A szemantika és pragmatika sokat tudna mondani arról, hogyan születnek valós társadalmi cselekvések szimbolikus gesztusokon keresztül. Például olyanokat, hogy ehhez sok mindenre van szükség: a történelmi pillanattól kezdve a személy vagy személyek státusáig bezárólag, hogy a csillagok állását ne is említsük. Ferenc pápa Szentföldi látogatásának nem volt politikai célzata. Csakis vallási. Zarándokként érkezett a Szentföldre, de ezek után lehet-e úgy tenni, mintha mise történt volna?
Ferenc pápa minden bizonnyal eddig is jelesre vizsgázott “emberségből” az elmúlt egy év alatt, egyszerű szavai, félmondatai sokszor többet adtak az embereknek, mint más pápák teológiai sorozatai. Ám váratlan elhatározása, hogy imádkozzék az izraelieket és palesztinokat “szétválasztó falnál” (Separation Wall), iskolapéldáját adta annak, hogy mit jelent az elnyomottakkal, kirekesztettekkel együtt érezni. (És most tök mindegy, hogy a helyzet bonyolultságában kinek van igaza.) Az emberi méltóságért való felszólalásnál is fontosabbak az ilyen gesztusok olyan társadalmi szereplők részéről, akik egy csapásra megváltoztathatják a történelem menetét.
Mielőtt erre a történelmi lépésre került volna sor, beszédében arra hívta a két nép (egy testvérpár leszármazottainak) vezetőit, hogy ne legyenek gyávák a béke előmozdításán fáradozni és annak érdekében lépéseket tenni, mert “a mai Ráchelek is vigasztalanul sírnak gyermekeikért”.
“A Közel-Kelet évtizedek óta viseli az elhúzódó konfliktus drámai következményeit, amely oly sok nehezen gyógyuló sebet ejtett; bizonytalanságot, elszigeteltséget, az emberi jogok megtagadását, egész közösségek kivándorlását, megosztottságot és szenvedést hozva maga után.
A pápa közel áll a szenvedőkhöz és szívből kéri, hogy mindenki érdekében vessenek véget ennek a helyzetnek, amely egyre elfogadhatatlanabb. Sokszorozzák meg erőfeszítéseiket egy stabil béke megteremtéséhez, amely az igazságosságon, minden ember jogainak elismerésén és a kölcsönös biztonságon alapul. Eljött a pillanat, hogy mindenki bátran a nagylelkűség és a kreativitás újtára lépve a közjót szolgálja. Izraelnek és Palesztinának egyaránt joga van a saját államhoz, amelyben békében és biztonságban élhet a nemzetközileg elismert határok között.
A pápa arra szólította a feleket, hogy óvakodjanak minden olyan cselekedettől, amely ellentmond a béketörekvéseknek és fáradhatatlanul keressék a megállapodás útját. A béke számtalan jótéteményt fog hozni a régió népeinek és az egész világnak. Határozottan e felé kell haladni, még ha mindenkinek le is kell mondani valamiről.
Ferenc pápa a béke exodusáról beszélt, amikor azt kívánta a palesztin és az izraeli népnek és hatóságoknak, hogy bátran induljanak el a béke felé. A biztonságban és a kölcsönös bizalomban megteremtett béke ugyanis sok más probléma megoldását elősegíti majd, lehetővé téve a kiegyensúlyozott fejlődést – ezáltal példaként szolgálva más konfliktusos térségek számára is.”
Kérdés, hogy lesz-e foganatja ennek a szimbolikus gesztusnak a mai világban?
Római Riportok videó.
Utolsó kommentek