Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Benedek és Ferenc pápa – Szabó Ferenc SJ válasza a kommentekre (frissítve!)

2019.08.28. 19:20 SzabóFerencSJ

papak.jpg

Apologia sui – mielőtt a vitatott témához hozzászólnék, elnézést kérek a kommentek szerzőitől, hogy késve reagálok korábbi, a Benedek és Ferenc pápa közti folytonosságot taglaló írásomra adott visszajelzésekre: pár hétig külföldön, illetve vidéken jártam, nem követtem a blogom visszhangját. Különben nem igen szeretem a blogműfajt, főleg nem a szenvedélyes, a tárgytól eltérő vitákat, a szétszabdalt kommentekre adott válaszokat. Ez alkalommal főleg @jabbok és @pandit témámat érintő „párbeszédét” veszem figyelembe.

Kedves Jabbok! Nyugodtan tegezz, ha 28 évvel ezelőtt tegeződtünk (nem tudom azonosítani személyedet). Szívesen találkoznék Veled, hogy bővebben megbeszéljünk több kérdést. Utalok most két megjegyzésedre: „Itt helyben ÉVEKEN ÁT lett volna ezer lehetősége akár Szabó Ferencnek, akár másnak válaszokat adni a kérdésekre…” Nos, ami engem illet, az elmúlt években itt Budapesten és a Vatikáni Rádióban is számos sorozatot, előadást tartottam, cikket közöltem XVI. Benedek pápáról, majd hat éve Ferenc pápáról, és ezeket összegeztem Világító emberek című tanulmánykötetemben. (Igaz, ez a kötet kevés példányban „kézirat gyanánt” jelent meg, nem került könyvárusi forgalomba.) 

A másik kijelentés:„SENKI NEM ÁLLÍTOTTA, hogy a TELJES folytonosság megszakadt, vagy hogy Ferenc pápa MINDENBEN szembefordult Benedek vagy a többi elődje tanításával.” Nos, kedves Jabbok! Bárcsak így lenne! Sajnos sokakat megtévesztőn hányszor elhangzott ilyen kijelentés: Ferenc ellenpápa, Antikrisztus, csupa eretnekséget tanít. Persze olyan blogokról van szó, amelyek néhány pápaválasztó bíboros kritikájára hivatkozva hirdetik: „A Ferenc pápát megválasztó bíborosok a lemondását követelik".

A vitatott témával foglalkozott Tomka Ferenc nagysikerű könyve: „Ferenc pápa – próféta vagy eretnek?”, amelyhez bevezetőt írtam, továbbá e könyv utolsó fejezetében megjelent említett könyvemből a „Ferenc pápa teológiája és lelkisége című tanulmány. Tomka Feri könyve számos kritikára, ellenvetésre válaszolt, de bevezetőmben is Ferenc pápa alapvető dokumentumai alapján a II. vatikáni zsinat és a pápaelődök tanításával való folytonosságot hangsúlyoztam olyan hiperkonzervatív blogokra válaszolva, mint például a Katolikus Válasz (és annak német és amerikai forrásai), amelyek Ferenc pápa minden megnyilatkozásában eretnekséget szimatoltak. (A X. Piusz által elítélt modernizmusra utalva.) Említett sorozataim és tanulmányaim egy része olvasható a Távlatok online-on.   

Egyik első cikkemben örömmel üdvözöltem Ferenc pápa programdokumentumát (Evangelii gaudium): „Az állóvizek megmozdulnak”. Több tanulmányomban világosan megmutattam a különbséget (=újdonságot”) a szakteológus Ratzinger és a népies/gyakorlatias Ferenc pápa tanítása között. 

Közelről követtem a két családszinódust: ezt tükrözi Házasság és család Krisztus fényében című könyvem (Jezsuita Kiadó, 2015). Ebben megvilágítottam a zsinat utáni egyházi válságot és a meg nem oldott morálteológiai kérdéseket (amiről bővebben írtam korábbi tanulmányaimban: Napfogyatkozás, Róma 1991; Keresztények az ezredfordulón, Távlatok 2001); továbbá a két szinóduson a konzervatívok ellenállását, akik a Familiaris consortio szinódus utáni buzdítást  végleges tanításnak tartották (mintha nem lenne helyes dogmafejlődés), míg az ugyancsak a világegyházat képviselő szinódusi atyák által megszavazott propozíciókból megszületett Amoris laetitia kezdetű buzdítást Ferenc pápa egyéni reflexióinak, amely buzdítás újításával eltér a házasság szentségéről szóló hagyományos tanítástól. (Igaz, Sarah, Burke, Müller, Schneider tévedéseket véltek felfedezni Ferenc pápánál. De kiragadott dubiumaikra nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni, mert nem katekizmusról van szó.) Valóban, Ferenc pápa, aki a jeles német teológusra, Walter Kasperre is támaszkodott, soha kétségbe nem vonta az érvényes szentségi házasság felbonthatatlanságát. Igaz, a nyolcadik fejezet két jegyzete (336 és 351), amely igazában visszautal a Schönborn bécsi érsek által vezetett haladó német csoport „nyitására”, ezt a látszatot keltheti. De aki elolvassa az AL előző, előkészítő fejezeteit, láthatja, hogy szó sincs az érvényes szentségi házasság felbontásáról.  

Tanulmányaimban főleg Ferenc pápa gyakorlati reformintézkedéseinek hátterét és nehézségeit világítottam meg, bár csak diszkréten utaltam arra, hogy az előző pápák környezete miatt elmaradt reformintézkedéseket (Marcinkus és az IOR pénzügyei, Maciel botrányos élete és tevékenysége, pedofilügyek) igyekszik megvalósítani a nagy belső ellenállásokkal és intrikákkal szemben. Minderről lásd Nuzzi könyveit a két ízben is közzétett titkos iratok dokumentácójával: ŐszentségeVia Crucis (ez még nincs meg magyarul.) E dokumentumokból kiderül az is, hogy bizonyos kinevezések előtt az információt kérő Ferenc pápát félretájékoztatják, hogy aztán bírálhassák, illetve lehetetlenné tegyék a reformokat. Ez történt például a már XVI. Benedek által az IOR élére kinevezett olasz szakember Gotti-Tedeschi esetében, aki átláthatóságot akart megvalósítani, de a belső és kívülről beavatkozó maffia végül pszichiáterhez utalta és le kellett váltani…

Ferenc pápa „elszólásaival”, repülőutakon újságíróknak adott rögtönzött válaszaival itt nem foglalkozom. Ezek néha félreérthetők, bár később kiigazítja, pontosítja őket. Persze a média sokszor a szövegösszefüggésből kiragadott kijelentéseket és félremagyarázásokat erősíti fel. 

Ferenc pápa egyes rögtönzött, meglepő kijelentéseit, gesztusait lehet bírálni, sőt ő maga kéri/vállalja e bírálatokat. Csak a Lélek által vezetett Egyház szeretetének és egységének féltő gondja sugallja őket! Ezt főleg elvárhatjuk a lelkipásztoroktól, akiknek Péter utódával egységben kell tanítaniuk és vezetniük a rájuk bízottakat. 

Előző blogom fő célja – a hit váláságát és megfogyatkozását elemezve a két pápa nyomán – éppen testvéri figyelmeztetés akart lenni a hitből és egyházszeretetből fakadó egységtörekvés jegyében „sentire cum ecclesia”. 

„Legyenek mindnyájan egyek, hogy a világ higgyen!” (Jn 17,21-22)

 

Frissítés:

A pápa nem fél az egyházszakadástól  – Ferenc az újságíróknak a repülőn hazatérőben Afrikából

Kérdés: „Önt erős bírálatokkal illetik, és még néhányan a legszorosabb barátai közül is az ön elleni összeesküvésről beszélnek. Van valami, amit ezek a kritikusok nem értenek az ön pápaságából, vagy amit ön tanult ezekből a kritikákból? Más: tart-e ön szakadástól az amerikai egyházban, és ha igen, mit lehetne tenni ellene?

Ferenc pápa: A bírálatok segítenek, és amikor valaki bírálatokat kap, rögtön önkritikára van szükség. Én mindig tanulok a bírálatokból. Néha dühös leszel miattuk, de mindig száraznak előnyök belőlük. Maputóba repülve valaki közületek adott nekem egy könyvet Miként akarják az amerikaiak pápát megváltoztatni címmel. Tudtam a könyvről, de nem olvastam. Nemcsak az amerikaiak bírálnak, hanem mindenfelé, ma már a római kúriában is. Tetszik nekem, amikor becsületesen a szemembe mondják. De nem tetszik, ha a kritikák az asztal alatt terjednek, esetleg szélesen rád mosolyognak, és aztán hátba szúrnak. A kritika az építés egyik eszköze, segítheti a párbeszédet. Az arzénnel mérgezett kritika viszont olyan, mint amikor valaki követ dob rád, és háta mögé rejti a kezét. Ha bírálok és várom a választ, ha a pápához intézem a szavaim, hozzá szólok vagy cikket írok, és várom válaszát, ez becsületes, lojális dolog, és azt jelenti, hogy szeretem az Egyházat. De ha valaki úgy bírál, hogy nem vár választ, nem folytat párbeszédet, ez azt jelenti, hogy nem szereti az Egyházat. Én mindig elfogadom a lojális kritikát.

Ami a szakadást illeti: skizma sok volt az Egyházban. Az I. vatikáni zsinat után elszakadtak az úgynevezett ókatolikusok a pápai tévedhetetlenség dogmájának utolsó megszavazásakor. Azt mondták: hűségesek akarnak maradni az Egyház tradíciójához, és ma már nőket szentelnek pappá. A II. vatikáni zsinat után következett Lefebvre skizmája. Mindig van skizmatikus tevékenység az Egyházban. Ezt a tevékenységet az Úr az emberi szabadságnak megengedi. De én nem félek a skizmáktól, imádkozom, hogy ne legyenek, hogy párbeszéd legyen. De nem félek. Válaszolok a kritikákra. Például ha szociális kérdésekben nyilatkozom, ugyanazt mondom, mint II. János Pál, őt ismétlem. Vagy erkölcsi kérdésekben előtérbe helyezem Isten népe morálját az aszketikus, merev ideológián alapuló, mondhatnám pelagiánus morállal szemben. Manapság annyi merev iskola van az egyházban, amelyek nem skizmák, de a szakadás felé vivő hamis utak, melyek rosszul végződnek. Amikor merev keresztényeket, papokat, püspököket látok, a háttérben problémák rejtőznek, nem az evangéliumi „szentség” útját mutatják. Ezért szelídeknek kell lennünk azokkal a személyekkel, akik problémákkal küszködnek, szelíden kell kísérnünk őket.

(Szabó Ferenc SJ fordítása az Avvenire című olasz napilapból.)

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr7515028758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Othar 2019.08.28. 20:54:14

Tisztelt Szabó Ferenc!

Sajnos hiányérzetem maradt legújabb bejegyzése után.

'Ferenc pápa, aki a jeles német teológusra, Walter Kasperre is támaszkodott, soha kétségbe nem vonta az érvényes szentségi házasság felbonthatatlanságát. Igaz, a nyolcadik fejezet két jegyzete (336 és 351), amely igazában visszautal a Schönborn bécsi érsek által vezetett haladó német csoport „nyitására”, ezt a látszatot keltheti. De aki elolvassa az AL előző, előkészítő fejezeteit, láthatja, hogy szó sincs az érvényes szentségi házasság felbontásáról. '

Pisztolynak látszó tárggyal hasba lőni...
Ha valami úgy néz ki mint egy pisztoly, és lőni is lehet vele, akkor a józan ész szerint az bizony pisztoly.

Jelen esetben: ha egy kapcsolat fel van ruházva a házasság összes jogával - tehát nem élnek benne önmegtartóztatásban ÉS áldozHATnak is, akkor az miben különbözik a házasságtól?

Szerintem innentől minden csak szómágia.
Azzal sem értek egyet, hogy itt dogmafejlődésről lehetne beszélni. A 'soha' és a 'néha' között végtelen nagy a távolság. Hogy matematikai hasonlattal éljek: a 0-hoz képest semmi sem elhanyagolhatóan kicsi.

Persze az is kérdés, hogy a 'néha' mennyire lenne néha.
Vajon mi az oka annak, hogy pont az erős válságban levő nyugat-európai egyházak szorgalmazzák a szentségek vételének könnyítését?

manlakos 2019.12.08. 08:16:07

@Othar:"Vajon mi az oka annak, hogy pont az erős válságban levő nyugat-európai egyházak szorgalmazzák a szentségek vételének könnyítését? "
Mi van, ha ezt a kérdéskört ennek "fényében"
gondoljuk újra(?):
"Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az felállt és követte. 10Amikor később vendégül látta házában, sok vámos meg bűnös jött oda, s Jézussal és tanítványaival együtt asztalhoz telepedett. 11Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: „Miért eszik mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” 12Jézus meghallotta, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. 13Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”
süti beállítások módosítása