Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Elmentem. Láttam. Untam.

2009.05.20. 05:42 scapinelli

Hát megnéztem. Kis híján elbóbiskoltam a film alatt. Tulajdonképpen azért néztem meg Tom Hanks és Ron Howard újabb közös filmjét, mert sejtettem, hogy ezúttal is érdeklődni fog a média Dan Brown „sikergyanús” – így a beharangozó előzetes – opusa iránt, és erre fel akartam készülni. Nos, ezúttal visszafogottabb a média érdeklődése, a film, úgy tűnik, nem lesz a belvárosi small talk (csevegés) kikerülhetetlen alaptémája. Pedig a történet – a regény – aktualitása ma nagyobb, mint megírása idején, hisz időközben a természettudomány nevében frontális támadást intézett az új amerikai ateizmus, Richard Dawkins-szal az élén a hit, vagy ahogy az Oxfordi Egyetem kutatója fogalmaz, az „Isteni téveszme” (God Delusion) ellen. Az agyonreklámozott pamflet 2006-ban jelent meg, Dan Brown regénye hat ével korábban, 2000-ben, de ahogy a francia baloldal mondaná: même combat: ugyanaz a harc. Vagy mégse?
A regény esetében nehéz véglegesen eldönteni, hol áll az amúgy az egyházzal szemben vitathatatlanul elfogult Brown. Minden esetre egy világos: amit Dawkins & Co az ideológiai vitairat apologetikus hangnemében fogalmaz meg, az Brownnál izgalmas bűnügyi történet jócskán megspékelve filozófiai szösszenetekkel, a bevált recept szerint.

Az Illuminátusok bosszúhadjárata a katolikus egyház ellen a kerettörténet, melyben kifejtheti propagandáját az egyház állítólagos tudományellenességről. A dolog mégse olyan egyszerű. Nem annyira a csavar miatt, amelynek hála az ilyesfajta regényeket lélegzetvisszafojtva olvassuk, hanem mert Brown kivételesen nyíltan nyúlt a témához, azaz a jók és a rosszak közötti vízválasztó nem olyan egyértelmű. A csavar pedig ez: a regény végére kiderül, hogy nincs is illuminátus testvériség, amely bosszút állhatna az egyházon az általa állítólag megkínzott és meggyilkolt őseiért, az egész „összeesküvés” egy látomásoktól gyötört, fundamentalista és a jelek szerint enyhén szólva kiegyensúlyozatlan egyházi méltóság agyréme. Nincs bosszú hát Galileiért, de jól jönne (az Egyháznak, hogy visszanyerje híveit) – ez a lelki beteg prelátus, a camerlengo számítása. A gonosz összeesküvők valójában egyetlen egy „összeesküvő,” akinek egy szál szövetségese a másik megszállott, a (h)asszasszin, egy másik titkos szekta vélt tagja, a bérgyilkos, akit viszont megbízója az orránál fogva vezet, amikor a nem létező illuminátusok nevében bízza őt meg előbb egy atomtudós, majd négy bíboros meggyilkolásával. Itt beigazolódik némely összeesküvés-kutató ironikus tézise, mely szerint egy összeesküvés esélye annál nagyobb, minél kevesebben tudnak róla. Egy kétszemélyes összesküvésnél ez adott. De akkor minek a médianyilvánosság?

Brown regényének ugyanis három intézményes főhőse van: a tudomány, melyet a CERN, a genfi atomközpont testesít meg; a vallás, melyet a Vatikán képvisel; és a média, mely mindenütt jelen van, és amely befolyásolja az előbbi kettő magatartását, holott mindkettő igyekszik kivonni magát hatása alól, megőrizve titkait. Nos, ez utóbbi a filmben hoppon marad: a médiának semmilyen aktív szerepe nincs a történetben, amit jelképez a fergeteg, amelyet az antianyag felrobbanása hoz létre fenn az égben a Vatikán felett, és elsöpri a tévések parabolaantennáit.


A film rendezője vagy nem értette meg Dan Brwont, vagy túl filozófusnak ítélte meg a párbajt a vallás és a tudomány között, ezért kihagyta, de legalábbis semlegesítette a regény fő szálát. Ennek legbiztosabb jele, hogy kispórolták a filmből Maximilian Kohlernek, a CERN igazgatójának, rejtélyes és jelképes alakját. Ő a regényben a pozitivista tudományt testesíti meg, és mintegy a történet keretét adja: ő talál rá a kollégája, Leonardo Vetra, meggyalázott hullájára, és az ő rejtett videója leplezi majd le gyilkosként és összeesküvőként a félőrült, fanatikus camerlengót. Ez egyike a mozzanatoknak, ahol a tudomány együttműködik a vallással, sőt, segítségére siet: partneri viszonyban. Pedig Brown szívesen stilizálja a CERN-t mint az ellenpólust: „Itt a fizika a vallás” – vallja Kohler, majd hozzáfűzi: „Az Úr nevét akárhányszor a szájára veheti, de egy rossz szót se szóljon a kvarkokról és a mezonokról” (29). A magát istenítő tudomány arroganciája nyilvánul meg a követező állításából is: „A tudósok szinte naponta teremtenek csodákat” (33). Ez ellen lázad fel – sajnálatos korlátoltsága következtében a camerlengo – akit a konfliktus a regény csúcsjelentében egy szenvedélyesen tudományellenes beszédre ösztönöz, melyet a teljes globális média sugároz az egész világra, megingatva milliók a haladásba vetett „hitét”.

A média és a retorika csodafegyvereivel szemben Mortati bíboros, a Nagy Választó, testesíti meg az örök józanságot, az értelmet, a ratio-t, amely frigyre lépett a hittel: Fides et ratio. A bíborost nem téveszti meg sem a camerlengo retorikája, mely szerint „gonosz nélkül nincsen jó” (635), sem taktikája, hogy a félelemmel terelje be a nyájat újra az akolba. A bíboros feltétlenül és számítás nélkül az etika, a morál, a jó oldalán áll, és elveti a camerlengo utilitarista erkölcsét. A regényben jutalmul e józanságért Mortati lesz Szent Péter utódja. A filmben a Piazza Navona kútjából kimentett Baggia bíboros lesz az új pápa. Mellén a billoggal: Water – Víz. A bíborost mintegy megkeresztelte a bérgyilkos a négy folyóban – a mely a világot jelképezi – de nem hiszem, hogy ez a jelkép tudatos lenne a rendezőnél. Egyszerűen egy hollywoodi szokványos happyenddel akart kedveskedni a nézőknek, amint Mortati bíboros a jelképkutató Langdonnak, akit jutalmul a Vatikán megmentéséért Galilei kéziratával ajándékoz meg. Így a tudomány a filmben is jelképesen kibékül a vallással. Eközben a Knopf Doubleday ötmillió példányban nyomtatja ki az új Dan Brown regényt, Az elveszett jelkép (The Lost Symbol) címen. Most már értem! A film főpróba volt: hogyan veszíthetünk el szimbólumokat.

5 komment

Címkék: film tudomány vallás egyház angyalok démonok danbrown

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr361132697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androidus · http://d-ketto.blog.hu 2009.05.20. 16:14:48

Innen a fotelből nem bírom eldönteni, hogy a Vatikán vajon annyira ostoba volt-e, hogy ne jöjjön rá: az első részhez kapcsolódó tiltakozásuk része lesz a film médiakampányának, vagy pedig reklámot láttak benne, amivel bármi áron, de modern közegbe helyezhetik az egyházukat. Mindenesetre az egyedüli, amit ezen filmek kapcsán szerintem kárhoztatni lehet, az emberi butaság, amely készpénznek veszi a könnyű nyáresti szórakoztatást.

dormi 2009.05.21. 15:59:44

Kedves Scapinelli:
Tegnap elmentem. Láttam. Nem untam. Jól mulattunk.
A legjobb barátommal mentem=kell ennél jobb társaság?!

Most legalább el tudok róla beszélgetni azokkal a diákjaimmal, akik szóba hozzák órán.
(Biztosan születnek majd különleges interpretációk a filmről.)
A barátom szerint a mi egyszerű de szenvedélyes halászemberektől elindult egyházunk fele ennyire sem rejtélyes és bonyolult, mint amilyennek a film készítői szeretnék láttatni. Hisz' még van pár olyan csodás kis dolog, ami megértésre és mégélésre vár, holott már rég ki van nyilatkoztatva.

Talán a Szentatya egy húzós hét után leül pár bíborossal együtt, popcorn-nal e kezében, enyhén kinyúlott fehér pólóban és egy jót röhögnek az egészen.
Majd miután befejezték kérik a kegyelmet, hogy továbbra is a Jóistennek olyan engedelmes és sokat tűrő "szamarai" tudjanak lenni, mint amelyik Jézust bevitte az emberek közé Virágvasárnap.

Gandalf Garaboncias 2009.06.12. 15:04:36

Illuminátusok? Ugyan. Az igazi titkok érdekesebbek! :)

Rómában járva betértem a Vatikánba is, és megnéztem a "80 éves Vatikán" - kiállítást is. Egy nagyon érdekes tárgy keltette fel az érdeklődésemet, amire sehol nem találtam információkat:

XI. Pius pápa mitráján (püspöki süvegén) egy nagy Szűzanya található Kisjézussal a kezében, a fején pedig össze nem keverhető módon és teljesen egyértelműen a Magyar Szent Korona. Miért pont a mi koronánk van a pápa süvegén, hiszen ez egy tipikusan magyar hagyomány? Akárhogy keresgéltem eddig Guglin, nem találtam rá magyarázatot.

Ha valaki esetleg tudja, hogy miért, kérem, írja meg, mert érdekelne! Ahogy az is, hogy más országokban mennyire volt esélyes, hogy a Magyar Szent Koronával ábrázolják a Szűzanyát!

Köszönöm!

[Brn] · http://46os.blog.hu 2009.06.23. 20:17:10

@Pisti, az aragorn: szerintem rosszul láttad. A Korona felé nagyrabecsülésem határtalan, de biztos összekeverted.

Viszont a cikk jó; végre egy olyan kritika, ahol normálisan leírják, hogy ez a film NEM szól az illuminátusokról, mert egy darab illuminátus sincs benne.

Mink is megírtuk:
fontolvahalado.igen.hu/745-keves-angyal-sok-demon.html

Gandalf Garaboncias 2009.06.26. 16:01:48

Eh, kár, hogy nem fotóztam le...
Biztos vagyok benne, nem elnagyolt ábrázolás volt, hanem részletes, még a kereszt dőlése is stimmelt.

Mindegy, ha nem fotóztam, akkor így jártam.
süti beállítások módosítása