Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

boldogság (8) egyház (54) európa (10) ferencpápa (9) filozófia (8) gondolat (10) gondolatébresztő (19) hit (24) ima (14) Isten (8) isten (19) jezsuita (14) jézus (11) katolikus (12) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (9) szeretet (12) társadalom (10) tudomány (12) vallás (16) vallások (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

Ötven éve hunyt el a szociális apostolkodás legendás jezsuita alakja, Kerkai Jenő

2020.11.07. 20:20 SzabóFerencSJ

28kerkai_jeno_igazolvanykep.jpg

Ötven évvel ezelőtt, 1970. november 8-án hunyt el a pannonhalmi szociális otthonban Kerkai Jenő karizmatikus jezsuita, aki Szent Ignác Lelkigyakorlataitól és az Egyház szociális tanításától ihletve célul tűzte ki a magyar agrárifjúság lelki/kulturális/társadalmi felemelését. Jeles munkatársakkal létrehozta a KALOT-ot, amely a két világháború között másfél évtized alatt országos népmozgalom lett félmillió taggal, 5000 helyi csoporttal, húsz népfőiskolával.*

Kerkai (Czinder) Jenő 1904. november 9-én a Zala megyei Kerkaújfaluhoz tartozó malom lakóházában született. A malmot édesapja, Czinder Jenő bérelte a Kerka folyónál (ma csak kis patak) Kerkaújfalu és Kerkakutas között. Apja 1904. február 1-én Zalaegerszegen kötött házasságot Németh Irénnel. Jenő után született még három gyermek: György, aki szintén jezsuita lett, Ferenc, aki hamarosan meghalt és Irén. Jenő kétéves kora után az anyai nagyszülőknél Zalaegerszegen nevekedett érettségiig. Itt járt gimnáziumba; Pehm (Mindszenty) József hittanára volt.

Mivel szülei nem engedték, hogy belépjen a Jézus Társaságába, Innsbruckban a jezsuiták által vezetett Canisius-kollégium növendékeként kezdte el teológiai tanulmányait az egyetemen. Egy év sem telt el, amikor 1924-ben beléphetett az érdi újoncházba. 1926–28 között Szegeden tanult bölcseletet. Utána három évig Kalocsán volt nevelő a konviktusban. 1932–35 között Innsbruckban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1934-ben. 1936–39 között a szegedi egyházmegyeközi szemináriumban teológiát tanított. Szegedi tanársága mellett kezdte el életművét, melynek központjában a falusi ifjúság szociális, intellektuális és vallási nevelése állt. Innen nőtt ki a nagy gyorsasággal, egy évtized alatt félmillió taglétszámra duzzadó KALOT-mozgalom (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete). Jelszavuk volt: „Krisztusibb embert! Életerős népet! Műveltebb falut! Önérzetes magyart!” A mozgalom gyorsan terjedt. Minden egyházmegyében volt egy világi és egy pap felelőse. Volt hetilapjuk (Magyar Vetés) és havi folyóiratuk (Dolgozó Fiatalság, később csak Fiatalság). Mellette nagy számban adtak ki írásos anyagot a gyűlésekre, kulturális megmozdulásokra, a népi kultúra fejlesztésére. A fiatalság képzésére népfőiskolákat alapítottak, melyek száma a háború végén húsz volt.

Kerkai megkísérelte menteni a mozgalmat a háború utáni új körülmények között is. Titokban háromszor járt Rómában. 1946-ban azonban a mozgalmat betiltották. A tartományfőnök a kaposvári rendház főnökének nevezte ki. Onnan indította el a falusi lelkigyakorlatos házak megszervezését; kurzusokat szervezett, amelyeken lelkigyakorlatok adására képeztek szerzetesnővéreket. 1949 elején letartóztatták. Tíz év múlva szabadult félig vakon, teljesen összeroppant szervezettel. Még elkezdett segédmunkásként dolgozni, de már nem bírta. 1962 tavaszán az Egyházi Szeretetszolgálat püspökszentlászlói szociális otthonába került segédkertészi minősítésben. 1964 őszén azonban (egészen váratlanul) a pannonhalmi szerzetesi szociális otthonba helyezték át. Ott halt meg 1970. november 8-án.

