Vannak jogai a kutyáknak? Na és a malacoknak vagy a birkáknak? Esetleg a keselyűknek és a delfineknek is? Általánosabban fogalmazva: vajon nekünk, embereknek vannak kötelességeink az állatokkal szemben, olyan alapon, hogy az egyes állatoknak bizonyos jogaik vannak? A keresztény hagyományban évek óta többen is hozzászóltak ehhez a kérdéshez, és korábban a többség amellett tette le a voksot, hogy az álltoknak nincsenek jogaik és hogy ezért az ember használhatja őket, többé kevésbé kénye-kedve szerint. Az utóbbi években azonban sokan megkérdőjelezték ezt az álláspontot, és amellett érvelnek, hogy az állatok iránt is tiszteletteljes bánásmóddal tartozunk. Az egyik prominens vélemény szerint az álltoknak igenis vannak jogaik, és hogy ezek erkölcsi kötelességeket támasztanak velünk, emberekkel szemben, amelyek az állatok mindegyikére, vagy legalábbis némelyikével kiterjednek.
A jog olyan legitim igény, amelyet valamely jó elérése érdekében lehet benyújtani. Ilyen például az élethez való jog, az ételhez, vagy a lakóhelyhez való jog stb. A jogok kötelességeket és feladatokat vonnak maguk után azokra vonatkozóan, akik erkölcsi személyek és így felelősséggel viseltetnek mások iránt. Lehetnek bizonyos morális kötelezettségeink akár nem emberi teremtmények iránt is, akkor is, ha azoknak nincsenek jogaik. Így az állati jogok kérdése csak egy a lehetséges megközelítések közül, amelyek biztosítani igyekeznek az állatok iránti tiszteletet és a velük való törődést.
Négy fontosabb érvet szoktak felsorolni azok, akik úgy látják, hogy az állatoknak nincsenek jogaik. 1. Az állatoknak nincs halhatatlan lelkük, így nincs maradandó értékük sem; 2. az állatok nem éreznek fájdalmat, ezért kedvünk szerint bánhatunk velük; 3. az állatok a tulajdonunkba tartoznak, ezért úgy kezelhetjük őket, ahogy nekünk jól esik; 4. az állatok erőszakosak és részei egy erőszak alapján működő természeti világnak, ezért normális létezésükhöz az is hozzátartozik, hogy ártanak nekik. Ezen érvek mindegyike arra vezet, hogy az állatoknak nincsenek jogaik, mondják, így aztán nekünk, embereknek sincsenek (vagy legfeljebb csak minimális mértékben vannak) kötelezettségeink velük szemben.
Az állati jogok védelmezői rendszerint a következő ellenérveket sorakoztatják fel. 1. Biblikus szempontból azt kell mondanunk, hogy az embernek sincs halhatatlan lelke (a héber nephes szó nem a mai értelemben vett „lelket” jelent, továbbá, mind az emberekre, mind pedig az állatokra használatos a Bibliában), ezért a lélekre való hivatkozásnak nincs jelentősége abból a szempontból, hogy az állatoknak vannak-e jogaik vagy sem, illetve, hogy bírnak-e értékkel vagy sem. 2. Számos állat, különösen a magasabb rendűek, nagyon is érezek fájdalmat. Képesek szenvedni és így érzékiséggel bíró teremtmények. Mivel minden érzékiséggel bíró teremtménynek vannak jogaik, legalábbis némely állatnak – például az emlősöknek – kell, hogy legyenek jogaik. 3. Az birtokos joga tulajdon birtoka felett nem abszolút jellegű, így az állatokkal sem szabad kényünk-kedvünk szerint bánni. Létezik olyan erkölcsi intuíció – amelyet más esetben a jog messzemenően figyelembe szokott venni –, amely megtiltja az állatokkal szembeni embertelen bánásmódot. 4. Bár a természet világában valóban vannak ragadozók és élősködők, ez azonban korántsem jelenti azt, mint néhányan vélik, hogy ott a „dzsungel törvénye” uralkodnék. Ugyanígy van példa ugyanis a szimbiózisra és az együttműködésre is. Az, hogy az állatvilágnak időnként az erőszak is része, még nem legitimálja vagy hagyja jóvá, hogy az állatokkal erőszakkal bánjunk.
Ajánlott irodalom: A. Linzey, Animal Theology (Urbana: University of Illionis Press, 1995); A. Linzey and T. Regan, eds. Animals and Christianity: A Book of Readings (New York: Crossroad, 1990); C. Pinches and J. McDaniel, eds. Good News for Animals: Christian Approaches to Animal Well-Being (Maryknoll, NY: Orbis, 1993); T. Regan, The Case for animal Rights (Berkeley: University of California Press, 1983); a bejegyzés S. Bouma-Prediger „Animal rights” cikke alapján készült (in W. A. Dyrness and V.-M. Kärkkäinen, eds., Global Dictionary of Theology, Nottingham: InterVarsity Press, 2008, 41-42.)
Az utolsó 100 komment: