Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (52) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (22) ima (13) isten (19) Isten (8) jezsuita (12) jézus (11) katolikus (10) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (14) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Ferenc vagy Benedek pápa? Nem vagy: és!

2019.06.07. 09:00 korizoli

benedekferenc.jpg

A csíksomlyói pápalátogatás is megmutatta, hogy keresztény körökben sokan meglehetősen polarizáltan viszonyulnak Ferenc és Benedek pápához. Vannak, akik szinte az égbe magasztalják a jelenlegi pápát, olykor olyan dolgokat is neki tulajdonítva érdemként, amelyek már az elődei működésében is ott voltak, és lesajnálóan nyilatkoznak XVI. Benedekről. Például egy neves teológusnő így dicséri a jezsuita pápát: „Ferenc az első pápa, aki nem csupán egyéni bűnökről beszél, hanem strukturális bűnökről is”, jóllehet ez nem Ferenc újdonsága, erről már Szent II. János Pál pápa is beszélt, olyannyira, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusába is bekerült a fogalom (vö. 1869 pont). Mások – és talán Magyarországon ez a nézet az elterjedtebb – Benedeket tarják az igazi vonatkoztatási pontnak, és utódját többnyire nem értik, írásait nem olvassák, csak a média szlogenjeiből alkotnak képet róla. Vannak viszont, akik éppen ellenkezőleg, nagyon is figyelemmel kísérik a pápa működését,  csak éppen kizárólag arra tudnak fókuszálni, amit kritizálni lehet. Aztán vannak még radikálisabb ellenlábasok, akik szerint „Ferike” – ahogy egyes körökben emlegetik – nem is igazi pápa. Sajnos a különféle összeesküvés-elméletek is jó talajra találnak nálunk.

5 komment

Engedni, hogy az életem belenőjön a válaszokba

2019.05.29. 09:07 kajtordomi

kerdes.jpgAz elmúlt másfél év során sokat foglalkoztam a hivatásommal, és újra feltettem magamnak azokat a kérdéseket, amelyekre már évekkel ezelőtt elkészítettem a konyhakész válaszaimat. Miért lettem én jezsuita? Egészen egyszerűen és röviden: Isten hívott, találkoztam emberekkel, akik segítettek, igent mondtam... Életem apró történései szépen körvonalazták nekem azt az utat, amiről eddig úgy gondoltam, hogy értem, miért vezetett el a hivatásomhoz. Viszont az idő múlásával észrevettem, hogy a lelkem egyre jobban elbizonytalanodott, és kedvesen, mégis azért ijesztően megkérdőjeleződött bennem: valóban ezek az igazi válaszok? Egyáltalán találhatok-e választ a kérdéseimre?

3 komment

Eucharisztia: az Egyház Szíve

2019.05.23. 21:52 korizoli

fire-heart-961194_960_720.jpg

Henri de Lubac Meditatione sulla Chiesa című könyvében[1] az Eucharisztiáról szóló fejezet címe: Az Egyház szíve. Az Eucharisztia mint az Egyház szíve nagyon gazdag szimbólum. Emberi testünkben a szív valóságba sok tekintetben hasonlít ahhoz, amit az Eucharisztia jelent az Egyház életében. A Világ szíve[2] című művében Hans Urs von Balthasar Isten üdvözítő tevékenységét az emberi test vérkeringésének példáján szemlélteti. A világ szíve Krisztus, aki mint a testben a vérkeringést működtető szív, a szeretetet áramoltatja tagjaiban.

Szólj hozzá!

Az Eucharisztia dinamikája (II. rész)

2019.05.03. 10:45 korizoli

180831-aztec1-full.jpg

Most tekintsük át, hogy a Jézus életében felfedezhető, illetve Isten benső életében jelenlévő dinamikus vonások miképp vannak jelen az Eucharisztiában, hiszen az Eucharisztia által e szentháromságos életnek leszünk részesei.

Az előbbiekben Jézust úgy láttuk, mint egy igen elfoglalt, aktív embert. Eucharisztikus ünneplésünknek is van egy ilyen mozgalmas vonatkozása, főleg az ünnepélyesebb liturgiáknak. Felesleges is sorolni az egyes elemeket. Mindezek valamiképp visszatükrözik annak a Jézusnak a földi életét, aki folyamatosan mozgásban volt, és nagyon mozgalmas életet élt.

1 komment

Multicégek kontra államok, avagy Franciaország esete az Egyesült Államokkal

2019.05.01. 10:18 kiss ulrich sj

pierucci.jpg1967-ben Jean-Jaques Servan-Schreiber (népszerűbben JJSS) befolyásos médiavállalkozó és radikális politikus közzétette a „Le Défi Americain” (Az amerikai kihívás) című politikai tanulmányt. A kiadó 15 ezer példányt remélt eladni belőle, de tévedett. Franciaországban kétmillió, a világpiacon tízmillió példány kelt el, 15 nyelven. Szóval igazi bestseller lett. Mivel a politikai jóslatok műfajának hírhedt példája, érdekes szellemi gyakorlat utánaolvasni, hogy előrejelzéseiből mi „jött be”, mi nem.

A geopolitika szerelmeseinek ez egyúttal jó kis önelemző gyakorlat. A szellemi torna annál inkább izgalmasnak tűnik, mert a közelmúltban jelent meg Frédéric Pierucci könyve, a „Le Piège américain” (Az amerikai csapda[i]). Amint a címe is jelzi, rokon témát kezel, csakhogy a kihívásból csapda lett. Ha ebből a kedves olvasó arra következtet, hogy Franciaország (és vele Európa) pozíciója az amerikaiakkal szemben romlott, nem téved. Mit sem használt volna a figyelmeztetés? Vagy pontatlan volt az elemzés, és vele a javasolt „megoldás”?

1 komment

Hogyan mutatkozik meg a jezsuita lelkület Ferenc pápa küldetésében?

2019.04.26. 22:41 korizoli

papa_7.jpg

Az elmúlt időben több alkalommal tartottam előadást Ferenc pápáról. Júniusi csíksomlyói látogatására készülve talán nem felesleges szélesebb körben is megosztani ezeket a gondolatokat, melyek remélhetőleg segítenek jobban megérteni a pápa személyét, üzenetét. Szeretnék először arra fókuszálni, amit úgy látok, hogy központi jelentőségű az első jezsuita pápa küldetésében. Jezsuita szemszögből írok – másképp persze nem is tudok –, bemutatva néhány olyan vonatkozást, amelyek Jorge Mario Bergoglio jezsuita előéletében, a Jézus Társasága lelkiségében gyökereznek. Persze több közöttük nyilván nem kizárólag a jezsuitákra jellemző, de mégis a mi lelkiségi hagyományunkban igen hangsúlyos.[1]

116 komment

Új kérés Jézushoz egy gyermeki félrehallás nyomán: „zsebeidbe” rejts el engem!

2019.04.12. 10:15 kiss ulrich sj

jeans_1.jpg

A Szív korábbi számában megjelent egy mókás cikk. Gyerekszáj – hogyan érik félre, azaz az ő oldalukról nézve, hogyan teszik értelmessé a gyerekek a számukra furcsa és érthetetlen egyházi zsargont. Kedvencem ez: „Zsebeidben rejts el engem.” Mert mit is értsünk azon, hogy sebeidben rejts el engem? Mit kezdjen egy kisiskolás a misztikával?

Zsebe viszont minden fiúnak van. A zseb a fiúknak az, ami a nőknek a ridikül. Feneketlen, minden belefér. Ami egy igazi fiúnak kell. Csak ki ne üríttesd! Az fiúknál és hölgyeknél (a ridikül esetében) egyaránt katasztrófába fordulhat. Persze van önkéntes, de muszájkiürítés is. Amikor például a kulcsokat keressük.

Szóval: amennyire a ridikül a nőiesség szimbóluma, annyira a zseb a fiúk felségterülete. Tovább megyek: addig férfi a fiú, amíg zsebeiben hordja minden vagyonát. Később aktatáskára cseréli fel. Mi is az? A ridikül férfi változata. A tudálékosak kedvéért a „retikül”/”ridikül” a latin „reticulum” (háló, hálóból készült hordótáska) szóból eredhet. De aztán idővel az a jelentés tapadt hozzá, hogy „nevetséges”. Nagy karriert futott be, amikor egy talkshow fedőneve lett. És az állítólagos egyenjogúság rafinált módja. A férfiak, a fiúk kárára. Javaslom, indítsunk egy műsort csak fiúknak a Zseb címmel. Vagy legyen inkább Pocket? Az globális.

Szólj hozzá!

A boldogság titka: találj rá Igaz Énedre!

2019.04.09. 14:04 andras.csaba.sj

the-water-1472610.jpg

A hús elszárad, és a halandó szemét

A féregbe hull; a világ

futótüze nem hagy mást, mint hamut;

Egy villanásban, a trombitaszó robajában,

Egyszerre az vagyok, mint Krisztus, mióta ő

az, ki én vagyok, és

Ez a Jack, tréfa, kopottas agyagcserép, foltozott,

aprófa, halhatatlan gyémánt,

igen, halhatatlan gyémánt.

Gerard Manley Hopkins SJ

Mi az, ami halhatatlan benned? Ami ott csillog, és amit senki sem vehet el? Ami túl van a láthatón, ami örök, és ami teremtettségedet tükrözi, hogy Isten képére és hasonlatosságára vagy alkotva? A halhatatlan gyémánt, ahogy Richard Rohr ferences szerzetes fogalmaz könyvében (Halhatatlan gyémánt. Igaz énünk keresése, Ursus Libris, Budapest, 2014). Az Igaz Éned, ami segít szabadon, szeretve és Istennel meghittségben élni. Ami a lényed magját képezi, de amit gyakran elfed a Hamis Éned, ami folyamatosan meg akar felelni a kívülről jövő elvárásoknak, és csupán sikeres akar lenni. Ezzel együtt azonban végtelenül üres marad. A fenti könyv azoknak szól, akik átmentek már valamilyen krízisen, megtapasztalták a bennük levő sivatagot, de nem menekültek el előle. Kalandvágyóknak, akik Mária Magdolnaként vágynak találkozni a Feltámadt Jézussal, vagy akik szamariai asszonyként az Élő Vízre szomjaznak. Akik megértették: végső soron kudarcaik és önmaguk elégtelensége vezet ahhoz, hogy életüket teljesebben és hitelesebben éljék.

4 komment

Az Eucharisztia dinamikája (I. rész)

2019.04.06. 22:27 korizoli

zacchaeus_ehpd9pfc.jpg

Gyakran, amikor az Eucharisztia szót említik, a díszes monstranciába helyezett Oltáriszentség jut eszünkbe. Az Eucharisztia dinamikájáról beszélni így furcsának tűnhet, hiszen látszólag kevés statikusabb valóság van, mit a kitett Oltáriszentség. Viszont ahogy a hit tekintete segít minket, hogy míg testi szemeinkkel a fehér ostya látjuk a hit által mégis kapcsolatba tudunk lépni Feltámadt Úrral, legalább annyira a „hit szemeire” van szükség, hogy meglássuk, micsoda dinamika van itt jelen a látszólag mozdulatlanságban. Dinamikán itt a történés, cselekvés dimenzióját értjük. Egyfajta lendületet, mozgást.

A szentmise vonatkozásában viszont testi érzékeink számárai is megragadhatóbb, hogy a liturgiának  dinamikája van. Aki már egyszer is volt szentmisén, meg tapasztalhatta annak történés jellegét. Még a felületes szemlélő számára is világos, hogy bizonyos tekintetben hasonlít egy színházi előadáshoz, hiszen nem hétköznapi ruhában vesznek részt rajta az emberek, vannak mozgások, beszédek, csendek, vonulások – ez egy szent dráma.

Szólj hozzá!

Etty Hillesum: egy auschwitzi fogoly újabb leckéi az élni akarásról

2019.04.05. 20:58 AndrásCs

etty_hillesum_1.jpg

Egy korábbi bejegyzésemben már megoszottam Etty Hillesum naplójának néhány részletét. Most a leveleiből szemelgetek, amelyek olykor szívbe markolóan tesznek tanúságot arról, ahogy a gettó borzalmait megélő fiatal nő az életéért és a hitéért küzd. Ha mi azonban sorsukra hagyjuk a kegyetlen tényeket, amelyekkel kétségtelenül szembesülnünk kell, ha nem látjuk őket vendégül eszünkben és szívünkben, hogy azok ott megpihenjenek és növekedésünk, megértésünk elemeivé váljanak, akkor a szenvedés értelmetlenné és pokolivá válik.

Szólj hozzá!