Prohászka Ottokár tanítványa

A KALOT születésének forrásvidékét kutatva** a következő befolyásokat kell megemlítenünk. XIII. Leó Rerum novarum kezdetű szociális körlevele, amely, Prohászka Ottokár szociális apostolságának is fő „vezérkönyve” volt. Ugyanez a szellemiség mozgatta Kerkai több rendtársát: Bíró Ferenc, Hunya Dániel, Csávossy Elemér és Varga László voltak a legkiemelkedőbb szociális apostolok, és egymást lelkesítették Kalocsán és Szegeden. 1909-től, az önálló magyar jezsuita rendtartomány megalakulásától működött a rend bölcseleti és hittudományi főiskolája. Czinder (később Kerkai) Jenő 1925–1928 között a szegedi rendi főiskolán tanult. Tanárai között volt Bíró X. Ferenc, a későbbi provinciális, aki 1915-ben megalapította A Szív című népszerű lapot. Bíró Ferenc 1919-ben a proletárforradalom hatására olyan merész hangú szociológiai elemzést készített, hogy még leghaladóbb rendtársai sem tanácsolták neki, hogy a rendi cenzúra elé terjessze.

Kerkai Jenő 1928 és 31 között a kalocsai jezsuita gimnázium és kollégium nevelője. Itt Csávossy Elemér gyakorol rá nagy befolyást, aki, bár báró születésű, a merész szociális reformokat sürgeti. 1929-ben a diákok megalapítják a Regnum című lapot, amelyben a szokványos diákírásoktól eltérően már merész reformgondolatok jelennek meg. A felelős szerkesztő, Czinder Jenő ihleti az írásokat. Ő maga hatrészes röpiratsorozatot állít össze Szociális apostolok”címmel, amelyet a Regnum Kiadóhivatal sokszorosít. Egybevetette XIII. Leó és Marx tanait (1. szám), egy-egy szám foglalkozott a Katolikus Néppárt megalapítójával, Zichy Nándor gróffal és a svájci keresztényszocializmus sikereivel. Két írást is szentelt Prohászka Ottokár szociális munkásságának, minthogy a fehérvári püspök állt a kibontakozó katolikus megújulási törekvések metszéspontjában. „Kerkaira leginkább [Prohászka] szociális érzékenysége, 1916-os földreformtervezete és azok a következtetései hathattak, amelyek szerint a ’keresztény-nemzeti’ reakció csak akkor lesz eredményes, ha a szociális kérdések iránt is fogékony igazi keresztények döntő szerephez jutnak.” (Balogh 28) Kerkai Prohászkát idézte: „A szociális kérdés gyúanyagát a paraszt-osztály is szolgáltatja. A falu népét is fel kell támasztanunk!” Az Irányelvek című ötödik röpiratba főleg azok a prohászkai gondolatok kerülnek, amelyek a parasztság megnyerését célzó szociális reformokat szorgalmazzák. „A városi munkásság már kicsúszott a kezünkből. Mi nem tudunk versenyt ígérni és versenyt harcolni azokkal, akik a városi munkásságot nagyrészt már kézben tartják” – fejtegette Prohászka nyomán a szociáldemokrata szakszervezetekre utalva.

Kerkai Jenő 1931–1935 között Innsbruckban végezte a rendi teológiát. Itthon, Kalocsán helyét Nagy Töhötöm rendtársa foglalta el a Regnum című diáklap felelősszerkesztői posztján, akivel később együtt dolgozott a KALOT szervezésében. Kerkai Innsbruckban megismerhette a külföldi ifjúsági mozgalmakat. Személyesen is találkozott a belga Cardijn abbéval (aki jóval később bíboros lett), a JOC (Keresztény Ifjúmunkás Mozgalom) alapítójával. Pappá szentelése és teológiai tanulmányai befejezése után Kerkai itthon hozzálátott a KALOT megszervezéséhez. Közben még kapcsolatba került a népi mozgalommal, a népi írók és szociográfusok képviselőivel, így pl. Szabó Zoltánnal a Népfőiskolai Tanács megszervezésében.) Jellemző, hogy a KALOT „kis könyvespolcának” ajánlott írói főleg népi írók voltak. Kerkai Jenő karizmatikus személyiség volt.

A puszták népe és a parasztság felkarolásában, társadalmi helyzetének és műveltségének előmozdításában Kerkaiék egyetértettek a népi mozgalommal, de a KALOT ezen túl sürgette a keresztény világnézetet, a hit és az evangéliumi élet elmélyítését is. Kerkai Jenő karizmatikus személyiség volt.

