Az Eucharisztia csúcsa és forrása életünknek. A szentáldozás az Istennel való lehető legteljesebb egység. Nélküle élni nem igazán lehet. Legalábbis hosszú távon. Valahogy úgy van ez, mint minden más személyes kapcsolatunkkal: elképzelhetetlen egy barátság igazi ölelés, együtt töltött idő, sok beszélgetés, valódi fizikai találkozások nélkül. De van úgy – mint most is –, hogy ideig-óráig-hétig a távkapcsolat tartja össze a barátságot. Krisztussal is.

Ahol született már kisgyerek, ott – azt hiszem – ezt sokkal jobban tudjátok, mint én. Mert nemcsak most, a pandémia idején, de kisgyerekek esetén is nem egyszer előfordul, hogy nem realitás a vasárnapi miselátogatás. És a napi imádságra is csak a fürdőbe bezárkózva tud sor kerülni, amíg valamelyik gyermek nem érkezik meg dörömbölve.

Szóval sokatoknak most nincs lehetősége arra, hogy eljusson templomba, szentmisére. Akik idősebbek, veszélyeztetettek, betegek vagytok, vagy kötelességeteket teljesítitek, betegeket ápoltok, vagy beteggel, időssel éltek együtt, vagy hatósági karanténban vagytok, ti mind súlyos okból nem tudtok szentmisére eljutni. A püspöki kar külön kér titeket, hogy maradjatok otthon. Sőt az MKPK szerint mindazok, „akik úgy érzik, hogy számukra a szentmisén való személyes részvétel veszélyt hordoz magában”, azok bátran  maradjanak otthon. A kormány kihirdetett védelmi intézkedései értelmében ez bizony mindannyiunkra áll: minden gyülekezés veszélyt hordoz magában. 

Tehát teljesen rendben van, ha vásárnap nem mentek el misére!

Ám mi legyen helyette?

Le kell szögezni, hogy az online mise nem mise. Nem tudja pótolni azt az igazi találkozást. Ez van. Így jártunk. Természetesen ha az online misébe való bekapcsolódás mégis segíti a családot, ad erőt, segít az imádságban, akkor bátran éljetek vele. De fontos tudni, hogy nem kötelező online misén részt venni vasárnap. Ha súlyos ok miatt – mint most – nem juttok el igazi szentmisére, akkor a vasárnap megszentelése a fontos, aminek sok formája lehet.

Ha együtt lakik a család, akkor legyen családi esemény a vasárnap megszentelése. Hogy ha a templomba nem mentek, akkor az otthonotok legyen templommá, ahol Isten és ti, mindannyian közösen ünnepeltek, örültök egymásnak, hallgatjátok az Úr szavát, és engeditek, hogy szeressen titeket. 

Egy ilyen vasárnapi megszentelés lehet olyan, amilyet csak akartok! Rajtatok múlik. Nincs megszabva a hossza, a tartalma, a formája. Szabadok vagytok, hogy keressétek azt a módot, ahogy legjobban tudtok ünnepelni az Istennel vasárnap.

 Tarthattok például magatoknak vasárnapi kis igeliturgiát. 

• Szépen felöltözve összegyűltök akár még ebéd előtt. A felkészülés, felöltözés is az ima része. Gyertyákat is lehet gyújtani, mint az oltáron.
• Valami vidám gitáros éneket énekelve elkezditek közösen az imát. Vagy berakjátok az éneket a durkonyv.hu-ról, mert sokszor könnyebb másokkal együtt énekelni. Szabad közben a monitoron nézni az ének szövegét..
• Aztán ha elérhető, akkor édesapát megkéritek, hogy olvassa fel az evangéliumot. (Persze édesanya is felolvashatja, sőt akár valamelyik gyerek is. Lényeg, hogy mindenkinek jusson szolgálat: közös legyen az ünnep.) De választhatjátok valamelyik másik olvasmányt is, ha az könnyebben érthető most a családnak.
• Beszélgethettek utána, hogy mit jelent nektek ez a rész. (Az evangelium365.hu minden napra ad az evangélium mellé valamilyen gondolatot, hátha segít nektek.) De lehet rajzolni is. Miért ne lehetne a közös ima része negyed óra rajzolás (szülőknek is szabad), miközben olykor meg kell kavarni a levest a fazékban?! De felnőtteknek az is érdekes lehet, ha miniverssel vagy saját zsoltárral próbálkoztok a témában. Szánjátok rá ti, felnőttek is azt a kis rajzolásnyi időt.
• Jó dolog bemutatni, hogy ki mit alkotott.
• Be lehet illeszteni hívek könyörgését is, azaz ki-ki mondhat egy, két, akár több fohászt, hogy kikért, miért lenne jó imádkozni. Egy szóval is elég, de kifejteni is szabad, ahogy nektek jobb. Jó, ha ilyen imákba belekerülnek fohászok az egész Egyházért, pápáért, papokért is. Ez is jelzi, hogy bár otthon imádkoztok, része vagytok egy nagy közösnek. Nem egyedül, hanem a szentek seregével és a megannyi templom megannyi hívőjével együtt imádkoztok.
• Ezt fejezheti ki az Úr imádsága is. Mindenki tudja. Mindenütt a Földön. Mondjátok el hát közösen. De valamikor játszhattok azzal, hogy megkeresitek más nyelven is. Tudtátok, hogy szuahéli nyelven a Mi Atyánk=Baba Yetu? https://www.youtube.com/watch?v=ZrPUizG0N88
• Átváltoztatás pap nélkül nem lehetséges, így otthoni áldozás sem. De saját szeretetetekből tudtok adni egymásnak. És a közös étkezés is lehet akár a házi liturgia része. Vagy azon túl. Külön megterítve Jézusnak. Megkérdezve, hogy ő ma mit kér. És ki tudjátok-e találni, hogy éppen mit mond, üzen, beszél ott az asztalnál?
• De az odaadó szeretetet miért ne lehetne kimutatni mások felé is akár egy ilyen imában? Egy közös levélírás minden vasárnap valakinek, aki fontos? Egy telefon? Az önmagát adó szeretetnek sokkal többféle megnyilvánulása lehetséges, mint hétköznapokon gondolnánk.

És mi van, ha kis családi meghitt imádság közben az egyik gyermekekre rájön a... és szaladni kell vele a mosdóba (és nem értek oda időben)? Hát, az a betlehemi barlang sem volt egy tökéletes hely. Meg még az utolsó vacsora alatt sem csak az áhítat és szent szavak töltötték be a teret. Emberek vagyunk, mert embernek teremtetett az Isten. Mert pont így szeret minket.

Sok-sok lehetőség! Ahány család, annyi változat, szokás, hagyomány és új út. Legyetek merészek és vágjatok bele! Talán olyanba is, ami elsőre szokatlan. Nem kell hogy minden alkalom azonos legyen. Kísérletezzetek! Keressetek!

Hiszen lángra tud lobbanni a szívetek otthon is!

U.i.: Ha pedig karácsonyig kialakul egy saját kis ünnepi otthoni liturgiátok, akkor írjátok meg nekünk (gyerekmise@jezsu.hu), hátha egy kis gyűjteménybe fogva közre lehet majd adni, segítve a többi családot. Minél többféle, annál jobb.