Bulányi György atya halálára

2010.06.11. 17:20 Zalai Láma

Bulányi György piarista szerzetes, a „Bokor közösség” alapítója 2010. június 6-án 92. évében elhunyt. Magyar-német szakos tanárként végzett, és 1943-ban szenteltél pappá. Piarista gimnáziumokban tanított, majd 1945-ben Debrecenben hozzáfogott a „Bokor közösség” szervezéséhez. A Rákosi-féle pártállam 1952-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltette. 1956-ban szabadult, és a budapesti belvárosi plébánián lett kisegítő lelkész. 1958 áprilisában ismét elfogták, és a börtönből végleg 1960-ban szabadult. – A kommunista idők katolikus életének egyik legvitatottabb alakja volt. A kommunista ateista ideológiával és egyházüldözésével szembehelyezkedve az evangéliumi hűség jegyében igyekezett mozgalmával megújítani a magyar egyházi életet. A pártállam egy idő után a katolikus egyházi vezetőket használta fel, hogy „rendezze” a Bulányi-ügyet: vagyis a Bulányi atya írásaiban és megnyilatkozásaiban hittel ellenkező nézeteket igyekezett rábizonyítani, ezzel is késleltetve a Lékai bíboros-féle ún. „kis lépések”-et. Tény az, hogy Bulányi atya írásaiban (Egyházrend, Erény-e az engedelmesség?) voltak félreérthető kitételek, sőt idővel – pl. Hans Küng nézetei hangoztatásával – bizonyos krisztológiai tévedésekkel is lehetett gyanúsítani. De az elméleti kérdéseket keresztényibb módszerrel is lehetett volna tisztázni, semmint azt l982 tavaszán a Püspöki Konferencia Lékai László vezetésével intézte - négy akadémiai professzor szakvéleményre támaszkodva.

Végül is 1997. ápr. 5-én Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció elnöke levelet írt Seregély István egri érseknek, a Püspöki Konferencia elnökének, amelyben közölte: P. Bulányi György aláírta azt a 12 tételt, amelyet a Kongregáció 1985 júliusában a II. vatikáni zsinat dokumentumaiból állított össze. A piarista szerzetes már 1985. július 3-án is aláírta e tételeket, de akkor 13. pontként hozzácsatolta a vallásszabadságról szóló nyilatkozatból (Dignitatis humanae 2. és 13. pontok) azt az állítást, hogy az ember köteles az isteni törvényt lelkiismeretesen követni, de nem szabad kényszeríteni , hogy lelkiismerete ellen cselekedjék, csak lelkiismeretének tartozik engedelmeskedni. Mivel Bulányi atya álláspontja még nem volt világos, Ratzinger bíboros 1986 jan.31-i levelében azt kérte P. Bulánytól, hogy nyilvánosan vonja vissza tévedéseit, az egyház hierarchikus struktúrájára vonatkozóan, nevezetesen a szolgálati papság és a világiak egyetemes papsága közti lényeges különbség világos állításával, fejezze ki őszinte ragaszkodását a trentói és a II. vatikáni zsinat tanításához. Ratzinger bíboros utolsó, 1997. április 5-i levelében megállapítja: Bulányi atya most – a piarista rend generálisának sugallatára – az említett 13 pontot a 4. tételhez csatolta, így – mivel már nem vonatkozik az összes tételre, a szöveg elveszítette kétértelműségét. Ezért a Hittani Kongregáció az ügyet lezártnak tekinti, és magyar püspöki kongregációra bízza a teendőket, nevezetesen hogy tegye közzé a P. Bulányi által aláírt szöveget.

A Magyar Püspökkari Konferencia közzétette a Bulányi György által aláírt latin nyelvű zsinati tételek magyar nyelvű fordítását minden kommentár nélkül. Annyit azonban a magyar katolikusok elvárta volna, hogy a püspöki kar a kölcsönös megbékélés pillanatában kifejezte volna sajnálkozását minden olyan sérelem és jogtalanság miatt, amelyek Bulányi Györgyöt és mozgalma egyes tagjait sújtották a pártállam részéről, valamint az egyházüldöző politikai hatalom nyomása alatt intézkedő egyházi vezetés részéről.

A Bulányi-ügyről bővebb tájékoztatás a jezsuiták Távlatok c. folyóirata 26. és 28. számaiban. Lásd a honlapot : www.tavlatok.hu – archívum.
 

67 komment

Címkék: börtön györgy egyház kommunizmus ügynökök bulányi mkpk

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr322074616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jobb lator 2010.06.12. 17:02:04

A honlapon nem találom a 28. számot, sajnos

jan 2010.06.12. 19:59:26

Mivel korábban ilyesmit írtál: "Addig is, míg bővebben írok Bulányi atyával való kapcsolatomról, ", egy kicsit személyesebb hangvételű posztot vártam.

jabbok 2010.06.13. 00:09:03

Pálos Antal SJ egy darabig együtt ült Bulányi atyával. Nagyon becsülte és nagyra tartotta őt - ezért aztán különösen is elgondolkodtatott, amit többször is elmondott vele kapcsolatban.

Pálos atya azon töprengett el, hogy hogyan lehetséges, hogy Bulányit 1960-tól végleg kiengedték, és soha többet nem tartóztatták le - miközben őt tüntette fel az állam szinte az első számú közellenségként. Pedig ugye pl. a Regnumiak közül még 1974-ben is ítéltek el többeket hosszú évekre... Vagy pl. Pálost is - jóval kevesebbért - csak 63-ban, 3 évvel később engedték ki...

Azt hiszem, valószínűleg igaza volt Pálos atyának, amikor azt mondta: szerinte Bulányi észre sem vette, de hatásosabban használta fel őt az ÁEH és a belügy, mint a beszervezetteket.

Igaza van a Lámának, hogy a püspökök - különösen Lékai, aztán Paskai is - is a komcsi forgatókönyvet játszották Bulányival.

De alighanem Bulányi is ugyanannak a forgatókönyvnek a másik szerepét játszotta, még ha jóhiszeműen is... Rendkívül hasznos volt az ÁEH-nak, hogy fel tudta őt használni az egyház megosztására, arra, hogy az egyház szervezetével szembeni bizalmatlanságot és ellenÉRZÉST teremtsen az egyik legveszélyesebb egyházi csoport (a fiatal értelmiségi katolikusok) egy nagyon jelentős és agilis részében.

kis_csirke 2010.06.13. 00:21:29

@jabbok: köszi Jabbok, eddig erre nem is gondoltam, de úgy érzem, nagy igazság van benne. Sajnos.

kis_csirke 2010.06.13. 00:27:00

@jabbok: még gondolkodom tovább, olyami lehetett anno, mint manapság a Budaházy?

(Elnézést, senkit nem akarok megsérteni, csak próbálom megérteni a dolgot.)

jabbok 2010.06.13. 00:33:21

ÉS még valami.

A Bokor gyümölcsei között bizony jónéhány borzasztóan keserű és mérgező is akad.

Sajnos a személyes ismeretségemben élő bokor-tagok között pl. kiugróan magas az aránya a különféle ezoterikus és babonás, a "természetgyógyászat" legprimitívebb kuruzslásaiban hívő "keresztényeknek".

Az sem véletlen (és nem is egyértelműen CSAK hibája a Bokornak), hogy a Bokorban előszeretettel húzódtak meg a legkülönfélébb egzaltáltságok, vagy akár nyílt eretnekségek / hülyeségek képviselői, akiket pusztán "üldözöttségük" alapján a Bokor többnyire tárt karokkal fogadott. Kevés olyan morbid és fájdalmasan röhejes élményem volt az életben, mint pl. a szerencsétlen Gromon András szájából, katolikus templom szószékéről, katolikus tanításként (!!!) hallgatni, hogy Krisztus nem támadt fel, hiszen csak tetszhalott volt... A Bokorban persze ez is belefért.

Lucilius 2010.06.13. 13:25:12

De bamba vagyok, mikor feltettem a kérdést Bulányival kapcsolatban én valamiért azt hittem h jezsuita volt... nem is értem miért :-S

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.06.13. 13:47:05

Én azokból az időkből kimaradtam, most meg csak olvasok, olvasok, és egyelőre nem mer véleményem lenni.

Kajla 2010.06.13. 16:05:20

Én több nagyon derék embert ismertem a ’ Bulányisták’ között. Egy témában emlékszem, hogy egyetemistaként hosszú vitáim voltak velük: én úgy értettem, hogy a munkát csak szükséges rossznak tartották, elsődleges feladatnak az evangelizációt jelölték meg, én meg érveltem a munka fontossága és szépsége mellett. Még egy személyes emlék, piarista osztályfőnökömnek is sok vitája volt vele, ő mesélte, hogy BGy azt mondta, hogy ilyen körülmények között egy papnak nem az a dolga, hogy német grammatikát tanítson. Osztályfőnököm válasza, ahogy mesélte az volt: a nyelvtanórán nemcsak a grammatikával telik az idő … Ezzel nem szeretném kisebbíteni az ő helytállását, csak elővettem emlékeimből régi lenyomatokat.

jabbok 2010.06.13. 23:54:13

Az én gimnazista éveimet is meghatározta Bulányi és a Bokor körüli vita. Lékai ahányszor csak bérmálni jött a pesti piarba, mindig szóba hozta, persze legtöbbször rébuszokban, de azért mindenki tudta, hogy rájuk gondol... A gimiben is sok vitánk volt a témában. Mint minden kamasz, alaphelyzetből és zsigerből szimpatizáltam a lázadásukkal, a "szabadság"-gal kapcsolatos radikalizmusukkal, és a tevékeny, élő kereszténység-felfogásukkal, meg a legkülönfélébb szegények-üldözöttek-betegek-perifériára-szorultak iránti szolidaritásukkal.

Aztán életem első szerelme egy igazi bokorbeli nagycsaládba csöppentett bele. Sok rendkívül értékes és érdekes embert ismertem meg közülük. Nagyon lényeges dolgokat tanultam tőlük/köztük, de az is világos lett számomra, hogy én magam sosem szeretnék a Bokorba belépni...

Kicsit az volt mindig az érzésem, hogy a szó eredeti értelmében vett protestáns közösség a Bokor, ahol már szinte életformává, a hit alapelemévé vált a lázadás, a tiltakozás. És néha öncéllá...

jabbok 2010.06.14. 00:11:17

Személyesen ugyan nem ismertem Bulányi Gyurka bácsit, de nekem valahogy úgy tűnt, hogy Pavlovi reflex lett benne, hogy ha üldözik valamiért, akkor az biztos jó is, abban biztos igaza is van.

1000 százalékig biztos vagyok benne, hogy teljesen jóhiszeműen és őszintén képviselte a maga vélt és valós igazságait - de nekem hiányzott az az Úristenbe vetett végső bizalom belőle, ami az igazán nagyokat képessé tette rá, hogy - miközben ők sem voltak vak, buta birkák - félre tudják tenni a maguk igazát. Ez a bizalom az, amitől nekem pl. szt. Ferenc sokkal nagyobb Luthernél. És ennek az Istenbe vetett bizalomnak a hiánya az, amiért szerintem Bulányi Lutherhez közelebb állt, mint Ferenchez.

Ugyanakkor azt is megértem, hogy ha valakit egy alapjában jó kezdeményezésért előbb az AVH, aztán a saját egyházi felettesei is mindig ütnek, kreatív és őszinte, segítőkész kritikát viszont sosem kap a feletteseitől (akiknek pedig ez lenne az elsődleges kötelessége), abban előbb-utóbb totálissá válik a feletteseivel szembeni csalódottság és bizalmatlanság.

álomfejtő 2010.06.14. 09:17:19

Ez a pap most halt meg, nagyon viszontagságos élet után. Keveset tudok róla, a mozgalomról is csak elvétve itt-ott, távolról van fogalmam, azonban ahogy itt olvasom tőletek, egész biztos nem maradt nyom nélkül tevékenysége, s gondolkodásra késztette az embereket a legkritikusabb és állóvizes időkben is, és keresztény állásfoglalások belső útjait indíthatta el, akár mellette, akár ellene, de tudatosított valamit a keresztény hitvallásról, kiállásról.
Ezért ezzel az egy mondattal nem tudok egyetérteni@jabbok:" de nekem hiányzott az az Úristenbe vetett végső bizalom belőle" - ez mindenkinek annyira benső élménye, ami szinte folyamatosan változik és újraszületik, ezért ez így túl sarkos megfogalmazás.

jabbok 2010.06.14. 14:33:31

@álomfejtő: "ezzel az egy mondattal nem tudok egyetérteni" - tényleg nem szőrszálat akarok hasogatni, de amit idéztél, az egy FÉL-mondat... A mondat egészével sem kell egyetérteni (eleve azt tartalmazza, hogy "nekem" hiányzott belőle. De az egész mondatból világosabb, hogy nem a benső élményére gondoltam (arról valóban semmit sem tudok, így nem is alkothatok róla véleményt).

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2010.06.14. 15:35:46

@jabbok: Ha igaz a profilodban beállított születési évszám, akkor közel egy idősek vagyunk, kb. ugyanannyi ideig élvezhettük a "létező szocializmust", így nyilván Te is tudod, hogy tökéletesen igaz volt rá Illyés Gyula gyönyörű versének, az "Egy mondat a zsarnokságról" c. versnek minden szava, ezért természetesnek és szükségszerűnek érzem, hogy Bulányi atya személyét is "felhasználta" az akkori hatalom, ahogy tudta. Ennek ellenére nem tartom szerencsésnek a kommentedből érzékelhető beállítást. Kérlek ne bántódj meg, de kicsit olyan, mint amit az elmúlt két évtizedben számtalanszor megtapasztalhattunk: összemossa a vétkest és az áldozatot. Mert persze nincs olyan ember, aki minden szempontból ártatlan áldozat lenne, és a vétkesek is mindig hivatkozhatnak bizonyos részigazságokra, de vannak olyan konkrét kérdések, melyekben a helyzet viszonylag egyértelmű. Bulányi atya esetében a felette ítélkező hazai egyházi hatóságok politikai indíttatása ilyen volt, ami ezért egyértelműen elfogadhatatlan. Ezért tartom elszomorítónak azt is, hogy a rendszerváltás után, sőt a Magyar Katolikus Egyház vezetőváltása után sem mondatott ki egyértelműen, hogy mi volt az, amiben az akkori egyházi vezetés Bulányi atyának hátrányt okozva hibás döntést hozott, sőt tudva és akarva hamis ítéletet hirdetett, tehát vétkezett. Én nem ismertem Bulányi atyát, nem kerültem kapcsolatba sem a Bokorral, sem érdemben a Regnummal. Láttam, hogy nagyon komoly tanulmányok elemzték Bulányi atya teológiai tanításait - én ilyen mélységekig nem mentem. Véleményemet azzal kapcsolatban, amit a saját ismereteim alapján Bulányi atyával kapcsolatban gondolok a blogomban (amit a felhasználó nevemre kattintva lehet elérni) leírtam, de ennyit fontosnak éreztem visszajelezni a kommented alapján.

jabbok 2010.06.14. 16:13:53

@kaleidoscope: Nem állt szándékomban összemosni Bulányi atya és az AEH szerepeit - de még Bulányi atya és az érintett püspökök szerepeit sem. Megmondanád, konkrétan miből szűrted le az ezirányú véleményedet?

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2010.06.14. 16:47:54

@jabbok: Bocsánat, ha félreérthető voltam, de én sem gondolom, hogy azt allítottad volna. A vétkes és áldozat összemosása arra a mondatodra vonatkozott, hogy "Bulányi észre sem vette, de hatásosabban használta fel őt az ÁEH és a belügy, mint a beszervezetteket", és úgy érzem, mintha ezzel bizonyos mértékig felmentést kapnának azok, akik nem rehabilitálták Bulányi atyát a Katolikus Egyházon belül.
Még egy észrevétel egy másik, a Bokor keserű és mérgező gyümölcseivel foglalkozó kommenteddel kapcsolatban. Természetesen nincs alapom kétségbe vonni a valóság tartalmát annak, amiket itt leírtál, de mivel azok nagyon súlyos vádak, talán indokolt lett volna kicsit konkrétabban fogalmaznod: hányan vannak azok, akikről írtad, hogy "a személyes ismeretségemben élő bokor-tagok", akik "között pl. kiugróan magas az aránya a különféle ezoterikus" borzalmaknak? Mit jelent ez a kiugróan magas arány? Nekem - amint írtam már - nem volt, és most sincs személyes kapcsolatom a Bokorral, nem ismerek "bokor-tagokat", viszont az ismeretségi körömben is vannak sajnos ilyen ezoterikus tanokat hirdető emberek. Ez manapság nagyon gyakori, ezért szerintem csak akkor szabad azt kijelenteni, hogy a bokor-tagok között magasabb az ilyen emberek aránya, ha erre kemény bizonyítékaid vannak.

-JzK- 2010.06.14. 19:36:35

mek.niif.hu/07800/07883/html/hitvedelem3.htm#_Toc250390965

LÉTEZIK-E IGAZSÁGOS HÁBORÚ?

Válasz:

Igen, elvben létezik. A védekező háború nem sérti Isten parancsát.

Magyarázat:

Az igazságos háború (bellum iustum) nem azt jelenti, hogy önkényesen, vagy „szent” célokra hivatkozva meg lehet támadni ill. le lehet igázni más népeket, hanem azt, hogy egy nemzetnek joga és kötelessége megvédenie önmagát és tagjait. A nemzeti önvédelem joga levezethető a személy önvédelmének jogából, azonban a jogos háború több az önvédelemnél. Mert míg az önvédelem csak jog, mellyel senki sem köteles élni, addig a honvédelem kötelesség, hiszen más személyek, állampolgárok védelmét jelenti. Az ilyen leszűkített értelemben vett igazságos háború nem sértheti az Isten által felállított erkölcsi rendet, sőt olykor parancsoló kötelesség lehet. Ezért, és nem a vérontás szentesítésének szándékával tanítja Aquinói Szent Tamás, hogy a papnak, bár személyesen nem foghat fegyvert, elöljárói engedélyével szabad a háború érdekében a katonákat buzdítania: „Clericis non licet bellare in propria persona, sed possunt bello interesse de licentia superioris, et exortari pugnantes”. (ST II-II. 40: 2).

A fegyvereknek vagy a katonáknak oly sokat emlegetett megáldása nem jelenti azt, hogy az Egyház egy eszközt vagy személyt „erővel” akar felvértezni, hogy hatásosabban gyilkoljon. Ezek az áldások Isten oltalmába ajánlanak egy halálveszélybe kerülő személyt, vagy Isten áldását hívják le tárgyakra, hogy Isten erkölcsi parancsainak érdekében tusakodjanak velük a harcosok, vagyis hogy a fegyver a gyengét védje, és ne az ártatlan vérét ontsa.

A bellum iustum fogalmába beletartozik az is, hogy egy nemzet bizonyos meghatározott körülmények között háborút is indíthat, ha ez valóban létező fenyegetettséggel szembeni előlegezett védekezés (megelőző csapás), vagy a már régóta fennálló, fegyverrel fenntartott, békének csúfolt elnyomás ellen indul (pl. az 1956-os magyar forradalom). Azonban itt már nem minden fekete-fehér, ezért minden egyes esetet egyedileg kell értékelni.

Az Egyház röviden így foglalja össze feltételeit: „A haderővel történő törvényes önvédelem szigorú föltételeit nagyon komolyan mérlegelni kell. Az ilyen döntés súlyossága az önvédelmet az erkölcsi törvényesség nagyon szigorú föltételeihez köti. Egyidejűleg kell együtt lennie a következő föltételeknek:

1. a támadó fél által egy nemzetnek vagy a nemzetek közösségének okozott kár tartós, súlyos és kétséget kizáró;
2. a megfékezésre bevetett minden egyéb eszköz használhatatlan vagy hatástalan;
3. a kedvező kimenetelnek komoly esélyei vannak;
4. a fegyverek alkalmazása nem okoz súlyosabb kárt és zavart, mint maga a megszüntetendő rossz.

A modern tömegpusztító eszközök hatékonysága nagyon súlyosan esik latba e föltétel mérlegelésében. Ez utóbbiak használatát az Egyház kategorikusan elutasítja, mivel fegyvertelen emberek kioltására irányul, és egy másik közösség részleges vagy teljes kiirtását célozza meg.”

Ezek az „igazságos háború” elvében fölsorolt hagyományos elemek. Aquinói Szent Tamás szerint a jogos háborúnak három feltétele van: felsőbb hatalom, igaz ügy és helyes szándék: ’Ad bellum iustum tria requiruntur, scilicet auctoritas principis, iusta causa et intentio recta’. (ST II-II 42: 2,1).

