Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (52) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (22) ima (13) Isten (8) isten (19) jezsuita (12) jézus (11) katolikus (10) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (14) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Globalizáció – posztmodern – tolerancia: időszerűtlen elmélkedések

2012.01.14. 01:02 Satori

Nemrég úgy alakult, hogy egy hosszabb nemzetközi repülőút alkalmával Isztambulban kellett átszállnom. Hogy valahogy elüssem a tranzit unalmas óráit, betértem körülnézni a repülőtéri könyvesboltba. A szótárakkal, útleírásokkal és a bestseller ponyvával tömött polcok között barangolva, végre ráakadtam a „Vallások” feliratú standra. Érdekes dolgokra lettem figyelmes. Az nem ért meglepetésként, hogy a könyvek többsége az iszlámról szólt – végtére is Törökország muszlim többségű állam. Az sem tűnt különlegesnek, hogy burjánzik egyfajta hitvédelmi irodalom, amely szerint az iszlám az egyedül üdvözítő vallás, s hogy az a mai természettudománnyal a legteljesebb, szó szerinti összhangban van („Lám, már a Korán is beszél az ősrobbanásról!”) – hiszen muszlim körökben ez divatos téma manapság (csakúgy, mint úgy 250 évvel ezelőtt keresztény szerzőknél). Ám azt némi meglepetéssel (és hogy ne mondjam kaján megelégedéssel) nyugtáztam, hogy a propaganda irodalom mellett – horribile dictu: ugyanazon a polcon! – milyen békésen megférnek a buddhizmusról, a hinduizmusról és a kereszténységről szóló ismeretterjesztő művek is. Lám, valami új van születőben – gondoltam magamban. A globalizáció korában a vallási tolerancia terjedése immár feltartóztathatatlan.

Ezt a szellemi életben bekövetkezett változást összességében a „posztmodern” jelzővel szokták illetni. Talán azért keressük a megfelelő szót, mert a mi korunkra még nem találtak olyan általánosan elterjedt gúnynevet, mint a „barokk” vagy a „rokokó” volt. Mivel azonban mégiscsak szükség van legalább egy időleges elnevezésre, hogy jelöljük a II. Világháború óta kialakult történelmi konstellációt, csakugyan kézenfekvőnek tűnik a “posztmodern” fogalma. Azt hiszem, nem csupán divatos szlogenről van szó a radikális pluralizmus kulturális helyzetének leírására, hanem olyan kifejezésről, ami találóan írja le azt, ami korunkat a megelőző („modern”) kortól megkülönbözteti.

De tényleg annyira különbözik a mai világ és annak értékei attól, ami akár csak röviddel ezelőtt is még érvényben volt? Én azt hiszem, hogy meglehetősen.
Védhető a nézet, miszerint a modern világ – amely körülbelül a XVII. század közepén, a természettudományos paradigma kialakulásával vette kezdetét – mély válságba jutott az első világháborúval és visszafordíthatatlanul véget ért a másodikkal. A teológus Hans Küng meghatározása szerint „a ’posztmodern’ egy korszak megjelölése, olyan fogalom, amely a modernitás válságtapasztalatát írja le (ezért poszt-modern) és egy új elméleti és gyakorlati szintézis létrehozására irányul.” Ennek a definíciónak az az előnye, hogy egy pozitív elemre teszi a hangsúlyt, amely kétségkívül jelen van. Kiemeli, hogy az élet legkülönbözőbb területein a válság tapasztalatát fokozatosan felváltja az új, a már születőben lévő keresése. Hiszen olyan újdonságról van szó, amely sokhelyütt már részben valósággá is vált! Mik tehát a küszöbön álló változás főbb jellegzetességei egy a globális szövegkörnyezetben? Alább néhány jellegzetesség:

1. Földrajzilag, úgy tűnik, egy Európa-központúság utáni (poszt-európacentrikus) világban élünk. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy megszűnt a korábbi helyzet, amikor még öt rivális európai nemzet (Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország / Németország és Oroszország) uralta a világot. Ma a világ különböző régióinak sokközpontú (policentrikus) együttes létezésével kell számolnunk, melynek szereplői olyan nemzetállamok, vagy gazdasági és politikai egységek, mint az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán, Kína, India, Oroszország, Brazília, az arab világ valamint Dél-Afrika.

2. A külföldi kapcsolatok terén számolnunk kell egy a gyarmatosítás és az imperializmus utáni (poszt-kolonialista és poszt-imperialista) világ-társadalommal. Ez nemzetközi szinten a nem túl távoli jövőben a nemzetállamok fokozódó együttműködését, illetve a jelenlegi egységesülés folyamatainak folytatódását vetíti előre.

3. A gazdaságpolitikában ma nemcsak egy szocializmus utáni, hanem egy kapitalizmus utáni (poszt-szocialista és poszt-kapitalista) világgazdaság kifejlődésének vagyunk szemtanúi. A minden vargabetű és kitérő ellenére is lépésről-lépésre kibontakozó, lényegileg új világrendet joggal nevezhetnénk öko-szociális piacgazdaságnak.

4. Társadalompolitikailag egy iparosodás utáni (poszt-indusztriális) társadalom van megszületőben. A fejlett országokban ez olyan társadalmak létrejöttét eredményezi, amelyeket egyrészt a verseny, másrészt a minden szinten jelenlévő – és mind nagyobb átláthatóságot eredményező – kommunikáció jellemez.

5. A társadalmi folyamatok terén – például ha a nemek közti viszonyt tekintjük – egyértelműnek látszik, hogy egy patriarchátus utáni (poszt-patriarchális) rendszer van kialakulóban. Férfi és nő között egyre inkább egy partnerségen alapuló kapcsolat jön létre, ami világosan megnyilvánul a családi és üzleti életben, valamint a nyilvánosság terében is.

6. Kulturális tekintetben világos elmozdulás történik egy ideológiák utáni (poszt-ideologikus) kultúra irányába. Ez a jövőben várhatóan olyan kultúrát hoz majd létre, amely világosabban irányul a sokszínűségre, ugyanakkor érzékeny az egységben látásra is (pluralistább és holisztikusabb a korábbinál).

7. A vallások terén evidens módon egy felekezeteken túli (poszt-konfesszionális) és vallás- illetve hitközi (interreligious and interfaith) világ van kialakulóban. Ez azt jelenti, hogy – bár lassan és sok nehézség árán – végül is egy sokvallású és ökumenikus világközösség fog kifejlődni, amely képes a vallási különbségekkel való együttélésre is.

A fenti változások alapvető elmozdulásokat vetítenek előre az értékek területén is – ami azonban nem szükségképpen jelenti az értékek elveszítését, és azzal semmiképpen sem összekeverendő! Egyszerűen csak a modernitástól a posztmodernitás irányában történő elcsúszásáról, egyfajta paradigmaváltásról van szó. És még egy jó hír: mindez az etikai-vallásos világnézet megerősödését ígéri. Előre jelezhető – s helyenként máris igen látványos – néhány elmozdulás:

- egy erkölcs nélküli természettudománytól, egy erkölcsileg felelősen gondolkodó természettudományos viselkedés felé;

- egy a technokráciától uralt emberi lénytől, egy olyan emberiség felé, amelynek a technológia segítségére van;

- egy olyan ipartól, amely megsemmisíti a környezetét, egy olyan ipar felé, amely támogatja a valódi emberi érdekeket és szükségleteket, miközben érzékeny a természettel való harmóniára;

- egy formális törvényekkel biztosított és kordában tartott demokráciától, egy olyan demokrácia felé, amelyet a társadalom széles köreiben gyakorolnak, s amelyben a szabadság és az igazságosság nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező fogalmak. (Vö. Hans Küng, Judaism: Between Yesterday and Tomorrow, New York: Crossroad, 1992, 444-445.)

Hogy ez egy túlságosan derűlátó olvasata volna a globalizáció és a posztmodern jelenleg is zajló átalakulási folyamatainak? Hogy ma – az Occupy Wall Street mozgalom idején – a fenti elmélkedés helyett inkább a fékevesztett globál-kapitalizmus és kapzsi haszonélvezőinek kritikája volna időszerű? Meglehet. Ám ha a kisebb turbulenciák helyett a feltartóztathatatlanul hömpölygő folyamra függesztjük a tekintetünket, azaz nem tévesztjük szem elől a történelmi trend irányát, a globalizációt nem kell az ördög művének tekintenünk. Ha pedig olyan világot álmodunk, amelyben az emberek – a kétségkívül meglévő és megszüntethetetlennek látszó különbségek ellenére is – képesek békében együtt élni egymással, akkor a sokféle vallást, de közös értékrendet tömörítő világtársadalom posztmodern víziójának aligha van alternatívája.

71 komment

Címkék: globalizáció vallások izlám

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr833544306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.01.14. 08:05:30

A törököknél egyáltalán nem újkeletű ez a dolog, már sok-sok évszázada tanulják ezt a posztmoden típusú együttélés-dolgot :). Törökország egészen a múlt század elejéig, a török nacionalizmus koráig meglehetősen sokszínű kultúra volt - örmények, görögök, szírek, zsidók, hogy csak a jelentősebbeket említsem, a nemzetiségek teljes felsorolása lehetetlen is volna. Sajnos jött az I. világháború, majd a nacionalizmus kora, emberek kiirtása, száműzése, erőszakos eltörökösítés, ilyesmik, szóval akik maradtak, azok is török nevet és identitást vettek fel.

Ennek ellenére, azért nem sikerült teljesen homogenizálni a török társadalmat, ma is elég sokszínű még, a muszlimok mellett vannak még keresztények, zsidók (a II. vh alatt rengeteg zsidó menekült ide Nyugat-Európából), Tengri-hívők, Zoroaszter-hívők, meg ki tudja milyen kis szúfi és egyéb csoportok. Isztambulban szembesültem egy elég érdekes szokással, amin meglepődtem: muszlim törökök gyakran bemennek a keresztény templomba, vesznek gyertyát és meggyújtják az erre kijelölt helyen (ennek a kis gyertyázó helynek a templomban nem tudom mi a neve). Úgy tartják, hogy ezután kérhetnek valamit az Istentől. Láthatólag nem zavarja őket az Isten keresztény volta - végülis ez ugyanaz az Isten - gondolják ők...

Ami miatt ezt az egészet leírtam, az az, hogy ez a tolerancia nem valami újkeletű dolog, sőt állítom, hogy ez az újkeletű tolerancia nem is a különbségek elfogadásáról, hanem inkább azok egymemosásáról szól és én nem azt várom, hogy ebből majd valami jó fog kisülni. A gond az szerintem, hogy konfliktus esetén a kulturális különbség az esetek 99 százalékában nem ok, hanem indok, azaz ürügy. Aki balhézni akar, az addig keres, amíg talál valamit, amibe beleköthet, és itt jön kapóra a kulturális különbség. Ha ilyet nem talál, akkor jön a van rajta sapka - nincs rajta sapka :) Sajnos a döntéshozók nem akarnak túllépni azon, hogy a kulturális különbség a konfliktus oka, ezért ma mindenki retteg a kulturális különbségektől, még ha ideológia szintjén ünneplik is a sokszinűséget, ezért aztán a sokszínűség helyett szürkére egybemosott massza lesz az eredmény. Az még csak tetézi a dolgot, hogy ez a szürke massza rövidtávan nagyon hasznos gazdaságilag, mert elég csak egyféle terméket megtervezni, egyféle éttermet kitalálni, amit aztán mindenhol el lehet adni.

Mindemellett nem tartom lehetetlennek a dolgok általad leírt pozitív kimenetelét, de ahhoz szerintem sok mindennek kell változnia, hogy ebbe az irányba hömpölyögjön az események árja, ráadásul a kis turbulenciákat sem szabad elbagatellizálni, mert itt nem víz hömpölyög, hanem egy elképesztően komplex valami, és lehet olyan is, amikor egy kis turbulencia borítja az egészet.

