Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Friss topikok

„Vállaljuk a halált is!” – Hevenesi János atya Kerkai Jenőről

2022.11.07. 00:31 korizoli

101_0404.JPG

Hevenesi János atyára még sokan emlékeznek, a Mária utcai templomunk fáradhatatlan gyóntatója volt. 2017-ben hunyt el, 98 éves korában. 1957-től őt is a pannonhalmi idősotthonba száműzték, ahol együtt lakott Kerkai Jenő atyával. 

A napokban kaptam egy levelet Hermann Andreától, János atya egyik lelki leányától, aki  egy nagyon szép emlékét is megosztotta:

János atya ott volt Kerkai atya halálos ágyánál, nagyon tisztelete és szerette Őt. Életemben egyszer láttam János atyát elérzékenyülni, a Pannonhalmi Temetőben, 2010-ben, mikor Kerkai atya halálának 40. évfordulóján gyönyörű beszédet mondott a sírjánál, megrendülten átkarolta Kerkai atya sírkeresztjét, megcsókolta, és a könnyeivel küszködött. János atyának mindvégig nagyon fontos szívügye volt a keresztény magyarság ügye. Még halálos ágyán is ezt kérdezte tőlem, meséljek a magyar jövőről, megújulásról: hogy van-e remény?”

A mellékelt fényképek is Andreától vannak. 

Andrea elküldte Hevenesi atya egy 2003-ban írt, Kerkai atya lelkiségéről szóló emlékezését is, ami tudomásom szerint eddig sehol nem lett publikálva. Az 52 éve, 1970. november 8-án elhunyt Kerkai Jenő atyára most ezzel az írással emlékezünk: 

+!

HEVENESI JÁNOS S.J.: P. KERKAI JENŐ S. J. lelkisége

 E sorok, vallomások írója számára nem ismeretlen a Kisatya: még diákkoromban hallottam hírét; a KALOT első motorbiciklijét mérnök bátyám vizsgálta felül stb.

Másodéves novícius koromban ő a harmadik próbaévét töltötte a Manrézában, egyben a P. Magiszter (P. Hemm János, rektor) segítője, sociusa volt. – Évtizedek után pár hetet töltöttem vele Püspökszentlászlón, majd élete utolsó éveiben együtt voltam vele Pannonhalmán, a szerzetesotthonban, haláláig.

2021-02-19-09-34-37-01.jpg

Így közvetlen tapasztalásra hivatkozhatok, bár közvetve is adódott alkalom jobb megismerésére.

Alázatossága

Soha nem ejtett szót pl. tanulmányai sikeréről. (Egy korabeli Canisius-blatt tréfás képén látható: ő úgy vizsgázik, mint amikor valaki átrepül a gáton, míg társai keservesen kapaszkodnak át...) A KALOT sikereiről persze sokat hallottunk tőle, de sohasem engedte éreznünk, hogy azok az ő sikerei. A munkatársaké, a falusi legényeké.

Személyes kapcsolata az Úr Jézussal

Erről Kassán tartott nyolcnapos lelkigyakorlat-vezetése kapcsán szerezhettem mély benyomást. Amellett, hogy a Szent Ignác-i gondolatokat eredetien, de hűségesen tárta elénk, felejthetetlen volt az, ahogyan az Úr Jézust bemutatta. Szinte átragadt ránk a mély, férfias, lelkes, érzelmekkel átitatott Jézus-szeretet, Jézus-kapcsolat. Remekül mutatta be Jézus szeretetre méltó, szeretettől áradó személyiségét a szemlélődések során. Nemegyszer az evangéliumi események mögött rejlő, de Jézust is mosolyra késztető humoros helyzeteket is érzékeltette. Minden érzelgősséget kerülő volt Jézus érzelemvilágának bemutatása, és a késztetés, hogy mi is legyünk olyanok, mint Mesterünk. Jézus egész egyénisége sugárzott P. Kerkai egyéniségéből. A Jézussal való személyes kapcsolat fontosságát – minthogy e fogalom akkoriban még nem fordult elő –, öntudatlanul, azaz nem e fogalom jegyében (kimondásával) éltük át.

