Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

József Attila Istene

2010.02.21. 19:02 Origenész

József Attila volt talán a 20.század legnagyobb magyar költője. Nem lehet betelni versei olvasásával. 18 éves korában írta egykori tanárának címzett levelében: „…így vélek eljutni az életem értelméhez, hogy azután megtaláljam az élet (és a létezés) értelmét. Ez szervesen összefügg az Isten-hittel és itt figyelmeztetem Ödön bátyámat arra az álomra, mit Makón már elmondtam, hogy én az Istent új és igazi valójában fogom megmutatni.”

Sikerült ez a költőnek? 1925-ig gyakran szerepel verseiben az Isten. Utána, tíz éven át, mintha megfeledkezett volna róla. 1935-től azonban elemi erővel tör elő benne újra az istenkérdés.

E két szakaszt jellemző egy-egy versét szeretném veletek együtt ízelgetni. Az első verset Szegeden írta 1924-ben. Címe: Isten
Láttam Uram, a hegyeidet
S olyan kicsike vagyok én.
Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló,
Hogy küszöbödre ülhessek, Uram.
Odatenném a szívemet.
De apró szívem hogy tetszene néked?
Roppant hegyeid dobogásában
Elvész ő gyönge dadogása.
Mért nem tudom hát sokkal szebben?
Mint a hegyek és mint a füvek
S ágyam alatt hál meg a bánat:
Szívükben szép zöld tüzek égnek
Hogy elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik
S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban
Ott állsz az útjuk végén –
Meg nem zavarlak, én Uram
Elnézel kis virágaink fölött.

A költő saját kicsisége és Isten nagysága, amelyet az Isten „roppant hegyeinek dobogása” jelez. Szeretne zöldellő hegy vagy parányi fű lenni, de olyan, kinek a szívében „zöld tüzek” égnek. Szinte látjuk ezeket az estefelé égő furcsa „zöld tüzeket”. A költő: elfáradt bogár, mászik lassan hazafelé, az Isten lakásának küszöbe felé. De mintha Isten észre sem venné ezt a kis bogarat, ezt az apró szívet. Hallgat az Isten, ahogy a nagy hegyek vagy nagy vizek hallgatnak. Minden út végén az Isten áll, „térdig csobogó nyugalomban”. A költő nem méltatlankodik, hogy az Isten így elnéz a „kis virágaink” fölött. Szép csendesen leül Isten küszöbére. Nem is akarja zavarni az Isten nagy nyugalmát.

A költő azonban mégis háborog. Ugyanebben az időben írt „Lázadó Krisztus” című versében ő maga a lázadó. A szíve már nem az Isten elé szerényen odatett apró szív, hanem ijesztő kiabálás. A záró strófa Krisztusra és a költőre is vonatkozhat:

Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szívét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.

József Attila, Jóbhoz hasonlóan, perlekedik az Istennel. Fájdalmas élete végén születik „Nem emel föl” kezdetű panaszos verse, amelyben újra szó esik a szívéről.

Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek olyan árva.
Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.
Tudod, szívem mily kisgyerek –
ne viszonozd tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.
Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.
Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám.”

A teljes elhagyatottságban, kisgyerekként panaszkodik Istennek. Elhagyta mindenki. Már arra kényszerül, hogy tagadja az Istent, és mégis kéri, hogy Isten ne viszonozza rakoncátlan gyerekének tagadását. Az emberek, akiket szeretett, elhagyták. Nincs senki, aki őrködnék felette, csak az Isten. De, úgy látszik, ez az Isten sem törődik az ő ügyével. Ezért a végszó: áldozattá leszek! Mintha Jézusnak az „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” kiáltását hallanánk. Elhagyottnak érzi magát, és mégis az őt elhagyó Istennek áldozza fel önmagát.

Nem tudom, hogy ti mit olvastok ki ezekből a versekből, de én ilyeneket érzek. És nagyon rokonomnak érzem ezt a szenvedő, szegény testvéremet.
 

