Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (52) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (22) ima (13) Isten (8) isten (19) jezsuita (12) jézus (11) katolikus (10) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (14) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Szókratész büszkesége

2012.04.25. 16:10 scapinelli

Amint azt VI. Pál pápa egykor az ENSZ-hez intézett híres beszédében mondta, a katolikus egyház szereti magát az „emberség szakemberének” tekinteni. Az Egyház szociális tanításának fejlődése az elmúlt 120 évben jó példa erre, ahogy az Egyház megkísérelte erkölcsi hagyományával hatni a gazdasági igazságosság kérdéseire.
Azonban valahányszor az Egyház megkísérel mondani valamit a gazdaságról, szembesül a kényszerhelyzettel, hogy „elátkozott akár megteszi, akár nem”, ti., hogy mennyire legyen konkrét a kérdésben.
Ha az Egyház ragaszkodik elvont elvekhez, (azt mondják) hogy (ugyan) remekül ért hozzá, de amit mond, nem tartozik a tárgyhoz, míg ha fajlagos álláspontot támogat, azzal vádolják, hogy túllépi hatáskörét, elmossa a határvonalat az állam és az egyház között, és összetéveszti a körültekintő döntést és a dogmatikus bizonyosságot.

Túl sok fajlagosság más kockázatokat is rejt:
Ideológiai bírálat bal- és jobboldalról, attól függően, hogy „kinek az ökrét bántják”. ((Ez) Az ideológiai mazsolázás egy változata, valahogy úgy, mint Kennedy és Hruscsov levele esetében, azaz ,mind a konzervatívok, mind a liberálisok hajlanak arra, hogy az Egyház társadalmi tanításából arra összpontosítsanak, amit szeretnek benne, és azt állítják, hogy a többi dolog nem is létezik.)

A média a legszenzációsabb politikai álláspontokra összepontosít és ezzel többnyire az átfogó képet torzítja. (Emlékezzünk XVI. Benedek felhívására globális irányításra 2009-ben a Caritatis in Veritate című enciklikájában. Ha a paranoiás globalizációellenes blogokat olvassuk, nekiláthatunk kémlelni a láthatárt, mikor jelennek meg a fekete helikopterek a pápai címerrel)

Mivel ez a bizarr helyzet kikerülhetetlennek tűnik, mit tehet az Egyház? Történt pedig, hogy a Iustitia et Pax Pápai Bizottság „Az üzleti vezetők küldetése” című új dokumentuma egy cseles megoldást kínál fel.

Egy egészséges húzás az ötlet, hogy az elviekben didaktikusak legyünk, míg a (konkrét) álláspontunk kérdező maradjon. Lehet, hogy az Egyháznak nem kell felkínálnia fajlagos válaszokat, lehet, hogy elégséges, ha felteszi a jó kérdéseket. Képzeljük ezt úgy el, mint az Egyház szociális tanítását Szókratész stílusában.

A 32 oldalas dokumentumot segédletnek (vademecum) szánták, vagyis gyakorlati kézikönyvnek, olyan üzleti vezetőknek, akik hitüket össze szeretnénk hangolni munkájukkal. Március 30-án került bemutatásra a ghánai Turkson Péter bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Bizottság elnöke által, egy 2000 katolikus üzletembert tömörítő gyűlésen Lyonban, Franciaországban.

Bár a szöveg a Tanács támogatását bírja, úgy mutatták be, mint egy „elmélkedést” szakemberek és tudósok által, és nem mint formális jegyzéket vagy dokumentumot. A szerkesztő bizottságot Michael Naughton, a John A. Ryan Institute for Catholic Social Thought (A Katolikus Társadalmi gondolkodás Ryan Intézete) igazgatója a minnesotai Szent Tamás Egyetemen, valamint a római Angelicum Egyetem domonkos docense, Helen Alford nővér vezették. Tagja volt még az olasz közgazdász, Stefano Zamagni, a Caritas in Veritate fő szerzője.

E szöveg egy fő jellemzője a gazdasági (üzleti) vállalkozás eléggé fennkölt fogalma: „Ha az üzleti világ és a piagazdaság megfelelően működnek, és a közjó kiszolgálásra összpontosítanak” – mondja a szöveg – „akkor nagyban hozzájárulnak a társadalom anyagi, sőt szellemi jólétéhez”.

Amint azt Samuel Cregg a National Review Online-ban megjegyezte, ez egy jelentős előrelépés a „némely egyházi személy által gyakran elfoglalt vállveregető magatartáshoz képest.” Valóban, a dokumentum elismeri, hogy a gazdaság nemcsak gyomrokat és pénzes ládákat tölt meg, (hanem) megfelelő gyakorlat esetében az erényt is ápolja.

