Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (52) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (22) ima (13) Isten (8) isten (19) jezsuita (12) jézus (11) katolikus (10) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (14) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Árvízi krónika

2013.06.15. 12:47 korizoli

árvíz.jpgAz elmúlt héten több napot sikerült víz közelben töltenem. Felhívásunkra többen jöttek velünk együtt segíteni az árvízi munkálatokban. Szerdán és csütörtökön Nagymaros volt a célállomás, szombaton pedig olyan sokan lettünk (17-en –ami persze más önkéntes csoportokhoz képest nem is olyan sok), hogy nem fértünk be a rendelkezésre álló autókba ezért egy vonatos és egy autós csoportunk lett. Az egyik továbbra is Nagymarosra a másik a Szigetközbe, Vámosszabadiba ment, a Caritas bázisára, ahonnan reggel kaptuk az értesítést, hogy szükség van a segítségre. Mecséren ugyanis megcsúszott a gát és szükség volt az erősítésre. A feladatunk mindkét helyen zsáktöltés, és zsákpakolás volt. Sok száz homokzsák futott át a kezeink között. Nem gondoltam, volna, hogy a homokzsákozáshoz is tudás kell. Nem nagy, de azért sok múlhat rajta. Az első szabály, hogy se túl sokat, se túl keveset ne rakj a homokból a zsákba, mert különben nagyon kiszúrsz a zsákrakodóval, aki vagy megszakad a súly alatt, vagy túl kicsi lesz a zsák és nem illik a falba. Mert hát az sem mindegy, hogy hogyan rakja le az ember azt a zsákot a gátra. Ha nincs megfelelően átlapolva, nincs kötés a zsákok között, és akkor bizony szétcsúszik a víznyomás hatására a töltés. Ez sajnos néhány helyen meg is történt ezekben a napokban. Ami a gátépítés logiszikájához tartozik, hogy legyen megfelelő számú ember, homok, zsák és olykor sóder is a megfelelő helyen. Se ne legyen túl sok, mert nem tudják a teherautók hova lerakni, se ne legyen túl kevés, hogy nehogy elfogyjon idő előtt és megálljon a gátépítés folyamata. Mindez sok száz helyen egyszerre történjen, rendben. A gáton dolgozók persze kapjanak élelmet, italt, hogy legyen erejük a munkához. Ahhoz képest, hogy mennyi résztényezője van az optimális gátépítés folyamatának, azt kell mondjam, hogy ott ahol voltunk alapvetően jól működtek a dolgok. Ami viszont szerintem a legjelentősebb része volt az árvízi védekezésnek, az az emberek hozzáállása volt. E nélkül elsodort volna minket az ár. A hatóságok emberein és az otthonaikat féltő helybelieken túl valóban megmozdult az egész ország, hogy segítsen. Nagymaroson együtt lapátolhattunk a gödöllői gimnazistákkal, vagy a pécsiekkel. A Szigetközben Veszprémből, sőt Csongrádról érkeztek önkéntesek. A munka pedig igen jó hangulatban telt. Nagyon különböző emberek, mégis közös célért dolgozva testvéries légkörben tevékenykedtünk. Volt itt jezsuita tartományfőnök, evangélikus lelkész, polgármester a környező településekről, egyházközségi testületi tag, cigányember és jobbikos. Több százan dolgoztak a gáton és –kisebb bénázásoktól eltekintve – magától ment a munka. Spontán szerveződött a zsákot adogató csatárlánc. Aki értett már valamit a zsákrakáshoz, az rakta. Nagyon öntevékenyek voltak az emberek. A segítőkészséget jellemzi az a kis epizód is, hogy amikor meghirdettük, hogy önkénteseket szervezünk az árvízhez, fél órán belül érkezett a következő email: „személyesen nem tudok menni, de szívesen hozzájárulnék a segítséghez az imán túl is. Nem tudom, hány ember várható szombaton. Kifizetném az útiköltségüket meg egy fagyit/sört mindenkinek, összesen 100ezer forintig.” Szombat este a fagyi és (vagy) sör mellett hálásan emlegettük az adományozót…  

A munka, illetve annak szünetei ugyanakkor jó beszélgetésekre is lehetőséget teremtett. Olyan emberekkel találkozhattunk, akikkel valószínűleg sose lett volna lehetőségünk, mert általában nem kereszteződnek a köreink. Itt és most összekötött mindnyájunkat valami, ami mélyebb mint, az ami különböző bennünk.  Az árvízi összefogás számomra felcsillantott valamit abból, amit csak kivételes történelmi helyzetekben – mint egy 56 –os forradalom, vagy rendszerváltás - lehet megélni. Volt benne valami katartikus, valami ami túlmutat önmagán. Felvillantja, hogy többek is lehetünk, mint a hétköznapokban. Van valami igazán nemes az emberekben, ami ilyenkor felszínre tud jönni.  

Az egyik csoportunkban egy hajléktalanszállón élő fiatalember is velünk jött. Nemrég műtötték a kezét, de bekötözött kézzel is végiglapátolta a napot. Be kell valljam, hogy  amikor reggel megláttam az a gondolat volt bennem, hogy ugyan már mit is keresne a gáton bekötött kezű jó lélek, mit tud segíteni? Hát tudott. Lapátolt és zsákolt egész nap. Este, amikor újra találkoztunk elszégyeltem magam a reggeli gondolat miatt. Már őszintén csodáltam ezt a fiút, az emberség valódi leckéjét adta számomra. A sör mellett sugárzó arccal mesélte, hogy milyen sokat jelentett neki ez a nap. Végre hasznosnak érezte magát, volt értelme a napjának, dolgozhatott és munkájával segített. Miért nem érezheti ezt minden nap? Tényleg miért? A víz hiányzik? 

6 komment

Címkék: homokzsák árvíz caritas

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr615361681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csaba carmarthen 2013.06.16. 02:37:59

Kedves @Zoli

Köszönet a sok természeti képet és személyes élményeket megosztó bejegyzésekért...

Csaba

....Mintha egy nagy rendező állna az elmúlt napok eseményei mögött. Még véget sem értek a trianoni megemlékezések, megmutathattuk, mit jelent az a bizonyos nemzeti összetartozás...
www.fidesz.hu/index.php?Cikk=192933

nemzetiosszetartozas.kormany.hu/felhivas-2013

Dr. szpahi 2013.06.20. 07:57:00

Köszönjük a beszámolót!

Sokszor a nehézségek kapcsolják össze a leginkább az embereket.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2013.07.17. 14:21:57

(Ez csak egy próba. A másikon nem jelenik meg a kommentem. Itt vajon mi a helyzet?)

csaba carmarthen 2013.08.06. 04:31:54

..vízi krónika

www.magyarhirlap.hu/mindenki-a-vizes-vb-t-nezte

en.wikipedia.org/wiki/2013_World_Aquatics_Championships#Medal_table

...Volt benne valami katartikus, valami ami túlmutat önmagán. Felvillantja, hogy többek is lehetünk, mint a hétköznapokban. Van valami igazán nemes az emberekben, ami ilyenkor felszínre tud jönni....

en.wikipedia.org/wiki/Hungary_men%27s_national_water_polo_team

;-)

( @m-athos: van amikor automatikus szures van tul hosszu szoveg vagy tul sok link miatt...)