Apor Vilmos, Prohászka tanítványa támogatta a KALOT-mozgalmat

Boldog Apor Vilmos vértanú püspök legjobb ismerői valamennyien szociális érzékenységét és tevékeny szociális apostolságát emelik előtérbe, akár a gyulai plébánosról, akár a győri püspökről írnak. A gyakorlatban is megvalósította XIII. Leó Rerum novarum és XI. Pius Quadragesimo anno kezdetű körleveleinek társadalmi tanítását. És ebben a tevékenységében szintén példaképének tartotta Prohászka Ottokárt, aki már a századfordulón XIII. Leó szociális elveit vallotta, és egészen élete végéig a nagy pápára hivatkozott.***

1941 elején Apor Vilmos győri püspök lett. Igazában a gyulai módszerekkel dolgozott tovább. Püspökként is az egyház, a hívek, a szolidaritás szolgája maradt; a keresztényszocializmus szellemében működött, szervezett. Az egyház szociális tanításának ihletése mozgatta, amikor a pápai körlevelek elveinek gyakorlati megvalósításáért támogatta a KALOT, KALÁSZ, KIOE és EMSZO szociális szervezetek működését. Örömmel adta elismerését régi barátja, P. Kerkai Jenő jezsuita mozgalmának: „A mai válságos és küzdelmes időkben vigaszul szolgál, és reménységgel biztat a falusi ifjúságnak ez az életerős szervezkedése, mely felülkerekedve a napi politika ádáz küzdelmein, minden hangzatos jelszavaktól függetlenül, tisztán látva a mai problémákat, de azokban el nem merülve, örök elveknek a mai időre való alkalmazásával, valamint a modern eszközöket el nem múló igazságok szolgálatába fogva küzd a boldogabb magyar jövendőért.”

Apor Vilmos megyéspüspökként nemcsak a parlament felsőházának lett tagja, hanem földbirtokkal is rendelkezett: 14 ezer katasztrális holddal. Püspökségének első két évtizedében sokat foglalkozott a földkérdéssel. Kezdettől fogva támogatta a kishaszonbérletek kialakításának előmozdítását. Az egyházi birtok kisbérletekké alakításának tervét bevitte a Népszövetségbe is, ahol a konzervatív papság és a világi nagybirtokosok ellenkezésébe ütközött. Serédi Jusztinián prímás, akinek kétségei voltak aziránt, hogy a szociális reformokat kisbérletek útján elősegítheti az egyház,  figyelmeztette Apor püspököt, hogy erre nem volt megbízása.****

Kerkai Jenő SJ sok szenvedés, hosszú börtönévek után a pannonhalmi szociális otthonban figyelte és örömmel üdvözölte a II. Vatikáni zsinat utáni egyházi megújulást. Hangsúlyozza a Jacques Maritain által már a két háború között kifejtett Teljes humanizmust – azemben a bal és jobb oldali ateizmusokkal, diktatúrákkal, magáévá teszi - Szent Pál  és a zsinat nyomán – Teilhard de Chardin szemléletét: a világfejlődés a szellem szférájában – természetfeletti síkon – Krisztus Misztikus (egyházi) Teste növekedésével folytatódik, amelyet a Feltámadott Lelke éltet. Feladatunk a széleskörű párbeszéd keresztényekkel, valláokkal, jóakaratú nem hívőkkel is, hogy az embereket az üdvösségre segítsük. A megkereszteltek által akotott központi magot veszi körül a jóhiszemű és jóakaratú emberek tömege, vallásra és fajra való tekintet nélkül. Mivel az Irgalmas Isten minden embert üdvözíteni akar, mivel a megtestesült és kereszten meghalt Fiú mindenki Üdvözítője lett – hisszük, hogy a meghalt és feltámadt Krisztus Szentlelke minden jóakatú, az igazságot kereső ember lelkismeretében működik, és minden  Neki megyíló ember eljuthat az üdbösségre. (Gaudium et spes 22, vö. Lumen gentium 16.)

