A 9.század egyik nagy elméje, Ioannes Scotus Eriugena írta a következő sorokat:

„Minden emberi tudás és értés
a felfoghatatlan felfogása,
a rejtőzködő megjelenése,
a megközelíthetetlen megközelítése,
a láthatatlan meglátása,
a kimondhatatlan kimondása.”

Mit szólsz hozzá? Én elég sokat gondolkodtam ezekről, és csak sejtem, hogy mit is akar mondani. Azt viszont mindenképpen érzem, hogy valami nagyon fontosat akar belénk csöpögtetni. Talán segít a mondás megértésben, ha olyan emberre gondolunk, aki nem úgy gondolkodik, mint Scotus, vagyis, aki azt hiszi, hogy csak az van, amit felfogott, megértett, megtapogatott, meglátott és kimondott. Más szavakkal, aki azt hiszi, hogy a valóság arra korlátozódik, amit megértünk, felfogunk, átlátunk és meg tudunk magyarázni. Ami ezen túl van, azt képzelődésnek tartja, és úgy gondolja, hogy felesleges vele foglalkozni. Az ilyen ember nem csodálkozik.

Pedig hát minden csodálatos. És mindent csak a felfoghatatlanból, a rejtőzködőből, a megközelíthetetlenből, a láthatatlanból és a kimondhatatlanból kiindulva tudunk egy ici-picit felfogni, megsejteni, megközelíteni, meglátni, és dadogva kimondani. Amit ebben a mondatban leírtam, teljesen ellenkezik a közfelfogással, mely szerint a világosan ismertből kell előre tapogatódzni a még ismeretlen felé. Nagyon igaz, hogy ezzel a módszerrel nagyot fejlődött mindenféle tudomány. De a végső kérdés e módszernél megválaszolatlan marad. „Alles Vergängliche ist nur ein Gleichnis” (Minden mulandó dolog csupán hasonlat), írja Goethe a Faust záró soraiban. Vajon miknek a hasonlata?

Tegyünk egy próbát. „Miért nő ki a fű, ha elszárad? Miért szárad el, ha újra kinő?” Ilyesvalamit írt Babits Mihály egyik versében. Érdemes ezen elcsodálkozni. Ha nem tudunk már csodálkozni, egydimenziós, lapos lesz a világ és az élet. Az ókori hittudós, Órigenész csodálkozó ember volt. Úgy gondolta, hogy ha a mustármag, Jézus szavai szerint, a mennyek országának hasonlata, akkor minden látható dologra vonatkozólag feltehetjük a kérdést: vajon ez minek a hasonlata? Fölösleges időtöltés ilyesféle dolgokról gondolkodni? Nem hiszem. Ti mit gondoltok?