Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

boldogság (8) egyház (55) európa (10) ferencpápa (9) filozófia (9) gondolat (10) gondolatébresztő (19) hit (24) ima (14) isten (19) Isten (8) jezsuita (15) jézus (11) katolikus (12) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (12) vallás (16) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

A politikailag korrekt Jézus

2014.04.15. 19:50 scapinelli

son-of-god-14-4-17.jpgAz Isten Fia című film alapjául szolgáló tévésorozatot Amerikában száz millióan látták. Ehhez képest a bemutatónapján a pesti moziban egyedül voltam. Hiába, Pest az Pest, nem Amerika. A Jézus-film vajon miért esett áldozatul a nemzeti szabadságharcnak? Mert ha nem is tartom nagy filmnek – Pasolini óta még várom a nagy Jézus filmet – szép, megható és elgondolkodtató alkotásnak tartom. Tömegeknek szól, és ez érződik, de nem zavaró, nem bántó, hacsak jó értelmiségiként nem hordjuk nagyon fent az orrunkat… A film, és ez megint magyar sajátság – ideológiai válaszfal. A NOL lesújtó kritikát közölt róla, a Heti Válasz pozitívan méltatta. A furcsa az, hogy a maga módján mindkét kritikának megvan a sajátos jogosultsága.

Fáy Miklós a Népszabadságban egy fanyalgó értelmiségi szerepében ironizál a film túlzott erőfeszítésein, hogy minden áron politikailag korrekt legyen. Némely pont nekem is mint nézőnek feltűnt, például, hogy kirenei Simon, ki tudja miért, fekete. Nigger, Afroamerikai, vagy amit akartok. A „fivéreim és nővéreim” is feltűnt, de nekem az inkluzív nyelvezet nem jutott mindjárt eszembe, habár egyet értek Fáyval, hogy a magyar „testvéreim” megkerüli ezt a szerencsétlen nyelvi handabandázást. Fáy kőkemény iróniája, mely minden nézőt farizeussá avat, azonban méltánytalan és jogtalan. „Nézd, amit látsz, és ne változtasd meg élted”- fejezi be írását. Azaz: megtagad a filmtől mindene hatást a lélekre. Talán őszintén is gondolja ezt cinizmusában. Nos, ha nem a pesti esztéta, hanem az egyszerű ember, mondjuk az átlag Népszabadság olvasó szemével – és szívével – olvassuk, akkor a sok művér (Mel Gibsonnál még az volt a baj, hogy nem elég mű(vi), hanem túl valós  a vér…) is könnyeket fakaszthat. Jézus meghat(ó), Mária meghat(ó). Pilátus és pribékjei pedig undorítóak. Úgy ahogy egy népi darabban kell. Ez lehet, hogy esztétáknak giccs, de együtt érző embernek valós fájdalom, mely együttérzésre int. Nagyhéten pedig valós szemléltető anyag a Passió átélésére. Én tehát azt ajánlom a nézőnek: elmélkedje át a film után Máté evangéliumát. S hallgasson hozzá Bachot. Máté Passióját. És élje át a történetet egyszer mondjuk kirenei Simon, egyszer pedig Barabás szerepében. Vagy Pilátuséban. Legyen jelen a történetben. Az egészen bátrak pedig legyenek Jézus. Vagy Mária.  Lásd, amit néztél, és változtasd meg életedet!

19 komment

Címkék: szenvedés filmkritika nagyhét passió gibbson istenfia

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr796041472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bélaybéla · http://odamondogato.blog.hu 2014.04.16. 13:27:01

Tessék, itt van egy olyan film, amely az evangéliumi szöveg szó szerinti felhasználásával készült:
www.youtube.com/watch?v=a_iPrp7PEz0

Lehet, ez még jobban kiveri a biztosítékot, mint bármely más :)

Dr. szpahi 2014.04.16. 13:29:06

"Pasolini óta még várom a nagy Jézus filmet " Ízlések és pofonok. Nekem a Mel Gibson filmje is tetszett :-)

KaramElla 2014.04.21. 07:37:57

Először csak a gyomrom többszöri felkavarodása jelezte, hogy valami nem kerek a filmmel.
Szemet szúrt néhány apróság, mint Jézus kivillanó fogsora, pepec kis fémcsatos szandálja, Mária frissen felkent, orchidea-pink rúzsa a kereszt alatt, az azonmód véresen elfogyasztott halacska, amely Gollumnak jól állt ugyan… Jézus helyes kis pofikájával parfümöt, sampont, férfi alsóneműt is simán rám lehetne sózni, de a testén azért lett volna még dolgoznivaló… Amíg Jim Caviezel valódi passiót élt meg, hogy Jézust magát és ne a saját egóját engedje szóhoz jutni az alakításában, Diogo még egypár kilótól sem bírt megszabadulni… nem volt épületes látvány, amikor a kis sonkái beleremegtek az ostorcsapásokba.
A történet eléggé kaotikus, a hippi Jézus mászkál ide-ode, tesz egypár random csodát (valószínűleg kapott némi roxforti kiképzést), mond néhány bölcsességet, kivillantja fehér fogait, mindezt egy sereg, nyakában lihegő, mindebből semmit sem értő, málé apostollal, meg egy ’beépített’, szimbólumértékű farizeussal. Néha indokolatlanul mérges lesz, burogat, egyszer megcsiklandoz egy kislányt, és nevetve közli vele, hogy itt bizony, édes angyalom, kő kövön nem marad, hehe, kő kövön. Lila gőzünk sincs, hogy milyen a kapcsolata az Atyával, az alacsony IQ-val megáldott apostolokkal, vagy az anyjával. Ő is megér egy-két szót, ugyanis a Mária szerepében tündöklő hölgy a film egyik producere, némi ezoterikus háttérrel, meg letagadhatatlan plasztikai műtétek sorával.
Ahogy közeledik a szenvedés, szegény Jézus kezdi elveszíteni a fonalat, nem nagyon érti, hogy mi történik vele, de egy-két felvillanó kép figyelmezteti, hogy fájni fog. Ezért aztán ideges lesz, és hisztérikusan kimenekül az utolsó vacsoráról. A passiót nem nagyon bírja, ennek a fentebb említett, rossz fizikuma is oka lehet. Nagyon rosszul lesz, majd mikor Barabás mellé állítják, hirtelen mégis jobban lesz, csak pislog körbe kicsit unottan. Aztán megint rosszabbul lesz. Út közben megjelenik Píszí Simon, aki kávéültetvényére siet, de annyira mégsem, hogy ne állna be. Nem ő az egyetlen píszí: van itten Pussy Riot-os Mária Magdolna, meg kopasz skót tanítvány is, aki ugye két légy egy csapásra. Csak hogy senki ne érezze kirekesztve magát a Global Village fílingből.
A feltámadás utáni eseményeket a székembe kapaszkodva ültem végig, és nagyon megbántam, hogy tiszteletből nem hoztam be popcornt. Az újdonság erejével hatott rám, hogy Péter mindjárt Húsvét után pápai szerepét gyakorolva kenyeret-bort osztogatott. Meg rögtön sietett dolgozni, meg sem várta a Szentlelket.
Azért jó, hogy a popcorn nem vonta el a figyelmemet, mert akkor nem tűnt volna fel az utolsó képkocka, ami megmagyarázta az émelygést: Jézus egyik szemére közelít a kamera, így gumijézus a szabadkőművesség One Eye szimbólumával búcsúzik. Itt lesz kerek a történet Plasztik Mária ezoterikus hátteréről, meg hogy miért rajong érte az ezoterika papnője, Oprah Winfrey illetve a szintén zavaros identitású Rick Warren prédikátor.
Mit üzen ez a nyálas, kissé zavarodott álmodozó? Hogyan változtassam meg életem? Holnap reggel korán bebocsájtást kérek a krisnásokhoz. Ott legalább jól főznek.

tomasszo 2014.04.21. 08:31:21

Na most meek, s jol letoltom a nyetru. Annyival egyetertek, hogy szamomra a passio zarta le az ujraertelmezes lehetosegeit. De ez lehet, hogy szimplan korfuggo dolog. A masik plo a Jezus Krisztus a szupersztar, vagy a (akarmilyen bornirtnak tunik a tobbihez kepest peldakent) a Ben Hur beli jelenetek. MEg a ...egyebkent telleg ki kene talani vmit erre az online nezegetesre, hogy megadhassuk a csaszarnak is. :P

csaba carmarthen 2014.04.21. 08:50:05

www.youtube.com/watch?v=qKSe9PE002o
más szóval...szóval ÁLDOTT HÚSVÉTOT mindenkinek!!

Feltámadt, Alleluja! (Sillye Jenő)
www.youtube.com/watch?v=XEVwPLr7EHk
Иисус воскрес!
www.youtube.com/watch?v=YMNyT7I5NYw
www.youtube.com/watch?v=Y7tKexc4wSM
Der Herr ist auferstanden
www.youtube.com/watch?v=JgntpUamjYU

tomasszo 2014.04.21. 15:01:23

Habár tvs panelekkel operált, s kicsit hosszú volt, sztem érdemes megnézni.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2014.04.22. 19:14:21

Ha csak mint műalkotást nézzük ezt, vagy bármely más bibliai témájú filmet, akkor igaza van@Dr. szpahi: -nak: "ízlések és pofonok" dolga.

De talán érdemes ezeket a filmeket konkrétan a szakrális művészet dimenzióján belül is értelmezni.

A keresztény szakrális művészet - jó esetben - legalább három síkon fejti ki hatását egyszerre.

Az első a narratív sík, amikor az adott műalkotás egy adott bibliai történetet, vagy későbbi szentek életét, életművét beszéli el (ha szöveges alkotásról van szó) vagy ábrázolja (képzőművészeti alkotás esetén). Ennek az értelmezési síknak felfokozott jelentősége volt azokban az időkben, amíg az írástudás nem volt általános.

A második a teológiai sík, amikor az adott műalkotás hitigazságokat, hittételeket is közvetít. A bizánci liturgiában a tropár és a konták (litrugikus himnuszok) mindig az adott nap ünnepének a teológiai tartalmát foglalják össze közérthető és könnyen memorizálható módon. De az ikonfestészetben is például az aranyozott háttér, az árnyékolás hiánya vagy a fordított perspektíva mind-mind konkrét teológiai tételeket jelenítenek meg. Ez természetesen nem csak a bizánci lelkiséghez kötődő szakrális művészet sajátja, a teológiai tartalom-közvetítés jelen van a római katolikus egyházművészetben, de még a református templomok kazettás mennyezetén is.

A keresztény szakrális művészetnek harmadik - talán legfontosabb - síkja a spirituális sík. Az előzőek mellett az alkotásoknak fontos funkciója az is, hogy különböző művészeti eszközökkel megsegítsék a hívők Istennel való kapcsolatát, segítsék őket a lelki elmélyedésben, az imádságban.

Az 'Isten Fia' c. filmet még nem tudtam megnézni, de a többi, általam látott Jézus-, Mózes- és egyéb bibliai témájú filmmel kapcsolatban nekem az volt a bajom, hogy a legtöbb leragadt a narratív síknál. Nem vállalkozott többre, mint az események szolgai módú megjelenítésére.

Nagyjából egyetértek Scapinellivel: "Pasolini óta még várom a nagy Jézus filmet".

2014.04.23. 08:42:04

Nem láttam a filmet, nem is fogom megnézni.
Már a fenti kép is halálosan irritál. Így nézne ki egy kétkezi munkás? Legfeljebb a szexiparban.

Mel Gibson Passiója nekem épp elég hiteles volt. Nem tudom, hogy a fenébe bírta összehozni. Úgy látszik, Isten csakugyan tud görbe vonalon is egyenesen írni.

csaba carmarthen 2014.04.23. 10:57:33

@khamul:

Fr. Mario Knezovic: “The Passion of the Christ” movie, in which you are playing Jesus Christ, is almost finished. What was it like to play Jesus? How did you adjust your body and your soul to the body and the soul of Jesus? How was it to be Jesus?
Jim Caviezel: The catharsis for me to play this role was through Medjugorje, through Gospa. In preparation, I used all that Medjugorje taught me. Mel Gibson and I were going every day for Mass together. Some days I couldn’t go for Mass, but I was receiving the Eucharist. Somewhere along the line, I heard that the Pope was going to Confession every day, so I thought that I should go to Confession as often as possible. I didn’t want Lucifer to have any control over the performance. We have sins of commission, but also sons of omission. My sin of omission continuously is that I don’t love enough. So, the confession was the preparation for the Eucharist. Ivan Dragicevic and his wife Lorraine gave me a piece of the true cross. I kept this on me all the time. They made a special pocket in my clothes for it. I also had relics of St. Padre Pio, St. Anthony of Padua, St. Maria Goretti, and St. Denisius, the Patron saint of Actors. Another thing was fasting. I read many of the messages continuously. Every day everyone could see me with the rosary in my hands.

www.spiritdaily.net/caviezelinterview.htm

KaramElla 2014.04.23. 12:35:33

@khamul @csaba carmarthen

www.youtube.com/watch?v=tevaXep4Oog

Ez egy masik interju vele, magyar felirattal. Mi volt a szerep ára? Napi hat óra a sminkszobában, fulladás, villámcsapás, szívműtét, hétévi száműzetés a szakmában...

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2014.04.28. 09:54:58

Tudós teológus barátom még a Mel Gibson féle Passió előtt két filmet tartott összesen valósághűnek és a Szent Hagyománnyal (beleértve a Szentírást is) egybecsengőnek: a már említett frenetikus erejű Pasolini-filmet és bármily meglepő, a Lator című - ha úgy vesszük pajzán - filmvígjátékot.
Utóbbi az emberi élet mélységeit, furcsaságait ábrázolja hitelesen, míg az előbbi rendezője hitelesen kiált fel filmjével a Zsoltárossal együtt, a mélységből.

2014.04.28. 10:13:48

Das 1. Evangelium nach Matthäus - Pier Paolo Pasolini (Il Vangelo secondo Matteo)
www.youtube.com/watch?v=Tnh2yNSsTwA

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2014.04.28. 11:29:05

@m-athos: Lehet-e szakrális művészet a film?
Az építőművészet lehet, elvégre szakrális tereket hoz létre, amellyel vagy Istennek, vagy a saját egyéniségének, megrendelője juttatásainak biztosít imádási lehetőséget, kiemelt helyet.
A díszítőművészet (ide értve a festő- és szobrászművészet összes ágazatát) szintén lehet, vagy valami absztrakt szépséget hoz létre, vagy Istent a teremtményeinek ábrázolásával dicsőíti.
A zeneművészet is lehet, a már említett absztrakt szépség megalkotásával és elillanó lejátszásával is.
Az irodalom, a szó művészete természetes, hogy lehet szent, elvégre még a teremtést is csak egyfajta szómágiaként tudjuk felfogni.
Az előadóművészet, az emberi hang, a gesztusok, a hangszerek hangja ritkán emelkedik szakrális magasságba, a cirkuszművészetről meg én nem is hallottam ilyet. Számomra a film leginkább a cirkuszművészetre emlékeztet, rengeteg könny és veríték (meg jobb, ha nem tudjuk mi egyéb testnedv) folyik le addig, amíg "spontán" kacagás, "könnyed" világszám lesz az eredmény.
Ugyanakkor mint kegyelemközvetítő médium a sporthoz vagy a konyhaművészethez hasonlóan nélkülözhetetlen közösségépítő-köztudatformáló eszköz is lehet. De attól ugye még nem "szent művészet"?

KaramElla 2014.05.01. 11:05:35

Ha egyszerűen szeretném összefoglalni ezt a filmet, nem csupán egy bénázás, hanem a keresztényeknek és hitünknek a kigúnyolása. Szerintem.

andronikos · http://andronikosz.blogspot.hu/ 2014.05.04. 10:27:01

@Kitalátor (másként) gondolkodó:
"Lehet-e szakrális művészet a film?"

Jó a kérdés. Viszont az ugyanilyen jogos kérdés, hogy ha egy bibiliai témájú film nem szakrális, akkor meg mi értelme van?

De válaszolva az eredeti kérdésre: amondó vagyok, hogy bár nem könnyen, de lehet a film szakrális művészet, pontosabban lehetne. Konkrét példát mondva Zeffirelli Napfivér, Holdnővér c. alkotását én szívem szerint besorolnám ebbe a kategóriába. Ugyanakkor a Jézus filmjét a legjobb szándékkal sem tudom annak tartani. (Mindez persze szubjektív ítélet a részemről.)

A filmet különben én inkább a drámával hoznám párhuzamba, nem a cirkusszal. A dráma, mint műfaj pedig jelen van a keresztény szakrális művészetben csakúgy mint a népi vallásosságban. Gondoljunk csak a betlehemes pásztorjátékokra vagy a passió-játékokra.

Sőt, ha jobban belegondolunk, maga a liturgia is dráma - na és persze annál sokkal több is - aminek mi is aktív szereplői vagyunk.

Fejlődő szervezet 2014.06.06. 12:23:22

@KaramElla: Szerintem túl szigorú vagy. A filmnek valóban vannak hibái, de én úgy vélem, ahhoz képest, hogy egy TV-sorozatból rakták össze a filmet, meglehetősen jó munkát végeztek. Mind a képek, az operatőri munka, mind az aláfestő zene hatásos volt - sőt, néhol hatásvadász, de én ezt szeretem -, mindenesetre jobban sikerült a film, mint az olasz ájtatos TV-filmek tömkelege, vagy az 50-es 60-as években készült unalmas bibliai eposzok. Az egyetlen nagy hibája a dramaturgiában volt: a passió olyan hosszúra sikeredett, hogy előtte Jézus tulajdonképpeni tanításából csak nagyon keveset tudhatott meg az egyszeri néző.
Azt pedig, hogy hitünk kigúnyolása lenne, remélem, Te sem komolyan mondod. Az alkotók mind hívő keresztények, még ha nem is katolikusok. Szerintem megilleti őket az "ártatlanság vélelme", még akkor is, ha nem tetszett a film.

Karam Ella 2014.06.06. 16:10:22

@Fejlődő szervezet: Nagyon szeretnem, ha igazad lenne, es en latnek remeket... De, ahogy irtam is, valoban utananeztem az alkotok hatterenek (na, jo, a keresztleveluket nem volt lehetosegem kikerni, csak az internetrol tajekozodtam). De aszerint, amit ott talaltam, a producer hazaspar holgy tagja romai katolikusnak vallja magat, de az eddigi munkassaga alapjan sokkal inkabb az ezoteria all hozza kozel.Epp a harmadik ferjet fogyasztja, akivel evekig egyutt elt a hazassaga elott, es hires a plasztikai muteteirol.
A ferje multi-billiardos, aki 5 valosagshowbol es videojatekokbol kuporgatta ossze a kenyerre es tejre valot. (Az egyik valosag-showt Donald Trumpnak keszitette.) Emellett elnyerte az osszes dijat, amit Lucifertol csak kapni lehet, es az egesz hollywodi showbiznisz a labai elott hever. Azert megprobalom elhinni, hogy o egy hiteles es igazi kereszteny, es az az illuminati-szimbolum is csak teljesen veletlenul kerult a film vegere. Illetve ha eleg naiv lennek, nyilvan bevennem, hogy egy hiteles Jezus-alakitasra egy reklammodell- es szappanopera-tapasztalatokkal rendelkezo zsurfiu a legjobb valasztas.

Szeretnem azt is elhinni, hogy hiteles Jezus-filmet Amerikaban nemcsak ugy lehet kesziteni, hogy valaki sajat maga privat forgalmazza, es utana elviseli, hogy Hollywood szamuzi, hanem a 20th Century Fox a szarnyai ala veszi, es Oprah Winfrey ingyen reklamot csinal neki, mint jelen esetben is... de valami miatt ezt eleg nehez elhinnem...

Talan johiszemubb lennek, ha nem lenne elottem az a tapasztalat, ahogy a Passio keszitoit Hollywood meghurcolta, onekik aztan egy dijat sem adott Lucifer...Oket nem kenyeztette sem az ezoteria papnoje sem a 20th Century Fox...

(Es nincs az az erv, amiert en Marian az orchideapink ruzst es a felvarrt arcot kepes lennek megbocsajtani :)))))

Fejlődő szervezet 2014.06.06. 20:46:00

@Karam Ella: Véleményem szerint kár Lucifert meg az illuminátusokat belekeverni a dologba, és ott is az ördögöt keresni, ahol nincs. A producernő magánélete számomra nem releváns, jómagam is elvált vagyok - gyakorló katolikusként (van ilyen, nem lehet minden keresztény tökéletes...)

Én az igyekezetet láttam a filmben és a jószándékot, ami egy messze nem tökéletes (van ilyen?), de a rendelkezésekre álló forrásokhoz képest teljesen nézhető Jézus-filmet eredményezett. Ami, mint minden film, kinek tetszik, kinek nem, de a nézőkkel beszélgetve azt tapasztaltam, hogy legalább annyi emberre volt nagy hatással, mint ahányan rossznak tartották. Szóval továbbra is fenntartom, hogy a készítők célja inkább volt az evangelizáció, mint az ezotéria vagy Lucifer tanainak terjesztése.

A passió ott "bukott el", hogy a hollywoodi filmipar jelentős részét alkotó zsidó stúdióvezetők/alkotók/pénzemberek a propaganda - és Gibson saját magánéleti melléfogása - miatt erősen a film ellen fordultak. (Amúgy Gibson magánéletébe - és ami azt illeti, vallási világába - épp úgy bele lehet kötni, mint Roma Downey-éba, de szerintem ugyanúgy felesleges.)
Az elbukást nem véletlenül tettem idézőjelbe, hiszen a film így, az ellenszél ellenére is hatalmas anyagi és kritikai siker volt és - engedd meg, hogy a díjakat illetően kijavítsalak - azon kívül, hogy 3 Oscar-díjra is nevezték, sok díjjal elhalmozták, sokkal többel, mint az Isten Fia alkotóinak eredeti A Biblia című sorozatát. És ezekből a díjakból a legtöbb bizony hollywoodi, amerikai díj: Hollywood Film Festival, Satellite Awards, National Board of Review, Capri - Hollywood, People's Choice Awards, stb.
Amúgy a 20th Century Fox is kivette a részét a film sikeréből, ugyanis sok külföldi országban ők forgalmazták A passiót, valamint a film amerikai DVD-kiadása is az ő munkájukat dicséri. Szóval ha nem is kényeztették a filmet, de legalább sokakhoz eljuttatták - még díszkiadásban is :)

Gibsont nem A passió miatt száműzte Hollywood, hanem leginkább az antiszemita kijelentései miatt. Egyébként ha valami igazán sikeres filmben játszana - mert azóta is játszik filmekben, igaz, ritkábban - , újra visszafogadná mindenki, ott a pénz beszél igazán. (Nekem hiányzik, mind rendezőként, mind színészként tehetségesnek tartom.)
A passió többi alkotójáról pedig egyáltalán nem lehet elmondani, hogy száműzték volna, a főszerepet alakító Jim Caviezel rengeteg filmben szerepel, olyannyira nincs a pályán kívül, hogy a 2006-os Superman feldolgozásban az egyik legnagyobb esélyese volt a szerepnek, és a stáb többi tagja is szépen megél a filmes munkákból.
süti beállítások módosítása