Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

boldogság (8) egyház (55) eucharisztia (8) európa (10) ferencpápa (9) filozófia (9) gondolat (10) gondolatébresztő (19) hit (24) ima (14) Isten (8) isten (19) jezsuita (15) jézus (11) katolikus (12) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (12) vallás (16) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Karl Rahner összes műveinek kiadása

2021.01.20. 11:56 SzabóFerencSJ

hner.jpg

Andreas R. Batlogg SJ írását fordította: Szabó Ferenc SJ

Forrás: La Civiltà Cattolica, 2020 IV 604-611 (2020. dec. 19/2021. jan. 2)

„Rahner meghalt, és úgy gondolom, hogy hamarosan eszmevilága is el lesz temetve”, jelentette ki Hans Urs von Balthasar[1]. A mondat első fele egy megállapítás, a második fele tévedés. Ezt a durva ítéletet Hans Urs von Balthasar egy kiadónak írt levélben fogalmazta meg Karl Rahner (1904-1984) német jezsuita teológus  halálakor. H.U. von Balthasar (1905-1988) K. Rahner barátja volt, ő maga is jezsuita 1929-1950 között, de e két nagy gondolkodó útjai szétváltak. Csak életük végén kezdtek kiengesztelő megjegyzéseket hallatni, de mindig megmaradt között egy bizonyos távolság, mikét az idézett kijelentés is jelzi.

Teljesen más volt az ítélete Johann Baptist Metznek 1996-ban a XX. század teológusainak Lexikonában: „Sok szempontból K. Rahner küzdelmét gyanús szemmel nézték még egyházi körökben is, de ma már ’elismert Rahner’ lett. Ugyanis merész teológiai állításait sokan felületesen leegyszerűsítették és egyoldalúan értelmezték. Ez azonban nem feledtetheti, hogy K. Rahner neve a jelenkori katolikus teológia legdicsőségesebb fordulatához kapcsolódik. Fordulat volt mindenekelőtt az újskolasztikus gondolkodás és beszéd a megmerevedett és elvont formuláival szemben; Rahner a skolasztika eleven hagyományát szembesítette az modern, a transzcendentális és az egzisztenciális filozófia által felvetett kérdésekkel. Fordulat a szisztematikus teológia és a történeti/biblikus teológia szétvált párhuzamosságával szemben, hála a teológiai hermeneutikának (amely jórészt példásan kibontakozott): tehát figyelem az egzegézisre és a teológiatörténetre. Fordulat a teológia és a kérügma szakadásával szemben: Rahner jelentette be a helyes programot: „A legbiztosabb és legigazibb  teológia az, amely legszenvedélyesebben ragaszkodik tárgyához, és amely mindig megújítja a kutatást, amely a legtudományosabbnak bizonyul, és ugyanakkor a legjobban kerigmatikus.” Fordulat a teológus hivatásos hitével szemben egy testvéribb hit javára: olyan hit-teológia segítségével, amely tudja, hogy a hit állandóan keresi önmagát és mindig veszélyben forog; ezért e teológia önmagát theologia viatorum-nak tekinti, tehát mindenki reménységének szolgálatában áll.  Végül fordulat a „világ” felfogásában: párbeszéd a lelki és társadalmi pluralistának elfogadott világgal (egészen a Paulus-Gsellschaft által kezdeményezett katolikus-marxista párbeszédig). Rahner mindezt akkor hirdette, mielőtt a „párbeszéd” divattá lett volna, éspedig gyakran kiüresedett jelentéssel.”[2]

Tehát amíg Von Balthasar Karl Rahner eszmevilágát eltemetettnek, a teológiatörténet temetőjében elfeledettnek vélte, addig J. B. Metz – jóllehet idővel ő is teljesen eltávolodott mesterétől és barátjától – nem szűnt meg egész élete során emlékeztetni a jelenlegi teológiában elfelejtett K. Rahner „enigmatikus jelenlétére”. Ha ugyanis a mai katolikus teológia már valami mást mutat, és szélesebb távlatokat nyit Rahnerénél, ezt nem utolsó sorban annak az ’antropológiai fordulatnak köszönheti, amelyet K. Rahner vezetett be az Istenről szóló beszédbe, és így lehetővé tette az addig példátlan kritikus és gyümölcsöző konfrontációt a modern világgal. És ha én néha a modern teológia ’klasszikusának’ minősítem Rahnert, nem azért teszem, hogy az elmúlt történetbe utaljam, hanem hogy hangsúlyozzam: ő az a teológus, akitől tanulhatunk és kell tanulnunk, mihelyt elkezdünk kérdezni és ellenvetéseket megfogalmazni.”[3]

Nagy kiadói vállalkozás

Ma is tehetünk fel kérdéseket és fogalmazhatunk meg ellenvetéseket, és még ma is mesterünknek kell tartanunk K. Rahnert. 2018 tavaszán, 34 évvel halála után befejeződött a német teológus összes művei (Sämtliche Werke=SW) kiadásának óriási vállalkozása a 32/2. kötet (az idexek) közzétételével. A Karl-Rahner-Stiftung határozta el 1989-ben a SW kiadását.[4] 1995 második felében már megjelent a tervezett 32 első kötete (SW 19: Selbstvollzug der Kirche). Valójában végül 40 kötet lett, mert hét kötet anyaga két rész lett, egy köteté (21.) pedig  három. Az Összes művek (SW) összesen 27.200 oldalt tesznek ki.[5]

Karl Rahner Összes Művei kevés monográfiája mellett  tartalmazza több száz tanulmányát, közel ezer lexikoncikkét, számos alkalmi írását. Kívülről nézve rendezetlennek tűnhet a kötetek sora, nehéz eligazodni a bibliográfiában. De ha valaki tud olvasni, hasznosan tájékozódhat az indexek révén. Megállapíthatja pl., hogy K. Rahner teológiája mennyire a Bibliára támaszkodott. Világos lesz, hogy a német teológus milyen járatos volt a hagyományban, amelyet kreatív módon használt fel. Azt is láthatja, hogy a teológus milyen nyitott volt a modern szépirodalomra.

A kiadás kezdetén felmerült a nehéz kérdés, hogy vajon az írásokat időrendi sorrendben tegyék-e közzé, avagy inkább az nagyobb érdeklődésre számító témákat vegyék előre a szerző négy alkotó fázisából. E kérdést csak részben oldották meg; bizonyos kompromisszumokra volt szükség, amint ezt a Rahner-kutatók  megállapíthatják.

Ulrich Ruh (több évig a Herder Korrespondez folyóirat főszerkesztője és 1974-79 között Lehman professzor asszisztense) gondozta a SW 24. kötetét (Das Konzil in der Ortskirche = A Zsinat a helyi egyházban); a katolisch.de internetes portálon megmagyarázta, hogy miért kell feltétlenül olvasnunk Rahnert. Így összegezte véleményét: „Sok szempontból biztosan jót tenne az Egyháznak és a jelenlegi teológiának, ha új nézőponttal visszahajolna a XX. század nagy „egyházatyái” – nem utolsó sorban K. Rahner - iskolájához – amikor napjainkban a hit és a vallás témáinak szertelenül szétfolyó és heves vagy rövid lélegzetű vitáit tapasztaljuk.”[6]

2018. április 19-én Münchenben megünnepelték az összkiadás befejezését. Reinhard Marx bíboros, a Német Püspöki Kar elnöke köszöntötte  rövid beszéddel az egybegyűlteket. A. Raffelt, a kiadás koordináló bizottságának elnöke így összegezte a vállalkozás jelentőségét: „Hogy ezek a kötetek ne maradjanak terméketlen szellemi kincsek, fontos, hogy olvassák és alaposan tanulmányozzák őket a mai teológia világban.”[7] Ezzel a kiadással alapvetően ezt a célt akarták szolgálni. Mindenesetre az egyetemeken és a képzési intézményekben szükség van olyan személyekre, akik képesek terjeszteni K. Rahner teológiáját, és meggyőzően tanúsítani, hogy írásainak tanulmányozása gyümölcsöző.

Rahner Összes Műveinek kiadása nemcsak azért érdekes, mivel csaknem minden kötet tartalmaz eddig kiadatlan szöveget, hanem mivel szembe állít különböző megfogalmazásokat, vagy párhuzamba állítja egyes monográfiák első és második kiadását -- pl. Szellem a világban (1939/1957) és Az Ige hallgatói (1941/1963) – amelyeket J. B. Metz gondozott Rahner megbízásából. A két kiadás összehasonlítása lehetővé teszi, hogy kijavítsák a különböző helytelen értelmezéseket, vagy azokat lényegesen kiegészítsék, azon túl, hogy e kritikai kiadás számos eddig nem ismert információt tartalmaz Rahnerről.

