„1. Pihenjetek és szórakozzatok! 2. Ápoljátok a barátságokat, és szerezzetek új barátokat is! 3. Ha lehetőségetek adódik rá, utazzatok külföldre is! 4. Hallgassatok zenét, nézzetek filmet, olvassatok könyveket és beszélgessetek a barátaitokkal! 5. Írjatok naplót! 6. Tisztítsatok meg a szeméttől egy tengeri szakaszt, egy mező- vagy erdőrészletet! S ha a helyzet olyan reménytelennek látszik, kezdjétek mindjárt a saját szobátokkal! 7. Gyakran felejtsétek el magatokkal vinni a telefonotokat! S ha olyan elkeserítő állapotok uralkodnak, esetleg egyszer felejtsétek egyszerűen a jeges vödörben. Olyanban, amiben sok jég van... Ezeket a feladatokat már senki sem fogja kijavítani, értékelni. Ám ezek fognak értékelni titeket...”
A fenti tanácsokat egy milánói tanár, Andrea Bortolotti adta diákjainak a nyári szünet előtt. Néhány dolgot hozzátehetnénk: 1. Azt hiszem, ezek amolyan felszabadító gyakorlatok, amelyek politikai programnak sem utolsók. A nyugati társadalmakban dívó mindennapi élet átlagos stressz-szintjét figyelembe véve akár a túlélés feltételeinek is tekinthetők. 2. Méltányolandó továbbá, hogy a szerzőt nem csak a (gazdasági, tudományos, presztízst illető stb.) előrehaladás érdekli. 3. Az új horizontok kinyílásával – gyakori tapasztalat – tényleg relativizálódnak a mindennapos problémáink. 4. Én is nagyon vágyom arra, hogy végre olyasmit csináljak, ami nem „hasznos”. Attól mindig visszatér az életkedvem. Jó dolog „szabadságon lenni.” (Még akkor is, ha ez a szerzeteseknél kicsit mást jelent, mint az átlagos állampolgárnál). 5. Bár már nem szoktam naplót vezetni – gyermekkoromban írtam utoljára, azóta csak nagy ritkán, utazáskor –, tudom, hogy objektiválni az élményeket része a feldolgozási folyamatnak. Sőt talán maga a feldolgozási folyamat. 6. Az ökológiai gondolkodás előmozdítása miatt én még Greta Thunberget is megszerettem. Bár féltem egy kicsit, hogy politikai érdekből kihasználják az autizmusát, anélkül, hogy mások erre figyelmeztetnék őt vagy a szüleit. (A szobám rendben tartása viszont nekem is komoly nehézséget okoz... :) 7. Az utolsó tanács viszont nem érint – ugyanis nincs telefonom.
Egy 7+1-ediket viszont szívesen hozzátennék: „Imádkozzatok rendszeresen!” Adjatok hálát mindenért! Esetleg naponta többször is. Nekem úgy tűnik, ezek a feladatok nemcsak a diákoknak hasznosak, hanem a szüleiknek is...
Utolsó kommentek