Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (52) európa (8) ferencpápa (9) gondolat (9) gondolatébresztő (17) hit (22) ima (13) Isten (8) isten (19) jezsuita (12) jézus (11) katolikus (10) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (11) vallás (14) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

A koronavírus-járvány mint a mai idők jele?

2020.03.21. 08:33 phamdinhngocsj

virus.jpeg

Sokan meglepődhetnek: miért hív az Egyház a koronavírus-járvány idején gyakran az Istenben való hitre? Ez a szükséges hozzáállás, mert a történelem során, számos eseményen keresztül, az Egyház felismeri az idők jeleit. Az Egyház ezekben olvassa az üzeneteket, amelyeket Isten az embereknek mond. Figyelembe véve a koronavírus-járvány bonyolult fejlődését, amely egyre erőteljesebben terjed az egész világon, megpróbáljuk kideríteni, hogy ez-e a korszak jele.

Az idők jele mint fogalom

A jel tág értelemben figyelemfelkeltő, kapcsolatteremtő eszköz (jeladás); szoros értelemben személy vagy tárgy sajátosságát kifejező motívum. Látható valóság, amely egy másik valóságra mutat. Az idők jelei a kultúra, a társadalom eseményei vagy jelenségei. Események, amelyek az idő sajátos jellemzőiről beszélnek. Ezek által láthatjuk az emberek vágyait és igényeit. A keresztények számára fontosabb, hogy általuk Isten jelenlétét és tevékenységét ismerhetjük fel.

Ha a Szentírás bármely oldalát kinyitjuk, számos jelet láthatunk az időkről mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben. Ezek lehetnek Isten népének dicsőséges győzelmei a betolakodók fölött. A Mózes vezetése alatt végzett sikeres kivonulás Egyiptomból azt is jelzi, hogy Isten mindig kíséri népét. Amikor az egész nép Istenhez fordul, ez annak a jele, hogy valóban megtérnek. És ellenkezőleg: amikor az emberek távol vannak Istentől, és idegen isteneket imádnak, az előre jelzi, hogy az emberek a nyomorúság felé tartanak.

Az Újszövetség idején az evangélium különböző jeleket mutat, amelyeket fel kell ismerni[1]. Emlékezzünk, hogy az Evangélium feljegyzi Jézus felszólítását, hogy ismerje fel a korszak jeleit:

Ott farizeusok és szadduceusok jöttek hozzá, hogy próbára tegyék. Kérték, hogy égi jelet mutasson nekik. De ő így felelt: „Napszálltakor azt mondjátok: jó idő ígérkezik, mert vöröslik az ég. Reggel pedig: ma zivatar lesz, mert a borús ég vöröslik. Az ég színéből tehát tudtok következtetni, az idők jeleit azonban nem ismeritek?”  (Mt 16,1-3).   

Valójában csak a XVII. században említi ezt a fogalmat egy spanyol teológus, Melchior Cano, aki a történelemről mint „teológiai helyről” beszélt. Később Faulhaber müncheni bíboros (1869–1952) a következő kifejezést használta: „a kor szava Isten szava – Vox temporis vox Dei”. Különösen a két világháború után a „korszak jele” egy kulcsfontosságú kifejezés lett. Például VI. Pál pápa, a II. vatikáni zsinat (1962–1965) ideje alatt megjelent Ecclesiam suam kezdetű első enciklikájában írta: „|XXIII. János pápa szava, az „aggiornamento”] az egyház ösztönzőjének kell hogy bizonyuljon, hogy erősítse mindig növekvő életerejét és képességét arra, hogy saját valóságát felmérje, és körültekintően megfontolja az idők jeleit.”[2] Ez a követelmény nemcsak a teológusokra vagy az egyház lelkipásztoraira vonatkozik, hanem a világi hívekre is, hogy tanúságtevő életükben az idők jeleinek kutatását őszinte és gyakorlati törekvésükké tegyék[3].

A II. vatikáni zsinat megmutatta korunk néhány tipikus jelét: vágyakozás a keresztény egységre; a laikusok szerepvállalása; a népek közötti szolidaritás; vallásszabadság; buzgalom a liturgiában, stb.

A koronavírus-járvány mint korunk jele?

Ha átolvassuk az egyház koronavírus-járványról szóló megnyilatkozásait, könnyen meghallhatjuk az imádságra hívást és visszatérhetünk Istenhez. Különösen, mivel a járvány a Nagyböjtben ért el minket, ez a hívás még sürgetőbb. Természetesen az Egyháznak mindig küldetése segíteni az embereket, hogy hűek legyenek Istenhez. A jelenlegi járványban az Egyház nagy jelnek látja az emberek mai helyzetét. Egyrészt a szenvedés és a lemondások könnyen elvonják a hívők figyelmét Isten hangjáról ebben az eseményben. Másrészt az Egyház mindig segít az embereknek visszatérni Istenhez. Clive Staples Lewis szerint „Isten suttog, ha örülünk, a lelkiismeretünkben szól. Fajdalmainkban azonban hangosan kiált. Mindez az ő megafonja, hogy fölébressze a süket világot.” (vö. Youcat 51).

A koronavírus természetesen nemcsak sok ember életét érinti, hanem az egész élet szinte minden területét. Egyesek háborúhoz hasonlítják, amelyet az egész világnak vívnia kell. Keresztényként persze nem vagyunk immunisak a vírus ellen. Csak nézzük meg Róma csodálatos városát, amely mindeddig zarándokokkal volt tele. A koronavírus miatt most minden közös programot és misét felfüggesztettek.

Ebben a légkörben az Egyház természetesen látja az emberek fájdalmát és félelmét is. Ugyanakkor az Egyház meghívást lát az emberek számára a megtérésre, a bűnbánatra. Továbbra is hallgatja az Úr hangját a világ eseményeiben, különösen ebben a járványban. Szeretné Isten emlékeztetni törékeny állapotára és a halálára? Vajon az emberek tudnak-e tenni valamit, elpusztíthatják az emberiséget támadó ellenséget? A COVID-19 vírus emberi szenvedés és arrogancia eredménye? Az emberek megoszlanak ebben a harcban, és a következmény csak halál és gyász lesz? Vagy ez a vírus felébreszti a világot egy mennyei látomás felé, amelyet maga az ember építhet képességeivel, érveléssel és kitartással? stb.

A fenti kérdések listája végtelen lehet. Ne felejtsük el, az Egyház mindig emlékszik a küldetésére, hogy az idők jelein keresztül kutassa, hallgassa meg, fedezze fel Isten hangját és tevékenységét a történelemben. Nem felesleges, ha az Egyház ösztönösen emlékezteti gyermekeit a szemünk előtt zajló jelekre. Ez lehetőség arra, hogy az ember alázatosabb legyen, felismerje helyét Isten alkotómunkájában.

Ferenc pápa többször praktikusan megmutatja nekünk az idők jeleit. Például azt mondta: „szabadon megítélhetjük azt, ami rajtunk kívül történik. De ahhoz, hogy ítéletet mondjunk, jól kell ismernünk a körülöttünk zajló történéseket. Ennek módja pedig az, amit az egyház úgy nevez, hogy felismerni az idők jeleit.”[4] Ferenc pápa kulcsot ad a jel felismeréséhez: „Megnézzük, mi történik bennünk, értelmezzük érzéseinket, gondolatainkat. Aztán nézzük meg, mi történik rajtunk kívül és értelmezzük helyesen az idők jeleit. A csönddel, az elmélkedéssel és az imádsággal.”[5] Ilyenkor hiszünk benne, hogy Isten még mindig ott van, és sok mindent akar mondani az embereknek ebben az eseményben. Az egyszerűség és az őszinteség, a csend, a gondolkodás és az ima kombinációjával reméljük, hogy megérthetjük az Úr üzenetét ebben a helyzetben.

Akik pedig felismerik korunk jelét, nem zavarodnak meg, nem esnek pánikba. Éppen ellenkezőleg, meg vannak győződve arról, hogy „Jézus szava, Jézus örömhíre, az evangélium az, ami megváltoztatja a világot és a szíveket! Így tehát Krisztus szavában kell bíznunk, meg kell nyílnunk az Atya irgalmassága előtt, és engednünk kell, hogy a Szentlélek kegyelme átalakítson bennünket!”[6] Továbbá: „De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.”[7]

Hiszem, hogy ez a járvány korunk jele. Most mindenki jobban megértheti, hogy Isten beszélgetni akar az emberekkel. A világ felfordulása révén sok dolgot felfedhet. Vagy ahogy Ferenc pápa mondta március 11-én, amikor e vészterhes időben imádkozott: „Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon. Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.”[8]

Néhány fontos dolog korunk jelének olvasásában

A korszak jeleiről szólva a II. vatikáni zsinat atyái hangsúlyozták „Isten jelenlétét és tevékenységét”. Helytelen úgy látni az Istennek tulajdonítható jeleket, hogy ezek büntetik az embereket. Isten nem alkotott koronavírust. Nem teremtett gonoszt. Ne nézzünk úgy a kor jelére, hogy azt mondjuk, Isten nem irgalmas irántunk.

A COVID-19 nem eszkatologikus jel. Nem tudjuk, hogy az idő abszolút vége mikor érkezik el! Korunk e jele viszont okot ad az embernek hinni Istenben. és ha így tesznek, a jövő jobbá lehet.

Nézzük, mi történik, hogy láthassuk Isten mindenhatóságát. Korunk e jelével szembesülve fennáll a veszély, hogy az emberek rossz irányába menjenek, pesszimisták és reménytelenek legyenek. Isten azonban arra kér, hogy reményteljesen nézzünk az életre. Istennek van számunkra jövője, a béke. Ezért ne hagyjuk, hogy az idők jelei zsákutcába vezessenek.

A jelet nem tudjuk egyedül olvasni. Közösségre van szükségünk, amely az Egyház, a Szentlélek vezetése alatt. Ne kockáztassunk egyedül a spekulációval. Az Egyházban arra buzdítunk, hogy világosabban és objektívebben láthassuk az idők jeleit. „Isten egész népe, főleg a pásztorok és teológusok feladata, hogy a Szentlélek segítségével korunk különböző megnyilvánulásait meghallják, megkülönböztessék, értelmezzék, és az isteni ige világosságánál megítéljék, annak érdekében, hogy a kinyilatkoztatott igazságot egyre inkább föl lehessen fogni, jobban meg lehessen érteni, és alkalmasabb módon lehessen előadni.”[9]

Ne a pánik, a zavar uralja e jel olvasását. Különösen a COVID-19-ről szóló sok negatív információ közepette imádkozzunk, mert a békés lélek felismerheti, amit Isten próbál mondani.

Isten a múltban szeretett és most is szeret minket. Ezért korunk jelének olvasása megköveteli, hogy az emberek helyezzék életüket Isten szerető karjaiba. Helytelen lenne a szenvedést vagy a gonoszt látva Isten szeretetét elfelejteni.

Befejezés

Isten most „felcsavarja a hangszórót”, hogy visszahívja az embereket. „Megértem-e, hogy Isten története ma is folytatódik, az Úr dicsőségének megjelenéséig? Képes vagyok megérteni az idők jeleit és hű maradni az Úr hangjához?”[10]

Akár kellemes, akár nehéz helyzetben vagyunk, akár egészségesek vagy betegek, az Egyház és Isten arra hív, hogy felismerjük korunk jelét. Kívánom, hogy mindenki reménykedve hallja meg a Szentlélek hangját, mely mind hangosabban szól hozzánk a koronavírus-járványban.

Phamdinh Ngoc József SJ 

[1] Különösen János evangéliumában teljesedik ez ki. A jelek Jézus földi életének azon eseményei, melyek föltárták hallgatói, az őt befogadók számára rejtett dicsőségét, megnyitották előttük az üdvösséget.

[2] http://www.vatican.va/content/paul-vi/en/encyclicals/documents/hf_p-vi_enc_06081964_ecclesiam.html 50. (ford.: Kiss Ferenc SJ)

[3] Vö. a II. vatikáni zsinat Apostolicam actuositatem kezdetű dekrétumát a világi hívek apostolkodásáról, 14.

[4] Ferenc pápa: Ismerjük fel az idők jeleit és változzunk az evangéliumhoz híven

[5] Uo.

[6] Ferenc pápa: Jézus örömhíre az, ami megváltoztatja a világot és a szíveket!

[7] Vö: Erdő Péter bíboros imádsága járvány idején

[8] Vö: Ferenc pápa felajánló imája a járvány idején

[9] A II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban, 44.

[10] https://clicktopray.org/2019/10/25/?cat=180,56 (ford.: Kiss Ferenc SJ)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr6215533566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.