Van hatalma a papoknak? Egyesek szerint igen. Rögtön lehet hivatkozni az evangéliumokra (pl. Mk 3,15 Jn 20,20-23), ahol Jézus hatalommal ruházza fel apostolait.
A papi hatalom ez a fajta magyarázata igazán csak a hit szemével ragadható meg. Érdekes megfigyelni viszont, hogy sok nem hívő is, elismeri, hogy a papságnak van bizonyos hatalma. Ha nem lenne, akkor mivel magyarázhatnánk azt az olykor szenvedélyes vitát, ami választási időszakok körül megindul a papság politikai szerepvállalását illetően. Persze van, aki szerint nincs hatalma a papoknak, főleg egy mai szekularizált társadalomban. Sőt a papok részéről még nagyképűség is azt gondolni, hogy valamiféle autoritással rendelkeznek, hiszen épp olyan emberek, mint bárki más. Nincs náluk a bölcsek köve, mit játsszák hát az agyukat?
Nem akarok elméleteket gyártani a papi hatalomról inkább a saját, bizony még nem éppen hosszú papi működésemre reflektálnék. Hogyan tapasztalom meg a hatalom kérdését papként?
Különös érzés az evangélium felolvasása után ott állni az ambó mögött és tapasztalni, hogy több száz ember tekintete rám szegeződik. Csend van és mindenki a prédikációt várja. Bármit is mondok sokak számára ez lesz a héten az egyetlen vallási, lelki táplálék. De valóban az lesz? Prédikációra készülve időnként átérzem ennek a súlyát. 15 percem van, hogy beszéljek és a többiek pedig figyelnek. Ez akár hogy is van, de egy hatalmi helyzet. De van-e mondanivalóm, vagy visszaélek az idejükkel?
Gyóntatáskor vagy lelki beszélgetésekben gyakran átélem, hogy milyen bizalommal nyílnak meg emberek. Olykor olyan dolgokat mondanak el magukról, amit még soha nem tártak fel más embernek. Máskor fontos döntési kérdésekben fordulnak hozzám véleményt, szempontokat kérve. Amit mondok az nem közömbös számukra. Azt is látom, hogy az a bizalom, amit megtapasztalok részükről nem elsősorban nekem szól. Szerzetes és pap vagyok ezért keresnek meg. A hivatalom egy bizalmi tőkét jelent és ez óhatatlanul hatalmi helyzetet is teremt. Van, amikor átélem, látom, hogy amit mondok az felszabadít, lendületet ad valakinek, bátorítást kap. És a feloldozás erejéről még nem is beszéltem. Ugyanakkor érzem, hogy ha hülyeséget mondok, ha érzéketlen vagyok, ha tapintatlanul szólok, akkor meg is sebezhetek valakit. Találkoztam már pap által nagyon mélyen megsebzett emberekkel, akik hosszú ideig még Istenről sem akarnak hallani.
Ti miként tapasztaltátok meg a papok hatalmát? Tapasztaltátok már a hatalom pozitív felhasználását is?
Utolsó kommentek