Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Jezsuiták

PÁRBESZÉDBEN

Címkék

Nem a pasi hozza a boldogságot...

2009.04.17. 11:35 pacsy

Szerbusztok pártában élő vallásos leányok! Nektek szeretnék most valami fontosat üzenni. Meg akarom oldani az életetek nagy kérdését. (Csak, hogy érdemes legyen olvasni a jezsuita blogot! :) Én csak tudom hogy kell férjhezmenni: a cölebsz lelkipásztorok értenek igazán a párkapcsolatokhoz! (Habár - úgy mondják - a papok későn nősülnek… :) Szóval, az a tapasztalatom, hogy nincs könnyű dolgotok a férjhezmenéssel. Aki komolyan veszi a hitét, annak egyszeriben igényei lesznek. Az nem áll le akárkivel. Ráadásul általában tartózkodóbb is a testiség területén. Ez pedig nem segít az „összeszokásban” (hány házasság "jön össze" úgy, hogy a párok „rászoknak egymásra” - brrr...); szóval abban, ami az átlagos élettársi kapcsolatok kialakulásánál oly gyakran játszik kulcsszerepet. (Egyszer egy lány elmesélte, miután javasoltam, hogy ne feküdjön le a friss barátjával, hogy másnap iszonyúan hálás volt ezért a tanácsomért…)

Szóval, nehéz dolgotok van. A fiúk jobban ráérnek; Nektek viszont kicsit gyorsabban ketyeg a biológiai óra is. De komolyan: sokakat ismerek, akiknek ez a probléma jelentős belső feszültség, szorongás, valódi lelki fájdalom forrása. Csak, hogy rövidre fogjam: három javaslatom van.

1. Az első, egy pragmatikus tanács: próbálj meg boldog ember lenni (az maradni/azzá válni). Azt mondják, azzal lehet bevonzani a pasikat. Nehogy aztán búnak ereszd a fejedet! Fontos hinni az értékeinkben – s ezt élethelyzettől függetlenül! (A túlzott szépség pédául nagyon sokak életét tette már tönkre, a házasság sikeréhez viszont vajmi kevés köze van…) Egy kis várakozás meg egyenesen előny is lehet; a házasságra alkalmassá is kell válni! Mi lenne, ha a párok az együttjárás időszakát – az amúgy is „kipróbálhatatlan” házasság imitálása helyett – párhuzamos személyiségfejlődésre használnák fel? (Szerintem ma én is alkalmasabb volnék a házasságra, mint 15 éve voltam, mikor végérvényesen elköteleződtem a cölebsz életformában. Meg remélem, a papságra is alkalmasabb lettem azóta – mert ez a két „alkalmasabbá válás” ugyebár együtt jár ám! Szóval, röviden – ahogy egy nagyon okos nő mondta egyszer –: „Nem a pasi hozza a bodogságot, hanem a boldogság hozza a pasit.”

2. A második javaslatom a proaktivitás. Ne ülj ölbetett kézzel! Ha nem jársz el sehova, ki fog észrevenni? (Értsd: felfedezni, beléd zúgni, lehozni érted a csillagokat stb…) Persze ma már nem divat bálban ismerkedni… Szerencsére van egy kitűnő megoldás. Ott az Internet! Ismeritek? :) Tessék feljelentkezni! (Nem csak EZT a blogot kell olvasni, OK?!) Tapasztalatom szerint vannak, akik tényleg nem alkalmasak a házasságra. Mások viszont nagyon is azok lennének, csak nem tudják (nem szeretik) mások előtt tenni-venni magukat, hogy feltűnjenek. Az Internet pont az ilyen típusú embereknek való! Mert ilyen fiúból is van kb. ugyanennyi, mint lányból. Amúgy meg teljesen jó fejek. Szóval, az Internet a modern kor bál-ja (csak itt sokkal-sokkal nagyobb a választék :) Én tudok ám egy csomó, már így köttetett nagyon jó keresztény házasságot!

3. Végül, az utolsó tanács: szerintem nem muszáj megalkudni. Lehet, hogy tényleg nem találod meg (és akkor lemondhatsz róla), de lehet, hogy igen (és akkor nem kell berendezned az életedet eleve nélküle). Macskát tartani meg még ráértek 60 fölött is!! :) És hogy honnan fogod tudni, hogy tényleg ő-e az? Ez pofon egyszerű! ÉREZNI fogod… Szerintem hallgass nyugodtan erre a belső érzékre. Olyan ez, mint a hivatáskeresés. Meghallgatom a szüleimet, a barátnőimet, de végül egyedül döntök. Nehogy már mást hibáztathassak érte… :)

Szóval, az első lépés, hogy elmenj és csináltass egy fényképet. Kicsit azért – nem mellesleg – imádkozhatsz is Érte. Te talán még nem, de Isten már biztosan ismeri „Őt”…

Na, ezek után igazán kíváncsi vagyok, hogy ki mer kommentelni… (Nem érintetteknek – mint nekem is – persze olcsó! :)

420 komment

Címkék: férfi szex szerelem párkapcsolat házasság

A bejegyzés trackback címe:

https://jezsuita.blog.hu/api/trackback/id/tr541070505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kajla 2010.02.16. 09:01:58

@P.E.: ”a nyáron egy katolikus táborban egyik este ugyanez volt a téma. Miért hajadonok ezek a szép, sikeres, keresztény, 30-40-es nők? Miután nem sokra jutottunk, arra sétált egy pap, és őt is megkérdeztük, mire rávágta, túl okosak vagytok.”

Nehéz eldönteni, hogy a papból önirónia beszélt, vagy pedig a férfi gőg, vagy ennek valamiféle keveréke. Akárhogy is, én azt hiszem, hogy ahhoz a férfihoz, aki így gondolkodik nem érdemes férjhez menni. Klasszikus mondás: az A ketagóriájú ember A kategóriájú munkatársat keres, a B kategóriájú pedig C-t. Ha ezt a házasságra visszük át, akkor ezek a férfiak már nem tartozhatnak az A-ba. (És itt nem csak okosságra kell gondolnunk. Azt hiszem egy párkapcsolatban az egyik legfontosabb, hogy örüljünk a másik értékeinek: az okosságának, kedvességének, hogy szépen énekel … )

szófialoren (törölt) 2010.02.16. 10:23:50

Hát azért egy kicsit megleptetek a feltételezéssel. És el is szomorodtam. Nem, nem vagyok férfi. Miért lennék férfi? Hogy jutott ez az eszetekbe? Ez most kiütött. Ha valakinek van humora, frappánsan mer fogalmazni és lényeglátó, akkor csak férfi lehet? Miért? Miért? Miért? Hús-vér nő vagyok. Rengeteg megpróbáltatással a hátam mögött.
És Ti figyeltetek arra, amit írtam? Mi az én legnagyobb bajom? Cserenkov, Te megértetted. De ne haragudj, a 25 nm-es, bérházas albérletemben nem tarthatok kutyát, mert az állatkínzás. A főbérlőm ki is rakna. És mert nem is bírnék állattal együtt élni. Vidéki lány vagyok. Kutya a kertbe való. De jószándékú tanácsodat azért köszönöm.
Szóval kezdem elölről: a munkahelyemen és a távol élő családomon kívül nincs közösségem. A barátnőim férjnél vannak. És mindenki napi 10-12 órát dolgozik. Még a legelső hozzászólásaimból kihámozható, de persze nem várom el, hogy mindenki, minden szavamat szívja magába, egy hosszú ideig tartó szép, ám igen embert próbáló kapcsolatot zártam le. Amíg benne éltem lehet, hogy hiba volt, de nem fordítottam figyelmet arra, hogy pezsgő társasági élet legyen körülöttem. Ahogy vége szakadt a kapcsolatnak, akkor döbbentem rá, hogy nem csak az Ő hiánya pusztító, hanem az, hogy egyszerűen nincsen körülöttem közösség. 24 éves koromig, míg egyetemre jártam, mindig sokan vettek körül. Sokféle társaságba jártam. De most nem szeretnélek benneteket az életrajzommal traktálni. A lényeg, hogy egyetem után nagyon nehezen kapaszkodtam meg. Nincs anyu, apu, aki lakást vegyen. Mert nincs anyu, apu. És nincs olyan fizetésem, amiből törleszthetnék lakásra. Éveim mentek rá arra, hogy a létfenntartást biztosítsam magamnak, hogy bizonyítsak a munkahelyemen, hogy eltaláljak a Deák tértől bárhová. Igen, sokszor voltam depressziós, sokszor láttam kilátástalannak az életet. Akkor be is gubóztam a magányomba, az önsajnálatomba.
Kis csirke és Zzzsuzsa, én viszont elszomorodtam azon, amit írtatok. Tudom, poénnak szántátok. Előző megszólalásaimból biztos kitűnt, szeretem a humort. De nekem az alábbi, amit gondoltok, valahogy inkább fájdalmasnak tűnt. És azt hiszem, félreértettetek.
„ Én mondjuk nem töröm a fejem házasságon, de három esetben már eldöntöttem, hogy férjhez megyek. Amikor a WC tartályt cseréltem, autókerék cserekor, és hólapátoláskor--de amikor készen vagyok ezekkel a munkákkal, rájövök, hogy ezért éppenséggel fölösleges házasodni!"”
Ezért tényleg fölösleges. Olyan volt ez, mintha egy férfi azt írná, megtanultam főzni, tudok vasalni, be tudom osztani a pénzt, minek nekem feleség...Én nem azért szeretnék valakihez tartozni, mert meg tudja bőrözni a csapot. Azt a barkácskészletes dolgot csak azért írtam, mert az élet igen sok dologra rákényszerített már. És meg tudom oldani, akkor is, ha nem segít senki. Zokogtam én már hitelre vásárolt mosógép mellett, amit úgy szereltek be nekem, hogy nem vették ki azt az összefogó vasat. És majdnem tönkrement az első használat után. Hajnali kettőig tartott, míg kicsavaroztam, kiszedtem, visszacsavaroztam. És sajnos még hosszan sorolhatnám... De természetesen tiszteletben tartom, ha ti ne töritek a fejeteket a házasságon. Hiszen nem mindenkinek útja. De kérlek, ne degradáljátok le az egészet ennyire. És ismétlem még egyszer, nem vagyok férfi, akinek a férfiúi hiúságát bántották meg ezzel. Nő vagyok. Nő vagyok. Nő vagyok. Nő vagyok. És visszaveszek a tempóból. Illetve lassan azt hiszem, kikopok a képből. Megint érzem, hogy rettentően idegesít a virtuális társalgás. Ahol engem férfinek gondolnak...Hát ez klassz. A társkeresőn le náci kurváznak, aki most kapcsolódik be, annak jelzem: első kommentem...A jezsuita blogon férfinek gondolnak...Nem adom fel, de azért most elbúcsúzom...
P.E:
Köszönöm az ovis szerelmet, meghallgattam. Aranyos. Igazán. Még meg is hatódtam... „A szívemből, hogy érzem...”

álomfejtő 2010.02.16. 10:41:08

@szófialoren: szerintem nem szabad ezt annyira komolyan venni. Nagyon sok nő kénytelen a maga lábán megállni, ezért valóban megjelenhetnek a személyiségében 'erősebb" jellemvonások, mert hiszen harcolni kell az 'elemekkel'. Már én is megfigyeltem, hogy a blog alkalmas a jellemek adottságainak 'lemeztelenítésére'.Ebben én is benne vagyok.Mi magamról a véleményem? ..hát , szívesen átvennék tőled egy kis belevalóságot, talpraesettséget, több önállóságot...TE MEG LAZÍTS!:)

szófialoren (törölt) 2010.02.16. 11:25:03

@álomfejtő:
Lazítok. Illetve eltűnök, mert dolgoznom kell...:-)
És nem lesz több hosszú monológ. De soha senki nem tartott még sem férfinek, de még férfiasnak sem. Sőt, erős nőnek sem...Talán most már tényleg elhiszitek, hogy nő vagyok. Ha egyszer ennyire képes voltam ezen megsértődni:-)))))))

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.16. 11:29:01

@szófialoren: Az a "leférfizás" ("felférfizás"??) @álomfejtő: részéről vicc vót. Persze akasztott ember házában nem illik kötéllel viccelődni, de sokan szoktunk...

kis_csirke 2010.02.16. 12:05:08

@szófialoren: abba az utcába most nem mennék bele, hogy ki a férfi és ki nem, végülis a blog műfaja még ilyen szempontból is demokratikus :-).

Hogy az általad vázolt helyzetre reagáljak: sajnálom, hogy magadra vetted a félig tréfás mondatomat a hólapátolásos dologgal kapcsolatban. De csak félig volt tréfa, mert (szerintem pontosan tudod, hogy milyen) sokan csak azért vannak együtt valakivel, mert rettegnek a magánytól, mert ketyeg a biológiai órájuk, mert pénzre van szükségük, mert a környezetük ilyen irányú elvárásainak akarnak eleget tenni stb...Nem az érzelmeik után mennek, hanem biztonságban akarják tudni magukat, emiatt egy órási kompromisszumot kötnek, amibe vagy beleszürkülnek, vagy csak nagyon nehezen tudnak kilépni (gyerekek és 20 éves lakáskölcsön után). Aztán csodálkoznak, hogy nem boldogok (sem ők, sem a környezetük).

Szóval csak azt akartam "üzenni", hogy csak azért nem kell összejönni valakivel, mert háztartási segítségre (kertészre, autószerelőre, pénzforrásra stb...) van szükség. Nem is olyan nehéz azt a csillagfejű csavarhúzót használni, ezt te is tudod.
Talán még van olyan, hogy szerelem, érdemes magadon dolgozni, hogy észrevedd, ha elérkezik és tudd fogadni....

mezeinewsee 2010.02.16. 12:28:29

@szófialoren: hasonló cipőben járok, mint te. És (még) bizakodom, de nekem nagy szerencsém van, mert egyedül azért nem vagyok. Nálunk van közösség. Nevében egyetemista hittan, de az a korosztály nem oda jár, hanem a gimisre (vicces, de így van, a 22 éves öcsém szerint ő oda nagyon fiatal, a 30-as korosztály megy rá). Hétfőnként fél 8-kor van, a Rózsák terei görög katolikus templomba. Menjél el rá! Ha egyedül parázol, akkor szólj, és elmegyek veled (úgy lesz "ismerős"). (ja, én nem járok, de csak azért, mert nem jó az időpont... de lemegyek veled, ha kell)

lálo 2010.02.16. 12:29:15

@szófialoren:
“Én szeretek élni. Szeretek nő lenni. És szeretek bizakodni.”
ez annyira jó!!!! és tökre köszi, hogy rosszul esett (és hangot adtál neki), hogy ’lepasiztak’. Tök jó látni, hogy vannak, akiknek helyén van a női identitásuk!!!

nem tudom, hogy gondolod, hogy „kikopsz a képből”, de én a magam részéről köszi, hogy eddig írtál!!! és olykor jó azokra is gondolni, akik nem kommentelnek, de olvasnak…

szófialoren (törölt) 2010.02.16. 12:55:52

Mindenkinek köszi a hozzászólást!
És örülök, hogy ezt a haldokló topicot legalább felráztam.
Kis csirke: nagy betűkkel írom: IGAZAD VAN.És azt is elárulom, volt egy rohadt nagy kísértés az életemben, hogy meghozzak egy ilyen kompromisszumot. Persze nem volt ennyire egyszerű a képlet. De ott táncoltam a szakadék szélén. És látok magam körül ilyen szerencsétlen házasságokat is...és most már értem, hogy mit írtál.

És mindenkinek köszönöm, akik sorstársak, hogy írtak és azoknak is, akik nem sorstársak, de írtak.
És azoknak is, akik csak olvasnak.
De most tényleg be kell fejeznem. Mert tényleg dolgoznom kell. Nem gondoltam volna, hogy én itt ebbe így belejövök...
Mezeinewse:
Igen, be fogok kocogni a görögökhöz is. Ez lett volna egy olyan x-ik terv. Mintha felétek nagyobb lenne az élet. És a liturgiátok is szebb...És nincsenek Hozsanna énekek!!!:-)Bár nekem marad a római az "anyanyelvem"...
láló:
köszi. És jó, nem kopok ki a képből. Csak ritkulok. Mert most tényleg ezer dolgom lett.
Addig is mindenkinek küldök egy lazulósat:

www.youtube.com/watch?v=K5kr2OBhh4c

izrael miszteriuma (törölt) 2010.02.16. 14:31:23

"A legszörnyűbb szegénység a magány, és az az érzés, hogy senki sem szeret minket."
(Teréz anya)

álomfejtő 2010.02.16. 16:31:30

@kis_csirke: "Nem az érzelmeik után mennek, hanem biztonságban akarják tudni magukat, emiatt egy órási kompromisszumot kötnek, amibe vagy beleszürkülnek, vagy csak nagyon nehezen tudnak kilépni"
Azért azt tudjuk, hogy habár szerelmes az ember hosszabb rövidebb ideig, és házasságot köt a LEGOPTIMÁLISABB PARTNERREL, azért még többször előfordulhat,s nem is ritka eset, hogy szerelmes lesz másba is, esetleg nem is egyszer. Ilyenkor igenis, a család az első, akár tetszik, akár nem. Ebben persze benne vannak az anyagiak is, mert tegyük fel , éppen annyi a keresmény, hogy a család éppen meg tud belőle élni, szinte napról napra. Ha ez feleződik, plusz 2 rezsi fele oszlik, már igenis a család apraja nagyjának bizonytalanná válnak a létfeltételei. Itt a felelősség kérdése, hány embernek teszem tönkre az életét, lelki békéjét, biztonságát. Vannak szerelmetesebb típusú emberek. 3 évente nem lenne jó fészket váltani. Aki ezt tudja magáról, az dönthet, hogy nem házasodik, csak egyenként teszi tönkre az érzékeny szíveket, akár férfi akár nő, vagy viseli saját természete béklyóit, vagy képes szublimálni az érzelmeit egy magasabb rendű életet élve.

kis_csirke 2010.02.16. 20:11:48

@álomfejtő: ha már valaki szentségi házasságot kötött (vagy épp pappá szentelték), akkor az holtomiglan-holtodiglan. Ebben nagyon konzervatív vagyok.

zzzsuzsa 2010.02.16. 23:50:43

@kis_csirke: Kis Csirke! Nagyon nagyszerű hölgy vagy, sokat adok a szavadra, de ebben az esetben azt szeretném mondani, hogy mi kibicek csak lassan, csak óvatosan. (ezzel most nem bántani akartam magunkat!! Jó éjt!)

álomfejtő 2010.02.17. 08:50:01

@kis_csirke Ebben egyetértünk. Mindkét eskü szentség,mégis a társadalom a válást elfogadja, míg a kilépő papon még a nem hívők is megütköznek. Ebben is van mégis hierarchia? Melyik a "magasabb rangú" eskü?

kis_csirke 2010.02.17. 12:09:39

@álomfejtő: Érdekes ez a kérdés.
Szerintem egyik sem "magasabb rangú". Bizonyára nagyon nehéz lehet egy-egy válás (bár Zsuzsának igaza van, hogy outsider vagyok), de ott általában lesz új házasság, az ügyek (valamennyire) rendeződnek.

A kilépett papoknak sokkal nehezebb a dolguk, és egy idő múlva nagyon gyakran visszavágynak a papságba. Megszokják a szexet (rájönnek, hogy nem is olyan nagy dolog), elmúlik a szerelem, a munkájuk jellege általában megváltozik, minden anyagi dologért sokkal jobban meg kell küzdeniük, kikerülnek az egyház biztonságos védőszárnya alól, szóval nagyon nagyot változik az életük. Egy kb. 20 év után kilépett szerzetes pap mesélte, hogy nem bírja megszokni a panellakást, mert ott nincs tér, hanem minden olyan zsúfolt.
Szerintem csak a katolikus szubkultúra botránkozik meg egy-egy ilyen kilépésen, mások nem nagyon (lehet, hogy falusi plébános esetén igen, de ott is csak 3 napig van hírértéke).

álomfejtő 2010.02.17. 14:45:18

@kis_csirke: személy szerint válás ellenes vagyok, esetemben a legnagyobb válságok(múlt időben) idején sem lett volna jó megoldás - éppen ezért tudom átérezni, ha egy pap odáig jut, hogy micsoda válságon mehet keresztül, s ettől együtt tudok vele érezni. Összesen 2 papot ismerek, akik ezt meglépték, de számomra 'nem OK-és ' személyiségek voltak, pedig az infót, csak később tudtam meg. Persze én is lehetek nem OK-és ezer ok miatt.

Iovianus 2010.02.17. 21:11:01

A válással az emberek tűrőképessége is egyre csökken. Míg egy házasság, és egy komoly kapcsolat megtanít elfogadni a másikat, akit választottál, egy válás a gyors menekvés a másik lelkének és igényeinek megismerése elől. Ha valakit egyszer egy életre kiválasztasz magadnak, akkor tarts is ki mellette. Nem támogatom, hogy mindenért elválnak ma az emberek, ez a testi-lelki szabadosság a lelki gazdagság és tűrés abszolút csökkenésével jár. Szerintem.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.02.18. 10:11:09

@Iovianus: Lehet, hogy mégsem olyan hülyeség az ortodox egyházjog a házasságról és a felbontásáról?

A pompás szertartással (egymás királyává és királynőjévé koronázva a házasulandókat) megkötött házasságot is felbonthatja - szabad mérlegeléssel, általában jelentős gondolkodási időt hagyva rá) az illetékes megyéspüspök.

Második házasság is köthető - az első felbomlásának okától függetlenül -bűnbánati szertartással. Semmi koronázás, akkor sem, ha csak az egyik fél köt második házasságot.

Harmadik házasság nem köthető. Akkor sem, ha "csak" ismételt megözvegyülésről van szó. Miért nem vigyázott a házastársára? A papoknak meg csak egyszer, felszentelésük előtt van lehetőségük házasodni, közmondásosan vigyáznak is az asszonyra: "Félti, mint a pópa a feleségét".

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 14:22:23

Talán még emlékeztek rám...
Társ, illetve közösségkeresésben lévő nő vagyok. Nő és nem férfi:-)
A net, a kórus, az egyházi közösség, a táncház és az éjszakai élet után a túracsoport is kipipálva...
A túra megvolt, jó volt, szép volt. 15 főből 10 magányos nő és két párocska, illetve egy egyedülálló pasas bolyongott a hegyek között... no comment. És egy nő elkérte az email címem és a telefonszámom, mert a magányos barátnőivel szoktak járni túrázni, szimpatikusnak talált, gondolta, csatlakozhatnék hozzájuk.
Hát legszívesebben üvöltöttem volna, de féltem, hogy még a végén lavinát idézek elő. Mert tegnap még a hegyekben hó volt. Szóval tegnap sikerült számot cserélnem egy kedves, intelligens 28 éves lánnyal. És jelentem: rohadtul elegem van.
Én tényleg nem akartam ezt elhinni eddig. De most már kezdem felfogni a helyzetet. Rosszabb, mint a világháború után. Mert ott ugye legalább tudtuk, a férfiak meghaltak a hazáért. De most? Hová lettek? És ezt most - bármennyire is szeretek viccesen fogalmazni, - halál komolyan kérdezem.
Nem szeretném feladni. De kezdem magam úgy érezni, mint a Gyalog galoppban a lovag, akinek már levágták, mindkét kezét és mindkét lábát, de még harcolni akar...
Csak gondoltam megosztom Veletek, hiszen február elején aktivizáltam itt néhány, kedves hozzászólót, akik szurkoltak is nekem.
Ezúton is előre köszönök minden tanácsot és vigasztalást. Mert most őszinte leszek. Nagyon rám fér. Tegnap este megittam egyedül fél üveg vodkát. Van hajlamom a dologra. De nem szeretnék rászokni. Nem gondoltam, hogy a hétvégén rám talál a nagy Ő. De azt sem, hogy 10 magányos csajjal kell hegyet másznom. Ez iszonyú. Minden mentőötletet elfogadok. Ez saját erőből már úgysem fog menni. Több beszámolót nem írok. Nem tetszik a Bridget Jones-szerep...Bármennyire is ezt osztotta a Főrendező...Apellálok...!

YganA 2010.03.08. 15:02:36

Kedves @szófialoren: nagyon megértelek. Lehet, hogy monomániás vagyok, és mostanában mindenről ugyanaz jut eszembe: hálózatok!
Ajánlom figyelmedbe:
csermelyblog.tehetsegpont.hu/node/34, és az abban lévő meghívót. És hagyd abba a görcsölést, már úton van, jön Ő visszatartóztathatatlanul. Y.

P.E. 2010.03.08. 15:58:35

@szófialoren:
Kedves szófia, megdöbbentettél. Amikor írtad a beszámolódat, kb. abban az időben egyszercsak eszembe jutottál ebédkészítés közben. Vajon, hogy sikerült a "túrád". Erre kinyitom a gépet, és itt a beszámolód. Egy ismeretlen ismerőssel ilyen egy hullámhosszon mozogni!
Üzenem, ne add fel!
A tegnap talákoztam egy nőnapi ünnepség keretén belül, többek között, az egyik hölggyel, akivel a táborban, a filagoriában beszélgettünk (ha még emlékszel). Úgy hívják, hogy Zsófia:), és, képzeld, bepasizott, mégpedig nem is akármilyen sráccal. A francia klubban ismerkedtek meg (a Romeo és Júliát sokat hallgatták, meg fordították...).
Két Szentségimádás alkalmából kérte meg barátnőit, hogy közösen vigyék az Úr elé ezt a kérését, mert már nem bírja egyedül. És, íme, meglett.
Tehát , ha nyelvklubra nem gondoltál, újabb ötletként itt van. Érzem, közel van a megoldás, tarts ki! : Enikő

álomfejtő 2010.03.08. 15:59:07

@szófialoren: Lehet, hogy a Pilinszky Cafeba elmegyek, érdekel engem is. Azért mégis nézd meg a pálferi.hu-lapon ajánlott kirándulást, ott sok korodbeli lesz, szerintem nem csak lányok.
Üdv:)

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 16:06:49

Kedves YganA,
Nagyon köszönöm!
És legfőképpen a megértést. Azt hiszem, most arra van a legnagyobb szükségem.
Áttanulmányozom, amit küldtél.
És abbahagyom a görcsölést. Ez ma amúgy is egy kritikán aluli nap. Annyira ráfixálódtam arra, hogy elolvassam, amit írtál, hogy közben meg kiöntöttem egy csésze forró teát a billentyűzetre. Én próbálom elhinni, hogy jön Ő visszatartóztathatatlanul... Csak hát ugye az sem mindegy, hogy honnan indul és mivel jön. Mert, ha mondjuk Irakból és gyalog, akkor az még sokáig fog tartani és ráadásul közben meg is ölhetik. És akkor még aggódhatom is. Okés, befejeztem...:-)

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 16:12:41

Álomfejtő, Neked is köszi.
Ezt is meg fogom nézni.
Köszönöm a tanácsokat.
Igazán, igazán jó fejek vagytok!
Megpróbálok elmenni a Pilinszky Caféba is. Bár szerda este nekem kórusom van.
De hát nem én vagyok Maria Callas. Ellesznek nélkülem is...:-)

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 16:18:45

@P.E.:

Enikő, annyira, de annyira kedves vagy!!!
És én most komolyan, meghatódtam.

Ennyi "ismeretlen" kedves ember. Az Isten áldjon meg Benneteket.
Nem fogom feladni. És nem leszek depressziós. Azért sem...:-) Bár egy órával ezelőtt még egy hajszál választott el tőle...
Egyik kedves költőm írta a Menekülés a magányból című versében: "El kell indulni minden útra, az embert minden úton várják..."
És ez még erre a blogra is igaz. Bár továbbra sem az én műfajom. És mégis. És mégis.
Köszi Nektek!
Szófialoren, Veronika

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 16:30:52

@álomfejtő:

Megnéztem a pálferis honlapot.
Tegnap másztam meg azzal a rengeteg csajjal a Nagy Hideg-hegyet. És még a Csóványost is...
Egyelőre úgy fáj a térdem, hogy néhány lépcső is nagy kihívást jelent számomra.
De azért megfontolom... Legfeljebb Börzsöny szakértő lesz belőlem, vagy rokkant:-)

palabra 2010.03.08. 16:31:43

@szófialoren: Neked, nekem és mindenkinek (sokan ismeritek)

"Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem."

(Reményik S.: Kegyelem)

Nálam is égostromlás, koponyazúzás... Pedig az egyik szemlélődő lelkigyakorlat tapasztalata épp az volt, hogy mekkora felszabadító erő rejlik a saját tehetetlenségemre való ráeszmélésben.

(Azt már végképp csak magamnak motyogom, hogy csak olyan dolgot szabad csinálni, amiben még 10 magányos csajjal is örömöm lelem. Ez azért - lássuk be - nem egyszerű ;-)

Amúgy a vodka hallatára lehet, hogy lelkesebbek lennének a legények! X+1-ik ötletként: ivókör? Egészen felvillanyozódtam - hogy ez eddig nem jutott eszembe...

Nagy ölelés mindenkinek,
p.

szófialoren (törölt) 2010.03.08. 16:49:22

@palabra:

Igen, szép. Régi kedvenc...

És derültem azon, amit még hozzáírtál a 10 magányos csajjal kapcsolatban...

A másik:

Valakinek szintén feltettem a nagy kérdést, miszerént, hol vannak a férfiak, (vodkás sztorimat nem tudta) rögtön rávágta: a kocsmában...

Lehet jönni tiltakozni. Ne legyen igazunk:-)

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2010.03.08. 17:06:01

@szófialoren: "Rosszabb, mint a világháború után. Mert ott ugye legalább tudtuk, a férfiak meghaltak a hazáért. De most? Hová lettek? "

(Én ugyan itt vagyok, meg az atyák is, de minek? ;-D)

A 25-40 éves nőtlen férfiak túl nagy része függőségben él. Leggyakrabban talán alkoholisták, más részük odaragadt az anyja ... szoknyájához, és már el is hiszi, hogy neki addig jó, amíg az anyja vasalja a zokniját. Nagyon sokan vannak olyanok, akik felelős gondolkodást mímelnek, meg akarják teremteni az egzisztenciájukat és közben az Igazit keresik, na ők szoktak általában aztán összeállni olyan nőkkel, akik kisemmizik és minden formában megcsalják, becsapják őket. Egy-egy ilyen kisiklott "palivadász" kapcsolat aztán hasonló sorsú ismerős férfiak sokaságát taszítja el a házasságtól, pontosabban az okos, saját egzisztenciával rendelkező nőktől, és tereli őket a "kisebb ellenállás" irányába, azaz sok évvel, évtizeddel fiatalabb "kevésbé rafinált"(nak tűnő) partnerkapcsolatba, vagy pedig a kényszeres páros magány élettársi viszonyba.
Egy szintén nem jelentéktelen csoportjuk meg vak légyként csapódik ide-oda, saját családjának tapasztalatai miatt a végleges elkötelezettségtől rettegve, mert legtöbbször csak számára ijesztő, férfias, harcos mázzal fedett nőkkel találkozik, akik láttán nem érzi, hogy "csont az én csontomból, hús az én húsomból". (Na, ők is lehetnek pl. a "célcsoport...)

Írva vagyon, hogy amihez nagyon ragaszkodunk, azt elveszítjük, és amit önként felajánlunk, az meg is maradhat. Biztosan szoktál imádkozni azért, hogy férjhez tudj menni. Ne tedd! Az ima teljesüléséhez legalább ketten, egy akarattal kell kérnetek. Imádkozz inkább azért, hogy akivel megismeritek egymást, az el is tudjon viselni szeretettel, hátha valahol egy férfi ugyanezt teszi...

Ha rám hallgatsz (bár tény, hogy arra semmi okod nincs), szépen felveszed a telefont, szállást foglalsz péntek estétől vasárnap délutánig a Zarándokházban és 2010. május 9-én, két, majd' teljes éjszakányi virrasztás után aktívan bekapcsolódsz az Özvegyek és egyedül élők búcsújába Máriapócson.

Próbáld ott és akkor megtalálni annak az értelmét, hogy mi az, ami miatt így volt eddig szüksége rád az Istennek, mi az, amit úgy, ott, akkor és azon túl tudsz adni embertársaiddal! Kérdezd meg az Istenszülőt is! Tudod, az ő kegyképe is olyan, mint a mélység. Aki sokáig nézi, arra egyszer csak visszanéz...

Ima, virrasztás és közösségi szertatások közben meg keress! Ne pasit. Magadat! A szívedet. Tanítsd meg imádkozni a szívedet is. Ha megtalálod, ha megtanítod, már nem is vagy egyedül, és nem riasztja el tovább a magányosságod azt, aki téged keres, és nem egy álarcot...

kis_csirke 2010.03.08. 18:30:37

@szófialoren: hű, látod, hogy megmozdult érted mindenki:-)))).

A magam részéről nem egészen értem a motivációidat (hogy miért vagy bepánikolva).
Küldök egy egészen gyönyürűséges női táncot. Valami ilyesmiről van szó? (Mert ha igen, akkor talán értem.)

www.youtube.com/watch?v=2GbHkhGr6-A&feature=related

azallamenvagyok 2010.03.08. 19:26:13

@szófialoren: van olyan is, aki otthon iszik:) de tényleg ne pánikolj, sose jó tanácsadó, hacsak nem használod: eltökéltség, céltudatosság, hit... de akkor meg már nem is pánik:)

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.03.08. 20:58:54

@kis_csirke: Annyira tudtam, hogy mi lesz a vége (a Monológoké is ez). Köszi, nem ismertem.

(és ha ezt elküldöm, akkor el fogom tudni olvasni azallaménvagyok kommentjét! blogmotor monnyon le!!!)

zzzsuzsa 2010.03.08. 21:28:27

@szófialoren: Szia!1.pont:))Azt gondolom, el kell fogadni azt a tényt, hogy a nagyon normális, helyes, kedves, család centrikus, hűséges, közösség szerető, szeretett férfiak már a 20-as, 30-as éveikben életre szóló házasságot kötnek. És azt is el kell fogadni, hogy a nagyon normális, helyes, szerető, szeretett család centrikus, közösség kedvelő nőkkel már megtalálták egymást. Ebből szerintem az következik, hogy a nem nagyon normális:))) kevésbé család centrikus, kevésbé önfeláldozó, inkább ego, mint közösség centrikus hölgyek/urak 40 évesen is keresik az igazit. Talán ehelyett lehetne boldogan élni nem?? Annyi minden van az életben ami legalább ennyire fontos, vagy még inkább...2.pont Ha te most a Kiscsirke által említett gondban vagy, akkor is érvényes amit eddig írtam, csak fontos lenne támaszt találni, vagy olyan valakivel találkozni, aki képes támaszt nyújtani neked. Bocs ha okoskodtam! Üdv!! Zs

P.E. 2010.03.08. 21:58:49

@Kitalátor feljegyzetei:
"Tudod, az ő kegyképe is olyan, mint a mélység. Aki sokáig nézi, arra egyszer csak visszanéz..."
Köszönöm ezt a mélységet, amivel felkaroltad Veronikát.

szófialoren (törölt) 2010.03.09. 10:59:32

Kedves Mindenki, köszönöm a "felkarolást". És egyáltalán nem éreztem, hogy bárki is "okoskodott" volna.
Egy társadalmi, egzisztenciális és bizonyos értelemben erkölcsi problémát nem fogunk itt most megoldani.
Minden tanácsot köszönök és fontolóra veszek.
Csak egyet kérek tőletek, engedjétek meg, hogy igenis problémaként éljem meg azt, hogy 32 évesen, nincs társam, sem családom. Cserében megígérem, hogy nem fogok pánikolni. De, ami igenis nagy hiány az életemben arra nem fogom tudni azt mondani, hogy - nyelvtanulással, túrázással, másokon való segítéssel, munkával és még sorolhatnám mivel próbálom értelemmel és érzelemmel megtölteni az életem, amik csakugyan fontosak, - betölthetem azt az űrt, ami az életemben valóságos lyukként tátong. Erre az egyre ne kérjetek. Mert ezt sajnos nem tudom így gondolni. Még akkor sem, ha tudom, hogy sok szép és értelmes dolog van a világon a házasságon és családon kívül is, és az élet önmagában, az életem önagában is érték. De mégiscsak ott az a tény és történet rögtön a Biblia első lapjain is...
Kitalátor, köszönöm a búcsúra való invitálást. Igaz, római vagyok, de mindig is vonzódtam a keleti ág felé. Mindig is mélyebbnek éreztem a liturgiátokat. És azt hiszem könnyebben tudnám Mária titkát szemlélni egy ikonon keresztül, mint Lorudes-ban. Elindulok végre nagy nehezen. És köszönöm...

szófialoren (törölt) 2010.03.09. 12:11:08

És legfőképpen: Legyen meg az Ő akarata...

Mindenkinek szeretettel:

www.youtube.com/watch?v=AuVOkZTKzmA

plexus · http://brendel-figyelo.blog.hu/ 2010.03.09. 23:16:22

nos, kedves szófia, ügyeddel még II. János Pál pápa is foglalkozott. Nem akarom elviccelni, olyan szépen megjelenik az "elvek és utak" mentén, aztán a gyakorlat mindig más.

„Azok számára, akik természetes család nélkül élnek, szélesebbre kell tárni az egyház, e nagyobb család kapuit, amely szinte megtestesül az egyházmegyei plébániai családban, a »bázisoknak« nevezett egyházi közösségekben és az apostolkodó mozgalmakban. E földön senki sem él család nélkül, az egyház ugyanis mindenkinek — elsősorban azoknak, akik »fáradoznak és meg vannak terhelve« (vö. Mt 11,28) — otthona és családja.” Familiaris Consortio 85. In: II. János Pápa megnyilatkozásai, I. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2005.)

Sok okosságot írtak az előttem szólók, nekem csak annyi észrevételem van, amikor olvasom, hogy Egyedülállók Teaháza (asszem vmi hasonló épp SJ), ez nekem, szubjetkítve már olyan görcsölősnek tűnik, pont amit írtak, hogy felszabadultan kell, hát ilyen névvel nehezen. Szerintem rokonszenvesebb lenne sok-sok program, ahol a megfelelő korosztály, mittomén 25-35 összejöhet. Biztos vannak ilyenek, és látom, hogy programokból nincs is hiány, csak ne skatullyázzuk be a programot és magunkat se. (vö. a skatulyázós poszt)

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 10:15:11

@plexus:
Kedves Plexus! Ez csakugyan nagyon szép. Mármint amit II. János Pál pápa írt. Csak sajnos kibújik belőlem az irónia. Amikor belépek a katolikus egyház nagy szélesre kitárt ajtóin és a nagy barokk templomban rajtam kívül néhány öreg nénin kívül nincs más a misén. Vasárnap délelőtt...Közösség amúgy nem működik, csak bibliaóra, vagy házashétvége. És ennek is örüljünk...Vagy amikor éppen a pap fúrja meg a plébániáján működő közösséget, mert vidéken sajnos ilyet is láttam már, nem egyet...
Azon a rengeteg programon, eddigi tapasztalataim szerint, nagy átlagban pedig általában görcsölős, vagy kevésbé görcsölős egyedül élő nők jelennek meg.
De abban igazad van, ne skatulyázzunk be mindent és mindenkit. Valószínűleg én nem járok jó helyekre. Nincs kétségem afelől, hogy esetleg nem a legmegfelelőbb módon keresem a bázisokat. Ezért is kérek itt is tanácsot. És hát jómagam is igyekszem a remény oldaláról nézni azt, ami körülöttem van. És bár többnyire ezen a blogon erről írok, azért higgyétek el, más is érdekel... Csak ami tény, az tény.
És utólag köszönöm meg Kitalátornak az összefoglalóját. Ha jól sejtem, Kitalátor férfi. És ezért örültem nagyon annak, amit leírt. Mert sajnos minden szavával egyet tudok érteni. De ha ezt nőként én írom le, akkor lehet rám mondani, hogy a savanyú a szőlő szegénykémnek:-)
Az ilyen Egyedülállók Teaháza stb.-vel kapcsolatban meg nekem mindig a Harcosok klubja jut eszembe:-) aki látta a filmet, érti:-) De hát ez van.
Mindenkinek szép napot. Én most megint eltűnök egy darab időre. Szerencsére azért van más dolgom is, mint ez a problémakör. De minden sorstársnak reményt, kitartást, humort és erőt kívánok.
És a mai ajánlott könyvbemutatóra igyekszem odaérni. Szófia...

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 10:20:28

Búcsúképpen küldök egy verset, a fordítás kicsit nyers, de megteszi:-)

A címét sajnos nem tudom, de én személy szerint ezt adnám neki: Na ez az, amit nem szeretnék...

Meghorgoltam hat párnahuzatot,
most Jane Austent meg Kantot olvasok,
és a Haladó Kínai Konyhából a babos sertést is tudom.
Nem kell keservesen keresnem önmagamat,
hiszen tiszta sor, mi akarok lenni:
egészséges, okos és csinos, de nagyon.

Új mázakat tanulok a kerámia klubban,
és új húrokat játszom a gitáron,
és jógában a lótuszülésig elértem.
Nem kell mérlegelnem a fő értékeket, már tudom, mik azok:
hogy szép, egészséges és okos legyek,
és hogy rajongjanak értem.

Szervámat fejlesztem a teniszoktatóval,
és a görög igeidőket gyakorlom,
Minden frusztrációm megenyhül az Ős-sikoly terápián.
Nem kérdéses, mit keresek, mert tudom jól, mi a dolgom:
hogy szép, egészséges és okos legyek,
Körülrajongott
és vidám.

A biokertészetben kivirágoztam,
és a tánctól a combom karcsú lett,
és a tudattréningben nincsen, aki lekörözne.
És dolgozom nappal és dolgozom éjjel,
hogy csinos, okos és egészséges legyek,
körülrajongott és vidám.

És bátor. És olvasott.
s príma háziasszony.
És fantasztikus az ágyban.
És bilingvis
Atletikus
Artisztikus...
Könyörgöm, nem fogna le valaki?

Judith Viorst

cserenkov 2010.03.10. 10:26:47

@szófialoren: Bocs, de lenne egy észrevételem.
Imádkozni szoktál, hogy megtaláld a nagy Ő-t?
Egyik haverom mesélte, hogy ő ezt csinálta és két év múlva összejött neki. Persze neked lehet, hogy hamarabb összejön.

P.E. 2010.03.10. 10:48:15

@szófialoren:
:DDDD
Még ajánlhatsz ilyen bibliográfiát. Én is szeretném ezt a néha savanyú világot megnevettetni.

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 14:25:48

@cserenkov:

" Biztosan szoktál imádkozni azért, hogy férjhez tudj menni. Ne tedd! Az ima teljesüléséhez legalább ketten, egy akarattal kell kérnetek..."

Ezt írta nekem talán éppen tegnap Kitalátor.

Hát... ki vagyok veletek segítve...:-)

Viccet félretéve, 18 éves korom óta kábé 29 éves koromig ezért imádkoztam.
Most 32 vagyok.
Az én imádságom jó néhány valóságos tragédián (haláleset, betegség stb.) és szívösszetörős veszteségen túl egy ideje ennyi:
Legyen meg a Te akaratod...
Én az Istentől direktbe már nem kérek semmit. Egyfolytában felülírja a vágyaimat. Néha bosszúsan, néha ámulattal, de jobbára inkább "csak" figyelem Őt...
Az én életutam egy kicsit ábrahámi. Megadja, aztán megkér, hogy, amit adott, amiért olyan szépen könyörögtem neki, azt szépen cipeljem föl a hegyre.
Nem, nem, nem olyan egyszerű ez kettőnk közt, hogy én kérek, ő meg ledobja az égből. És aztán kis szófia, most már a Tiéd...Nem mondom, tehetne velem néha egy kis kivételt, változtathatna a metóduson. De nem teszi. Ő tudja, miért...Ő tudja, miért. Remélem, legalább Ő tudja, miért...

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 14:26:41

@P.E.:

Örülök, hogy megnevettettelek:-)

Van még a tarsolyomban:-)

zzzsuzsa 2010.03.10. 14:32:25

@szófialoren: Szia! TE nevettetsz! De Te is NEVETSZ?

kis_csirke 2010.03.10. 16:11:34

@szófialoren: érdekes, amit az imáról írsz.
Az jut eszembe, hogy Jézus egy-egy gyógyítás előtt azért megkérdezte, hogy "mit akarsz, mit tegyek veled?".
A saját életemben is úgy van, ha "csak" sóhajtozok, hogy Jézus-Jézus, az nem mindig visz át a nehézségeken, mert szinte azt sem tudom, hogy mi a gáz (általában velem).
Ha próbálok konkrétan imádkozni, hogy mit szeretnék, akkor - kimondva - lehet, hogy magam jövök rá sokmindenre, ami segíti a megoldást, illetve Jézusnak is könnyebb dolga lesz. (Ha nincs semmi baj, akkor én is csak a Lélekkel sóhajtozva imádkozom. :-)))).)

Olyan szépen írsz a Jézussal való kapcsolatodról, ez szerintem azt jelzi, hogy képes vagy mély kapcsolatok kialakítására, mély vagy, valószínűleg ez adja a nehézségét is a párkeresésednek.

(De még mindig jobban jártál, mint sokan, akik az életük tragédiái után gyorsan beleugrottak egy házasságba/szerzetesrendbe menekültek, s évekkel később, amikor már meggyógyultak lelkileg, "bezáródva" maradtak az elkötelezett életformájukba, ami csupán az időleges gyógyulásuhoz volt szükséges. No, ezt legalább megúsztad.)