2021-02-19-09-23-56-01.jpg

Imaélete

P. Cser Palkovits S.J. mondotta nekem, több évtized emlékét idézve: „Minthogy szobám ablakából ráláthattam az övére, abból tudtam meg, hogy otthon van, hogy reggel 6-tól 7-ig imazsámolyán térdelt.” (Pedig P. Cs. P. a saját bevallása szerint a KALOT-ot nem tartotta elég „vallásosnak”, így bizonyos távolságot tartott P. Kerkaival. De ezt az élményét örömmel beszélte el.)

Egészséges embersége

Erre nevelt bennünket, de ő maga volt a példakép is. Becsületesség, szótartás, hűség, őszinteség, barátságosság, derű, áldozatkészség, figyelmesség stb. jellemezték. 

Felebaráti szeretete

egész életművében testesült meg. Ehhez tartozik a szenvedők, elesettek iránti áldozatos jósága. Ezt jól mutatja be P. Tüll írása, nekrológjában. Ez bőven ismerteti végső éveinek szenvedéseit – és szenvedéseinek hősies, természetfeletti, apostoli szellemű viselését. 

A hierarchia iránti tisztelete

Bizalmasan elmondta egyik rendtársának, milyen durva szidásban részesült az egyik főpásztortól, mert az egyházi nagybirtokok ellen beszélt. (Ezt ő nyilvánosan sohasem említette. – Azt is megtudta, hogy ugyanezen főpásztor később azzal tette jóvá rosszindulatú szavait, hogy a Páternek és sok másnak is elmondta: azokban a falvakban nem boldogul a kommunista ifjúsági szervezet, ahol KALOT működött.

100_8274.JPG

Fájó élménye volt: Mindszenty bíboros úr 1946 telén írásos engedélyt adott, hogy a KALOT szellemében és vezetői kezdeményezésével képezzenek ki előadókat, akik a nagyböjt folyamán az ország templomaiban, iskoláiban, kultúrházaiban minél nagyobb hallgatóság előtt mutassák be az Egyház szociális felfogását. – Az engedély 1–2 hét után visszavonatott. – Tiszteletre méltó volt Kerkai atya engedelmességet eláruló válasza, amikor a nyár folyamán a „kurzus” sikere felől érdeklődtem. – A bíboros úrral való ellentétes felfogását XlI. Piusz szándéka szerint követte. Nekem személyesen mondta ezt, 1964-ben Rómában a pápa közismert tanácsadója, P. Leiber: a pápa legalább valamit remélt ettől a próbálkozástól a bíboros úr letartóztatásáig. – A Kisatyára egyébként szintén súlyos szenvedések vártak. – Egyszer mondta is nekem, munkatársaira is célozva: „Vállaljuk a halált is!”

A pápaság iránti tisztelete

Amíg szellemi erői engedték, Paster: Geschichte der Päpste művének köteteit olvasta végig, jegyzetelte is, abból a szempontból, hogy mit lehet okulnia e történetből az Egyház mai életére: hibáira, teendőire nézve. – Feljegyzései eltűntek szobájából, míg ő a betegteremben feküdt… Bizonyos vagyok benne, ha nemzetünk és egyéni élete nem kerül az ismert tragikus helyzetbe, P. Mócsyval együtt P. Kerkai is szakértőként, peritusként működött volna a II. vatikáni zsinaton. 1938-as első találkozásunk idején ő már egészen a Zsinat szellemében élt, dolgozott, tanított.

Életszentségének ismertetett vonásai reményt kelthetnek bennünk, hogy boldoggá avatása megvalósul.

Hevenesi János S.J.

Budapest, 2003. szeptember 24.

UI. Dr. Takáts Ágoston, a Kisatya utolsó munkatársa és sorstársa beszéli el recski élményét. – Ők ketten eleve megegyeztek: egymásról mindent elmondhatnak, de másról semmit. – Egy napon megjelent Recsken egy kihallgató tiszt. Az elítélt nyíltan válaszolt a kérdésekre, így a Kisatya és életműve is előkerült. Másnap folytatódott a kihallgatás. Találkozva, a tiszt az elítéltnek kezét nyújtotta! – Nyilván az addig hallottak ébresztettek tiszteletet a rab és a Kisatya iránt. – Ám a tiszt ráordított a két fegyőrre: „Nem láttak semmit! Értik?!”... Igen, későn kapott észbe: a „nép ellenségével” kezet fogni nem lehet!

+!

 

Szólj hozzá!

Címkék: visszatekintés emlékirat kerkai jenő hevenesi jános

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr8717972026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása