol tesz allitasokat, ezeket pesze folyamatosan pontositva az ujabb felfedezesek tukreben, de teljesen hidegen hagyja a kezdopont. Lehetne persze belemenni az intelligens tervezesbe, vagy a de Chardin fele omega pontrol beszelgetni, de az tulmutat egy kommenten.
Azok a kerdesek amiket a poszt felvet azonban szerintem ugyanugy irrelevansak. Legalabbis nekem mindenkeppen azok.

"Egy esetleges világmegsemmisülés mindig az idő elágazásainak egy mellékágában történne, ellenkező esetben ugyanis nem lenne senki, aki tudatosan meg tudná figyelni az eseményeket"

Miert lenne szuksegszeru, hogy legyen tudatos megfigyelo? Hacsak ez nem valami elvetelt kiserlet isten letenek bizonyitasara. De akkor meg hol az az alaptetel, hogy isten idon kivul letezik? Meg egyaltalan, most tudatos, vagy sem? Vagy is-is? Ha csak tudatos, akkor valami hianyzik belole? Isten-e akkor? Ugye hogy teljesseggel nonsense-nek hangzo kerdesek?

Szamomra a dolognak 3 lenyeges vonulata illetve konkluzioja van:
- Megtudni ujabb reszleteket arrol, hogyan is epul fel, hogyan is mukodik a vilagunk minidg orvendetes.
- Erdekes / vicces, hogy mi mindent gondolnak az emberek egy ilyen esemeny kapcsan, milyen asszociacioik vannak, milyen a hiszteriakeltes pszichologiaja, stb.
- Mindebbol Isten kulonbozo tulajdonsagaira, pl.: letere vagy nem letere kovetkeztetni valamilyen logikus vagy tudomanyosnak szant alapon parttalan probalkozas.

agnoszt 2008.09.16. 10:29:15

Örülök, hogy erről is született bejegyzés!

A kereszténység az egyik leginkább tudománypártoló vallás. (Azzal összefüggésben, hogy az anyagi világot Isten alkotásának, így megismerésre érdemesnek fogadja el.) Mégis az a kép él a legtöbb ember fejében, hogy a kereszténység tudományellenes, dogmatikus, a genezist szó szerint értelmezi.
Ennek a képnek a megváltozása nagyon fontos lenne!

xterx 2008.09.17. 13:59:27

Köszi a webcam-linket!
( :

Amaravati · http://www.amaravati.ige 2008.09.19. 11:04:09

A megépített anyagszerkezet bizonyítja számotokra majd azt, amit már régen tudtok: a tudatotok által vagytok.

"Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige."

Ti is Igéből vagytok.

mercator 2008.09.19. 11:53:54

Kedves Amaravati, ez egyáltalán nem lepne meg. Sőt, már tűkön ülve várom, hogy kiderüljön: a tudat az anyag másik oldala. Egyesek akár "térszerkezetnek" is nevezhetik.

Amaravati · http://www.amaravati.ige 2008.09.19. 12:52:49

A tudat az anyag tulajdonsága. Minden tőled származó viseli tudatod nyomát. Erre kaptál születésed pillanatában lehetőséget ajándékként, és Te döntheted el, milyen nyomot hagysz. Ha képes vagy az egykoron rád ruházott "atyai" hatalmaddal élve olyan nyomot hagyni, amely fiadban is maradandó, tiéd az öröklét. Mert az anyag és az ige - vagy tudat - nem vész el.

bonne 2008.09.20. 19:16:30

Engem igazából egy gondolat nem hagy nyugodni: ismerve az emberi természetet, fennáll annak a veszélye, hogy akármilyen "válaszra" találjunk is rá az LHC segítségével (aminek tényleges beindulása kissé késni fog a legújabb infók szerint) az mindig keresztülmegy valaki vagy valakik értelmezési szűrőjén.
Nézzük csak meg, hova jutottunk az eddigi mérések alapján. Mindaz, amit a világból megtapasztaltunk értelmezéstől függően a valóság öt féle leírásához vezetett eddig - és itt csak a legfontosabb ötre célzok:
Loop Quantum Gravity, Causal Dynamical Triangulations, Quantum Einstein Gravity, Quantum Graphity, valamint Internal Relativity (elnézést, hogy csak az angol nevüket hozom...)
Ugyanakkor minden jelenséget meg lehet magyarázni tündérek, koboldok és manók segítségével, vagy pedig segítségül hívhatjuk az ógörög isteneket, mindegyiknek kiadva egy-egy szerepet. Igazából nincs különbség aközött, hogy a légnyomást pl. atmoszférában vagy tündérsúlyban mérem, meg hogy a mágnesesség okául még teljesen meg nem értett "mágnesesség"-et vagy titokzatos civakodó manókat tartok.
Én személyesen ezt tartom a tudomány nagy kihívásának.

OftF 2008.09.22. 17:44:29

Magánvélemény következik. :-)
A természettudományoknak nem kompetenciaterülete Isten léte. Egyetlen természettudományos kísérlet, kutatás nem irányul rá, hogy megpillantsa őt, vagy pont a likat, ami a helyén van. Amelyik ezt mondja magáról, az nem jelenik meg a tudományos szaklapokban.
Az más kérdés, hogy a természettudomány eredményeit felhasználva érvelnek sokszor akár tudósok is Isten létezése mellett, vagy ellene. De az már nem az ő szakterületük.

bonne 2008.09.22. 20:10:35

Igen, tudom, hogy nem kompetenciaterülete, viszont minden egyes tudományos felfedezés okot - nem is okot, ürügyet - szolgáltat arra, hogy kijelentsük: a világ egy fokkal meggmagyarázhatóbbá vállt, tehát "istennek" egyre kisebb a helye benne. Amit ilyenkor elfelejtünk (és nemcsak a kutatási területekre gondolok, hanem a mindennapi életre is) az az, hogy minden egyes magyarázat továbbra is csak egy alternatív értelmezése a valóságnak. Ez egybevág a saját megelőző kommentemmel, valamint a közvetlen előzővel is.

A tudományos kutatások iránti mélységes tiszteletem (sőt néha kész rajongásom!) mellett mindemellett azt is látom, hogy mi minden függ attól, hogy alapvetőleg hogyan értelmezzük a világot, hogyan alakítunk minden újabb eredményt korábbi elképzeléseinkhez. Ez a tulajdonságunk sok-sok mindent átsző. Csak kissé szkeptikus szerettem volna lenni a "végső válasz"- cikkekre reagálva. "Végső válaszaink", vagyis amit annak remélünk, pedig mindig a személyes "legtöbbel" vannak kapcsolatban, ami számos ember számára Isten - ezt értettem teológiai kérdések alatt, akkor is, ha biztosan nem voltam ennyire tiszta.