Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (49) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (20) ima (13) isten (19) jezsuita (10) jézus (10) katolikus (8) lelkiség (9) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (13) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Utolsó kommentek:

Fürge Szó 2018.11.15. 16:44:07

Bocsánatot kérek azoktól, akiknek rossz, hogy megint fölkavarodott a téma. Utánam a (szó)özönvíz....

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

Pandit 2018.11.15. 15:53:55

@jabbok:
Így emlékszem, igen. "Jabbokos lendülettel írtál akkor is (nyilván a téma akkor is fontos volt neked), de nem voltál ilyen határozott.
Többnyire kérdeztél, ["kérdezve állítottál" szokásod szerint :) ].
Most pedig állítasz valamit.
Persze én is emlékezhetem rosszul, de a lényeget tekintve (hogy ez egy folyamat volt, és az abban megélt megtapasztalás is formálta (ki) a véleményedet) nem tévedünk szerintem.
(De, azt, hogy mennyire van igazad sajnos nem tudom teljesen jól megítélni. Számomra érthető amit írsz és el is hiszem neked.Sok szempontból nagyon valószínűnek látszik, hogy minimum van benne valami.)

Hogy valami határozottabbat is írjak azért jelezném, hogy azt, hogy Krisztus nem tanított ima és elmélkedés módokat, és konkrét kérésre is csak egy nagyon egyszerű "hétköznapi" "ajakimát" azt tőled halottam először (te hívtad rá fel a figyelmemet) és ez számomra is beszédes.
És igazából kicsit megnyugtató is. :)

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 14:24:26

@Pandit: És te is így emlékszel? (TÉNYLEG fontos, hogy jól emlékszem-e - mert én (is) hajlamos vagyok indulatból reagálni - sőt, utána "átírni" a saját emlékeimet is... Ahogy arra is megvan a képességem is, meg a hajlamom is, hogy lassan megideologizáljam a hibáimat.)

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

Pandit 2018.11.15. 14:15:34

@jabbok:
Értem. Köszi.
És köszi, hogy megértetted, hogy pontosan azért is kérdeztem, mert emlékszem és tanúja vagyok.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 13:49:23

@Pandit: "Ennyire súlyos ez a dolog? Csak számodra,vagy a ilyen gyakorlatokat végző ún. "megosztókörösök" számára, vagy az Egyház egésze számára aggályos?. Valóban furcsa teológiai "szabadsághoz" vezet ez. Vagy ez vezet oda?"

Te (ha jól emlékszem) az elejétől tanúja lehettél a vita alakulásának.

Egy-két éve egyszer visszakerestem a legelejét, hogy azóta mennyire írtam át saját magamban, mennyire szépítem meg magamban a saját szerepemet, lépéseimet. És úgy találtam, hogy VALÓBAN nagyon fokozatosan, egy nagyon lassan induló exponenciális görbéhez hasonlóan vált ilyen meredekké az egész.

Nem csak kifelé - hanem bennem magamban is.

Ma már úgy látom, és MA MÁR / illetve MOST ÉPPEN (jó ideje) elég biztos vagyok benne, hogy a kérdésedre a válasz igen:

"Ennyire súlyos ez a dolog. MA / MOST úgy látom, hogy nem csak számomra,vagy a ilyen gyakorlatokat végző ún. "megosztókörösök" számára, hanem az Egyház egésze számára aggályos."

A sokak számára "furcsa teológiai szabadság", és még inkább az emögött felsorakozó MAGA-BIZTOSSÁG kialakulásában is biztos, szerintem tételesen is kimutatható szerepe van.

De engem inkább, pontosabban először, nyilván a saját szocializációs reflexeim miatt, először a jelenség konkrét ÁLDOZATAI, több, konkrét "vízbe visszalökött" segítségkérő EMBER döbbentett rá, hogy ez a veszély milyen húsba vágó és mennyire súlyos.

És ha emlékszel, nagyon lassan, nagyon fokozatosan mentem át kérdezésből - DIAGNÓZISBA.

És még lassabban kezdte megérteni, hogy az egybeesések nem véletlenek, nem egyes személyek hasonló alkatából vagy hasonló TANULT _ MÓDSZEREIBŐL adódnak. Hanem tényleg létezik egy "jelenség", amit (persze minden jelzőhöz hasonlóan az általánosítás összes kockázatával és valós hibájával együtt) mégis érdemes megnevezni.

Például (de ez teljesen esetleges, ha valaki tud jobbat, pontosabbat, szívesen átveszem) "jálicsIZMUS"-nak.

Vagy a konkrét körön kívül érvényes szóval "szemlélődésnek HITT - SZUBJEKTIVIZMUS"-nak.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 13:26:46

@Fürge Szó: "Kicsit abszurd lenne az egyszerűség számomra magyarázgatásába kezdeni, de komolyan veszem a kérdést."

Hát ez is igazán "megtisztelő", "felemelő".

Érdekes, hogy komolyan VESZED a kérdést - ami tehát igazából szerinted NEM komoly. Sőt, tulajdonképpen "abszurd".

Pedig nem csak én "szántam" őszintének, hanem @Pandit: szerint benne is ugyanez a kérdés merült fel - KOMOLYAN.

És nem beszéltünk össze...

Ez ugyanaz a szubjektív valóságérzékelés, ami az egész vita tárgya.

EZ MAGA A KÉRDÉS.

Vagy csak én látom minden mögött "Orbán Viktort"? ;o)))

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 13:18:43

Tudom, hogy kegyetlenül kemények ezek az ÍTÉLETEIM.

Kegyetlenek lennének egy keresővel, egy bizonytalankodóval, egy GYENGE emberrel.

És persze , hogy Pacsy is GYENGE ember. Mint minden segítő. De ez az a fajta gyengeség, ami folyamatos TEKINTÉLYKÉNT, ERŐSKÉNT, TANÍTÓKÉNT, MODERÁTORKÉNT, MESTERKÉNT (!!!) jelenik meg -

és a gyengeségére és védtelenségére kizárólag AKKOR és ADDIG hivatkozik (NEM "reflektál" – csak HIVATKOZIK)

AMIKOR "támadás", pontosabban bármilyen VALÓDI kérdés éri.

De ez a "gyengeség" még ilyenkor is kizárólag a HÁRÍTÁS-ig vezet el.

Ha valaki "erős" kérdőjelezi meg a gyökereit, annak visszatámad, ha ez nem sikeres, akkor az ilyen elől (persze megint nem RE-FLEKTÁLTAN, csak RE-AKCIÓKÉNT) meghunyászkodik vagy "én gyenge vagyok", "előtted védtelen áldozat vagyok" mögé menekül. Keresztény körökben ennél kevés hatásosabb védőbástya létezik.

Ha egy gyenge, rá szoruló, mondjuk egy "kliens" kérdőjelezi meg, akkor ugyanez a gyengeség felmentést ad rá, hogy lerázza magáról. A "kísérés" mércéje nem az, vagy semmiképpen sem ELSŐSORBAN az, hogy a MÁSIK mennyire szorul segítségre, mekkora A MÁSIK EMBER baja. Hanem hogy a kísérő "bírja-e". ((Félreértés ne essék: nem az a bajom, ha valaki egy magánál jobbat, a segítség-KÉRŐNEK (!!) jobbat tud, szakmailag vagy emberileg.))

De ami a legfontosabb: az NEM Pacsy és NEM a többi konkrét személyek.

Hanem a JELENSÉG. És az, hogy - tapasztalataim szerint - éppen ebben a körben valahogy ez a jelenség sokkal gyakoribb és sokkal sablonosabb, mint más segítők között.

Ami, sokadszor ismétlem, NEM Jálics Feri vagy NEM az IGAZI imádság hibája. Csak - úgy tűnik - elég gyakran be is következő VESZÉLYE.

Ma már azt sem teszem hozzá, mint jópár éve: hogy "bár én tévednék"... Ez ma már nem alázat, hanem alázatOSKODÁS lenne.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 12:40:07

@Fürge Szó: És Jálics Feri, a szemlélődés, sőt a SZEMLÉLŐDÉS TÁRGYÁNAK, azon belül az ezekben a körökben annyit emlegetett "alázat" lényegének tökéletes meg-nem -értése:
"egyenrangú partnerként tekintett rájuk. Miközben ők is tudták alázattal, hogy nem azok. Felemelte őket, mert így lehet növekedni."

Feri SOHA nem "egyenrangú partnerként TEKINT" - olyanokra, akik (valójában) "nem azok".

Ezért nem jáliCSISTA.

Én (hála a jó Istennek!) nem vagyok nagy világhírű lelki vezető, nem voltam világhíres intézmények spirituálisa. Csak férj és apa vagyok, és remélhetőleg életem végéig "Apa" néhány kisebb-nagyobb "sükebóka fogyi" számára is, és néha tartalékos segédápoló egy-egy más által nem szívesen ápolt állapotú haldokló mellett.

De még csak a szemlélődő ima "beavatottjának" sem gondolom vagy érzem magamat. Sokkal, VALÓBAN (!) _ SOKKAL (!!!) kevesebbet töltök ÍGY _ Vele, mint amennyit szeretnék, vagy mint amennyire akár magamnak, akár a rám bízottaknak szükségünk lenne.

De azt még én is LÁTOM (nem csak TUDOM, és főleg nem csak így "akarom gondolni" - hanem LÁTOM, ha tetszik, ezt aztán ÁLLANDÓAN „szemlélem”), hogy ha valaki vele "nem egyenrangú" emberekre "tekint úgy, MINTHA azok vele "egyenrangúak" LENNÉNEK (csak LENNÉNEK) - az maga a katasztrófa. A farizeizmus csúcsa. Ami még alázatosnak is LÁTTATJA MAGÁT.

Persze önmagával is. Sőt: ELŐSZÖR és FŐLEG önmagával.

Na ha valami, hát EZ a HAMIS szemlélődés legbiztosabb gyümölcse.

És az ILYEN (!!!) "felemelés" a világ legmegalázóbb, legkegyetlenebb HAZUGSÁGA.

Corruptio optimi pessima est.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 12:36:53

@Fürge Szó: Annyira nem egyedi, sőt, annyira SABLONOS (!!!) ez... Pontosan ugyanaz a SZELEKTÍV ÉRZÉKELÉS, amivel az emlegetett Párbeszéd Háza est után az "alázatos", "őszinte véleményeket" firtató moderátor az összes ÉRDEMI, TÁRGYILAGOS, TÉTELES kritikát kimoderálta a fórumból...

Miért is nem lennék meglepve, ha itt is ez történne... (Persze egy ilyen mondat után már nehezebb ;o))

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 12:30:17

@Fürge Szó: És mit tudsz rólam? Mennyit tudsz akár az imaéletemről, akár annak gyakorlati körülményeiről vagy gyümölcseiről? Mit "szemléltél" arról, hogy a karácsony eddig mit hozott az életembe és ezután mit tartogat még?

(Pffff... Egy ilyen mondat önmagában egy hihetetlen "realitás-érzék"-ről árulkodik, nem gondolod???)

Bár nem annak szántad - de ez a hozzászólásod sokat tartalmaz és sok konkrét MINTAPÉLDÁT szolgáltat azokból, amik a klasszikus problémáim a jálicsIZMUS-sal. (Ismétlem: NEM Jálics Ferivel. NEM a szemlélődő imádsággal általában, de még nem is annak ezzel a - sokból egy - iskolájával szemben.)

"Szeretetteli", ájtatos csomagolás mögött nagyon rosszul elfojtott indulat "(Illem ide, illem oda- a legutóbbi bejegyzés nélkül talán nem is válaszoltam volna....)", alázatOSKODÁS alá nagyon rosszul elrejtett vállveregető kioktatás ("Kulcsszó a Szenteste. Őszintén kívánom, hogy akkor leld meg a választ") és alázatra felszólítás, békesség látszata mögé nagyon gyengén bújtatott düh, indulat.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.15. 12:26:00

@Fürge Szó: Kedves Fürge szó - mióta követed a Pacsyval folytatott ilyen témájú vitánkat, és mennyit ISMERSZ (mennyit "szemléltél") belőle? Láttad évekkel ezelőtt az első, legfinomabb, tapogatózó kérdéseimet is? És az azokra érkezett, persze hasonlóan "alázatos" REAKCIÓKAT - és a RE-FLEXIÓ totális hiányát vagy őszintétlenségét is?

Persze egy dolgot azért tisztázzunk: az ŐSZINTÉTLENSÉG alatt - nem SZÁNDÉKOS képmutatásra gondolok. De pont ez a lényeg: ezért nem a SZEMÉLYT - hanem a TORZ TÜKRÖT (!!!!!!) támadom.

NEM (!!!) Pacsyt - hanem a jálics-IZMUST, pacsIZMUST.

Olyan ez, mint az alkoholizmus vagy mint a drog. A GYÓGYULÁS első, pontosabban NULLADIK alapfeltétele, hogy a VALÓSÁGGAL - IGAZÁN szembesüljön az ember. Aki általában VALÓBAN, "ŐSZINTÉN" meg van győződve arról, hogy ő NEM "beteg". És akinek ellenség mindenki, aki a SAJÁT TAPASZTALATAIN KÍVÜLI _ VALÓSÁGGAL _ próbálja szembesíteni.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

Pandit 2018.11.15. 11:53:46

Jabbok!
Elolvastam néhányszor a kommenteket itt. Próbálom megérteni. Azt hiszem értem az álláspontodat, de mégsem értem teljesen. :/
Ennyire súlyos ez a dolog? Csak számodra,vagy a ilyen gyakorlatokat végző ún. "megosztókörösök" számára, vagy az Egyház egésze számára aggályos?. Valóban furcsa teológiai "szabadsághoz" vezet ez. Vagy ez vezet oda?

(Szerintem különben elég gyakori mindenfajta imádságban, de tulajdonképpen az egész vallásossággal, de akár bármivel kapcsolatban, hogy az ember túl tudja tolni, és menet közben akár észrevétlenül is jól elrontja öncélúvá és üressé teszi az egészet.)

Ami nekem egyébként most is problémát okoz, hogy mindig rettenetesen zavarba jövök ettől az egésztől és kívülállónak érzem magam, de Pacsy bejegyzései még egyszer sem tették vonzóvá nekem a dolgot. (Ilyen értelemben értem én, hogy a Jálics atya ezen szövege -habár érdekes(!) - de számomra kivülállóra nézve "hermetikus". Valahogyan fura számomra, hogy vannak emberek akik ebbe az egészbe belevágnak.
De ok ez csak az én nyavajám, nyilván nem más, pláne nem a módszer hibája. :)

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

Pandit 2018.11.15. 11:20:51

@Fürge Szó:
Csendben szeretném megjegyezni, hogy számomra sem világos, hogy mi az a témához kapcsolódó(!) egyszerűség amit említettél. Ugyanúgy találgattam, mint Jabbok.
De természetesen elfogadom, hogy nehéz lenne (vagy csak, ha nem akarod) megmagyarázni. OK.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

Fürge Szó 2018.11.15. 10:44:41

Kérdésedből arra következtetek, hogy nem elég figyelmesen olvastad, amit írtam. Kicsit abszurd lenne az egyszerűség számomra magyarázgatásába kezdeni, de komolyan veszem a kérdést. Kulcsszó a Szenteste. Őszintén kívánom, hogy akkor leld meg a választ. (Ez most azt jelenti, hogy áldott Karácsonyt kívántam Neked:)) Komolyan:)
A legutóbbi bejegyzésed hangvételét Ádámmal együtt én is üdvözlöm. (Illem ide, illem oda- a legutóbbi bejegyzés nélkül talán nem is válaszoltam volna....)
Még eszembe jutott a "kinek való, kinek korai még" kérdéskörhöz, hogy amikor Jálics atya nála 20-30 évvel fiatalabb kísérőkkel tartott közösen lelkigyakorlatot, nekem példaértékű volt, ahogy ezekhez a kísérőkhöz viszonyult: egyenrangú partnerként tekintett rájuk. Miközben ők is tudták alázattal, hogy nem azok. Felemelte őket, mert így lehet növekedni.
És az Isten pedagógiája is több, mint nagyvonalú; barátainak nevezi a teremtményeit.
Hangszín, hangsúly, mimika - minden hiányzik, mennyi félreértés, nos, be is fejezem.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

godit 2018.11.15. 08:05:24

Köszönöm ezt a bejegyzést! Tiszta, világos, jól érthető módon osztott meg KINCSEKET.

Bejegyzés: Eucharisztia és közösség (I. rész)

MT1039 2018.11.14. 15:23:17

@adam.kiss: Köszönöm, hogy ezt leírtad. A szívemből szóltál, csak én nem tudtam volna ezt ilyen pontosan megfogalmazni.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

adam.kiss 2018.11.14. 14:27:03

„Azt hiszem, az elméletet is, sőt, a gyakorlatot is elég alaposan ismerem. És mindkettőt nagyon szeretem is - ha ez a mostani hozzászólásaimból nem így jön át, az csak az alkalom szűkösségének a következménye.”

Köszönöm, hogy ezt leírtad, sokat segített, hogy jobban és jól értselek. A fenti kommentjeid bizonyos részei alapján úgy éreztem, hogy a szemlélődő imádság elméletével és gyakorlatával szemben vannak ellenvetéseid: élményközpontúság, a Szentírás/liturgia elhanyagolása, a kontempláció létjogosultsága. Ezekre próbáltam pár forrást hozni, mert ezen a síkon szerintem ezek viszonylag könnyen tisztázható kérdések.

A jálicsizmussal kapcsolatban: ha jól értem, arra gondolsz, hogy egyesek hogyan alkalmazzák ezt az imádságot és az milyen gyümölcsöket terem bennünk/körülöttük. Ebben a kérdésben nem tudok és nem is akarok állást foglalni két okból: egyrészt a saját tapasztalod a tiéd, és mint ilyen, jogod van hozzá, másrészt azt kívánná, hogy nálam 20-30-40 évvel idősebb emberek személyiségéről, érzelmi-értelmi-spirituális állapotáról, hitéről, imaéletéről, fejlődéséről foglaljak állást a saját vagy mások részleges tapasztalatai alapján az interneten keresztül.

Csak annyit mondanék, hogy nekem eddig a szemlélődő imát régóta gyakorlókkal – köztük pacsyval is – más személyes élményeim voltak: olyan figyelmes meghallgatást kaptam tőlük, ami növelt, és hitelesség áradt a jelenlétükből. De mindezt nem a te élményed cáfolatának szánom, csak a saját tapasztalatomnak.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.14. 12:09:52

@adam.kiss: Azt hiszem, az elméletet is, sőt, a gyakorlatot is elég alaposan ismerem. És mindkettőt nagyon szeretem is - ha ez a mostani hozzászólásaimból nem így jön át, az csak az alkalom szűkösségének a következménye.

Pontosan az az aggályom, amit klasszikusan úgy szoktak megfogalmazni, hogy "corruptio optimi pessima est".

Világosan igyekszem a szóhasználatomban is megkülönböztetni a Jálics Feri által gyakorolt és tanított IMÁDSÁG gyakorlóitól az általam JÁLICSIZMUSNAK nevezett jelenséget és követőit. És nagyon nem könnyen és nagyon nem elhamarkodottan jutottam, és erősödöm (pl. sorozatosan Pacsy ide vágó posztjai kapcsán, vagy az említett Párbeszéd Házában zajlott est és az azt követő REFLEKTÁLATLANSÁG kapcsán, meg a noviciátusi tapasztalataim kapcsán) ilyen kemény álláspontra. Még kevésbé könnyen jutottam odáig, hogy az álláspontomat ennyire keményen ki is mondjam.

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

adam.kiss 2018.11.14. 09:17:16

@jabbok:

Ehhez két adalék:

1. A szemlélődő lelkigyakorlatok napirendjének csúcspontja a napi, közös szentmise. Itt természetesen az evangélium is elhangzik. A lelkigyakorlatot egész délutános, közös, csendes szentségimádás zárja.

2. A kontempláció helyéről a katolikus hagyományban a KEK is szól miután tárgyalja a többi imaforma fontosságát. Bocsánat, hosszú lesz:

III. A szemlélődő imádság
2709 Mi a szemlélődő imádság? Avilai Szent Teréz így válaszol: "A belső ima megítélésem szerint nem más, mint barátság, melyben gyakran négyszemközt beszélünk azzal, akiről tudjuk, hogy szeret minket." [7]
A szemlélődő ima azt keresi, "akit szeret a lelkem" (Én 1,7): [8] Jézust -- és benne az Atyát -- keresi, mert a szeretet kezdete mindig az utána való vágyakozás; és tiszta hittel keresi Őt, azzal a hittel, amelynek hatására Belőle megszületünk és Benne élünk. A szemlélődő imádságban is elmélkedhet még az ember, de a tekintet már az Úrra irányul.
2710 A szemlélődő ima idejének és időtartamának megválasztása a szilárd akarattól függ, mely föltárja a szív rejtett dolgait. A szemlélődő ima nem akkor történik, amikor időnk van rá: időt szakítunk arra, hogy az Úrral legyünk azzal a szilárd elhatározással, hogy nem hagyjuk abba, bármilyen próbatétel és szárazság is kísérje a találkozót. Elmélkedni nem mindig lehet, de mindig be lehet lépni a szemlélődő imába, egészségi és érzelmi állapotunktól, munkakörülményeinktől függetlenül. Szegénységben és hitben a szív a keresés és a találkozás helye.
2711 A szemlélődő imába belépés hasonlít a szentmise kezdetéhez: a Szentlélek indítására "összegyűjtjük" a szívünket és egész lényünket, tudatosan vagyunk jelen az Úr lakásában, ami mi magunk vagyunk, és fölébresztjük a hitet, hogy belépjünk Annak jelenlétébe, aki vár ránk. Levetjük álarcainkat, és szívünket újra a minket szerető Úr felé fordítjuk, hogy átadjuk neki magunkat, mint áldozati adományt, melynek meg kell tisztulnia és át kell változnia.
2712 A szemlélődő ima Isten gyermekének imádsága; a bűnösé, aki bocsánatot nyert, és kész befogadni a szeretetet, amellyel szeretik, és még nagyobb szeretettel akarja viszonozni azt. [9] De tudja, hogy szeretete mint viszonzás nem más, mint az a szeretet, melyet a Szentlélek áraszt a szívébe. Mert minden kegyelem Istentől. A szemlélődő ima alázatos és szegény odaadás az Atya szerető akaratának, egyre mélyebb egységben az Ő szeretett Fiával.
2713 Így a szemlélődő ima az imádság misztériumának legegyszerűbb kifejeződése. A szemlélődő ima ajándék és kegyelem; csak alázatban és szegénységben lehet megkapni. A szemlélődő ima szövetség kapcsolata, melyet Isten a szívünk mélyén kötött velünk. [10] A szemlélődő ima kommunió: benne a Szentháromság az embert, Isten képmását átalakítja a maga "hasonlatosságára".
2714 A szemlélődő ima az imádság kiemelkedően intenzív ideje. A szemlélődő imában az Atya a Szentlélek által erősít meg belső emberré, hogy a hit által Krisztus lakjék a szívünkben és a szeretetben verjünk gyökeret és alapozódjunk meg. [11]
2715 A szemlélődő ima a hit Jézusra szegezett tekintete. "Én Őt nézem, Ő meg engem néz", mondta a tabernákulum előtt imádkozó ars-i parasztember kora szent plébánosának. [12] Ez a ráfigyelés lemondás "önmagamról". Az Ő tekintete tisztítja a szívet. Jézus tekintetének fénye megvilágosítja szívünk "szemét"; megtanít arra, hogy mindent az Ő igazságának és emberek iránti együttérzésének fényében lássunk. A szemlélődő ima Krisztus életének misztériumaiban kezdődik. Így tanulja meg az "Úr belső ismeretét", hogy jobban szeresse és kövesse Őt. [13]
2716 A szemlélődő ima Isten Igéjének meghallása. Ez a meghallás egyáltalán nem passzív, hanem a hit engedelmessége, a szolga föltétlen szófogadása és a gyermek szerető odasimulása. Részesedés a szolgává lett Fiú "Amen"-jében, és az Ő alázatos szolgálóleányának "fiat"-jában.
2717 A szemlélődő imádság csöndes hallgatás, "az eljövendő világ szimbóluma" [14] vagy "a hallgatag szeretet beszéde". [15] A szemlélődő imádságban a szavak nem beszélgetést jelentenek, hanem olyanok, mint a rőzse, mely a szeretet tüzét táplálja. E csöndben, mely a "külső ember" számára elviselhetetlen, az Atya elmondja nekünk az Ő megtestesült, szenvedő, meghalt és föltámasztott Igéjét, és a Lélek Jézus fiúi imájának részeseivé tesz.
2718 A szemlélődő ima kapcsolat Krisztus imájával, amennyiben misztériumában részesít. Krisztus misztériumát az Egyház az Eucharisztiában ünnepli, és a Szentlélek a szemlélődő imádságban belőle éltet, hogy a szeretettel tettben megnyilvánuljon.
2719 A szemlélődő ima a sokaságnak életet hozó szeretet közössége, amennyiben beleegyezés a hit éjszakájában való kitartásra. A föltámadás húsvéti éjszakája az agónia és a sír éjszakáján megy át. Az Ő Lelke (és nem a "test" , mely "gyönge") teszi meg, hogy Jézus órájának ezt a három intenzív időszakát a szemlélődő imádságban megvalósítsuk. Szükség van a beleegyezésre, hogy "egy órát" vele virrasszunk.[16]

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima

jabbok 2018.11.14. 08:44:10

@Fürge Szó: Elmondanád, hogy te személy szerint mit értesz "egyszerűség" alatt? A szemlélődés "egyszerűségét"? Vagy valami mást?

Bejegyzés: Katolikus spiritualitás és szemlélődő ima