2012.01.14. 12:01:24

Kababir egy falu, a Carmel hegyen, amelyet a harmadik legnagyobb izraeli város, Haifa már magábaolvasztott.
Itt nincs békétlenség arabok és zsidók közt, mert a mecsetben az iszlám legbékésebb irányzatának hívei imádkoznak.
Ez az irányzat az Ahmadiyya.
A XIX. században Indiában alakult ki az iszlám békés olvasata, amely teljes mértékben elveti a dzsihádot, a “szent hitért való harcot”. Számukra a nyugati társadalmak nem ellenségek.
en.wikipedia.org/wiki/Ahmadiyya_Muslim_Community

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 18:05:47

@Izrael misztériuma:
Az iszlám alapvetően békés vallás, mint bármelyik másik. Ez időnként még olyan embert próbáló szélsőséges helyzetben is megmutatkozik, mint a szégyenletes délszláv háború volt.

Az 1,6 milliárd muszlimból max. párezer a szélsőségesen radikális azaz ezrelékekben sem mérhető. Na persze ez pont annyival több a kelleténél, mint ahányan vannak.

A dzsihád körül pedig sok a félreértés és félremagyarázás:
" A muszlim jogtudósok többsége a fogalom „Allah útján való küzdelem” jelentését hangsúlyozza a nem iszlám világban „szent háború”-ként meggyökeresedett jelentéstartalommal szemben."

"A dzsihád szélesebb, morális értelemben egy közösség fejlesztésére is irányulhat, lehet egy elnyomó hatalommal szemben fellépő, a társadalmi felemelkedést célzó intellektuális harc eszköze is. Fegyveres harcként a dzsihád nem lehet agresszori, vagy területszerző háború, és szigorúan csak az iszlám hadviselés szabályai szerint lehet folytatni."

"A dzsihád nem pusztán a külső ellenséggel folytatott fegyveres küzdelem („kisebb dzsihád”), hanem saját hibáinkkal, negatív tulajdonságainkkal szemben vívott harc („nagyobb dzsihád”), amelynek célja énünk morális megtisztítása egy jobb muszlim élet reményében." (idézetek szintén a wikiről)

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 18:14:48

A cikkel kapcsolatban:

Én a gazdaságban egy globális méretű neoliberális ámokfutást tapasztalok, ami épp most adja meg a kegyelemdöfést a jelenleg fennálló ökoszisztémának.

A nemzetállamok fokozódó együttműködése mellett azért még mindig gyakoribb jelenség a kiszorítósdi és leigázósdi.

Ennek ellenére én is olyan optimista vagyok, mint a cikk.

tistedur 2012.01.14. 19:06:20

@m-athos: tudod, adott ökoszisztémát bármilyen gazdaságpolitika tönkre tud tenni.

matthaios · http://www.matthaios.hu 2012.01.14. 19:35:36

A bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a gyors változások korában élünk. A „post” latin előljárószó ismételt alkalmazása is utal arra, hogy valami mulófélben van. Ez a szóhasználat azonban azt is mutatja, hogy mennyire bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy mi is az, ami jön. Szerintem most még inkább csak az látszik, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi stb. struktúrák felbomlanak: a nyugati (és pénzügyi) világ válságról válságra evickél. A felbomlás egyik jele az erkölcsi válság: nincs olyan motiváció, amely a túléléshez elkerülhetetlenü szükséges önkorlátozást, áldozatvállalást vállalhatóvá tenné. Úgy tűnik, hogy ennek racionalitása és szükségessége önmagában kevés. Azzal kapcsolatban, hogy valamilyen a „globális földi mennyország” következik, szkeptikus vagyok: nincs ekkora hitem. A globalitás nem feltételenül rossz, némileg hasonló jelentése van a katolikus jelzőnek is. Vigyázat: nem a katolikus Egyház „intoleráns” világuralmára gondolok, sőt nem tartom teljesen lehetetlennek a katolikusok jővőbeli üldözését sem, mert esetleg szembekerülnek a „sokvallású és ökumenikus világközösséggel” (ilyen volt a római birodalom is). Mindent el kell követnünk a világ jobbátételéért, de azért realisták maradhatunk.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 20:07:51

@tistedur: Igaz. De szegény bácsit is bárki elüthette volna, de éppenséggel pont a Stohl Buci ütötte el.

Nem tetszik, ha egy bűnöst (személyt, ideológiát, bármit) azzal mentegetnek, hogy "de más is megtette". Azt meg pláne nem, hogy "más is megtehette volna".

Mellesleg az ökokatasztrófa csak az egyik tétel a neolib bűnlajstromán. Miközben pozitívuma most így hirtelen egy sem jut eszembe.

2012.01.14. 20:43:17

@m-athos:
mit jelentsen a globális méretű neoliberális ámokfutás?
panaszkodj nyugodtan, szeretném hallani a neolib bünlajstromát is!
válaszod várja egy liberális/liberális...
(bár úgy hallottam, hogy ez a szó katolikus körökben a zsidóhoz hasonlóan már szitokszóvá lett)

2012.01.14. 20:57:43

@m-athos:
úgy látom, Te egy elméleti szakember vagy, elbűvölő a naivitásod az iszlám dzsihád értelmezésével kapcsolatban, nem vagy véletlenül mohamedán hittérítő, olyan szépen beszéltél erről a vallásról, hogy már-már szeretnék áttérni, de hát sajnos/szerencsére zsidónak születtem és ezeket a szövegeket nem veszem be minden kritika nélkül...
az alapvetően szégyenletes délszláv háborúban pedig az iszlám vallás békés volta nem jutott kellőképpen érvényre, míg a zsidók alapvetően uriember módjára viselkedtek, többek közt többszáz muszlimot mentettek ki szarajevóból, akik a II. vh. alatt életük kockáztatásával zsidókat bujtattak, ezért a tettükért a yadvashem a világ igazainak járó kitűntetésben és izraeli állampolgárságban részesítette őket...
aki megment egy életet, egy egész világot mentett meg...
olyan nevet adok néki, mely nem múlik el soha...
példát vehetnénk ezekről az emberekről!

tistedur 2012.01.14. 21:16:58

@m-athos: csak egy hihetetlenül egyszerű kérdésem lenne: a környzetepusztítás mióta létezik?

tistedur 2012.01.14. 21:26:49

@Izrael misztériuma: szerintem mindkettőtöknek hátra kellene lépnie két lépést, venni néhány mély lélegzetet, majd utána megpróbálni kevesebb érzelemmel beszélni erről a kérdésről, mert mindkettőtöknek van igazsága, és mindkettőtöknek van nem-igazsága.

thothferi · http://odamondogato.blog.hu 2012.01.14. 22:02:33

@tistedur:
Amióta a szerves műveltséget kiszorította a szervetlen!
A Kárpát -medence a fokgazdálkodáson alapuló környezettudatos földi paradicsom volt, ahol kevés és kicsiny városok voltak, mert az emberek vidéken szétszórva kisebb falvakban, szeres településeken éltek.

2012.01.14. 22:26:54

Néhány dolgot én is hozzá tennék a "béke vallása-e az iszlám vagy alapjaiban agresszív háborús uszítás" című vitához.

Az első dolog, hogy ha meg akarjuk érteni az iszlám világ és a nyugat konfliktusát, akkor azt is látni kell, hogy története során az iszlám többször is volt meglehetősen nyugat orientált. Az első ilyen korszak, amiről tudok, az a kora középkor, ami nagyjából valahol a keresztes háborúkkal és Bizánc szeldzsukok általi meghódításával zárult le. A második ilyen korszak a 19. században volt, amikor a muszlim értelmiségiek kevés kivételtől eltekintve nyugatimádók voltak. Olyanokat írtak, mint "Párizsban járva azt látom, hogy megvalósult az Iszlám, pedig nem látok egyetlen muszlimot sem, Egyiptomban látok muszlimokat, de nem látom az Iszlámot". Ilyenekkel szembesülve nálam adódik a kérdés, hogy a muszlim értékek alapjában összeegyezhetetlenek-e a mi értékeinkkel vagy kellett, hogy legyen valami más is, ami ezeket az ellentéteket felszította. (Utalnék az előző hozzászólásomra: a vallási ellentét nem oka, hanem indoka volt a konfliktusoknak).

Ennek alapján én azt nem mondanám, hogy az iszlám radikalizmus egy középkori jelenség, amit a mi posztmodern korunk lassacskán meghalad, hanem pont hogy tipikusan posztmodern jelenség, a mindent szürkére egybemosni kívánó törekvések elleni lázadás. Az már más kérdés, hogy a modern radikális iszlám ideológusai is pont ilyen módon, szürkére mosással kívánják az iszlámot az egész világon megvalósítani, dehát mit tegyünk, az ilyen fajta hegemonizáló ideológiák léte a korunk egyik legnagyobb betegsége.

tistedur 2012.01.14. 22:30:09

@thothferi: kérlek, ne írj nekem semmiről, aminek köze van a régészethez, történelemhez, vallástörténethez, gazdaságtörténethez.
maraddjunk meg olyan témáknál, mint az időjárás.

tistedur 2012.01.14. 22:50:56

@ifsz: a koraközépkorban nem volt nyugatorientált az iszlám, sőt talán fordítva volt :) nem meglepő, hogy sok kémiai kifejezésünk arab eredetű vagy közvetítésű.

2012.01.14. 22:50:58

A II. Vatikáni Zsinat, míg az iszlámot például a buddhizmussal együtt a többi valláshoz sorolja, a zsidó népet belefoglalja az ökumenébe. Istennek Izraellel kapcsolatos terve a legteljesebb mértékben érinti a keresztények egységét. S az Egyház mindaddig nem lesz igazán egy, amíg össze nem gyűjti kebelében a népeket - az összes népet, beleértve a muzulmánokat is - és a zsidókat. S ez nagyobb dolog lesz, mint a pünkösd, ez valóban feltámadás lesz a halálból.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 23:04:22

@Izrael misztériuma:

Ha elkerülte volna a figyelmedet, a dzsiháddal kapcsolatban a wikipédiát idéztem.

tistedur 2012.01.14. 23:05:00

@Izrael misztériuma: az iszlám pedig a kezdetektől fogva a könyv népei közé sorolja mind a zsidókat és a keresztényeket, ráadásul az egyetlen nő, akit a koránban megemlítenek az mária.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 23:06:53

@tistedur: Amióta közlekedési baleset. :-) Attól tartok az elütött bácsit nem ez érdekli.

tistedur 2012.01.14. 23:13:47

@m-athos: én csak arra akartam utalni, hogy ez nem egy olyan folyamat, ami az 1970-es években kezdődött. :) tehát úgy tenni, mintha ez a "neoliberális ámokfutás" eredménye lenne, az kissé egyszerűsítő állítás

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 23:27:03

@tistedur: Persze értem. Voltak előzményei a dolognak, például a nem-neo liberalizmus :-) De Észak-Korea ökológiai állapotával kapcsolatban sincsenek illúzióim. Ez az öko-dolog tényleg csak egy kiragadott példa akart lenni a részemről.

A mondanivalóm lényege az volna, hogy bálványozzuk a piacot, hogy "majd a piac megoldja", miközben a szabad piac még soha semmilyen problémát nem oldott meg, viszont számtalant generált. Környezetvédelmit, szociálisat, helyi kis háborúcskákat stb.

2012.01.14. 23:27:52

Van egy palesztin barátom, akinek sok földje volt, de a háborúban szinte mindenét elvesztette, s ha nem is gyűlöli a zsidókat, de nagyon neheztel rájuk. Számára a zsidók fegyveres emberek, sok szempontból felsőbbrendűek - aminek tudatában is vannak - gyakran gőgösek, önfejűek. Szigorú vagyok hozzájuk, - ahogy Pál is az volt - és szigorúnak is kell lenni! Ez a barátom egyszer eljött a közösségünkbe. Egyik este a szomszéd szobából hallotta, hogy a közösség énekvezetője, aki betegen feküdt ágyában, hárfán játszik és héberül énekli Dávid zsoltárait. És egyszerre csak kiáradt rá a Szentlélek, és megértette - nem az eszével, hanem a szívével, a Szentlélek megvilágításában - hogy az a Jézus, akiben ő hisz, zsidó, és hogy az üdvösség a zsidóságon keresztül jön. Később elmesélte, hogy palesztin létére mennyire szereti Izraelt és a zsidó népet.
Szélsőséges példát említettem, egy palesztin arabét, aki nem is tudja igazán hová tartozik. Izraeli nemzetiségű palesztin, ráadásul keresztény, ami nagyon nehezen egyeztethető össze arabságával, már nem is tudja, hogy kicsoda valójában, de megvilágosodásban volt része. És egészen csodálatos, hogy ugyanabban az időpontban több arab testvér megtapasztalta ezt az élményt Názáretben, Haifában…

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.14. 23:31:13

@Izrael misztériuma:
Nagy-nagy tévedés, nem a többi valláshoz sorolja az iszlámot:

KEK 841 Az Egyház kapcsolatai a muzulmánokkal. "Az üdvösség terve azokat is átöleli, akik elismerik a Teremtőt, köztük elsősorban a mohamedánokat, akik azt vallják, hogy Ábrahám hitét tartják, és velünk együtt imádják az egy Istent, aki irgalmas és az utolsó napon megítéli az embereket."

tistedur 2012.01.14. 23:49:54

@m-athos: nos pont a neoliberalizmus lép fel a klasszikus liberalizmussal szemben azért, hogy a piac szabályozható legyen ( nem 5 éves terv formájában, de a neoliberalista gazdaságpolitika elfogadja és néha el is várja az állam szabályozó tevékenységét)

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 00:08:49

@tistedur:
"néha el is várja az állam szabályozó tevékenységét"
Persze. Amikor válság idején az adófizetők pénzéből kell megsegíteni a magánbankokat.

Esküszöm, szeretnék én nagyon jókat gondolni a neoliberalizmusról, de sehogy sem sikerül. :-)

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 00:33:44

@tistedur: Ami pedig a liberalizmust (általában) illeti, most fölmondom a leckét, mert sokan teljesen mást értenek alatta. Nekem így tanították:

Egy társadalomban (polgári demokrácia & piacgazdaság) a Szabadság-Egyenlőség-Testvériségből két alapérték a Szabadság és Egyenlőség üti egymást.

Erre a paradoxonra a társadalomban két válasz született meg:
- a "demokrata", amelyik a társadalmi szolidaritást fölébe helyezi a (piaci) szabadságnak
- és a "liberális", amelyik a (piaci illetve egyéni) szabadságot helyezi fölébe a társadalmi szolidaritásnak.

Én a szolidaritást helyezem fölébe a szabadságnak, és ha hihetek a tanulmányaimnak, akkor azok alapján demokrata volnék és nem liberális.

(Mint ahogy a vallások is "demokraták" és nem "liberálisak", hiszen a közösségi szolidaritás mindegyikben fontosabb az egyéni szabadságnál.)

tistedur 2012.01.15. 01:01:59

@m-athos: őszinte leszek: amit számomra az "egyéni szabadság" és a "közösségi szolidaritás" jelent, az alapján a kettő nem üti egymást. sőt a "szabadság" és az "egyenlőség" sem. valószínűleg az én fejemben más tartalom kapcsolódik ezekhez a kifejezésekhez mint a tiédben :) mindig is az volt a véleményem, hogy két ember között a legnagyobb félreértésre a beszéd ad lehetőséget :)

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 01:17:24

@tistedur: Kétség kívül létezik a szabadság és egyenlőség kifejezéseknek az a dimenziója, ahol nincs köztük ellentmondás. De az aztán végképp távol van a (neo)liberalizmus fogalmától. :-) Hát még a gyakorlatától :-)))

tistedur 2012.01.15. 01:30:06

@m-athos: az elmélet-gyakorlat kettőssége nagyon sok mindennel kapcsolatban felmerül :)

bölcsésztanár 2012.01.15. 01:59:23

Én azért örülök, hogy fel-felüti fejét minden európai országban a gyökerek keresése. Hol nagyon mélyre kell ásni, hol meg kell hazugsággal teremteni, hol pedig még velünk élnek olyanok, akiknek van. Nem is annyira a nemzeti, mint inkább a helyhez köthető gyökerek kezdenek fontosak lenni, mert egyre jobban rájönnek az emberek a globalizálódó világban, hogy nem lehet akárhol élni. Illetve lehet, de akkor meg ott kell gyökeret ereszteni, újat abból a hozott anyagból, ami van.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 12:09:33

A cikkben felvázolttól elérő, alternatív jövőkép:

A demokrácia, mocskos dolog, mert az maga a határtalan ateizmus; a kereszténység meghalt; a judaizmus a cionizmus árnyékában foszlott semmivé; egyszóval az iszlámé a jövő.

Mondja a zsidó rabbi oroszul, angol felirattal:
www.youtube.com/watch?v=w9a6blduFb0&feature=related

Na erre varrjatok gombot! :-) :-D

tistedur 2012.01.15. 12:12:16

@m-athos: 2012-ben vége lesz a világnak a maják szerint. :)

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 12:49:35

@tistedur: December 21-én. Csak azt nem értem miért nem 12.21-kor vagy 21.12-kor. 17 valamennyi a pontos ideje. :)

tistedur 2012.01.15. 13:05:35

@m-athos: mert azért ennyire nem voltak számmisztikusak :)

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.01.15. 17:09:21

A hozzászólások sokféle irányba elmentek (ez is mutatja, hogy gondolatébresztő a poszt témája), de nekem az alapkérdés igazában az (amire szintén többen, talán leghangsúlyosabban @Izrael misztériuma válaszolt), hogy mennyire reális az utolsó mondat igen messzire vezető kijelentése: "közös értékrendet tömörítő világtársadalom posztmodern víziójának aligha van alternatívája". Azt hiszem erre a kijelentésre ma még egyetlen nagy keresztény felekezet sincs felkészülve. Kicsit idevág az a kérdéskör, ami egy hete foglalkoztat a napkeleti bölcsek történetével kapcsolatban: kaleidoscope.blog.hu/2012/01/15/utkeresok_1

csaba carmarthen 2012.01.15. 18:16:28

Ime az alternativa: "A civilizáció krízisére a szeretet civilizációjával kell válaszolni, mely a béke, a szolidaritás, az igazságosság és a szabadság egyetemes értékeire alapul, s ezek az értékek Krisztusban érik el teljességüket." Tertio Millenio Adveniente 52.
uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=80

-->A SZERETET CIVILIZÁCIÓJA
uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=81#GS6

2012.01.15. 19:12:06

@kaleidoscope:
"közös értékrendet tömörítő világtársadalom posztmodern víziójának aligha van alternatívája". Azt hiszem erre a kijelentésre ma még egyetlen nagy keresztény felekezet sincs felkészülve."

egy kis ízelítő az egység felé vezető uton:
a zsidók a keresztények Istenét imádják, a keresztények pedig a zsidók táncait járják...
Comunità delle Beatitudini - danze d'Isreale
www.youtube.com/watch?v=hKD7pvBuLbw&feature=related
(az utolsó dal a békéről szól héber és arab nyelven: Shalom - Szalam)

tistedur 2012.01.15. 20:04:48

@kaleidoscope: @Izrael misztériuma: ha csak a vallásokról lenne szó, de nem csak arról van. sajnos én más alternatívákat is el tudok képzelni :(

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2012.01.15. 20:21:01

@tistedur: Már nem aktuális. Megkezdődött a világvége! Most esett le valami az űrből, a tévéadást is megszakították. Sajnos lemaradtam erről is, mert éppen teát főztem a konyhában... :)))

tistedur 2012.01.15. 20:35:31

@m-athos: egy elromlott űrszonda volt csak :)

csaba carmarthen 2012.01.15. 21:11:55

Isten hívei különbözőképpen értelmezik a tanításokat, ami zűrzavarhoz vezet. A zűrzavar bekövetkezésekkor, csak egyetlen biztos út létezik, az, hogy leegyszerűsítitek hiteteket. Egyszerűen csak higgyetek és dicsőítsétek Teremtőtöket.

www.tligvideo.org/vidturkey.html

csaba carmarthen 2012.01.15. 21:12:47

Isten hívei különbözőképpen értelmezik a tanításokat, ami zűrzavarhoz vezet. A zűrzavar bekövetkezésekor, csak egyetlen biztos út létezik, az, hogy leegyszerűsítitek hiteteket. Egyszerűen csak higgyetek és dicsőítsétek Teremtőtöket.

www.tligvideo.org/vidturkey.html

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.01.15. 22:34:55

@tistedur: kérlek fejtsd ki bővebben a véleményedet.

tistedur 2012.01.15. 23:14:18

@kaleidoscope: huh, az kicsit hosszú lenne: de megpróbálom pár mondatban összefoglalni: van globalizáció, de jelenleg a földön egymás mellett léteznek a posztindusztriális, indusztriális és az alapvetően preindusztriális társadalmak/államok. a mentalitásunk alapvetően XIX. századi: azokat a fogalmakat használjuk, azokat a problémákat akarjuk megoldani, amik akkor jöttek létre:a modern értelemben vett nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus/szociáldemokrácia, a lokális konfliktusok a mai napig jelen vannak, és még meg is maradnak jó darabig, ehhez kapcsolódik egyfajta második - gazdasági - kolonizációs hullám:pl kína térnyerése afrikában. vannak területek, ahol egyszerűen nem működnek az általunk használt fogalmak:demokrácia, állam stb. mert törzsi társadalmak esetében ezek értelmezhetetlenek (afrika, afganisztán, egyes arab államok pl. jemen.) a kulturális/vallási problémákról most nem beszélnék. hirtelen csak ennyi. az a gond, hogy ez a téma több doktori disszertáció témája is lehetne..

csaba carmarthen 2012.01.16. 00:53:24

"Ez az az időszak, amikor a világ nagy változásokat fog megélni, olyat, amelyben az emberiségnek még sohasem volt része."

www.nagyfigyelmeztetes.com/index.php/a-nagy-figyelmeztetes-az-uzenetek-idorendi-sorrendben/2011-evi-uzenetek/2011-marcius/

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.01.16. 05:52:06

@tistedur: így már értem, és azt hiszem, hogy ha nem is írt belöle doktori disszertációt ugyanezen kérdéseket feszegette a poszt szerzője is, mielőtt eljutott a végkövetkeztetéshez, ami természetesen nem "csak" vallásokra vonatkozik, hanem mindarra, ahogy az emberiség ma értelmezi, látja és kezeli a problémákat. Számomra ezért tűnik alapvetőnek, hogy: valóban van-e annak a "víziónak" realitása, amivel a poszt zárul? kell-e, lehet-e tenni azért valamit az egyén szintjén, hogy ebbe az irányba haladjon a világ? mi az, amit reálisan felvállalhat és amit meg kell tennie ennek érdekében ma egy hívő keresztény embernek, Magyarországon, Európban, vagy bárhol a világon?

tistedur 2012.01.16. 09:08:37

@kaleidoscope: egyén szintjén meg kell próbálni jónak lenni, közösség szintjén pedig felelősnek.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.01.17. 05:43:45

@tistedur: "egyén szintjén meg kell próbálni jónak lenni, közösség szintjén pedig felelősnek. " - megint ugyanaz merl fel bennem: kifejtenéd részletesebben? Mert általánosságban ki ne értene egyet ezzel?! Csak a mindennapokban értünk egészen mást az egyéni "jó"-ság és a közösségi "felelős"-ség tartalmában, konkrétumaiban. A világ meg közben halad, és aligha kétséges, hogy a poszt zárómondatában vízionált jó iránnyal szemben van számos más irány, amelybe spontán haladni tudnak a dolgok, ha nem teszünk konkrét lépéseket azért, hogy a jó irányba változzon a körülöttük lévő világ, amit majd utódainkra hagyunk örökségül. Bevallom én sokszor nem látom az egyéni "jóság" és a közösségi "felelősség"-vállalás konkrét irányait. Azt sokszor pontosan látom, hogy mik azok az irányok, amelyek szerintem nagyon rosszak, azokat igyekszem elkerülni, de másokat nem lehet negatív megfogalmazásokkal, pusztán a rossz irányok kritikájával hívni, mert az hosszú távon mindig viszaüt (ld. pl. a negatív kampányokkal megszerzett hatalom gyengeségeit).

tistedur 2012.01.17. 20:16:56

@kaleidoscope:ha erre a kérdésre lenne biztos válaszom, akkor a zsebemben lenne a bölcsek köve :)
nem vagyok hari seldon.

Ferdinandus 2012.01.18. 22:41:55

A cikkben megfogalmazottak ellenére, nekem inkább az az általános tapasztalatom (ami persze azért nyilvánvalóan szubjektív), hogy az emberek inkább egyértelműen válságtünetként, és egyben valamilyen, talán többféle dimenziójú, világméretű pusztulás/pusztítás, romlás, sötétség baljós előszeleként értelmezik e valóban furcsa és talán példátlan korszak különféle jellegzetes jelenségeit. Ha jobban megfigyeljük, ez a nyomasztó életérzés és jövőkép alapvetően rányomja pecsétjét az élet területeire, az egész "korhangulatra", a "kor szellemére", egészen mélyen beleivódva ezekbe.

Ha ezen borúlátó álláspontok tévesek, vajon mi lehet mindennek a magyarázata?

Lévén, hogy igen foglalkoztat, én is rengetegszer elgondolkozom ezen a klasszikus problémakörön a maga tipikus "pro-kontra" érveinek ütköztetésével, de bevallom, végül (részben talán intuitíve) mindig ugyanarra a végkövetkeztetésre jutok: valószínűleg soha nem látott nyomorúságos idők küszöbén áll az emberiség. Szerintem, a világban jelenleg uralkodó folyamatokban, változásokban a legnagyobb jóindulattal szemlélve is - minden látszólagos pozitív vívmány ellenére - valamilyen zsigeri, lényegi abnormalitás, természetellenesség, és rendellenes jelleg rejtőzik. Olyan, mintha a világot egyszerűen el akarná nyelni a káosz. (Másfelől, azt a némileg vigasztaló alaptételt is fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a világot és a létet eszkatologikus távlataiban szemlélő, a keresztény reményt megélő ember nem tulajdoníthat a kelleténél nagyobb jelentőséget mindezeknek, hiszen az erős hitű ember mindig is tudta, ettől az egyébként is ideiglenes földi léttől túl sok jót amúgy sem remélhet.)

Isten jósága adja meg, hogy ne legyen igazam!

tistedur 2012.01.18. 23:36:28

@Ferdinandus: megnyugtat, ha azt mondom, hogy ezt már sokszor, sokan érezték/gondolták előtted is? majd minden olyan esetben, amikor változott a világ :)

Ferdinandus 2012.01.20. 20:12:07

@tistedur:

Általában én is ezzel "nyugtatom" magam, ha optimistább hangulatban vagyok. Én úgy látom, hogy változások, felfordulások, csapások, háborúk mindig is voltak a világban, de a mai kor valamiért mégis másnak tűnik (szubjektíve). Ha csak a globalizálódáshoz kapcsolható tipikus jelenségeket (pl. a kulturális egységesítést, a határok, illetve a különbözőségek eltűnését, mindenfajta hagyomány erőltetett felülírását, stb.), vagy akár ezt a hihetetlen mértékű "technokratizációt" tekintem, van ezekben a folyamatokban valaki rendellenes, abnormális. A mai életformából, és a technikai fejlettségből adódóan az ember például soha nem volt ilyen mértékben elvágva a természettől. Talán a modern bajok legnagyobb része éppen ebből származik.

tistedur 2012.01.20. 20:37:50

@Ferdinandus: azért ezt érzed a legrosszabbnak, mert ebben élsz :)
hiába van globalizáció, a kultúrák nem igazán egységesednek és a különbözőségek sem tűnnek el.
a technikai fejlődés abban ludas, hogy egyre inkább városiasodik európa, és egyszerűen túl kicsi személyes térbe szorulunk vissza - ráadásul egyre kevésbé tartjuk a kapcsolatot másokkal, de ezért mi is felelősek vagyunk, mert adott esetben ez a mi felelősségünk lenne (mármint közösségek létrehozása)
szerinted hogy érezték magukat azok, akik belekényszerültek a XIX. század folyamán az akkori városokba?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.01.25. 13:58:45

Mondjuk nem értem, miért kéne rajongani az Occupy Wall Streetért és az indignadosokért. Részemről nem hiszek az ökoszociális piacgazdaságban sem. Szerintem a posztmodern elég undorító kutyulék, de a nulláról kezdés kegyelme mindenképp benne van. Emellett szólnék, hogy sokak szerint a posztmodern 9/11-gyel véget ért (persze ez szimbolikus, de mindenesetre a végénél vagyunk). Meglátjuk.

kis- csirke 2012.04.21. 21:19:41

off: nem tudom, melyik topicban a helye, ideírom.
Van egy kortárs német filozófus Peter Sloterdijk, aki egy érdekes TV műsort vezet: aktuális társadalmi kérdéseket vitat meg meghívott vendégeivel.
Az archív adások elérhetőek, ha valakit érdekel, tényleg nagyon klassz és gondolatébresztő:
www.petersloterdijk.net/philosophisches-quartett

kis- csirke 2012.04.21. 22:10:09

@csaba carmarthen: drága szívem, nem tudom, hogy kell. Ha megírod, megtanulom, ígérem :-).

Itt van talán a legizgalmasabb kérdés:
www.zdf.de/ZDFmediathek/hauptnavigation/sendung-verpasst/#/beitrag/video/1200348/Universum-ohne-Gott?

csaba carmarthen 2012.04.21. 22:29:48

@kis- csirke:
Egyszerűen, ha át tudnád variálni a megfelelő kódokat az általad ajánlott műsorok kódjaira:-))

Az általad belinkelt formátumokban ui. nem tudom lejátszani:-)

(legalábbis ma, és ezen a gépen...dehát c'est la vie.. bocs: Das ist das Leben;-)

kis- csirke 2012.04.21. 22:39:39

@csaba carmarthen: that's life:-).... Cserélj gépet.

Pedig azt hittem, ma is tanulhatok valami újat (lifelong learning).

Bonne nuit!

csaba carmarthen 2012.04.21. 22:55:33

@kis- csirke: Neked is. (Most már késő van, lehet jobb, ha ma már nem tanulsz :-)
(én is lemondok a filozófus négyesről:)

YganA 2012.05.30. 09:22:02

Nem biztos, hogy éppen ehhez a témához kapcsolódik, de két szöveget ajánlok annak, akit érdekel.

torokgaborelemez.hu/

VATICAN CITY, May 29,2012 (Zenit.org).- On Sunday, Pope Benedict XVI reflected in his homily on the feast of Pentecost, describing it as a “feast of unity, of understanding and of human communion". Thousands packed St. Peter’s Square where the outdoor mass was celebrated.

The Holy Father said that despite developments in communication, understanding and communion between people are 'superficial and difficult'.

"Inequalities continue that do not infrequently lead to conflicts; dialogue between generations is hard sometimes opposition prevails; we see daily events which appear to suggest that people are becoming more aggressive and more unsociable; it seems to be too demanding to try to understand each other and we prefer to be closed up in our own 'I', in our own interests", the pope sad.

The pope contemplated on the biblical account of the Tower of Babel and its relevance to society’s advances in communication and technology. The pontiff stated that in the context of increased scientific abilities and progress that man has attained, "praying to God seems like something obsolete, useless, because we can build and realize anything we want". The pope reiterated that in doing so, man is reliving the experience of Babel.

"Indeed, we have multiplied the possibilities of communicating, of having information, of transmitting news, but can we say that the capacity to understand each other has grown or is it perhaps the case that, paradoxically, we understand each other less and less", the pope said.

The Holy Father compared the account of Babel with the event of Pentecost, recalling the words of St. Paul regarding the fruit of the Spirit: love, joy, and peace. "Let us note that the Apostle uses the plural to describe the works of the flesh, which divide and scatter us, while he uses the singular to define the Spirit’s action – he speaks of 'fruit' – just as the scattering of Babel is opposed to the unity of Pentecost."

The 85 year old pontiff, concluded his homily by inviting the faithful to live in the spirit of unity and truth. He also exhorted them to pray to the Spirit to 'enlighten us and lead us to overcome the fascination with following our own truths and instead the truth of Christ transmitted in the Church".

2012.05.31. 23:59:11

@YganA: Bábel tornya nekem is sokszor eszembe jut az utóbbi években.

YganA 2012.06.01. 12:28:02

@ifsz: Nem szeretnék pesszimistáskodni, különben is, lehet, hogy én lettem szédülősebb mostanában. De nekem is mintha inog-binog...

2012.06.01. 16:17:52

@YganA: Engem az fog meg a történetben, ahogy rávilágít az emberi gondolkodás egyik alapvető tulajdonságára, arra ahogy mindent abszolutizál, nem tud mértéket tartani, addig bonyolítja a dolgokat, hogy végül maga sem tud bennük kiigazodni (a nyelv összezavarodása is lényeges, nemcsak az összeomlás). A bölcsek azt mondják, hogy a torony összeomlása nem tragédia, épp ellenkezőleg, lehetőséget teremt a megújulásra és hogy megszabaduljunk a megrögzött elképzeléseinktől. Azt én teszem hozzá, hogy a felszabadulás élményét jelentősen ronthatja, ha a torony pont a mi fejünkre omlik.

YganA 2012.06.01. 19:46:32

@ifsz: Igen, végtelenül és képtelenül hajlamosak vagyunk azzal szórakoztatni magunkat, hogy még-még rálapátoljunk egy adagot az innen-onnan összeszedett gondolatokra. Csak a vége nem egy torony lesz, hanem ahányan vagyunk, annyiféle kis csinos, vagy torz törpike. Ez elég környezetszennyezés a közös parkunkban. Pláne, ha ezekbe a tornyocskákba kis trükkös lőréseket is betervezünk, ahonnan nyilazgathatjuk egymást.

Egy másik oldala a kérdésnek: néha azért szeretek külföldre menni, mert ott nem értem, miről van szó. Idegen ufoként úgy érezhetem: minden rendben van. És ez olyan megnyugtató érzés. Még akkor is, ha utólag kiderül, a működőnek látszó rendszer kulisszái mögött éppen akkor helyezték el a bombát a metroban.

Viszont élvezettel nézelődöm- vásárolok-beszélgetek piacon. Nem nagyon vannak mögöttes jelentések a kommunikációban. Legföljebb nem árt megszemlélni a sárgarépacsomó közepébe dugott fonnyadtságot is. (És vigyázzak a pénztárcámra.)

Nagyon szeretem a rövid mondatokat.

Kajla 2012.06.02. 05:39:00

@YganA: "Nagyon szeretem a rövid mondatokat. "

Nem föld a föld.
Nem szám a szám.
Nem betű a betű.
Nem mondat a mondat.

Isten az Isten.
Virág a virág.
Daganat a daganat.
Tél a tél.
Gyűjtőtábor a körülhatárolt
bizonytalan formájú terület.

YganA 2012.06.02. 08:05:49

@Kajla: (és @matthaios: )
Mielőtt becsuktam a szemem este, belesuttogtam ebbe a gépbe, hogy segítség.

Amikor reggel kinyitottam a szemem (és a gépem), már meg is érkezett. Köszönöm. Több szavam erre nincs, csak annyi, hogy hálás vagyok, amiért megszülettem, ide.

(Ki a vers szerzője?)

Kajla 2012.06.02. 09:31:05

@YganA: Pilinszky. Akinek a neve, míg élt, i-vel volt kiírva a bérház kapujára.