Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

A keresztút állomásai a koronavírus-járvány idején

2020.04.06. 08:42 phamdinhngocsj

goc.jpg

Nihil obstat

FX. Nguyễn Hai Tính, SJ

Imprimi potest

Vinh Sơn Phạm Văn Mầm, SJ

Szerző: József  Phamdinh Ngoc SJ

Fordította: Jakab Nguyen Hai Ly SDB

Lektorálta: Kiss Ferenc SJ

Bevezetés

A nagyböjti keresztútjárások ebben az idei évben különlegesek. Nem tudunk közös helyszíneken együtt részt venni rajtuk, hiszen a Covid-19 járvány mindenkit arra kényszerít, hogy otthon maradva, online csatlakozzon az imádsághoz. Még a nagyheti liturgiákon is csak az interneten keresztül veszünk részt. Ugyanakkor hisszük, hogy maga Isten jön el minden ember otthonába, minden családhoz. Lélekben most együtt megyünk azon az úton, amelyen Jézus a kínszenvedésekor járt. Itt érezzük meg Isten szeretetét, hiszen ő mindig mindent megtesz az ember megváltásáért. A járvány idején még keményebben dolgozik, hogy az emberekkel együtt munkálkodva legyőzze a betegséget.

Kérünk, Szentélek, egyesíts bennünket. Az interneten keresztül együtt vagyunk egy szélesebb, nemzetközi közösségben. Ezt szem előtt tartva Jézussal együtt lépjünk most rá a keresztútra.

I. állomás – Jézust halálra ítélik

Evangélium Szent János könyvéből:

„Húsvét készületi napja volt, a hatodik óra táján. Így szólt a zsidókhoz: »Nézzétek, itt a királyotok.« Azok újra kiáltoztak: »El vele, el vele! Keresztre vele!« Pilátus megkérdezte: »Királyotokat feszítsem keresztre?« De a főpapok tiltakoztak: »Nincs királyunk, csak császárunk.«” (Jn 19,14–15)

Elmélkedés:

A tömeg azon a napon fölemelt kézzel és hangos kiáltozással elítélte Jézust. Sikerült nekik keresztre feszíttetni. A világunknak 2020-ban a koronavírus-járvánnyal kell szembenéznie. Számos ország nem látta előre a betegség pusztító erejét. A halálesetek száma meghaladja az emberi képzeletet. A kórházakban a betegek, a fertőzöttek és a karanténban élők száma egyre nő. Ebben a helyzetben az Egyház arra hívja az embereket, hogy térjenek meg a jó Istenhez. Nem elítélve Őt, mint a tömeg a múltban, hanem magunkat megvizsgálva, belátva, hogy mennyi igazságtalansággal vádoltuk meg Jézust. Ő csendesen elfogadott mindent, hogy együtt járjon az emberekkel a szenvedéseikben.

Könyörögjünk:

Jézusunk, sokszor a nehéz helyzetben arra gondolunk, hogy a gonosz győzött. Nagyon nehéz elfogadni a fájdalmat, amit ez a szörnyű vírus okoz. Amikor látjuk, hogy milyen békében és bizalommal fogadod el az ítéletet, kérünk, adj nekünk is lelki erősséget, hogy kövessünk téged ebben a fájdalomban. Akármilyen erős a vírus, ha a szenvedésben együtt vagyunk Veled, akkor majd a dicsőségben is Veled lehetünk. Ámen.

II. állomás – Jézus vállára veszi a keresztet

Evangélium Szent Lukács könyvéből:

„Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap és kövessen engem.” (Lk 9,23)

Elmélkedés:

A kereszt mélységesen megalázó büntetés volt az akkori ember számára. Senki sem akarta hordozni és egy érdes fadarabon lelni halálát. Jézussal és Őbenne a kereszt számunkra más, fontos jelentéssel bír. A kereszt életet ad azoknak, akik Jézussal hordozzák. A koronavírus-járvány nehéz kereszt, amelytől az egész világ szenved. Isten nem leli örömét abban, hogy szenvedünk a gonosz miatt, a koronavírus miatt, a keresztek miatt. Ez a valóság, és arra vagyunk hívva, hogy Istennel elfogadjuk. „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” (Mt 14,27). Fontos, hogy a járvány ideje alatt a keresztények támaszkodhatnak Valakire, Istenre, és kegyelmet kaphatnak. Erőt meríthetnek, hogy szembenézzenek a járvánnyal és legyőzhessék.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, az emberiség fájdalmasan szenved, kérjük, hogy békében fogadjuk el a keresztet. Különösen a vírus áldozataiért kérünk, hogy össze tudják kapcsolni a veszteségüket, szenvedésüket a Te kereszteddel. Bár szomorúak voltunk és aggódtunk, gyorsan békére találunk, ha rád hagyatkozunk és bizalommal együtt vállaljuk a keresztet Veled. Ámen.

