Nemrég jártam Eichstättben a német katolikus-teológiai főiskolák és egyetemi fakultások évi rendes találkozóján (katholisch-theologischer Fakultätentag). Mi tagadás, érdekes volt belekóstolni a tudománydiplomácia belső világának működésébe. Az Európában közel százmilliós német nyelvterület (Németország, Ausztria, Svájc) teológiai közéletét reprezentatívan képviselő közel 120 résztvevő közül már csak azzal is kilógtam a sorból, hogy – a magyar teológiai felsőoktatáson kívül – képviselni voltam hivatott a világ többi (nem németül beszélő) részét, a Rest der Welt-et is (már, ha nem számoljuk “külföldinek” a Brixeni teológiai főiskola déltiroli, német anyanyelvű rektorát). Kitüntetés, hogy szólhattam is ezen az illusztris fórumon: személyes tapasztalatból próbáltam valamelyest érzékeltetni régiónk helyzetét, felvázolni a teológiaoktatás intézményes kihívásait, hírt adva a tudományos közélet megújítására tett kísérleteinkről. Rövid referátumban vázoltam a hazai teológiaoktatás helyzetét (csak így, szerényen), éspedig nem is elsősorban intézményes-strukturális szempontból – ami nem kenyerem –, hanem a papnevelésben eltöltött előéletemnek betudhatóan – mindenek előtt tapasztalatközeli, személyes szinten. Többen is visszajeleztek, hogy szívesen hallották a konferencia egész jellegétől némiképp eltérő hangsúlyaimat. Vettem ugyanis magamnak a bátorságot, hogy – kiszólva a leírt sorok közül – arról is beszéljek, amiről kevesen mernek. Már a felkészülés során ugyanis azon tűnődtem, mit hangsúlyoznék, ha csak egyetlen dolgot mondhatnék az illusztris egybegyűlteknek: mi az a “message”, amit feltétlenül át akarok adni, ha már olyan messzire elutazom. Elmondom, mire jutottam. Az ilyen konferenciákon – egyébként itt különösen is – sok szó esik intézményekről, struktúrákról, a tudományosság követelményeiről stb. Okkal-joggal, hiszen végső soron emiatt gyűlünk össze. Én azonban ezen alkalommal bátorkodtam szóvá tenni, hogy ha teológiából hiányzik a LÉLEK (spiritualitás, szellemiség/lelkiség), ha a szavak mögül hiányzik Isten, a Róla való személyes tapasztalat, a feltámadott Jézus Krisztussal való élő kapcsolat, akkor bizony – sehr geehrte Professoren! – hiába próbálunk hallgatókat megnyerni a teológiai képzéseken való részvételre. „Az ugyanis még a világ felénk eső (azaz hagyományosan vallásosabb) féltekén sem működik többé!” (Sic dicitur!)
Kicsit talán az “udvari bolond” szerepe volt az, amit felvállaltam. Az ő feladata a középkorban köztudomásúlag az volt, hogy a királynak meg merje mondani az igazságot (ti., hogy “meztelen”). A visszajelzésekből úgy tűnt, megértették.
Egyébként nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam Magyarország iránt: az erfurti Erasmus-felelős azonnal jelezte, hogy egy teológus hallgató náluk már korábban kérte tőle a lehetőséget, hogy Budapesten tanulhasson. Azt hiszem, nem jogosulatlan ezekben a jelekben az európai integráció legelső beérő gyümölcseit felismerni, amik méltó örököseivé teszik teológiai felsőoktatási intézményeinket a diákok migrációját oly magától értetődően támogató középkori universitászokhoz.
Azért mentem Eichstättbe, hogy a konferencián kiküldő intézményem érdekeit képviseljem, tájékozódjak, és további intézményközi kapcsolatokat építsek. Az ilyen találkozásoknak eredményét, közvetlen hasznát persze nehéz felmérni, hiszen a legizgalmasabb (és kétségkívül legfontosabb) beszélgetések a szünetekben, a reggeliző- és vacsoraasztaloknál, egyszóval informális keretek között zajlanak. Mindazonáltal néhány közvetlen eredményről is máris beszámolhatok. Kaptunk konkrét Erasmus-meghívást a frankfurti Sant Georgen jezsuita kollégiumból (“obwohl die Studiengebühre dort sehr hoch sind...”) és – néhány talán kevésbé garantált, de egyértelműen támogató ígéretet Innsbruckból, Benediktbeurenből, Tübingenből és a másik hagyományosan nemzetközi nagy svájci oktatási központból, Frieburgból is.
