Néha megjelennek olyan cikkek, posztok bizonyos helyeken, amikkel májdagasztó érzés volna azonosulni. Hű de jót írt az illető! Mintha én írtam volna... Pont ez járt a fejemben (ha nem, akkor is), na ez jól megmondta, ilyen gondolatok röpködnek - gondolom - nem csak az én fejemben. Különösen feltűnő egy ilyen gondolatsor, ha "házunktáján" már találkoztunk hasonlóval, mondjuk a jezsuita Anthony de Mello "Ébredj tudatára" című könyvében. Aki olvasta, a következő szöveg ismerős lesz (ugyanakkor a látszatát is el akarom kerülni, hogy plágiummal vádolnám), aki meg nem, annak egy ízelítő de Mello gondolkodásmódjából, más tollából persze: http://www.manna.ro/reflex/top_alkalmazok_jatekai_2008_12_04.html
Adrian Stanciu szerintem zseniális cikke eredetileg a Capital c. román folyóirat egyik mellékletében jelent meg, a www.manna.ro meg magyarra fordítva átvette, elismerésül az egyetemes józan paraszti ész alkalmazásáért az üzleti életben.
Ehhez csak azt fűzném hozzá, hogy íme, egy talpraesett szöveg, mely olyan hozzaállással tud szakértő "laikusként" hozzászólni az élet mindennapi valóságaihoz, amit szerintem akármelyik szószék szócsöve megirigyelhetne. Ugyanakkor annak ellenére, hogy mint Egyház, bővelkedni tűnünk elvont és értelmezhetetlennek tűnő kijelentésekben, a fent említett "j.p.é." sok-sok dologban helyet kap. Az szentignáci lelkiség csupán egy ezek közül, de nem szeretnék megállni itt... ugyanakkor paradox módon megállok, hogy gondolatokat ébreszthessek, ne indulatokat.
Na de, hogy ősszinte legyek, szerintem én sem egy normál bejegyzés hoztam össze, csak egy link apropóján racional...izé...
Utolsó kommentek