Rómában, a császárkori Rómában az utcákon a szegénynek ki kellett térnie a gazdagabb útjából, a társadalmilag, politikailag magasabb rangú elsőbbséget élvezett az alatta lévővel szemben. Ezt az emberek tudták maguktól, mégis a szolgák amolyan „archaikus index”-ként vásári hangon kikiabálták: „Térj ki!” És a többség kitért, félreállt.
A víz az más! Ott közlekedési szabály ma is, hogy a nagyobb kategóriájú hajó kerüli meg a kisebbet. A nagy yacht a kisvitorlás „Kalózt”, a Kalóz a csónakot és a csónak az úszót. (A halakat persze mindez nem zavarja, élnek mint hal a …, de ezt ők maguk hogy is mondják?).
Van vizijártasságim (Ez egy hatósági igazolvány). Nézem, mikor szereztem: 1992. szeptember 12. Ezen a napon léptem be a Jézus Társaságába. Vizijártasságival!
Navigare necesse est!
PS: Julius Caesar még konzulként 45-ben Kr. e. rendeletben szabályozta a római közlekedést, az egész Várost sétálóutcává nyilvánította. Ha ma Demszky is „bekattanna”, amúgy öreg-oroszlánosan!
Navigare necesse est!
2008.07.02. 23:30 VéLó
5 komment
Címkék: róma jézus társasága
A bejegyzés trackback címe:
https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr97550323
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
citromfű 2008.07.03. 00:27:53
Konklúzió: kéne Budapestre is néhány csatorna! :)
arvisura · turoczi.blog.hu 2008.07.03. 08:30:46
Ma szolga nem kiabálja: Térj ki! Ha nem vigyázol eltaposnak.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.07.03. 09:56:15
Szép, szép, de a hasonlat sántít... a nyomorultakat nem kikerülni kell, hanem segíteni rajtuk (még l. irgalmas szamaritánus).
Vidus 2008.07.03. 13:21:55
Citromfű:
Ez tetszett :)
Ez tetszett :)
terembura · http://lassan-a-testtel.blog.hu/ 2008.07.05. 00:51:16
A mondás teljes formája így hangzik: "Navigare necesse est, vivere non est necesse" (Hajózni muszáj, élni nem).
Plutarkhosz beszámolója szerint Pompeius akkor mondta ezt, mikor megbízták, hogy szervezze meg Róma élelmiszerellátását, de a hajóskapitányok nem akartak tengerre szállni a téli viharok miatt.
Végül mégis nekivágtak, összeszedték a szükséges gabonamennyiséget Szicíliából, Líbiából és Szardiniáról. Lett is nagy segély-osztás a Városban, Pompeius népszerüsége fokozódott.
Ő volt az a római hadvezér, aki leigázta Jeruzsálemet és bement a Szentek Szentjébe körülnézni kicsit. Tacitus szerint azzal jött ki, hogy a hely "lakatlan" (ugyancsak Tacitus mondja másutt, hogy a zsidók ateisták, templomukban nincs isten - azaz istenszobor, persze - következésképp "saját elméjük szüleményét imádják").
A korabeli zsidókat eléggé megrázta, hogy nem halt azonnal szörnyet a szentségtörő, bár később, mikor a polgárháborúban döntő vereséget szenvedett Caesartól és Egyiptomba menekült, ott egy orgyilkos eltette láb alól.
Plutarkhosz görögül írt, így a mondást később, a középkorban fordították vissza latinra. A hanza városok jelmondata volt, de a holland Rotterdam is használta.
Plutarkhosz beszámolója szerint Pompeius akkor mondta ezt, mikor megbízták, hogy szervezze meg Róma élelmiszerellátását, de a hajóskapitányok nem akartak tengerre szállni a téli viharok miatt.
Végül mégis nekivágtak, összeszedték a szükséges gabonamennyiséget Szicíliából, Líbiából és Szardiniáról. Lett is nagy segély-osztás a Városban, Pompeius népszerüsége fokozódott.
Ő volt az a római hadvezér, aki leigázta Jeruzsálemet és bement a Szentek Szentjébe körülnézni kicsit. Tacitus szerint azzal jött ki, hogy a hely "lakatlan" (ugyancsak Tacitus mondja másutt, hogy a zsidók ateisták, templomukban nincs isten - azaz istenszobor, persze - következésképp "saját elméjük szüleményét imádják").
A korabeli zsidókat eléggé megrázta, hogy nem halt azonnal szörnyet a szentségtörő, bár később, mikor a polgárháborúban döntő vereséget szenvedett Caesartól és Egyiptomba menekült, ott egy orgyilkos eltette láb alól.
Plutarkhosz görögül írt, így a mondást később, a középkorban fordították vissza latinra. A hanza városok jelmondata volt, de a holland Rotterdam is használta.
Utolsó kommentek