A német felsőoktatás bolognai folyamat által indukált átalakítása során felvetődő aktuális kérdések részelteitől e helyt - úgy sejtem - bízvást eltekinthetek. Személyesen nagy élményem volt viszont a Berthol Wald paderborni filozófiaprofesszorral való találkozás, akivel valahogy azonnal jóban lettünk (olyannyira, hogy hazafelé a vonaton szenvedélyesen vitattuk a hermeneutika posztmodern vonulata hasznának, kárának, valamint lehetséges és szükséges transzcendentális/metafizikai kritikájának kérdését; persze mindenek előtt a szisztematikus teológia számára való hasznosíthatóság szempontjából). Már fáradt voltam, de a másfél óra Nürnbergig egyetlen szempillantás alatt telt el. Kár, hogy a paderborni egyetem egyenlőre nincs benne az Erasmus-programban.
Érdekes műfaj a tudománydiplomácia. A szervezők nagyvonalúságának köszönhetően részt vettünk egy 120 fős püspöki fogadáson, ültetett vacsorával (tanusíthatom, hogy “Németország legkisebb és legszebb egyházmegyéjében” még nem érződtek közvetlenül a gazdasági válság/Wirtschaftskrise jelei). Sőt, magam is az egyházmegye nagyvonalúságából a szervezők vendége voltam.
Kis hazánban a teológiai közélet megújulása sajnos még várat magára. Bíztató jelek persze vannak, ám egyelőre csak remélhetjük a hazai tudományos közélethez méltó képviseletünket. A folyamat hosszú, türelemre van szükség. Meggyőződésem azonban, hogy a nemzeteken átívelő tudományos, intézményközi és személyes együttműködés hosszú távon Európa mind teljesebb egységesülését, polgárainak kölcsönös lelki-szellemi gazdagodását, sajátos szempontunkból pedig teológiai életének megpezsdülését és megújulását mozdítja elő. Hát még ha a hangsúlyaimat is magukévá teszik :-)
Teológia Európában és kis hazánkban - benyomások egy konferenciáról
2009.02.25. 17:18 pacsy
12 komment
Címkék: hazai nemzetközi teológia
A bejegyzés trackback címe:
https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr74965659
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jan 2009.02.25. 17:38:01
köszi az érdekes beszámolót!
máramaros 2009.02.25. 19:10:32
Sok erőt és kitartást és az ügy fontosságába vetett maradandó hitet kívánok!
Non est volentis · http://nonest.blog.hu/ 2009.02.25. 22:56:58
A képen látható csaj is teológusnak készül? Nocsak... :)
dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.02.26. 11:53:32
csak a "kis hazánkban" fordulatot kerüljétek el, légyszi, annyira elcsépelt! Akárcsak a rögvalóság, meg a hasonlók.
Jezsu0 (törölt) 2009.02.26. 15:15:15
Tetszett az udvari bolondról szóló rész...
---
Azt gondolom, hogy "kis hazánkban" (bocs dszg :-) talán két ok miatt idegenkednek az emberek a teológiától (meglehet, több ok is van...)
1.) Nem elég képzettek hozzá,
2.) Olyan sok a gyakorlati teendő, hogy üres "szócséplésre" nincs idő.
Talán nem is téved nagyot, aki így gondolja.
De a magam részéről azt (is) gondolom, hogy egy közérthető teológia, ill. ennek folyamatos értelmezése, ÉS az erről való párbeszéd fontos lenne - legalább annyira, mint az ima.
Azért, mert jelenleg az átlagember (templomba járó) tulajdonképpen "csak" a dogmák listájával rendelkezik. z van a fejében, ezt ismételgeti neki a pap, és ő is saját magának, amiből egy idő után egyszerűen nem lehet megélni.
Tehát azt hiányolom, hogy miután elfogadtam, hogy hány isteni személy van, és hogy szeplőtelen fogantatás, és ne lopj, meg minden, valahogy az egyház, mint közösség életére vonatkozó iránymutatás is jelenjen meg valahol! Azért, hogy tudjam, hogy egyáltalán miért érdemes az egyházban megmaradni, bármit is csinálni, és egyáltalán. Mi az a cél, vagy pedagógia, amit Isten eltervez és próbál - velem együtt is - megvalósítani.
Erről mit gondolnak a tudósok?
---
Azt gondolom, hogy "kis hazánkban" (bocs dszg :-) talán két ok miatt idegenkednek az emberek a teológiától (meglehet, több ok is van...)
1.) Nem elég képzettek hozzá,
2.) Olyan sok a gyakorlati teendő, hogy üres "szócséplésre" nincs idő.
Talán nem is téved nagyot, aki így gondolja.
De a magam részéről azt (is) gondolom, hogy egy közérthető teológia, ill. ennek folyamatos értelmezése, ÉS az erről való párbeszéd fontos lenne - legalább annyira, mint az ima.
Azért, mert jelenleg az átlagember (templomba járó) tulajdonképpen "csak" a dogmák listájával rendelkezik. z van a fejében, ezt ismételgeti neki a pap, és ő is saját magának, amiből egy idő után egyszerűen nem lehet megélni.
Tehát azt hiányolom, hogy miután elfogadtam, hogy hány isteni személy van, és hogy szeplőtelen fogantatás, és ne lopj, meg minden, valahogy az egyház, mint közösség életére vonatkozó iránymutatás is jelenjen meg valahol! Azért, hogy tudjam, hogy egyáltalán miért érdemes az egyházban megmaradni, bármit is csinálni, és egyáltalán. Mi az a cél, vagy pedagógia, amit Isten eltervez és próbál - velem együtt is - megvalósítani.
Erről mit gondolnak a tudósok?
Mónus 2009.02.26. 17:36:52
@Jezsu0:
Ez engem is érdekelne... hogy a dogmák mögött milyen az egyház. Sőt, hogy mi az identitása? Mezei hívőként gyakran igen szétzilált, irány és határozottság nélküli egyházzal találom szemben magam. Van egyáltalán identitása a mai egyháznak?
Amúgy nagyon izgalmas a blog, már régóta olvasom, és örülök, hogy van ilyen :)
Üdv
Ez engem is érdekelne... hogy a dogmák mögött milyen az egyház. Sőt, hogy mi az identitása? Mezei hívőként gyakran igen szétzilált, irány és határozottság nélküli egyházzal találom szemben magam. Van egyáltalán identitása a mai egyháznak?
Amúgy nagyon izgalmas a blog, már régóta olvasom, és örülök, hogy van ilyen :)
Üdv
mrcxqj 2009.02.26. 17:56:05
pacsy, szerintem tök jó, hogy bevállaltad, és kimondtad azt, amit -remélhetően- egyre többen kezdenek felismerni a teológiát "művelők" között. általában nem szeretek tekintélyek mögé bújni, de megnyugtató volt hallani, amikor valaki, XVI.Benedek fedőnévvel, hasonló dolgokat pendített meg jó két évvel ezelőtt a római Gergely egyetemen. J.Alfaro a nyolcvanas években már nyíltan írt az ortodoxia és ortopraxis integrációjának szükségességéről bár ezt főként az akkor kibontakozó felszabadítás teológia és Metz vonulata kapcsán tette. És itt az ortopraxis számomra nem csupán az evangéliumi élet szociális vetülete, hanem az általad írt személyes Isten- (Jézus-) kapcsoltat bármilynemű kifejeződése (imaélet, szemlélődés, felebaráti figyelmesség...). Én elég sokat szenvedek, hogy összehozzam ezt a két dimenziót. Azonban egyre inkább azt látom, hogy a teológia-fejlődés csomópontjain mindig megfigyelhető az intelligencia és misztika (reflexió és tapasztalat) egyfajta zseniális (perichoretikus) összhangja (Ágoston, Aquinói, Bonaventura...Rahner, Balthasar...). "Kis hazánkban" (dszg:) is azért vannak biztató jelek. A múltkor megjelent egy szerintem nagyon jó cikk a Sapientiana folyóiratban a tanúságtétel teológiájáról.Yes, we can!
epunko 2009.02.28. 16:10:19
@Non est volentis: én is bekaptam a csalit...:)
disloc 2009.03.04. 09:22:57
@Annus_néni:
Szerintem pont olyan az egyház identitása, mint a miénk, mezei hívőké.
Mert az Egtyház mi vagyunk. Igaz hogy egy püspöki palota vagy egy szeminárium épülete, esetleg egy templom impozánsabb, de ha nincs tele mezei hívők munkájával, hivatásával vagy imájával, akkor csupán olyan műemlék mint a Halászbástya.
(A csupánnal nem akartam a Halászbástya jelentőségét minősíteni. : - ) )
Szerintem pont olyan az egyház identitása, mint a miénk, mezei hívőké.
Mert az Egtyház mi vagyunk. Igaz hogy egy püspöki palota vagy egy szeminárium épülete, esetleg egy templom impozánsabb, de ha nincs tele mezei hívők munkájával, hivatásával vagy imájával, akkor csupán olyan műemlék mint a Halászbástya.
(A csupánnal nem akartam a Halászbástya jelentőségét minősíteni. : - ) )
ige 2009.03.04. 14:57:42
A cikknek örültem, hiszen sokat gondolkodtam a teológiáról, feladatáról. Ha szó szerint veszem, akkor ez egy tudomány, ami Isten szavát, a Bibliát kutatja. Ezért meglepett a cikkben a lelkiség hiányolása. Nem gondolom, hogy mint tudomány, kötelezően beleértendő e ez. Vagy talán a teológia szó nem éppen megfelelő erre, hiszen úgy gondolom nagyon nehéz lehet lelkiség nélkül elmerülni eme tudományban. Persz3ee akinek hite még alszik, képes lehet erre. Azt is nehéz elképzelni, hogy a megszerzett VALÓDI ismeretek után is megmarad annak, aki volt.
Gabc 2010.08.23. 12:33:02
@pacsy: reméltem pedig, hogy teológus...
Utolsó kommentek