20 komment

Címkék: attila józsef istenhit

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr961758077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ester 2010.02.22. 09:49:08

Azon gondolkodom , mi lett volna , ha József Attila eljutott volna egy lelki gyakorlatra , ha Neki is elmondta volna mindazt egy jezsuita atya , mint amit nekem . Eljutott volna teljes egészében Istenhez , mert csak egy hajszál választotta el Tőle. Mint ahogy a " Mamát" sem érte el soha , úgy ahogy Ő szerette volna . Nem bírta feldolgozni soha gyerekkori elhagyatottságát .Vagy ha az Anyjával való kapcsolatát feldolgozza , akkor szíve is megnyugodott volna Istennél . Vajon akkor is írt volna , ilyen gyönyörűséges verseket?

" Már Anyád méhében én szőttem a testedet. "
"Tenyerembe rajzoltalak"
Meg merem kockáztatni azt a véleményem , hogy hiányzott belőle az ősbizalom . S talán pont ez a bizalom hiány , az a hajszál . ( - Légy atyám helyett Atyám-)
Hezitáltam most is mint olyan sokszor , hogy leírjam gyatra gondolataim , helyesebben nem a gondolataim gyatrák , hanem kifejezőképességem , de most nem bírtam visszafogni magam , mert József Attila a szívem egy darabja . Legyetek elnézőek velem !

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.24. 16:44:07

József Attila és Sík Sándor kapcsolatáról van valami hiteles adat? Tényleg az atyánál reggelizett hosszú időn át, együtt Radnótival, Ortutayval meg még több, később ilyen-olyan ismertséget szerző diákkal?

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.24. 16:51:30

@Kitalátor feljegyzetei:
"József Attila és Sík Sándor kapcsolatáról van valami hiteles adat?"
Tessék:
Sík Sándor: József Attila emlékezete
archivum.piar.hu/siksandor/eletut/oneletrajzok/jozsefattila.htm

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.24. 17:20:40

Látom, hogy izrael miszteriuma tanítana, köszönöm is, de a blogmotort a vonat alá kívánom. Nem jelenítette meg eddig. (17.20.)

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.24. 17:21:26

@izrael miszteriuma: Köszönöm, és egyben megviccelve érzem magam (nem tőled).

minstrel 2010.02.25. 08:28:22

@izrael miszteriuma:
"...a verseket úgy kellene nyomtatni, mint a zeneműveket."
:)))))

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.25. 10:47:06

@minstrel:
a zsidó gyerekeket már az ovódában így tanítják imádkozni:
www.youtube.com/watch?v=bmO8qXevkBY
iskoláskorban már a Tórát tanulják:
youtube.com/watch?v=PUz_7vvs4Ew
a zsinagógában pedig a szent szövegeket "lajnolással" (cantilena=kantilláció)énekszerű dallammal olvassák fel:
www.youtube.com/watch?v=KSWwVinHQfw&feature=related
A kantilláció a recitálás egyik formája, prózai szöveg emelt, énekszerű hangon való olvasása. Az ősegyház liturgiájában így olvasták föl a szent szövegeket, elsősorban a Szentírást.

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.25. 11:15:59

@izrael miszteriuma:
Ahhoz, hogy a vers üzenete eljusson a hallgatósághoz egy olyan színvonalú előadóra is szükség van, mint a Szinészkirály volt...
József Attila - Latinovits Zoltán: Istenem, Csöndes estéli zsoltár
www.youtube.com/watch?v=NR4S5PmJknM

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.25. 18:35:49

@minstrel: Bizony-bizony...
Másik költőóriásunk verséből idézve, nem mindegy, hogy "börtönéből szabadult | sas lelkem*" vagy "börtönéből szabadult sas** | lelkem"

* Milyen lelkem? Sas lelkem. Így is érthető és szép.
** Milyen sas? Börtönéből szabadult. Így meg már egyenesen 3D-s a kép.

amancich 2010.02.26. 08:24:08

@Kitalátor feljegyzetei:

"de a blogmotort a vonat alá kívánom "

... dolgozni csk pontosan szépen
ahogy a vonat megy a sínen
úgy érdemes ...

cserenkov 2010.02.26. 14:44:40

@amancich:
Na! Úgy látom sínen vagyunk, mint József Attila.

Antal József 2014.06.07. 20:06:13

"Nincsen apám se anyám
se istenem se hazám..."

...és nem volt megváltása sem.

2014.06.07. 20:52:37

@Antal József:
Attila nagyon szerette Istenét, közvetlen kapcsolatban állott Istennel, azért kellett ennyit szenvednie, míg a görögkeleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot...

Antal József 2014.06.07. 21:04:21

@Izrael misztériuma:

Minden öngyilkos megtagadja a saját Istenét vagy eleve istentelen.
Kizárólag Isten teremthet és kizárólag isten veheti el az életet. Aki önkényesen elveszi Istenétől ezt a jogot elveszti azt a jogot, hogy Istene által üdvözöljön vagy kárhozzon.
A keresztény ember - a valódi - pl. ezért nem fél a haláltól. Nem fél, mert tudja, hogy csak Földi pályafutása fejeződik és kezdődik az öröklét a Paradicsomban.
Ettől még vannak nagy műveket és emberek nagy tömegére hatással lévő művészek, tudósok akik önkezükkel vetettek véget az életüknek.
Bármekkora a hatásuk én akkor is gyáva embereknek tartom őket.

A Tiszta szívvel c. verse miatt az összes többi sajnos a Gyehenna tüzén ég, mint Júdás lelke.

2014.06.07. 21:12:46

@Antal József:
"Kizárólag Isten teremthet és kizárólag isten veheti el az életet."

akkor hogy is áll a helyzet a náci tömeggyilkosokkal, ők is tán a gyehenna tűzén égnek mint a júdás lelke?
egyáltalán hol is van az a gyehenna és olvastál-e valaha is József Attilát vagy csak ezt az egy verset?

Antal József 2014.06.07. 21:16:30

hu.wikipedia.org/wiki/Gyehenna

A tömeggyilkosoknak nem is volt lelkük!
A nácikon kívül voltak még tömeggyilkosok, sajnos.

2014.06.07. 23:13:33

@Antal József:
Nincs olyan költője a világnak, aki több szeretetre vágyott volna, mert egész életében nélkülözte a szeretetet (s ugyanakkor korlátlanul osztogatta), ezzel magyarázható, hogy Isten valóságos lényét ilyen alapon is neki sikerült a legszebben meghatároznia, olyan mitológiai színezetben, amire csak az ősember képes, aki rendíthetetlenül hisz valamiféle istenben. De az csak egy félelmetes istenben hisz, ő pedig a jóságos Istenben. Milyen csodálatos dolog az, hogy a krisztusi tanítás lényege egyetlen szó segítségével is kifejezhető: a "szeretet" szó ez, amelynek a hiányában semmit sem ér az életünk, s József Attila (elméje, vagy ösztöne?) épp ezt a szót ragadja meg a "Világ teremtése" versében, mikor ezt írja Istenről:

Ő volt még egyedül, nagyon magába,
Mint én vagyok most, olyan magába.
Tehetetlen volt, csak szeretet volt,
Társat akart, és csak szeretet volt.

A vers végén írja:

A te víg, meleg szemedre gondolt,
S a vízbe lépett,
A víz fölbömbölt, ahogy belépett,
Elnyelte, mint a villámot az éj!
És ő lesüllyedt a fenékig,
Feneketlen víz nincs-fenekéig.

A víz
Felhőkbe szállt a szíve fölött,
Jéghegyekké vált a háta mögött,
Akkor születtek a hideg csillagok,
Akkor születtek a meleg napok,
Ő volt még egyedül, mint én: magába,
Társat akart, és csak szeretet volt.

Ha a költészet csak az értelmünknek szólna, nem is lehetne igazi költészet a maga száraz mivoltában. Teljes ember szükséges hozzá, tehát érzelmi, akarati és ösztönös világunk, sőt fantáziánk is. Néhány szónak különleges helyzeti ereje van az idézett részekben, ezért nem maradhatnak figyelmen kívül.

És ő lesüllyedt a fenékig,
Feneketlen víz "nincs-fenekéig".

Hiszem is, nem is; tudom is, nem is - persze hogy nem tudom, hiszen csak ember vagyok: ilyesmit érzek én ezekben a sorokban, az ember számára megfoghatatlan isteni misztikumot, amit a "talán" szó egyszeri, a "tán" szó kétszeri előfordulása a versben is érzékeltet. De nem ez a leglényegesebb dolog itt, hanem Isten végtelen jóságának, szeretetének érzékeltetése. Nem elég hozzá a "szeretet" szó többszöri ismétlése: Isten "szíve" fölött alakul ki a teremtett világ, s van itt egy szó, amely felmérhetetlen szépségű, hogy Isten "tehetetlen" volt. Önmagával szemben volt tehetetlen. Annyi jóság és szeretet volt benne, hogy képtelen volt nem megteremteni a világot s benne az embert. Az meg különösen szép dolog, hogyan azonosul a költő Istennel: a magányosságuk hozza őket össze, csak ők ketten ilyen magányosak. Más szóval: az ember nem lehet meg teremtő és gondviselő Istene nélkül, de az isteni jóság sem ember nélkül. Ezért teremtette Isten az embert a maga hasonlóságára: értelmet adott neki, gondolkodóképességet, hogy valamiképpen felfoghassa őt. Ez a felfoghatóság adja meg értelmét életének. Csak az ember rendelkezik a teremtett világban ilyen képességgel.

Kun József
József Attila istenes versei
mek.oszk.hu/08900/08966/08966.htm

Antal József 2014.06.08. 08:13:24

József Attila fiatalkorában írt istenről majd 10 évre teljesen elfelejtette később, mint menedék jelenik meg nála (pontosan ahogy írta a szeretethiánya miatt) de élete vége felé teljesen leszámol azzal, hogy Isten menedék lehetne számára.
Ettől még természetesen nagy hatású költeményeket írt és Weöres Sándort Galagonya verse sem csorbul attól, mert egy macska miatt öngyilkos akart lenni.
Szerintem Istenhez való kapcsolatunk nem verseken múlik. Kiegészítheti.
Adolf Hitler is festett képeket, ha nem az ő neve lenne rajta talán még oktatnák is, mint az osztrák festészet 1900-as évek eleji művészettörténeti alkotásait.

2014.06.08. 08:59:00

„Az Ady utáni nemzedék legnagyobb költő tehetségének, József Attilának istenélménye sokban erősen rokon Adyéval: erősen egyéni, sokrétű, bonyolultsága ellenére is közvetlen és bensőséges. Különbözik azonban Adyétól mindenekelőtt Istenképének nagy határozottságával és egyértelműségével. Sokkal ’foghatóbb’ Isten jelenik meg előttünk, erősen antropomorfizálva, egészen földies, olykor szinte földhözragadt vonásokkal
megrajzolva, mégsincs benne semmi méltatlan, semmi szentségtelen.
(Sík Sándor)

Dr. Hodossi Sándor József Attila Istenképének alakulása költészete tükrében
rpi.reformatus.hu/portal/e107_files/downloads/jozsef_attila_istenkepe.pdf

2014.06.08. 09:12:08

Isten kezében (2005.)
József Attila személyéről, rendkívüli érzékenységéről, a transzcendens felé való nyitottságáról, s azt versbe foglaló rendkívüli tehetségéről és szenvedéséről beszélnek a műsorban megszólalók. Arról, hogyan némult el a vallásos gondolkodás a pártba való belépéskor, hogyan szólalt meg újra a párttal való kapcsolat megszűnése után, s hogyan kísérelték meg elhallgattatni bűntudatát az orvosok, akik arra próbálták rávenni: felejtse el Istent, s akkor megszabadul a gyötrődéstől. Megtudhatjuk azt is, miért gondolták annak idején némelyek, hogy a finn himnuszt fordította le, amikor egy pályázatra elkészítette a 46. zsoltár fordítását. A műsorban Galkó Balázs előadásában szólalnak meg a következő versek: Csöndes estéli zsoltár, Istenem, A kutya, Nem emel fel, Majd... Megszólalnak: Tverdota György esztéta irodalomtörténész, Jelenits István piarista szerzetestanár, Gyurkovics Tibor író, Kovács Imre evangélikus lelkész.
Szerkesztő-riporter: Fabiny Tamás, operatőr: Czétényi Csilla, Mencseli Tibor, rendező: Tóth Béla

József Attila istenes versei
www.youtube.com/watch?v=TxbzMZkbvZ4
süti beállítások módosítása