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 17:13:37

Lányok, lehet, hogy itt nyekergek egy ideje, de én nem vagyok egy búval bélelt vénlány. Az iskoláját, ez nem jött eddig át? :-)

Kis-csirke, köszönöm, amit írtál. És jólesett...
És hát persze...Nekem nem azzal van bajom, hogy ne tudnék mély kapcsolatot kialakítani. Hanem, de most már nem írom le megint...:-)
És azt is köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem, hogy azért a személyes kéréseket ne felejtsem el teljesen. Igen, ebben igazad van. Csak én már nem merek kérni. De lehet, hogy most ez a feladatom. Ezt megtanulni.

szófialoren (törölt) 2010.03.10. 17:19:33

Nevetni, például ezen:

www.youtube.com/watch?v=AbPMN4aUy9o

Aki nem tud németül, az is megérti.
Még hogy nem a pasi hozza a boldogságot:-)
Ennek a nőnek például elég egy véletlenül bekúszó kép is...

zzzsuzsa 2010.03.10. 20:15:16

@szófialoren: 'Lányok, lehet, hogy itt nyekergek egy ideje, de én nem vagyok egy búval bélelt vénlány. Az iskoláját, ez nem jött eddig át? :-)' :))) Az iskoláját, nem! Illetve nem csak ez jött át. Hanem az is, hogy egy hihetetlen jó humorú, mély, gazdag személyiség, tele férfias vonásokkal:)) görcsöl és 18 éves kora óta ezért imádkozik! Bocsi, de szerintem kevesebb ima is elég lenne! Szerintem a Jóisten már nagyon unja! (bocsánat) ((Azt mondod iskoláját? tudsz valami jót? iskolát? Én most keresek egy jót a gyerekemnek és pánik szerű tüneteim vannak nekem is)) ((ja és amúgy a "sikoly terápia" sem jön rosszul néha....de annyi biztos olyan "tökéletesen" az sem jó :-))

álomfejtő 2010.03.10. 21:47:56

@zzzsuzsa: te is azt kapisgálod, amit én? kibújik a szög a zsákból?
Egyébként a tökéletesség fóbia a legrosszabbak közé tartozik, észre sem vesszük, hogy mennyire a foglyai lehetünk, ráadásul teljesen tökéletlenül:)(:

zzzsuzsa 2010.03.10. 22:50:44

@álomfejtő: Igen, az jutott erről eszembe, hogy a tökéletesség arroganciája, vagy inkább a "boldogság arroganciája" olyan szépen süt a nap, én most nem tudok ráhangolódni erre a görcsös síró rívó pasikereső lóversenyre. De ez meg az én arroganciám miatt van, de oda se neki@szófialoren: Csak tudod az egész "előadásod" számomra sántít valahol. Valami nem passzol...De tetszik a stílusod! Örülök Neked! :))))))))))

kis_csirke 2010.03.10. 23:23:48

@zzzsuzsa: szerintem ez a blog egy szép nagy játszótér, hadd próbálgassa ki-ki szabadon a személyiségeit :-))).

(Ne legyünk játékrontóak, hogy mindenkinek meghúzgáljuk a haját, hogy paróka-e....érne néhány meglepetés, de akkor vége lenne a játszadozásnak is, amiért nagy kár lenne...:-))))

szófialoren (törölt) 2010.03.11. 09:18:30

Köszönöm kis csirke.
És azt hiszem, Te tudod jól, hogy mit...
Tényleg köszönöm.
Isten Veletek.

cserenkov 2010.03.11. 10:43:53

@szófialoren:
Szerintem nekem van igazam, mert nem pénzt és paripát kérsz.
Talán egy imaszakértőt megkérhetnél(papra gondoltam (lehet, hogy rosszul imádkozol). 11 év at sok. Lehet, hogy előbb mást kell lerendezned magadban. Erről rengetegen írtak, pl. az itt sokat emlegettet Jálics.
Ábrahámmal kapcsolatban nekem nagyon tetszett Kierkegaard fejtegetése.
Én is így voltam sokáig istennel, illetve mégígyebb. Le sem írom, hogy miket gondoltam róla. de ahogy itt már sokan mondták az ateisták istenképére Ebben az istenben én sem/nem hinnék.

álomfejtő 2010.03.11. 11:14:39

@szófialoren: olyan érzésem van, hogy nálam jobban senki nem érthet meg - csakis idézőjelben értve.:)))))))))),üdv, szép napot!

zzzsuzsa 2010.03.11. 11:48:16

@kis_csirke: Nem kell annyira félni a paróka húzogatástól! Ez is a játék része nem? De jó, ha nem hát nem. A parókát csak húzogatom, de nem húzom le! No legjobb lesz most kiszállnom! Itt úgyis mindenki megérti egymást kivéve engem! Jó játékot!

zzzsuzsa 2010.03.11. 11:53:19

@zzzsuzsa: Mármint kivéve én, aki nem ért meg senkit :-))) sziasztok!

cserenkov 2010.03.11. 12:13:19

Azt mondom, hogy érdemes lenne belelapozni a régi post-okba, hogy egykoron, hogy is folyt itt a társalgás.

kis_csirke 2010.03.11. 12:13:45

@zzzsuzsa: jajj, nem tehetek róla, olyan intuitív vagyok, hogy meg tudnék élni belőle, mint médium :-)))).
Tőled már régebben meg akarom kérdezni, hogy hol tart az imaköröd? Írj már pár szót, mert nagyon szurkolok!!!!!!!!

@szófialoren: no, azért le ne lépj! És amit Cserenkov tanácsolt, abban szerintem is van valami.

zzzsuzsa 2010.03.11. 17:19:21

@cserenkov: Erre már én is gondoltam, épp ezért nem szeretném teleírni a véleményeimmel a blogot, a régiek hagyják jönni az újakat! Ezt már régóta érzem, de azért olvasni még igen! És az elején tényleg sokkal szebben beszélgettünk egymással. Jó lenne, ha ez visszatérne!

türkiz 2010.03.11. 19:02:19

@szófialoren: A hangod elsőre megnyert! Hol örömmel, hol kacagva, hol bosszankodva olvastalak! Ami mindig levesz a lábamról, az az őszinteség!
Maradj!

Egy ideje szótlanul és igencsak szomorkodva figyelem a más irányú hangokat, melyek már másodszor próbálnak rajtad is (számomra teljesen érthetetlen okokból) fogást találni.
Ne vedd komolyan!
Ugyan én sem régen vagyok itt, de a magam időszámításától számba véve a dolgokat: le kell, hogy törjelek, te már csak harmadikként zárkóztál fel Felicitaszhoz és jómagamhoz, mint stigmatizált "férfi". Hidd el, szóra sem érdemes! (Sem belemenni! Sem a szívedre venni!)
@cserenkov-val kell teljesen egyetértenem: ezek a sefülesefarka piszkálódások lekoptatják azokat, akikért végtelenül nagy kár!

kis_csirke 2010.03.11. 22:23:00

No, mindenkinek küldöm az egyik kedvenc zenémet lazításképp (és pánik ellen).
Üdv.: Csirke

www.youtube.com/watch?v=ZpDQJnI4OhU

cserenkov 2010.03.11. 22:41:29

@kis_csirke: köszi ezt a jutú fícsurin Mérit, de ez nem lazítós zene.
Nem ilyen:
www.youtube.com/watch?v=XyIMi3uTpBQ

zzzsuzsa 2010.03.11. 23:13:38

@cserenkov: Ez vsz tényleg telitalálat! Nagyon jó! Kösz! Üdv és jó estét, lazítást mindenkinek! Zs

Shine) 2010.03.12. 13:45:26

Köszi a lazításképp ajánlott zenéket, már olyan rég hallgattam ezeket, jól esett.
Szófialoren, tegnap este uszodában voltam, és eszembe jutottál. Első pillanatokban kicsit furán éreztem magam, amikor beléptem az egységbe vagy 15 férfi közé (Jelzem, koedukált egységről van szó :-D)
Esetleg nézz körül, hátha nemcsak felénk felülreprezentált az erősebbik nem az uszodákban:))

szófialoren (törölt) 2010.03.12. 14:22:42

@türkiz:
köszönöm türkiz.
Nagyon köszönöm.
De itt a pont.
Soha senkit nem állt szándékomban megbántani. Ha ironizáltam is sokszor, azt sosem másokon, legfeljebb helyzeteken vagy saját magamon tettem.
A blog műfajából adódik, hogy számos félreértés származhat belőle. Nem sértődtem meg, nem haragszom senkire. De igenis volt, ami nagyon fájt. És van bizony, amit nem értek. Tegnap őszintén beláttam, ez a társalgás nem nekem való.
A hús-vér emberekkel történő találkozásaim is rejtenek számos konfliktust. Megesik, hogy gyakran nem értünk egymással egyet, de az, hogy egyesek állandóan félreértenének, ilyennel nem találkoztam még.
Mert nem érteni egyet valakivel, vagy állandóan félreérteni, az nem ugyanaz. Ez meg itt egy ilyen műfaj, amire jobbára az utóbbi igaz. Nekem erre nincs kapacitásom. A legjobban talán az esett rosszul, amikor az imaéletem és a társra való várakozásom, a társért való imádkozás hosszú évein derült itt megint valaki, az Istennel való kapcsolatomra, illetve a személyiségemre, és megint a nőiségemre tett nem éppen szellemes megjegyzést. Bevallom, amikor tegnap ez így rám zúdult, elsírtam magam. Csak néztem és nem értettem, honnan ez a töménytelen indulat valakiben irántam, aki nem is ismer. Akinek fogalma sincs arról, hogy mik történtek velem abban a bizonyos11 évben és utána. Órákig nem tértem magamhoz. Ilyen durván nem is emlékszem, mikor bántott meg bárki is...
De már túlvagyok rajta. És lehet mondani, hogy kicsit vicc is volt. Meg ez, meg az...Én is szeretek viccelni. De egyre nagyon szoktam figyelni. Sosem viccelek más fájdalmával, küzdelmeivel. A sajátoméval pedig csak magamnak van jogom.
De én vagyok a hibás. Az ember ne tegye ki a szívét egy blogra...Ezt legalább megtanultam. Csak semmit nem tudok fél szívvel csinálni...Tanulság: az ilyen ember ne keveredjen blogolásba...
Zsuzsát pedig egyáltalán nem akartam sem megbántani, sem felbőszíteni, sem félrevezetni. Egyszerűen nem is értem, miért támadt folyton nekem. A legelső kommentjeim után a stílusával már belém vágta a kést. És már akkor sem értettem, hogy miért. Ha valamivel mégis megbántottam, elnézést kérek tőle. De továbbra sem értem, mivel váltottam ki belőle ezt a hihetetlen ellenszenvet magam iránt.
Nem akartam már megszólalni ma, de Türkiz szavainak nem tudtam ellenállni.
Még egyszer köszönöm Neki, amit írt. Jólesett.
És most tényleg elbúcsúzom. Tegnap már kiregisztráltam magam innen. De a kíváncsiság visszahívott. Emberi gyarlóság...És Türkiz szavai után mégis úgy döntöttem, leírom, amit gondolok.De nem kell erre igazán semmit reagálnotok. Sem ellenem, sem a védelmemben. Én idetévedtem, de ez nekem nem utam. Erről pedig igazán nem tehet senki...
Megyek tovább az utamon, értékes, valódi emberi találkozások, igazi beszélgetések és együttlétek reményében. Szerencsére a tegnap este is megajándékozott egy ilyennel.
Isten Veletek.
Szófia

Kajla 2010.03.12. 15:04:11

@szófialoren:
"Tenyerembe tettem a lelkem
nézd milyen szép, százlátó üveg.
De Ö gyémántokat szedett elő,
mert ő az embert sosem érti meg"

JA

zzzsuzsa 2010.03.12. 18:52:16

Hát most megállt bennem a levegő! Bocsánat a nagy szomorúságért, amit neked okoztam! De én ezt nem értem még most sem. Te hihetetlen erővel reprezentálod az érzelmeidet, és türkizzel nagyon hasonló módon vádolsz engem azzal, hogy pár szavammal tönkretettelek. Ha te ezt tényleg így érzed, akkor azt hiszem az az első, hogy még egyszer bocsánatot kérjek, de a második az, hogy szeretettel megkérlek nézz az emberekre úgy, mint a tükörre. És meglátod benne magad. Nem érzem természetesnek a reakciódat. Hihetetlenül, már szinte hihetetlen felettien túlreagálod a dolgokat és ez nem jó. Nagyon nem jó. Én csak egy hétköznapi kommentelőnek érzem magam, messze nem az érzelmek és az értelem királynőjének. Vedd úgy, hogy egy jelentéktelen figura beléd mászott és vond meg a vállad!! Ha megsértettelek bocsánat. Többé nem kell kommunikálnunk. Feltételezel rólam mindenféle rosszindulatot, hogy én neked megyek, meg hihetetlen ellenszenvet érzek irántad. MÁR SOKSZOR LEÍRTAM, HOGY NAGYON TETSZIK A HUMOROD, DÖBBENETESEN JÓ FEJNEK TARTALAK.De Te ezt nem akarod észrevenni! Nem tudom miért nem. Biztos van okod. Türkizzel szövetkezel, és ketten együtt vádoltok egy embert. Na jó. Nálam meg itt van a pont.

zzzsuzsa 2010.03.12. 20:44:07

Még valamin elgondolkodtam és utoljára hadd mondjam még el! Azért élcelődtem, mert másképp gondolok rád! Nem úgy, mint egy boldogtalan párkeresőre! Ezért NEM a boldogtalan párkeresőn élcelődtem! Szóval, ha tényleg az vagy akinek mondod magad, akkor tényleg őszintén bocsánatot kérek! Ha viszont nem, akkor nagyon haragszom és elmondhatatlanul csalódott vagyok!!

P.E. 2010.03.12. 21:03:59

@szófialoren:"Tegnap már kiregisztráltam magam innen "
Hiányozni fogsz. Nagyon.

álomfejtő 2010.03.12. 21:06:53

@zzzsuzsa Kedves Zsuzsa!
Nagyon értelek téged, s én is mondhattam volna ugyanezeket Szófiának.
Már többi hozzászólásomból kiderült, hogy semmilyen konkrét 'adatban' nem egyezem Szófiával, viszont erős beleélő képességem van, s miközben átéltem egy általa megrajzolt személy helyzetét, úgy éreztem, ennyi fájdalom és önirónia őszinteségből sok egyszerre Ezért nem éreztem hitelesnek, némiképp karikatúrának hatott. A lelki sztriptíz kategóriát én is megkaptam, holott csupán őszinte voltam néhány számomra fontos kérdésben. Azonban ebben az esetben itt mintha másról lenne szó.
Kedves Szófialoren, ha tévedtem, csatlakozom Zsuzsa utolsó hozzászólásához.

zzzsuzsa 2010.03.12. 22:04:29

@álomfejtő: Nagyon örülök és köszönöm, hogy rá tudsz (egyedüliként) hangolódni arra, amit gondolok. Nekem ez nagyon jó érzés! Jó éjt! :)))

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2010.03.13. 00:09:34

@zzzsuzsa: Én meg csöndben nem hiszek a szememnek, de persze tény, hogy bárki bárkit úgy használ fel játszótéri bábnak, ahogyan csak joga és gyomra van hozzá.
Azt viszont fontosnak tartom, hogy olvasóként ehhez ne asszisztáljak hallgatagon.

zzzsuzsa 2010.03.13. 00:26:51

@Felicitasz: Azt gondolom, nekem is kell egy kis idő, hogy megemésszem és átgondoljam, mi is itt a legfőbb motiváció. Két gondolatom van, de csak reménykedni tudok, hogy nem az egyik...

misu_ 2010.03.13. 11:50:17

@zzzsuzsa: Először szólok hozzá ezen a blogon, bár vannak posztok, amik nagyon magas színvonalúak. Most azonban úgy gondoltam meg kell védenem egy csodálatos, nagyszerű nőt, Szófialorent Nyers stílusoddal kedves Zsuzsa beledöfted a "tőrt" ebbe a ragyogó asszonyba! Ezt ne tedd többet! M

kis_csirke 2010.03.13. 14:17:59

@szófialoren: no, de térjünk vissza az eredeti problémádhoz.

Ma akadt meg a szemem ezen linken, nem keresztény szellemiségű, de igényesnek látszik, ha gondolod, nézd meg:

www.yinyangnet.com/

zzzsuzsa 2010.03.14. 16:19:11

Szerintem ez a dal meghallgatásra érdemes!
Kicsit talán idepasszol!

www.youtube.com/watch?v=KAe7mUpyw5U&feature=related

kis_csirke 2010.03.14. 20:10:01

Egy kis vicc egy gááááááázos udvarlásról (sajnos csak angol felirat van hozzá).

www.youtube.com/watch?v=uNuGKbwRudE&feature=channel

Zsolt Bá' 2010.03.14. 21:43:43

@szófialoren: Próbálkoztál már a salsával? Én nem erre használom, de szerintem ismerkedős célból is nagyon "bejön". Sokan vannak, akik csinálják, van benne vitalitás, nem drága hobby, normális, nem alkoholgőzös helyek vannak a városban a hét minden napján. Plusz hétvégi kurzusok, nyári táborok is vannak számosan. Szóval egy tipp: salsázz!! És a nőt, az életörömöt is másképp hozza ki belőled, mint egy egyházi kórus alt szólama..:-)

zzzsuzsa 2010.03.15. 09:47:07

@kis_csirke: Hát ez naggggyon jó! Nem tudom, ha limuzinnal hajtanak el, akkor talán lenne esélyük....:))

Zsolt Bá' 2010.03.15. 17:34:41

@zzzsuzsa: látom, botránkozol és nevetsz, kár...volt egy tippem, de ezek szerint ez nem a te világod...akkor marad a szoprán szólam..:-)

kis_csirke 2010.03.15. 18:12:05

@Zsolt Bá': Zsuzsa nem a salsán nevetett, hanem az udvarlós jutyúb viccen.

(A tipped OK, még lehetne bővíteni bizonyos divatos sportokkal is, egyik kollegám lánya spinning órán talákozott a férjével.)

zzzsuzsa 2010.03.15. 19:27:53

@Zsolt Bá': Kedves Zsolt Bá! Tudod, a hozzászólások előtt ott van az, hogy KINEK szólnak! De a salsa tényleg nem az én világom, attól még lehet nagyon jó tánc! Sőt! Mindig irigykedtem azokra akik a társas táncok világában otthon vannak! Egy időben néptáncoltam és azt érzem a magaménak! (különösen a kalotaszegi és a széki kettős!!, de a moldvai táncok is őrületesen jók. Mindegyik javasolt párkereső hölgyeknek):)))

ministeriel 2010.06.24. 11:14:18

Viszonylag régen írtak ebbe a témakörbe. Bár már néha úgy érzem, hogy lerágott csont ez a téma, és talán már a csont sincsen meg, de azért írok. Jómagam 33 éves férfiként az utóbbi időben egyre többször kapom meg, főleg a "legjobbnak" hitt barátomtól, hogy milyen rohadt alak vagyok, mert nem házasodok, és hogy nem ismerkedem hölgyekkel. El kellene járnom ilyen-olyan alkalmakra pl. Pál Feris előadások, kirándulások.

Igazából úgy érzem, hogy leginkább neki kellene megfelelnem. A másik dolog a gyerekek száma egy házasságban. Itt is megkapom, hogy milyen önző vagyok, hogy én csak 2 gyereket szeretnék, és nem 4-5 gyereket. Hol van az leírva, hogy egy jó kereszténynek 4-5 gyereket kell szülnie?

A barátom elmondása szerint most nem teljes az élete, akkor lesz teljes, ha gyereke is lesz. Akkor az a szerencsétlen gyerek egy lyukat fog betömni? Érdemes így nekivágni?

Egyébként tényleg nem tudom, hogy hova lenne érdemes járnom, ahol hasonszőrű fiatalok kötött lehetnék, ahol nem néznének rám furcsán, hogy 33 évesen még nem nősültem meg.

Persze azt mondják, hogy lám Férfi vagy, Te odamehetsz "minden" nőhöz, és ismerkedhetsz.

Kár, hogy szófialoren felhasználónk törölte magát. Szívesen elbeszélgettem volna vele, az élet kisebb-nagyobb dolgairól.

Még annyit, hogy nem érzem magam reménytelen esetnek. A lehetőségeimhez képest jól nézek ki, sportolok, értelmes , művelt ember vagyok. Diploma+PhD, nyelveket beszélek.

Nos nem értem, hogy hol a hiba.

2010.06.25. 09:28:52

@ministeriel:
Szia!
Nem teljesen világos, hogy mit tartasz "hibának". Azt, hogy "beszólt neked" a barátod, illetve "furcsán néznek rád", vagy azt, hogy 33 évesen még nem nősültél meg.

Ha a második lehetőség forog fenn, akkor : Én úgy látom, hogy ha nem is vágysz rá hogy "hölgyekkel ismerkedj", (még a házasság gondolata nélkül!) akkor már itt az elején van a baj, itt kellene keresgélned.

Ha az első, akkor lehet, hogy a barátod (remélem nem innen tudja majd meg hogy most "állítólagos legjobbnak" gondolod :-) )csak aggódik érted, vagy esetleg ő bizonytalan magában. ezt kellene tisztázni, ha a barátod.
Szülőként a gyerek dologra a legtöbb amit mondani tudok, hogy bármit is gondoltam előtte arról, hogy kell-e és milyen lesz amikor lesz, NEKEM bejött.
Örülök, hogy van és természetes, hogy ezt ő is érzi és tudhatja. Ha ez "űr betöltés" én nem bánom, de bizonyosan ő sem.
Kérdezz meg még gyerekeseket (a te korosztályodból) és akkor talán meg lesz a válasz. Nézd, meg kérdezd meg, hogy boldogok-e. Ez a tanácsom. "Akadémiai választ" úgysem fogsz kapni.
Szép napot!

2010.09.17. 20:23:14

@P.E.: Jól szóltál, és nagyon tetszik a kis videó! A hegyek nagyok jók. Csendet és társat is tudnak varázsolni. Bár én még keresem a Társam, ezért is szoktam néha hegyet mászni... :-))))))

2010.09.17. 20:34:34

Amúgy szinte mindegyőtökkel sikerült egyetértenem. Közel a 30hoz, egyedülálló, egyedülélő keresztény nőként... Sokmindent megéltem már én is abból, amit írtatok. Csak azt tudom hozzáfűzni, hogy boldog vagyok most is, és boldog leszek, ha megtalálom a Társam, ha meg nem, hát Istenem... :-) És az az egy tud elszomorítani, amikor bekategorizálnak... Gondolom ismeritek azt a lenéző kategóriát, amikor szinte egy katolikus közösségbe be se tudod magad beletuszakolni, (házas, egyetemista, középiskolás, elvált stb...), és csak állsz bambán, hogy akkor most külön kasztot alkotsz, vagy mi van? Legjobb barátnőm (szintén hasonló életállapotban) éppen India mélyén egy apró kis faluban eteti a pókhasú kis-koszos-légymászta-kölköket. Imádja... De legfőbb problémája, hogy az ottaniak, a társadalmi kasztrendszer miatt, sehova nem tudják bekategorizálni, így szinte ki sem teheti a lábát egyedül a kórházból. (Bár nem is lenne ajánlatos, nem éppen biztonságos egy környéken van). Szóval egy másik ország, másik kontinens társadalmi hagyományai néha meglepően hajaznak az egyes keresztény helyeken kialakult úgymond "kasztrendszer"-re.
Szóval évek után én már csak próbálom tenni a dolgom, és nem törődni azzal, hogy egyik sablon-közösségbe sem illek, és már nem irigykedek rájuk... Szóval néha egyedül érezhetjük magunkat, és nemcsak a társ hiánya miatt, hanem azért is, mert furcsa egy "kaszt" a mienk a világ szemében. Nem tudnak velünk mit kezdeni. Ti éreztetek már így?

zzzsuzsa 2010.09.17. 21:44:00

@linzikata: "Ti éreztetek már így?" Éreztünk!:-)

mezeinewsee 2010.09.17. 21:45:03

@linzikata: persze, hogy éreztük! Néha én is ufónak érzem magam... és hasonlítok rád abban is, hogy boldog vagyok a mostani életállapotomban, bár nagyon örülnék, ha a társamat is megtalálnám.

Virágoskert 2010.09.18. 22:54:20

@linzikata:

Az azért elég baj, ha egy keresztény közösség, vagy egy keresztény ember valóban lenézi azért a testvérét, hogy nem házasodott meg a "konvencionális" időn belül. Különben is, az átlagos házasodási életkor nagyon erősen az adott korra jellemző társ. berendezkedéseknek, szokásoknak a függvénye. Nem is olyan régen még 16 év volt az ideális. Szerencsére, azért vannak olyan katolikus közösségek, amelyek nem életkor, életállapot, társadalmi osztály, stb. mentén szerveződnek, hanem mindinkább lelkiség, ill. hitéleti szempontok szerint. Sőt, szerintem ebből több van, mint az előbbiből.

Egyébként, a szerzetesi életformára nem érzel esetleg hivatást? (Persze, ha nem tolakodó a kérdés.)

Virágoskert 2010.09.19. 12:55:22

@linzikata:

Igen, az nem szerencsés, ha valaki egy keresztény közösséget mindenekelőtt a közösségért önmagáért keres, tehát, ha leginkább csakis azért, hogy ne legyen egyedül, ne unatkozzon. Persze, minden közösségnek van egy ilyen funkciója is (hiszen tudjuk, nem (mindig) jó az embernek egyedül), de elsősorban a lelki élet dolgainak, a közös imádságnak, egymás hitbéli épülése segítésének, ill. a hiteles felebaráti szeretet gyakorlásának kell egy ker. közösség céljává lennie. Legalábbis, én így értelmezem.

A szerzetesi életformában nagyon vonzó az, hogy ily módon valaki az egész életét, minden idejét és erejét közvetlenül az imádságnak, az áhitatos elmélyülésnek, a legcélirányosabb tökéletesedésnek, mindenestül egészen Istennek szentelheti, távol a világ zavaró körülményeitől, a rengeteg bűnalkalomtól, a szívből az áhitatot sokszor kiölő világias feladatoktól. Ugyanakkor ennek vállalása valóban nem egyszerű dolog. Ha valakinek nincsen igazi hivatása, vagy elveszti azt, akkor nagyon-nagyot lehet zuhanni. Emellett, (hasonlóan az evngéliumi példabeszéd toronyépítőjéhez) komolyan számot kell vetni, hogy valaki képes lesz-e egy életen át megfelelni a legtöbbször igen szigorú regulának, képes lesz-e olyan mértékű önmegtagadásban, vezeklésben leélni az egész életét. Sokan ezért nem is merik ezt a fajta elköteleződést vállalni (többek között én sem). Most, szigorúan a magam nevében, én is azt mondom, jobb inkább kevesebbet vállalni és azt hűségesen teljesíteni, mint aztán esetleg elbukni a sokban.

kis_csirke 2010.09.19. 20:32:56

@linzikata: olvasom a soraidat, s arra gondoltam, hogy azért érdemes lenne körbenézned a szerzetesrendek között; lehet, hogy találnál olyat, ami "külső harctérre" küld és vasárnap reggelente melegítőben-pólóban lehet kávét szürcsölgetni.

álomfejtő 2010.09.23. 07:33:17

@kis_csirke:Igaz, hogy nem nekem ajánlottad, de engem érdekelne egy hasonló környezetben, szerzetesi közösséghez kapcsolódó munka. Nem tudsz konkrét lehetőséget?

kis_csirke 2010.09.23. 09:23:23

(@álomfejtő: szóval nem munkára gondoltam linzikatával kapcsolatban, hanem arra, hogy nyugodtan megnézhetne pár szerzetesrendet, mert biztosan akadna a számára megfelelő hely.)

kis_csirke 2010.09.23. 23:19:51

@linzikata: csak azért gondoltam erre, mert olyan szép, érett, mély gondolatokat írtál ide (amit köszönök).
De konkrétumra nem gondoltam, ha esetleg mégis ez lenne az utad, akkor remélhetőleg megtalálod a neked való helyet.
süti beállítások módosítása