Jezsuita bloggerek

Immár 10 éve, hogy elhunyt a püspökszentlászlói Életrendezés Háza alapítója Vácz Jenő atya. Számosan vagyunk, akiknek életében fontos fordulópontot jelentett a Jenő atyával való találkozás, és a püspökszentlászlói lelkigyakorlatozás. Először 1996-ban jutottam el ebbe az eldugott kis mecseki falucskába. Ekkor merült fel bennem először a jezsuita hivatás gondolata, ezért felkerestem Kiss Ulrichot, aki akkor Pesten a Szent Ignác kollégium rektora volt. Rövid beszélgetés után Ulrich azt javasolta, hogy végezzek el egy lelkigyakorlatot. Van egy idős jezsuita Pécs mellett, egy bizonyos Vácz Jenő, keressem meg.

A mai világ átalakulóban van. Nem meglepő tehát, hogy a hagyományos szerzetesi fogadalmaink, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség gyakorlata is tükrözi ezeket a változásokat. Ahhoz, hogy képesek legyünk megőrizni mindazt, ami belőlük megőrzésre méltó (vagyis a szerzetesség örök eszményét), nem árt utána járni az e fogalmak terén bekövetkező jelentésváltozásoknak. Alkalom ez egyúttal a szembenézésre is: csakugyan fel vagyunk készülve arra, hogy a 21. században szerzetesi életet éljünk?

Boldog újévet kívánok mindenkinek! Miután túléltük a maja világvégét, újra rácsodálkozhatunk világunk szépségeire. Ehhez ajánlom a Pi élete című filmet Ang Lee rendezésében. Gyönyörű látvány, a háromdimenziós mozi egyik mesterműve. Mindazonáltal komoly kérdéseket vetett fel számomra emberségről, hitről, istenkeresésről, felnőtté válásról, önmagunkkal való szembesülésről krízis helyzetekben, szimbólumokról.

A filozófiai hermeneutika egyik alapszövegét a hosszú életű német filozófus, Hans-Georg Gadamer (1900-2002) adta közre 1960-ban, Igazság és módszer címmel. A vaskos könyvben foglalt gondolatok jelentős nemzetközi vitát robbantottak ki akadémiai körökön belül és kívül egyaránt. A téma, bár első pillantásra elvontnak hat, valójában mindannyiunk életére hatással van. Az igazság kérdése forog kockán. Ha jobban megnézzük, már Gadamer kötetének címe is körvonalazza azt a problematikát, amely a szerző filozófiájának középpontjában áll. Kezdjük talán innen a mű sok szálból összefont gondolati szövetének felfejtését.

Vajon lehet-e „objektíven” vizsgáztatni? Mióta világ a világ, alighanem számtalan diák vonta kétségbe, hogy a feleletére vagy vizsgájára kapott érdemjegy valóban tükrözte volna a tényleges (úgymond „objektív“) tudását. Minden bizonnyal ma is rendszeresen elhangzanak diákok szájából ezzel kapcsolatos csalódott – vagy éppen elkeseredett – mondatok. Talán valamennyien átéltük tanulmányaink során a keserű érzést: nem azt kaptuk, amit megérdemeltünk volna. (Az persze valószínűleg sokkal ritkábban fordult elő a világtörténelemben, hogy valaki amiatt elégedetlenkedett volna, mert a megérdemelttől jobb érdemjegyet kapott… – de persze elvben ez sem kizárható! :-)

Az ünnepélyes fogadalomtételem előtti napokban, hetekben gyakran elgondolkodtam azon, mi is a jelentése ennek a fogadalomtételnek. Mit jelent az utolsó fogadalom objektíven, és mit jelent ez személyesen számomra? Ennek az elmélkedésnek néhány gondolatát szeretném megosztani most Veletek.A jezsuita fogadalmak esetében a noviciátus végén a fogadalmazó, vagy a papszentelés előtt a szentelendő ír egy kérelmet az elöljáróknak, hogy letehesse az ún. első fogadalmát. A jezsuita utolsó fogadalom abból a szempontból (is) különleges, hogy itt nem a fogadalmazó, hanem a Társaság elöljárója az, aki kezdeményez.

Az igazság nem szorítható be hiánytalanul a természettudományos gondolkodás kalodájába. Már majdnem azt írtam, hogy „a matematikai logika kalodájába”, de még időben észrevettem, hogy ez nem volna OK: ez a tudományág ugyanis Kurt Gödel bécsi matematikus korszakos logikai felfedezése révén a múlt század ’30-as éveiben érett tudománnyá vált: felfedezte saját határait. Amiként a fizika is, ugyanígy, a Heisenberg féle határozatlansági relációval. De hol is tartottunk?

Időnként túlterheltnek érzed magad? Olyan munkát végzel, amely hajlamos felemészteni a (magán-) életedet? Vagy egyszerűen csak időnként nehézséget okoz, hogy megvédd magad rámenős és erőszakos emberektől? Szükségét érzed, hogy olykor az eddiginél is határozottabban kijelöld – és megvédd – a határaidat? Nos, ha így áll a dolog, csak egyetlen dolog segíthet: meg kell tanulnod nemet mondani!

Miért épp erre a honlapra tévedtél, kedves Olvasó? Vajon tudatosan kerested a jezsuiták blogját? Esetleg csak ide keveredtél, és itt ragadtál, bár voltaképpen haszontalan elfoglaltságnak tartod ezt az olvasgatást? Valóban: szántszándékkal jöttél, vagy valami hasznosabbnak tartott tevékenységtől vonod el az időt, amikor – feltételezem – a keresztény vallással kapcsolatos témákról keresel információkat, virtuális beszéltető- és vitapartnereket, egyszóval, amikor tanulni, társalogni és szórakozni vágysz ezen a fórumon? 

Egy új kiadványt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A könyv szörnyűséges témával foglalkozik: aligha van valaki, akire az újdonság erejével hatna a keresztény egyházakat világszerte megrázó, hatalmas médiavisszhangot és érthető felháborodást kiváltó botránysorozat, a papok és lelkészek által gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések ténye. A frissen megjelent tanulmánykötet a Katolikus Egyháznak e szörnyűségekre adott átfogó válaszát tükrözi.