Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (49) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (20) ima (13) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Eucharisztia és közösség (I. rész)

2018.11.12. 15:21 korizoli

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus első előkészítő éve az Eucharisztia személyes dimenzióját hangsúlyozta mint keresztény életünk forrását. A mostani, második előkészítő év témája az „Eucharisztia az Egyház életének forrása”, azaz idén az Eucharisztia közösségi dimenziója áll a figyelmünk középpontjában. Az Eucharisztia személyes vonatkozásait már alaposan körbejártuk (ld. a barátság szentsége, szenvedélyes szeretet szentsége bejegyzéseket), most nézzünk rá az Eucharisztia közösségi vetületére. Ebben a fejezetben a legtöbb gondolatot és az alapszemléletet Henri de Lubac SJ munkáiból merítettem, amelyeket még teológushallgató koromban olvastam. Nagyon meghatározóak voltak számomra a Katolicizmus és a Meditáció az Egyházról című művei, amelyek sajnos nem jelentek még meg magyar nyelven. Szabó Ferenc SJ, Henri de Lubac Az Egyházról, és Paul McPartlan könyve, Az üdvösség szentsége – Bevezetés az eucharisztikus egyháztanba viszont jó összefoglalását adják de Lubac eucharisztikus gondolatainak, valamint Szabó Ferenc SJ Krisztus Fénye című monográfiája  jó bevezetés Henri de Lubac SJ életművébe.

1920px-ultima_cena_da_vinci_5.jpg

Szólj hozzá!

Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

2018.11.08. 17:47 pacsy

Alább a magyar jezsuita Jálics Ferenc egyik írását adjuk közre. A világ egyik ma élő legjelentősebb lelki tanítója, több mint húszezer embernek adott személyesen kísért lelkigyakorlatot. Írása az imaélet fejlődéséről szól, ezt a jelenséget az egyház szemlélődő imahagyományának folyamába állítja

jalics.jpg

22 komment

Benedek vagy Ferenc – melyikük időszerű?

2018.11.06. 15:47 pacsy

Szent Benedek vagy Szent Ferenc? Vajon milyen modellt kell az egyháznak követnie? Mi lehet számára a jövő útja a mai világban? Nemrégiben két új könyv jelent meg, amelyek nagy feltűnést keltettek és rengeteg vitát is kiváltottak, az egyház körein belül és kívül egyaránt. Jó alkalmat kínálnak hát a kérdés átgondolására.

benedek-ferenc.jpg

6 komment

Dekonstrukció és emberi jogok – ízelítő Jacques Derrida posztmodern filozófiai gondolkodásából

2018.10.30. 23:49 Satori

Nincs nyelvi döntés politikai következmények nélkül. Állítanom kell ugyanis a saját különbözőségemet másokhoz képest, anélkül azonban, hogy elősegíteném azt, amit a nacionalizmus rossz formáinak nevezek: az agresszivitást, az idegengyűlöletet, a kizárást stb. Vagyis ha tiszteletet mutatunk mások iránt, akkor tisztelettel kell fordulnunk az illető nyelve iránt is. És közben a sajátunkat állítani. Ez a fordítás mély tapasztalata, ami egy újabb politikai, sőt költői probléma - állítja Jacques Derrida (1930-2004) francia filozófus, egyike a múlt század legeredetibb gondolkodóinak. Ikonikus figura, aki „dekonstrukció” néven elhíresült szemiotikai analízisével megújította az irodalomkritikát és életműve révén mindmáig vezető szerepet tölt be az irodalom- és kultúratudományok átalakításában. Gondolkodását a „poszt-strukturalista” filozófiák vonulatába szokás sorolni és általában a posztmodern jelzőt alkalmazzák rá – nem is alaptalanul.

derrida.jpg

7 komment

Címkék: objektív filozófia nyelv igazság dekonstrukció Jacques Derrida posztmoderdn

Az ember misztériuma: gondolatok az abortuszról

2018.10.29. 23:58 phamdinhngocsj

Már született két lányuk. Aztán a feleség ismét áldott állapotba került, és a magzat szintén lány lett. Ezért a férj nem akarta engedni, hogy a gyermek megszülessen, mivel ő fiút szeretett volna. (Vietnámban és Kínában ez a terhesség-megszakítások egyik fő oka). A feleség azonban hallani sem akart az abortuszról. Azt mondta: „A lelkiismeretem nem engedi meg.” Ennek az esetnek a kapcsán feltenném a kérdést: „Számunkra a magzat probléma, vagy misztérium?”

views_of_a_foetus_in_the_womb_detail.jpg

54 komment

Milyen jövő vár ránk? Egy kis munkaszociológia és -közgazdaságtan Domenico De Massi alapján (II. rész)

2018.10.23. 09:49 Satori

Korábban amellett érveltem, hogy az emberiség történelmének új, poszt-indusztriális szakaszába lépett, s megpróbáltam körülírni ezt a társadalmi formációt (némi kitekintéssel Magyarország helyzetére és szerepére). Most elsősorban a jövővel kapcsolatos kilátásokat igyekszem taglalni. Hogyan alakul át az életünk az új körülmények között? Milyen nehézségekkel kell szembenéznünk – és milyen lehetséges megoldást találhatunk? A gondolatmenet – mely végig közérthetőségre tart igényt – elsősorban Domenico De Massi olasz szociológus kutatási eredményeire épül.