Az Egyház elveti a szélsőséges értelemben vett pacifizmust, mint erkölcstelenséget: a béke minden áron, tehát az ártatlanok halála és nyomorúsága árán történő megvalósítását. Ez ellenkezik mind az Ó-, mind az Újszövetség szellemével. Az őskeresztények sem tiltották a katonai hivatást. Ha bizonyos korszakokban a korai kereszténység mégis fenntartásokkal élt a katonai szolgálattal szemben, az nem a fegyvereknek, hanem elsősorban a pogány és bálványimádó államvallás kötelező katonai megnyilvánulásainak szólt. Erre példa az egyiptomi Szent Móric és a thébai szent légió esete. A keresztények teljesítették a hadkötelezettség parancsát, amikor azonban az állam jogtalanul akart élni vele, megtagadták a parancsot. „A közhatalomnak ilyen esetben joga és kötelessége az állampolgárokat a nemzetvédelem szükséges kötelezettségeivel megterhelni. Azok, akik katonaként a haza szolgálatára szentelik magukat, a népek biztonságának és szabadságának szolgái. Ha jól látják el kötelességüket, valóban hozzájárulnak a közjóhoz és a béke megőrzéséhez.” (KEK 2310)

Mindazonáltal az Egyház tudatában van, hogy a háború az egyik legsúlyosabb rossz, ezért minden eszközzel szorgalmazza annak elkerülését, amíg az megtehető. Ezért minden öncélú vérgőzös háborús uszítás, a féktelen militarizmus súlyos, égbekiáltó bűn, hiszen a háború önmagában sosem szent, és a szó teljes értelmében soha sem igazságos, legfeljebb elkerülhetetlen.

Igazolás:

Az Ószövetség ismeri mind a védekező háború, mind a jogos támadás fogalmát:

„Hirdessétek ki ezt a népek között: Készüljetek szent háborúra! Buzdítsátok a vitézeket! Jöjjenek, vonuljanak föl a harcosok mind!” (Joel 4: 9).

„Ha ellenséged ellen harcba indulsz, s lovakat, harci szekereket és magadnál népesebb hadinépet látsz, ne rettenj meg tőlük. Mert veled az Úr, a te Istened, aki kivezetett Egyiptom földjéről.”
(MTörv 20: 10).

A Szentírás bűnnek tartja, ha valaki a jogos háború idején nem harcol:

„Átkozott az is, aki kardját kíméli a vértől!” (Jer 48: 10).

A Biblia hősként tiszteli a nemzeti felszabadító háború vezetőjét, Makkabeus Júdást:

„Júdásnak, a Makkabeusnak és testvéreinek a történetét, a fönséges templom megtisztítását és az oltár fölszentelését, továbbá az Antiochusz Epifánész és fia, Eupátor elleni háborúkat, az égi jelenéseket azok javára, akik a zsidóságért oly dicső hőstetteket vittek végbe, hogy bár kevesen voltak, az egész országot visszafoglalták, a barbár hordákat kiűzték és visszaszerezték az egész földkerekségen híres templomot, a várost fölszabadították, a már-már érvényüket vesztett törvényeknek meg érvényt szereztek, mert az Úr irgalmas volt jóságában.” (2 Mak 2: 19)

„Mihelyt a Makkabeus sereget gyűjtött, a pogány népek nem voltak többé képesek ellenállni neki, mert az Úr haragja irgalomra változott.” (2 Mak 8: 5)

„Makkabeus és emberei Isten segítségével elfoglalták a szentélyt és a várost.” (2 Mak 10: 1)

„Makkabeus és emberei imádkoztak, és arra kérték Istent, legyen segítségükre a harcban. Aztán megtámadták az idumeai erődöket.” (2 Mak 10: 16)

Az „igazságos háború” indítéka:

„Makkabeus maga köré gyűjtötte embereit – összesen hatezren voltak –, és bátorította őket, ne féljenek ellenségeiktől, és ne rettegjenek a pogányok még oly hatalmas sokaságától sem, mert igazságtalanul támadják őket. Harcoljanak bátran.” (2 Mak 8: 16)

Az Újszövetség sem tartja bűnnek a katonáskodást:

„Megkérdezték a katonák is: ’Hát mi mit tegyünk?’ Nekik így felelt: ’Ne zsaroljatok, ne bántalmazzatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal!’” (Lk 3: 14)

Ha Keresztelő Szent János, az Istentől ihletett próféta, minden esetben és önmagában bűnnek tartotta volna a háborút és a harcot, akkor a katonáskodást is el kellett volna ítélnie, és ezt a katonák kérdésére ki kellett volna fejtenie.

Krisztus megdicsérte egy katona hitét, s nem kérte, hogy szereljen le, sőt az üdvösséget helyezte számára kilátásba: „A százados ezt mondta neki: ’Uram, nem vagyok méltó, hogy betérj házamba. Csak szólj egy szót, és szolgám meggyógyul! Magam is alárendelt ember vagyok, s katonák szolgálnak alattam. Ha azt mondom az egyiknek: >>Menj el!<<, elmegy; a másiknak: >>Gyere ide!<<, odajön hozzám, vagy szolgámnak: >>Tedd ezt meg!<<, megteszi.’ Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott és kísérőihez fordult: ’Bizony mondom nektek, Izraelben nem találtam ekkora hitet. Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek királyságában, az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségbe.” (Mt 8: 8).

Negatív érv: Az Üdvözítő soha nem óvott egyetlen katonát sem a hivatásától.

A jézusi mondás – „aki kardot ragad, az kard által vész el” (Mt 26: 52) – nem kötődik a kérdéshez. Nyilván nem annak állítása, hogy minden fegyverforgató fegyver által hal meg, hiszen ezt már a tapasztalat sem támasztja alá. Ennek a mondatnak jelentése kettős:

1. Ki miben vétkezik, abban bűnhődik (ez az általános).
2. Szent Péter hevességével a megváltás tervét hátráltatta (ez az eseti). Krisztus ezzel a helyzethez illő hasonlattal figyelmezteti Szent Pétert: Ha nem hajlandó elfogadni, hogy a Megváltónak szenvednie kell, bűnhődni fog makacsságáért. (Némely szentírásmagyarázó ennek tudja be, hogy Péter háromszor is megtagadta az Üdvözítőt.)

Az Egyház jelen lehet a katonák körében (tábori püspökség):

„Mielőtt a csata megkezdődnék, lépjen elő a pap, és szóljon a harcosokhoz!” (MTörv 20: 2).

A felebaráti szeretetet a hiteles katolikus tanítás a szeretet rendje szerint értelmezi, ezért bizonyos szektáktól eltérően elismeri a jogos önvédelem és az önvédelmi háború jogosságát. A katolikus egyház tehát semmiképpen sem vallja az abszolút pacifizmus elvét. Elítéli a jogtalan agressziót, az öncélú kegyetlenkedést, de azt is vallja, hogy a puszta fegyvernyugvás nem jelent igazi békét, mert a béke csak az igazság gyümölcse lehet, ahogy ezt XII. Piusz emlékezetes pápai jelmondata kifejezte.

báhno 2010.06.14. 23:54:15

@-JzK-: Ószövetségből való idézetek önmagukért beszélnek, pont erről beszélt Gyurka bácsi is, hogy az ószövetség semmi másról nem szól, csak hogyan gyilkolják egymást Isten nevében a nemzetek.
Személyes véleményem szerint ezekkel az idézetekkel nem lehet igazolni, mivel ezek tökéletes ellentmondásban vannak a jézusi tanításokkal.

Az Újszövetségből hozott idézetekkel kapcsolatban, viszont érdemes pár gondolatot megfogalmazni:

„Megkérdezték a katonák is: ’Hát mi mit tegyünk?’ Nekik így felelt: ’Ne zsaroljatok, ne bántalmazzatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal!’” (Lk 3: 14)

NE BÁNTALMAZZATOK SENKIT!!!! ott van benne, szerintem ebbe nem fér bele a legyilkolászás...elég egyértelmű ezt nem kell magyarázni.

Más részről Keresztelő Szent Jánosról pedig, szintén Gyurka bácsi által sokat hangoztatott Bibliai idézet az igaz:

"Én vagyok a juhok ajtaja.Mindnyájan, akik előttem jöttek, tolvajok, és rablók, s a juhok nem is hallgattak rájuk. én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül bejár és kijár, és legelőre talál. a tolvaj csak azért jön, hogy lopjon,öljön és pusztítson.én azért jöttem,hogy életük legyen, és bőségesen legyen."(Jn10,7-10)

A másik idézettel kapcsolatban (a kafarnaumi százados)
ezt a történetet érdemes kicsit jobban megvizsgálni, Jézus a bűnös embereket is megakarja váltani , ő nem kirekesztette őket,hanem mondjuk el ment ebédelni hozzájuk, ettől volt ő más, mint akik előtte jöttek. mindenkinek megadta az esélyt. De emiatt nem jelenti azt, hogy ezek a bűnös emberek bűnei követendők.
A latornak is az üdvösséget helyezte kilátásba Jézus. na mi van csak nem ő is honvédő háborúsdit játszott?:)

szerintem, ebből kafarnaumi századosos idézetből nem következik, hogy ezt lehetne tenni. De lehet én értem félre. számomra teljesen nem ide való ez a történet, és ezzel nem lehet alátámasztani a jogos önvédelmet.

Azáltal, hogy az egyház elismeri a jogos önvédelmi háborút, ezzel bebizonyítja, hogy nincs hite,hogy nem lehet járni a jézusi úton, bizony-bizony vissza kell ütni néha.

mi is az a jogos önvédelem? belém rúgnak, és én védekezésből visszarúghatok, és akkor már az is visszarúghat jogosan, aki jogtalanul támadott meg. és akkor addig rúgdaljuk egymást míg valakinek le nem vágják a lábát?

van másik út, Jézus is ezt bizonyította, őt talán jogosan feszítették keresztre?
Néha kell tudni a kersztet választani..
Pont a jogos önvédelem, miatt állítja le Pétert is, a kis kardjával.
De ott van Gandhi példája is, hogy kell Jézusi módon "visszaütni"...

én ezt így érezném helyesnek egy ilyesmiféle szituációban, de ha valaki nem így érzi helyesnek ne így tegyen:)

jabbok 2010.06.16. 00:24:16

@báhno: "erről beszélt Gyurka bácsi is, hogy az ószövetség semmi másról nem szól, csak hogyan gyilkolják egymást Isten nevében a nemzetek"

Azért ez így elég egyoldalú - és főleg rettenetesen felületes - megállapítás. Az Ószövetségben persze bőven vannak meghaladott dolgok IS - de nélküle Jézust is csak félre lehet érteni.

Ráadásul kicsit történelmietlen is számon kérni az Ószövetségen az újszövetségi, sőt, még inkább a mai liberális-jóléti etikát.

Az egész bokros "erőszakmentesség"-gel az a fő bajom, hogy egy békebeli, történelemtől elrugaszkodott gondolatnak tartom. Gyönyörű - de illuzórikus.

