Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Friss topikok

Amikor Luke úgy dönt, hogy a film inkább máshogy végződjön...

2009.03.12. 10:06 bonne

Ífjabb Szkájvóker Lajos, miután mindenki tanácsa ellenére mégis meggondolta magát és úgy döntött, hogy a családi értékek mindenekfölött, kiadós sétára indult apjával, a Darth Vödörrel a Halálcsillag fedélzetén.

-Apám, miért van az, hogy te fehér vagy, belül meg fekete, legkívül meg szintén fekete?

-Fiam - hörögte sisakja mélyéről a Sötét - miért csodálkozol? Te is fekete vagy kívül, ugyanakkor fehér legbelül. Ezért imádni fognak, meglátod. És ha később úgy hozza az élet, legkívül neked is lehet fényes fehér páncélod. Pár éve járt erre egy fekete zenész, ő már fehér... Igaz, amennyire ő átment a sötét oldalra, azt senkinek sem kívánom... De veled rendben lesz. Megtanulsz te elég hamar bűvészkedni, varázsolni! Csak a gyerekekhez ne nyúljál, különben kifogyunk a követőkből és kénytelenek leszünk klónozni.

A helyzet iróniája, hogy ifj. Szkájvókert valami annyira elvarázsolta, hogy az utolsó mondatra már nem annyira figyelt. És alig került a birodalmi székbe, máris apja méltó követője lett. 

Amikor George Bush hét és fél évvel ezelőtt kihirdette az azóta „Bush doktrína” néven elhíresült erkölcsi kinyilatkoztatást, miszerint teljesen elfogadható, hogy valakit megtámadjunk, akitől félünk, hogy netalán megtámadna, nagyon úgy nézett ki, hogy ezt már nehéz lesz überelni. Jogot formált az államnak más állam megtámadására, az egyénnek más egyén kínzására. 

Amikor Barack Obama körülbelül 50 nappal ezelőtt kihirdette az „Obama doktrínát”, a hamis választás tagadásának doktrínáját, a világ fellélegzett. „Lám-lám, lehet ezt szépen is csinálni”-gondolták világszerte. A hamis választás tagadásának doktrínája eredeti formájában aról szól, hogy „elutasítjuk az értékeink és biztonságunk közötti hamis választást”. Értelme: biztonságunk védelme során nem kell feladnunk értékeinket, erkölcsi gerinccel is lehet biztonságban élni. Azóta alelnöke e doktrínát Európa előtt szóról szóra megerősítette.

Pár nappal ezelőtt sor került az Obama-doktrína updatelt verziójának kinyilatkoztatására, amikor is BO visszafordította a Bush által bevezetett tiltást az embrionikus őssejtkutatás állami finanszírozására. Az árnyalat fontos: ez eddig sem volt tiltott, csakhogy az államtól nem kaptak pénzt rá. A kísérőszöveg így hangzott: „elutasítjuk az értékeink és a tudományos haladás közötti hamis választást”. A fogalmazás szándékos, a nyelvtani struktúra ugyanaz, mint a bevált „próbaverzió” esetén, csak a jelentés fordítottja az előzőnek. Eszerint a doktrína általános formában így értendő: ...értékeink és érdekeink között... 

Bush beemelte a félelmet a cselekedetek legitimizáló tényezői közé.

Ezzel szemben Obama, beiktatási beszédében fogta a terror elleni harcot és beledobta az „erkölcsi döntések” kosárkába.

Ötven nappal később, még mielőtt a taps elült volna, ugyanazokkal a varázsszavakkal meg kiemelte a tudományos kutatást ugyanabból a kosárkából, gyakorlatilag értelmetlennek nyilvánítva minden olyan kérdést, ami a kutatás erkölcsiségére vonatkozik.

Ettől a kimerítő kavalkádtól a szürkeállományom hirtelen turbóba kapcsolt. Egyik felének eszébe jutott, hogy embrionikus őssejtek kutatására már semmi szükség, mivel már tömérdek haladást értek el felnőtt őssejtek területén, eddig 73 különböző betegség és állapot esetén jeleztek számottevő jobbulást, míg embrionikus őssejtekkel az egyedüli eredmény eddig, hogy egy izraeli fiúcskát sikerült rákossá tenni...

A másik fele metaetikai síkon kezdett gondolkodni. Bushról tudjuk, hogy hivatalosan eléggé konzervatív értékrenddel rendelkezett, mondom, hivatalosan, valójában meg a félelem piedesztálra emelésével zseniális húzással politikai szubjektivistának bizonyult (hogy ez mennyire lehetséges álláspont, arról majd máskor). De most Obama relativista vagy szubjektivista? A különbség a kettő között csak annyi, hogy a relativista bólogat, amikor arról van szó, hogy a dolgok lehetnek jók vagy rosszak és hozzáteszi, hogy attól függ milyen helyzetben és mikor, az egyedi helyzet fogja meghatározni. De attól mindenképpen vagy jó, vagy rosz, ennek értelme van. A szubjektivista ezzel szemben tagadja azt, hogy ezek az erkölcsi értékek önmagukban léteznének, azt mondja, csak annak van értelme, hogy többé-kevésbé artikuláltan tetszését vagy ellenvetését fejezi ki valamivel kapcsolatban, attól a véleménytől lesz az jó vagy rosz. Tehát egyik a helyzet, másik a vélemény függvénye.

Az Obama-doktrína első változata alapján azt gondolni, íme egy ember, aki hisz az erkölcsi értékekben és nem megalkuvó. A következő napokban a helyzet csiszolódott, kiderült, hogy még mindig hisz abban, hogy vannak értékek, csak hát különleges helyzetben van. Ha egy sürgős, ezer oldalas törvénytervezetet országos vitára rak, talán a négy év végére lesz belőle valami. Rendben, oké, tehát a helyzettől függ. Max relativista, ez a politikában nem gáz, ha kellőképp meg tudja okolni. De viszont az, hogy bizonyos tevékenységeket explicite és teljesen kiemel az erkölcsi kategóriák közül („nem engedjük, hogy a tudomány akármilyen ideológia rabja legyen”), ez azt jelzi, hogy ugyanazt a politikai szubjektivizmust követi, mint elődje és elképzelhető, hogy intellektusával újabb magaslatoka emeli. Bush nem volt kifejezetten értelmiségi, ő csak ide-oda vagdalkozott. Obama már értelmesebb és úgy néz ki értelmiségi ízlései vannak.

Viszont nagyon úgy néz ki, hogy csak ízlés kérdése és nem elveké.

Ez már nem a régi jó film. HOPE? NOPE... 

15 komment

Címkék: amerika etika obama

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr66997013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aftermodern · http://aftermodern.hu 2009.03.12. 13:00:31

Az őssejtekkel az a helyzet, hogy valóban nagyon érdekes dolgokra képesek. Az embrionális őssejtek még-érdekesebbekre. A tudomány ma még nagyon az elején jár ennek a dolognak, vannak jelek amik arra mutatnak, hogy felnőtt sejtek bizonyos ingerekre teljesen átalakulnak, akár korai őssejtté, akár valami még meglepőbb más fajtává.
Ez már önmagában arra utal, hogy nem csak erkölcsileg nem elfogadható az embriók kutatásban való felhasználása, hanem nem is feltétlenül szükséges ugyanazokhoz az eredményekhez, amiket így kapnának.
Ráadásul a köldökzsinórokban rengeteg "valódi" embrionális sejt van, amit szintén korrekt lehet ilyesmire használni.

A dolog klinikai alkalmazása azonban még sehol nincs. Az, hogy itt-ott, ezt-azt kipróbáltak, és lett valamilyen eredménye, ma még nem mond semmi érdemit, az igazán izgalmas célkitűzések még a horizonton sem látszanak.
Embrionális őssejtkutatásra, illetve általában őssejtkutatásra tehát szükség van, de mindezt tekintsük még egy darabig alapkutatásnak, az alkalmazásra még várni kell, ettől azonban nem válik kevésbé fontossá, rengeteg információhoz juthatunk ilyen módon, amire nem is gondolna az átlagpolgár.

Obama tehát nem nagyon tud érveket felhozni az embrionális sejtek közvetlen alkalmazása mellett, nem csak azért mert van másik út is, hanem azért is mert ez az út gyakorlati szempontból sem a legpraktikusabb, ha egyszer gyógyításban kellene alkalmazni az őssejteket, biztosan nem így történne, gondoljunk csak bele: létrehozni egy embriót és valahány sejtjét felhasználni sokkal bonyolultabb, mint például csontvelőt venni a betegtől.

Joejszaka 2009.03.12. 13:57:26

Obama kimutatta a foga fehérjét.

Nagyon szomorú vagyok. Viszont nem vagyok meglepve.

Mi jön még?

hatarszel 2009.03.12. 17:06:21

@Joejszaka: Azert szerintem ennyire nem kell elkeseredni. Obama nem a megváltó, csupán kompromisszumképes. Nemrég olvastam valahol, hogy bár nem alaptalan azt állítani, hogy Obama Segolene Royaletól csente az ötleteit, ám mégis képes volt kompromisszumokat kötni a demokrata párt hatalmasaival. Belőle elnök lett, a dacos Mme Royaleból nem lett Franciaország első női elnöke. Persze el lehet várni azt, hogy a jelölt tökéletesen beváltsa ígéreteit, meg mindenben olyan legyen, mint amilyennek mi vágyjuk, de a realitás az elnöki székben - én el sem tudom képzelni - nagyon más lehet. Ha bármelyikünk ilyen helyzetbe kerül, akkor majd bizonyíthat. Amúgy én hasonló "elvárásokat" érzek zsidó testvéreink részéről mondjuk Horthy felé (vissza a jövőbe) vagy a nemzeti radikális barátaink részéről Orbán Viktor felé. Obama esetében (is) talán jobb azt nézni, hogy mi valósul meg a jóból végre (talán) és nem messzemenő következtetéseket levonni egy alapvetően elvi jelentőségű megállapításból.

plexus · http://brendel-figyelo.blog.hu/ 2009.03.14. 22:09:25

OFF, de csak picit

a Vatikán honlapja obama/fehérház design alapján :)
www.pressbin.com/vatican/?welcome=off

bonne 2009.03.15. 00:36:38

@plexus: totál ugyanaz! Na de offról vissza.

@hatarszel: azt hiszem, amit írtam, az pont a megvalósulásról szól. A mondat eredeti verziója csak szöveg volt, abból lett Gitmó bezáratása, de abból lett a viszonyulás is az embrionikus össejtekhez is.

Sok keresztény újságot olvastam a napokban, elsösorban azt támadják, hogy Obama támogatja az embriók elpusztítását igénylö eljárást. Véleményükkel egyetértek, viszont én azt emeltem ki emellett, hogy elég veszélyes a "tudomány gonosz" végletböl a "tudomány az erkölcs fölött" álláspontra váltani.

És kérdésként felvetném, hogy mennyiben kapcsolódik a tudományos kutatás az erkölcshöz?

hatarszel 2009.03.15. 14:55:59

@bonne: Én a "tudomány" pályán játszom s többször is beleütköztem a kérdésbe. Többek között az interaktív televíziózás témát erkölcsi megfontolásból ejtettem, mivel egy pillanatot sem akarok áldozni arra, hogy hatékonyabban jusson át a szenny ami a TVn keresztül áramlik. Emellett én hibás felfogásnak látom, hogy ma a tudományt tartják a problémák megoldójának. Hiszen pont az erkölcs hiánya okoz sok szenvedést és ezt már ezer évekkel korábban világosan leírták.
Az állatkísérletek szabályozásába már komolyabban beleszólnak erkölcsi kérdések, illetve újabban az embrió/csecsemőkísérletek témában is vannak nagyon megkérdőjelezhető, mindent csak valami "hasznos-e" szemüvegen keresztül néző emberek - hatékonyan képviselve érdekeiket pl. az EU döntéshozóinál. De végső soron mindent az adott ember/közösség értékrendje dönt el, a kutatás önmaga még se nem jó se nem rossz. Vagy ez nagyon relativista megközelítés, engem is megfertőztek?

bonne 2009.03.15. 17:16:35

@hatarszel: egyetértek, az ember és közösségének értékrendje dönti el azt, hogy erkölcsileg elfogadható-e valami (bizonyos fokú relativizmust feltételeznünk kell). Viszont ha ez szubjektivizmusba csap át, miszerint még csak nem is közmegegyezés tárgya az erkölcsi jó vagy rosz, hanem attól függ, hogy pillanatnyilag milyen kedvemben vagyok és mi a hobbim, az már gyanús.

Roppant tud engem lelkesíteni mindenféle tudományos kutatás, mert izgalmas dolognak tartom, örülök annak, ha felfedeznek valamit, vagy előrelépnek, de csak ebből a z érzésből kiindulva az erkölcsi kategóriákon felül nem emelném.

Ahogy mondottad, sok múlik a kísérletet végző ember értékrendjén, ha neki egy többé kevésbé világos erkölcsi álláspontja van, akkor az, amit csinál, sosem fog az erkölcsön kívül kerülni.

ige 2009.03.16. 12:26:10

@bonne: "egyetértek, az ember és közösségének értékrendje dönti el azt, hogy erkölcsileg elfogadható-e valami (bizonyos fokú relativizmust feltételeznünk kell)." És hol marad Isten???? megint eldugtuk, vagy olyan természetes, hogy hogy ez a fő "hátterünk"???

bonne 2009.03.16. 18:22:10

@ige: "Hol marad Isten????"
Kedves ige, egy olyan társadalomban, amelyben nem mindenki római katolikus nem lehet a katolikus moralitást megtenni mintának. Hasonlóra van példa, pl Irán, ahol teokratikus rendszer működik. Nem azt szerettem volna kifejezni, hogy mindenkinek az egyéni életében nem az isteni mércét kell követnie, de társadalmi szinten ez már komplikáltabb, mert a társadalom nem homogén.

Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy ha elismerjük, hogy a Szentírás ugyanazon szavai mindenkiben máshogy, "személyre szólóan" jelennek meg, azt is el kell ismernünk, hogy ez már relativizmus. Ugyanis elismerjük, hogy valakinek egy bizonyos szentírási szakasz "ezt mondja", az jogos, és a másiknak, mivel mások a körülményei "amazt mondja", az is jogos. Mi más ez, mint relativizmus?

hatarszel 2009.03.16. 19:30:35

@ige: pontosan hogy képzelnéd el Isten szerepét a tudomány életében, szabályozásában?

bonne 2009.03.16. 22:25:45

HELYESBÍTÉS: annak érdekében, hogy a fenti cikk a lehető legfairebb legyen, helyesbítenem kell: "szubjektivizmust" említek, amikor az is megállná a helyét, sőt inkább odaillene, ha "emotivizmust" írnék. Ami pár fokkal égőbb persze...

Avatar 2009.03.20. 17:05:27

@ige: "És hol marad Isten????"
Melyik? :)

Mellesleg az embrionális őssejteket nem úgy nyerik, hogy egy anyuka hasát nagykéssel felvágva kiveszik az embriót, és kiszívják belőle az őssejteket. (Bár biztos lehetne így is...)

mertmegerdemled.blog.hu/2009/03/10/negysejtes_gyilkossagok10

Az egyház álláspontja ugyebár az, hogy az élet a fogantatás pillanatával kezdődik, onnantól embernek számít, az a sejt/zigóta/embrió.
Csakhogy ha (az állítólag létező) Isten a fogantatás pillanatában ruházza fel lélekkel az embert, akkor az egypetéjű ikrek lelke vagy közös és egy embernek számítanak, vagy Istentől függetlenül képes a lélek is osztódással szaporodni.
Ezt ti hogyan magyaráznátok?

bonne 2009.03.20. 17:22:20

@Avatar: Köszi, és a linket is. Én is úgy tudom, ahogyan te. Továbbmenve: biztos, hogy ezért valakik engem az elkövetkezendőkben megköveznek, de a kérdést akkor is felteszem: "lélekkel felruházni"? Könyörgöm, mivel??? (privát vélemény, nem biztos, hogy mások is osztják) Annyi azért biztos, hogy az embrió már élő szervezet, amely attól függetlenül, hogy van-e benne lélek vagy nincs, a fogantatástól növekedésnek indul és potenciális szavazó... (hogy prózai legyek)

Avatar 2009.03.20. 17:42:31

@bonne:
Hogy prózai legyek, a spermium is élő szervezet magában is, a petesejt is. (És az óriás amőba is.)

Nem az a kérdés, hogy élő-e, hanem hogy ember-e. (Mitől ember az ember, ha nem a lelkétől?)
Meg hogy egy ember osztódhat-e két emberré, vagy amit mi ikerpárnak hívunk az valójában csak egy ember-e.

bonne 2009.03.20. 17:53:27

@Avatar:
"a spermium is élő szervezet magában is, a petesejt is"

A spermium és a petesejt önmagában képtelen a szaporodásra, csak közbenső lépcsőfokok az élet továbbadásában.

"Nem az a kérdés, hogy élő-e, hanem hogy ember-e."

Mi más lenne? Nem macskától származik.

"Mitől ember az ember, ha nem a lelkétől?"

Rendben, de akkor mutass rá a lélekre, hogy az illető kutató el tudja dönteni, hogy az embrió ember-e vagy nem.

"Meg hogy egy ember osztódhat-e két emberré, vagy amit mi ikerpárnak hívunk az valójában csak egy ember-e."

A kérdést kissé erőltetettnek találom. Egy bizonyos szakaszban az embrió még ketté tud osztódni, ami nem teszi a kiindulási embriót egy fokkal sem kevesebbé, és az eredmény embriópárt sem. Mindkettőnek külön idegrendszere lesz, személyisége és tudata. Nem látok itt problémát. Hacsak azt nem, hogy ha fölöslegesen vonunk be olyan koncepteket, amik nélkül is tökéletesen megmagyarázható az egész folyamat.
süti beállítások módosítása