Sokáig úgy gondoltam, hogy az ország politikai életének rákfenéje az SZDSZ, hiszen törpe párt voltát meghazudtolva tolja magát előre, messze megelőzve még a nagy pártokat is - helyzetét zsarolásra használva. Egy barátom odáig ment utálatában, hogy hirtelen felindulásában elhatározta, hogy amennyiben  az SZDSZ kiesik a Parlamentből száz Te Deumot (hálaéneket) fog elénekelni. Most azonban kezdek arra hajlani, hogy az igazi problémát valójában az MSZP jelenti.

Minden hibája ellenére az SZDSZ legalább most az utóbbi időben – saját érdekének megfelelően – mai értelemben véve, baloldali pártként kezd viselkedni - csak nehogy korán dicsérjem (az MSZP-vel való hosszú házasság megfertőzte őket). Természetesen baloldali alatt nem szociális érzékenységet értek - arról nem tettek nagy tanúbizonyságot – hanem az állam túlzó szerepének kontrollját. Ez volt létrejöttében is a meghatározó, amikor a redszerváltásban, 1989-ben, mint redszerváltó párt részt vett. Az akkori szocialista állam ugyanis a piacot alárendelte az államnak és megfojtotta azt, gazdasági csődöt okozva. (A szocialista párt vezetői azóta meggazdagodtak, hála kapcsolatrendszerüknek, és átvedlettek nagytőkésekké. Ennek megfelelően a mai szocialista pártot, kapitalista pártnak kellene nevezni. Baloldali létükre a piaci gondolkodás vált elemükké.)

A jobboldal feladatát ezzel szemben úgy határoznám meg, mint az arra való törekvést, hogy a piac embertelen – antiszolidáris - hatásait mérsékelje. Nevezhetnénk szociálisnak is. (A piacgazdaság egykori élharcosa a Fidesz, a nagytőkésekké vedlett szocialistákkal szemben, kénytelen kelletlen a szolidaritás pártfogójává vált.) Így értve jobb- és baloldalt (felcserélődött a kettő), talán érthető, miért mondtam, hogy esetünkben nem az SZDSZ a fő probléma , hanem a magát baloldalinak nevező, de valójában kapitalista MSZP.  Szocialisták, de nem szociálisak. Ez a párt nem hasonlítható semmihez. Idegen test a demokráciában. Elvtársak gyülekezete, akik rosszul értelmezett párthűségtől vezetve figyelmen kívül hagyják a társadalom érdekeit. Reflexeiket még az átkos rendszerben szerezték, és azoknak engedelmeskedve alárendelnek mindent a Párt érdekének (kivéve saját egyéni érdekeiket). Azt tanulták, hogy a Párt a legfőbb közjó; feladata a nép vezetése. Az egypártrendszer idején beléjük ivódott, hogy a Pártnak nincs alternatívája. Nekik kell megoldaniuk mindent (messiás tudat). Pedig egy demokratikus rendszerben, ahol a gazdaság tényleges feladata a közösség fenntartása (nem fordítva), szükségszerű, hogy bizonyos időközönként jobb- és baloldal váltsák egymást, lehetővé téve ezzel, hogy ne torzuljon a gazdasági rendszer sem egyik, sem másik irányba – azaz, hogy a gazdaság ne pusztán a piac törvényei szerint szerveződjön (antiszolidáris, kapitalista), és ellenkezőleg, hogy ne hagyja figyelme kívül a piac törvényeit (szolidáris, szocialista). Amennyiben a gazdaság mégis eltorzul valamelyik irányba, annak a társadalom látja kárát.

Ha elfogadjuk ezt, akkor ebből az következik, hogy az igazi problémát nem egy liberális szemléletű politikai párt jelenti (SZDSZ?), - hiszen hasznos szerepe lehet abban, hogy kontrollálja a másik oldal esetében hangsúlyosabb állami szerepvállalást – hanem az a párt, amelyik nem akarja (és nem is tudja) önként átadni a kormányzást a másik oldalnak, amikor a társadalomból érkező vészjelek egyértelműen erre utalnak.

Addig nem lesz igazi demokráciánk, amíg a Párt el nem tűnik. Egy demokráciában nincsen se helyük, se szerepük. Ha eltűnnek, befejeződik a rendszerváltás, és elkezdődik a demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság. Hogy ez az SZDSZ-szel vagy nélküle történik-e, nem tudom. Az SZDSZ feladata, hogy visszatérjen a gyökereihez, és újra rendszerváltó párt legyen. Vajon megteszi-e, vagy olyan mértékben fertőzte meg őket a Párt, hogy képtelenné váltak erre.
Mindenesetre a Fidesz, mint gyűjtő párt, alkalmas lehet, mind a jobboldal, mind a baloldal funkciójának betöltésére. Ne feledjük, hogy a Fidesz eredetileg liberális párt volt, és mint ilyen tulajdonképpen átvehetné az SZDSZ szerepét - nem azt, amit az SZDSZ a Szocialistákkal együtt művelt, hanem azt, ami egy liberális párt igazi feladata (az állami beavatkozás mérséklése a piac védelmében), és a KDNP (melynek feladata a szolidaritás megőrzése a piac hatásaival szemben) ellenpólusaként megvalósíthatják a demokrácia alapjául szolgáló politikai váltógazdaságot. Ez esetben az SZDSZ-re sincs szükség.

PS.: Természetesen nem gondolom, hogy a Fidesz egy esetleges nagyarányú győzelem után sokáig megmarad gyűjtőpártnak. Ekkor ugyanis, mivel nem lesz szalonképes balodal, és a különbözőségek jobban felszínre jönnek a Fideszen belül is, a Fideszből kifog válni a szoldaritást erősebben hangsúlyozó KDNP (baloldal), magával vive a Fideszből még néhányakat, és a maradék, továbbra is Fideszként (jobboldal), de már liberális attitűddel, képviselheti a piac érdekeit.

Mindez csak fikció. Egy lehetőség a sok közül. Hogy mi lesz valójában, az ég tudja.