Évekkel ezelőtt, még kanadai tanulmányaim ideje alatt találkoztam azzal a ténnyel, hogy Észak-Amerikában úgy általában a teenagerek próbálgatják szexuális orientáltságukat. Az elején nagyon meglepett a tény, de aztán hozzászoktam. Itt már csak ilyenek, gondoltam, és azzal vigasztaltam magam, hogy milyen szép, hogy nálunk a jó öreg Kelet-Európában nem vagyunk ennyire dekadensek. "The Lofters" címmel még tévéadásuk is volt azoknak, akik ezt próbálgatták, tapasztalataikat megosztották, és másokat is arra biztattak, hogy "ha nem használ is, bizonyosan nem árt".
Az elmúlt hónapban két e-mailen is azt az infót kaptam, hogy nálunk is terjedőben van valami hasonló. Hát ilyesmi:
A Labrisz Egyesület 2000-ben, az Európai Unió PHARE Demokrácia Projektje támogatásával kezdett bele "Melegség és megismerés" című programjába, amelynek célja, hogy a melegséggel kapcsolatos előítéleteket, tévhiteket eloszlassa, ill. segítsen olyan környezetet teremteni az iskolákban diákok és tanárok között egyaránt, ahol meleg, leszbikus vagy biszexuális vonzalmai miatt nem érhet senkit bántalmazás.
A Trefortban - egyik beszámoló szerint - nagyon jól sikerült a program.
Íme:
"A Labrisz Egyesület "Melegség és megismerés" c. iskolai projektjén mintegy 60 fő vett részt, ebből négyen voltunk tanárok. A foglalkozást – mint általában – egy nő és egy férfi közösen vezette.
A bemelegítő játék oldotta a légkört és lehetővé tette, hogy a moderátorok bemutatkozása után a diákok nyíltan feltehessék kérdéseiket.
Milyen témákról esett szó? A melegség kialakulásáról, okairól, a párválasztásról, a melegek házasságáról, a gyermekvállalásról, a rejtőzködésről, az előbújásról, az előítéletekről, a melegség és vallás kapcsolatáról, és személyes történetekről is.
A két moderátor hiteles személyiségként vezette a foglalkozást. Mindketten már a foglalkozás elején nyíltan felvállalták másságukat, rövid élettörténetükből ugyanakkor az is kiderült, mennyire küzdelmes, gyakran hazugságokkal, szenvedésekkel teli folyamat volt, mire képesek lettek vállalni önmagukat. Az egymástól gyökeresen eltérő, egyszersmind hasonló életutak világossá tették, hogy a melegek számára a heteroszexuális kapcsolat hazugság, amelynek hosszú távon személyiségromboló hatása van. A beszélgetést vezetők nyugodt, oldott, ugyanakkor mértéktartó kommunikációs stílusa katalizátorként működött: elejétől a végéig jól működő, interaktív foglalkozáson vettünk részt. A módszertanilag jól végiggondolt feladatok lehetőséget nyújtottak a diákoknak /és a részt vevő tanároknak is/, hogy egy-egy kérdésbe alaposabban belegondoljanak. A moderátorok a foglalkozás során senkit nem próbáltak semmiről meggyőzni, ugyanakkor a játékok három kategóriája /egy adott kérdéssel egyetértek, nem értek egyet ill. nem tudom/ indoklással kísérve lehetővé tette az árnyalt véleményalkotást.
A foglalkozást az idő rövidsége és a nagy érdeklődés miatt nem volt könnyű befejezni. Mindez egyértelműen azt jelezte számunkra, hogy hiánypótló foglalkozást sikerült szerveznünk."
A véleményező személyes megjegyzése: "A foglalkozást jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órára minden olyan kollégámnak, aki tanítványait gondolkodó, nyitott, előítéletektől mentes személyiségekké szeretné nevelni."
Én azt ajánlom, hogy ha már nem értjük a "magyarkodás" kifejezést, akkor legalább probáljuk megérteni, hogy mennyivel fontosabb a buziskodás.
Az utolsó 100 komment: