Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Facebook

Címkék

boldogság (8) egyház (55) eucharisztia (8) európa (10) feltámadás (8) ferencpápa (9) filozófia (10) gondolat (10) gondolatébresztő (19) hit (25) ima (14) isten (19) Isten (8) jezsuita (16) jézus (11) katolikus (13) lelkiség (10) orbán (9) pápa (19) politika (25) szabadság (10) szeretet (13) társadalom (11) tudomány (12) vallás (16) vallások (10) Címkefelhő

Friss topikok

Utolsó kommentek:

Hermes the God in Yellow 2022.01.21. 12:42:21

Matthaios volt az egyetlen, aki nem a saját személyes életfilozófiáját árulta katolicizmus címen, hanem a Denkingert meg mimindent idézte, aminek elvileg itt a közös alapnak kellene lennie. Ehhez képest állandóan mindenki ráboratotta az asztalt, de ő soha egy rossz szót nem szólt és nem vesztette el türelmét. A pápai presztízsegyetemen teológiát oktató ócska paprikajancsi jezsuita felett aratott gyózelmei után egy pillanatig sem nem dagonyázott a dicsőségben. A figyelme soha nem lankadt, az elszántsága soha nem csökkent.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.20. 14:23:27

@Hermes the God in Yellow: "Matthaios simán azonnal megégetett volna, mégis tiszteltem."

Ha jól emlékszem, részben (a tudásán és a korrektségén kívül) pont azért tisztelted, mert egész világos volt, hogy semmiképpen sem égetett volna meg.

Arra viszont határozottan emlékszem, hogy ő is tisztelt - miután lassan neki is világos lett, hogy a sokszor csak provokációból, sokszor személyes érintettségből, sokszor dühből, sokszor rossz tapasztalatokból, sokszor meg tényleg "fafejűségből" fakadó, beszólogató, trágárkodó stílusod mögött legtöbbször nagyon is komoly, valós kérdések - és főleg valódi SZEMÉLYISÉG van.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.20. 02:29:38

@türkiz: "talán, mert nagyon hiányoztok, és Matthaios is" -

pontosan ezért szálltam vitába Pacsynak ezzel a mostani konkrét posztjával, és @mezeiviragtarsulas: alapállításaival (pl. hogy "Szerintem a kommentelés sosem lehet olyan mély mint élőben találkozni és beszélgetni egy másik emberrel. Lehet hogy ez kategorikus neked, elfogadom, de én így érzem.")

@Hermes the God in Yellow: és @Pandit: hozzászólása, és a te mondataid is azt jelzik, amit én itt a szokásosan körülményes és hosszú módomon próbáltam általánosabban leírni.

Ti egyszerűen a konkrét, itteni, gyakorlati, tapasztalati oldalról átvágtátok a gordiuszi csomót.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

türkiz 2022.01.19. 22:43:07

Tíz év veletek...
Annyi mindent szeretnék ideírni, de nem megy... talán a post-Covid, talán, mert nagyon hiányoztok, és Matthaios is

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

Pandit 2022.01.19. 11:39:30

" a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre"
írja a szerző a bejegyzés címében
Szerintem erről pont nem túl sok mindent tudunk meg, de azt vélem kiolvasni belőle, hogy összességében inkább károsnak (lelki élet növekedését akadályozónak?) látja azt.
Meglehet, hogy így van. (Az én tapasztalatom, hogy inkább épültem tőle, de ebben simán tévedhetek is, meg persze nem vagyunk egyformák sem).
Azonban nem hinném, hogy más dolgokkal ez nem ugyanígy van...akármi hatását vizsgálhatnánk a lelki életre vonatkozóan: pl. a kirándulás, vagy biciklizés, evés, ivás, munka, zenehallgatás stb stb.

Továbbra is tartom, hogy - minden mellékhatása ellenére - ez egy intellektuális műfaj. Itt az érveké, az értelemé, a kiváncsiságé, az új megismerésé a főszerep.
Éppen ez állna távol egy jezsuitától?
lásd: "olykor nagyon gazdagító ismeretforrásnak bizonyult és motivációként is szolgált" írja Pacsy.

érdekes, hogy én ellentétben a szerzővel magamról úgy gondolom, hogy éppen konfliktuskerülő vagyok. Sajnos olykor még a véleményem is képes vagyok megváltoztatni csak(!) azért, hogy jobban elfogadjanak. Szóval engem is nagyon megviselnek a konfliktusok. És biztosan jó, hasznos néha a távolságtartás is, de nem mindig könnyű megkülönböztetni a meneküléstől.
Van amikor ki kell állni. Matthaios nagyon jól látta ezt.

"az interneten senki sem vigyáz ránk, ha mi nem vigyázunk magunkra."
Amit tudnék én megtenném, ha Pacsy még itt lenne. És szerintem sokan mások is még rajtam kívül. :)

"teológiailag mondva „infralapszális”, azaz bukott, bűnbeesés utáni világban élünk, ami bizony meglátszik a kultúra minden szegmensén. Egy katolikus blogon is."
Ez igaz, de ez a "kommentközösség" (vagy mi) jóval az átlag felett teljesített itt. Szerintem. (a "lista hosszú", ahogy Hermes írta)

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.18. 17:54:31

@mezeiviragtarsulas: "Örülök ha neked sikerült mély beszélgetéseket folytatni itt. Szerintem a kommentelés sosem lehet olyan mély mint élőben találkozni és beszélgetni egy másik emberrel."

Elkezdtem ezt megválaszolni - de @Hermes the God in Yellow: megelőzött, és a válasza pontos is, hitelesebb is, mintha én magyaráznám a saját mondataimat.

Az élő beszélgetésnek IS vannak határozott előnyei. Talán több, mint az ilyen nyugodt, lassú, sokszor heteken-hónapokon át emésztgetett online beszélgetéseknek.

De az ilyen blogolásnak is megvannak a határozott előnyei, pl. az élő beszélgetés esetlegességével, sokszor kevésbé megfontolt, és főleg kevesebb más véleményt bevonó természetével szemben...

Biztos, hogy a metakommunikáció, a szemek, a hangsúlyok vagy pl. az érintés MÁS, sokszor több lehetőséget jelent a kommunikációra. Semmiképpen sem becsülném le ezeket a lehetőségeket és előnyöket. (Az érintés nekem ráadásul különösen fontos és kedves kommunikációs nyelv - nyilván az átlagnál is sokkal fontosabb, mivel haldokló és értelmi sérült emberek között szocializálódtam, ahol a szó, a racionalitás és az érvek szerepe sokszor borzasztóan korlátozott.)

Szóval ha mégis azt mondom, hogy kifejezetten a megismerés és a kommunikáció szempontjából MÉGIS van előnye is az ilyen online beszélgetésnek, még az élő találkozással szemben is - azt nem meggondolatlanságból mondom.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.18. 13:50:34

@Hermes the God in Yellow: Köszönöm! Most (legalábbis egyelőre) jelentősen enyhébb lefolyású, mint először volt. A mostani poszt-COVID-ra leszek igazán kíváncsi.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.18. 13:09:37

@mezeiviragtarsulas: erre: ""A világot a példáddal, és nem a véleményeddel tudod megváltoztatni."

Hidd el, most ezt jó szándékból írom, nem akarok vitát provokálni, és kérlek ne vedd rossz néven amit írok: kommenteléssel szerintem nem lehet megváltani a világot. Sem megváltoztatni valakit. Sem Pacsyt, sem Téged - én őszintén így érzem. Ezért írtam a blogolás, mint fórum hiányosságáról korábban."
_____________________________________
Ó, hát ezen a téren igazán nincsenek, sosem voltak illúzióim - sőt.

SOHA nem akartam megváltoztatni sem Pacsyt, sem mást.
SOHA nem hittem másban, mint hogy nem csak a bűnre - hanem a jóra, a szembesülésre, a JÓ értelemben vett önrevízióra is lehet valakit kísérteni. Még Pacsyt is. ;)

És hogy az ebbe vetett hitem nagyon is megalapozott, az éppen a mostani posztja. Amiből napnál világosabb, hogy egy év hallgatás után is ott van a tüske a körme alatt.
________________________________

Nemhogy olyan illúzióim nincsenek, amikről le akarsz beszélni - de még abban sem hiszek, hogy a példánkkal meg lehetne változtatni a világot. És abban még kevésbé hiszek, hogy egyáltalán nekünk kellene megváltoztatnunk.

Az meg kifejezetten a hitem központi eleme, hogy MEGVÁLTANI végképp se nem célunk, se nem feladatunk. Azt megtette már más. ("kérlek ne vedd rossz néven amit írok: kommenteléssel szerintem nem lehet megváltani a világot. Sem megváltoztatni valakit.")

Úgyhogy a blogolással kapcsolatban soha nem is volt semmi magasztosabb, súlyosabb (és főleg idelistább) célom, mint

1.: mások szemszögéből, mások nézőpontjaiból is megismerni, körüljárni minél több kérdést; összevetni és kitenni magamat és a hitemet mások kérdéseinek és tapasztalatainak - a szó etimológiai értelmében is "re-flektálni" és "kommunikálni".

2.: ahogy a fizikában, pontosan úgy a kommunikációban sincs
- se ellenhatás nélküli hatás
- se hatás nélküli ellenhatás.
Vagyis ha és amennyire én kiteszem magamat mások
- információinak
- személyiségének
- érzelmeinek
- gondolatainak,
- tapasztalatainak,
- stb, stb

AKKOR és ANNYIRA "hatni" fog rájuk is az az
- információ
- személyiség
- érzelemvilág
- gondolatvilág
- tapasztalati kör,
- stb, stb
amit én itt beteszek a közösbe.

Illetve egy dologban még nagyon hiszek - sokkal jobban, mint amennyire a gyakorlatban rá tudok hagyatkozni. És az a magvető példázata. Amit Pál úgy fogalmaz: Non est volentis neque currentis, sed miserentis Dei...

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

Hermes the God in Yellow 2022.01.18. 00:33:11

@mezeiviragtarsulas: olyan emberekkel beszélgettem itt, akikkel a való életben biztos nem kerültem volna össze. el vagyunk határolódva a földrajz, a kultúra, az életkor és életmód által.

nem hiszem, hogy bármiről meg lettem volna győzve, de most már azért némileg máshogyan képzelem el a "god hates fags" tábláit lobogtató igen tisztelt klerikális reakciót. ha más értelme nem is, annyi azért volt, hogy az ellenség a szememben emberibb formát öltött.

ezen kívül sokat tanultam erről az érdekes és gazdag folklorral bíró szektáról. sokkal jobban tudom azóta kontextualizálni, amit ezzel kapcsolatban hallok és olvasok.

bár senki nem győzött meg senkit, azért néhányan megtanulták tiszelni a másikat. Matthaios simán azonnal megégetett volna, mégis tiszteltem. A lista hosszú, nem fogok itt mindenkit végigajnározni.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

Hermes the God in Yellow 2022.01.18. 00:03:47

A pacsfej egy grandiózus nárcisztikus. ez a cikk is ¾ részben csak róla és az érzéseiről szól.

Miután az idők során itt szinte mindenkinél elérte a hányingerküszöböt (vagy aki szakmabeli volt, az teológiából mosta fel vele a padlót), most több, mint egy év sebnyalogatás után visszatért, hogy javítson a neki oly fontos image-én és megmagyarázza, hogy ő azért továbbra is egy egészen csodálatos ember.

Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Vele is ez történt, bububú, de most már jobban tudja. Innentől fogva majd csak azért jön, hogy örüljön a like-ok jelentette digitális simogatásnak, mindenki más le van ejtve, hiszen csak az alantas 1% kommentel.

A „nyilatkozat” egyébként tele van átalános megfigyelésként kifejezett, de nagyon is személyes odamondásokkal. Ezekre természetesen nem lehet reagálni, ezt azonnal leszögezte, mert ide se néz.

What else is new...

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

mezeiviragtarsulas 2022.01.17. 16:54:22

@jabbok: "A FB meg az Insta ezekre valóban és teljesen alkalmatlan.
Egy ilyen blog nem. "

Most visszadobom a labdát: "Érdekes, mennyire kizárólagos ez a véleményed." :-)
Tényleg így gondolom. Blog, FB, miért lenne más? Mindenhol legtöbb esetben egymás számára ismeretlen emberek kommentelnek, vitatkoznak. Én a személyességet hiányolom ezekből. Annyiban egyetértek veled, hogy itt kialakult egy egymást jól ismerő közösség, de ez egy facebook csoportban is kialakulhat. Nekem most Te voltál kicsit kategorikus. :)

Jobbulást a Coviddal!

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

mezeiviragtarsulas 2022.01.17. 16:49:57

@jabbok: "Érdekes, mennyire kizárólagos ez a véleményed.

- "azt NEM (ti. HISZEM), hogy az ember az embert ismerte meg ezek során."
Így gondolom, hiszen itt csak írott szövegekkel találkozol, emberek legépelt véleményeivel. Szerintem egy ember több annál, hogy milyen véleményei vannak, ezért írtam hogy itt csak más emberek kommentjeivel találkozol, nem magával az emberrel. Még az arcát sem látod, nem tudsz a szemébe nézni, stb.

- "MAXIMUM vélemény a véleménnyel találkozott - találkozhatott."
Igen, így gondolom.

- "SOSE tudtam igazán megoldani, CSAK amikor..."
Nekem ez a tapasztalatom.

Örülök ha neked sikerült mély beszélgetéseket folytatni itt. Szerintem a kommentelés sosem lehet olyan mély mint élőben találkozni és beszélgetni egy másik emberrel. Lehet hogy ez kategorikus neked, elfogadom, de én így érzem.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.17. 16:43:40

@Déli pályaudvar: "egy olyan komment megírása, mint amilyenből te egy nap simán megírsz 8-10-et, másfél órába telik" -

mostanában én is ritkán tudok ilyen hozzászólásokat írni. Most is csak azért, mert a COVID-dal lábadozom itthon. És csak addig, amíg a többiek haza nem értek. Most én is lelassulok. ;o))

De nem is a hozzászólások mennyiségét vagy hosszát vetettem soha Pacsy szemére.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

mezeiviragtarsulas 2022.01.17. 16:42:53

@jabbok: én tudom hogy gondod van vele, hogy úgy érzed / úgy érzitek (1) vagy nem érti amit mondasz, mondtok neki, (2) vagy direkt ignorálja, hogy ne kelljen szembe néznie a tévelygésével. Hogy egy hamis irányzatot képvisel a kereszténységen belül, pl. az önálltató szemlélődést, ami elzárkózik a fájdalmas igazságok elől. Nagyjából ismerem az előzményeket, bár most lehet hogy túl elnagyoltan foglaltam össze - ezért bocsánat, nem akarom elbagatellizálni.

De nem is erről akarok írni. Nem akarom se megvédeni se kritizálni Pacsyt, hanem picit másról akartam írni. A blogolásról, ami az eredeti poszt.

Van egy mondás, de nem tudom kitől, valahogy így hangzik:
"A világot a példáddal, és nem a véleményeddel tudod megváltoztatni."

Hidd el, most ezt jó szándékból írom, nem akarok vitát provokálni, és kérlek ne vedd rossz néven amit írok: kommenteléssel szerintem nem lehet megváltani a világot. Sem megváltoztatni valakit. Sem Pacsyt, sem Téged - én őszintén így érzem. Ezért írtam a blogolás, mint fórum hiányosságáról korábban.

Úgy érzem, valahol @Déli pályaudvar: is erről írt. Egy dolog hogy mit gondoltok Pacsy-ról, mi a bajotok vele, de egy másik téma, hogy itt a jezsuita komment mezőben szerintem teljesen gyümölcstelen dolog vitatkozni, holott nyilvánvaló hogy az erőfeszítés, a szándék megvan részetekről. Régen amikor még Pacsy válaszolt, akkor sem alakult ki egyetértés, közös nevező (úgy emlékszem). És úgy érzem, kommenteléssel ez a konfliktus nem is fog megoldódni. Nyilván te azt mondanád, Pacsy már akkor sem volt nyitott, már akkor sem értette, amikor még néha válaszolt. Elfogadom hogy így érzed. De a kérdés számomra az: akkor van értelme ide írogatni?

A kiugrott pap, Füzesi Ádám sok mindent tett és szervezett papként, és érthető hogy emiatt (is) kavart nagy port a kiugrása: sok emberhez elért, sok embert érintett. A jezsuita blog komment mezője hány emberhez ér el? Nyilván sokkal de sokkal kevesebbhez, és akikhez el is ér, azokat sem formálja át, nem hat rájuk annyira, mint pl. egy új pap szolgálata, vagy egy régi kiugrása. Ez nyilván azért van, mert a vélemények ütköztetése végső soron sosincs olyan nagy hatással a világra. A kommentelés nem változtatja meg a világot. A tettek igen, legyenek azok jók, vagy sajnos rosszak. De a kommentelés - szinte biztos hogy alig van hatással.

A lényeg szerintem hogy a blogolás és kommentelés egyszerűen alkalmatlan eszköz az érdemi párbeszédre, különösen ha mély konfliktus van jelen. Pacsy sok posztot írt, ezek mennyire változtattak meg téged? Te pedig sok kommentet írtál, szerinted ezek mennyire változtatták meg Pacsyt? Maximum annyiban hogy már nem olvas kommenteket.. de úgy értem, ÉRDEMBEN szerinted volt hatása? Vagy érdemben volt hatással Rád az, amiket ő írt?

Mindezt csak azért írom, mert ez a konfliktus már tényleg évek óta megy, és igen, Matthaios is nagyon sokat írt, de úgy érzem, kicsit célt tévesztett erőfeszítés ez az egész. Végül is mennyi hatása volt mindennek? Én úgy érzem, maximum kontraproduktív hatása volt: mindenki még erősebben hisz a saját igazában. A blogolás / kommentelés nem változtat meg senkit, csak még jobban rögzíti a véleménykülönbségeket. Én nagyjából ezt szűrtem le.

(Nyilván triviális, hogy minden ember azt gondolja, neki van igaza, kivéve talán az önmarcangoló típusokat. Én is azt gondolom, hogy amit leírtam igaz, hisz ezért írtam le. Te is azt gondolod hogy igazad van, Pacsy is azt gondolja. Ebben szinte biztos vagyok. :) Szóval van egy csomó féle vélemény... zárszóként talán annyit, hogy kíváncsi lennék, tényleg, hogy annyi év után mit vársz a hozzászólásaiddal kapcsolatban? Őszintén, nem provokatívan kérdezem.)

Sokat írtam, így most már befejezem.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.17. 16:40:08

@mezeiviragtarsulas: erre: "Elhiszem hogy mély beszélgetések zajlottak, de azt nem hogy az ember az embert ismerte meg ezek során. Maximum vélemény a véleménnyel találkozott - találkozhatott." továbbá: "saját tapasztalatom az, hogy pl. a személyes e-mail konfliktusaimat a barátaimmal sose tudtam igazán megoldani, csak amikor élőben beszélgettünk. Mert itt legépelt vélemények ütköznek más legépelt véleményekkel."
_______________________________
Érdekes, mennyire kizárólagos ez a véleményed.

- "azt NEM (ti. HISZEM), hogy az ember az embert ismerte meg ezek során."
- "MAXIMUM vélemény a véleménnyel találkozott - találkozhatott."
- "SOSE tudtam igazán megoldani, CSAK amikor..."

Én kevésbé lennék kategorikus.

A gyakorlatból is hoztam rá példát, hogy több olyan konkrét esetet tudok mondani, amikor valakivel erről a fórumról találkoztam egy "jelenléti" ;) programon - és néhány mondat után a gyakorlatban, de facto "felismertük" egymást (konferencián, lelkigyakorlaton, stb). Tehát a dolog igenis LEHETSÉGES, hiszen a gyakorlatban, de facto, többször is megtörtént.

Arra pedig főleg sok példát lehet találni, amikor a személyes konfliktusainkat itt a blogon többekkel, sok kérdésben igenis sikerült megoldani. Elég komoly konfliktusokat is.

A FB meg az Insta ezekre valóban és teljesen alkalmatlan.

Egy ilyen blog nem.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

Déli pályaudvar 2022.01.17. 15:28:49

@jabbok: Egyrészt, teljesen igazad van. Másrészt, az is tény, hogy nagyon-nagyon kevés embernek van olyan szuperszónikus képessége, mint neked, vagyis hogy az állapotbeli kötelességei hűséges elvégzése mellett ilyen minőségben és főként ilyen mennyiségben tud kommentelni. Még a nyugdíjas Matthaios volt ilyen, de ő nyugdíjas volt, vagyis nagyon sok ideje volt, és bevallottan egyik főfeladatának tekintette az ilyen jellegű hitvédelmet. Nekem egy olyan komment megírása, mint amilyenből te egy nap simán megírsz 8-10-et, másfél órába telik. Ilyen szempontból megértem Pacsyt, hogy ez nem fér bele az idejébe. És hát nem is hajlik a valósággal való szembenézésre, így aztán végképp nem megy. Hogy egy másfajta kommunikációs csatornán, mondjuk élőben, mindez menne-e, nem tudom. Nagyon fura műfaj ez, az biztos.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre

jabbok 2022.01.17. 14:14:40

@mezeiviragtarsulas: "még az elején Jézussal állítottad szembe az ő "kommunikációs stratégiáját", meg azt is írtad, hogy "mentálos kereszténység", ezért írtam ezt."

_____________________________

"vajon miért tűnik el már-már a remeklés a körülöttünk levő világból?