Maradj meg, magyar! című szellemi végrendeletében (1961 húsvétján) prófétai módon felvázolta a magyar hivatást: „A magyarság hivatása, hogy az új világmindenségben a legteljesebb értékű kultúra szilárd támpontja legyen Magyarország, különösen a szomszéd- és rokonnépek felé. […] A legteljesebb értékű kultúra a ’bölcseleti publicisztika’ nyelvén Jacques Maritainnel „Humanisme intégral”-nak nevezhető, a Szent Pál-i teológia nyelvén Corpus Christi integrum-nak, amely a Corpus Christi mysticum, a Corpus Christi culturale és a Corpus Christi sociale egysége.” Mindezeket Kerkai Jenő SJ kifejti szellemi végrendeletében.

IRODALOM:

*András Imre SJ – Bálint József SJ – Szabó Ferenc SJ (szerkesztők):  Kerkai Jenő emlékezete. Kerkai Jenő Intézet, Budapest,  1995.

**Balogh Margit: A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946, Bp. 1998, 26kk.

***Szabó Ferenc SJ, „Három szociális apostol”. Távlatok 82/43: http://www.tavlatok.hu/82/82jezsuita.htm  )

****Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága. Szeged, 1990.

POST SCRIPTUM – NAGY TÖHÖTÖMRŐL

Megemlékezésemben éppen csak említettem Kerkai Jenő rendtársa és a KALOT-mozgalomban munkatársa, Nagy Töhötöm nevét. Utólag még egy időszerű megjegyzést kell tennem e „kaméleon” természetű jezsuitáról

Petrás Éva tavaly megjelent monográfiáját idézve: Álarcok mögött - Nagy Töhötöm életei. (ÁBTL – KRONOSZ, Budapest-Pécs, 2019).

Ki volt Nagy Töhötöm? Erre a kérdésre kívánt választ adni Petrás Éva történész Nagy Töhötöm (1908-1979) jezsuita szerzetes életéiről szóló monográfiájában. Könyve borítóján tömör jellemzést olvashatunk az álarcokat váltogató, több szerepet játszó jezsuitáról, aki – Kerkai Jenő rendtársa mellett – a harmincas évek keresztény agrárifjúsági mozgalma, a KALOT főszervezője volt. „A múlt század egyik legsikeresebb katolikus mozgalmának jezsuita irányítója? Egyházi diplomata, aki 1945-1946-ban határokon átszökve vitt és hozott híreket Róma és Magyarország, a Vatikán, a szovjetek és a magyar katolikus egyház között? Vagy egy Alejandro Nagy Varga nevű argentínai magyar szabadkőműves, aki részt vett a Buenos Aires-i nyomortelepek felmérésében és a dél-amerikai egyház szociális missziójában? Netán írói babérokra törő, küldetéses ember, aki Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvével megpróbált közvetíteni a katolikus egyház és a szabadkőművesség között? Esetleg a kommunista magyar állambiztonság „Kőműves Sándor„ és „Franz Kirchenbauer„ fedőnéven tevékenykedő ügynöke, aki 1979-ben bekövetkezett haláláig baloldali elkötelezettségét bizonygatta tartótisztjeinek? Vagy valaki más volt, esetleg mindez egyszerre? Kötetünk először tesz kísérletet Nagy Töhötöm fordulatokban és hajtűkanyarokban gazdag élettörténetének elbeszélésére. E kivételes életút egységét nem a címszereplő személyiségének állandósága, önazonossága adja, hanem paradox módon a változás állandósága. Egyén és történelem viszonyában így lesz a nagy alakváltó, Nagy Töhötöm a 20. század jellegzetes képviselője.”

Csupa kérdőjel. Szerény véleményem szerint mindez volt, ha nem is egyszerre, hanem folyamatosan – Töhötöm rendtársam szerepjátszása szerint váltogatta álarcát. Ezért találó Petrás Éva könyvcíme: Nagy Töhötöm életei. Hivatkozom a szerzőre, aki az olvasóra bízta a választ: „Nagy Töhötöm jezsuita, szabadkőműves, kommunista személye és élete mást jelent a személyes ismerős, a rendtárs számára, mint a tárgyilagosságra törekvő a történész számára.”

Különösen is kitérve Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm kapcsolatára, mint rendtárs ismertettem és értékeltem Petrás Éva monográfiáját in Távlatok online  http://www.tavlatok.hu/net/PDF-ek/Szab%C3%B3%20Ferenc%20SJ%20PETR%C3%81S.pdf

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr1516277356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása