Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (49) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (20) ima (13) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Sok lúd disznót győz

2008.09.16. 19:00 homo secuiens secuiens

Azt hiszem már írtam ifjúkori lázadásaimról. Mosta csak annyit, hogy akkor arra a következtetésre jutottam, hogy nekem kell elkezdenem megváltozni. Nem azért, mert én fogom megváltani a világot, hanem azért, mert sok lúd disznót győz. Kis lépésekkel történik a haladás, nem nagy hőbörgésekkel. Ezért is gondolom, hogy gondolkodásmódunkon, hozzáállásunkon múlik sok minden. Tény, hogy igencsak sokan dolgoznak azon, hogy ezeket befolyásolják, de nekünk is kell élnünk a lehetőségekkel, melyekkel segíthetjük a tisztánlátást. Ha a homály működik, akkor a fénynek léteznie kell. 

Több kis jelenet forog a fejemben, amelyeket az utóbbi napokban láttam, hallottam, vagy tapasztaltam, s amelyeket jelként értékelek a „rajtunk múlik”-hoz. Legelevenebben az él bennem, hogy valamelyik nap a villamoson láttam egy idős házaspárt. A férj elindult az ajtó felé a mozgó villamoson, a felesége meg követte. Az ajtó melletti kapaszkodó megfogása után a férfi visszafordult és kezét nyújtotta a feleségének, s közben csak a tekintetükkel kommunikáltak: „Fogd a kezem!” „Nagyon köszönöm!”. Nem volt nagy dolog, de mélyen érintett. Kis gesztus, óriási figyelmesség. Látszott, hogy a férj nem kötelességből, hanem kedvesen fordul a feleségéhez. 

Tudom! Nekem is átfutott az agyamon: hú de romantikus; te még hiszel a mesékben? Ilyen egymáshoz fordulásról a jelenlegi politikai helyzetben szó sem lehet. Ez nem reális. A politikusok között valóban nem az, de a választók egymásra találása még megtörténhet, csak meg kell fontolni, hogy mire vágyunk, mit akarunk. 

A másik jelenetről hallottam. Néhány könyvért mentünk Bécsbe, s közben sok mindenről beszélgettünk. Utastársam gyakran jár Bécsben, ismeri a hétköznapi életet. A következő jelenetet mesélte: reggel megfigyelte az utca takarítóit. Egy afrikai vagy dél-amerikai tolja a kis szekeret, amibe a szemetet teszik; egy török seperi a szemetet; egy balkáni felügyeli a munkát és egy osztrák a cég főnöke. (A szemét persze közös.) A munkások közt nincs nagyon kommunikáció, mert nagyrészt a másikat maguknál különbnek tartják. De gondolom jártatok Ausztriában, s láttátok, hogy tisztaság van. Persze, hogy jobban megy a munka, ha egy húron pendülünk. Példa erre a mosolyhivatal (http://www.mosolyhivatal.hu/), a VII. kerület, Erzsébetváros önkormányzata. De nem kell mosoly, nem kell romantika, csak a szemetet kéne közösen eltakarítanunk. Mit gondoltok?

3 komment

Címkék: politika parbeszed

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr86662601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szentfazék 2008.09.17. 11:06:32

A közös szeméthordás fontos, hogy ott ahol élünk, beszéljünk egymással, pl.hogy légyszi ne fűnyírás közben hallgasd kint a magnót, mert így kicsit sokan viseljük az ízlésedet, meg, hogy legyen civil kurázsi, pl. aláírás gyüjtés ezért- azért, ez nálunk itt az utcában működik. Sőt egy egy tőzsgyökeres MSZP szavazó jött oda múltkor és mondta, bocsi igazad volt elbénáztam, hogy rájuk szavaztam.Mi meg azt mondtuk, bocsi ez a Viktor őrület is nagy hülyeség volt, ebben meg neked volt igazad. Szerintem nem velünk kisemberekkel van a baj, hanem akik felülről keverik a dolgokat. Igazán senki nem érdekelt a békében és a tisztánlátásban. Így nem marad más, minthogy józan paraszti ésszel végiggondoljuk, mi a fontos nekünk és összefogjunk azokkal, akikkel közösek a dolgaink.

Margarin 2008.09.19. 22:05:34

Ebben a felgyorsult, stresszes világban még összefogni is nehéz. Az sem meglepő, hogy tömegesen vannak megtévesztve az emberek, mivel médiakrácia az államforma. Nagyon kicsi az átjárhatóság, a legkisebb műveltségűek és adiplomások között. Úgy tudom, nyugaton gyakoribb, hogy diplomások mindenféle munkát elválalnak, így jobban belelátnak a prolik világába, amit gondolom, hasznosítani is tudnak, illetve a szerényebb képességűek okos dolgokat is hallhatnak. Így könnyebb lehet közös nevezőre jutni.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2008.12.10. 19:04:23

Erzsébetváros önkormányzata mostanában nemhogy mosolyhivatal, hanem kész röhej. De legalább nem fillérekért, üveg italokért herdálták a közvagyont, hanem jó sok pénzért. Ők sem sokat beszéltek (szerinem) a hogyanról, ahogy úttörőként tanutuk: "A tettek beszélnek".

Az értelmiségiek mindig megtalálják a hangot a képzetlen "egyszerű" emberekkel. A diplomásoknak viszont tényleg csak a töredéke. Nem az oklevél teszi ui. az értelmiségit, az csak afféle "szükséges, de nem elegendő" papír hozzá. Találkoztam én már nem egy diploma nélküli alkotó, gondolkodó, közösségformáló emberrel, és rengeteg diplomás bunkó "fogyasztóval" is.