III. állomás Jézus elesik a kereszttel

Olvasmány Izajás könyvéből:

„Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott.” (Iz 53,4)

Elmélkedés:

A járvány 2019 decemberének végén tört ki Kínában. Azóta azt látjuk, hogy sok ember esett össze az utcákon, a kórházakban és gyászszertartásokon. Összeestek a fáradtságtól, a félelemtől és a reménytelenségtől. Betegek, orvosok, a betegek hozzátartozói. Ezek a képek valamiképpen megmutatják nekünk, amint Jézus a földre esik. A kereszt súlya és a tömeg kavargása miatt Jézus elveszti az egyensúlyát. A földre esik, mint mi mindannyian ebben a járványban. Fájdalmunk mély völgyében Jézus arra buzdít minket, hogy álljunk fel, járjunk tovább. Bár az előttünk álló út nehéz, az Úr segít, hogy ne adjuk fel.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, gyermekként talán sokszor elestél játék közben. Vagy eleshettél, amikor akadályokba ütköztél nyilvános működésed során. De most azért estél el, hogy osztozz velünk fájdalmunk súlyában. A koronavírus valóban az emberek elestét okozza, és ébredésre serkent minket. Emelj fel minket, adj erőt és reménysugarat, hogy az előttünk lévő gyönyörű utat megtaláljuk. Ámen.

IV. állomás Jézus szent Anyjával találkozik

Evangélium Szent Lukács könyvéből:

„A te lelkedet is tőr járja át –, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.” (Lk 2,35)

Elmélkedés:

Jézus csupán egy röpke pillanatra találkozott a Szűzanyával. Ez elég volt ahhoz, hogy mindketten megláthassák az isteni akaratot. Ez az anya-fia találkozás a teremtmény és a Teremtő találkozása. Jézus és a Szűzanya egyaránt erőt merített belőle, hogy tovább tudjanak menni.

A járvány ideje alatt az embereknek megannyi közvetlen társas érintkezést fel kellett függeszteniük. Számos ország lezárta a határait, sok várost elszigeteltek. A járvány gócpontjaiban az embereknek nem szabad az utcára menniük, a templomok bezártak, üresek. Szinte minden társas kapcsolat kizárólag az otthonokra korlátozódott, vagy az interneten keresztül, online zajlik. Az egyház úgy véli, Isten megszentelheti ezeket a találkozásokat. Mária és Jézus által az egyház kapcsolatot szeretne létesíteni mindannyiunkkal, hogy elkísérjenek, gondoskodjanak a lelki életünkről, velünk legyenek, amikor vigasztalásra van szükségünk és amikor búcsút kell mondanunk. A mi Istenünk közel van, és Isten arra hív fel bennünket, hogy álljunk közel egymáshoz, ne távolodjunk el másoktól.

Könyörögjünk:

Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz! Ámen.

V. állomás Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

Szentlecke Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből:

„Hordozzátok egymás terhét, így teljesítitek Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)

Elmélkedés:

A kereszt súlya miatt Jézusnak is szüksége van segítségre. Simon eleinte csak kényszerűségből vitte a keresztet. Emiatt Jézusnak volt egy kis ideje, hogy visszanyerje az erejét és továbbhaladjon. Simon később a feltámadás örömében is részesülhetett Jézussal együtt. Az elmúlt néhány hónapban a vírus összehozta az emberiséget a járvány leküzdésére. Ez nem nemzeti ügy, hanem feladat az egész világ számára. A járványok felszámolása érdekében az embereknek együtt kell dolgozniuk: a családokban, közösségekben, plébániákon, kórházakban és minden országban. Mi is segíthetünk, legalább az imánkkal. Mindenki hozzájárul egy kicsit a betegség terheinek enyhítéséhez. Jelentős meghívás ez, hogy megosszuk egymással terheinket. Ha együtt hordozzuk, a kereszt sokkal könnyebb lesz.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, a járvány megmutatja az emberi szívek igazi mércéjét és a társadalom erkölcsi helyzetét. Vannak mohó emberek, profithajhászók, és sokan gondtalanul élnek. Isten fiaiként közös imádságra vagyunk hívva, hogy szívünk fellángoljon a járvány ideje alatt. Kérjük, adj szívünkbe szeretetet és együttérzést, hogy nyitottakká legyünk egymásra. Ámen.