Kíváncsi lennék, hogy azok a Bokor-tagok, akiket nemegyszer hallok meglepő indulattal beszélni békepapokról meg rossz püspökökről - hogyan lennének képesek a gyakorlatban indulatmentesen és imára kulcsolt kézzel nézni, amikor a családtagjaikat lemészárolják, megerőszakolják idegen katonák, vagy egyszerűen csak bűnbandák.

Morálisan is el tudom fogadni, ha valaki képes erre, képes nem csak a saját életét, de a gyerekei életét is feláldozni a hitéért. De azért ez ugye nem olyan fekete-fehér kérdés, mint pusztán a saját szabadságom vagy életem feláldozása?

báhno 2010.06.16. 02:01:48

@jabbok:
persze, hogy felületes ezt nem lehet 2 mondatban kifejteni. ez egy hosszabb vita téma ennél. De a hangsúly inkább azon van, hogy nem jobb, sem nem különb az ószövetség a zsidó nép eredetmondája, bármelyik nemzet saját kis eredetmondájánál, pontosabban akkor ilyen erővel bármelyik nemzet története is ott lehetne helyette. Elnézést kérek tényleg pontatlanul fogalmaztam.

Az ószövetség nélkül is teljesen jól meg lehet érteni Jézust, ebben teljesen biztos vagyok, de ez egy vélemény.

Ez nem liberális-jóléti etika, ez csak az, amit Jézus mondott. "történelmietlen", ez gond?

Jól látod a helyzetet, pont ezt kellene, elrugaszkodni a történelemtől. békebeli? Úgy látom elfeledkezel, hogy a Bokor mikor alakult, és milyen körülmények között. Ez szerintem nem illuzórikus és békebeli időszak volt..

"meglepő indulattal" Jézus is így kergette ki a kufárokat a templomból.

Téma most itt a nemzetek közötti háború volt. Én elsősorban erre reagálva írtam.

Ne sarkíts ezzel családtagjait megerőszakolják végig nézős jelenettel,nagyon jól mutatna egy drámai háborús filmben, de itt nem erről van szó.

kereshetünk olyan szituációkat, ami a világ legnyugodtabb emberéből is pofonokat hoz ki, van ilyen végső eset,amikor csak ez a megoldás(bár a futás sokszor megoldás:)

De itt olyan szituáciokról volt, szó ahol volt más választás, pl lehetett volna illegalitásban is az egyház a kommunizmusban, és erre a Bokor volt az élőpélda. és nem csak fegyveres felkeléssel lehet rendszereket megdönteni.

Sneijder 2010.06.16. 03:31:52

Sziasztok!
Bár lehet,hogy furcsának találjátok megköszönnöm nektek főleg JZK-nak ,hogy a helyes katolikus álláspontot leírta ide.Én Bulányi György atyát nem ismerem.Sem a bokor bázisközösséget.Mégis nagyon sokat hallottam már róluk.Sok visszaélésről ami körükben történt(pl. ,hogy maguk a hívek vették el a kelyhet és egymást áldoztatták meg)...
És azt a veszélyes tant is amivel kétségbe vonja BGy. az Ószövetség hitelleségét.Ez már csak azért veszélyes és most hadd ídézem a Katekizmust:"Az Ószövetség a Szentírás elengedhetetlen része....Az Ószövetségi üdvrend fő feladata az volt,hogy előkészítse Krisztusnak, a világ Megváltójának eljövetelét."-Tehát önmagában véve ez a markionista tanítás amit Bgy. hirdetett felettébb ad okot arra,hogy miért is nem vezethetett plébániát.Az,hogy az Ószövetség sugalmazott írás az egy dogma.És bármennyire is vannak benne olyan részek amelyekben Isten pusztít és gyilkol mégsem lehet az ő végtelen igazságosságát kétségbe vonni emiatt.Őket is megítélte tetteik alapján az Isten és vagy az örök boldogságba vagy az örök kárhozatba kerültek.

álomfejtő 2010.06.16. 10:00:36

A teremtett világban is működik az ok okozati összefüggés (csak a Teremtőben egyesül a kettő), a világunkban is működik a tettek következménye, akár melyik oldalról nézem, a dolgok törvényszerűen bekövetkeznek.

kis_csirke 2010.06.16. 12:52:31

@-JzK-: ezek szerint a felszabadítás teológia azon követői, akik fegyvert fogtak az elnyomás ellen, helyesen cselekedtek?!

DarthAgnan 2010.06.17. 00:10:01

@Sneijder: Nem tudom a Bokor vagy Bulányi konkrétan mit hírdetett erről, hozzám már csak átszűrve jutottak el a gondolatai, de szerintem jogos az ellenérzés az Ószövetséggel kapcsolatban. Nem elvetendő, elengedhetetlen, hisz oly sok helyen fest helyes képet a gondoskodó, szerető, megbocsátó Istenről, és jól mutatja, hogy aki helyesen él az lehet vele közösségben. De azért erős kritikával kell hozzáállni sok részéhez. Mégiscsak antropomorf istenképet fest meg, olyan emberek írnak benne Istenről, akik nem ismerhették vagy nem érthették meg igazán a megnyilvánulásait. Jézus, mint Isten fia és második isteni személy jobban meg tudta mutatni, hogy milyen is az Isten.
Nem hiszem, hogy isten igazságossága lenne a lényeg, sokkal inkább a szeretete, az adása. Az Isten nem gyilkol. Az az Isten, akit Jézus fest le nem ítéli meg a tettei alapján az embert, és nem dönt véglegesen arról, hogy boldogság vagy kárhozat legyen az osztályrésze. A bűnös az, aki elzárja magát az Istentől és magának választja az örök istennélküliséget.

beetlee 2010.06.17. 10:18:06

Nekem egyetlen élményem van Bulányi atyával kapcsolatban: pár évvel ezelőtt egy idős bácsi jött be helyettesíteni Pákozdi atyát az egyetemisták miséjén, a piarista kápolnában. Nem érzem magam túlzottan aggályosnak a liturgikus szabálytalanságok terén (részt vettem én már olyan szentmisén is, ahol egy Lada hátulja volt az oltár, és a féklámpák a két gyertya :)), de amit ő ott előadott, az olyan szintű volt, hogy komolyan felmerült bennem, hogy ez a mise nemcsak teljesen szabálytalan, hanem talán még érvénytelen is volt.

Először csak az tűnt fel, hogy néha "érdekes" dolgokat mond a miseszöveg helyett, vagy mellé (ekkor még egyébként nem is tudtam, hogy ő kicsoda). Gondoltam, biztos már nem lát jól, esetleg időnként nem jut eszébe a szöveg, viszont személyessé akarja tenni a szentmisét, úgyhogy ilyenkor a saját gondolatait fűzi a hivatalos szöveg helyére.

Később azonban rájöttem, hogy nem erről van szó: a bácsi egyszerűen azokat a szövegeket mondja szabályszerűen, amikhez kedve van, vagy amikkel egyetért, és kihagyja / máshogy mondja, ha valami nem tetszik neki. Az a legkevesebb, hogy közölte, hogy Isten nem "uralkodik", úgyhogy ő a továbbiakban csak azt lesz hajlandó mondani, hogy "szeretve szolgál". (kicsit egyoldalú megközelítés, de szerintem még "belefér"). Sokkal jobban kiakadtam viszont, amikor az átváltoztatás szövegét - ami a legfontosabb az egész szentmisén, és nem véletlenül mondja 2000 éve ugyanazokkal a szavakkal az Egyház - teljesen "lenyelte", és helyettesítette valami saját maszlaggal (valami olyasmivel, hogy "itt vagyunk mi, és ismét megjelenítjük ezt a szent színjátékot" - szóval valami egész ütődöttséggel, amiből nem derült ki, hogy tulajdonképpen mi is történik igazán). Tapintatosan átugrotta az "Áldd meg Uram szolgádat, Benedek pápádat" részt (ezt nem csodálom, mert volt gondja Ratzingerrel, na dehát!...), és még volt egy-két ilyen megkérdőjelezhető "húzása". Úgyhogy a végére komolyan az volt az érzésem, hogy itt egy kedves, jóindulatú "megemlékezés" történt, de nem merném rámondani, hogy szentmise.

Nem gondolom, hogy ez megfelelő mintavétel lenne Bulányi atya egész életéről (meg hát már nagyon idős volt, úgyhogy nem tudom, mennyire volt szellemileg friss), de engem eléggé elgondolkodtatott a dolog: ha valaki egy ilyen, viszonylag kis súlyú dologban is teljesen a saját feje után megy, figyelmen kívül hagyva az Egyház hagyományát és időnként kifejezett előírásait (mit mondjunk, hogyan áldoztassunk), akkor vajon hogyan viszonyult ennél súlyosabb témákhoz, mint például az engedelmesség, vagy a pacifizmus? Mert ha ugyanígy (és van egy olyan érzésem, hogy igen), akkor szerintem teljesen érthető az Egyház reakciója, még akkor is, ha sok érték is volt az általa alapított mozgalomban.

Szerintem igenis érték az engedelmesség. Hozzám sokkal közelebb áll Bulányi atyánál Prohászka Ottokár, aki - sejtve ugyan, hogy csak féltékenység és rosszindulat áldozata - maga állt ki a hívek elé bejelenteni, hogy művei indexre kerültek, és azok olvasása a katolikus hívők számára ellenjavallott. Mennyivel nagyobb alázat és emberi nagyság kellett ehhez!

saintlouisdefrance 2010.06.17. 13:04:00

@báhno: az Ószövetség nem a zsidó nép "eredetmondája". amit annak nevezel, az legfeljebb Mózes öt könyve (közül a vonatkozó részek), de figyelembe véve az átfedést a muszlim "eredettörténettel", még ezt illetően is ajánlatos lenne óvatosan fogalmazni.

"Az ószövetség nélkül is teljesen jól meg lehet érteni Jézust, ebben teljesen biztos vagyok, de ez egy vélemény."

ez a vélemény az összes apostoli egyház álláspontjával ellentétes, legyen szó akár a mienkről vagy akármelyik orthodox testvéregyházunkról. ráadásul ilyet soha egyik mérvadó reformátor sem tanított. a helyedben én nem lennék teljesen biztos magamban.

@jabbok: "Az Ószövetségben persze bőven vannak meghaladott dolgok IS"

ez egy váratlan kijelentés. arra gondolok, hogy egy korábbi vitánkban megfellebbezhetetlen tekintélyként hivatkoztál rá egy olyan kérdésben, amiben a mózesi álláspont nem lett Krisztus által megerősítve.

jabbok 2010.06.18. 13:48:32

@saintlouisdefrance: Nem emlékszem a konkrét példára, de az biztos, hogy az ószövetségből sem csak az megkérdőjelezhetetlen, amit Jézus is kifejezetten és tételesen megerősített...

