A kolostor macskája és társai

2013.05.23. 21:56 korizoli

Jzsita német honlap 2.jpgKét, német nyelvű, a szerzetesi hivatással kapcsolatos internetes anyagra szeretném felhívni a figyelmet. Az első egy blog, ami az ausztriai Maria Enzersdorferben élő ferences közösségek jóvoltából létezik. A blog a Klosterkatze, a kolostor macskája nevet viseli. „Franzi” a cirmos cica szemével kaphatunk bepillantást a testvérek és nővérek mindennapi életébe. Franzi ha kell, ha nem, mindenütt jelen van és figyel. Mit lát? http://www.ordensgemeinschaften.at/klosterkatze/

Nem tudom, hogy ami a mi rendházainkat illeti milyen állat lenne a legjobb megfigyelő, mert macskánk az nincs, legfeljebb egerünk, de az is a számítógéphez kötve.

A másik a német jezsuita provincia új hivatás honlapja: http://berufung.jesuiten.org/ A címlapról megtudhatjuk, hogy milyen tevékenységekből áll össze egy jezsuita az élete. Ezek szerint 21.170 napot beszél Istenről és a világról, 417.600 percet vonaton utazik, 402 napot tölt csendben, hogy képes legyen jobban hallani. 17.906 testvére van, 21.900 alkalommal misézik,195 hetet imádkozik, kettő és fél diplomája van, minden évben lelkigyakorlatozik, 125 országban van otthon, 17-szer költözik, 1556 könyvet olvas el, kétszer örök fogadalmat tesz, naponta mindent, amit csak tud mások javára tesz. Végül felteszi a kérdést: Tudni akarod miért? Isten és az emberek iránti szenvedélyből. Szól a válasz, hogy máris tovább lapozzunk, hogy megtekintsük mit is jelent ez a szenvedélyesség: http://berufung.jesuiten.org/jesuiten/

Kíváncsi lettem, hogy honnan szedték a német rendtársak ezeket a számomra első látásra elég meglepő számokat. Reálisak ezek? No nézzük csak: 21.170 nap az 58 évet jelent. Vannak jezsuiták, akik már ennyi, vagy még több időt töltöttek a rendben és ez az idő akár szavakkal akár másképp, de jó esetben valóban az Istenről beszél. Ez idő alatt viszont nem is csak 402 napot tölt csendben egy jezsuita, hanem valamivel többet, hiszen minden évben 8 napot lelkigyakorlatban kell töltenie és a képzés során kétszer 30 napos lelkigyakorlatot is végez, így ez összesen 508 napot jelent. Misézések száma viszont kicsit soknak tűnik (21.900), azaz valamivel több, mint, mint ahány napja rendtag a mi virtuális jezsuitánk. Ha csak nem plébániai szolgálatot végez, akkor naponta egynél többször ritkán misézik egy jezsuita, és a több mint 10 év hosszúságú képzés is lejön belőle hisz ekkor még nem pap, ezért nem tud misézni. Szóval ez a szám átlag feletti. A 1556 darab könyv elolvasása viszont nem is olyan nagy teljesítmény, hiszen évente 26 könyvet jelent, ami kb. havi két könyv kiolvasását igényli, ami sokaknak sikerül a Társaságban. A 17 költözés is először soknak tűnt, de ha csak  a saját életemre gondolok eddig 11 év alatt kilencszer költöztem, úgyhogy nem tűnik lehetetlennek elérni a 17-et. Ami a fogadalmakat illeti valóban kétszer teszünk örök fogadalmat, először a novíciátus után, majd később a formáció végén. A 195 hétnyi ima, a mindennapokra elosztva kb. másfél óra személyes ima naponta, ez elég reális (meditáció, zsolozsma, 2Xexámen). 

Még azt kellene összeszámolni, hogy egy jezsuita mennyi időt tölt a számítógép képernyője előtt, egy nap, egy héten. Az lenne ám a nagy szám! Na de ennyi számolás után, jó lesz visszatérni az egyéb feladatokhoz, megnyomom a Alt+TAB billentyűket..

2 komment

Címkék: web világháló hivatás

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr275303426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

YganA 2013.05.24. 10:43:30

Érdekesek, elgondolkoztatóak számomra ezek az adatok...

Magam, örökké kérdező, kutakotó, hitelességet firtató, kivíncsiskodó figura lévén el szeretném képzelni, hogy hozzám hasonló lelkek egyáltalán lehetnének-e rendtagok? Vagy ott hogyan oldják meg az ilyen jellegű gubancokat? Csak imával, elmélkedéssel, vagy lehet beszélgetni ilyesmiről, kivel? Mennyire kell elfogadni a tekintély véleményét? És mikor jut effajta közös/magányos töprengésre idő? És vajon mennyi?

Mindig meg lehet találni a megnyugtató válaszokat?

YganA 2013.05.24. 10:44:48

@YganA: helyesen: kutakodó...