VI. állomás Veronika kendőt nyújt Jézusnak

Evangélium Szent Máté könyvéből:

„A király így felel: Bizony, mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)

Elmélkedés:

A hőség miatt a tömeg nyüzsgött, Jézus már teljesen kimerült. Nem engedték pihenni. Szomjas volt, a kereszt kidörzsölte vállát, a katonák ostorcsapásai kiszívták minden erejét. Ekkor egy asszonynak sikerült megörökíteni a Mester valódi arcát. A neve Veronika volt, ami azt jelenti, hogy „Jézus arcának valódi képe”. A járvány idején sok hasonló Veronikával találkozhatunk. Ápolók, orvosok, kórházi dolgozók. A járvány közepette is gondosan ellátnak minden beteget. Orvosi lelkiismeretességgel mindent megtesznek, hogy ellássák és kezeljék a fertőzötteket. Nagyon fáradtak, sokan elkapták a fertőzést, sokan meg is haltak. Bátran dolgoznak a járvány alatt, hogy minél több embert megmenthessenek. Reméljük, meg tudják őrizni lelkesedésüket, akárcsak Veronika, és odaadással képesek szolgálni a betegeket.

Könyörögjünk:

„Uram, a te arcodat keresem. Ne rejtsd el előlem az arcodat” (Zsolt. 27,8). Veronika megkeresett téged a tömegben, és találkozott veled. Szenvedésedben Veronika kendőt nyújt neked, hogy letörölhesd az arcod és enyhíthesd gyötrelmeid. Kicsiny gesztus ugyan, de nagy szeretettel. Hasonlóképpen, most mi is imádkozunk, kiváltképpen az ápolókért, az orvosokért és azokért, akik ezt a betegséget közvetlenül kezelik. Add, hogy az Egyház le tudja törölni az emberiség arcáról a szorongás és a csalódottság nyomait, hogy Istennek az emberekben rejlő képe megjelenjen és felragyogjon. Adj bátorságot, egészséget és belátást, hogy képesek legyünk elfogadni egymást. Ámen.

VII. állomás Jézus másodszor esik el a kereszttel

Szentlecke Szent Péter apostol első leveléből:

„Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos bíróra.” (1Pét 2,23)

Elmélkedés:

A szenvedés útjának közepén láthatjuk, amint Jézus másodszor esik el. Jézus kimerült, nehezére esik megtennie az előtte álló utat a Kálváriára. Ha ezekben a pillanatokban ott vagyunk Vele, mégsem halljuk, hogy panaszkodna. Jézus nem kérdőjelezi meg a szenvedését, hanem felemeli. Mint valóságos ember, jól ismeri az élet ellentmondásait. Jézus velünk, a mi fájdalmunkkal esik el, hogy felemeljen minket, és erőt adjon a folytatásra. „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítelek titeket.” (Mt 11,28). Amikor ezt a kijelentést tette, már megtapasztalta a betegségek és a kereszt útjának fájdalmát. A földön eltöltött évtizedek során oly sok szegény, beteg, bűnös emberrel találkozott, akiket a törvény ereje és a társadalmi rendszer kitaszított, akiknek szükségük volt a támogatásra, gyógyításra és felemelésre. Jézus szeretne kézen fogni minket, és azt mondja: „(A szeretet) mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.” (1 Kor 13,7).

Könyörögjünk:

Urunk, köszönjük Neked, hogy eljöttél e világra. Mindent látsz, ami megtörtént. Adj erőt, hogy felálljunk, és tovább mehessünk egymással és Veled. Ámen.