Ugyanakkor nem hiszem, hogy valaha is olyat állítottam volna, hogy az ószövetség minden szava - beleértve az olyanokat, mint pl. a többnejűség, a szemet szemért törvénye, a más hitű kiirtásának parancsa, stb - ma is érvényben lenne.

Viszont azt egyszerűen történelmietlennek és butaságnak tartom, hogy akár a legmorbidabb ószövetségi törvényeket is a mai viszonyok és etikai felfogás alapján tekintsünk A MAGA IDEJÉBEN is istentelennek és erkölcstelennek.

jabbok 2010.06.18. 13:50:41

@saintlouisdefrance: ""Az ószövetség nélkül is teljesen jól meg lehet érteni Jézust, ebben teljesen biztos vagyok, de ez egy vélemény."

ez a vélemény az összes apostoli egyház álláspontjával ellentétes, legyen szó akár a mienkről vagy akármelyik orthodox testvéregyházunkról. ráadásul ilyet soha egyik mérvadó reformátor sem tanított. a helyedben én nem lennék teljesen biztos magamban."

Köszönöm, ezzel maximálisan egyetértek, a szívemből szóltál!

jabbok 2010.06.18. 14:47:19

@báhno: "Jól látod a helyzetet, pont ezt kellene, elrugaszkodni a történelemtől. békebeli? Úgy látom elfeledkezel, hogy a Bokor mikor alakult, és milyen körülmények között. Ez szerintem nem illuzórikus és békebeli időszak volt."

Dehogynem. Éppen ez gondolkodtatott el leginkább - hogy vajon miért nem vette észre a Bokorból senki, hogy mindig csak éppen annyira üldözték a Bokrosokat, hogy az üldözöttség ÉRZETE meglegyen. A Regnumból még 1974-ben is csuktak le papokat, súlyos 10 évekre... Közben a legveszélyesebb közellenségnek kikiáltott Bulányi 1960-tól végig szabadlábon volt, és a bokorból tudtommal egyetlen más papot sem csuktak le...

Lehet, hogy tévedek, de én úgy tudom, hogy a Bokorból kizárólag a szolgálatmegtagadók kerültek börtönbe, ők viszont nem koholt vádak és koncepciós perek, hanem egyszerű és világos, mindenkire érvényes törvények alapján.

Úgyhogy a Bokor számára igenis békeidőszak volt ez, még akkor is, ha a házkutatások és szamizdat-elkobzások, meg az egyházi vezetésen keresztül kierőszakolt EGYHÁZFEGYELMI fellépés megadta az üldözöttség ÉRZETÉT.

jan 2010.06.20. 00:01:06

@jabbok: hát nem tudom, engem azért zavarna, hogy rendőrök rendszeresen szétdúlják a lakásomat házkutatás címén, még akkor is, ha ez valójában nem üldözés, csak az üldözöttség érzetének keltése.

jabbok 2010.06.20. 01:07:24

@jan: Ne feledd, hogy neked csak a lakásodat dúlták volna szét a rendőrök - miközben másokat, akiknél te állítólag veszélyesebb voltál, 10-14 éves börtönökre ítéltek. EHHEZ KÉPEST ugye mégiscsak kevésbé üldözés a lakás szétdúlása?

De bocs, ez valóban teljesen mellékvágány. Egész más kapcsán, kifejezetten a Bokorban elterjedt erőszakmentességgel kapcsolatban mondtam, hogy békeidőben könnyű erőszakmentesnek lenni. Erre írtam, hogy "Az egész bokros "erőszakmentesség"-gel az a fő bajom, hogy egy békebeli, történelemtől elrugaszkodott gondolatnak tartom. Gyönyörű - de illuzórikus."

Báhno erre válaszolta, hogy nem volt az békeidő - hát szerintem dehogynem. Ebből a szempontból teljesen békeidő volt.

Nem a szocializmus erőszakos megdöntését utasították ők el anno pl. a szolgálatmegtagadással, hanem kifejezetten a háborús helyzetben előálló jogos védelmet, és az arra való felkészülést is.

A sorkatonai szolgálatban senki nem kötelezte (és nem is kötelezhette) az embert arra, hogy ártatlanokat öljön, vagy támadó háborúban vegyen részt. És ha mégis ilyen veszély fenyegetett, akkor és ott lehetett jogosan, indokoltan parancsot megtagadni. 1984 október 23-án Baján pl. többen is megtagadtuk, hogy kimenjünk a hídfőt őrizni 3 éles gránáttal és 90 éles lőszerrel, civil lakosság közé, amikor beijedtek a pártvezetésben, mert volt egy kisebb tüntetés. Hadbíróság és futkosó járt volna érte - megúsztuk. De valószínűleg egy 68-hoz hasonló "baráti segítségnyújtást" is megtagadtam volna, ha arra adtak volna parancsot, és ha képes lettem volna vállalni az elméletileg ezért járó főbelövést. Abban viszont semmi kivetnivalót nem találtam, ami a normális és átlagos sorkatonaság célja volt: hogy megtanuljam akár fegyverrel is megvédeni a fegyveres támadókkal szemben azokat, akik védelemre szorulnak.

Nem hiszem, hogy az erőszakmentesség A VALÓSÁGBAN olyan egyszerű és elméleti lenne, mint a Bokor hirdette.

Nem tudom, hogy képes lennék-e embert ölni akár a saját családom védelmében. Még kevésbé tudom, hogy ha igen, akkor utána képes lennék-e feldolgozni...

Abban biztos vagyok, hogy - ha képes lennék rá (!!!) - a SAJÁT életemet inkább hagynám elvenni, mint hogy ölnöm kelljen. Nem csak erkölcsileg, de érzelmileg is ezt tartanám a helyesnek, még akkor is, ha esetleg képtelen lennék rá.

De MÁSOK életét vagy testi-lelki épségét nem biztos, hogy akár erkölcsileg is helyesnek tartanám védtelenül hagyni...

jabbok 2010.06.20. 12:03:35

@báhno: "Téma most itt a nemzetek közötti háború volt. Én elsősorban erre reagálva írtam.

Ne sarkíts ezzel családtagjait megerőszakolják végig nézős jelenettel,nagyon jól mutatna egy drámai háborús filmben, de itt nem erről van szó."

Dehogy sarkítottam. Szerinted miről szól egy "nemzetek közötti háború" - a kisemberek szintjén? A valóságban? Nézd végig a történelmet, az ősember háborúitól az ókoron át Irakig vagy Boszniáig: legyilkolt gyerekek és civilek, megerőszakolt nők és kislányok, ártatlanul lemészárolt polgári lakosság. Ez a háború.

Amikor a Bokor a szolgálatmegtagadást kezdte, még szó sem volt távoli országokban zajló katonai "missziók"-ról (vagyis zsoldos megszálló katonaságról). A hivatalos cél is HONVÉDELEM volt.

A magam részéről, mint katolikus, sem tudtam nagyon mást látni a szolgálatmegtagadásban, mint a rendszer elleni nyílt és tüntető lázadást - ami persze önmagában igen szimpatikus és bátor lépésnek tűnt, és ezért vonzott is... De semmi közét nem találtam a hitemhez.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.06.20. 23:06:42

@jabbok: Érdekes szempontok, és alapvetően egyetértek; nálunk a családban sok szó van erről a kérdésről. (A gyakorlati kérdésekről már hosszan lehetne vitatkozni, csak most nagyon nem érek rá; annyit akartam visszajelezni, hogy szerintem is igaz, hogy a tisztán elméleti pacifizmus teljesen életszerűtlen dolog, és néha veszélyes is.)

Sneijder 2010.06.21. 01:20:21

@DarthAgnan: Kedves Dartagnan! Vannak olyan részek az Ószövetségben amelyek nem szívünk csücskei.Én is amikor először beleolvastam egyes részekbe hát hogy is mondjam nem vettem elő egy jó darabig.Ugyanakkor maga Jézus Krisztus sem jelentette ki ,hogy az Ószövetség Istene nem az ő Istene.Sőt nagyon sokszor idézi az Ószövetségi prófétákat.És az Páli és egyéb apostoli levelek is számtalan idézetben alátámasztják,hogy az Ószövetség nagy alakjai(Mózes,Ábrahám és még sorolhatnám) Szentek voltak, az Ószövetséget pedig sugalmazott könyvként ismerték el.Mindenfajta akadály nélkül.Mi nekünk is ezt kell tenni...Általában ez a szeretet pedig szép és jó de én már nagyon azt érzem,hogy ezért kerülünk válságba.Mert ezt már túlhangsúlyozzuk.Ugyanis a bűnbánatról már senki sem beszél.Azt véletlenül sem említik meg sok pap ,hogy amellett,hogy végtelenül szeret minket, az ő büntetése végtelen lesz a meg nem térővel szemben.Hiszen az igazságosság megköveteli ,hogy legyen jutalmazás vagy büntetés...Szóval nekem most röviden ez a véleményem.

saintlouisdefrance 2010.06.22. 23:20:29

@Felicitasz: @jabbok: erről MESSZE a legjobb írás amit valaha olvastam:

Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története (Három beszélgetés a háborúról, a haladásról és a világtörténelem végéről) Ford. Kiss Ilona. Századvég, 1993.

jabbok 2010.06.23. 00:05:49

megint nem látom az utolsó kommentet...

prettyinpink 2010.06.27. 19:18:09

@jabbok: a Bokorba bárkit szívesen látnak és testvérnek tekintenek, így nyilván lehetnek olyan tagjai is, akik másoknak nem, vagy kevésbé szimpatikusak...de ugyanígy van ez minden más közösségben is, mert másnak meg lehet, hogy épp bejön az illető. ez van.

jabbok 2010.06.27. 19:58:34

@prettyinpink: Ezzel semmi baj sincs. Vannak nagyon jó barátaim, akik ateisták vagy éppen Hit Gyülisek. Jó barátaim, jókat tudunk akár vitatkozni, akár beszélgetni. Sok mindenben egyetértünk. Tiszteljük és becsüljük egymást. Bármikor kisegítjük egymást akár lelki, akár anyagi problémákban. Mégsem hazudjuk azt, hogy egy hiten vagyunk.

A gondom az, amikor a barátságot és a hitbeli közösséget összemossuk.

És amiről még beszéltem az általad hivatkozott hozzászólásomban: tragikusnak tartom, amikor Jézust a sok rabbi/guru közül egynek valló emberek katolikusnak vallják magukat, sőt, elvárják a katolikus egyháztól, hogy az ő egyéni véleményüket kanonizálja.

És rettentő fájó volt látnom embereket, akik a Bokorban, mint keresztény tant tanultak olyan marhaságokat, hogy pl. a szívműtétre szoruló Down szindrómás gyereküknek igazából csak imádságra és pozitív energiákra van szüksége.

uszo 2010.07.05. 00:04:27

@jabbok: "Azt hiszem, valószínűleg igaza volt Pálos atyának, amikor azt mondta: szerinte Bulányi észre sem vette, de hatásosabban használta fel őt az ÁEH és a belügy, mint a beszervezetteket."

Te beszéltél valaha Bulányi atyával?
Miből gondolod, hogy ennyire egyszerű ember volt, és nem volt képes ezt az igen kézenfekvő alternatívát figyelembe venni amikor előzetesen mérlegelte cselekedeteinek következményeit?
Az általad vázolt gondolatmenetből az is következik, hogy a mai progreszív teológia képviselői tudatosan vagy tudattalanúl mind az Egyház ellenségei-és nem jobbító bírálói- mivel kritikát fogalmaznak meg mint tette Bulányi is.
A korszak magyar egyházára ráfért a belső kritika. Természetesen ez jól jött a névleg egalitárius államnak aki mindenképpen igazolást kívánt arra nézve, hogy nem megmagyarázhatatlan zsigeri ellenszenv vezeti a rendi hierarchikus társadalmat vágyó egyházzal szemben, de az nyílvánvalóan belső ellentmondásokat is hordoz magában. Egyértelmü, hogy hagyta az atyát beszélni arrol is hogy a hierarchia a hatalom érdekében a diktaturával akár az ellenséggel is lepaktál, mivel ezzel a régi marxista bírálatot belűlről fogalmazták meg. Bulányinak ez volt az igazi bűne az egyház szemében. Az ostpolit kérlelhetetlen bírálata, a beleavatkozás a nagyok dolgába.

Biztosan állíthatom, hogy Bulányi jobban ismerte nálatok a speciális erkölcsteológia igazságos háborúra vonatkozó problematikáit.
Ő ugyanais látta a honvédeket elmenni hontvédeni a Donhoz. Na persze a megelőző igazságos csapás részeként a haza és a nemzet érdekében.
De láttuk a honvédeket 68-ban Csehszlovákiában és valamiért nem nagyon tagadgatták a népellenes parancsot mint ahogy azt Te mint mindenki számára biztosított lehetőségként elő tárod, mint a sorkatonai szolgálat perszonáletikus vétó alapját.

Ő tudta a fegyver nagyon veszélyes, mert vannak akiket megérint a csőből kijövő hatalom bűvölete.
Bulányi radikális pacifizmusa érthető az adott történelmi események tükrében.

jabbok 2010.07.05. 00:52:33

@uszo:
"Miből gondolod, hogy ennyire egyszerű ember volt, és nem volt képes ezt az igen kézenfekvő alternatívát figyelembe venni amikor előzetesen mérlegelte cselekedeteinek következményeit?"

Ha figyelmesebben olvastál volna, akkor láthattad volna, hogy messze nem csak arról beszéltem, hogy jól jött az államnak egy kis megoszlás - vagy akár jogos belső kritika - az egyházon belül. Hanem arra kérdeztem rá, hogy vajon miért nem tűnt fel neki, hogy ő 1960-tól mindvégig szabadlábon maradhatott - miközben sokkal kisebb halak még 1974-ben 10 éveket kaptak...
______________

"Az általad vázolt gondolatmenetből az is következik, hogy a mai progreszív teológia képviselői tudatosan vagy tudattalanúl mind az Egyház ellenségei-és nem jobbító bírálói- mivel kritikát fogalmaznak meg mint tette Bulányi is."

NEKED ez következik belőle, de ez A TE KÖVETKEZTETÉSED - nem az enyém ;o). Ha én adnék a szádba ugyanilyen következtetéseket, fel lennél háborodva.

"Biztosan állíthatom, hogy Bulányi jobban ismerte nálatok a speciális erkölcsteológia igazságos háborúra vonatkozó problematikáit.
Ő ugyanais látta a honvédeket elmenni hontvédeni a Donhoz. "

De úgy látszik, nem látta a Boszniába bevonuló szerbeket, stb, stb.

Én nem vitatom, hogy volt/van igazság Bulányiék "radikális pacifizmusában". De azt igen, hogy egyoldalú és szélsőséges megoldásokat javasoltak. Persze tegyük hozzá, hogy arányában a Bokorból is elég kevesen tagadták meg a sorkatonaságot...

jabbok 2010.07.06. 00:32:08

@uszo: "láttuk a honvédeket 68-ban Csehszlovákiában és valamiért nem nagyon tagadgatták a népellenes parancsot mint ahogy azt Te mint mindenki számára biztosított lehetőségként elő tárod, mint a sorkatonai szolgálat perszonáletikus vétó alapját."

Na ja. Hadiállapot idején ugyanis ezért főbelövés jár.

De ugyanilyen éles helyzetben, a Bokor szolgálatmegtagadóinak is az járt volna.

Én pontosan ugyanúgy a BÉKEIDŐBEN való megtagadás lehetőségéről beszéltem, mint Bulányiék. Az éles helyzetben való megtagadásra azt írtam, hogy TALÁN IGEN, képes lettem volna rá, TALÁN NEM. Ahogy a bokros szolgálatmegtagadókról is ezt gondolom egyébként.

És ha figyelmesen olvastál volna, éppen azt nehezményeztem, hogy a Bokor BÉKEIDŐBEN sürgetett szolgálatmegtagadási kampánya ezért nekem illuzórikus és kissé hősködő is volt.

AMIT ők megtagadtak (a sorkatonaságban), abban én nem láttam semmi morális rosszat - viszont nem hiszem, hogy az ő tüntető antimilitarizmusuk a VALÓDI hadiállapot idején esetleg szükséges valódi szolgálatmegtagadásra felkészítettek volna bárkit is.

uszo 2010.07.06. 13:04:54

"És ha figyelmesen olvastál volna, éppen azt nehezményeztem, hogy a Bokor BÉKEIDŐBEN sürgetett szolgálatmegtagadási kampánya ezért nekem illuzórikus és kissé hősködő is volt."
@jabbok:
Ezért a hősködésért békében 3 év kaptár járt. Aki 20éves gyerekként ezt bevállalja az talán hisz valamiben, amit te esetleg nem értesz és nem hiszel.

"AMIT ők megtagadtak (a sorkatonaságban), abban én nem láttam semmi morális rosszat "

Egy dolog, hogy Te miben látod a morális rosszat.
Azt viszont tudnod kell, hogy a lelkiismeret szabad. Gondolom nem kell teológiai helyekre hivatkoznom.
Ott ahol komolyan veszik az emberi méltóságra alapuló emberi jogokat, fel sem merűlne problémaként, hogy valaki megtagadja a FEGYVERES szolgálatot. Mert itt erről van szó. Nem akartak FEGYVERT a kezükbe. Vannak akiknek egy állat megölése komoly problémát jelent nem egy emberé.
A világot nem ezektől a Jézusi radikalizmust megélő emberektől kell félteni.
Az tény ha mindenki ilyen volna igen rosszul menne a fegyvergyárosoknak.

Bulányi atyának igaza volt amikor azt mondta, aki Isten Országát akarja építeni, fegyverrel a kézben nem tudja megtenni.

Persze Én a gyakorlatban soha nem jutottam idáig, hanem csak Kazahsztánig a Varsói Szerződés összevont hadgyakorlatára. Minden egyes rendfokozatomat hadgyakorlatokon szereztem, szakaszvezetőként szereltem le, úgy hogy nem voltam KISZ tag. Ismertem azt a világot. Láttam hogy intézik a problémákat.

Én óriási megbecsüléssel és elismeréssel tekintek azokra az emberekre akik azt tudták mondani én másként gondolom ezért nem csinálom.

Kajla 2010.07.06. 15:20:45

@uszo: Egyetértek veled. (Egy tartalékos honvéd ...)

jabbok 2010.07.06. 15:59:22

@uszo: Továbbra is az a kérdésem, hogy ha valóban támadás érné az országot, ahogy azért ugye nem is olyan régen és nem is olyan messze tőlünk megtörtént másokkal - és a feleségedet vagy a kislányodat idegen katonák készülnének megerőszakolni, a gyerekedet vagy a szomszédaidat a szemed előtt lövöldöznék tömegsírokba,

AKKOR IS pacifista volnál-e.

Ha igen, azt tudom tisztelni és elfogadni is - még ha én valószínűleg másként döntenék, akkor is. Lehet, hogy neked és a bokrosoknak lenne igazatok - én nem tudom, mit választanék.

De erős a gyanúm, az általam ismert Bokor-tagok jelentős részének vérmérsékletét figyelembe véve, hogy éles helyzetben előbb nyúltak volna a fegyver után, mint én. Persze ez elmélet.

Mindenesetre a gondolatkísérletet végigvíve elismerem, hogy tiszteletre méltó az a hit, amelyik nem csak a saját magunk, hanem a szeretteink életét is képes feláldozni a béke oltárán.

De miben is hisz az, aki (persze csak részben a rendszer elleni tüntetésként ;o)) 3 év kaptárat vállal a sorkatonaság helyett - de éles helyzetben felvenné a fegyvert? "Aki 20éves gyerekként ezt bevállalja az talán hisz valamiben, amit te esetleg nem értesz és nem hiszel." Hát, ebben valóban nem hiszek.

uszo 2010.07.06. 18:46:51

@jabbok: "én nem tudom, mit választanék"

Én tudom. Kűzdenék az utolsó leheletemig. De azt is tudom, ha minden ember olyan lenne mint akik megtagadják a fegyverforgatást, nekem sem kéne vérgőzben tömegsír mellet áldoznom az életemet. Ezért is becsülöm nagyra azokat akik megtagadják, és nem olyan félősek mint te meg én. Mert mernek bízni és remélni.

Vagy a ravaszt simogatva várni a nagy alkalomra, HÁTHA...
Tudod aki sokat játszik vele annak elsül a puska .

Mindenesetre nekem furcsa, cinikus hozzáállásod a kérdéshez. Bizonytalan vagy abban hogy te mit tennél, de biztos abban hogy a másik nem jól teszi. Az a baj, hogy a "kell a puska mert úgy is megtámadnak" gondolatmeneted végén ott van az elrettentő atomarzenál elfogadása és így a totális pusztulás is. A fegyveres szolgálatot megtagadóké végén nincs.

jabbok 2010.07.06. 19:59:25

@uszo: "Az a baj, hogy a "kell a puska mert úgy is megtámadnak" gondolatmeneted végén ott van az elrettentő atomarzenál elfogadása és így a totális pusztulás is."

Ja.

Ha bárki más érvelne ilyen "aki hazudik, az lop is, aki lop, az gyilkol is, tehát fel kell akasztani" logikával, mi is lenne a véleményed?

Egyébként változatlanul elbeszélsz mellettem, mondod a magadét, tök függetlenül attól, hogy konkrétan mit is írok.

"Bizonytalan vagy abban hogy te mit tennél, de biztos abban hogy a másik nem jól teszi." Miért is??? Én azt írtam, hogy "azt tudom tisztelni és elfogadni is - még ha én valószínűleg másként döntenék, akkor is". Lehet, hogy te nem hiszed - de ez a te hibád. Én komolyan gondoltam.

Ahogy azt se nekem írod, hogy "a "kell a puska mert úgy is megtámadnak" gondolatmeneted végén ott van az elrettentő atomarzenál elfogadása és így a totális pusztulás is. A fegyveres szolgálatot megtagadóké végén nincs." Kinek a gondolatmenetét adod az én számba???

Hiszen én pontosan ugyanazon az állásponton voltam, mint te: gyűlölöm a háborút, sőt, veled ellentétben még abban sem vagyok biztos, hogy képes lennék gyilkolni a sajátjaim védelmében... Én komolyan nem tudom, mi lenne nehezebb és elviselhetetlenebb a számomra: ölni - vagy ölni hagyni...

jabbok 2010.07.06. 20:20:36

@uszo: Azzal a kijelentéseddel, hogy "ha minden ember olyan lenne mint akik megtagadják a fegyverforgatást, nekem sem kéne vérgőzben tömegsír mellet áldoznom az életemet", több szempontból is vannak aggályaim.

Egyrészt ez tipikusan idealista, fikciós elmélet. Semmi köze a realitáshoz. Majd a mennyországban lesz olyan, hogy az oroszlán együtt legel a báránnyal. És az - legalábbis az evangéliumok szerint - nem a világ vége előtt lesz. Ezt jó lenne nem elfelejteni.

Másrészt én bizony éppen azt gondolom, hogy csak az a pacifizmus VALÓDI, amelyik nem csak a 20. század végi magyar sorkatonaságot utasítja el, hanem komolyan gondolja, hogy valós háborús helyzetben is inkább vállalná saját maga ÉS A SZERETTEI halálát, mint hogy fegyvert fogjon.

Az ilyen emberek között lenne igaz, amit mondasz, hogy "az ő gondolatmenetük végén nincs ott az elrettentő atomarzenál elfogadása és így a totális pusztulás is."

Az olyan emberek mellett viszont egyáltalán nem lennék nyugodt, akik éles helyzetben ugyanazzal a fanatizmussal ragadnának fegyvert, amivel képesek 3 évet börtönben tölteni a békeidős sorkatonaság helyett...

És most ne sarkítsd ki, légyszi, hogy ezzel olyasmit mondtam volna, hogy szerintem minden bokros szolgálatmegtagadó az utóbbi kategóriába tartozó fanatikus - mert NEM ezt mondom. Csak azt, hogy egészen biztos lehetsz benne, hogy a szolgálatmegtagadók közt is volt ilyen is, olyan is. Olyan is, aki rendkívül mély hittel és csendben választotta a börtönt - és olyan is, aki elsősorban dacból, rendszer elleni lázadásból.

És legfőképpen pedig a két szélsőség között a motivációk mindenféle aránya és keveredése is.

eljovendo 2010.07.08. 21:09:39

Bulányi hihetetlen nagy munkát végzett (az asztali számítógép előtti korszakban!) Jézus mondásainak tudományos szó- és tartalomelemzésével. Ezt foglalja össze a Keressétek az Isten Országát! c. műve ezer oldalon. Csodálatos egységes jézusi tanítás bukkant föl a zavaros egyházi hordalékok alól.

Sajnos nem csak az egyházi intézmények voltak ellenérdekeltek az elnyomás alatt kialakult megújulás befogadásában. Bulányi közössége, sőt ő maga számára is nehéznek bizonyult a fölfedezett jézusi embertestvériség eszménye. Visszasüllyedt a nacionalizmusba, s a rendszerváltás után szinte kizárólag már csak a gyerekvállalást, a népesedési versenyt erőltette. Pedig fogalma sem volt róla, mint jelent egy nagycsaládot felnevelni, eltartani, így egy szokásos "bort iszik, vizet prédikál" pap lett belőle.

McT 2010.08.16. 08:44:29

Csak most vettem észre az utolsó hajtásait, ennek az izgalmas beszélgetésnek.
Kedves jabbok, két dolog nem teljesen világos nekem az utolsó hozzászólásodban. Nem akarom félreérteni, úgyhogy inkább kérdezem:

"... egészen biztos lehetsz benne, hogy a szolgálatmegtagadók közt is volt ilyen is, olyan is. Olyan is, aki rendkívül mély hittel és csendben választotta a börtönt - és olyan is, aki elsősorban dacból, rendszer elleni lázadásból."

Világos, hogy elvileg más motiváció a "lelkiismereti", és a "politikai" szolgálatmegtagadás ('Ezeknek?...'). Az elsőre személyesen ismerek példákat - egész pontosan kettőt. A második lehetőségre jó volna, ha akár csak egyetlen példát is tudnál mondani. Két okból.
Egyrészt uszo már jelezte, hogy mondjuk a nyolcvanas évek elején három év börtönt kockáztatni tizenkilenc-húsz évesen nem kis bátorságot, elkötelezettséget igényel. Ebben az időben Magyarországon egy kézen megszámolható a nézeteikért börtönben ülő NEM lelkiismereti szolgálatmegtagadók száma. A kockázatot szerintem ehhez kell mérni, nem a hipotetikus háborús helyzethez (arról még később).

Három év letöltendő szabadságvesztés után tíz évig nem kap az illető olyan munkát, amihez erkölcsi bizonyítvány kell! (Gyakorlatilag minden 'szellemi' foglalkozás ilyen volt) Mondjuk 1983-ban az éppen leérettségizett szolgálatmegtagadó még nyugodtan számolhat azzal, hogy magyarországi felsőoktatási intézménybe NEM fog felvételt nyerni, tehát a döntés "csak" az egész életpályáját határozza meg.

Én elég nehezen tudom elképzelni, hogy valaki pusztán "dacból, a rendszer elleni lázadásból" vállalta volna ezt föl -, de nem akarom kizárni, ha tudsz ilyen példát, oszd meg velünk.

Amúgy ha van ilyen példa, arról sem gondolom azt, hogy valamiért kétes értékű lenne. Szerintem csak tisztelet jár azoknak az embereknek, akik a - bármilyen - meggyőződésük okán vállalják ezt. Mondjuk 1983-ban ugyanis NINCS ennél nagyobb egzisztenciális kockázat Magyarországon!

További kérdés: azt írod, "volt köztük ilyen is, olyan is". Ezzel ugye nem akarsz valamiféle egyenlő gyakoriságra utalni? Az ugyanis tények kérdése. Első ránézésre én pl. azt tartanám inkább logikusnak, hogy aki lelkiismereti szolgálatmegtagadóként mindezt elvállalja, az "éles helyzetben" is KISEBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL kapkod a fegyver után, mint az átlag katonakorú civil.

Végül: a háború - minden szörnyűsége mellett - káosz. Valójában sokkal egyszerűbb "éles helyzetben" katonaszökevénnyé válni, mint békében észrevétlenül nem bevonulni.

Endrosz 2010.08.18. 13:40:08

Valaki tudna mondani egy lehetséges beszerzési helyet a "Keressétek Isten országát" (KIO) című művéhez? A Bokor oldalán kerestem, de ott nem találtam vásárolható formában. "Irotron 1990-1991", ennyi volt odaírva kiadónak, de semmi több.

McT 2010.08.19. 06:48:45

Kedves Endrosz,

Nekem csak az "Egyházrend" van meg. Viszont a jobb on-line antikváriumokban előjegyezhető. (Budapest: Irotron, 1990-1991 azért két évszám mert négy kötetecske)

www.antikva.hu/
www.antikvarium.hu/
www.regikonyvek.hu/

Sok szerencsét!

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.29. 00:27:34

gyurka bácsi
Az Ószövetség nem Isten igéje.
s mit ajánl helyette?

"S mivel így van, ezért én vállalom, hogy Markion nyomába lépek, s azt mondom, hogy amíg van Ószövetség Jézus táborában, addig naponta tanuljuk az Írásból nemcsak azt, hogy légy jó, hanem azt is, hogy légy tolvaj és rabló és légy tömeggyilkos. Olyan kereszténységrõl álmodom, amelynek szentmiséiben van változatlanul három olvasmány. A harmadik az evangélium. Az elsõ a világirodalom, s benne mindaz, ami rárímel Jézus tanítására...
S mi lenne a második olvasmány? Hát részletek Wass Albert A funtineli boszorkány címû regényébõl..."

mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=3487&rovat=&PHPSESSID=ztsidpch

nem rossz tanítás egy piarista szerzetes tollából:
még a vasalbertet is az evengélium elé helyezi a második helyre,
de miért ez a diszkrét hallgatás a posztíró részéről: halottról csak jót vagy semmit?
vagy ez még belefér a katolikus tanításba?
lehet, hogy markion már nem is eretnek, rehabilitálták, csak én nem tudok róla?
vagy a katolikus egyház már nem katolikus?
testvérek segítsetek!

uszo 2011.03.29. 21:33:04

@Izrael miszteriuma:
Az evangélium természetesen az első helyen van Bulányinál. A katolikus egyházat sem vádolhatjuk azzal, hogy mondjuk Pál levelei előrébb valók lennének az evangéliumoknál, csak azért mert a liturgiában előbb olvassák fel őket.
De ezt Te is tudod.

A piaristák közül nem csak Bulányinak volt gondja az Ószövetséggel. Tuba Iván is mondott olyat hogy az Ószövetség a kinyilatkoztatás emberi recepciója. Egy morálteológus nem is nagyon mondhat mást róla.

Szerintem kifejezetten igazságtalan Bulányi életművével szemben, ha finom utalásokkal megpróbáljuk antiszemitának és nacionalistának beállítani, csak azért mert 90 akárhányévessen egy nem hétköznapi megpróbáltatásokkal nehezített élet után mond valami differenciálatlanúl sarkosat, nem kellően átgondolva.

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.29. 22:41:40

@uszo:
ezt egy zsidó-keresztény honlapról idézem be:

Az alább olvasható cikk eredetileg a Magyar Mérce című folyóirat 2007. áprilisi számában jelent meg, szerzője állítólag Bulányi György piarista szerzetes. A magunk részéről ezt csak feltételezzük, és elsősorban azért, mert az Interneten is hozzáférhető írás hitelességét az elmúlt 8 hónap alatt tudomásunk szerint senki nem kérdőjelezte meg. Az itt olvasható szöveget egy politikai párt honlapján, a világhálón találtuk – hiteles voltáért így mi sem tudunk felelősséget vállalni. Noha a cikkben kifejtett gondolatokat jó szívvel nem tekinthetjük a keresztény-zsidó párbeszéd keretei közé tartozónak, azonban szó nélkül sem akarunk elmenni mellette.
Úgy gondoljuk, hogy ez az írás az Ószövetség sajnálatos félreértelmezésén alapul. Ezen értelmezés az Újszövetség egyes részeinek és Jézus tanításának hasonló megkérdőjelezéséhez vezet.
Szomorú tréfának is vehetjük, hogy az a sajátos politikai közeg, amely ezt a cikket a maga szélsőséges politikai törekvései, antiszemitizmusa és zavaros vallási nézetei igazolására használja, pontosan azokkal az alapelvekkel áll szemben, amelyek Bulányi György írásából egyébként kiolvashatóak.
Párbeszéd Munkacsoport

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.29. 22:51:48

@uszo:
Bulányi páter mindig is kereső szellem és igazságkereső ember volt, most, sajnos, nagyon eltévedt. Mindettől függetlenül azért még ne felejtsük el, ki ő, ne felejtsük bátorságát, tisztességét. Ha rá gondolunk, az talán segít megértenünk, mennyi frusztráció gyülemlett fel sokak lelkében a Rákosi- majd a Kádár-rendszerben, és segít megértenünk majd eltévelyedett honfitársait. Aztán "majd a szabadság békessége/ is eljön, finomúl a kín -/ s minket is elfelednek végre/ lugasok csendes árnyain". Legalábbis a ballépéseinket, a megbocsátás szelíd mosolyával.
hirszerzo.hu/publicisztika/36420_eltoroljuke_az_oszovetseget

u.i.: én is áldozatnak tekintem, aki nem tudta a börtönéveket feldolgozni...

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.29. 23:09:35

@uszo:
tulajdonképpen nekem nem Bulányi atyával van a bajom, hanem az általa hirdetett tévtanokkal, amelyek általánosan elterjedtek és nem csak a piaristák körében, amelyek eleinte még kezelhetők lettek volna, ha időben megbeszélik egymás közt...

az atya tévtanai időközben már kiszabadultak a templomok falai közül, és már önálló életet élnek, most, mint keresztény tanítást terjesztik a szélsőjobbos portálokon és előadásokon egyaránt...

uszo 2011.03.29. 23:51:49

@Izrael miszteriuma: Meg saját egyháza általi kérlelhetetlen üldözést és megvetést sem volt egyszerű megélnie. Ki akarta beszélni ezt az igazságtalanságot, és ezt ki is használták néhányan.

Végig olvastam a Vári György irodalomtörténész kritikus által jegyzett cikket.
Elnézést kérek előre mindenkitől akit ezzel megsértek, de most én is kritikus leszek szerintem ez a cikk pontosan mutatja be milyen az mikor a hozzá nem értő okoskodik. Várinak fogalma nincs Bulányi teológiai munkásságának mibenlétéről, így arról sem, hogy milyen tekintetben bírált egy újszövetségi szerzőt. De semmiképpen nem bírálta Jézust. A suszternak a kaptafánál kellett volna maradni:)
Ha lenne fogalma, hogy mit jelent a politikai teológia, vagy ahogy ő fogalmaz a politikai kereszténység csak elismerő hangon beszélhetne róla zsidó létére, hiszen ennek a teológiai irányzatnak vonatkoztatási pontja a holokauszt, -de nevezi magát Auswitz utáni teológiának is- mint olyan amelyet soha nem szabad elfelejteni, mert a Jézus által tanított és megélt misztika nem a behunyt hanem a nyitott szemek misztikája, amely arra kötelez, hogy észrevegyük mások szenvedését. Ez a teológiai irányzat erőteljesen bírálja mind az egyház mind a keresztény európai társadalmak viszonyulását a szenvedőkhöz a XX.században.

uszo 2011.03.30. 00:46:02

@Izrael miszteriuma: Utána nézek mit mondatnak ezek a szélsőjobbosok az atyával. Bár van olyan gyanúm, hogy ők is olyan sajátosan a szájuk íze szerint magyarázzák teológiáját mint Vári.
Elképzelhető, hogy mondott olyat amit hoznak a jobbikosok. Tudom, hogy saját bokor papjai is fennakadtak ezen. De ők azt is mondták, hogy az atya nem antiszemita és nem nacionalista. Csak nagyon öreg már. Azt biztosan elfelejtik ezen szélsőségesek hozni tőle, amikor a kollektív bűnösség embertelenségéről beszél, és példaként mondja "azért kell pusztulnia valakinek mert grófnak magyarnak vagy zsidónak született?" Tanulmányoztam teológiáját, személyesen nem ismertem, bár levelet volt szerencsém váltani vele. Mélységesen egalitárius irányultságú ember volt. Éppen ezért is Pállal komoly problémái voltak, szerinte meghamisította Jézus tanítását, és ennek rendkívül negatív hatásai lettek aminek terheit ma is hordozza a kereszténység.

Közben itt olvasgatok az atyától minden félét. Na hogy mennyire volt Wass csodálója. Igaz nem 2007-ben,hanem 2004-ben írta a következőt. Wass Albert egy az úri egzisztenciáról írt jellemzését idézi Bulányi, majd azt mondja, "Hát ennyi gróf Wass Albert szövege az urakról. A grófé. Ebből meg mi következik? A mai evangélium egy rövidebb változata. Ő pedig a tanítványaira nézett és így szolt: Boldogok vagytok ti nem urak mert tiétek az Isten országa és jaj nektek urak..."

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.30. 00:56:02

@uszo:
vári gyuri nagyon keresztény érzelmű, az egyik szószólója a zsidó-keresztény párbeszédnek, de az ellenkező oldalon nincsen fogadókészség...

sajnos én közelről ismertem az atya munkásságát, igaz lehet, hogy 60 évig érlelte magában és terjesztette a tévtanokat, fiam vagy 10 évig követője volt, ennek eredményeképpen eltávolodott az egyháztól...
a gyümölcseiről ismerjük fel a fát...

uszo 2011.03.30. 01:04:14

@Izrael miszteriuma: Elképzelhető, hogy igazad van, ilyen közelről nem ismertem a mozgalmat mint Te.
A politikai teológiáról mondottakat fenntartom. Igaz ez J.B.Metz munkásságának gyümölcse. Az én kedvenc teológiám.:)

Izrael miszteriuma (törölt) 2011.03.30. 10:01:03

@uszo:

egy zsidó megy egy sváb kisebbségi beszélgetnek a kereszténységről...

Mi végre vagyunk a világon – mondod. Ha megengeded, az alkalmi riporter tolakodásával hadd vezesselek vissza életed elejére. Hogyan indultál útnak nyolcvan esztendõvel ezelõtt?

„Kócos jobbágyok” (Ady) voltak az õseim. Legnagyobb bánatomra még Pais Dezsõ professzor úr sem tudott nyomára akadni sehol a Bulányi névnek. Összesen csak annyit tudunk a nyelvtudomány alapján, hogy a mai magyar nyelv bölény szava a honfoglalás korában bülennek hangzott mint török jövevényszó. De a török nyelvnek nem a köztörök, hanem a csagatáj változatát beszélõ kabarok e szót velárisan ejtették, tehát a jávorszarvasra nem azt mondták, hogy bülen, hanem bulán. Ebbõl következtetem azt, hogy õseim a honfoglalók között voltak. A jésülés bekövetkezett a bülennél is: nem bölén, hanem bölény; a bulánnál is bulány. Elhomályosodott e szó értelme, mivel nem török, hanem finnugor nyelven beszéltünk, s amikor megszûnt a Péterfia János típusú névadás, s helyébe jött a Szegedi János meg Debreceni János típusú, akkor hozzákerült a Bulány-hoz is ez az i. A magyar nyelvterület egyetlen pontján található még nevünk a századfordulón. Most már széjjelmentek.

beszelo.c3.hu/97/12/bul.htm

uszo 2011.03.30. 23:17:38

@Izrael miszteriuma: Erre nem tudok reagálni, mert nem vagyok biztos benne, hogy mire utalsz. Ez persze az én hibám.:)
Csak sejtem.

uszo 2011.04.01. 08:45:45

@Izrael miszteriuma: Köszönöm most már el. Régen olvastam, de már elfelejtettem, jó hogy felhívtad rá a figyelmem.
Ajánlom figyelmedbe. web-hang.hu/cikkek/bokor2.html

tireusz 2011.07.05. 11:55:17

Bulányi György atya temetésének első évfordulóján, 2011. június 25-én, szombaton 16 órakor a Bokor közösség és a Piarista Rend közös megemlékezést tartott a Belvárosi Ferences Templomban (V. Ferenciek tere 9).

Az évfordulós szentmisét Labancz Zsolt, piarista tartományfőnök tartotta, a beszédet Urbán József piarista mondta. A hívek könyörgése keretében a Bokor tagjai, testvére és közeli ismerősei emlékeztek.
A mise végén a Bokor képviselete Bulányi György sírjánál virágot helyezett el, gyertyát gyújtott és imát mondott.

Mikrobi 2018.08.09. 07:59:14

Miközben tény, hogy Bulányi György számos kérdésben gyökeresen szembenállt a katolikus tanítással, emlékezzünk meg mozgalma következményeiről is. Rengetegen hagyták el az Egyházat miatta és lettek protestánsok, Gromon András (atya) pedig már Jézus feltámadását is megtagadta. Bulányi, miközben nagy pofával prédikált az egyenlőségről és a testvériségről, mérhetetlen gőggel fordult az Egyház és tanítása, valamint elöljárói felé. Aki pedig csak kommunista egyházüldözést akar látni az elítélésében, az gondolkozzon el azon, hogy miért maradtak érvényben a cenzúrák 1997-ig és miért kellett neki 12 pontban kijelenteni, hogy az Egyház tanítását vallja. Esetleg még olyan apróságokon is el lehet gondolkozni, hogy sose volt hajlandó ószövetségi olvasmányt olvasni a misén.