jovo-5.jpg

11 komment

Címkék: jövő társadalom szociológia közgazdaságtan poszt-indusztriális Domenico de Massi

Milyen jövő vár ránk? Egy kis munkaszociológia és -közgazdaságtan Domenico De Massi alapján (I. rész)

2018.10.18. 14:37 Satori

Egy korábbi posztban amellett érveltem, hogy az emberiség történelmének új, poszt-indusztriális szakaszába léptünk. Hogyan működik mármost ez a társadalmi formáció? És mi benne Magyarország szerepe? Egyáltalán: beléptünk már az új korszakba? És milyen jövő vár ott ránk? Hogyan alakul benne az életünk? Ezekre a kérdésekre kísérlek meg válaszolni az alábbiakban Domenico De Massi olasz szociológus alapján – szándékaim szerint könnyen érthető stílusban.

jovo-1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: jövő szociológia közgazdaságtan gondolatébresztő tudo társadal

A szenvedélyes szeretet szentsége, avagy erosz és Eucharisztia

2018.10.15. 10:22 korizoli

art7.jpg

A szeretet három arca

Aquinói Szent Tamás a szeretet szentségének nevezte az Eucharisztiát, latinul Sacramentum Caritatis, ami XVI. Benedek pápa eucharisztikus apostoli buzdításának is a címadója lett. A szeretet összetett valóság, aminek különböző vonatkozásait lehet megkülönböztetni. A filozófiai és teológiai hagyomány megkülönböztet érzéki (erosz), baráti (philia) és áldozatos (agapé) szeretetet (vö. XVI. Benedek Deus Caritas est, vagy Dr. Pálhegyi Ferenc elmélkedése). Az érzéki szeretet erősen a biológiai valóságunkhoz kötődik, a test vágyaiból indul ki, és a test élvezetei motiválják. Szeretni valamit vagy valakit, mert örömet okoz számunkra. Élvezetes lehet megenni egy jó ételt, vagy megérinteni, átölelni valakit, aki vonzó számunkra. Nyilvánvalóan az erosz világához tartozik az erotika, a testi szerelem valósága. A philia, a baráti szeretet már szellemibb természetű. Forrása nem elsősorban a testi valóságban van, bár az érzelmek fontos szerepet játszanak egy baráti kapcsolatban is. Ez a fajta szeretet a kölcsönösségen alapul, egymás megismerése, segítése, a közös értékek és célok jellemzik. Végül az agapé, az áldozatos, vagy önzetlen szeretet, amelynek fókuszában a másik ember jóléte, boldogsága áll. Ez a szeretet tudatos és áldozatra is kész, nem keresi a maga javát, türelmes, jóságos (vö. 1Kor 13). Viszonzás nélkül is tud jóindulatú lenni, olyannyira, hogy még az ellenségét is tudja szeretni, még annak az embernek a boldogságát is szívén viseli, aki bántó módon lép fel. Ez a szeretet kész erőfeszítéseket is tenni a másik megjavulására.

6 komment

Mezőgazdasági, ipari, poszt-indusztriális: az emberi történelem szakaszai

2018.10.08. 10:46 Satori

Ebben a rövid írásban azt az ambiciózus célt tűztem ki, hogy ismeretterjesztő szinten elmeséljem az emberiség egész múltját, egészen a jelen pillanatig – és hogy bizonyos értelemben kulcsot adjak a jövőnk megértéséhez. Persze minden történelemírás elfogult, hiszen – bevallva vagy bevallatlanul – valamilyen értelmezési szempont szerint ragadja meg tárgyát. A magam részéről alább a felvilágosodás paradigmáját tekintem mérvadónak, bár igyekszem utalni annak keresztény kritikájára is. A leírásban jelentős részben az olasz szociológus Domenico De Masi gondolatait követem (még olyan áron is, hogy úgy látom, nyugat-központú szemlélete egyoldalú, helyenként pontatlan és további kiegészítésre szorul).

posztindusztrialis.jpg

Szólj hozzá!

Belső utazás a kis herceggel

2018.10.04. 08:03 andras.csaba.sj

Évekkel ezelőtt olvastam egy mesét. A kis herceg már akkor felébresztett bennem valamit. Akkor is, ha nem értettem igazán. Valamit megmozgatott bennem, de még nem rendelkeztem a szükséges érzékenységgel, hogy mindazt megfogalmazzam. Nemrég újraolvastam. Nem állítom, hogy minden részletét érteném, azt viszont tapasztalom, hogyan tud életet adni, hogyan meríthetek belőle. Ezt osztom meg a következő blogbejegyzésben.

hdr-littleprince_rated-online_1sht.jpg

2 komment

Címkék: vágy szeretet sivatag türelem A kis herceg