Sokan meglepődhetnek: miért hív az Egyház a koronavírus-járvány idején gyakran az Istenben való hitre? Ez a szükséges hozzáállás, mert a történelem során, számos eseményen keresztül, az Egyház felismeri az idők jeleit. Az Egyház ezekben olvassa az üzeneteket, amelyeket Isten az embereknek mond. Figyelembe véve a koronavírus-járvány bonyolult fejlődését, amely egyre erőteljesebben terjed az egész világon, megpróbáljuk kideríteni, hogy ez-e a korszak jele.

Az idők jele mint fogalom

A jel tág értelemben figyelemfelkeltő, kapcsolatteremtő eszköz (jeladás); szoros értelemben személy vagy tárgy sajátosságát kifejező motívum. Látható valóság, amely egy másik valóságra mutat. Az idők jelei a kultúra, a társadalom eseményei vagy jelenségei. Események, amelyek az idő sajátos jellemzőiről beszélnek. Ezek által láthatjuk az emberek vágyait és igényeit. A keresztények számára fontosabb, hogy általuk Isten jelenlétét és tevékenységét ismerhetjük fel.

Ha a Szentírás bármely oldalát kinyitjuk, számos jelet láthatunk az időkről mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Ezek lehetnek Isten népének dicsőséges győzelmei a betolakodók fölött. A Mózes vezetése alatt végzett sikeres kivonulás Egyiptomból azt is jelzi, hogy Isten mindig kíséri népét. Amikor az egész nép Istenhez fordul, ez annak a jele, hogy valóban megtérnek. És ellenkezőleg: amikor az emberek távol vannak Istentől, és idegen isteneket imádnak, az előre jelzi, hogy az emberek a nyomorúság felé tartanak.

Az Újszövetség idején az evangélium különböző jeleket mutat, amelyeket fel kell ismerni[1]. Emlékezzünk, hogy az Evangélium feljegyzi Jézus felszólítását, hogy ismerje fel a korszak jeleit:

„Ott farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, hogy próbára tegyék. Kérték, hogy égi jelet mutasson nekik. De ő így felelt: „Napszálltakor azt mondjátok: jó idő ígérkezik, mert vöröslik az ég. Reggel pedig: ma zivatar lesz, mert a borús ég vöröslik. Az ég színéből tehát tudtok következtetni, az idők jeleit azonban nem ismeritek?”  (Mt 16,1-3).   

Valójában csak a XVII. században említi ezt a fogalmat egy spanyol teológus, Melchior Cano, aki a történelemről mint „teológiai helyről” beszélt. Később Faulhaber müncheni bíboros (1869–1952) a következő kifejezést használta: „a kor szava Isten szava – Vox temporis vox Dei”. Különösen a két világháború után a „korszak jele” egy kulcsfontosságú kifejezés lett. Például VI. Pál pápa, a II. vatikáni zsinat (1962–1965) ideje alatt megjelent Ecclesiam suam kezdetű első enciklikájában írta: „|XXIII. János pápa szava, az „aggiornamento”] az egyház ösztönzőjének kell hogy bizonyuljon, hogy erősítse mindig növekvő életerejét és képességét arra, hogy saját valóságát felmérje, és körültekintően megfontolja az idők jeleit.”[2] Ez a követelmény nemcsak a teológusokra vagy az egyház lelkipásztoraira vonatkozik, hanem a világi hívekre is, hogy tanúságtevő életükben az idők jeleinek kutatását őszinte és gyakorlati törekvésükké tegyék[3].

A II. vatikáni zsinat megmutatta korunk néhány tipikus jelét: vágyakozás a keresztény egységre; a laikusok szerepvállalása; a népek közötti szolidaritás; vallásszabadság; buzgalom a liturgiában, stb.

A koronavírus-járvány mint korunk jele?

Ha átolvassuk az egyház koronavírus-járványról szóló megnyilatkozásait, könnyen meghallhatjuk az imádságra hívást és visszatérhetünk Istenhez. Különösen, mivel a járvány a Nagyböjtben ért el minket, ez a hívás még sürgetőbb. Természetesen az Egyháznak mindig küldetése segíteni az embereket, hogy hűek legyenek Istenhez. A jelenlegi járványban az Egyház nagy jelnek látja az emberek mai helyzetét. Egyrészt a szenvedés és a lemondások könnyen elvonják a hívők figyelmét Isten hangjáról ebben az eseményben. Másrészt az Egyház mindig segít az embereknek visszatérni Istenhez. Clive Staples Lewis szerint „Isten suttog, ha örülünk, a lelkiismeretünkben szól. Fajdalmainkban azonban hangosan kiált. Mindez az ő megafonja, hogy fölébressze a süket világot.” (vö. Youcat 51).

A koronavírus természetesen nemcsak sok ember életét érinti, hanem az egész élet szinte minden területét. Egyesek háborúhoz hasonlítják, amelyet az egész világnak vívnia kell. Keresztényként persze nem vagyunk immunisak a vírus ellen. Csak nézzük meg Róma csodálatos városát, amely mindeddig zarándokokkal volt tele. A koronavírus miatt most minden közös programot és misét felfüggesztettek.

Ebben a légkörben az Egyház természetesen látja az emberek fájdalmát és félelmét is. Ugyanakkor az Egyház meghívást lát az emberek számára a megtérésre, a bűnbánatra. Továbbra is hallgatja az Úr hangját a világ eseményeiben, különösen ebben a járványban. Szeretné Isten emlékeztetni törékeny állapotára és a halálára? Vajon az emberek tudnak-e tenni valamit, elpusztíthatják az emberiséget támadó ellenséget? A COVID-19 vírus emberi szenvedés és arrogancia eredménye? Az emberek megoszlanak ebben a harcban, és a következmény csak halál és gyász lesz? Vagy ez a vírus felébreszti a világot egy mennyei látomás felé, amelyet maga az ember építhet képességeivel, érveléssel és kitartással? stb.

A fenti kérdések listája végtelen lehet. Ne felejtsük el, az Egyház mindig emlékszik a küldetésére, hogy az idők jelein keresztül kutassa, hallgassa meg, fedezze fel Isten hangját és tevékenységét a történelemben. Nem felesleges, ha az Egyház ösztönösen emlékezteti gyermekeit a szemünk előtt zajló jelekre. Ez lehetőség arra, hogy az ember alázatosabb legyen, felismerje helyét Isten alkotómunkájában.

Ferenc pápa többször praktikusan megmutatja nekünk az idők jeleit. Például azt mondta: „szabadon megítélhetjük azt, ami rajtunk kívül történik. De ahhoz, hogy ítéletet mondjunk, jól kell ismernünk a körülöttünk zajló történéseket. Ennek módja pedig az, amit az egyház úgy nevez, hogy felismerni az idők jeleit.”[4] Ferenc pápa kulcsot ad a jel felismeréséhez: „Megnézzük, mi történik bennünk, értelmezzük érzéseinket, gondolatainkat. Aztán nézzük meg, mi történik rajtunk kívül és értelmezzük helyesen az idők jeleit. A csönddel, az elmélkedéssel és az imádsággal.”[5] Ilyenkor hiszünk benne, hogy Isten még mindig ott van, és sok mindent akar mondani az embereknek ebben az eseményben. Az egyszerűség és az őszinteség, a csend, a gondolkodás és az ima kombinációjával reméljük, hogy megérthetjük az Úr üzenetét ebben a helyzetben.

Akik pedig felismerik korunk jelét, nem zavarodnak meg, nem esnek pánikba. Éppen ellenkezőleg, meg vannak győződve arról, hogy „Jézus szava, Jézus örömhíre, az evangélium az, ami megváltoztatja a világot és a szíveket! Így tehát Krisztus szavában kell bíznunk, meg kell nyílnunk az Atya irgalmassága előtt, és engednünk kell, hogy a Szentlélek kegyelme átalakítson bennünket!”[6] Továbbá: „De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.”[7]

Hiszem, hogy ez a járvány korunk jele. Most mindenki jobban megértheti, hogy Isten beszélgetni akar az emberekkel. A világ felfordulása révén sok dolgot felfedhet. Vagy ahogy Ferenc pápa mondta március 11-én, amikor e vészterhes időben imádkozott: „Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon. Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.”[8]

Néhány fontos dolog korunk jelének olvasásában

A korszak jeleiről szólva a II. vatikáni zsinat atyái hangsúlyozták „Isten jelenlétét és tevékenységét”. Helytelen úgy látni az Istennek tulajdonítható jeleket, hogy ezek büntetik az embereket. Isten nem alkotott koronavírust. Nem teremtett gonoszt. Ne nézzünk úgy a kor jelére, hogy azt mondjuk, Isten nem irgalmas irántunk.