Egyebek között a dokumentum azt mondja, hogy az etikailag felelős gazdaság a „kulturális elköteleződés hordozója,” egy erő a „béke és jólét” megteremtésére, társadalmi szerepet játszik a „teremtés kibontakoztatásában”, és az alkotó munka által az emberek nem egyszerűen „többet tesznek”, hanem „többé válnak.”
A dokumentum hangosan kimond valamit, ami különösen az amerikaiak szemében, akik a kapitalista hitvallásban nőttek fel, meglepően magától értetődőnek tűnhet, de ami nem tűnt annak a katolikus tanításban, ti., hogy a haszon a gazdaság tökéletesen jogszerű, habár nem egyetlen, célja,
„Ha nem teremtünk pénzügyi jólétet” – mondja a dokumentum – „az nem is osztható szét és a szervezetek nem maradhatnak fenn”.
Módszertanilag a dokumentum az erkölcsi mérlegelés a belga Joseph Cardijn bíboros és a Keresztény Munkásifjúság (JOC) által úttörőként megfogalmazott és XXIII. János pápa által az 1961-es Mater et Magistra szociális enciklikában magáévá tett „Lásd, ítéld meg és cselekedj” megközelítést alkalmazza. Ez azóta is a katolikus társadalmi tanítás sarkköve. (Ha már ideológiai ellenszélről beszélünk, János pápa enciklikája ihlette meg a theNational Review hírhedt szellemeskedését „Mater si, magistra no”, mely az enciklika társadalomelemzését úgymond marxistának ítélte).

A dokumentum hat gyakorlati elvet ajánl a gazdaságnak, mely magába foglalja a szolidaritást a szegényekkel, „amennyiben éberen figyelünk a lehetőségekre, hogy az amúgy érdemtelenül kisemmizett lakosságot szolgáljuk” és „a gondoskodást az erőforrásokról, függetlenül attól, hogy tőke, emberi vagy környezeti erőforrás a tét.”
A siker egyik korai jele, hogy a blogvilág reakciója a megszokott pártvonalakat átszelve pozitív. A konzervatívok úgy tűnik, értékelik a gazdaság alapvetően pozitív szemléletét, mely átjárja szöveget, míg a liberálisok (azt a) sugallatát, hogy a vállalatoknak szüksége volna egy erkölcsi átvilágításra.

A szöveg talán a legfeltűnőbb eleme azonban a függelékben található. Ott előnyomtatott kérdéseket (check-list) találunk a gazdasági vezetők megfontolására, mely 30 pontból áll, és amely egyenlő a katolikus társadalmi tanítás által megvilágosult lelkiismeret (ön)vizsgálatával.

Némelyik kérdés eléggé tág (bár még mindig elég ütős), mint ez: „Megosztott életet éltem, elválasztva az evangéliumi elveket a munkámtól?” vagy „Rendszeresen járulok-e a szentségekhez, ügyelve arra, hogyan támogatják és világosítják meg üzleti gyakorlatomat?”
Mások jóval konkrétabbak, és jóval ütősebbek.
Például:
Jólétet hozok-e létre, vagy magatartásom járadékszerzésre irányul? (E zsargon mögött az rejtőzik, hogy vajon úgy akarok-e meggazdagodni, hogy a politikai és gazdasági környezetet manipulálom, például, azzal, hogy adókedvezményért lobbizom, ahelyett, hogy teremtenék valamit)
Vállatom megtesz-e minden ésszerű erőfeszítést, hogy felelősséget vállaljon nem szándékos következményekért (mint a) környezeti károk vagy negatív hatások a beszállítókra, helyei közösségekre vagy akár vetélytársakra?”
Biztosítok-e olyan munkakörülményeket, melyek alkalmazottjaimnak minden szinten megfelelő önállóságra nyújt lehetőséget?
Biztosítok-e az én vállalatom alkalmazottainak biztos munkakörülményeket, életszínvonalat, képzést és lehetőségeket az önszervezésre?
Ugyanazokat az erkölcsi normákat alkalmazom-e minden földrajzi helyszínen (telephelyen)?
Igyekszem-e biztosítani a tőkét biztosítóknak annak megtérését, a munkatársaknak tisztességes bért, a fogyasztóknak és beszállítóknak tisztességes árakat és a helyi közösségeknek tisztességes adókat?
Vállalatom megfelel-e pénzügyi kötelezettségeinek… rendszeres és az igazsághoz hű pénzügyi beszámolókkal?
Ha a gazdasági körülmények elbocsátásokat tesznek szükségessé, vállalatom megfelelően tájékoztatja-e az érintetteket, segíti-e őket az átmenetben és végkielégítést nyújt-e?

Az emberi természet olyan, amilyen, így hát nem minden üzletember fogja komolyan venni ezeket a kérdéseket, vagy becsületesen válaszolni ezekre. De ha csak egy maroknyi megteszi, az eredmény lehetne egy új erkölcsi mélység egy olyan területen, amelyre hosszú ideig úgy tekintettünk, mint egy alapvetően erkölcstelen világra.
„Az üzleti vezetők küldetése” (“Vocation of the Business Leader”) akár a legkirívóbb is lehet a vatikáni szövegek között: olyasmi, ami nem csak a vatikánisták és az Egyház egyéb fecsegő körei szednek szét  ízeire, hanem ténylegesen használnak kint a terepen. Elképzelhető, például, hogy gazdasági vezetőknek lelkigyakorlatot tartunk, amely a dokumentum köré szerveződik, és melynek csúcspontja a lelkiismeret-vizsgálat, melyre az meghív. Azt is reméljük, hogy a katolikus nevelés sarkkövévé válik, különösen a katolikus fertályban. 1800 egyházi vezetésű egyetem és kollégium létezik a világban, melyből kb.800 nyújt üzleti programot, és ez a szöveg a tanterv egy impozáns kiegészítése lenne.
Visszatérve a kiindulóponthoz, „Az üzleti vezetők küldetése”-nek valódi újdonsága abban áll, hogy elérte, hogy a katolikus társadalmi tanítást józanul oktatja, anélkül hogy egyetlen konkrét javaslatot lebegtetne. Ehelyett kemény kérdéseket tesz fel és bízik abban, hogy az értelmes és jó akaratú emberek megtalálják a jó válaszokat.

Szókratész büszke lenne.

35 komment

Címkék: gazdaság egyház pápa társadalom enciklika

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr524473026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

khamul 2012.04.25. 18:18:57

'a dokumentum elismeri, hogy a gazdaság {...} megfelelő gyakorlat esetében az erényt is ápolja.'

Ez minden helyesen végzett emberi tevékenységre igaz.

Dr. szpahi 2012.04.25. 19:58:21

Kedvec idézetem Szókratésztől. Akár egy keresztény egyházatya is írhatta volna:

„Szeretlek is, kedvellek is benneteket, athéni férfiak, engedelmeskedni azonban inkább fogok az Istennek, mint nektek, és amíg csak lehelek és képes vagyok rá, nem hagyom abba a bölcselkedést, sem azt, hogy ne intsem és ne világosítsam föl, akivel csak éppen találkozom közületek, a szokott módon ekképpen szólva hozzá: Ejnye, te legderekabb ember, athéni polgár vagy, a bölcsességben és hatalomban legnagyobb és legkiválóbb város polgára; nem szégyelled hát, hogy mindig csak a vagyonod lehető legnagyobb gyarapítására van gondod, meg hírnevedre, megbecsültetésedre, de a belátásról, az igazságról és arról, hogy lelkedet a lehető legjobbá tedd, nem is gondoskodol, nem is gondolkodol? [...] Mert tudjátok meg, hogy az Isten parancsolja ezt, nekem pedig meggyőződésem, hogy nem is volt még a városban számotokra nagyobb jótétemény, mint ez az én Istennek tett szolgálatom.”(Platón: Szókratész védőbeszéde: XVII.)

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.04.26. 17:18:13

A Rerum novarum megjelenése óta egészen új dimenziókat kapott az egyház társadalmi tanítása azáltal, hogy a társadalmi változásokra és mozgásokra adekvát válaszokat, a filozófiai-teológiai tanítást "apró pénzre váltó" útkeresést jelentett, szakítva azzal a majd két évezredes gyakorlattal, melynek során a társadalmi tanítás lényegében megrekedt azon a szinten, hogy az egyházi és világi hatalom egymáshoz való viszonyát folyamatosan újradefiniálták. Ezt az örvendetes változást sok szempontból siker koronázta, hiszen majd' fél évszázados "felkészülési időszak" után több európai országban nagyon sikeres kereszténydemokrata kormányok alapoztak a RN-ra és a Quadragesimo anno kezdetű pápai enciklikákra. A Caritas in Veritate társadalmi hatása azonban félő, hogy nem lesz ilyen sikeres. Ebben szerepet játszanak az egyház hitelességét aláásó sajnálatos események és információk éppúgy, mint a társadalom- és gazdaságtudományok fejlődésével, a politikai és gazdasági hatalomgyakorlás professzionalizálódásával lépést tartani, és az ennek kapcsán felmerülő etikai kérdésekre sok esetben érdemi válaszokat adni nem tudó teológiai és morálteológiai tanítások. Ebből adódóan érdemes kicsit kritikusabban szemlélni egyházon belül is a C in V-t, és aki a mai társadalomban vállalja a misszió nehéz kenyerét (vagyis minden hívő ember, hiszen ez mindannyiunknak kötelességünk), annak jogos és nehezen megválaszolható kérdésekkel kell szembesülnie.

2012.04.26. 17:45:59

@kaleidoscope:
Egy pápa mondotta:
"Az anyag megnemesedve távozik a gyárból, a munkások pedig megalázva".
(Simone Weil: RÉSZLETEK A BEGYÖKEREZETTSÉGBŐL)

ez manapság itt és most valahogy ímigyen hangozhatna:
Az anyag meggyalázva távozik a gyárból, a munkások pedig megalázva.

ez persze pusztán csak a saját véleményem, mely természetesen írói munkásságom részét képezi, de szabadon idézhető a forrás megjelölésével...

2012.04.26. 18:11:54

a kádéenpé illetékeseinek - minekutána megszavazták maguknak 2014-től a 750 btto bért - feltámadt a szociális érzékenysége:
"A kisebbik kormánypárt, a KDNP közleményben kérte a kormányt, hogy gondolja át a mobiladó és a tranzakciós adó bevezetését a rászoruló, anyagi nehézségekkel küzdőknél."

de mivel a mkpk már vagy két éve hallgatásba burkolódzik, kérdem én: ki képviseli mostanság errefelé a keresztény értékeket a gazdaságban?
Ulrichatya?
Székely püspök?
KÉSZ?
vagy még ennél is rosszabb???

tisztakéz · http://netes.8x.hu/ 2012.04.26. 19:51:14

A kivételek mindig problémát okoznak!!!

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.04.26. 21:12:05

@Izrael misztériuma: kérhetem, hogy kicsit pontosítsad, mire is vonatkozik ez a mondat: "Az anyag meggyalázva távozik a gyárból, a munkások pedig megalázva"?

2012.04.26. 22:05:31

@kaleidoscope:
mit kaptunk a rendszerváltástól?
a gazdag még gazdagabb lett, a szegény még szegényebb, a szolidarítás végképp megszűnt, a társadalom atomjaira esett szét, a munkás elidegenedett a termeléstől, a jó gazda gondossága teljesen kiveszett, a szakmai tudás és tisztesség nem érték többé, az emberek pedig 1-2 szinttel végzettségük alatt kénytelenek teljesíteni, mert a pénz világa lett a rend, a korrupció és nepotizmus már az ókori legendás perzsiai mértéket is felülmúlja, a jövőkép pedig végleg elhomályosult, most van végre egy jó alkalom, hogy a keresztény értékeket felmutassuk!

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.04.26. 22:14:56

"Az üres gyomor az ördög játszótere."
Ez csak úgy eszembe jutott, talán valami krimiben hallottam.

A témával kapcsolatban meg az jut eszembe, hogy elméleti síkon, cizellált vitát folytatunk mindenféle kiművelt szövegű egyházi dokumentumokról...

... mikor pedig egy olyan országban élünk, ahol nemzeti sporttá vált az egyik égbe kiáltó bűn, a munkások bérének visszatartása - egyházunk meg nagylelkűen tudomást sem vesz róla.

Múltkor megörültem, mikor az egyik lelkiatya válaszol rovatban erre kérdezett rá valaki - végre valaki! - de aztán jól ki is ábrándultam a lelkiatya válaszán: először is imádkozzunk értük, hogy a kizsákmányoltak méltósággal viseljék sorsukat, aztán ne is foglalkozzunk vele, esetleg megintcsak imádkozzunk azokért is akik kizsákmányolják embertársaikat, de különben is bízzuk az egészet a Jóistenre.

türkiz 2012.04.26. 23:15:08

@Izrael misztériuma: @m-athos:"...elméleti síkon, cizellált vitát folytatunk mindenféle kiművelt szövegű egyházi dokumentumokról... mikor pedig..."
- ugyanez a problémám! Főleg, hogy akárhogy csűrjük-csavarjuk, de az egyházunk ezt a "nemzeti sportot" sok esetben még aktívan támogatja is. "Elviekben legyünk didaktikusak", "míg a (konkrét) álláspontunk maradjon kérdező"! Hah! Ez(!) aztán eddig is jól ment!
"A katolikus társadalmi tanítást józanul oktatja, anélkül hogy egyetlen konkrét javaslatot lebegtetne. Ehelyett kemény kérdéseket tesz fel és bízik abban, hogy az értelmes és jó akaratú emberek megtalálják a jó válaszokat." - egész bizonyos! Ebben csak egy biztos, az egyház számára ez a létező legkényelmesebb szerepvállalás ebben a kényes témában...

türkiz 2012.04.26. 23:43:56

@türkiz: "Szókratész büszke lenne?"
Szerintem meg Szókratész csak arra lehetne büszke, aki csak azok után venné a bátorságot a "tanításhoz" és "kérdezéshez", miután megszünne szégyenkezni önnön maga felett, azaz már nem csak a vagyonának lehető legnagyobb gyarapítására lenne gondja, ahogy a hírnevére és megbecsültetésére... Eddig azt hittem, hogy az egyházam felelős akkor, amikor odaáll egy-egy poltikai nézet mellé, mert többek között nem kíván értékeket veszni hagyni... Ma már (lásd. a nagy mai magyar valóság) meggyőzhetetlen vagyok abban, hogy csak az önérdektől simul hol ide, hol oda...
Szókratész is csak azokat nyerte meg, akik már egyébként is az "övéi" voltak, de azokat, akikért harcolnia kellett volna, végülis csak még nagyobb bűnben hagyta, mert mégiscsak méregpohár lett a vége :)

Dr. szpahi 2012.04.27. 07:30:16

@türkiz:

"Mert nem másban fáradozom, mikor köztetek járok, mint abban, hogy ifjatokat-öregeteket meggyőzzem: ne törődjék előbb, és ne is olyan buzgón, testével, vagyonával, mint a lelke lehető legjobbá tételével; mondván, hogy nem a vagyonból lesz az erény, hanem az erényből a vagyon és minden más jó az ember számára, a magánéletben is a közéletben is. Ha ezt mondván, megrontom az ifjúságot, akkor lehet, hogy az ilyen beszédek ártalmasak; ha pedig azt állítja valaki, hogy másról beszélek és nem ilyesmiről, annak a szava semmit sem ér. Mindehhez még hozzátenném, athéni férfiak, akár hallgattok Anütoszra, akár nem, akár elbocsáttok, akár nem, hogy én semmiképpen sem fogok másképp cselekedni, még akkor sem, ha százszor kell is meghalnom."

(Platón: Szókratész védőbeszéde: XVII.)

türkiz 2012.04.27. 12:57:51

@Dr. szpahi: Szókratészról Arisztophanész az írja, hogy „még az éhség sem alacsonyította le hízelgővé”...

uszo 2012.04.27. 22:52:40

"mind a konzervatívok, mind a liberálisok hajlanak arra, hogy az Egyház társadalmi tanításából arra összpontosítsanak, amit szeretnek benne, és azt állítják, hogy a többi dolog nem is létezik.)"

Hát igen valójában mindegy mit ír a társadalmi tanítás, úgy sem értheti senki. Még a teológusok sem, mert azok közt is van ilyen meg olyan.
Mint ahogy a zsinatot sem tudja helyesen értelmezni csak igen kevés ember. Leginkább tudta II. J.P. és jobb keze J. Rarzinger.
Tehát a társadalmi tanítást a püspöki karok és a papság tudja értelmezni. Az evangélium fényében meg a természettörvény értelmében.
Ennek az értelmezésnek sajátos jelleget kölcsönöz a hierarchikus közösségi berendezkedés jóságában való hit.(Ezért imádják papjaink a konzervatív kormányokat.) Ami nem biztos, hogy evangéliumi ihletettségű. Lehet, hogy inkább a hatalom vágy motiválja.
Minden esetre ennek a társadalmi harmóniának szép példája a mai magyar egyház összeborulása az elitista hatalommal, és ahogy a kdnp-s nagyszerűségek 750ezre viszonyul a csórók 48ezerhez.
Az igazságos államban mindenki megkapja ami őt megilleti mondja XVI. Benedek első enciklikájában.
A kdnp-a szerint így illet.
Vannak akik szerint ezek a dolgok igazságtalanok.

2012.04.28. 08:15:05

@uszo:
semmi panasz nem lehet rájuk, mert minekutána megszavazták maguknak 2014-től a 750 bttó fizetést - amit egyáltalán nem biztos, hogy ők fognak megkapni a választás eredményeképpen - feltámada szociális érzékenységük és nekirontottak a nagy testvérnek a telcsiadó és csekkadó ügyében, mondván a szegényeknek is kell telefonálnia a havi 48 ezerből, ez pediglen megható példája a túlcsorduló keresztény testvéri szeretetnek, mely egyaránt mindenki felé kiárad...

egyérintő 2012.04.28. 13:30:58

@uszo: @Izrael misztériuma:

Mivel másodjára hozzátok fel a képviselői jövedelem kérdését, meg annak megszavazását, érdemes kicsit utána járni a dolognak. Egy tanítónak, egy kezdő orvosnak, egy kezdő jogásznak ez a bruttó 750 eFt tényleg rengeteg. Ugyanakkor egy jó állást kicsípő informatikus a 800 ezret megkeresi, de általában véve is a komoly multik szakemberei hasonlóan magas fizetést kapnak. Nem szólva az osztályvezetőkről, akik a vállalat által lízingelt kocsit négy év múlva fillérekért megveszik és a fizetésük jelentés részét adja a prémium. A havi 800 náluk meg is duplázódhat náluk. És akkor az igazgatóhelyettesekről, igazgatókról nem is beszéltünk.

Öröm nézni, hogy milyen érzékenyek vagytok szociálisan és milyen keményen kritizáljátok a mostani adókat, amelyeket végül el kell fogadnunk, miután a falig elmentünk az EU-nál. Csak remélhetjük, hogy a Gyurcsány, Bajnai éra alatt, amikor a nyugdíjasok 13. havi juttatását elvették, a közalkalmazottak bérét megnyesték, megszüntettek közszolgáltatásokat, hasonlóképpen harcosak voltatok és hasonlóan éles hangon kritizáltátok az akkori kormányt.

Persze a boltban mindnyájan morgunk egy kicsit az adók miatt, leginkább a kasszánál. Már csak megszokásból is. Én csak attól félek, hogy az IMF-el való tárgyalás nem lesz olyan egyszerű dolog, mint amilyenre számítunk. Ezek a két szép szemünkért nem nyújtanak védőhálót, hogy egyenesbe jöhessünk pénzügyileg. Ezek nem akarják, hogy kimásszunk az adósságspirálból. A pénzvilágnak az örökös adósrabszolgaság az érdeke. Ez az igazi kérdés most, hogy a pénzvilág a nyakunkra teszi-e a kést és továbbra is viszi azt amit nehezen megtermeltünk, vagy kivételesen tisztességesen jár el?!

2012.04.29. 09:05:34

@egyérintő:
Bekövetkezett, amire vártunk! A KDNP önálló arcát mutatja, és evangéliumi alapon bátran szembeszegül szövetségesével. A kereszténydemokraták ugyanis nem hajlandók elfogadni az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentését előirányzó fideszes törvényjavaslatot. Megtanulták XIII. Leó Rerum novarum kezdetű enciklikájának (1891) tanítását a munkaadók kötelezettségéről: “De mindenek felett az a kötelességük, hogy mindenkinek megadják a járandóságát. A munkabér összegének méltányos meghatározásánál több tényezőt kell számításba venni.”
A bátor KDNP
katolikusszemmel.wordpress.com/2012/04/10/a-bator-kdnp/

2012.04.29. 09:34:50

@türkiz:
Lelkiismeretvizsgálat és bocsánatkérés a KDNP kormányzati tevékenysége miatt

Elérkezett az idő, hogy mi, katolikusok, lelkiismeretvizsgálatot tartsunk, és szükség esetén bocsánatot kérjünk polgártársainktól, amiért a Kereszténydemokrata Néppártot bármi módon hozzásegítettük jelenlegi hatalmi-politikai pozícióinak megszerzéséhez...
Hol vannak a választási kampányban hangoztatott ígéretek? Várjuk a beharangozott pedagógus-életpályamodellt és a nehéz terepen dolgozó tanárok külön díjazását, amiről ma már nem esik szó. Mi lesz a korábban szignált szerződésekkel, vállalásokkal, amelyek a diplomások számának növelését ígérik, felzárkózást az európai átlaghoz?
A KDNP vezette oktatáspolitika oly mértékben ártalmas, hogy már baráti körökben sem védelmezik. A kereszténydemokrata politikusok gyakorta és joggal felháborodnak a gyermekek és a társadalom jövőjét veszélyeztető törekvéseken. A mi kereszténydemokratáink azonban szintén veszélybe sodorják az ifjúságot és a családokat, és kiforgatják sarkaiból a társadalmat, amikor kidolgozzák és megszavazzák a fent hivatkozott törvényeket és rendeleteket.

katolikusszemmel.wordpress.com/2012/03/12/lelkiismeretvizsgalat-es-bocsanatkeres-a-kdnp-kormanyzati-tevekenysege-miatt/

a szerző katolikus hitét megvalló blogger, aki egyben egyetemi tanár...

egyérintő 2012.04.29. 12:58:13

@Izrael misztériuma:

Nekem ezek a linkek semmit sem mondanak. A honi katolikusság olyan sokszínű, hogy nem tudok mit kezdeni ezekkel a rejtelmes linkekkel, oldalakkal. A csuda tudja hogy mi vezeti ezeknek a hívőknek a tollát. Emlékszem a Giczy féle KDNP-re és másokra, tényleg nem lehet egy homogén katolikus közösségről beszélni.

khamul 2012.04.29. 21:57:17

@Izrael misztériuma:

Kösz ezért a linkért. Végre egy normális ember!

2012.04.30. 06:22:42

@khamul:
nem fogod elhinni, hogy a magyarkurir.hu oldalon találtam vele egy interjút, majd utána megnéztem a blogját is, nem mindenben értek vele egyet, de az a közös bennünk, hogy mindketten az emberek értelmére kivánnánk hatni a blogon keresztül:
"Az ismeretterjesztést kifejezetten a missziós parancs részeként értelmezem: „Menjetek, tanítsatok minden népet!”

Blogfigyelő: Katolikus szemmel - Heidl György blogja
magyarkurir.hu/hirek/blogfigyelo-katolikus-szemmel-heidl-gyorgy-blogja

türkiz 2012.04.30. 10:52:13

@Izrael misztériuma: Köszönöm szépen! (Csak most értem ide.) Azt gondolom, ide a jövőben is be fogok kukkantani :)

khamul 2012.04.30. 13:03:37

@Izrael misztériuma:

Amit eddig olvastam tőle, az mind tetszett. Szexuáletikai kérdésekben is kiegyensúlyozott, márpedig ez a terület a legkritikusabb. Egyként szokott gondot okozni 'nemzeti' és 'liberális' katolikus ismerőseimnek.

YganA 2012.05.15. 09:29:52

Ugyan nem hinném, hogy katolikus, de talán érdemes elolvasni!
nol.hu/velemeny/20120512-na_most_akkor

egyérintő 2012.05.15. 12:36:26

@YganA:
Igen, tele van a NOL könnyes, bús, szomorú versekkel, prózaversekkel. Úgy tűnik, hogy ennek most vagyon az ideje a NOL-nál, ÉS-nél, MANCS-nál és tovább nem sorolom.

Amikor vadásztak a fidesz ünneplőkre, a magyar zászlót vivőkre, lovasrohammal támadtak a békés tömegre az országos hitelválság közepén, úgy tűnik nem volt itt ideje ezeknek a bús, szomorú prózaverseknek.

Íme egy újabb gyöngyszem, amelyet magas élvezeti hőfokon olvasnak a vörös birodalom hívei:

nol.hu/velemeny/20120515-horthyt_belovagolni_miert_hagyni

YganA 2012.05.15. 18:18:20

@egyérintő: Lehet, hogy különösen megnehezíti a köztünk lévő kommunikációt az, hogy édes, drága, jó Anyukám nagyon sok mindenben hozzád hasonlóan gondolkozott egy sereg engem is érdeklő kérdésről. Évtizedek alatt is nehezen tanultam meg, milyen témákat kell kerülnöm, hogy ne bántsuk meg egymást.

A verset azért találtam érdekesnek, mert sokat gondolkozom efféle dolgokon magam is, miközben az utcán, a téren, a parkban járkálok, vagy villamosozom a Körúton és nézem a nagyon különböző embereket, aztán hazatérek meleg, barátságos otthonomba, ahol kényelem és bőséges táplálék vár. Miért érdemlem éppen én ezt meg, és a másik nem? Mindenesetre mély hálát és szomorúságot egyszerre érzek.

Áldás, békesség!

egyérintő 2012.05.15. 18:34:27

@YganA:

Ezen nem vitatkoznék.

Engem az irritál, hogyha a költőnek csak a nemzeti kormányok alatt keletkeznek ilyen borús gondolatai. Hogy a jó öreg Bródyt csak ilyenkor tudja kivinni az áldott pártatlan lelkiismerete az utcai színpadokra, hogy elénekelje a lánctalpak tiporta zászlóról szóló dalát. Lehetőleg a Koncz Zsuzsi nénivel párban.

Valahogy 2006-ban baromira nem akaródzott nekik ugyanezt csinálni.

YganA 2012.05.15. 19:26:07

@egyérintő: Értem. Ha jobban végiggondolom, én még soha nem voltam tüntetésen. Valahogyan a régi április 4-eket, május 1-eket is sikerült megúsznom. Azt hiszem, egyszemélyes pártnak születtem.

Más: valaki álmélkodott a múltkoriban, hogy megváltoztak az ikonok az ifjúság szemében. Tizenéseves lánya pl. még soha nem hallott Koncz Zsuzsáról.

Avatar 2012.05.22. 16:10:52

@egyérintő: "Egy tanítónak, egy kezdő orvosnak, egy kezdő jogásznak ez a bruttó 750 eFt tényleg rengeteg. Ugyanakkor egy jó állást kicsípő informatikus a 800 ezret megkeresi, de általában véve is a komoly multik szakemberei hasonlóan magas fizetést kapnak. Nem szólva az osztályvezetőkről, akik a vállalat által lízingelt kocsit négy év múlva fillérekért megveszik és a fizetésük jelentés részét adja a prémium. A havi 800 náluk meg is duplázódhat náluk. És akkor az igazgatóhelyettesekről, igazgatókról nem is beszéltünk."

Hát te meg nem számoltál a képviselők bizottsági tagsága után járó pótlékkal, no meg a költségtérítéssel sem, ami szintén jár neki, még csak el se kell számolnia vele. Meg az se jön rosszul, amikor az ember megszavazza, hogy a korábban felvett devizahiteleit a bankoknak az aktuálisan érvényes árfolyam alatt végtörleszthesse, így akár egy lépésben 16 millióval csökkentve saját adósságát (Kósának sikerült). Nyilván pont ők voltak az a réteg, akiknek szükségük volt a megsegítésre, mert nem bírták volna az eredeti feltételek szerint törleszteni a devizahiteleiket...

A versenyszférában dolgozó osztályvezetők, igazgatók egyik hónapról a másikra az utcán találhatják magukat, ha nem teljesítenek hétről hétre megfelelően, vagy ha épp a vállalat az ő hibájukon kívül kényszerül leépíteni. A képviselő viszont 4 évre biztos pozícióban van, hacsak nem jön egy előrehozott választás. A pártja meg úgyse vár el többet tőle, minthogy megnyomja mindig azt a gombot, amit a frakcióvezetője épp bekiabál...

Szóval valóban érdemes kicsit utána járni a dolognak...

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.05.22. 16:43:04

@Avatar: Ebben persze sok igazság van.

De azért nem a 380 képviselő ilyen-olyan pótlékai veszik el a pénzt a 3 600 000 létminimum alatt élő ember elől. Matematikailag ez nem jön ki. :-)

Eszembe jut egyik korábbi munkahelyem, ahol a túlóráinkat sosem fizették (legalább 10 óra volt hetente), és a havi 1x1 órás szupervízióért (amin nekünk szabadnapunkon is kötelező volt részt venni) az ipse kéthavi munkabérünknek megfelelő (nettó!) tiszteletdíjat kapott alkalmanként. Volt még jópár ilyen elvtársi megbízója, havonta tehát lényegesen többet kaszált, mint egy fél parlamenti frakció együttvéve.

Most, amióta nem nekik áll a zászló és szerencsétlenre rájár a rúd, még most is is többet keres havonta mint akkori munkatársaim és én összesen, vagy mint egy parlamenti képviselő összes pótlékaival. És csak egy szürke, átlagos káder elvtársról beszélünk, nem valami különösen tehetséges politikai-gazdasági szélhámosról.

"Szóval valóban érdemes kicsit utána járni a dolognak..."

Avatar 2012.05.24. 11:46:36

@m-athos: Amíg a magánszférában a tulajdonos pénze bánja, ha a supervisor túl van fizetve, így én nem vagyok érintett a pazarlásból kifolyó veszteségben, addig a közpénzből élő politikusok részben az én pénzemet költik, amit nem önszántamból adok nekik valami termékért/szolgáltatásért, hanem mert adóként/járulékként behajtják tőlem, aztán vagy kapok érte valamit, vagy nem...
Azt sosem állítottam, hogy az ő javadalmazásuk miatt élnek milliók létminimum alatt.

egyérintő 2012.05.24. 12:52:44

@Avatar:

Senki sem képes mindenkinek a kedvére tenni, nyilván a törvénykezés, a kormány sem. Amíg a bruttó havi 750 eFt-os képviselői javadalmazást soknak tartják egyesek, addig talán ugyanazok tiltakoznak az ellen, hogy a pártoknak a választások közötti időszakban nem akar ingyen pénzt utalni a kormány. A választásokra kapnának pénzt a pártok, de az időközbeni működésüket a támogatóik adományából kellene finanszírozni. ezt most a demokrácia elleni támadásnak vélik egyesek

A havi 750 ezer bruttó viszonylagosságát az mutatja még, az informatikus példa mellet, hogy az ugyanabból a körből választott EP képviselő 7,5 milliót keres havonta mindennel együtt. Ha az illetőt beválasztják EP képviselőnek, kb tízszeresét keresi. Ha honi parlamenti képviselőnek jelöli a pártja, akkor marad a kis pénz.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.05.24. 14:15:34

@Avatar:
A sztori sajnos a közszféráról szólt. :-(
Plusz infó, hogy egy miniszteri rendelet tette kötelezővé az ilyen típusú munkahelyeken a szupervíziót. És ugyanott akkreditálták a szupervízorokat is, természetesen az elvtársak közül.

Egyébként magánszférában is nem csak felháborító, de törvényellenes is, ha egy teljes kollektíva túlóráit azért nem fizetik ki, hogy egy külsőst túlfizethessenek.

Nyugodj bele, a te pénzed is bánta, csak nem tudtál róla.