VIII. állomás Jézus vigasztalja a síró asszonyokat

Evangélium Szent Lukács könyvéből:

„Jézus hozzájuk fordult: „Jeruzsálem leányai – mondta nekik –, ne engem sirassatok. Inkább magatokat és gyermekeiteket sirassátok.” (Lk 23,28)

Elmélkedés:

Jézus erőssége, hogy vigaszt és segítséget nyújt az embereknek. Még azoknak is a szeretet szavát kínálja, akik az Ő kínszenvedését siratják. A mostani időkben ez üzenet az egész emberiség számára. Mindenki sorsát siratjuk. A koronavírus elérte országunkat, városainkat, falvainkat, és a családunk közelébe férkőzött. A vírushelyzetről szóló mindennapi információk áradata sok embert összezavar, aggaszt és elborzaszt. Sok helyen a közösség részvételét a szentmiséken és a vallási tevékenységeket fel kell függeszteni. Amikor a templom zárva van, az Úr minden családhoz betér, például az online misén keresztül. Amikor nem lehet szentgyónáson részt venni, maga Isten jön el megbocsátást adni a vétkeit megvallani kívánónak. Isten vigasztalni akar minket otthon és a szívünkben.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, szükségünk van rád, különösen most. Minél gyorsabban terjed a járvány, annál közelebb kell állnunk hozzád. Kérjük, töröld le a sok ember arcáról a könnyeket. Éljünk mindannyian ezzel a lehetőséggel, hogy találkozzunk Veled, és engedjük, hogy ez a találkozás megváltoztasson minket. Ámen.

IX. állomás Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt

Olvasmány Izajás könyvéből:

„Megkínozták, s ő alázattal elviselte, nem nyitotta ki a száját. Mint a juh, amelyet leölni visznek, vagy amint a bárány elnémul nyírója előtt, ő sem nyitotta ki a száját.” (Is 53,7)

Elmélkedés:

A harmadik eleséssel Jézus bizonyosan úgy lépett az emberi történelembe, hogy minden időben együtt szenvedjen a szenvedő emberiséggel. Azóta a sebek és fájdalmak sokasága jelent meg a világban. Izajás próféta úgy írt a szenvedő szolgáról, mint egy sebesüléssel teli alakról. Jézussal együtt most láthatjuk a Covid-19 újabb és újabb kitörését. Él bennünk a remény, de aggódunk is, és nagyon kimerültek vagyunk. Jézus feláll és továbbmegy, hogy mi se adjuk fel. Még ha nagyon fáj is, együtt megyünk keresztül rajta, és végül minden rendben lesz.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, ebben a pillanatban esedezve imádkozunk a tudósokért. Bízunk az irgalmas Isten hatalmában. Add, hogy a tudósok hamar megtalálják a gyógymódot és a vakcinát a betegség gyógyítására, megelőzésére. Ámen.

X. állomás Jézust megfosztják ruháitól

Evangélium Szent Máté könyvéből:

„Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: »Üdvözlégy, zsidók királya!«” (Mt 27,28–29)

Elmélkedés:

Az ember bűne miatt Isten elfogadott minden ostorozást, megaláztatást és megvetést. Egy aprócska koronavírus előtt az ember lecsupaszodik, és meglátja esendő mivoltát, törékenységét, végességét, a szennyezetté vált közös lakóhelyet, a Földet, az emberi közömbösséget, és meglátja, hogy a tudomány nem mindenható. Sokan azt gondolják, bármit megtehetünk, kiirthatjuk az ellenségeket, akik megtámadják az emberiséget. A Covid-19 vírus az emberi gőg és arrogancia eredménye volna? Vagy a vírus arra készteti a világot, hogy átgondolja azt az elképzelt mennyországot, amelyet az ember magának teremt meg?

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, add, hogy felismerjük helyünket a teremtett világban. Isten arra teremtett bennünket, hogy dicsérjük, tiszteljük, imádjuk és szolgáljuk Őt, és ezzel megmentsük lelkünket. Minden más teremtményt azért hozott létre, hogy segítsenek elérni ezt a célt, amelyet a Teremtő állított nekünk. (Szent Ignác: Lelkigyakorlatok, 23) Segíts, hogy egyedül Istenre támaszkodjunk. Ámen.

XI. állomás Jézust a keresztre szegezik

Evangélium Szent Máté könyvéből:

„Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján.” (Mt 27,35)

Elmélkedés:

Az Ószövetségben olvashatjuk, hogy a sivatagban mérgeskígyók sok izraelitát halálra martak. Maga Isten adta meg a gyógymódot: a megmartak, ha feltekintettek a bronzkígyóra, meggyógyultak. (vö. MTörv 21,4–9). Ma a Kálvárián az emberek látták Isten Fiát, a Megváltót. A járvány idején sokan kérdezik: hol van Isten? Miért marad csendben? Isten a keresztre van feszítve az emberek bűnei miatt. Ott azt mondta: „Szomjazom!” Nemcsak vízre szomjazott, hanem minden emberrel együtt szomjazik a fájdalom miatt is: szomjazik a tehetségre, a gyógyászatra, az orvosi eszközökre, az orvosokra, a szakemberekre, a kezelésmódokra, az irgalmasságra.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, rád nézünk most a kereszten. Adj békességet nekünk, a magyar népnek és az egész emberiségnek. Oltsd szomjúságunkat hatalmaddal. Ámen.