A COVID-19 nem eszkatologikus jel. Nem tudjuk, hogy az idő abszolút vége mikor érkezik el! Korunk e jele viszont okot ad az embernek hinni Istenben. és ha így tesznek, a jövő jobbá lehet.

Nézzük, mi történik, hogy láthassuk Isten mindenhatóságát. Korunk e jelével szembesülve fennáll a veszély, hogy az emberek rossz irányába menjenek, pesszimisták és reménytelenek legyenek. Isten azonban arra kér, hogy reményteljesen nézzünk az életre. Istennek van számunkra jövője, a béke. Ezért ne hagyjuk, hogy az idők jelei zsákutcába vezessenek.

A jelet nem tudjuk egyedül olvasni. Közösségre van szükségünk, amely az Egyház, a Szentlélek vezetése alatt. Ne kockáztassunk egyedül a spekulációval. Az Egyházban arra buzdítunk, hogy világosabban és objektívebben láthassuk az idők jeleit. „Isten egész népe, főleg a pásztorok és teológusok feladata, hogy a Szentlélek segítségével korunk különböző megnyilvánulásait meghallják, megkülönböztessék, értelmezzék, és az isteni ige világosságánál megítéljék, annak érdekében, hogy a kinyilatkoztatott igazságot egyre inkább föl lehessen fogni, jobban meg lehessen érteni, és alkalmasabb módon lehessen előadni.”[9]

Ne a pánik, a zavar uralja e jel olvasását. Különösen a COVID-19-ről szóló sok negatív információ közepette imádkozzunk, mert a békés lélek felismerheti, amit Isten próbál mondani.

Isten a múltban szeretett és most is szeret minket. Ezért korunk jelének olvasása megköveteli, hogy az emberek helyezzék életüket Isten szerető karjaiba. Helytelen lenne a szenvedést vagy a gonoszt látva Isten szeretetét elfelejteni.

Befejezés

Isten most „felcsavarja a hangszórót”, hogy visszahívja az embereket. „Megértem-e, hogy Isten története ma is folytatódik, az Úr dicsőségének megjelenéséig? Képes vagyok megérteni az idők jeleit és hű maradni az Úr hangjához?”[10]

Akár kellemes, akár nehéz helyzetben vagyunk, akár egészségesek vagy betegek, az Egyház és Isten arra hív, hogy felismerjük korunk jelét. Kívánom, hogy mindenki reménykedve hallja meg a Szentlélek hangját, mely mind hangosabban szól hozzánk a koronavírus-járványban.

Phamdinh Ngoc József SJ 

[1] Különösen János evangéliumában teljesedik ez ki. A jelek Jézus földi életének azon eseményei, melyek föltárták hallgatói, az őt befogadók számára rejtett dicsőségét, megnyitották előttük az üdvösséget.

[2] http://www.vatican.va/content/paul-vi/en/encyclicals/documents/hf_p-vi_enc_06081964_ecclesiam.html 50. (ford.: Kiss Ferenc SJ)

[3] Vö. a II. vatikáni zsinat Apostolicam actuositatem kezdetű dekrétumát a világi hívek apostolkodásáról, 14.

[4] Ferenc pápa: Ismerjük fel az idők jeleit és változzunk az evangéliumhoz híven

[5] Uo.

[6] Ferenc pápa: Jézus örömhíre az, ami megváltoztatja a világot és a szíveket!

[7] Vö: Erdő Péter bíboros imádsága járvány idején

[8] Vö: Ferenc pápa felajánló imája a járvány idején

[9] A II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban, 44.

[10] https://clicktopray.org/2019/10/25/?cat=180,56 (ford.: Kiss Ferenc SJ)