Sokan felvetik a kérdést, hogy vajon szükség volt-e az Összes művek (SW) kiadására, amikor már létezett a Schriften zur Theologie 16 kötete; de nem mindenki tudja vagy nincs teljes tudtában annak, hogy ez az 1954-1984 között kiadott 16 kötet K. Rahner életművének csak egyharmadát képezi.

Rahner Lectures”

2008 elején az 1985-ben alapított Karl-Rahner-Archiv-ot a német teológus utolsó munkahelyéről, Innsbruckból[8] átvitték Münchenbe. 2009 januárjában avatták fel ennek az Archivumnak egy website-jét. 25 évvel K. Rahner halála után, 2009-ben  újrakezdődött a Rahner Lectures a müncheni jezsuiták Filozófiai Főiskolája  (Hochschule für Philosophie) közreműködésével. 2014-ig ezeket évente tették közzé interneten, azóta kétévenként.

Rahnertől tanulni?

1932-ben hangzott el Kurt Tucholsky híres szellemes megjegyzése: „Mondd meg nekem, mire van szükséged, és találok neked egy idézetet Nietzschétől”. K. Rahner írásainak tanulmányozásánál és recepciójánál is számtalan leegyszerűsítő idézettel, csonkítással vagy félreértelmezéssel találkozunk. Életműve „kincsesbányájából” gyakran téves nézeteket merítettek. Az Összes művek ki akarják zárni a hamis értelmezéseket: itt újra megtalálhatók a szövegösszefüggések. Ha valaki figyelembe veszi K. Rahner műveinek kapcsolódását, szövegösszefüggéseit, nem használhatja azokat személyes érdekei szerint: amolyan passpartout-idézeteknek saját problémái megoldásához vagy nézete igazolásához. Aki tekintetbe veszi a szövegösszefüggéseket, sokszor egészen más, talán kevésbé látványos következtetésekhez jut el.

1994-ben Lehmann kijelentette, hogy „nem létezik lelkes Rahner-kultusz, amely jobban érdeklődik személye, semmint műve iránt addig, amíg a sok élő szemtanú tanúsága fényt vethet e szerzetes életére és művére, aki nagylelkűen és meglehetősen rejtetten dolgozott”. Lehmann professzornak, Rahner volt asszisztensének és az Összes művek kiadása koordinátorának elnézhetjük, hogy részrehajló volt, amikor a Német Püspöki Kar nevében beszélt. Érdekes ez a kijelentése: „Karl Rahner nem változott múmiává, akit most már csak történeti távolból lehet megfigyelni, és részekre szedve tanulmányozni. Rahner lelkesítheti a mai fiatal nemzedékeket is, akik már alig figyelhették meg személyes működését. De hogy ez megtörténjék, ahhoz szükséges a fáradságos eszmélődés és a szigorú reflexió.”[9]

Az „idézett” Rahnertől most már magához Rahnerhez kell átmennünk. Nem fontos emlékezetből ismételni citátumokat, hogy megoldjunk valamilyen teológiai problémát. Talán prófétainak kell elismernünk Lehmann ítéletét, aki szerint Rahner a „holnapután embere”;[10]tehát gondolatvilága túllép az egyszerű holnapon. Csak az kételkedhet a német teológus egyháziasságában, aki nem ismeri igazán szövegeit. A Rahnerrel kapcsolatos mendemondák, legendákból összeállított „Fioretti” nem helyettesíthetik a szerző alapos tanulmányozását.

Lehet-e Rahnerről beszélni és írni apologetikus szándék nélkül?[11] Magnus Striet, a Freiburgi Egyetemen az alapvető teológia professzora, aki 2004-ben megvonta a Rahner-Jubileum mérlegét, kijelentette: „nemcsak tisztelni akarja, hanem tüntetni is akar mellette”.[12] Így indokolta meg állásfoglalását: „tüntetek egy teológus mellett, aki számára a gondolkodás a hit gyakorlása volt, és aki ezért mélyen meg volt győződve e hitnek életet szolgáló erejéről, - rendkívüli energiával be akart vonni másokat is ebbe a gyakorlatba.” [13]

Jóllehet a Rahner bibliográfiájának összeállítása és a Rahner-Archivumban őrzött levelezésének elemzése különösen jelentős, a német teológusról szóló újabb tanulmányok és disszertációk azt mutatják, hogy feltétlenül szükség van az Összes Művekre.(…) A Rahner-életműre vonatkozó „reflexió konstruktív elmélyítése” (M. Striet) sürgető felhívás minden teológusnemzedék számára, amely alázatosan elismeri, hogy csak az előző nemzedék eredményeire építhet. Metz szerint Rahner felülmúlhatatlan időszerűsége függvénye annak tudatosításának is, hogy „az imádság nyelvezete sokkal bővebb, mint a hit nyelvezete.” „K. Rahner – szinte egyedülállóan a teológusok között – tudatában volt annak, hogy az Istenről szóló minden beszédnek csak úgy lehet hiteles nyelvi alapja, ha az imádságban gyökerezik, vagyis közvetlenül Istenre irányul; tehát a teológia nyelvi környezetét az elméletileg ki nem fejezhető imádság gyakorlata alkotja.”[14] Erről meggyőződhetnek – ha hagyják meggyőzni magukat  - Rahner tisztelői vagy kritikusai, ha az Összes művek köteteit olvassák.

(Szabó Ferenc SJ fordítása)

[1] Idézi M. Lochbrunner, Hans Urs von Balhasar und seine Theologenkollegen. Würzburg, Echter, 2009, 535.

[2] J. B. Metz, „Karl Rahner” , in P. Vanzan – H.J. Schulz (edd.), Lessico dei teologi del secolo XX, Brescia, Queriniana, 1978, 532.

[3] Uo.

[4] Vö. A. R: Batlogg – A. Zahluer, „Rahner in 32 Bänden. Anmerkungen zum Start der Karl-Rahner- Gesamtausgabe” in Zeitschrift für Katolische Theologie, 118 (1996), 379-380).

[5] Batlogg itt jegyzetben egy fél oldalon felsorolja valamennyi kötetet a címekkel (tartalom).

[6] Vö. www.katolisch.de/artikel/17593-warum-wirunbedingt-karl-rahner-lesen-sollten

[7] A. Raffelt, „Karl Rahner Sämtliche Werke. Ein Editionsbericht” in H. Schöndorf – A. Raffelt (edd.), Rahner Lecture 2018, 37.

[8] Karl Rahner földi maradványai  Innsbruckban, a jezsuiták  temploma kriptájában nyugszanak.

[9] K. Lehmann, „Karl Rahner zum Gedächtnis. Neuzigster Geburtstag – Zehnter Todestag”, in Stimmen der Zeit 212 81994) 148.

[10] Uo. 149.

[11] Vö. A.R. Batlogg, Was heißt heute: Karl Rahner erfaren” in Batlogg – Michalski, Begegnungen mit Karl Rahner. Eeggefährten erinnen sich. Freiburg, Herder, 2006, 359-377.

[12] M. Striet, „Ein bleibendes Vermächtnis. Was die Theologie heute von Karl Rahner lernen kann”, in Herder Korrespondenz 58 (2004) 559.

[13] Uo.

[14] J. B. Metz,  „Karl Rahners Ringen um die theologische Ehre des Menschen”, in Stimmen der Zeit 119 (1994) 389.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr5016397058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Varga Zoltan 2021.02.21. 09:51:16

jonapot !!tüzelövasarlasban kérek segitséget!majusban megmütöttek herezacskot lágyrészt péniszt,,, juliusban annak helyén kialakult egy sipoly szeptembertöl a sipolyboll log egy kb 20 cm elhalt szövet ,,, dolgozni emelni hajolni nem igazan tudok ez miatt//ezek allitolag a magas cukor betegség miatt alakult ki//feleségem közmunkan dolgozik37 ezer ft fizetés//nekem ha dolgozok41 ezer ft a fizetés két tartozast von végrahajto//kérem segitsenek tüzelöben török péter sajokaza fatelep 20 324 3966) vagy fabian lajos sajovelezd fatelep 20 958 58 52//VARGÁNÉ SZÜCS CSILLA ERSTE BANK 116 00006 00000000 2576 6862)
VARGA ZOLTAN VADNA SZABADSAG TER 15 705189043 amennyiben adnak email cimet ,,mindet papirokkal bizonyitom
swift bic kod:gibahuhb...iban hu8911600006 00000000
25766862
süti beállítások módosítása