Talán egyszerűen azért, mert a bravúrt az emberből is a lét végső kutyaszorítói kényszerítik ki, azokba meg mostanság ritkábban jutunk, mint valaha. A sarokba szorított ember az, aki vagy meghal - vagy remekel.

Mi manapság meglehetős gyakorlattal elkerülgetjük ezeket a „sarkokat”.

Ha továbbmegyek a metaforában, mondhatom, hogy a „sarok”, ez a remeklésre (vagy halálra) szorító - a másíthatatlan szituáció meg az alkut nem tűrő etikai eszmény falából szokott valaha az ember köré záródni. Nos: technikánk és társadalmi létünk fejlődése (Guardini azt mondaná: a hatalomban való hirtelen gyarapodásunk) váratlanul lehetővé tette, hogy változtassunk sok olyan helyzeten, amely őseink életében valóban megmásíthatatlanul adott volt. „Itt élned, halnod kell” – írta egy százada a költő. Nem egyszerűen egy hazafias étosz, hanem – milliók számára – a szükség parancsát sűrítve szavakba. Nehéz kérdezni, de lehetetlen újra meg újra el nem tűnődni rajta, milyen messze jutottunk ettől a kell-től. De ez csak egyetlen példa a sok közül.

Még meghökkentőbb jártasságra tettünk azonban szert az etikai eszmények sziklafalának porlasztásában, odább tessékelésében, nemegyszer teljes eltüntetésében. Vállalva féligazságok fölidézésének kockázatát, hadd utaljunk itt a válási statisztikára, a családtervezésre, az engedékeny nevelés kényelmes modern gyakorlatára. „Ami nem megy, ne erőltessük!” – hangzik a minden becstelenséget igazoló közhely, s valóban el is hisszük lassan, hogy nincs törvény és nincs tilalom, ami valami igazán nehézre komolyan kötelezhetne, vagyis ami a remeklésnek és a bravúrnak – vagy a pusztulásnak alternatíváját kikerülhetetlenül elénk állítaná.

A szituáció és az eszmény szorító kihívásai nélkül szegény s nem boldog lett az emberi élet. Végül már álmodni sem merünk arról, hogy képesek volnánk a remeklésre. (Eredményesen deheroizáljuk a múltunkat is!) El is sorvad, ki sem fejlődik bennünk a lelemény, a fölszikrázó kedv, Tamási Áron székelyeinek edzett s játékos belső fegyelme. Többnyire sikerül egy életen át lealkudnunk és eltüntetnünk az útból a kutyaszorítókat, hogy aztán teljesen tapasztalatlanul és önbizalmatlanul essünk a legkegyetlenebb csapdába: az egyszer elháríthatatlan fájdalom s a tovább nem odázható halál elé. ..."
(Jelenits István: Pipacsok októberben)
__________________________________

1.: Ha tudod, hogy a mai keresztény közgondolkodásban, közbeszédben és közgyakorlatban (rengeteg más között mondjuk a Füzesi Ádám, vagy Szabó Tamás "kiugrása" körüli viták és tapasztalatok nyomán) mit nevezünk "mentálos / mentálhigiénés kereszténységnek"

2.: ha van gyakorlati tapasztalatod arról, hogy a valódi keresztény megbocsátást (amihez még az Istennek is előbb az Isten Bárányává kellett válnia - vagyis még Neki is meg kellett fizetnie az árát) és a valódi kommunikációt hogyan váltja fel egyre szélesebb körben az egyszerű és legolcsóbb konfliktuskerülés, "pax et bonum", "irgalmas" félrenézés, BE NEM VONÓDÁS, "az etikai eszmények sziklafalának porlasztása" (amiről a fenti Jelenits-szöveg is beszél)

3.: és ezek mellett azt is tudod, hogy Pacsynak mi a szerepe és a tekintélye a papnevelésben, a "lelkivezetésben", illetve a hívek körében

4.: PLUSZ még azt is végigkísérted / visszaolvastad, hogy az első, még igazán, teljesen, gyanakvás nélkül jóhiszemű KÉRDÉSEIMTŐL hogyan jutottunk el ÉVEK ALATT a mostani véleményeinkig

- na akkor talán van esélye, hogy megértsd, mi is a gond köztünk Pacsyval.

Bejegyzés: Szolgálati közlemény: a blogolás és kommentelés hatása a lelki életre
süti beállítások módosítása