Amióta pap lettem az egyik furcsa dolog, amivel szembesülök, hogy időnként olyan dolgokról is megkérdeznek, amiről magamtól úgy érzem, hogy nem vagyok igazán kompetens. A minap egy rádióműsorba hívtak meg, hogy katolikus papként vegyek részt egy az öngyilkosságról szóló beszélgetésben. No ha már voltam olyan őrült, hogy az egyik rendtársam unszolására beleugortam ebbe, legalább egy jó alkalom volt, hogy elgondolkodjak a témáról és utánanézzek. Most Veletek is megosztom annak lényegét amire jutottam.
Miért jut eszébe valakinek, hogy megváljon az életétől?
A suicid gondolatok gyakoribbak, mint képzelnénk. Még novícius koromban korházi lelkigodozóként dolgozva elég gyakran találkoztam olyan betegekkel, akik beszélgetésben előhozták azt a gondolatot, hogy szeretnének meghalni, még akkor is ha orvosilag nem voltak olyan súlyos esetek. Az erős fizikai szenvedés, a családi traumák, a kilátástalannak tűnő, szenvedést okozó, vagy éppen közönybe fuló emberi kapcsolatok, vagy a nehéz anyagi helyzet közepette sok emberben merül fel a gondolat, hogy „mért is élek? Mi lenne, ha kiszállnék a játékból?” Nem hiszem, hogy bárki is önmagáért akarná a halált, sokkal inkább a nehéz, és elviselhetetlennek tűnő, magányos helyzetből való menekülés útjának látják. Az öngyilkosság persze tévút. De minden öngyilkossági kísérlet mögött mégis ott van egy nagy segélykiáltás: egyedül vagyok, vegyetek észre, szeressen már valaki! Minden emberben van egy mély vágy az elfogadásra, megértésre, társakra, végső soron a szeretetre. Szeretve lenni és szeretni. E tapasztalat nélkül az ember élete kérdőjel lesz önmaga számára is. Azt hiszem, hogy az öngyilkosság elleni küzdelem legalapvetőbb útja a szerető odafigyelés. A betegágyak mellett megtapasztaltam, hogy egy hosszú beszélgetés után a halál démona odébb állt a szenvedő ember gondolkodásából. Amire mélyen vágyott az nem is a halál, hanem a szerető figyelem. A másik ember mellett való kitartás, meghallgatás az egyik hatékonyabb prédikáció Isten létéről és szeretetéről, még ha szavakkal nem is beszélünk Róla. Az Isten szeretetének szentségévé (=jel és eszköz) válhatsz, amikor a másik embert őszintén meghallgatod.
Ti mit gondoltok az öngyilkosság orvoslásáról?
A műsor meghallgatható az mr1-en. A Hangtárból letölthető, 2009. május 12. Műsor címe: "Közelről" - 15.15 - kor real1.radio.hu/kossuth/
Utolsó kommentek