XII. állomás Jézus meghal a kereszten

Evangélium Szent Márk könyvéből:

„Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: »Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?« Ez annyit jelent: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?” (Mk 15,34)

Elmélkedés:

Jézus magányosan szenved. Úgy tűnik, az Atyaisten magára hagyta. A Fiú továbbra is kéri a segítségét. Amikor minden beteljesedik, Jézus átadja lelkét az Atyának. Az elmúlt hetekben a halálesetek száma napról napra nő, óráról órára növekszik. Minden szám egy élet. Legtöbben közülük idős emberek. Imádkozunk az ő lelki üdvükért. Nyugodjanak békében, és az Úr ölelje magához őket.

Könyörögjünk:

Mindenható Isten, kérünk, mentsd meg azok lelkét, akik meghaltak a koronavírusban. Különösen az orvosokért és az ápolókért imádkozunk, akik ezekben a napokban meghalnak. Életüket adták, miközben a betegeket szolgálták. Fogadd irgalmadba őket az örök boldogságban. Ámen.

XIII. állomás Jézus testét leveszik a keresztről s Anyja ölébe fektetik

Evangélium Szent János könyvéből:

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12,24)

Elmélkedés:

Jézus vérszennyes teste sebekkel van tele. Csak néhányan voltak jelen, amikor testét levették a keresztről. Szomorúság és gyász töltötte el őket. Ettől a pillanattól a Szent Szűz elvesztette gyermekét, a tanítványok pedig a Mesterüket.

A járványhelyzet hasonló ehhez. A koronavírus nemcsak sok ember életét vette el, hanem az élet szinte minden területét érinti. Olyan, mint egy háború az egész világ ellen, minden ember ellen. Még olyan nagyvárosokban is, mint Róma, mely állandóan zarándokokkal van tele, most minden szertartást felfüggesztettek. A gyász sok alakban látható a kórházakban. Sok helyen sorban állnak a koporsók, s még fájdalmasabb, hogy hozzátartózók nem tudják elkísérni halottaikat az utolsó útra. Úgy tűnik, mintha minden a semmibe zuhanna.

Könyörögjünk:

Urunk, Jézus, a Covid-19 valóban megköveteli, hogy „mint egy test éljünk”. A te színed előtt nem akarunk külön-külön vagy elszigetelve élni. Segíts belátni, hogy nincs megkülönböztetés életkorok, fajok, vallások vagy társadalmi rangok között. Mindenki és mindannyian az emberiség része vagyunk. Ments meg mindünket! Ámen.

XIV. állomás Jézust sírba teszik

Evangélium Szent János könyvéből:

„Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: »Beteljesedett!« Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.” (Jn 19,30).

Elmélkedés:

Jézus meghalt, hogy mi élhessünk. Jézus teste a sírban pihen, várva a feltámadás pillanatát. Ezen a halálos, szomorú helyen emlékezünk arra, hogy Jézus háromszor jelezte előre a dicsőséges feltámadást. A feltámadás a mi hitünk, reményünk és szeretetünk. A járvány miatt megholtakat most Jézusra bízzuk. Kérjük Szűzanyánkat, hogy erősítse hitünket a jövőben. A Szűzanya bátorít, vigasztal, és a hét első napján azt mondja nekünk: a Feltámadás örömhíre az egész világot be fogja járni.

Könyörögjünk:

Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon. Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában. Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk benne, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy, mint a galileai Kánában, visszatérhessen az öröm és az ünneplés a megpróbáltatások után.

Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.

Befejezés

Hálát adunk Istennek mindazokért, akik Jézussal járnak a keresztúton. Amikor követjük az Urat, akkor mi is az Ő részei vagyunk. Azok, akik követik őt szenvedésében, a dicsőségében is vele lesznek. Különösen amikor a járvány sok embert fenyeget, Isten nem fordul el tőlünk. Urunk minden lépésünkben velünk járja a szenvedés útját. Isten ott ad reményt, örömöt, békét és életet az ember számára.

Végezetül mondjunk el egy Miatyánkot, egy Üdvözlégyet és a Dicsőséget.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr715594546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása